Amiket szeretnék elolvasni! 10.rész - (" Továbbra sem fogunk unatkozni, hiszen egyre több izgalmas kötetek látnak napvilágot.")

Amiket szeretnék elolvasni! következő részében, újabb magyar szerző könyveit válogattam össze. Amiket később idén valamikor szeretném majd beszerezni őket. Lesz itt mindenféle vegyes zsáner könyvek. Lényeg, hogy magyar szerzők legyenek és merjem őket ajánlani nektek. A rovat 10. részét olvashatjátok benne néhány magyar szerző könyveivel. 

Jó olvasást!

 

 Király Anikó:
Strand, papucs, szerelem

Tartalom:

Bogi igazi csapásként éli meg, amikor az egész nyarat édesapja lepukkant, balatonfüredi kempingjében kell eltöltenie. Ezért az eddigi nyarakból leszűrt tanulságok alapján összeír egy listát azokról a dolgokról, amiket mindenképpen el akar kerülni. Míg eleinte a legnagyobb problémája, hogy duci testét nem akarja bikiniben közszemlére tenni, később kiderül, hogy vannak az előnytelen fürdőruhánál és a lángostilalomnál komolyabb problémák is. És kezdetét veszi a nagy „Mentsük meg a kempinget!”-hadművelet…
Bogi izgalmas és röhejes kalandokba keveredik, és talán, de tényleg csak talán, békét köt ősellenségével, a bikinivel is.

  Király Anikó:
Csak barátok?

Tartalom:

Zorka és Botond nem csak barátok. Hanem ellenségek is. Pedig gyerekkorukban minden idejüket együtt töltötték. Mostanában viszont szóba sem állnak egymással, vagy ha mégis, abban sincs sok köszönet. Ideje rendezni a kapcsolatukat, ha nem akarják, hogy minden összedőljön körülöttük. Sikerülhet helyrehozni a barátságukat, vagy valami egészen más lép a helyébe?

  Bogár Erika
Széttört akkordok

Tartalom:

Peti, a győri Hideglelés rockegyüttes vezetője nagy reményekkel tekint a közelgő nyárra, hiszen egy New York-i vendéggitárost vár.
Josh érkezése az új lehetőségek mellett kihívások elé is állítja a zenekart. Felkészülésüket a kiugrást jelentő koncertturnéra rejtélyes, megmagyarázhatatlan balesetek hátráltatják.
Peti egyetemre készülő húga, Gitta és az öntörvényű zenész között kialakuló mély vonzalom felforgatja a lány hétköznapjait és veszélybe sodorja a testvérek addigi jó viszonyát.

 Farkas Erika:
A 33-as beteg

Tartalom:

Rettenetes sorozatgyilkosság sokkolja a Balaton fővárosát. Egy szörnyeteg nőket rabol el és aláz meg.

Pintér Dávid sztárnyomozó és alkalmi társa, Fehér Vivien próbálnak válaszokat találni, és kibogozni azt a csomót, ami egyre nagyobbra duzzad az áldozatok számának gyarapodásával.

Úgy tűnik, a rejtély megoldásához Vivien múltján keresztül vezet az út.

De mi köze mindehhez a zalaegerszegi pszichiátria szomorú sorsú betegének, Rebekának? Vajon az őt kezelő pszichiáternek sikerül áttörést elérnie?

Ki ismerheti a teljes igazságot?

Egy rendőrnő

Egy apa

Egy pszichiáter

Öt barátnő a múltból

A 33-as beteg

 Varga Gy. Brian
Két nap az élet

Tartalom:

Nánási Zolika korán megtanulja, mi az a munka. Az iskola mellett édesapjával sokat dolgozik a családi gazdaságban, melynek egy nap ő lesz a várományosa – legalábbis a szülei elképzelése szerint. A húgával nem felhőtlen a viszonyuk, és sokszor a baráti társaságuk előtt pattan ki köztük a veszekedés. Nikolett, a húga barátnője pedig kettőjük között áll: Zolika élete első szerelme. De vajon a fiú viszontszereti őt?
Tótvári Zsuzsa, Nikolett édesanyja a falu közösségének oszlopos tagja: rendezvényeket szervez, óvónőként dolgozik, és a templomot is ő tartja rendben. Egy akadékoskodó szomszédasszony és a kamaszodó lánya problémái mellett egy nap újabb meglepetés éri: egy csecsemőt talál a templom ajtaja elé helyezve. Vajon ki tette oda? És mi lesz később a kisbaba sorsa?
Varga Gy. Brian regényében a szereplőknek életük számos viszontagságával kell szembenézniük, miközben hol vicces, hol megható események tarkítják amúgy sem unalmas mindennapjaikat.

Bihary Péter:
Elrabolt jövő
( A holtak arca 2.)

Tartalom:

Dov terroristák elleni harca folytatódik, ám a küzdelem ezúttal még személyesebb, mert a hozzá legközelebb állók élete van veszélyben.
A hamis személyazonosság álcája nem képes megvédeni egy számára fontos személyt, akit elrabolnak. De ki is ő valójában? Mindenkinek vannak rejtegetnivalói, ám amikor a holtak titkai nem maradhatnak tovább a felszín alatt, a törékeny világ darabjaira hullik. Dovnak erősnek kell lennie, és megmozgatni kapcsolati hálóját, hogy a szeretteit újra biztonságban tudhassa.

Szíriai összecsapás, török támadás, orosz katonai alakulatok, a CIA befolyása – többek között ezek teszik elképesztően izgalmassá és letehetetlenné Bihary Péter A holtak arca című sorozatának második kötetét, amelyben Dov újabb kihívások elé néz.

 Sue J. Hopeheart:
A gyönyörű teremtmény
(Vérből születve- trilógia 1.)

 Tartalom:

Valami mozgásba lendült világunk színfalai mögött…
Miért éppen őt gyalázták meg?
És miért élvezte ennyire?
Hedda élete teljesen megváltozik. Nyugodt éveit kegyetlen napok követik, mert egy titokzatos alak rendszeresen bántalmazza. Többször természetfeletti csapdában találja magát, ahol fizikai szenvedéssel és lelkét megsemmisítő vággyal kell szembenéznie…
Vajon egyedül áll a téboly színpadán?
Meliton kegyetlen múltja a képébe röhög, amikor végre találkozik azzal a lánnyal, akit nem akar megerőszakolni. Éppen az a kristálykarkötő a kettejük közti kapocs, amit gyűlöl és amitől képtelen megszabadulni…
Kaphat esélyt egy rendes életre?
Ősi wicca család, szunnyadó misztikus erők, kristálymágia, kéjes gyógyító álmok és megannyi felfoghatatlan esemény, ami végül összeköti külön utakon járó hőseinket.

Figyelem! Felkavaró, erőszakos tartalom! Kizárólag felnőtteknek!

 Sükösd Tünde:
Jamaica

Tartalom:

Levente és Olivér hétköznapi srácok. Egy nap olyan lehetőségük adódik, amiről álmodni sem mertek volna korábban. Oli bátorsága és Levi pókertudása meghozza a gyümölcsét. Izgatottan indulnak el Jamaicába. Érzik, hogy életre szóló élményben lesz részük, s akkor még nem is sejtik, hogy a nyaralás milyen mértékben lesz hatással az elkövetkezendő éveikre.
A repülőúton összetalálkoznak két problémáikat feledni akaró lánnyal, Miával és Allie-vel. Kapcsolatuk kezdete nem alakul felhőtlenül. Vajon a későbbiekben ki tudják majd küszöbölni egymás iránt érzett ellenszenvüket? Milyen kalandok várják a fiatalokat Montego Bayben? A történet végére választ kaphatunk kérdéseinkre, és betekintést nyerhetünk a jövőjükbe.

Maradj otthon! 22.rész Little Fox Kiadó - ("...számos új kiadó jött létre és nagyon jó könyveket adnak ki, ráadásul többsége magyar szerzők köteteiről van szó.")

Maradj otthon! 22.részét  újra élesztem a blogomon. Arra gondoltam, hogy érdemes lenne folytatni a rovatot, hiszen számos új kiadó jött létre és nagyon jó könyveket adnak ki, ráadásul többsége magyar szerzők köteteiről van szó. A mostani rovatomban a Little Fox Kiadót mutatom be nektek. Idén alakult a kiadó, és jelenleg hat jelent már meg, illetve kint voltak a 92. Ünnepi Könyvhéten is.  

Íme a három kötet, amire nagyon kíváncsi lennék rájuk.

 

 Szilágyi Heléna:
Diabolika



Tartalom:

Az égiek megelégelték a halandók önpusztítását, ezért egyességet kötöttek Luciferrel. A Menny kapuja bezárul, így az uralkodás a Fényhozó gyermekeire marad, a bolygót pedig démonok meg varázslények tömege lepi el kipusztítva az emberiséget.
Diabolika halhatatlan lakói veszélyesek, törvényei kegyetlenek:
A fajok nem keveredhetnek.
A démonok hatalma vitathatatlan.
Küzdelem csak egy az egy ellen érvényes.

Aki egyetlen egy szabályt is megszeg, annak a napjai meg vannak számlálva.
Édua már a puszta létezésével vét a démonok törvényei ellen, ezért örökös rettegésben él. Jól kiszámítható élete felborul, amikor találkozik Diabolika utolsó alakváltójával és az ellenállás vezetőjével, Galatea Úrnővel. Édua Gyehenna biztonságos csatornáiból a lázadás középpontjába kerül. Nincs megállás! Lucifer és a Nagy Sötétség közeleg, ha valaki nem lép közbe, a világ örökre a Gonosz kezében marad!

Törteli Eszter:
Anyahotel



Tartalom:

Az Anyahotel négy nő élettörténetét és találkozását dolgozza fel, akik véletlenül elkövetnek egy bűncselekményt.

A szövevényes krimi egy nyomozáson keresztül kalauzolja el az olvasót a teljes megnyugvásból a totális összeomlásig, miközben mindenki ártatlan és bűnös egyszerre.

A könyv egy valódi, bűnügyi tapasztalattal rendelkező írónő tollából született. Valódibb, mint bármi, amit eddig olvastál.

 Jekkel Gabriella:
Életeken át 

Tartalom:

Violet élete nagy lehetősége előtt áll: miután befejezte az orvosi egyetemet egy évet tölthet a damaszkuszi kórházban. A lány azonban retteg az úttól az országban dúló véres háborúk miatt, melyek pokollá teszik a hétköznapokat. Nincs vesztegetni való ideje, a döntést hamarosan meg kell hoznia, ám képtelen rá egyedül. Elmegy egy ceremóniára, hogy megtudja, mit kell tennie, de ami történik, azt a legvadabb álmaiban sem képzelte el soha. Violet élete örökre megváltozik, amikor visszazuhan előző életeibe és újra végigjárja a saját útját három különböző korban, három különböző alakban, hogy meghozhassa a helyes döntést a jelenben. Sem a pestis, sem az atombomba ledobása nem fog ki rajta. Az Életeken át vezető felismerések segítik a döntését, de vajon hova, kihez vezet majd a választása?

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Little Fox Kiadó

Little Fox Kiadó webshop

 

Megjelent Ariel Lawhon: Fedőneve Hélène (Code Name Hélène) c.könyv az Agave Könyvek Kiadónál.

 

„...ez a nő tényleg létezett, és ez az egész tényleg megtörtént...”

(Bookpage)

Ariel Lawhon: Fedőneve Hélène
(Code Name Hélène)

Ariel Lawhon igaz történeten alapuló történelmi regénye a társasági hölgyből kémmé avanzsált Nancy Wake életéről.

Már készül belőle a filmsorozat Elizabeth Debicki (The Crown, Tenet, The Night Manager) főszereplésével!

Megjelent augusztus 31-én!

Agave Könyvek Kiadó

Fordította: Török Krisztina

Fülszöveg

Nancy Wake 1936-ban Párizsban él, és a Hearst konglomerátum újságírójaként dolgozik. Itt ismeri meg a dúsgazdag francia iparmágnást, Henri Fioccát, akivel szerelmesek lesznek egymásba, majd össze is házasodnak. Nem sokkal később a németek megszállják Franciaországot, és az újdonsült Mrs. Fiocca kénytelen máris egy újabb nevet felvenni: egy háborús fedőnevet.

A Fedőneve Hélène Nancy Wake második világháborús krónikája, akinek a nevét a világon mindenkinek ismerni kellene. Megtudjuk, hogyan csempészett iratokat a Vichy szabad zónában, hogy az üldözöttek Spanyolországon át menekülhessenek a nácik elől. Végigkövethetjük a saját menekülését a Pireneusokon át, miután a Gestapo ötmillió frankos vérdíjat tűzött ki a fejére. Megismerhetjük az angol SOE (Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egysége) soraiba való csatlakozásának körülményeit, és azt, hogyan lett ezután a francia ellenállás egyik legbefolyásosabb vezére.

A Fedőneve Hélène fordulatokban gazdag, izgalmas kémregény a második világháború időszakáról. Ariel Lawhon a történelmi hűséget megőrizve, részben a képzeletére hagyatkozva mutatja be Nancy Wake lebilincselő és mozgalmas történetét a szerelemről, az önfeláldozásról és a megingathatatlan eltökéltségről.

Blörbök

 „Ariel Lawhon egyformán rabul ejti a történelmi regényeket és a II. világháború korát kedvelő olvasókat, valamint azokat, akik szeretik a vad, szókimondó, független nőalakokat. A Fedőneve Hélène mélységeiben mutatja be, hogy egyetlen, a félelemmel farkasszemet néző ember is milyen jelentős változásokat érhet el a viharos háborús időkben.”
Lisa Wingate, az Elrabolt életek New York Times bestsellerszerzője

„Lebilincselő történelmi regény... Ráadásul ez a nő tényleg létezett, és ez az egész tényleg megtörtént – szól a mantra az olvasó fejében, ahogy oldalról oldalra nem tér magához ámulatából.”
Bookpage

„Elképesztően olvasmányos beszámoló egy alig ismert, ugyanakkor rendkívüli történelmi alakról. Lawhon eddigi legjobb regénye.”
Kirkus Reviews

„Parádés... Lawhon a francia ellenállás legbelső berkeibe repít bennünket, azon belül is egy mindenre elszánt és rendkívüli ösztönökkel megáldott hősnő elméjébe, hogy láthassuk, milyen szokatlan bravúrral szállt szembe a nácikkal és a férfiak arrogáns szexizmusával…”
Booklist

„Lélegzetelállító történet... Lawhon az események kellős közepébe repíti az olvasót, az életteli, lendületes stílus pedig letehetetlenné teszi a könyvet. Ráadásul a részletes utószóból kiderül, hogy a Fedőneve Hélène nagyrészt történelmi tényeken alapul. Ez a regény igazi főhajtás hősnője előtt, aki rendkívüli emberként élte életét.”
Publishers Weekly 

 

Ariel Lawhon

Ariel Lawhon több történelmi regény szerzője, melyek rendre az amerikai eladási listák élén nyitottak. A 2018-as I Was Anastasia hozta meg az áttörést a pályáján, a kötet New York Times Bestseller lett. Az ezt követő Fedőneve Hélène az eddigi legsikeresebb regénye, sorozat is készül belőle Elizabeth Debicki főszereplésével. Lawhon Nashville mellett él férjével és négy fiával.

 

Részlet a kötetből

Bergerac

1942. december 8.
A fogadó emeleti szalonjában ülögélek, várok. Mauzac-ban délután négykor van őrségváltás. A körmömet piszkálgatom. Keresztbe vetem és hintáztatom a lábam. Olvasom A nyomorultakat, vagy egy órán keresztül forgatom a lapokat, de a szavak nem jutnak el az agyamig. Tudom, hogy ezek maradandó szavak, a világirodalom gyöngyszemei. De nem marad meg bennem semmi. Jean Valjean. Gyertyák. Fantine. Betegségek. Cosette. Párizs. Bandák. Gyilkosok. Rablók. Felkelések. Ceruzával alá vannak húzva a sorok, amelyek különösen tetszettek Henrinak. De nem találom a jelentésüket. Ennyi erővel a gombák történetéről is olvashatnék. Vagy a zivatarfelhőkről. A nyomorultak. Én vagyok a nyomorult, hogy csak várok. Mi tart ennyi ideig? Mi történt Garrow-val? Elkapták? Lelőtték? Él egyáltalán, miközben én könyvvel az ölemben ülök egy fotelben? Engem is elkapnak? Mauzac-ba zárnak Garrow-val együtt? Vannak ott egyáltalán női rabok? Vagy egyenesen Ravensbrückbe visznek, ahonnan aztán nincs barát, aki kiszabadíthatna? Jaj, hogy milyen átkozott helyeken kalandozik az elmém, amikor egy egész délutánon át félelemmel tömöm!
4:00
4:13
4:47
5:05
5:15
5:18
Nem vagyok ostoba. Indulnom kell. A bérelt biciklit a fogadó kerítésénél hagyom. Nem megyek vissza Bergerac-ba. Először úgyis ott keresnének. Kelet felé indulok, Lalinde irányába, ott szállok fel a vonatra. Hogy is álcázhatnám magamat? A nevemet nem árultam el Nyúlszájnak, de kétszer is találkoztunk, elég jó személyleírást tud adni rólam. A hajam és a szemem árul el leghamarabb. Váltás ruhát nem hoztam magammal, sok mindent nem tehetek. Nem ártana legalább egy parókát szereznem, ha esetleg élve visszaérek Marseille-be.
Felállok, fogom a táskámat, a fogadó ajtaja felé indulok, három lépést teszek, amikor megszólal a telefon a recepciós pultján. A fogadós lánya helyes, butácska tizenöt éves lány. Ő veszi fel.
– Allô – szól bele, hallgat egy sort, a szeme rám emelkedik. – Mademoiselle Carlier? Oui.
Furcsa, mennyire csak a saját szíve dobogását hallja az ember egy ilyen helyzetben. Négy szapora dobbanást számolok, a fülemben lüktet a vér, miközben a lányka a kagylót nyújtja:
– Magát keresik.
A pultra támaszkodom, a fülemhez emelem a hallgatót. Alig hallhatóan remeg csak a hangom:
– Lucienne Carlier.
– Nancy – hallom a rossz vonalon a távolból Ian Garrow elfúló hangját. Semmi kétség, az ő hangja az. – Köszönöm.
A fogadós lánya engem néz, világosbarna szemében kíváncsiság gyúlik.
– Nincs mit – felelem. – Vigyázzon az úton.
Leteszem a kagylót, megigazítom a táskám vállpántját, és elköszönök a lánytól.

Izzadtan és rémülten érek a lalinde-i vasútállomásra. De legalább időben. Előveszem a papírjaimat, a jegyemet, és leülök az első szabad helyre.
– Késésben, mademoiselle?
Középkorú német tiszt ül velem szemközt, a gyűrűtlen bal kezemet bámulja. A jobb fülcimpája hiányzik, mintha lerágta volna valami hegyes fogú, apró állatka. Igyekszem nem mosolyogni rajta. És erőt veszek magamon, hogy ne akarjam eldugni a kezemet. A gyűrűmet otthon hagytam, Henri vigyáz rá, mert ez a mostani egy olyan út, amin ha elkapnak, semmiképpen sem juthatnak el tőlem hozzá.
Kisodrom az izzadt hajtincset a homlokomból, és zavartan mosolygok a barnaingesre:
– Mindig késésben vagyok.
– Egy ilyen csinos lány és egyedül utazgat – mondja ciccegve. – Hova tart?
– Cannes-ba – hazudom.
– Kár – húzódik mosolyra a szája. – Én csak Marseille-ig megyek.
– És miért kár?
– Mert elvittem volna vacsorázni.
Aki ismer, egyből hallaná, mennyire hazug a nevetésem. De neki nem tűnik fel.
– Nekem nem lenne beleszólásom?
– Mibe?
– Hogy együtt vacsorázom-e magával.
– Talán nem hallotta? – kérdi.
– Mit?
– Elfoglaltuk Vichyt. Mostantól egész Franciaország megszállt terület. Maguknak az ég világon semmibe sincs mostantól beleszólásuk.

 Agave Könyvek Kiadó

A XIX. század második felének Magyarországán játszódó detektívregény-folyam, a Lámpavas-trilógia második kötete.

Bartal Tamás: Lámpavas és a mindent látó szem

Megjelent az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány gondozásában!

E-könyvben is kapható.

Libri

Illusztráció: Téjlor

Könyvbemutató

Szeptember 22., szerda 18 óra, Magvető Café.

(Budapest VII. Dohány u. 13.)

A szerzővel Oláh Andrea rádiós újságíró beszélget.

A bemutatón közreműködik Fodor Annamária színművész.

 1861.
Magyarország az osztrák elnyomástól szenved.
Teleki Lászlót, az ország legnépszerűbb politikusát a régóta várt országgyűlési vita reggelén vérbe fagyva találják rokonai, akik egyben pártjának vezetői.
Gyilkosság vagy öngyilkosság?
A korrupt rendőrfőnök egy nap alatt lezárja a nyomozást, de vajon mit leplez?
Mi köze Deák Ferencnek, a haza bölcsének a halálesethez?
Hány embernek kell meghalnia, hogy a rejtély végre megoldódjon?
Eddig soha nem publikált és hiteles leírását kapjuk azon híres magyar szabadkőműves páholy veszélyes rituáléinak, amelyhez maga Kossuth Lajos is csatlakozott. Belekóstolunk egy szentként tisztelt apáca által irányított zárda érzelmektől túlfűtött, ellentmondásos világába.
A könyv lapjain megelevenedik az első fotó születése, amelyet rendőrségi helyszíni szemlén készítettek. Sőt, a fénykép azonnal 3D-ben készült, ami a kontinensen is úttörőnek bizonyult.
Összeesküvés, külföldi ügynökök, császári önkény.
Titokban működő testvériség, embert próbáló szertartások, fegyvercsempészés.
Szexuális visszaélés, emberölés, csalás és megvesztegetés.
Harc a szabadságért, küzdelem az igaz szerelemért.

A népszerű történelmi krimi-trilógia második része.
Teljes egészében igaz történet.

Fülszöveg

A regény a XIX. század második felének Magyarországán játszódó detektívregény-folyam, a Lámpavas-trilógia második kötete, melynek története az első kötettől teljesen független, és teljes egészében igaz történet. A kötetet gazdag illusztráció díszíti, mely a képregények világát idézi.

A gyilkos utáni hajszát az ismert szereplők vezetik: Herczen Vilmos nyomozó és együgyű segédje, Pités, valamint Arányi professzor, a híres kórboncnok és halottbalzsamozó. A hivatalosságok azonban, élükön Thaisz Elek pesti rendőrfőkapitánnyal hamar le akarják zárni az ügyet. Steffi és barátja, Lipi immár harmincas éveikbe léptek, de még mindig megdobogtatják az asszonynép szívét. Forradalmi céljaik érdekében a magyar szabadkőművesek titkos és veszélyes világát derítik fel. A kötet először mutatja be a testvériség különös és veszélyes szertartásait. Mylitta, a csábítóan szép polgárlány elmerül egy apácazárda külvilágtól elzárt, ám cseppet sem ájtatos életében, ahol a magát szentnek képzelő apátnő, Mária Lujza dönt élet és halál kérdésében. Megismerjük az egykor népszerű államférfi, Teleki László gróf életét és halálának körülményeit.

 

A trilógia első kötete

Bartal Tamás első kötete egy történelmi krimi, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc forgatagában mutatja be egy kettős gyilkosság elkövetője utáni hajsza jeleneteit. A nyomozás eseményei mellett egy szerelmi szál is kibontakozik a történetben. Az író törekedett a történelmi hűségre, az események legtöbbje (valamivel később) megtörtént a valóságban. A történelmi detektívregény műfajában ez a történet egy izgalmas nyomozás, amely a szabadságharc eseményeinek háttere előtt zajlik.

Libri

Részlet a regényből

Egyszerre határozott kopogás után Arányi Lajos professzor lépett a szobába. A nyomozó figyelmét az érkező kötötte le. Sietve üdvözölték egymást.
– Sikerült megszerezned a helyszínen készült képeket? – tért a tárgyra a kórboncnok, a jámbor nyomozóhoz intézve szavait.
– Nem volt könnyű, de itt vannak – ütögette meg a fotókat nem leplezett elégedettséggel Herczen. – Délután vissza kell csempésznem Lexi bácsi irodájába.
– Akkor vizsgáljuk meg gyorsan! – indítványozta a doktor.
Arányi az idáig cipelt bőröndből kiemelt egy fura szerkezetet. Barna hosszúkás doboz volt, amelyet Herczen íróasztalára állított. A tetején két fénykép egymás melletti elhelyezésére szolgáló táblától mintegy 5 hüvelyknyire egy kukkert erősítettek, amelyen két nagy felbontású lencse helyezkedett el.
– Ez egy sztereonéző – magyarázta az orvos. – Mayer, a fotográfus mindkét beállításról két-két felvételt készített, mindegyik kissé más szögből ábrázolja a helyszínt. Ha ezeket a fotográfiákat egymásra vetítjük, térben jelennek meg előttünk.
Azzal elvette a káplártól a hanyatt fekvő grófot ábrázoló képpárt, s a tartóba helyezte azokat, szépen egymás mellé. Szemeit a kukkerre helyezte. Egyik szemével az egyik lencsén, a másik szemével a másik lencsén át nézett.
– Ühüm. Látom. Ühüm – ismételgette, miközben hosszú percekig tanulmányozta a fotókat.
Eltávolodott a sztereoszkóptól. Szinte gépiesen sorolta a látottakat:
– Teleki gróf holtteste a padlón hever, tökéletesen kinyújtva. Jobb keze mutató és hüvelykujja a nadrágszíj alá vannak szorítva, bal keze pedig a szívet érő lövés fölé borul. Zsebei kifordítva.
Herczen odament, valóban három dimenzióban volt megfigyelhető a gróf holtteste a szobájában. Bár egy szék sok mindent kitakart, a lábak és a kezek helyzete jól kivehető volt. A nadrágzsebek valóban ki lettek fordítva.
– Hmm, ezt eddig meg sem figyeltem. És a helyszínen sem tűnt fel – mormogta a derék nyomozó.
– Ez mindegy is. Menjünk tovább! – sürgette a doktor. – A holttest elrendezéséből arra lehetne következtetni, hogy bal kézzel lőtte agyon magát.
A káplár közbevágott:
– Várj csak! Az inas azt vallotta, hogy a gróf jobbkezes volt.
A kórboncnok a szakállát vakargatta.
– Az már önmagában érdekes, miért lövi magát agyon egy jobbkezes férfi a suta kezével. Ami ennél is furcsább, hogy ha úgy történt, ahogy a jegyzőkönyvben rögzítettétek, azaz a grófot a halált okozó lövés álló helyzetben, arccal az ágy és az éjjeliszekrény által képzett szeglet felé fordulva érte, ami után egyenesen hanyatt esett, akkor az eséstől sérülésnek kellett volna keletkezni a testen, elsősorban a fejen.
– Mit akarsz ezzel sugallni? – kérdezte Herczen.
– A helyszínen készült jegyzőkönyvbe az került, hogy: „sértésnek, erőszaknak vagy ellenszegülésnek semmi nyoma” – magyarázta Arányi. – Szerét ejtettem a boncolási protokollum tanulmányozásának: valóban nem volt a földre eséstől keletkezett sérülésnek nyoma a testen és a fejen.
A rendíthetetlen inspektor elfordította a fejét, s úgy mondta:
– Ez felettébb gyanús.
– Több mint gyanús – replikázott az orvos.
– Tévedhetett-e az eljáró kórboncnok? – tudakolta szakszerűen a nyomozó.
– Kizárt dolog – válaszolta határozottan Arányi. – Jó ismerősöm, azonkívül megbízható szakember. Nem hagyott volna ki fontos részleteket.
Felemelte bal keze mutatóujját, majd járkálni kezdett. Így folytatta:
– Gondoljuk át, mi történt volna akkor, ha a grófot nem álltában éri a lövés, hanem az ágyon ülve, könyökét a lábán megtámasztva húzta volna meg a ravaszt.
Leült a padra, próbálta eljátszani a történetet, úgy magyarázott:
– Ebben az esetben azonban nem a földre esett volna, hanem az ágyra, s így a lövés után neki kellett volna a padlóra feküdnie, ráadásul tökéletesen kinyújtott állapotban. A lövésnek továbbá valamiféle sebet kellett volna ejtenie a ravaszt meghúzó ujjon. Ennek sincs semmi nyoma.
Megint az arcszőrzetét simogatta. Maga elé mondta, töprengve:
– És miként kerülhetett a bal kéz a seb fölé? Ha a lövés a testet hátralökte, a karnak oldalt kellett volna a földre zuhannia.
Herczen csak figyelt szép csendben, nehogy megzavarja Arányit, aki teljesen magába fordulva vezette tovább gondolatmenetét. A doktor elővett néhány jegyzetet, elmerült bennük, aztán egy mekegésnek ható "aha" kiáltás kíséretében folytatta. Valójában az ő szájából ez az "aha" inkább úgy hangzott, hogy "eheee".
– A boncolás során megállapítást nyert, hogy a grófot baloldalról és fentről lefelé érte a lövés. A lövedék a mellkas 5. és 6. bordája között hatolt a testbe, átfúrta a bal szívkamrát, az alatta levő rekeszizmot és a gyomor felső görbületét, majd az első ágyékcsigolya mellett állt meg. Ebből arra következtetek, hogy a lövés 40-45 fokos szögből érte a grófot.
A nyomozó úgy érezte, most már kérdezhet:
– Lehetett-e ez ő maga?
A doktor azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeit.
– Kevés rá az esély. Mivel a lövés balról érte és a nadrágszíj alá szorított jobb kezét nem használhatta, bal kezét vállmagasságba kellett volna emelnie és mellkasára merőlegesen céloznia. Ez fizikailag képtelenség. Másik megoldás, ha nem mutatóujját, hanem hüvelykujját tette a ravaszra és a markolatot kifelé tartotta. Ez azonban olyan bizonytalan tartás, hogy alig lett volna rá esélye, hogy eltalálja a szívét. És még van valami…
Szándékosan hagyott időt Herczennek a közbevetésre.
– Mi az? – kérdezte a másik.
Arányi szünetet tartott, mielőtt bevitte volna a kegyelemdöfést:
– Nem volt lőpornyom sem a bal, sem a jobb kezén.
A kórboncnok száraznak tetsző stílusa dacára kiváló színész volt. Értett a feszültség fokozásához és az időzítéshez is.
A káplár csak hümmögött.
– Ez igaz, erre akkor én is felfigyeltem.
Ujjával megütögette a homlokát, majd így folytatta:
– Eszembe jutott valami. A fegyverszakértővel Lexi bácsi rögtönzött egy bizonyítási kísérletet, miszerint a pamlag és az asztal között két ember nem fért volna el, ha a támadó vízszintesen tartja a pisztolyt. Ezzel zárták ki a gyilkosság gyanúját. Amennyiben azonban lefelé tartotta a gyilkos a fegyvert, máris volt elég helyük.
– Ezt jól kiókumláltad, barátom – dicsérte az orvos. – Ha álltak, akkor a gyilkosnak egy fejjel magasabbnak kellett lennie, hogy úgy tarthassa a pisztolyt.
Arányi a fejét csóválta.
– Nem, nem, véleményem szerint Teleki ült, amikor elsült a fegyver.
– Ez ésszerűen hangzik – hagyta rá Herczen. – Jut eszembe, a széken találtunk vért.
– Akkor valószínűleg ott érhette a halál – vonta le a következtetést a doktor.
Herczen elgondolkodva cirógatta barkóját.
– Egyéb megállapítások? – kérdezte végül a kórboncnokot.
– A gyomorban volt emésztetlen ételmaradék. A tanúvallomások szerint bizonyosan 11 óra előtt vacsorázott. Erre utal, hogy ezen a másik képen nem látok tányért és evőeszközöket az asztalon. Figyelembe véve, hogy a táplálék a gyomorból 3-5 óra alatt távozik, a halál éjfél és hajnali 3 között következett be.
Az inspektor hosszasan bólogatott.
– Mik a szakértői végkövetkeztetéseid? – kérdezte.
Arányi összefoglalta az eddig elhangzottakat:
– A holttestet bizonyosan elmozdították az eredeti helyzetéből. Ezen kívül az a forgatókönyv a legvalószínűbb, hogy a grófot a lövés ülő helyzetben érte, a karosszékben pihenve, felülről mintegy 45 fokos szögben, egy ismeretlen kéz által.
Herczen szeme felcsillant. Diadalmasan mondta:
– Tehát gyilkosság volt. Homocidium!

A szerzőről

Bartal Tamás 1973-ban született. Eredeti végzettsége szerint jogász, több tudományos és közéleti cikk szerzője. A Jogi alaplap főszerkesztője. Több, az agresszív közlekedési morál elleni kampány szervezője és arca. Hobbija a tenisz, amatőr játékos. Gyermekkora óta ír. Több kisebb publikációt követően a verseket és rövid prózai alkotásokat tartalmazó Porcelánmosoly című kötete 2014-ben jelent meg. 2019-ben látott napvilágot az 1800-as évek derekán játszódó detektívregény-sorozat, a Lámpavas-trilógia bevezető darabja, a Lámpavas és pillangó című történelmi krimi. 

Bartal Tamás szerzői Facebook oldala

Ünnepi könyvhét újdonságai a Prae Kiadónál - ("Ünnepi Könyvhéten is megtalálhatjátok a kiadót.")

Az Ünnepi Könyvheti Prae Kiadó újdonságait hozom most el nektek. A kiadót az állandó standjánál lehet megtalálni, illetve Kis Présházban is 14 és 22 óra között. Hogy milyen könyvekkel készül a kiadó? Íme a lista, válogassatok nyugodtan. Én kettő könyvet néztem ki magamnak, amit  szívesen el is, olvasnék.

A dedikálásokról, időpontokról ezen a linken tudjátok megnézni, Prae Kiadó oldalán

 Ingo Schulze:
Jóravaló Gyilkosok

Tartalom:

Norbert Paulini köztiszteletnek örvendő antikvárius Drezdában. A könyvek szerelmesei bármikor kincsekre vagy hasonló gondolkodású emberekre találhatnak, ha betérnek hozzá. A Vasfüggöny lebontását követő új időkben, amikor a régi vevők elmaradoznak, ő akkor is igyekszik megtartani státuszát és a könyveit. Ám hirtelen egy indulatos, békétlen, embergyűlölő Paulinival találjuk szemben magunkat, akit ráadásul azzal vádolnak, hogy idegenellenes akciókban vett részt. Elképzelhető, hogy a szenvedélyes olvasó, a könyvek embere gonosztevővé változott?

Ingo Schulze 1962-ben született, Drezdában. Berlinben él. Könyvei komoly sikert arattak, akad köztük, amely iskolai ajánlott olvasmány lett, és olyan is, amelyből filmet forgattak. 30 nyelvre fordították le eddig a műveit. Számos németországi és nemzetközi irodalmi díjban részesült.

 Helga Flatland:
Egy modern család

Tartalom:

Egy népes norvég család elutazik Olaszországba, hogy megünnepeljék az apa, Sverre hetvenedik születésnapját. A vacsorán azonban ünneplés helyett a szülők bejelentik, hogy negyven év házasság után elválnak: úgy érzik, teljesítették a gyerekek felé vállalt kötelességeiket, és nyugdíjas éveikre új alapokra akarják helyezni az életüket. Három felnőtt gyerekük, Liv, Ellen és Håkon számára viszont a család még mindig a középpont, az értékeik, döntéseik és ambícióik legfontosabb forrása.

A szétmálló biztonságérzet, a túl későn felismert igazságok és a személyes csalódások nyomán több évtizedes családtörténet bontakozik ki a három testvér nézőpontjain keresztül. Felnőtt mese az összetartozásról, a függetlenségről, és arról, hogy mit is jelent valójában a család.

 Bronka Nowicka:
Megetetni egy követ

Tartalom:

„A gyereket aggasztja, hogy nem tudja megetetni a követ. Nem azért, mert nem találja a száját. Tudja, hogy tele van szájakkal. Csak azt nem tudja, mit rakjon oda, amit meg is akarna enni.”

„A gyerek a kertben járkált, és nézte azt, ami ott volt. A kő vele együtt falta a látványt. Már tudta: bármivel képes életben tartani a követ, ami átmegy az érzékein. Még egy görönggyel is, ha ránéz, közönséges fűvel, amikor megérinti. Talán még a fű gondolatával is.”

A negyvennégy rövid történet főszereplői mindennapi tárgyak: fésű teáskanna, cipő, gombok, tükör, kövek, melyeket az éles szemű elbeszélő éppúgy szóra bír, mint a saját családját: anyát, aki folyton takarít, halat pucol vagy mosogat, apát, aki talán még maga sem nőtt fel teljesen, és a mosogatón át, az ebéd maradékával szökne el a házból, nagypapát, aki helyett a halála után az élőknek kell megkeverni a teát, és dédit, aki vénségére egy párnahuzat-babát dajkál. Miközben bepillantást nyerünk a négy generáció életébe, történeteik hátterében kirajzolódik a lengyel falusi élet és a közelmúlt történelme is.

A Megetetni egy kötet című debütáló kisprózakötetért 2016-ban Bronka Nowickának ítélték oda a legnagyobb elismeréssel járó lengyel irodalmi díjat, a Nikét.

Marcín Świetlicki:
Tizenhárom

Tartalom:

Krakkó belvárosának kultikus kocsmáiban izzik a hangulat az egykori népszerű gyerekszínész, a mindenki által mesterként ismert öregedő piás körül. A hosszú önpusztító évek után felcsillan a remény: egy varsói médiaügynökség óriási összeget kínál emlékiratai megírásáért. Miközben sűrűsödik körülötte a levegő az ivókban, az utcákat pedig elárasztják a turisták, Szotyka, a helyi prostituált különös sérülést szenved munka közben, és egy fiatal lány, aki a mester körül legyeskedik, rejtélyes körülmények közt meghal.

A hírnevét és méltóságát az előző rendszerben felejtő mester legszívesebben csak kikérné a következő vodkáját, és felvenné a zsíros tiszteletdíjat, ha lehetséges volna. A felhőtlennek tűnő életek és a nyüzsgő krakkói utcák díszlete mögött azonban felsejlik a kortárs lengyel valóság pénzéhes karrieristákkal, képmutató politikusokkal, befolyásos médiamogulokkal, a megélhetést hajtó pultosokkal és számító, kíméletlen arcokkal teli karneváli világa.

A ránk bízott kert.  Ökoköltészet-Világirodalom antológia

Tartalom:

Almacsutkák vagyunk az
Örökkévalóság Fáján.
Vajon mi sarjad ki belőlünk,
amikor a ringatózó ágakról
egyenként a földre hullunk?

Viktar Zsibul

Kortárs világirodalmi versantológia hosszú ideje nem jelent meg magyar nyelven, ezért aligha túlzás, hogy a kötet megszületése már önmagában ünnep. A ránk bízott kert azonban az ember, a társadalom és a természet szerteágazó, mindent átható kapcsolatát előtérbe helyezve ad ízelítőt a világlíra alkotásaiból, így az olvasó személyes tapasztalatai alapján is magáénak érezheti a könyvet, miközben bekapcsolódik a világ poétikai áramlataiba. Az antológia versei eredetileg a Versum online költészeti portálon jelentek meg, a műfordítások fiatal költők, fordítók munkái. A költemények formai, nyelvi és gondolati gazdagságuk mellett új, megrázó és megkerülhetetlen kérdéseket tesznek fel, amelyek válaszra várnak a költészeten túli, hétköznapi életünkben is.

 Mészöly Ágnes
Márta evangéliuma

Tartalom:

A Márták köztünk élnek. Arról lehet őket megismerni, hogy láthatatlanok. De ott vannak, amikor vissza kell varrni egy leszakadt gombot, kezük nyomán kerül friss virág az asztalra, és ők simítják el a konfliktusokat. Odaadásuk nélkül semmi nem működik jól, mert náluk az ember előrébb való, mint az eszme. Így volt ez már a bibliai időkben is. Jézus és tanítványai élelmezéséről és elszállásolásáról nem Mária és Lázár, hanem testvérük, Márta gondoskodott. Ő is szívesen hallgatta volna a tanításokat, de akkor mindenki éhesen maradt volna.

Márta – akárhogy is hívják – Márta marad, mert minden korban szeretjük kisírni magunkat valakinek a vállán. A regény egyik szála a bibliai Márta története, amely összefonódik egy negyvenpluszos nőével a szomszédból. Ő az, akinél mindenkit sikeresebbnek látunk. „Csak” feleség, anyuka, barátnő, családösszetartó, kertész, szakácsnő, és persze még munkahelye is van. Meg titkai. Történetét és közös életük történetét a férjének meséli, a férfinak, akivel évtizedek óta együtt él. Mészöly Ágnes könyve a megelevenedett élet, annak minden fájdalmával, örömével, könnyeivel és nevetésével.

 Tallér Edina:
Lány a város felett

Tartalom:

A regény egy mindenre kíváncsi nő története, aki az Anna nevet kapta a keresztségben, de ő másikat választott magának: Eileithüia. A görög mitológiában Héra és Zeusz lányát hívták így, akinek nem kisebb feladat jutott az istenek között, mint óvni a gyermekeket. A regénybeli Eileithüia a helyét keresi a világban, de nem találja, így felépíti a sajátját, ahol mindenki azt kapja, amire vágyik, vagy amiről azt hiszi, hogy vágyik. A faluban, ahonnan útjára indul, bolondnak tartják a jósnő anyját, aki egyedül neveli, de hozzá fordulnak segítségért, ha nagy a baj. A kislányból fiatal lány lesz, aki maga mögött hagyja a múltját, hogy meghódítsa a világot. És akinek ez különleges, kitartó, emberismerő nőként sikerül is. De ha a lábad előtt hever az egész világ, hogyan tovább?

Tallér Edina regényében minden gondolat megérint, mert azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyeket vagy nap mint nap felteszünk magunknak, vagy amik elől nap mint nap menekülünk, mert az ezekkel való szembenézés nem könnyű. Milyen emberek lettünk a 21. századra? Mi határozza meg a gondolkodásunkat? Mihez kezdünk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk?

A Lány a város felett című könyv a sors, a hit és a megválaszolandó kérdések regénye.

 Lázár Bence András:
Kávé, tejjel

Tartalom:

Lázár Bence András negyedik verseskötete üres parkokon keresztül, sugárúti fák közt, elegáns égbolt alatt vezeti olvasóját az érzelmek labirintusába, ahol minden elágazásnál dönteni kell, merre tovább. Az út önmagában is számos veszélyt rejt, de egy ponton meg kell küzdeni a Minótaurusszal, és ehhez szükség van Ariadné segítségére is. A csapda az, hogy minden olyan ismerősnek, megfoghatónak, szinte hétköznapinak tűnik, de amikor közel kerül egy autópálya vagy a szeretett nő, kiderül, hogy a konkrét helyzetek bonyolultak és átláthatatlanok. Az élet terei is másként működnek: egy lisszaboni utazás átmenetisége ellenére nagyobb biztonságot ad, több kapaszkodót nyújt a világban való eligazodáshoz, mint a mindennapok jól ismert helyszínei.

A versek a szerelem, a szeretet, az élet folyamatos újragondolása és az önértelmezés nehézségeinek részleteit sűrítik egy hol elbizonytalanodó, hol titokzatos, hol töredékes, hol nagyon szókimondó költői nyelvbe

 Láng Orsolya:
Személyes okok

Tartalom:

Láng Orsolya verseiben beszélgetés van. Nem kell hallgatóznunk, a személyes okok ránk céloznak. De végül megosztható-e az együttlét? A szeretetünk, a két törött felünk, a pontos tévedések, a lábon kihordott meghittség, a szénfekete bírvágy, a csontfehér gyász? Képes-e legalább a költészet visszanyerni belőlük valamit? Talán igen.

Mert a beszélgetés nem összefoglalása a napnak, nem a terveink leltára, nem felgöngyölített szőnyeg. Minden valódi beszélgetés titkos élet, benne a Másik által színről színre ismerjük fel: önmagunkat. Átlátunk, ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén. Az elveszített időt pedig mintha éppen azzal menthetnénk meg, hogy a sétánkba – amikor gyalog előztük az éjszakai járatot – belereggeledik. Persze az ilyen fontos beszélgetések alkalmával is kénytelenek vagyunk tudni, hogy apró dolgainkban – hiába vigyázunk rájuk – beépített elévülés van, az átmenetik ködös ideje.

Próbálunk úgy élni, hogy történet legyünk.

 Mohai V. Lajos:
Utószó a magyar költészethez

Tartalom:

Utószó a magyar költészethez a kötet címe, vagyis, úgy tűnik, a magyar költészetnek immár a végére értünk. Legalábbis Mohai V. Lajos a végére ért most, onnan néz hátra a magyar népdalra, Arany Jánosra, Weöresre, a kötet ciklusainak főszereplőire, és a rejtve maradó Kosztolányira is.

Tekintete a civilizáció biztonságos idegenségéből figyelt természetre irányul, amely egy ideig megőrzi, később eltörli a benne járó ember nyomait, de a könyv gondoskodik róla, hogy önsajnálatunk a nyelv játékaiban könnyed melankóliává oldódjon ezekben az elhallgatáshoz közelítő, az elmúlás távlatait a rezignált derűvel kutató, szinte mindig rövid versekben.

Mohai V. amellett, hogy költő, író, irodalom- történész, esszéista és újságíró is. Nagyon sok mondandója lenne a magyar költészetről, de a vers mégiscsak az egyetlen elmondandó keresése az el- hallgatás közelében, amelyben a természetnek a civilizáció peremén motozó halk neszei  végül  november csöndjébe olvadnak, és csak bennünk szólnak tovább.

Utószó ez, de nem összegzés, végképp nem búcsú. Bízhatunk benne, hogy még számos utó- szava készül Mohainak ahhoz a vállalkozáshoz, melynek minden újabb megszólalás továbbírója, részese: a magyar költészethez. Ez most az egyik, és kezdetnek igazán nagyszerű.

Horváth Márk:
Az antropocén

 

Tartalom:

Az antropocén: új földtörténeti korszak, amely nevét az emberről kapta. Az ember jelenléte bolygónkon az utób­bi évezredekben meghatározóvá vált, a legutóbbi néhány száz évben, különösen az ipari forradalomtól kezdve pedig döntőn befolyásoló tényező lett, ami a környezetben és a Föld rendszereiben komolyan érezteti hatását. Az öko­lógiai válság, a klímakatasztrófa, a környezetszennyezés valóság, ami az egyre kiterjedtebb területeket fölfaló mezőgazdaság, iparosodás és a népességrobbanás egye­nes következménye, napjainkban már nem lehet vita tár­gya. A folyamatok pontosabb megértéséhez ugyanakkor szükség van az antropocén jelenségének és fogalmának elmélyült áttekintésére, értelmezésére, a földtani időskála újragondolására.

Horváth Márk könyve az antropocén tudományban elfog­lalt helyének, a róla szóló eszmecseréknek, az azt övezővitáknak a bemutatását tűzi ki célul. A kötet első részében az úgynevezett „szű” és „tág” antropocén­fogalmak bevezetésével érzékelteti azt a tudományos közeget és beszédrendet, amely az antropocén köré szerveződött, beleértve a vele versengő gondolkodásmódokat, irányza­tokat és a társfogalmak jelentette eltérő látószögeket. A második és harmadik részben az antropocén filozófiai és esztétikai kihívásait szemlélteti, mindazokat a bölcseleti és művészeti trendeket és tendenciákat – többek közt a poszthumanizmust, a spekulatív realizmust vagy éppen a „sötét ökológiát” –, amelyek a humán tudományok képvi­selőit is a jelenség értelmezésére sarkallják.

Az antropocén a jelenünk és a jövők. Mindennél fonto­sabbnak tűik, hogy ezt a jelent és jövőt jobban értsük.

 Keserű József:
Lehetnek sárkányaid is

Tartalom:

A fantáziavilágok megalkotása nem új keletű jelenség, korunkban mégis minden korábbinál nagyobb kereslet mutatkozik irántuk. Vajon miért olyan erős bennünk a késztetés, hogy imagínatív módon teremtsünk meg és lakjunk be világokat? Milyen kapcsolat van nyelv és világépítés között? Tekinthetők-e a mai fantasy- és sci-fi-narratívák korunk mítoszainak? Nem utolsósorban pedig: mit árulnak el a fantáziavilágok a valós világunkról, és mit árulnak el rólunk? A Lehetnek sárkányaid is – többek között – ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni. A fantasyre és a sci-fire nem egyszerűen a populáris irodalom műfajaiként tekint, hanem mint olyan kulturális jelenségekre, amelyek különböző gyakorlatokat tesznek lehetővé. Ilyen gyakorlatnak számít a térképezés, a belemerülés, vagy éppen a megosztás. A fantáziavilágok nem nélkülözik a politikai vonatkozásokat sem, hiszen lehetőséget adnak arra, hogy a megszokottra másképp tekintsünk. Sőt, amikor rajtuk keresztül látjuk a világunkat, akkor ez egyúttal azt jelenti, hogy valamiképpen már át is alakítottuk azt.

 K. Horváth Zsolt:
A bundátlan Vénusz

Tartalom:

A modernitásban szépség, a szép test társadalmi konstrukciója, ahogyan Simone de Beauvoir már hosszú évtizedekkel ezelőtt kritikusan rámutatott, elsősorban a női testhez kapcsolódik. A tulajdonságként értett szépség pedig sokkal inkább jellemzi a nőt, mint tudása, teljesítménye vagy készségei. Sosem késő ezeket a hamistudati elemekkel gazdagon átszőtt beállítódásokat újragondolnunk. Jelen kötet abból a hipotézisből indul ki, hogy a testkép, a szépség és a testszőrzet valahogyan összefüggenek egymással, s arra keresi a választ, hogy ezek a jelentéktelennek tűnő apróságok hogyan képeznek jelentés t, hogyan adnak akaratlanul is számot arról, hogy milyen világban élünk, s mit gondolunk önmagunkról. A test társadalomtudományos értelmezései ugyanis arra mutattak rá, hogy az ember teste ugyan látszólag az övé, ő rendelkezik felette, ám annak nyilvános használatát rengeteg íratlan szabály és elvárás korlátozza. Olyan normák, melyeket „mindenki ismer”, már csak az a kérdés, hogy ki ez a „mindenki”, és „honnan” tudja azt, amit „tud” vagy tudni vél – ez minden kritikai megközelítés alapja. Ebben az értelemben a test társadalmi konstrukció, mely többnyire az egyén tudta nélkül magán viseli korának ideológiáját: számot ad arról, hogy az adott korszak mit gondol a szabálykövetésről, az engedelmességről, a szépségről, a fegyelemről, a szexualitásról, a szubjektivitásról, az intimitásról és így tovább.

Ily módon a testnek nincs folytonos, homogén és lineáris története, ahogyan sokan vélik, a test körüli szabályozások, befolyásolások vagy éppen az ezekkel szemben megnyilvánuló ellenvélemények, tiltakozások leginkább konfliktusokon és reprezentációkon keresztül vizsgálhatóak. Ezek elemzéséből állhat össze a legitim test kulturális formáinak és gyakorlatainak egyfajta diszkontinuis társadalomtörténete.

Seregi Tamás:
Jövőbe szédülő lendülettel

Tartalom:

Létezik-e művészet kultúra nélkül, és van-e értelme kultúráról beszélni úgy, hogy a művészetet nem tekintjük annak részeként? Milyen új problémákat, helyzetet, felismeréseket eredményezett a történeti avantgárd a művészet és a kultúra összetett viszonyában, és milyeneket a neoavantgárd?

Seregi Tamás könyve ezekre a bonyolult kérdésekre keresi a választ. A kötet első felében a történeti avantgárdól, Kassák Lajosról, majd a neoavantgárd egyes dilemmáiról, Moholy-Nagy Lászlóról, Kállai Ernőről, Tamkó Sirató Károlyról olvashatunk egymással számos tekintetben összefüggő, a kérdésirányok kijelölésében és a válaszokhoz vezető út kialakításában konzekvens esettanulmányokat. A könyv második része nagyívű esszé művészet és kultúra nyugvópontra nem jutó kapcsolatáról: része-e a művészet a kultúrának, vagy bizonyos változatai mindig is kívül estek azon, éppen amiatt, mert nem voltak képesek műveleti területté válni, azaz domesztikálódni? A művészet és a kultúra felvilágosodás utáni története elvezet napjaink nagyon is gyakorlati kérdéséhez: mi a szerepe a művésznek a kulturális termelésben?

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Prae Kiadó