2019. szeptember 9., hétfő

Beleolvasó: Jud Meyrin: A múlt bűnei

Jud Meyrin: A múlt bűnei c. könyvből hoztam nektek egy kis beleolvasót. Egy kis részletet fogok megosztani nektek és hetente fog kikerülni a blogra egy kis részlet. A múlt bűnei idén nyáron jelent meg és nagy sikerrel debütált, szerencsésnek mondhatom, hogy én elolvashattam a könyvet. Szívből tudom nektek ajánlani, aki szereti a romantikus / krimi műfajt. 
Íme egy kis részlet a történetből:

Részlet
Jud Meyrin: A múlt bűnei 



Prológus

Tíz évvel korábban

A zivatar, amit az újságok később az „évszázad vihara”-ként emlegettek, váratlan erővel csapott le a tóban fürdőző társaságra. Az erős szél kidöntött egy korhadásnak indult fát, az nekicsapódott a kávéház teraszának, és hatalmas robajlással összeroppantotta a tetőt. A lámpák pislákolni kezdtek, majd elsötétült minden. A csillagok rég eltűntek a sötét felhők felett, és a korábban békés tó hullámai a parti fövenyt csapkodták; a kis csapat pánikolva menekült.
Csak később, a vihar elvonulása után derült ki, hogy eggyel kevesebben vannak – Jamesnek nyoma veszett. Hiába loholtak fel-alá a megtépázott strandon a nevét kiabálva, hiába lestek be minden lehetséges búvóhelyre, nem találták. 
Később aztán a rendőrség vette át a keresést. Átfésülték a partot, a közeli erdőt, a tavat, de ők sem akadtak a nyomára.
Soha többé nem látta senki.

1.

Fanny az ébresztőóra sípolására ébredt. Megkönnyebbült, hogy elszabadulhat ködös álmától, amiben sűrű, sötétzöld aljnövényzetben menekült – hogy ki elől, arra már nem emlékezett. Kint még alig világosodott, de Fanny nem bánta a hajnali ébredéseket, se a kora reggeli sütés-főzést. Lendületes mozdulatokkal keverte össze a Viktória-torta piskótáját, aztán következett a spenótos és kolbászos quiche. A spenót a kertjében termett, a kolbászt pedig, ami puha és kellemesen fűszeres volt, egy helyi gazdától szerezte be. Amíg arra várt, hogy minden megsüljön, elővette a kamrából az előző nap kisütött kekszeket: a hosszúkás, skót vajasat és a kerek gyömbéreseket.
Nyolcra mindent tálcákra és ételhordókba pakolt, és még arra is jutott ideje, hogy lezuhanyozzon. Alig pillantott bele a tükörbe, míg néhány hatékony mozdulattal átfésülte hosszú, vörös haját. Magára kapott egy farmert és egy pólót, kirámolt a kocsija hűtött csomagterébe, majd útnak indult.
A kávézó, ahová naponta szállított ételt, Ivybridge főutcáján állt. Az utca ódon hangulatot árasztott apró, borostyán futtatta házaival, és a kávézó tökéletesen beleillett a képbe. Ugyanolyan kicsi és ódivatú volt, mint a többi ház, egyedül az utcafronton kialakított terasz tűnt ki a képből a modernségével, de Kate, a tulajdonos, ügyes kézzel rendezte be. A csak leheletnyit ütött-kopottnak tűnő székek és asztalkák kényelmesek voltak, a rózsa- és szőlőlugasok pedig kellemes árnyékot adtak.
Fanny leparkolt a kávézó mellett, és beengedte magát a pótkulcsával. Elkezdte bepakolni a pultba az ételeket, és már majdnem végzett, mire Kate befutott. Molett nő volt, széles, kifejező vonalú szájjal, és állandóan röpködő kezekkel. Egyetlen mozdulattal kibújt kardigánjából, és gyorsan bekapcsolta a kávéfőzőt.
– Alig tudtam Markot kipaterolni az ágyból, jól el is késtünk az óvodából. Még egy kávéra sem volt időm – hadarta. – Te kérsz egy teát?
– Igen, köszi.
Kate elkészítette az italokat, leült az egyik székre, és elégedetten sóhajtva kortyolt bele a kávéjába. Fanny belelógatott egy Earl Grey filtert a forró vízbe, aztán tejszínt és egy kanál cukrot tett bele. Kate gyakran húzta azzal, hogy csak az anyját akarja bosszantani a teázással. Fanny anyja ugyanis New Yorkban született, és hiába élt több mint harminc éve Angliában, a helyi tradíciókkal még mindig az őrületbe lehetett kergetni. Fanny már nem is tudta, hogy annak idején azért kezdett el teát inni, mert ízlett neki, vagy azért, hogy az anyját idegesítse. Mindenesetre már jó ideje nem tudta elképzelni tea nélkül a napjait, ahogy a kapcsolatát se az anyjával a megszokott hullámhegyek és hullámvölgyek nélkül.
– Milyen volt a vasárnapi ebéd? – érdeklődött Kate. – Anyád most épp kivel akart összeboronálni?
– Ezúttal senkivel, meg is lepődtem. 
– Pedig az a múltkori fickó nem is volt olyan rossz – vigyorgott Kate.
– Melyik? Apám üzletfele, aki kopaszodott, és közelebb állt az ötvenhez, mint a negyvenhez? Vagy az a szerencsétlen flótás, akit már nem is emlékszem, hol szedett össze az anyám, de az biztos, hogy nagyon nem akart ott lenni a szüleim ebédjén.


Ha tetszet a részlet a könyvet, itt tudjátok beszerezni:

2019. szeptember 8., vasárnap

Mike Menders: Macsóbőrben


Pár napja igazi nagy meglepetés ért engem, nem számítottam, hogy Mike Menderstől érkezik számomra legjobban várt könyv a Macsóbőrben címmel. Köszönöm Mike Menders , hogy lehetőségem nyílt megjelenés előtt elolvasnom a dögös könyvet. Igen, bizony az. Olyan Mike Menders-es történet.  


Mike Menders:
Macsóbőrben


Tartalom:

Milyen érzés lehet más bőrében ébredni? Mit tennél, ha új külsővel kellene élned? Felrúgnál mindent, vagy beilleszkednél? Tudod, ki vagy te, és ki akarsz lenni?


Véleményem
5/5

Te mit tennél, ha más bőrében ébrednél?

Teszi fel az író a kérdést máris a legelején. Jó kérdés, mit is? Igazából nem tudom. Komolyan. Tényleg...


Hadd kérdezzem meg, nem oldható meg, hogy 15 csillagot sózzak erre a kötetre? Mert annyira imádom.  Nagyon megérdemelne a 15 csillagoz. (Mosolygok magamban.)

Ez a történet igazán érdekes és izgalmas volt, mint amit eddig olvashattam. Érdekes megvilágításba helyezi a feltett kérdést. Adott egy fickó, aki máshol és más bőrében kelt fel és halványlila gőze sincs mi történt vele. Rögtön meg is jelenik lakáj emberke, aki Doktornak nevezi. Haladás. Később egy hölgy is megjelenik az úr színe előtt (kicsi irónia) és hát kellőképpen ellazította... Igazi pasi, nem mondom. Viszont, aki benne lakozik cseppet sem az a típus, aki más testét bitorolja. Ennek ellenére egy igazán magával ragadó, sodródó, pimasz, szókimondó, szexi és dögös történetet kaptam. Annak ellenére, hogy kicsinyke (Bosszankodom, mert olvastam volna még.) gyorsan ki is olvastam. Gondolkodóba estem olvasás után, hogy milyen lenne másik bőrébe bújni. Hiszen sokaknak felmerült már gondolatban ez a téma…
Viszont a történet végére megkapunk minden választ a feltett kérdésekre, ami olvasás közben felmerült.

Ha el szeretnéd olvasni, vigyázz, mert elképesztő mennyiségű erotika van benne. 

Szóval bátran ajánlom nektek ezt a kis történetet. De, ha lehet ne buszon vagy vonaton, olvassátok, mert kellően pirulás lesz a vége.

A könyv 2019. szeptember 17-én jelenik meg, de holnap szeptember 9-től már előrendelhető lesz NewLine Kiadó oldalán illetve nézz be az oldalamra Egy Hallássérült Lány Blogra vagy keresd fel Mike Menders Írói oldalát.

2019. szeptember 7., szombat

Böszörményi Gyula: A Rudnay - gyilkosságok (Ambrózy báró esetei 2.)

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm Könyvmolyképző Kiadónak és Böszörményi Gyula Írónak, hogy lehetőségem volt elolvasni Ambrózy báró esetei második kötetét az A Rudnay - gyilkosságok címmel. Teljes mértékben a rajongóvá váltam az írónak és Ambrózy bárónak. Nagyon imádtam olvasni egy élmény volt számomra.


Böszörményi Gyula:
A Rudnay - gyilkosságok
(Ambrózy báró esetei 2.)


Tartalom:
1900 ​ősze. 
Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki.

Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: számos olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog.

Véleményem
5/5

Te jó isten! Ez a könyv. Tömény izgalom, krimi a javából. Hát nem semmi ez egyszerűen zseniális. Lehengerlő és időnként humoros is  a javából. Mili továbbra is a kedvencem, nem vitás. Na, de a báró?? Hát, igen hozta a formáját... Nem is kicsit.
Újabb történettel kápráztatott el Böszörményi Gyula a Rudnay - gyilkosságok címmel. Elképesztő történet ennyi gyilkosságot több szálon futni nem kis teljesítmény és, hogy végén egy pontban végződjön.  Egyre bátrabban szólal meg Mili és élből, visszaszól drága bárónak. És, igen!!! Félszeg mosoly már meg volt. Ajj, de nagyon vártam erre. Ez is több mint semmi. Ahogy az előző köteteiben is, most is tetszett, hogy keveredik a fantázia és a valós történelmi események. Mindig is szerettem az ilyen történeteket olvasni.  Nem gondoltam volna, hogy ennyire rabjává válok a történetének. Amikor az első részt olvastam csak sejtésem volt, hogy milyen lehet a második rész. Most pedig várom a harmadik kötetet, hogy folytathassam. Hiányzik Mili és Ambrózy báró csipkelődő , néhol gúnyos beszélgetéseiket.
Felettébb érdekes tartottam, hogy eleinte hét gyilkosság volt, de mire az utolsó oldalakig már tízről volt szó. Velük nyomoztam, és gondolkodtam, hogy ki lehetett a gyilkos, értelmiszerző. Sejtésem volt, de nem gondoltam, hogy több lehet ennél. Ráadásul ennyire kacifántosan kellett kibogozni a szálakat. Bizony itt akadt ám sok szál.

Számomra ez az igazi krimi, ahol sok szál fel van vonultatva és az olvasó, pedig töprenghet egy sort, hogy merre is hova vezet.
A másik pedig Báróóó úúúúr!! Mikor veszi észre Milit?? Ne Tarrjánra legyen már féltékeny… Álljon sarkára. Ehh, komolyan!

Emma, Gerlice rész is rendben volt, kíváncsi vagyok, mikor lesz az a rész, hogy Mili találkozik testvérére. Nem igaz, hogy nem jön össze.  Ambrózy szerintem sejti már, hogy kiállt előtte. A vége nagyon pörgős lett, gyorsütemben zajlott az események. Nem győztem kapkodni a fejem. 
Ezzel a kötettel elérte az író, hogy akarjam olvasni a következőt. Azt hiszem, azt kell, hogy mondjam ide vele, a következő kötettel, de gyorsan.  

Kiknek is ajánlom? Akik szeretik a történelmi könyveket, a jó krimit, humort és az izgalmat. Nem bánják, hogy cseppet sem romantikus…. Vagy mégis … Ha egyszer elkezdted olvasni Böszörményi Gyula könyvét, onnantól kezdve függő leszel Milire és Ambrózy báróra.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:


2019. szeptember 3., kedd

T. C. Lang: A Lámpás nyomában

T.C. Lang: A Lámpás nyomában c.könyvet egy molyos ajándékozáson kaptam meg. Aminek nagyon örültem neki, mert nekem ekönyvben volt meg. Ez volt a harmadik ilyen ekönyv, amit vásároltam. Így még jobban örültem a nyomtatottnak. Most került kezembe, így újra elolvastam a történetet. Mit is mondhatnék másodszor is elvarázsolt. Bővebben lentebb olvashatod a véleményemet.


T. C. Lang:
A Lámpás nyomában



Tartalom.

Egy ​halandó és egy angyal. Egy kulcs. És egy démoni sereg, ami elválasztja őket egymástól.
Meddig terjed a mese világa? Mi választja el a valóságtól? És mit tehet egy hétköznapi lány, amikor átlépi a kettő közt húzódó határt?
Sarah felszolgálóként tengeti mindennapjait. Meg van róla győződve, hogy az angyalok és démonok a képzelet szüleményei, mégis ő talál rá a mennybéli lényre, Ronaelre.
Az angyalnak vissza kell szereznie az ellopott Lámpást az Alvilágból, ám csak akkor tud alászállni érte, ha megtalálja az emberek közt rejtőző Lovasokat. A számára ismeretlen közegben való eligazodáshoz szüksége van a lány segítségére. Együtt erednek a bukott angyalok nyomába, amivel hihetetlen események sora veszi kezdetét.
Sarah-t minden veszély ellenére elbűvöli az a világ, amelybe bepillantást nyer, miközben érzései Ronael iránt egyre inkább elmélyülnek – azok viszonzására azonban éppoly csekély az esély, mint küldetésük teljesítésére…
Egy angyalt szeretni még sosem volt ilyen kockázatos!


Véleményem
5/5

Kb 2 éve olvastam utoljára ezt a könyvet, akkor még ekönyvként vásároltam.
Egy molyos ajándékozás keretében kaptam meg nyomtatottan. Nem is gondoltam, hogy lesz nekem dedikálva T. C. Langtól.

Még mindig ugyanolyan jó, izgalmas kikapcsolódást nyújtott ez a könyv.. Amikor Ronael és Sarah elindultak a Lovasok után, nyakláncot beszerezzék végig azt vártam, mikor ugrik be Sam és Dean az Odaátból. (Vigyorgok).
Olyan feeling érzésem volt, másodszor is. Na, de kanyarodjunk vissza a könyvhez. Ronael és Sarah kalandjai igen érdekesek voltak. Bárcsak ennyire egyszerűen el teleportálhatnék. Létezik, ilyen angyal??
Ahogy megszerezték a nyakláncokat, nagyon jó volt. Vártam, hogy mikor jönnek rá a Lovasok, hogy medálok azok hamisak. Viszálynál viszont nagyon meglepett, hogy ki volt. Én az anyósra jelöltem. (Tudoom… Mindenki az anyósra szavazna… )
Izgis történet volt, de direkt lassan olvastam, mert nem akartam, hogy vége legyen. Mivel elég vékonyka volt a könyv, így hát spóroltam az olvasással. Tetszettek Ronael gondolatai a világról, ahogy beszél, hogy ő milyen volt és később mennyire meg tudod változni a történet végére. Hiszen megtapasztalta azt, amit mi emberek érzünk. A szerelmet, fájdalmat, a kínt. Én hiszek a mesékben, hogy jó elnyeri a méltó jutalmat, a gonosz pedig a büntetést. Imádom az ilyen jellegű történetek, ahol van bibliai vonatkozású részek, angyalok, ördögök és sok minden más.
Szívesen olvastam volna még, mert szerintem lehetett volna még húzni egy kicsit. Gondolom én.
Sarah! Nos, így másodjára olvasva már nem annyira szimpi, mint először. Olyan nyomulós volt kissé. De szerintem ez a jellemvonás kellett, hogy a végén pedig felnőjön a feladathoz. Hogy rájöjjön ő több, mint egyszerű halandó. Még nekem is el kellett fogadnom, hogy Sarah ilyen.  Mindenesetre másodszor izgalmas volt és egy cseppet sem találtam unalmasnak.Ahogy előzőleg írtam, mindketten megtanulták milyen az önfeláldozás, a szerelem, a fájdalom. A másik elvesztése és megtalálása

Most is 5 csillagot adok. Bízom benne, hogy T. C. Lang írja is következő regényét. Várom nagyon, hogy mit fog kihozni angyalos, ördögös történetből, már ha ez lesz a következő..

Kedvenc idézeteim:





A könyvet itt tudjátok beszerezni:



2019. szeptember 2., hétfő

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Szabó Tamás

Az Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatban Szabó Tamással beszélgettem, akinek nemrég jelent meg Holdvíz c. könyve a szegedi Maxim Kiadó gondozásában, egyúttal lehetőségem is volt elolvasni a nem mindennapi, kalandos könyvét. Számomra ez a könyv volt a nyár egyik legjobbja. Nem volt kétség, hogy egyszer, alkalomadtán felkérem egy interjúra.
Köszönöm, Szabó Tamás, hogy elfogadtad a felkérést. Megtisztelő számomra, hogy interjút készíthetek veled.  Ahogy elnézem a további terveidet, már most nagyon várom a következő történeteket. Ugye, Ti is várjátok?


1. Mesélj magadról kicsit! Mit lehet tudni rólad?

Budapesten születtem. Korábban Angliában és Amerikában is dolgoztam. Most a XVII. kerületben élek. Amióta az eszemet tudom, imádok történeteket kitalálni!

2. Nem merült fel benned, hogy álnéven írj?

Nos, egy időben kacárkodtam a gondolattal, hogy álnéven jelenjen meg a Holdvíz, mert így talán jobban felfigyelnének rá az olvasók. A Timothy Moss név tűnt szimpatikusnak. Az eredeti borító is ezzel készült el. Ám végül a Maxim Kiadó rábeszélt, hogy a saját nevemen jöjjön ki a regény, mondván így könnyebb lesz a marketing, és most amúgy is trendinek számít, hogy a hazai szerzők a saját nevüket használják. 


3. Hogyan kezdted el az írói pályát?

15 éves voltam, mikor megírtam az első regényemet a matekfüzetem üres lapjaiba, és rájöttem, hogy én erre születtem! A gimiben voltam a legtermékenyebb, akkor született az összes történetem koncepciója; az érettségi évében a harmadik és a negyedik kéziratomat párhuzamosan írtam egymás mellett. Rengetegen olvasták az irományaimat, mindenkinek tetszettek. Később az egyetemen visszább vettem a tempóból, külföldön is inkább csak tapasztalatokat, ötleteket gyűjtöttem. A Holdvíz igazából már 2014 körül elkészült, ám két évig a fiókomban pihent… várakozott. Annyira féltem a visszautasítástól, hogy egyszerűen nem mertem elküldeni a kiadóknak… Végül 2016-ban összeszedtem a bátorságomat, és mégis elkezdtem kilincselgetni. A legtöbb kiadó vissza sem jelzett. 2018 elején fogadta el a Maxim. A bőrömből ki tudtam volna bújni örömömben! Hatalmas élmény volt a dedikálásom a 90. Ünnepi Könyvhéten, csupa híres író között. Aznap láttam először a könyvet, ami egyenesen a nyomdából érkezett. Tátott szájjal lapoztam bele ebbe a szinte kívülről tudott szövegbe. Felemelő érzés volt, hogy a kezemben tarthatom, és ezúttal nem a monitoron keresztül vibrál felém. Jólesett, hogy nem csak rokonok, barátok jöttek el dedikáltatni, hanem érkeztek ismeretlen olvasók is, akik előrendelték a Holdvizet! A kiadóvezető nagyon kedves volt, mikor azt mondta: “Tamás, érkezett még egy rajongód.” Kíváncsian odanéztem a standunk felé, és leesett az állam: hát a gimis matektanárom közeledett felém, kezében két frissen vett példánnyal! Annyira jólesett, hogy ő is eljött aláíratni. Nem hittem volna, hogy valaha is a rajongómként fogok gondolni rá, hiszen annak idején nem igazán ment nekem ez a tantárgy. Eszembe jutottak azok a kockás füzetek, amiket otthon és a szünetekben írtam tele. Te jó ég, mekkora utat tett meg Noémi története a Duna-korzóig és a könyvesboltokig!


4. Mi az írásod célja?

Elsősorban azért csinálom, mert egyszerűen imádok írni! Szuper érzés kitalálni egy karaktert, alakítgatni a cselekményt, és látni, ahogy sokasodnak a szavak, a bekezdések, miközben az oldalakból fejezetek lesznek, a két vagy három részből pedig összeáll egy izgalmas regény. Én magam vagyok ezeknek a sztoriknak az első “rajongója”, hiszen én látom őket először, a fejemben. Annyira jó elmerülni a saját kis világomban, élvezni az izgalmas csavarokat, a váratlan fordulatokat… Megszédít ez a mámoros érzés, a hatalom érzése, ami mesélés közben fog el: itt én vagyok a főnök, az történik, amit én akarok. De olvasóra is szükség van, hiszen két ember teremt egy regényt: a szerző és a befogadó. Az utóbbi az, aki interpretálja a leírt szöveget, és megtölti azt élettel, színekkel, hangokkal; nélküle nem működne a varázslat, és nem jönne létre a telepátia. Stephen King szerint az író és a befogadó kvázi házasságot köt a regény lapjain. Tehát másodsorban azért írok, hogy elkápráztassam az olvasóimat; hogy szórakoztassam, elszomorítsam, felvidítsam, megrémisszem, és elgondolkodtassam őket. A sikerért, a népszerűségért és az elismerésért teszem mindezt. Emlékszem, az érettségi után egy idegen lány felhívott (egy közös ismerősünktől tudta meg a számom), és vég nélkül áradozott az első regényemről, ami kinyomtatott formában került hozzá. Végül randiztunk is. Nincs is nagyobb öröm annál, mikor egy olvasó azt mondja: “Hű, ez igen, nagyon tetszett ez és ez a jelenet… szinte le sem tudtam tenni!” Az ilyen dicséretekből merítek erőt. Végső soron azért írok, hogy szeressenek.


5. A családod miként fogadta, hogy ezen a pályán indultál el?

Apukám már sajnos nem érhette meg a sikeremet, 2005-ben halt meg. De az első két kiadatlan regényemet még olvashatta. Anyukám hozzám hasonlóan nagy könyvmoly, több ezer regényt elolvasott már, jólesett az elismerése. Ő nagyon aranyos, mindenben támogat. Egyedül a bátyám az, akit sajnos nem igazán érdekelnek a munkáim. Lilla, a kis unokahúgom négy éves; egyszer együtt néztük a YouTube-on a Pergamenre Hányt Szavak egyik videóját, amiben Tóth Evelin vlogger épp a Holdvízről beszélt; Lilla az ölemben ülve a képernyőre mutatott. “Úgy néz ki, mint Öcsi könyve!”. Olyan tündéri volt. Azt feleltem neki, hogy “Igen, mert az ott tényleg Öcsi könyve”. Nagyon büszkének tűnt. Imádom. Neki írtam az ajánlást. 


6. Tervezel-e új könyvet kiadni, és ha igen, mesélsz róla?

Már 170 oldal kész az új regényből. Nagyon élvezem a munkát, mindig feldob. Romantikus thriller a műfaja; a munkacíme Megváltó álom. Remélem, még idén elkészül. Gimnazistákról szól, meg egy húsz év körüli, rejtélyes, manipulatív srácról, aki nagyon rossz hatással van rájuk, és mindenféle bűncselekményre próbálja rábírni őket. Ebben is lesz egy csomó érzelem, tiltott szerelem, de ugyanakkor brutalitás is! Ezt már sokkal tudatosabban és magabiztosabban írom, mint annak idején a Holdvizet. Teljesen más érzés, mikor már megjelent tőled valami, és más, amikor csak úgy magadnak írsz egy történetet, meg egy maréknyi barátnak, és igazából azt sem tudod, ki lesz-e adva valamikor… Annak idején sokszor elbizonytalanodtam, és kétségek gyötörtek: “Lesz ebből igazi könyv?! Érdemes egyáltalán ennyit dolgozni vele?! Vagy az időmet vesztegetem, és csak a fiókomnak írok?” De aztán majdnem száz másik kézirat közül az én regényemet választotta a szegedi team! És ez hatalmas sikerélményt jelentett! Végre felbátorodtam, és rájöttem, hogy bármire képes vagyok! Mikor 5 csillagos értékeléseket és szuper kritikákat kapok (olyanokat, hogy “Fú, imádtam! Teljesen a hatása alá kerültem! Napokig Noémi és Zoli története járt a fejemben”), akkor az megerősít abban az elhatározásomban, hogy folytatnom kell! Igen, érdemes ezt csinálni! Szóval ezt az új könyvet már magabiztosabban írom, és már némi tapasztalatra is sikerült szert tennem az írás és a szerkesztés terén. Nagyon erősen motivál a tudat, hogy a bloggerek, valamint Luca és Gyöngyi, a két szerkesztő MÁR VÁRJÁK a következő kéziratot! Remélem, ezúttal is le fogom nyűgözni őket.


7. Vannak-e további terveid?

Ó, tervekből nincs hiány! Ha elkészül a jelenlegi projektem, a Megváltó álom, belekezdek a következő sztoriba, ami egy világhírű rockzenekar karrierjéről szól. Ebben végre visszatérhetek (ha csak gondolatban is) a kedvenc városomba, New Yorkba! Lesz még egy horror-fantasy, amelynek már a címe is megvan: Lidércfény. Ez a floridai mocsárvidéken fog játszódni és egy tolószékbe kényszerült, nagy képzelőerővel megáldott kisfiú a főhőse, akit a fivére folyton szekál… Amilyen kiszolgáltatott és gyenge a kissrác a valódi életben, olyan erős az “avatarja” abban az álomvilágban, ahová mindig elmenekül, ha csak teheti. Aztán tervezek még egy disztópiát: kitör a polgárháború hazánkban, a nem is oly távoli jövőben… Egy gazdag, kiégett professzor és egy nincstelen, gyönyörű roma lány tragikus, reménytelen szerelmén keresztül fogom ábrázolni a véres eseményeket. Már alig várom, hogy ezek a regények is megjelenjenek! Ismét át akarom élni a sikert! Megint ott akarok ülni a Maxim Kiadó standjánál Leslie L. Lawrence, Závada Pál, Bíró Szabolcs és a többi híresség mellett, és fogadni az olvasókat a dedikáláson! Megint látni akarom az új műveimet a Libri kirakatában, meg a YouTube-on, és alig várom, hogy ismét csupa 5/5-ös értékelést kapjak! A siker függőséget okoz, haha! Remélem, igazi bestseller lesz a Holdvíz, ám ehhez Ti is kelletek, kedves olvasók! Arra kérlek Titeket, olvassátok el, ajánljátok az ismerőseiteknek, ha tetszett, hiszen a legeslegjobb reklám a szájmarketing!            

Köszönöm az interjút, Ágnes! 


A könyvet itt tudjátok beszerezni:
Maxim Könyv




2019. augusztus 31., szombat

Anne L. Green: Végzetes csábító (Csábító 3.)

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak és Anne L. Green írónőnek, hogy ilyen felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb. Egy élmény volt elolvasni ezt a csodás történetet Végzetes csábító (Csábító 3.) utolsó kötetét. Izgalmas volt végig követni Niko és Olívia útjukat, ahol igazik katarzis érzelmekkel teli történetet olvashattam. Nem tudtam mit is, várhatok vagy mi lesz a következő lépésük. Minden esetre ez a  sorozat nagy kedvencem lett. Köszönöm, Anne!

Csábító - sorozat


Anne L. Green:
Végzetes Csábító
(Csábító 3.)



Tartalom:

 A ​legnagyobb bátorság az álarc levételéhez kell
Olivia és Niko a közös jövőjük reményében veszélyes feladatot vállalnak. Úgy döntenek, együtt épülnek be a maffiába. Niko álszemélyiségeit felhasználva a bejutás egyszerű ugyan, de a kiszállás korántsem az. Küldetésük során nem bízhatnak meg senki másban. Egyetlen hiba és oda a gondosan kidolgozott álca. Az egymásba vetett bizalom jelent számukra mindent. A túlélést. A kalandok során azonban újabb megdöbbentő, sokkoló darabkák kerülnek elő Niko múltjából. Veszélyesebbnél veszélyesebb helyzetekbe kerülnek, de ezek közül egyik sem olyan hátborzongató, mint Niko alteregóinak rengetege. Minden zavarossá válik, és még ők sem láthatják előre, mi történik, ha nem a rosszfiú lesz jófiúvá, hanem a jó kislány válik rosszá. 
Bár mindkettőjüket más motiválja, a céljuk azonos: megszabadulni a láncaiktól és felszámolni a bűnszervezetet. 
De Niko már érzi azt, amit Olivia még csak nem is sejt: a megmenekülés talán nem is lehetséges mindkettejük számára.

Véleményem
5/5


Waoo ez a harmadik rész, ez igen. Ezt már szeretem. Anyám, hogy mennyire izgalmas lett. Már nem babra megy a játék, hanem túlélésre. Istenem, Niko neked mennyi titkod van még?? Csoda, hogy Olívia kiborul? Itt már tényleg sokat számít a bizalom. Mert, ha nem megy mindketten, oda lesznek. De aztán végleg ám. Elképesztő izgalmas volt, tövig rágtam a körmöm, hogy vajon túlélik
Az első rész az ismerkedés volt, második rész a kapcsolatuk volt a téma, a harmadik rész már az életük és a szabadságuk tét. Hihetetlen, hogy hova jutottak a főszereplőink a gadróbbszekrényből a veszélyes megbízásig. Elképesztő út volt idáig, amit véghez vittek. Nagyon sok minden történt velük ez idő alatt. Hol szakítottak, hol együtt voltak. De azt mindketten tudták, hogy nem tudnak egymás nélkül élni. Elképesztő érzelmi cunami volt számomra. Féltettem, izgultam, rettegtem, hogy mi lesz velük. Minden egyes oldalon vártam, hogy mikor csap le a ménkű.

Igazából Nikot éreztem közel magamhoz nagyon. Az ő érzései jobban átjött, mint Olíviáé. Annyira éreztem a fájdalmat, a kétségbeesést, hogy elveszítheti a szerelmét. Nem gondoltam volna, hogy az utolsó rész ennyire megvisel, és lassan fogom kiolvasni. Úgy éreztem, ennek nem kellene véget érnie. Hagytam későbbre a történetet, mert ha kiolvasom, akkor úgy érzem nincs tovább. Ennyi volt.

Niko és Olívia
Ahogy én elképzeltem.


Már most nagyon hiányoznak mindketten. Nem is tudom ezek után, hogy fogok olvasni Anne-től könyvet. Niko sokkal jobban szívemhez férkőzött mind a többi könyves karakter, amit eddig írt az Írónő.
Egy veszedelmes utazásra ültem fel, amikor az első kötet elkezdtem olvasni és elérkeztem az utolsó kötethez és szóhoz, se jutok. Nagyon sok mindenen mentek keresztül és az utolsó kötetben pedig kiderül, hogy mennyit változtak meg és tudnak-e egymásban bízni. A szerelem, amit egymás iránt éreznek, ez fogja majd életben tartani. Ez az erős kötelék, ami kettejük iránt van, viszi végig a történeten. Bármi is történjen vagy bárki, avatkozzon közéjük, nem fogja őket szétválasztani. Még most is itt ülök és gondolkodom mit is írhatnék még. Mert erről a sorozatról nem lehet rosszat írni, sőt. Anne nagyszerű humora van és lerakhatatlan történetet írt. Nem hiába mondom mindig mindenkinek, ha Anne könyvét olvasod, a neve garancia.Mi sem bizonyítja a sorozat utolsó része lett számomra legjobb. Elképesztő végkifejlett, Niko ötlete és az, hogy Olíviát bezárta bunkerben. Nem semmi volt. Aztán ott, Dimitri előtt… Azt hiszem erre lehetett számítani a végén. 

Amúgy kíváncsi lettem volna, mi lett az előző munkahelyével, kolleginára. Simonra is , hogy miként fogadta a hírt, hogy Niko együtt van Olíviával. Szóval, igen ajánlom nektek a sorozatot. Nem fogjátok megbánni. Én sem tettem, sőt. Imádom! Szívesen olvastam volna még többet Nikoról és Olíviáról.


A könyvet itt tudod beszerezni:

2019. augusztus 30., péntek

Anne L. Green: Érzéki csábító (Csábító sorozat 2.)

~~~ Recenzió ~~~ 

Szeretném megköszönni Álomgyár Kiadónak és Anne L. Green Írónőnek, hogy továbbra is elolvashattam a második részét Csábító sorozatból az Érzéki csábító c. könyvét. Itt már igencsak beljebb vagyunk a történetnek. Hiszen Niko és Olivia egy nem mindennapi eseményen kell keresztül menniük. Itt már nem csak arról szól, hogy Niko mit szeretne, hanem arról is, hogy Olivia mit szeretne.
Bővebben lentebb olvashatod, mit gondolok a könyvről.


Anne L. Green:
Érzéki csábító
(Csábító sorozat 2.)


Tartalom:
Ahhoz, hogy meglásd a lényeget, nem ítélkezned, hanem szeretned kell!
Bár Niko és Olivia ellentétes oldalon játszott, a sorsuk egyre inkább összefonódott. A kölcsönös vonzalom és a tragikus körülmények egymás felé sodorták őket. Hiába tudják mindketten, hogy a köztük lévő fellángolásnak nem lehet jövője, már nem a józan ész, hanem az érzelmeik irányítják őket. A legnagyobb küzdelmeket már nem az ellenfeleikkel, hanem a saját démonaikkal vívják. 
Olivia lelke bosszúért kiált, melyhez az erejét Nikoból nyeri. Nikoról viszont mindennap lehull egy újabb álarc. Oliviára van szüksége ahhoz, hogy visszataláljon eredeti önmagához. A határok elmosódnak. Felvállalva az egymás iránt érzett szenvedélyt, beláthatatlan következmények áradata zúdul a nyakukba. Niko hiábavaló csatát vív saját múltjának elnyomásáért, egy új élet megteremtéséért. Rá kell döbbenniük, az elkövetett vétkeik elől nem menekülhetnek. 
Ahogy telik az idő, úgy lesz egyre nagyobb a kockázat is. Az ellenségeik pedig lesben állva várnak, hogy hibát kövessenek el…


Véleményem
5/5


A történet ott folytatódik, ahol előzőleg abba maradt. Nem semmi függővéggel lett nyitva az első rész. Így már hamar elkezdhettem olvasni a másodikat. Itt viszont már a bizalomról szólt a történetük. Niko, annyira imádom. Mennyit teper Olívia után… Néha azon gondolkodom megérdemli-e Nikot. Sokszor nem tudtam, miként érezzek Livi iránt. Utáljam, vagy kedveljem? Néha hajmeresztő ötletei és döntései vannak. Olíviát legszívesebben megruháztam volna. Komolyan! Ennyire vak ne legyen már, hogy ne lássa Niko mennyit, változik, még hozzá miatta.. Rég akadtam ki ennyire egy karakter, miatt, mint Olívián. S ezt sikerült elérnie Anne-nek.

Annak ellenére, hogy mennyire nem tudtam megkedvelni Livit még így is izgalmas és letehetetlen volt a könyv. Ahogy az elsőt, úgy második részt is egy nap alatt olvastam ki. Ez a történet már nem csak arról szól, hogy szeretünk vagy sem. Bosszúról szól. Eszét veszti a fájdalom és kétségbe van esve Olívia. Niko pedig igyekszik mellette lenni és támogatni. A kapcsolatuk nem egy hétköznapi, hanem szenvedéllyel és szerelemmel van tarkítva.

Niko és Olívia
(Ahogy én elképzeltem.)


Azt hiszem ez a könyv tetszett jobban, mert kicsit többet tudhatunk meg Niko múltjáról. Noha volt számtalan kérdésem, de később azok már meg lettek válaszolva a történet végén. Olívia pedig egymás után próbálja feldolgozni a hírt, ami Niko okoz és a gyászt is. Igazság szerint jobban szeretem Niko szemén keresztül olvasni a történteket. Noha Olívia sem egy piskóta…  (mosolygok). Tetszett az, hogy mindig érezteti, hogy mennyire szereti, és oda van érte Mind azok ellenére, amit Livi tesz vele. Egyszer szakít vele, máskor meg oda van érte. Ez a kettőség jellemzi őket a kapcsolatuk. Hiába vannak egymástól távol, amit éreznek egymás iránt az mindent felül ír.

Voltak vicces jelenetek, bizarr is ráadásul. Főleg az a rész, amikor le akarták fizetni Livit. Aztán a kocsilopásos, na azon jót nevettem. Szóval voltak érdekes jelenetek. Később új karakterek jöttek be a történetben, akiket nem szívleltem Simont, Juke és az FBI. Nem  a szívem csükcsei… Kristinnek pedig egy pacsit érdemel, kidobta Juke-t. Végre… Nem volt szimpi.

Egy szó, mint száz ez a második rész számomra egy élmény volt elolvasni. Bátran ajánlom azoknak, akik szeretik Anne L. Green könyveit. Akik szeretik izgalmas romantikus történeteket. Ez pont az. Viszont javasolnám, hogy min a hármat érdemes megvenni, mert sokkal, de sokkal izgalmasabb. Hamarosan hozom a harmadik részről a véleményemet. Annyit mondhatok az első kettőnél is jobb lett! Sőőőt!!! Lehető legjobb!

A könyvet itt tudjátok beszerezni: