2020. szeptember 11., péntek

Beleolvasó:C. C. Brown: Tania - Örvény a múltba ("Köszönöm, kellemesen utaztam. Örülök, hogy itt lehetek - válaszoltam, miután a dundi hölgy megropogtatta csontjaim.")

Újabb részletet hozok nektek C. C. Brown: Tania – Örvény a múltba cimű kötetéből. Most egy kis részletet fogok hozni. Hogy tetszett az előző rész? Vajon mi lesz Tania-val 19. században? Kivel fog megismerkedni? Mit fog csinálni? Íme a következő részlet a könyvből.


C. C. Brown:
Tania – Örvény a múltba



Tartalom:
Almási Tania egy rendkívüli lehetőséget kap a dél-angliai tengerparton működő Living Coasts víziállatkerttől, így néhány hónapra Torquay-ba költözik. A tenger fölött magasodó állatkert helyén száz éve még az angol arisztokrácia társasági életének központja, a Marine Spa épülete állt. Egy éjszakai, egyéni mentőakciója alkalmával a sziklák alatt kavargó örvény a mélybe, vagyis 1893-ba sodorja. Így veszi kezdetét egy izgalmas, kalandokkal átszőtt utazás, ahol egy okostelefon fontos szerepet kap, de számtalan bonyodalom okozója is. Hogyan sikerül áthidalnia az évszázados különbségeket? Izgalmas hajsza, kalandos utazás, szerelem, humor, és felhőtlen kikapcsolódás, legfőképp az olvasónak!


ENGEDÉLLYEL


– Köszönöm, kellemesen utaztam. Örülök, hogy itt lehetek - válaszoltam, miután a dundi hölgy megropogtatta csontjaim.
– Renata vagyok, ennek a teamnek a vezetője. Sokat leszünk majd együtt – karolt belém, aztán bekísért a nagykapun, ami az állatkertbe vezetett.
– Szeretném az összes állatot személyesen bemutatni neked, de most erre nincs idő, inkább csak gyorsan elintézzük a formaságokat, körbevezetlek, aztán tiéd a délután! – nevetett Renata, csak úgy rázkódott az egész teste.
– Az irodában felveszem az adataid, ruha méret satöbbi, a menüt majd a napirendet is megbeszéljük, amit általában tartunk.
Közben folyamatosan, körkörösen mentünk le a sziklák között, egy kiépített úton. Fölöttünk, általam még soha nem látott madarak repkedtek. Kopasz kisember jött velünk szembe, kis talicskát tolva maga előtt, nadrágszára duplán fel volt hajtva, a legalább két számmal nagyobb bakancsot kacsázó léptekkel próbálta magán tartani.
– Á, Josè! Bemutatom Tania-t, aki nálunk fog dolgozni egy ideig.
A kisember letette a talicskát, melyben valószínűleg az állatok alól kiszedett alom volt, megtörölte kezét a nadrágszárába, majd felém nyújtotta.
– Részemről a megtiszteltetés szép hölgyem!
Mosolyogva továbbállt rakományával.
– Josè a beszerzési igazgató – magyarázta Renata, mire kikerekedett a szemem, és picit elszégyelltem magam a férfi után nézve.
Abban a hitben voltam, hogy Josè egy egyszerű segédmunkás, aki az állatok helyét takarítja.
– Igen, igen drágám – mosolygott anyáskodva Renata.
– Nem minden az, aminek látszik. Itt mindenki, mindent csinál. Nincs hierarchia a tevékenységek között. A csoportvezetők, és igazgatók is megfogják a munka keményebbik végét, ha szükséges. Remélem, ez nem jelent neked gondot?– fordult szembe velem, mikor az irodához értünk.
– Ó, dehogyis! Épp ellenkezőleg! – válaszoltam hevesen.
Az apró iroda, ahová beinvitált Renata, otthonos kis kuckónak tűnt. Kávé Illat terjengett a levegőben. Színes bögrék a polcokon, mindenki nevével ellátva, a falon rengeteg kép a pingvinekről, fókákról, a munkálatokról, amikor az objektum felépült. Mosolygó karácsonyi csoportképek, és egy kép, amelyen egy hatalmas épület állt, valószínűleg a Living Coasts helyén. Méltóságteljesen emelkedett a szikla tetején, alatta a tenger habjai fodrozódtak. Sokáig néztem, és elmerengtem, ez a fantasztikus építmény vajon miért nincs már többé?
– Látom téged is megragadott a látvány – lépett mellém Renata a képre nézve.



Ha tetszett a beleolvasó, itt megvásárolhatod a könyvet.

FB csoport:
C. C. Brown Books


2020. szeptember 8., kedd

Top 10-es lista: A külföldi szerzők könyveiből - ("...örök kedvenceim")

Eddig mindig magyar szerzőkről írtam top 10-es listát az elmúlt években. De most úgy döntöttem, hogy külföldi szerzőkből is készítek listát a blogomra. Erről oly ritkán készítek, noha a blogom kimondottan magyar szerzők könyveiről írók mindig. Pedig ezek a kötetek is felkerülnek néha napján a blogomra.

Íme a Top10-es lista, ők az én örök kedvenceim. Lehet sokakat, meg fog lepni ez a lista, vagy épp kinevetnek, ám legyen, de akkor is ezek a kedvenceim.


1.
E . L. James:
Szürke sorozat


Tartalom:
A ​könyv, amelyről mindenki beszél… 
Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad. 
Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt – de a saját feltételei szerint. 
Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere – multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja – ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.

2.
Stephenie Meyer:
Alkonyat sorozat


Tartalom:
Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…

3.
Holly Miller:
Álmomban már szerettelek


Tartalom:
Mernél szeretni, ha tudnád, hogy mi lesz a kapcsolat vége? 
Joel fél a jövőtől. Gyerekkora óta kísértik a szeretteit megjelenítő álmok: látomások arról, hogy mi fog történni, legyen az jó vagy rossz. 
Az álmok megelőzésének egyetlen módja, hogy a szeretett lénytől távol tartja magát. Megfogadta, hogy soha többé nem lesz szerelmes. 
Callie képtelen elengedni a múltat. Amióta a legjobb barátnője meghalt, elveszettnek érzi magát. Tudja, hogy sokkal ösztönösebben, sokkal felszabadultabban kellene élnie. Csak azt nem tudja, hogyan találjon vissza régi énjéhez, amely mert nagyot álmodni. 
Joelnek és Callie-nek egyaránt megvan rá az oka, hogy megtanuljanak a mában élni. És noha nem kifejezetten keresik egymást, találkozásuk pillanatától mindketten érzik, hogy hatalmas fordulat következett be az életükben. 
Aztán egy éjjel Joel Callie-vel álmodik, és az álomban megjelenik legnagyobb félelme. 
Ekkor mindketten döntéshelyzetbe kerülnek: együtt maradnak-e annak ellenére, hogy tudják, mi lesz a sorsuk? És ha egyikük napjai menthetetlenül végesek, létezik-e olyan élet a számára, mint ami járna is neki? 
Képesek befolyásolni az életük alakulását, vagy ami meg van írva számukra, azon nem lehet változtatni?

4.
Karina Halle:
Túl közel hozzád


Tartalom:
10 évvel később: 25 éves vagyok, egyedülálló anyaként elkövettem néhány hibát. Megküzdöttem a démonjaimmal, de most új életet kezdek. Minden az elképzeléseim szerint alakult, míg meg nem pillantottam Will McAlistert.
Elvált, és már nem csak apám barátját látom benne, már sokkal többet jelentett számomra. Árasztja magából a magabiztosságot és a sokat ígérő szexualitást. Magas, férfias, egy igazi gentleman, a tekintete erős és csábító. Teljesen odavagyok érte.
Esélyem sem lehet nála, hiszen ő az apám legjobb barátja, üzleti partnere és a főnököm. 
Igaz? 

5.
Kendall Ryan
Szeress és hazudj sorozat
(Sajnos csak ez az egy rész van meg.)


Tartalom:
Sophie Evanst sarokba szorították. A testvére élete a tét, ezért csupán egyetlen lehetősége van, hogy kiverekedje magát ebből a helyzetből: el kell árvereznie a szüzességét egy exkluzív erotikus klubban. Miután a legtöbbet ígérő Colton Drake hazaviszi magával, Sophie hamar megtanulja, hogy semmi sem az, aminek látszik, ha erről a csodálatosan zűrös pasasról van szó. Az együttlét olyan kihívásokat jelent Sophie számára, amilyenekre egyáltalán nem számított, és felébreszti benne a vágyat olyan dolgok iránt, amelyek korábban eszébe sem jutottak.

6.
Ella Maise:
Imádlak, Jason Thorne 


Tartalom:
Az első perctől kezdve odavagyok érte… 
Jason Thorn… a bátyám legjobb gyerekkori barátja. 
Ó, hogy milyen iszonyatosan szerelmes voltam ebbe a fiúba! Ugye milyen romantikus? Ahogy az ember lánya érzi az izgalmas bizsergést, amikor először átéli, amint szárnyra kapnak azok a híres pillangók – és csakis Jason miatt! Csakhogy egyszer véget ér a tündérmese, sárba tiporják az álmaidat, utána pedig biztos, ami biztos, darabokra törik a szívedet is. Ez a fiú pontosan ezt tette velem. 
Miután túljutottunk az álmok sárba tiprásán, ő lett az a srác, akit messze elkerültem. Amikor egy szörnyű tragédia történt a családjában és elköltöztek, én készen álltam arra, hogy mindörökre elfelejtsem. 
Mára igazi filmcsillag lett belőle. Olyan szupersztár, akiért a nők őrjöngő lelkesedéssel rajonganak. Olyan ez, mint egy valóra vált álom, ugye? Szerintem egyáltalán nem. 
Hogy ki vagyok én? Olive, egy újdonsült írónő. Vagyis hát ÉN írtam azt a könyvet, amit filmre visznek, mégpedig Jason főszereplésével! Ezenkívül az internet azzal van tele, hogy én vagyok az a szerencsés lány, akit a szupersztár Jason Thorn hamarosan feleségül vesz. 
Most megint azt gondolod, hogy a világ legmázlistább csaja vagyok? Hát nem. Szó sincs semmi ilyesmiről.

Akarlak, Adam Connor


Tartalom:
Teljesen őszintén kérdezem, te talán nem kukucskáltál volna át a kerítés fölött, hogy egy gyors pillantást vethess rá, remélhetőleg, amikor meztelen? Nem olvadtál volna el a boldogságtól, ahogy edzés közben bámulod, miközben az ötéves kisfia beszél hozzá? Említsem talán meg ezeken felül a hasizmát, a nadrágjában azt a hatalmas duzzanatot vagy a lenyűgöző izmos karját? Szóval azt mondod, hogy te nem leskelődnél utána? Hát persze… 
Nekem természetesen eszembe se jutott, hogy betörjek hozzá, vagy magánlaksértést kövessek el, igazából az járt az eszemben, hogy felajánlom neki, hogy a fejét a vállamra – vagy talán a cicimre – hajtva sírhassa ki magát (a válása miatt), ám ehelyett az a gazember egy apró kis félreértés után elintézte, hogy rács mögé kerüljek. Bizony, börtönbe! Arra számítottam, hogy a köszönetét az orgazmusok végtelen áradatával fejezi ki, nem pedig, hogy börtönbe kerülök miatta!
Ezt követően már nem azt terveztem, hogy meglovagoljam és boldoggá tegyem, hanem azt, hogyan fojtsam meg. Na, de mi van akkor, ha a testem nem csupán megremegett, amikor Adam olyan édes kis aljasságokat suttogott a fülembe? Ezért senki nem tehet szemrehányást nekem. Egyébként is, mikor csókolózott utoljára ez a pasi? Ki ne élvezne egy olyan csókot, ami miatt esetleg megáll a szíve? 
Csakhogy én akkor sem szerethettem volna bele, ha ő meg a fia volna a világ legcsodálatosabb ajándéka, amiben egy nő részesülhet. Persze egy szóval sem állítom, hogy ennyire szuper. Nem számít, hogy milyen ígéreteket suttog a fülembe, egy átok nem engedi, hogy boldogok legyünk. Bár én nem vagyok egy vártoronyba zárt királykisasszony, akit meg kell menteni – nagyon is képes vagyok arra, hogy egyedül is megmeneküljek –, de valahol a lelkem legmélyén továbbra is azt reméltem, hogy Adam Connor lesz a történetem hőse.

7.
Abby Jimenez:
Barátnak tartalak


Tartalom:
Őrülten vicces és szívmelengető történet egy keményfejű, pimasz nőről és egy szexi tűzoltóról, aki lángra gyújtja a szívét. 
Kristen Petersen nem szereti a drámát, az utolsó csepp véréig hajlandó küzdeni a barátaiért és nincs ideje olyan pasikra, akik nem értik meg őt. Ezenkívül van egy nagy titka: egy egészségügyi probléma miatt olyan beavatkozásra készül, ami után nem lehet majd gyereke. Érthető, hogy Kristen vegyes érzésekkel küzdve tervezgeti legjobb barátnője esküvőjét – főleg azok után, hogy megismeri a tanút, Josh Copelandet. 
A fickó humoros, szexi, sosem veszi magára Kristen gyilkosan gúnyos megjegyzéseit és nagyon jól tudja, hogy a legtöbb érzelmi viharra a mexikói kaja a tökéletes megoldás. Sőt még Kristen kutyája, Kaszkadőr is odavan érte. Az egyetlen bibi: Josh egy nap nagy családot szeretne majd. 
Kristen tisztában van vele, hogy a fickónak máshol kellene keresnie a boldogságot, de minél jobban és jobban egymásba gabalyodnak, annál nehezebben ereszti őt el. 
Abby Jimenez első regénye az egyik pillanatban megnevettet, a másikban pedig már a zsepidért kell nyúlni, a Barátnak tartalak ugyanis szellemesen, szókimondóan és fájdalmas érzéseket megmozgatva dolgozza fel a meddőség és a veszteség témáját.

8. 
Andy Weir:
A marsi


Tartalom:
Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.
Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.
Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.
De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?

9.
Cassandra Clare:
Végzett ereklyéi sorozat


Tartalom:
Gyilkosság ​tanúja lesz – a tizenöt éves Clary Fray aligha számít erre, amikor elindul aPandemonium nevű New York-i klubba. Az elkövetők: három, különös tetoválásokkal borított és bizarr fegyverekkel hadonászó tinédzser. 
A holttest aztán eltűnik a semmibe. Nehéz kihívni a rendőrséget, ha a gyilkosok mindenki más számára láthatatlanok, és semmi, még egy vércsepp sem bizonyítja, hogy egy fiú meghalt. De fiú volt-e az áldozat egyáltalán?
Így találkozik Clary először az Árnyvadászokkal, akik azért küzdenek, hogy megszabadítsák a földet a démonoktól. Közülük való az angyali külseje ellenére igazi bunkó módjára viselkedő Jace is. Clary egyetlen nappal később, akarata ellenére már bele is csöppen Jace világába: édesanyja eltűnik, őt magát pedig megtámadja egy démon. De miért érdekelne egy démont két olyan hétköznapi mondi, mint Clary és az édesanyja? És hogyan tett szert Clary egyszer csak a Látásra? 
Az Árnyvadászok tudni akarják…

10.
Dan Brown:
Robert Langdon sorozat és két önálló regény


Tartalom:
Robert Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet – az Illuminátusok – bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen.
Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.

A megtévesztés foka

Tartalom:
Amikor a NASA egy bámulatosan ritka tárgyra lel az Északi-sark jégtakarója alatt, a hibát hibára halmozó űrkutatási ügynökség végre diadalról adhat hírt, amelynek messzemenő következményei lesznek a NASA jövőjét és a közelgő amerikai elnökválasztás kimenetelét illetően. A lelet valódiságát ellenőrizendő, a Fehér Ház Rachel Sexton hírszerzési elemzőt hívja segítségül. Rachel szakértők – köztük a karizmatikus tudós, Michael Tolland – társaságában a Sarkvidékre utazik, és valami hihetetlenre bukkan: egy tudományos csalás bizonyítékaira, egy merész bűvészmutatványra, amely, ha kiderül, az egész világot megoszthatja. Ám mielőtt figyelmeztethetnék az elnököt, Rachelt és Michaelt orvgyilkosok veszedelmes csapata támadja meg. Sivár és életveszélyes vidéken kell menekülniük, és egyetlen reményük a túlélésre, ha kiderítik, ki áll a mesteri terv mögött. A megoldás mind közül a legdöbbenetesebb hazugság.
Digitális erőd
Tartalom:
Amikor az NSA verhetetlen kódfejtő gépe találkozik egy rejtélyes algoritmussal, amelyet nem tud feltörni, az ügynökség riasztja vezető kriptográfusát, S. Fletchert. A ragyogó eszű és gyönyörű matematikusnő olyan felfedezésre jut, ami pánikot kelt a hatalom köreiben. Az NSA-t túszul ejtették… de nem fegyverekkel vagy bombákkal, hanem egy zseniálisan összetett kóddal, amely a parancs kiadásakor megbénítja az USA hírszerzését. S. Fletcher harcba indul a titkolózás és a hazugság áradatával szemben, hogy megmentse az ügynökséget, amelyben hisz. Miután mindenfelől árulás veszi körül, már nemcsak a hazájáért küzd, hanem a puszta életéért, majd végül annak a férfinak az életéért is, akit szeret…

A könyveket minden könyvesboltban megtalálhatóak:
Bookline
Libri
Líra 
Alexandra 


2020. szeptember 6., vasárnap

Szabó Tamás: Holdvíz

Szabó Tamás: Holdvíz című kötetéből újabb cápás jelenetet hozok nektek. Hogy tetszett az előző rész?  A mostani részben vajon miféle cápa támadta meg őket? Mi fog történi a mostani részben? Vajon kit fognak kimenteni a vízből?
Hogy megkapjátok a kérdésre választ, íme a részlet belőle.


Szabó Tamás:
Holdvíz



Tartalom:
Zolit, a burokban nevelkedett, milliomos egyetemista ficsúrt sokkolja a hír: „örökölt” egy 16 éves lánytestvért apja, a néhai KGB-tiszt után! A két tinédzser kapcsolatát nagyban befolyásolja, hogy külön nőttek fel, nem is tudva egymásról. A báty tanácstalan; hogyan viszonyuljon a hányatott sorsú, öntörvényű kis vadóchoz, aki egyből felforgatja az ő nyugodt életét?

Mikor a lány minden addiginál nagyobb zűrbe keveredik és eltűnik Brazíliában, a fiú kénytelen otthagyni mindent; Noémi után ered, majd a Polícia korruptságát látva maga kutatja fel a húgát. Vajon képes felnőni a feladathoz, és egyedül megmenteni őt? Túlélik a testvérek könyörtelen megpróbáltatásaikat távol az otthonuktól, vagy elbuknak az alvilággal, a természeti erőkkel, illetve az önmagukkal vívott harcban, hogy beteljesedjék a családi karma?

ENGEDÉLLYEL



Egy robusztus, torpedó alakú tömeg lebegett közvetlenül előttem. Mozdulatlanul figyelt. Az oldalát csíkok szabdalták függőleges irányban. Ez egy tigriscápa! Jézus, tégy csodát!
Ronda, széles fejét egyre közelebb tolta hozzám. Fülsüketítő sikolyt hallattam a víz alatt, óriási buboréktömeg szökött ki a számon. A tonnányi hal betöltötte az egész látóteremet: a farokúszója irdatlanul messze volt. Nagyobb, mint anyám Mercedese! Kíváncsian vizsgált engem a szemeivel, melyek olyan élettelennek tűntek, és mégis ott tükröződött bennük az a félelmetes állati értelem! Trapéz formájú orrával megbökte a mellkasomat, ahogy ügyetlenül harapni próbált. Eközben a pislogóhártyája védelmezően eltakarta érzékeny látószervét. Közelről láttam azokat a kakastaréj formájú, csipkézett fogakat. Húscafatok tapadtak rájuk, melyek ott lengedeztek az erős sodrásban. Akkora szája volt, hogy akár egészben is le tudott volna nyelni. Belenéztem. Mintha egy borzalmas, élő-lélegző alagutat láttam volna, kétoldalt a kopoltyúrések széles kijáratával. Ez a förtelmes valami most oldalra fordult, hogy jobb fogást találjon rajtam. Azok az állkapcsok a teknőspáncélt is képesek szétzúzni. Ha összezárulnak a felsőtestemen, nekem végem van. Megragadtam a cápa orrát. Megpróbáltam minden erőmmel távol tartani a fejét. Hosszú métereken át tolt maga előtt. Éreztem, hogy fogytán az erőm, nemsokára elfáradok, és a karom behajlik, így óhatatlanul közel fogok kerülni ahhoz az undorító alagúthoz. 
Ez az éhségtől hajtott, ostoba gépezet váratlanul kitért oldalra, ezt kihasználva az ellentétes irányba mozdultam. Elúszott mellettem. Véletlenül belerúgtam a hátuszonyába. 
Végre fölbukhattam levegőért. Ide-oda forgolódtam. Betettem a fejem, és körülnéztem. A búvárszemüveg még mindig rajtam volt, bár telement vízzel. Sehol sem láttam a támadómat, és ez még ijesztőbbé tette a helyzetet. Aztán nagysokára megtaláltam: hat-hét méterrel alattam cirkált. Tigrisszerű mintázatát újabb csíkokkal gazdagították a ferdén rávetülő napsugarak. 
Próbáltam szemmel tartani, de már elmondhatatlanul fáradt voltam. 
Az lett volna a legésszerűbb, ha egyhelyben maradok. Így lett volna esélyem egy újabb támadás visszaverésére… De már olyan csábítóan közel volt a part! Szánalmas kutyaúszásban megindultam a szárazföld irányába… 
Ekkor olyan érzésem támadt, mintha a bal lábam beleakadt volna egy szögesdrótba. Mozdulni sem bírtam. Aztán hátrafelé haladtam, s közben éreztem a csiklandós szúrást a combomon, ahol a ragadozó belém mart borotvaéles fogaival. Furcsamód alig éreztem a fájdalmat. Lerántott a mélybe, és olyan gyorsan kezdett el rázni, hogy hallottam, amint sustorog a víz körülöttem.
Homály vett körül. Ebből, és a füleimbe hasító fájdalomból arra következtettem, hogy nagyon mélyen vagyunk. Gyorsan kellett cselekednem, mert már fogytán volt a levegőm. Minden erőmmel megütöttem az állat kopoltyúját. Nem történt semmi. Csépelni kezdtem a szemét, de még mindig fogva tartott. Ekkor az érzékeny orrát vettem célba, mire végre elengedett. 
Szabad voltam. Kábultan lebegtem a sötétvörös vízben. 
Fölnéztem. Olyan magasan voltak a hullámok, mint mező felett a csillagok. 
Akármilyen hihetetlen is volt, most egyszerre két torpedó alakú testet láttam magam fölött mozogni. Az egyik a cápa volt, a másik azonban szélesebbnek tűnt, és kétoldalt mintha karok csapkodták volna a víz felszínét. Vagy evezők voltak azok? Igen, egy csónak! 
Megindultam a felszín irányába. Mindent vörösben láttam magam körül az erős vérzés miatt. Ahogy fölértem, foldokolva-zokogva kiharaptam egy nagy lélegzetet a levegőből. Sokkban voltam, és émelyegni kezdett a gyomrom. A sebemet markolásztam. Megmaradt a bal combom, de csúnyán megsérült. Az a harapás kitágította a fájdalomról alkotott korábbi képzeletemet. Nem tudom, honnan maradt erőm üvöltözni, és fönt maradni a vízen. A cápát sehol sem láttam. Talán elment. De lehet, hogy még mindig itt ólálkodott valahol alattam. Centiről centire küzdöttem magam előre. Fogalmam sincs, mennyi idő telhetett el így. Éppúgy lehetett pár perc, mint egy óra. 
Egy csónak imbolygott előttem. Lassan közeledett felém. Emberi hangokat hallottam...



 A könyvet itt tudjátok megvenni:

2020. szeptember 5., szombat

Beleolvasó 2.rész: C. C. Brown: Tania - Örvény a múltba ("A 15 fokos tenger számomra dermesztő hidegnek tűnt. Vissza kellett volna mennem a vízálló ruháért – korholtam magam. Lassan odaúsztam a kerítéshez, ahol a fókák voltak.")

Hát elérkezett a hétvége is, így hozom C. C. Brown: Tania – Örvény a múltba című kötetéből egy hosszabb részletet, Héten sajnos nem tudtam hozni nektek beleolvasót. Bízom benne ezzel a hosszabb részletettel, kiengesztellek benneteket. 

C. C. Brown: 
Tania - Örvény a múltba


Tartalom:
Almási Tania egy rendkívüli lehetőséget kap a dél-angliai tengerparton működő Living Coasts víziállatkerttől, így néhány hónapra Torquay-ba költözik. A tenger fölött magasodó állatkert helyén száz éve még az angol arisztokrácia társasági életének központja, a Marine Spa épülete állt. Egy éjszakai, egyéni mentőakciója alkalmával a sziklák alatt kavargó örvény a mélybe, vagyis 1893-ba sodorja. Így veszi kezdetét egy izgalmas, kalandokkal átszőtt utazás, ahol egy okostelefon fontos szerepet kap, de számtalan bonyodalom okozója is. Hogyan sikerül áthidalnia az évszázados különbségeket? Izgalmas hajsza, kalandos utazás, szerelem, humor, és felhőtlen kikapcsolódás, legfőképp az olvasónak!


ENGEDÉLLYEL


A 15 fokos tenger számomra dermesztő hidegnek tűnt. Vissza kellett volna mennem a vízálló ruháért – korholtam magam. Lassan odaúsztam a kerítéshez, ahol a fókák voltak. Szemem már nagyjából megszokta a sötétséget. Láttam, valóban az egyik fóka uszonya akadt fenn a kerítésen, ami most élesen belevájt fényes bőrébe. Belekapaszkodtam a hálóba, a madzagot is hozzá kötöztem, így a kezem szabadon mozgathattam. Megpróbáltam a drótot szétfeszíteni, kihúzni a fóka uszonyát, ami kis idő múlva sikerült is. A szerencsétlen féloldalasan, de úszni kezdett, s a másik követte őt. Elégedetten mosolyogtam, majd lassan visszaereszkedtem a vízbe. A lábam teljesen kihűlt, ahogy a csónakhoz közeledtem. Akkor jutott eszembe, a madzagot a hálóra kötöttem. Halk káromkodással úsztam vissza. Már majdnem elértem a drótháló szélét, amikor erőteljes rántást éreztem. Azonnal a “Cápa” című film jutott eszembe, amikor a nő úszott a tengerben, s azt hitte, beütötte a lábát egy korallzátonyba. Lenyúlt a lábfejéhez, de már nem volt lábfeje. 
– De itt nincsenek emberevő cápák! – mondtam ki hangosan, majd újabb rántás következett, és mentőmellény ide, vagy oda, a víz alatt találtam magam. Az örvény! – gondoltam rémülten! Igen, az örvény! Hagyni kell, hogy levigyen, aztán újra feldob, ha nem kapálózol. Itt nem olyan mély a tenger, néhány méter csupán. De még mindig pörögve húzott lefelé a víz, s én már azt sem tudtam fent vagyok-e, vagy lent.           
Meg fogok fulladni! – ez volt az utolsó, ami eszembe jutott, majd elvesztettem az eszméletem.


2. Utazás az angol Riviérára

Két hónappal ezelőtt
        
Az asztalon vibráló mobil arra figyelmeztetett, hogy Erik hívott, ma már ki tudja, hanyadik alkalommal. Tudtam, nem fogom megúszni az indulás előtt, ezt az utolsó, haragos, könyörgő, és sértődött beszélgetést. Nem akartam vele beszélni. Kihunyt, elhamvadt kapcsolatunk boncolgatását is untam már, mert kívülről ismerek minden egyes szót, amely elhangzott. Erik azt hiszi, miatta költözöm Angliába néhány hónapra, ott akarok majd felejteni. Pedig ebből egy szó sem igaz. Márciusban kaptam ezt az ajánlatot, és már akkor rábólintottam, hiszen tudtam, ez rendkívüli lehetőség. A Dél-Devon-i Torquay-ban, már évek óta működő Living Coasts munkatársa leszek. A tengeri állatkertben fókák, pingvinek, és madarak kaptak helyet, s naponta több száz turista látogatja őket. Itthon is tengeri állatokkal foglalkoztam. Apám mellett dolgozhattam, aki harminc éve állatorvos egy állatkertben.           
A döntésemet Erik nem volt hajlandó elfogadni, és inkább a drámai, filmekbe illő "menekülés a kötöttségek elől" című verziót erőltette. Bujdosni kezdtem, főképp a folytonos szemrehányó üzenetek, és hajnali telefonok elől. Egy laza mozdulattal hozzáértem a piros virtuális gombhoz a telefonon, majd kivettem a SIM kártyát, és a WC kagylóba dobtam. Ez az igazi mulatság! Az angol számom mindenkinek megadtam, aki fontos volt számomra, és akivel beszélni óhajtottam néha nap.
Végignéztem csomagjaimon. Elégedetten nyugtáztam, itthon hagyok minden olyan műnőies cuccot, amit Erik annyira kedvelt: a magas sarkú cipőktől, a koktél ruhán keresztül, a kis piros Loui Vuitton táskáig, amitől el kellett volna ájulnom, mikor Erik szülei az orrom alá tolták karácsony másnapján. Edit, az édesanyja úgy nézett ki a vele egykorú férje mellett, mintha Barbit krumpli bácsi mellé tették volna, egy játékbolt kirakatában. Drága ajándékok cseréltek gazdát, a pazarul berendezett nappaliban, amely az ötméteres fenyőfával olyan volt, mint egy pláza. Két alkalmazott szolgált ki minket, százéves portóit ittunk a vacsorához, és halálosan unatkoztam.           
Puncs törleszkedett a lábamhoz, jelezve, itt a vacsora ideje. A vörös macska egyik szeme zöld, a másik világosbarna volt. Folyamatosan "beszélt", míg a vacsorára kibontott csirkés pástétomot a tányérjába tettem, majd apró darabokra tördeltem a villával. Leguggoltam, a macska sűrű bundájába simítottam kezem, miközben az nekilátott az ételnek. Éva, a barátnőm, költözik a lakásba addig, amíg külföldön leszek, így a lakbér is megoldva, a virágok, a halak, és Puncs sem pusztulnak éhen. Reggel, miután egy gyors capuccino-t bedobtam, felvettem a legkopottabb farmerem, egy zöld pulcsival, és egy sárga sállal, majd barna makrancos göndör hajam egy gumival összefogtam. Ezzel elintézettnek is tekintettem a készülődést. Belenéztem a tükörbe, megállapítottam, hogy apró ráncok vannak a szemem körül. De hiszen ez teljesen normális, hiszen harminc éves  vagyok! Grimaszt vágtam. Megcirógattam Puncs bundáját, felkaptam a sporttáskát, bőröndöt, majd lementem a néptelen utcára. Nem akartam, hogy elkísérjen apa. Két napja mindenkit végig látogattam, elbúcsúztam.
-  A reptérre legyen szíves! – huppantam be a hátsó ülésre, miután a bőröndöt a csomagtartóba tette a sofőr.
– Nyaralás? – mosolygott jóindulattal a szakállas taxis, miközben bekapcsolta a taxiórát.
– Nem egészen, de majdnem.  
Jó lett volna most nem beszélgetni, csak nézni az elsuhanó házakat, a reggeli napsütésben fürdőző parkokat. Behunytam a szemem, mikor a nap egy kanyar után szembejött velem, és bearanyozta az utat az autó előtt.
– A francba, nem látok semmit – bosszankodott a sofőr, és lehajtotta a napellenzőt.
Aztán mintha belepörgettek volna a filmbe, egyik pillanatról a másikra a repülőn találtam magam, amely fokozatosan emelkedve hagyta el a földet.  
– Bye bye Budapest! – suttogtam a napfényben fürdőző, színes tájnak.      
Két, és fél óra múlva, a Bristol-i reptéren, bőröndöm magam után húzva, kiléptem a váróba. Egy magas, szemüveges fiatalember, egy fejjel lefelé fordított táblát tartott maga előtt, Tania Almasi felirattal, és vizslatta a kifelé áramló utasokat. Sötétkék overálban, piszkosszürke vászoncipőben toporgott, mint akinek sürgős dolga lenne a mellékhelyiségben.    
– Helló! Tania vagyok! – léptem hozzá.    
Enyhe halszag csapott meg a közelében. A fiú először megfordította a táblát, hogy megbizonyosodjon, ez a név szerepel rajta, majd mosolyogva elfogadta felé nyújtott kezem.      
– Örülök, hogy megismerhetlek. Paul vagyok. Engem küldtek, hogy Torquay-ba vigyelek.   
Ezt egy szuszra darálta el, miközben folyamatosan rázta a kezem. Nagyon kellett figyelnem, hogy minden szót megértsek, mert az általam tanult angolban ez az akcentus még ismeretlen volt. A kétüléses Vauxhall Van hátuljába, egy rekeszbe tettük a táskákat, majd beültünk az autóba.    
– Oh, de furcsa, hogy az anyós ülés itt a vezető ülés – nevettem, pedig eldöntöttem, itt is fogok vezetni, mert nem akarok ráutalva lenni másokra, és busz menetrendekhez igazodni.
Paul sokat mesélt Torquay-ról, és a tengeri állatkertről. A fókákról, a tengerről, a vízi állatkertről.
– Hidd el, alig van pihenés. Ráadásul folyamatosan figyelnünk kell a látogatókat, mert több ponton az állatok között sétálgatnak, így vigyáznunk kell, hogy ne tegyenek kárt bennük.
– Már alig várom, hogy lássam. Hány fóka van?
– Jelenleg kettő, abból az egyik vemhes. De Torquay-ban láthatsz szabadon élő fókákat is. Sokszor odamerészkednek a sziklákra, onnan figyelik, hátha csurran cseppen egy-egy hal nekik is etetéskor.
Közben a tájat csodáltam, ahogy a lassan kibukkanó napfényben, a dimbes-dombos zöld legelőkön tarka tehenek, és birkák legelnek. A legelőket kőkerítések választották el egymástól, így lehetetlen volt az, hogy az állatok keveredjenek, vagy az utakra tévedjenek. A zöld hihetetlen sok árnyalatát lehetett felfedezni. Egyszer csak feltűnt egy virágokból kirakott pálmafa az egyik dombon, valamint ugyancsak virágokból egy felirat: English Riviéra! S innentől kezdve igazi angol házakat, pálmafákat, egyenruhás iskolásokat, emeletes kék, és narancssárga buszokat láttam. Paul folyamatosan kommentálta hol járunk, hol vásárolhatok, vagy hol kapni a legjobb sört, és fish and chips-et.
Közeledtünk a kikötőhöz. Egyik oldalon a hosszan elnyúló, vörös homokos tengerpart, a másikon kávézók, éttermek, turisták kavalkádja, a színes napernyők, pálmafák alatt.
– Ez a Princess Pier! Nagyon öreg ám! – mutatott a tengerbe nyúló promenádra.
– Még Agatha Christie is koptatta, a görkorijával.
– Agatha Christie? Hogy került ide?
– Itt született, majd elkerült innen a háború után, de idős korában visszatért, egy óriási parkot vásárolt, nyaralóval. Greenway a neve. Sok ezren jönnek el megnézni az író otthonát. Évente szeptemberben fesztivált is rendeznek a tiszteletére.
– Az ott a Living Coasts! – mutatott a kikötő felett, átlátszó, fekete acélhálóval fedett építmény irányába.
A háló alatt színes madarak röpködtek, felette sirályok köröztek. Az épület egy magas sziklán feküdt, alatta a tenger. A Living Coasts fölött az útról, a tenger – ami zölden szikrázott a napsütésben – lélegzetelállító látványt nyújtott. Lent, a yacht kikötőben, ezernyi kisebb-nagyobb hajó árboca ágaskodott az ég felé.
Kövér, ötvenes éveiben járó nő sietett elénk. Haja fiúsan rövidre nyírva, homlokáról izzadságcseppek folytak a szemébe. Arca csupa mosoly, kedvesség volt, ahogy kitárta karját felém. Megszorongatott, mint egy régen látott rokont, vagy barátot.
– Tania! De jó, hogy köztünk vagy! Hogy utaztál?


Ha tetszett a beleolvasó, itt megvásárolhatod a könyvet.

2020. szeptember 2., szerda

Kedvenc idézeteim: Hidasi Judit: Egy nap a parton

Nem olyan régen lehetőségem nyílt előolvasóként résztvenni az Álomgyár Kiadó jóvoltából, Hidasi Judit: Egy nap a parton c. könyvét olvastam el. Ebből a kötetből pár idézetet hozok nektek De tervben, van, hogy később újra fogom olvasni ezt a történetet. Nagyon bejött és kedvencem lett.


Hidasi Judit:
Egy nap a parton


Tartalom
Vannak, ​akiknek ki kell várniuk egymást
Edit a legsikeresebb sebész a kórházban. A keze pontos, az időbeosztása feszes, maximalista és tökéletes. Legalábbis mások ezt gondolják róla. 
Egy baleset azonban mindent megváltoztat. Élete fenekestül felfordul, és megoldásért egy régi barát tengerparti villájába menekül. 
A mindig precíz és körültekintő nő egy dologgal nem számol: hogy a parton összetalálkozik régi szerelmével. 
A vonzalom az eltelt hosszú idő ellenére kölcsönös maradt, az élet azonban csavart labdát dob: a férfi házas. 
Mégis csodálatos napot töltenek el együtt, ami nem maradhat folytatás nélkül… 
A boldogsághoz azonban, mint általában, most is kacskaringós út vezet. 
Talán mégis ez a régi szerelem volt az igazi? Vagy az a férfi, aki Editet otthon várja?


Kedvenc idézeteim:









A könyvet itt tudjátok beszerezni:


Interjú Hidasi Judit írónővel, akinek számos könyvet köszönhetünk.("Nagyon fiatalon, a nagymamám terelt az írás felé.")

Köszönöm Hidasi Juditnak, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőtől az Aranykör sorozatot olvastam, és nagyon szerettem. Nemrégiben volt lehetőségem előolvasóként elolvasni az Egy nap a parton c. kötetét, mely az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg. Egy szó, mint száz imádtam. Számomra megtisztelő, hogy előolvasóként elolvashattam, és ráadásul felkerülhetett a nevem az Egy nap a parton könyv hátuljára.

(Forrás: Hidasi Judit Hivatalos Oldala.)


Kérlek, mesélj kicsit magadról. Mikor kezdtél el írni?

Nagyon fiatalon, a nagymamám terelt az írás felé. Kilenc éves korom óta naplót írtam, és tizennégy éves koromtól pedig újságot. Ma már saját magazinom van a Goodstuff Nem mondom meg hány éves vagyok, de közel harminc éve írok újságoknak.



Mi az írásod célja?

Erre nagyon könnyű válaszolnom: a szórakoztatás.

Hogyan kezdted el az írói pályát?

Nálam ez nem is volt kérdés. Mióta az eszemet tudom író szerettem volna lenni. Sokat tanultam, képeztem magam, és tanfolyamokra is jártam, mind amellet, hogy 15 éves korom óta folyamatosan publikálok, magazinokba is írok. Az első könyvem 2003-ban jelent meg. Rozéfröccs címen, ami azóta három kiadást is megélt.



Mi kell ahhoz, hogy szórakoztató, izgalmas és romantikus legyen egy történet?

Gazdag fantázia, humorérzék és ritmus. Aki nincs ritmusban a nyelvvel, soha nem fog tudni gördülékenyen írni. Ez az, ami az írásban nem tanítható. … és egyébként ettől lesz letehetetlen egy könyv. Ez ösztön.

Van kedvenc karaktered vagy jeleneted?

Mindig az utolsó, az épp aktuális. Nagyon szeretem az Egy nap a parton Attiláját, mert igazi pozitív személyiség. Mindenben a legjobbat látja. Sokan tanulhatunk tőle.



A családod, barátaid miként fogadták, hogy írsz és megjelent kilenc könyved?

Húsz év alatt már megszokták 

Volt olyan rész, amit nehezen írtál meg?

Az egész könyv nagyon nehezen született meg, mert a pandémia alatt rámomlott a home office és az összes munka, amellett, hogy a fiam is itthon volt. Nehezen találtam rá az időre, hogy mikor legyek „kreatív”. De szorított a határidő, így beosztottam az energiámat és végül szerencsére még idén nyáron meg tudott jelenni a regény.



A történet szereplőit mintáztad valakiről, vagy a fantáziád szüleményei?

Az író mindig figyel, mindig elcsen a hétköznapokból. De a szereplők a fantáziám szüleményei.

Milyen a fogadtatása az Egy nap a parton c. könyvednek?

Szeretik nagyon. Sok visszajelzést kapok, amiért rettentően hálás vagyok!




Várható majd tőled következő történet?

Persze! Évente két könyvet tervezek. Idén még jön a 99 gondolat a szerelemről, ami a tavaly karácsonykor megjelent 99 gondolat a szeretetről sorkönyve, aztán pedig tervezzük a jövő évet! De ez egyelőre legyen még titok!

A könyveket itt tudjátok beszerzeni:
Álomgyár Kiadó
Hidasi Judit