2022. április 9., szombat

Beleolvasó John Scalzi: A Kaidzsú Állatvédő Társaság - ("Á, vezérigazgatói hatalmi pozíció, értem ám, nagyon ügyes, gondoltam. Nem zavart. Jól ismertem a vezérigazgatói egó működését, és készen álltam rá, hogy megfeleljek neki. Rob a hat hónapos teljesítményem kiértékelésére hívott be, és mint már korábban tisztáztuk, teljesen el fogom kábítani. ")

A következő új beleolvasó pedig John Scalzi: A Kaidzsú Állatvédő Társaság című könyvéből hozom nektek. Jó olvasást kívánok a nem mindennapi történethez.


 John Scalzi:
A Kaidzsú Állatvédő Társaság

Tartalom

Amikor ​a Covid-19 végigsöpör New Yorkon, Jamie Gray egy ételszállító app futáraként kénytelen dolgozni. Kilátástalan helyzete azonban csak addig tart, amíg egy rendelés teljesítése során összefut Tommal, akivel érintőlegesen ismerik egymást régről. Tom a saját szavai szerint egy „állatjogi szervezetnek” dolgozik, és a csapatának sürgősen szüksége lenne egy egyszerű rakodómunkásra. Jamie, aki bármi mást szívesebben csinálna a futárkodáson kívül, azonnal elvállalja a munkát.

Tom csak azt nem köti Jamie orrára, hogy az állatok, amelyekről a csapat gondoskodik, nem a Földön élnek. Legalábbis nem a mi Földünkön. Egy alternatív dimenzióban gigászi, dinoszaurusz-szerű, kaidzsúnak nevezett teremtmények kószálnak emberek nélküli, trópusi világukban. Ők az univerzum legnagyobb és legveszélyesebb pandái, és most bajban vannak. Ugyanis nemcsak a Kaidzsú Állatvédő Társaság talált utat magának ebbe az alternatív világba, hanem mások is. Óvatlanságukért pedig milliók fizethetnek az életükkel a mi Földünkön.

 

ENGEDÉLLYEL

– Jamie Gray! – Rob Sanders kidugta a fejét az irodája ajtaján, és vigyorogva intett. – Gyere be! Essünk túl rajta!
Magam is vigyorogva keltem fel a munkaállomásomtól, és felkaptam a tabletemet. Qanisha Williamsre sandítottam, ő meg a levegőbe öklözött.
– Kábítsd el! – biztatott.
– Levegőt se kap, ne félj! – válaszoltam, majd besétáltam a vezér- igazgató irodájába. Eljött a teljesítményértékelésem ideje, és minek is tagadjam, csúcsformában voltam.
Rob Sanders köszöntött, és az úgynevezett „beszélgetőgödör” felé intett, mely egy alacsony asztalból és a köréje elrendezett négy óriási, alapszínű babzsákból állt. Az asztalban egy olyan mágneses gömb működött, mely vakító fehér homokot mozgatott ide-oda az üvegfelület alatt, hogy geometrikus mintázatokba rendezze. A gömb most egy örvénylő mintát formált. A vörös babzsákot választottam, és sikerült csak kicsit esetlenül belesüppednem. A tablet kicsúszott a kezemből, de elkaptam, mielőtt lepottyant volna a babzsákra, onnan pedig a padlóra. Felnéztem a még mindig álló Sandersre, és elmosolyodtam. Visszamosolygott, odahúzott egy közönséges irodai széket, lovagló ülésben ráült, és karjával a támlát átölelve lenézett rám.

Á, vezérigazgatói hatalmi pozíció, értem ám, nagyon ügyes, gondoltam. Nem zavart. Jól ismertem a vezérigazgatói egó működését, és készen álltam rá, hogy megfeleljek neki. Rob a hat hónapos teljesítményem kiértékelésére hívott be, és mint már korábban tisztáztuk, teljesen el fogom kábítani.
– Kényelmesen ülsz? – kérdezte Rob.
– Totálisan – válaszoltam, és a lehető legdiszkrétebben igazítottam a súlypontomon, hogy ne csússzak tovább jobbra.
– Helyes. Mióta is vagy itt a füdmüdnél, Jamie?
– Hat hónapja.
– És mit gondolsz erről az időszakról?
– Örülök, hogy megkérdezted, Rob. Csupa jót gondolok. És ami azt illeti – feltartottam a tabletemet –, szeretnék egy kicsit beszélni arról, hogy hogyan tudnánk jobbá tenni nemcsak a füdmüd appot, hanem az éttermekkel, a szállítókkal és a felhasználókkal való kapcsolatunkat is. 2020-at írunk, és az ételszállító appok piaca telítődött. Ha tényleg versenyre akarunk kelni a Grubhubbal, az Uber Eatsszel meg a többiekkel itt, NYC-ben és azon túl is, valahogy ki kell emelkednünk közülük.
– Szóval szerinted tudnánk fejlődni?
– Szerintem tudnánk. – Megpróbáltam előrehajolni a babzsákon, de csak a seggemet sikerült még hátrébb tolnom rajta. Úgy csináltam, mintha eleve ez lett volna a szándékom, és a tabletre mutattam. – Hal- lottál már erről a COVID–19 dologról, ugye?
– Igen – biccentett Rob.
– Szerintem elég egyértelmű, hogy lezárásokra számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a városlakók még több ételt fognak kiszállításra rendelni, mint általában. De azt is jelenti, hogy az éttermek szorult helyzetbe kerülnek, mert nem fogják tudni helyben kiszolgálni a vendégeiket. Ha a füdmüd alacsonyabb díjat kínálna exkluzív partnerségért és kiszállítási szolgáltatásért cserébe, új barátokat szereznénk az étteremtulajdonosok között,
és még a többi appra is rávernénk egy kört.

A könyvet itt tudod beszerezni:
Agave Könyvek Kiadó 

Beleolvasó utolsó részéhez érkeztük Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa - ("– Igen, uram? – kérdezte mosolyogva. – Levelet diktálok Mrs. Arthur Pittnek. – A papírokból felolvasta a címet. Aztán meggondolta magát. – Nem is, inkább magam írom meg. – Kézzel, uram? – pislogott meglepetten a titkárnő. – Ahogyan a gyerekek az iskolában? – Igen. – Megkérdezhetem, hogy miért, uram? ")

S el is érkeztük a történet utolsó részéhez, Philip K.Dick: Vulcanus kalapácsa c. könyvéhez. Ha tetszett beleolvasós részek, akkor az Agave Könyvek Kiadónál megrendelheted a könyvet. A következő beleolvasót John Scalzi: Kaidzsú Állatvédő Társaság c.könyvéből fogom hozni. Addig is jó olvasást a az előző részekhez is.

Az előző részek:

 1.

2.

3.

4.

5. 

 Philip K. Dick:
Vulcanus kalapácsa


Tartalom:

A huszadik század pusztító háborúi után a világ kormányai egyetlen szervezetbe tömörülnek, hogy mindenáron megőrizzék a békét a bolygón. A béke biztosítása érdekében az összes fontos döntést a Vulcanus 3 nevű szuperszámítógépre bízzák.
Vannak azonban olyanok, akik nem örülnek annak, hogy kihagyják őket a döntéshozásból, másoknak pedig az nem tetszik, hogy a Vulcanus 3 istent játszik. Mindeközben a szuperszámítógépnek megvannak a maga tervei is, amelyekben egyáltalán nem szerepelnek az emberek. Nem csoda tehát, hogy amikor a Vulcanus 3 kezdi elveszíteni az irányítást egy gyorsan erősödő vallásos mozgalom miatt, az egész világon kitör a pokol.
Philip K. Dick korai regénye egyrészt a totalitárius rendszert, másrészt ember és gép kapcsolatát vizsgálja oly módon, amely ma is érvényes.

 

ENGEDÉLLYEL

Nem volt választása. Minden államigazgatási szintű ügyet csak Vulcanus 3 dönthetett el; ezt mondta a törvény.
Felállt, intett az egyik közelben álló titkárnőnek. Azonnal odament az asztalához az írótáblával és pennával.
– Igen, uram? – kérdezte mosolyogva.
– Levelet diktálok Mrs. Arthur Pittnek. – A papírokból felolvasta a címet. Aztán meggondolta magát. – Nem is, inkább magam írom meg.
– Kézzel, uram? – pislogott meglepetten a titkárnő. – Ahogyan a gyerekek az iskolában?
– Igen.
– Megkérdezhetem, hogy miért, uram?
Barris nem tudta; nem volt racionális indoka. Szentimentalizmusból, gondolta, ahogy elküldte a titkárnőt. Visszakacsintás a régi időkre, az infantilis sémákra.
A férje kötelességteljesítés közben életét vesztette, mondta magában, ahogy az asztalnál ülve merengett. Az Egység mélységesen sajnálja. Igazgatóként személyes együttérzésemről szeretném biztosítani ebben a tragikus órában.
Fene egye meg, nem megy, gondolta. Ez sosem megy. El kell utaznom hozzá személyesen; nem tudok ilyet megírni. Mostanában túl sok volt. Túl sok halál. Én nem vagyok Vulcanus 3. Nem tudok szemet hunyni felette. Nem tudok hallgatni.
Pedig nem is az én régiómban történt. Még csak nem is én alkalmazottam volt.
Vonalat nyitott az aligazgatójához.
– Mára vegye át. Hazamegyek. Nem érzem jól magam.


– Sajnálom, uram – mondta Peter Allison, de nyilvánvaló volt az öröme, ha csak egy pillanatra is; az elégedettsége, hogy kiléphet a kulisszák mögül, és átmenetileg elfoglalhat egy fontos pozíciót.
Meg fogja kapni az állásomat, gondolta Barris, ahogy lezárta az író- asztalát. Maga ezért hajt, ahogyan én Dill állásáért. És így tovább, fel a létra tetejéig.
Lefirkantotta Mrs. Pitt címét, a papírt az ingzsebébe dugta, majd a lehető leggyorsabban elhagyta az irodát. Örült, hogy mehet. Örült, hogy van ürügye kimenekülni a nyomasztó légkörből.

 

A könyvet itt tudod beszerezni:

Agave Könyvek Kiadó

2022. április 8., péntek

Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma – Megjelenik május 10-én! - ("„A legjobb ismeretterjesztő sci-fi, amit valaha olvastam.” Jonathan Lethem")

Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma

(The Ministry For The Future)

Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása ebben a regényben a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk.

A Jövő Minisztériuma óriási sikert aratott az irodalmi világban, többek közt Barack Obama az egyik kedvenc könyvének választotta.

Robinson tudományos körökben is rengeteg elismerést kapott, például tavaly novemberben részt vehetett előadóként az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP) Glasgow-ban.

 

„Robinson olyan kérdésekkel is őszintén szembenéz, melyekre ma még nem szeretünk gondolni, de hamarosan a mindennapjaink része lehet.”
Horváth Bence, 444.hu

„Ha rávehetném a törvényhozókat és a lakosságot világszerte, hogy csak egy könyvet olvassanak el ebben az évben, az A Jövő Minisztériuma lenne Kim Stanley Robinsontól.”
Ezra Klein (Vox)


A szerző korábbi könyveiben is foglalkozott a klímaváltozással:

a 2017-es New York 2140-ben az amerikai város életét mutatja be, amelyet az emelkedő víz elárasztott és megváltoztatott.

Robinson gyakori vendégelőadó amerikai egyetemeken tudományos, gazdasági és politikai témákban, több előadása is megtekinthető a Youtube-on.

Co-ordinating Response to Changing Climate:

 

An Evening with George R.R. Martin and Kim Stanley Robinson:



Ezek mellett számos esszéje és publikációja jelent meg olyan szaklapokban, mint az IEEE Spectrum, a Wired vagy a New Scientist.

Megjelenik május 10-én!

Agave Könyvek Kiadó

Fordította: Farkas Veronika

Fülszöveg

A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni.

A teljes egészében fiktív szemtanúk által elmesélt történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az egyes fejezetek nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódnak, hanem a közvetlen jövőnkben – amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat.

Az olvasó egy kétségbeesett felütésű, ám reményteli üzenetekkel teli regényt tart a kezében; a legeredetibbet és legerőteljesebbet, amit valaha a klímaváltozásról.

Ajánlások

„Robinson mesterien integrálja a környezeti katasztrófák és geomérnöki projektek gyakorlati részleteit annak magával ragadó, optimista leírásába, hogy mekkora összefogásra képes az emberiség, ha minden kötél szakad. Ez a szívből jövő, kőkemény sci-fi kötelező olvasmány mindenkinek, aki aggódik a bolygónk jövőjéért.”
Publishers Weekly

„A legjobb ismeretterjesztő sci-fi, amit valaha olvastam.”
Jonathan Lethem

„A Jövő Minisztériuma akkorát szólt, mint egy kalapács a gongon, és egész évben visszhangokat keltett. Ijesztő, engesztelhetetlen, de ugyanakkor reménykeltő. Robinson a nemzedékünk SF-szerzője, ez pedig az egyik legjobb műve.”
Locus

„Azt reméljük, hogy ezt a könyvet széles körben elolvassák majd – hogy Robinson eleve jelentős méretű közönsége még egy nagyságrenddel megnő. Mert a könyveinek az a lényege, hogy beindítsák a képzeletet.”
New York Review of Books

„Ha valamelyik könyv szíven ütött idén, az A Jövő Minisztériuma volt Kim Stanley Robinsontól. Egy magával ragadó eposz a klímaváltozásról és az emberiség kísérleteiről arra, hogy fordítson a sorsán, mielőtt túl késő lesz.”
Polygon

„Kim Stanley Robinson, a sci-fi látnoka amellett érvel, hogy kvantitatív módon kellene kimásznunk a bolygópusztulásból.”
Bloomberg Green


„Az eddigi legjobb leírása annak, hogy milyenné válhat a világunk, Kim Stanley Robinsontól származik. Ő azoknak az örömöknek az ábrázolására specializálódott, amelyeket egy olyan világ tartogathat számunkra, ami komolyan veszi a ránk leselkedő veszélyeket.”
The New Yorker

A szerzőről

Kim Stanley Robinson (1952–) a modern sci-fi egyik legismertebb és legtöbb díjjal kitüntetett alakja. Irodalomból szerezte az első diplomáját a Kaliforniai Egyetemen 1974-ben, egy évvel később pedig angol szakon végezte el a mesterképzést a Bostoni Egyetemen. 1982-ben PhD-zett, doktorijának a címe Philip K. Dick regényei volt, a disszertáció 1984-ben nyomtatásba is került.

 

 

Robinson mára három trilógia, tizenkét önálló regény és több novelláskötet szerzője. Több mint tíz irodalmi díjat kapott: kétszer tüntették ki a rangos Hugóval, háromszor pedig a Nebulával, ezek mellett egy World Fantasy-díj, egy John W. Campbell-díj és hat Locus-díj köthető még a nevéhez. Eddigi legutolsó regénye 2020-ban jelent meg A Jövő Minisztériuma címmel, és a klímaváltozásról szól. A szakírók egyhangúan az elmúlt évek egyik megkerülhetetlen sci-fijeként tartják számon, de rengetegen idézik gazdasági és politikai körökben is, például Barack Obama az egyik legfontosabb olvasmányának nevezte a megjelenésekor. Robinson jelenleg a kaliforniai Davisben él.


Előrendelhető kedvezménnyel a kiadó webáruházában!

Agave Könyvek Kiadó


A szerző további kötetei az Agave Kiadónál:

Kim Stanley Robinson

A toplisták élén nyitott V. E. Schwab legújabb regénye! - ("A Gallant szeptemberben magyarul is megjelenik az Agave Kiadó gondozásában. A könyvfesztiválon vehetik kezükbe az olvasók.")

Márciusban Angliában és a tengerentúlon megjelent V. E. Schwab új könyve Gallant címmel.

Szerzője egy árvaházban nevelkedő lány életét meséli el, aki egy rejtélyes levél hatására visszatér szülei egykori otthonába, a Gallant-birtokra. A közepén egy palota áll, amely számos természetfeletti rejtélyt tartogat...


A stílusában Neil Gaiman előtt tisztelgő, hangulatában A titkos kertet és a Bíborhegyet idéző regény Schwab Addie LaRue láthatatlan élete című sikerkönyve után következik a szerzői életműben. 

 Addie LaRue története az utóbbi évek legnagyobb fantasy sikere, Magyarországon is hatalmas rajongótáborral rendelkezik. Fordítója, Ballai Mária, csodás szöveget alkotott.

 

 

„Schwab regénye szívet melengető és magával ragadó. A múltban játszódó részek azt a benyomást keltik, mintha gyertyafénynél olvasnánk őket... A könyv nem más, mint egy utalás arra, hogy a nőket kitörölték a feljegyzett történelemből. Ez az utalás azonban olyan finom, hogy szinte fel sem tűnik. Addie LaRue egy metafora, egy nő, aki szó szerint azért küzd, hogy észrevegyék, miközben éli a saját életét. Végig szurkoltam neki.”

New York Times Book Review

 

 

„Mindig is nagyon érdekelt a fausti alku jelensége, de ezeknek a halhatatlanságról szóló történeteknek általában férfiak voltak a főszereplői. Örökké élnek, úgyhogy nyugodtan megnézhetnek mindent, amit érdemes látni, megehetnek mindent, amit érdemes megenni, és megdugnak mindenkit, akit csak akarnak, de aztán elunják magukat. Én viszont arra gondoltam, egy nő soha nem tudna ekkora szabadsággal mozogni a világban, hiszen a testüket továbbra is gúzsba kötik a társadalmi korlátok és elvárások. (...) Azon kívül kíváncsi voltam, hogyan néz ki egy fordított Pán Péter-történet. Az eredeti, amúgy gyönyörű mesében Pán Péter az, aki a végén elkezd felejteni. Miközben mennyivel keményebb az, ha minket felejtenek el!”

Fiala Borcsa interjúja az Addie LaRue láthatatlan élete írójával a WMN.hu-n

 


Nagy várakozás előzte meg a Gallant megjelenését. A regény a nyitó héten komoly eladásokat hozott.

Komoly esély van arra, hogy Schwab megismétli az előző könyvének sikerét. Az USA-ban a kötet a nemzeti könyvlista 2. helyén debütált, három hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját, jelenleg a 2. helyet foglalja el. Angliában a 3. helyezést szerezte meg, ami Schwab eddigi legerősebb rajtja a briteknél.


A Gallant szeptemberben magyarul is megjelenik az Agave Kiadó gondozásában. A könyvfesztiválon vehetik kezükbe az olvasók.

Az Addie LaRue láthatatlan élete addig is kedvezménnyel

megvásárolható a kiadó webáruházában:

Agave Könyvek Kiadó  

2022. április 3., vasárnap

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Pergel Attila - ("Az amúgy is eufórikus állapotra rátett még az is, hogy várakozásaimon felüli lett a megrendelések száma, szinte az összes Libri és Líra üzlet kért a könyvből. Országos terítettséget értem el a könyvvel. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Pergel Attila írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Pergel Attila: Véletlen könyv c. művét a Libriben, Lírában és a szerző oldalán keresztül lehet megrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel. 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Szoftverfejlesztő cégemben dolgozom, kedvenc területem a nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztése, jellemzően banki szektorból kapok izgalmasabbnál izgalmasabb kihívásokat és megbízásokat.

Immár tizenöt éve vagyok boldog férje egy csodálatos nőnek és tizenegy éve büszke apja egy szuper kis pasinak, akit Dávidnak hívnak.

Alapvetően megfigyelő és elemző típus vagyok. Legerősebb érdeklődési köröm a létkutatás, hobbiszinten fotózom.

Kerülöm a nyilvános megjelenéseket, mint szerző, de az olyanok számára, akik számomra fontos értéket képviselnek, mint ahogy te is, Ági, azok számára megnyílok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy meghívtál az interjúra, köszönöm.

A Véletlen könyv sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Nálam fordítva működött az írás és kutatás. Gyermekkorom óta foglalkoztatott a könyvben érintett témahalmaz, így ezzel már negyven éve foglalkozom. A tudatos kutatómunka talán tizenöt éve kezdődött, és meg sem fordult a fejemben, hogy ezekről én bármikor bárkinek beszélni fogok, az írás pedig fel sem merült bennem. Alapvetően a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni a megszerzett tudás által, egyre többször rendszereztem az információkat, katalogizáltam a tudást és a nem tudást. Az évek alatt összeállt egy jól körülhatárolható, bőséges ismeretanyag.

A kutatóútnak volt egy szakasza, mely kiváltotta belőlem az ismeret megosztásának vágyát. Ez a megosztási vágy akkoriban annyira erős volt, hogy megakadályozta azt, hogy az információk ideális módon kerüljenek átadásra, ugyanis túl tömény lett. A Véletlen könyvnek volt egy negyvenoldalas kéziratkezdeménye, mely csúfosan elbukott már a szerkesztők keresésekor, felkérésekor. A kézirat hosszú hónapokra a fiókba került, érlelődött.

2019 őszén aztán ismét nekifutottam a kéziratnak, de már teljesen másként. Ez az időszak annyira érdekes és különleges volt, hogy a Véletlen könyvben erről egy rövidebb fejezet is megtalálható. Az új verzió négy hónap alatt elkészült.

Ha úgy vesszük, tizenöt évnyi ráfordításból állt elő a kétszázhuszonhét oldalnyi könyv. Az írás négy hónapot vett igénybe, míg ha a könyvhöz kapcsolódó technikai időket is hozzávesszük, úgy összességében kilenc hónap körül volt a teljes kiadási idő.


A könyvedben mennyire van jelen a fantázia és a valóság?

A fantázia és a képzelet fogalma nagyon izgalmas téma, és a tudomány is igen keveset tud róla. Jules Verne Utazás a Holdba című, 1865-ben megjelent regényét vajon teljes mértékben a fantázia szülte? Akkoriban azt gondolták, hogy igen. Ma úgy gondoljuk, hogy sok valóságelemet tartalmaz. Amire ma azt állítjuk, hogy a fantázia szüleménye, az holnapra megélhető valóság lehet. A Véletlen könyv alapvetően sok ezer éves kérdéseket bontogat, melyekre még sok ezer évig keressük majd a válaszokat. Egyik-másik kérdés mint például az idő vagy a végtelen alaposabb és mélyebb vizsgálata után szintén kijelenthető, hogy a fantázia szülte, hiszen valószínűtlen már maga a kérdés megjelenése is, de itt vannak velünk ezek a kérdések és válaszokra várnak.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Az írásra először úgy gondoltam, hogy az egy kifejezőeszköz. Egy eszköz és semmi más. Idővel egyéb képességeim is javultak az írás hatására, mint például a rendszerszintű látásmód vagy az elfogulatlan gondolkodásmód, de a szókincsem is sokat gyarapodott, és hosszasan lehetne sorolni azokat a képességeket, melyeket az írás és a vele járó mély gondolkodás fejleszt. Most úgy gondolom, hogy mindig is vonzott az írás, csak nem tudtam róla, hogy képes vagyok úgy írni, hogy az mások számára is élvezhető legyen. Az írói útra a Véletlen könyv terelt, és a mai napig karbantartom az írói képességemet. Néha blogra írok, néha csak az íróasztalfióknak, készülnek a vázlatok, amelyekből aztán egyszer ismét egy történet kerekedik.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Önállóan nem.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

A kézirat lezárásával egy nagyon nehéz időszak következik. A kész kézirat és a könyvesboltban megjelenés között hónapok telnek el. Ezalatt az idő alatt te, mint szerző már semmit nem tudsz a könyvhöz hozzátenni. Nem szól másról ez az időszak, csak a várakozásról és a reménykedésről, hogy vajon hogyan fogadják az olvasók művedet. Nem tudom összeszámolni, hogy ezekben a hónapokban hányszor olvastam végig a leadott kéziratot, és mindannyiszor szorongva kezdtem az újraolvasásnak, nehogy felkiáltsak: „Atyaúristen, itt egy fatális hiba!” Ez kimondottan a nem szeretem időszak. Persze volt bennem megkönnyebbülés is, mert a kéziratáig eljutni nagy dolog, úgy éreztem, hogy sikerült az addig ismert képességeimet túlhaladni. De sajnos mindig ott volt az az árnyék, ami a saját vállam veregetésére rávetült: vajon az olvasóim is hasonlóan látják majd, és ez valóban figyelemre érdemes és elismerendő teljesítmény? 

 
 
Miért ez az írói neved?

Nincs írói álnevem, ebben a műfajban jobbnak láttam, ha a megjelenés saját név alatt történik.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen, az ismereterjesztő műben otthonosan érzem magam.

Milyen érzés volt, amikor a könyv megjelent?

Képzeld el a következő helyzetet. Feleségemmel és fiammal a szicíliai naplementében gyönyörködtünk a tengerpart homokján elterülve. Csodáltuk azt az elképesztő fényjátékot, amii az ottani hegyek sziklafalai, a tenger és az apróbb szigetek, no meg a lenyugvó napsütés összeállított számunkra. Örömmámorban úsztunk, és mindez már a nyaralás első napján. Akkor és ott arra gondoltam, hogy ezt az érzést nem lehet felülmúlni, de az élet nagy kártyajátékos, megcsörrent a telefonom, a könyvnagykereskedés hívott. Beszámoltak róla, hogy elhozták a könyveket a nyomdából, és elmesélték, hogy milyen üzlethálózatok adtak le rendelést, és hogy mekkora példányszámokra tartottak igényt. Azt kell mondjam, sokkot kaptam. Az amúgy is eufórikus állapotra rátett még az is, hogy várakozásaimon felüli lett a megrendelések száma, szinte az összes Libri és Líra üzlet kért a könyvből. Országos terítettséget értem el a könyvvel.

Ami érdekes volt még az egész megjelenésben, hogy az olvasóim előbb tartották a kezükben a könyvet, mint én, nekem egy hetet kellett még várnom, hogy a nyaralásunkról hazatérve megtapintsam, kinyissam, beleolvassak. De itt még nem értek véget a csodák. A Véletlen könyv minden évben megismétli velem a megjelenés csodálatos élményét. Eddig magyar, angol és orosz nyelveken jelent meg, most fordítják spanyol nyelvre.

Összesített nemzetközi szinten minden tizennyolcadik percben kezdi el valaki olvasni a Véletlen könyvet. Minden tizennyolcadik percben vállalkozik valaki arra, hogy a megértés egy másfajta megközelítését megismerje, és akár azt gyakorolja is. Minden tizennyolcadik percben köszönetet mondhatok az engem támogatóknak és segítőknek. Hát nem csodálatos?

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás, vagy impulzív?

Engem is megérintett az írók kifogástünete. Azt mindannyian tudjuk, hogy gondolatokban pillanatok alatt összeáll a kerettörténet vagy egy-egy jelenet, de ugyanolyan gyorsan el is illanhat, ha nem írjuk le. Tehát két dologról beszélünk. Az egyik egy sok esetben indirekt módon történő alkotás, mely kimondottan szórakoztató is lehet, míg a másik oldalról nézve ez komoly fizikai munka.

Egészen addig, amíg tetten nem értem magam, szokásommá vált a kifogáskeresés. Bámulatosan tudtam kifogást keresni, hogy miért ne írjak. Volt, hogy az idő szűke miatt nem folytattam az írást, volt, hogy azt éreztem, hogy nem lesz intuíció. És megesett az is, hogy másnapra dupla adagot irányoztam elő, mert aznap fáradtnak éreztem magam, amiből aztán másnap a fele rendre el is maradt. Ám mint ahogy az egész életünk terveken alapszik, úgy az írást is tervezetten a leghatékonyabb végezni. Pontosan kijelölt időpontokkal és megvalósítási tervekkel érdemes leülni az íróasztal elé.

A kötetedben vannak kedvenc részeid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

A legnehezebb feladat a könyv megértetési rétegeinek elhatárolása és elrejtése volt azok elől, akik még nem készültek fel a mélyebb befogadásra, és ugyanakkor a rejtésből fakadó tartalombőség számukra is értelmet kellett, hogy adjon. Ez akkora feladat volt, hogy ma nem biztos, hogy újra meg tudnám valósítani hasonló minőségben. A kedvencem az utószó, ez leírja a társadalmunkat, uraló felfogást.

Hogyan született meg egy-egy ötletből a szöveg? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Nálam a téma kiválasztása nagyon hosszas folyamat, sok-sok évig is eltarthat. Először mindig meggyőződöm arról, hogy a választott témában képes vagyok-e az elfogulatlan érdeklődésre, majd bizonyítanom kell magamnak, hogy valóban értem-e a választott témát, és nem csak érteni szeretném. A konkrét írás, vagyis a kidolgozása és megértetése a kikapcsolódás és a kihívások kategóriájába tartozik. Kata, a feleségem, nagyon okos, a legtöbb inspirációt ő adja. Amikor nagyon nem áll össze az írás közben egy részlet, olyankor jön a meditáció. Meditációban nagyon gyorsan megoldódnak az elképesztően bonyolult dolgok is, persze a kérdés, hogy ilyenkor ki is írja a művet, na de ez egy másik történet.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Ha most írnám az új könyvemet, akkor is ugyanazt a rutint követném, amit a Véletlen könyvvel tettem. Annak idején legelőször Nádasi Krisz író és szerkesztő olvashatta el a kéziratot. Semmilyen szintig nem akartam megosztani a kéziratot senkivel, a családtagjaimmal sem, mindaddig, amíg Krisz ki nem mondta, hogy a kézirat érthető, és helyén van benne az összes logikai, szerkezeti elem és folyamat. Az én félelmem ugyanis mindig az volt, hogy nem lesz megérthető, amit leírok. Az ismerősök, családtagok nem képesek elfogulatlan ítéletre. Nekem nem az számított, hogy az ismerősök hogyan látják a kéziratot, hanem az, hogy a jövőbeni olvasóim ebből mit értenek meg. Nádasi Krisz nagyon szigorú olvasó és szerkesztő is egyben, így ha az ő mércéjének megfelel a kézirat, ott nagy baj már nem lehet! Az összes néha fájdalmas kritikájáért és jóindulatú javaslatáért hálás vagyok Krisznek a mai napig, a könyv sikerességét jórészt neki köszönhetem! Mert hisz mit ér az a történet, amit csak az alkotója ért? 

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Egy ideig nem tudtak róla, hogy írok. Épp akkor volt a lakásfelújítás, szanaszét minden, építőipari anyagok az egész házban. Feleségemnek az tűnt fel, hogy minden nap este héttől hajnalig szorgosan kopogtatom a billentyűzetemet, és a hétvégék is javarészt azzal teltek, hogy írtam a kis dokumentumomat. Aztán egy este Kata rákérdezett, min dolgozom ennyire. Elmeséltem neki, hogy mire készülök, vagyis inkább mivel foglalkozom ennyire. Szegény, akkor végigfutott benne, hogy amit eddig ketten végeztünk a ház körül, az most mind rá marad… Ő az én hősöm. Mert igen, végig hagyott alkotni, bízott bennem. A megjelenéskor éreztem, hogy féltett engem ettől az egésztől, a könyv témája nagyon meredek, félt attól, hogy kapok majd hideget-meleget, és vajon az milyen hatással lesz ránk. Aztán minden a lehető legjobban alakult, megszerették az olvasók a könyvet, nagyon minimális negatív kritikát kapott. Feleségem és az immár tizenegy éves fiam is viszontlátja a kitartó munka eredményét. Az írásom és a könyv megjelenése mindannyiunkra csak pozitív hatást gyakorolt.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Az idei évre a magyar olvasóknak sajnos nincs jó hírem magyarországi könyvmegjelenést illetően. A Véletlen könyv nemzetközi terjesztése zajlik. Minden évben egy nyelvterület kerül kiadásra, az idei a spanyol megjelenés éve lesz.Két nagyobb tervem van még a következő másfél-két évtizedre.

Az egyik egy olyan történet összeállítása, mely négy bestseller író közreműködésével készülne, és így talán megszülethetne a minden idők legnagyobb és legösszetettebb sikerkönyve.

A másik terület kapcsolódik a Véletlen könyvhöz. Az időről és a végtelenről szeretnék egy nagyobb lélegzetvételű értekezést írni, ott már talán megengedhetem magamnak a négy-ötszáz oldalas terjedelmet is.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Libri 

Líra

2022. április 1., péntek

Beleolvasó Philip K.Dick: Vulcanus kalapácsa - ("Három nap múlva ő is sorra kerül, és megkapja a válaszokat. A kérdéseit majd feldolgozza és megválaszolja a bonyolult szerkezet. Ahogy a T osztályban mindenki, ő is minden fontos problémát a hatalmas számítógépnek nyújtott be, ami egy földalatti erődben rejtőzött valahol a genfi iroda közelében.")

Ma egy hosszabb részletet hozok Philip K.Dick: Vulcanus kalapácsa c. könyvéből. Ugyanis hamarosan új részletet fogok hozni nektek. A könyvet az Agave Könyvek Kiadónál szerezhető be.

Jó olvasást!

 
Philip K. Dick:
Vulcanus kalapácsa

 

Tartalom

 A huszadik század pusztító háborúi után a világ kormányai egyetlen szervezetbe tömörülnek, hogy mindenáron megőrizzék a békét a bolygón. A béke biztosítása érdekében az összes fontos döntést a Vulcanus 3 nevű szuperszámítógépre bízzák.
Vannak azonban olyanok, akik nem örülnek annak, hogy kihagyják őket a döntéshozásból, másoknak pedig az nem tetszik, hogy a Vulcanus 3 istent játszik. Mindeközben a szuperszámítógépnek megvannak a maga tervei is, amelyekben egyáltalán nem szerepelnek az emberek. Nem csoda tehát, hogy amikor a Vulcanus 3 kezdi elveszíteni az irányítást egy gyorsan erősödő vallásos mozgalom miatt, az egész világon kitör a pokol.
Philip K. Dick korai regénye egyrészt a totalitárius rendszert, másrészt ember és gép kapcsolatát vizsgálja oly módon, amely ma is érvényes.

ENGEDÉLLYEL

Nem bízhatok magamban, mert nem vagyok pártatlan – az Egység egész
szervezetében senki sem az. Ha nem lehetek biztos a saját motivációimban, akkor jobb, ha nem engedek a gyanúmnak.
Még egyszer felhívta a helyi operátort.
– Igen, uram – mondta a nő –, az atlantai hívása…
– Töröljék – mondta kurtán. – Helyette… – Nagy levegőt vett. – Kérem az Egységközpontot Genfben.
Miközben a kapcsolásra várt – a hívást több asztalon jóvá kellett hagyni a sok ezer mérföldes vonalon –, szórakozottan kavargatta a kávéját. Egy ember, aki két hónapig kijátszotta a pszichoterápiát a legjobb orvosainkkal szemben. Én vajon képes lennék rá? Nagy ügyesség kellett hozzá. Jókora kitartás.
Kattant a vidfon.
– Egységközpont.
– Itt Barris észak-amerikai igazgató. – Nyugodt hangon mondta: – Rendkívüli kérést szeretnék intézni Vulcanus 3-hoz.
Kis szünet, majd:
– Van kiemelt fontosságú adata? – A képernyő üres volt; csak a hangot hallotta, ami olyan üres, olyan személytelen volt, mintha nem is ember lett volna. Biztos egy funkcionárius. Névtelen fogaskerék.
– Olyan nincs, ami ne lenne benne az aktákban – válaszolta vonakodva Barris. A funkcionárius talán névtelen volt, de tudta, mit kell kérdezni, értett a munkájához.
– Akkor a megszokott módon kell beadnia a kérését – mondta a hang.
Papírsusogás. – A várakozási idő jelenleg három nap.
– Mit csinál Vulcanus 3 mostanában? – kérdezte Barris könnyed, csevegő hangon. – Sakknyitásokat dolgoz ki? – Az efféle megjegyzéseket csakis tréfálkozva lehetett megtenni; a skalpja múlott rajta.

– Sajnálom, Mr. Barris. A várakozási időt még igazgatói szinten sem lehet csökkenteni.
Barris már le akarta tenni, de aztán felszívta magát, és pattogós, parancsoló hangon mondta:
– Akkor hadd beszéljek Jason Dill-lel.
– Dill főigazgató jelenleg tárgyal. – A funkcionárius nem szeppent meg, és nem jött zavarba. – Nem lehet zavarni rutinügyekkel.
Barris heves mozdulattal bontotta a vonalat. A képernyő elsötétült. Három nap! A szörnyeteggé nőtt szervezet óhatatlan bürokráciája. Megfogták; nagyon jól tudták, hogyan kell húzni az időt.
Tűnődve felvette a kávéscsészét, és belekortyolt. A hideg, keserű löttyöt le sem bírta nyelni, kiöntötte; a főző azonnal megtöltötte a csészét friss kávéval.
Hát nem érdekli Vulcanus 3-at ez a dolog? Talán nem zavarja a világra kiterjedő Mozgalom, ami – ahogy Taubmann mondta – be akarja törni a fémburkát és kiszórni a reléit, a memóriacsöveit meg a vezetékeit a varjaknak?
De persze nem Vulcanus 3 a hibás, hanem a szervezet. Az üres szemű kis titkárnőktől, akik kávészünetet tartanak, a menedzsereken át fel az igazgatókig, a karbantartóktól, akik üzemben tartják Vulcanus 3-at, a statisztikusokig, akik adatot gyűjtenek. És Jason Dill.
Vajon Dill szándékosan rekeszti ki a többi igazgatót? Szándékosan vágja el őket Vulcanus 3-tól? Talán Vulcanus 3 válaszolt, csak visszatartották az információt.

Még rá is gyanakszom, merengett Barris. A saját felettesemre. Az Egység legmagasabb rangú tisztviselőjére. Kezdek összeomlani a nyomástól; ez már tényleg őrültség.
Pihennem kell, gondolta nyugtalanul. Pitt halála tett be; valahogy felelősnek érzem magam, hiszen én biztonságban vagyok itt, ennél az íróasztalnál, közben pedig a hozzá hasonló buzgó fiatalok kimennek a veszélyes terepre. Pedig tudják, hogy ha valami rosszul sül el, Taubmann-nak meg nekem, vagyis nekünk, igazgatóknak nincs félnivalónk a barna köntösű eszelősöktől.
Legalábbis egyelőre nincs.
Elővett egy nyomtatványt, és gondosan nekilátott írni. Lassan írt, minden szót alaposan meggondolt. A nyomtatványra tíz kérdés fért rá; ő kettőt tett fel:

Van a gyógyítóknak jelentősége?
Miért nem reagál a létezésükre? 

Aztán bedugta a nyomtatványt a továbbítónyílásba, és hallgatta, hogy a szkenner végigsuhan felette. Több ezer kilométerre a kérdései besoroltak abba a hatalmas áradatba, amely az egész világról érkezett, minden ország Egységirodájából. Tizenegy Igazgatóság, elosztva a bolygón. Mindegyikben egy igazgató, személyzet és aligazgatóssági irodák. Mindegyikben a helyi igazgatónak felesküdött rendőrségi szervezet.
Három nap múlva ő is sorra kerül, és megkapja a válaszokat. A kérdéseit majd feldolgozza és megválaszolja a bonyolult szerkezet. Ahogy a T osztályban mindenki, ő is minden fontos problémát a hatalmas számítógépnek nyújtott be, ami egy földalatti erődben rejtőzött valahol a genfi iroda közelében.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Agave Könyvek Kiadó

Áprilisi újdonságok az Agave Könyvek Kiadónál - ("Lehet akár szeszélyes az április, ha szuper jó könyvek érkeznek a kiadótól.")

Az Agave Könyvek Kiadónál megint csupa jó könyveket hoz nektek áprilisban. Ki is néztem egy-két könyvet, ti melyike várjátok nagyon?

Antológia a Sötét anyag és a Wayward Pines szerzőjétől!

 Blake Crouch, N. K. Jemisin, Veronica Roth, Amor Towles, Paul Tremblay, Andy Weir:

Elhagyott part – Hat sci-fi történet 

Fülszöveg

Egy ​VR-játékfejlesztő egy kódolási hiba következtében létrehoz egy szuperintelligenciát. A távoli jövőben emberek kis kolóniája visszaküld a Földre egy katonát, ám a küldetés nem várt fordulatot vesz. Egy megtermékenyítéssel foglalkozó cég a főbb tulajdonságok befolyásolása mellett már különböző projekciókat is készít a szülőknek, hogy születendő gyermekük milyen életre számíthat.

2019-ben az Amazon felkérte Blake Crouchot, hogy állítson össze egy hat történetből álló sci-fi antológiát az Original Stories-sorozatuk keretében. Crouch ennek alkalmából írta meg Elhagyott part című kisregényét, valamint e mellett bemutat egy-egy izgalmas novellát a műfaj elmúlt időszakának legismertebb szerzőitől. A történetek közt egyaránt található klasszikusabb hangvételű, Philip K. Dicket felidéző írás és olyan realistább gondolatmenet is, ami akár már holnap megvalósulhat.

N. K. Jemisin Szükségbőr című novelláját Hugo-díjjal tüntették ki 2020-ban, míg az Elhagyott partot várhatóan Neil Burger fogja filmre adaptálni.

Megjelenik április 5-én!

Agave Könyvek Kiadó


Christopher Buehlman: A fekete nyelvű tolvaj

Fülszöveg

Tízezer ​fiunk mind ellened szegül
Fekete nyelvükön esküszó hevül
Bosszújuk elér, hiába menekülsz

Kinch Na Shannack kisebb vagyonnal tartozik a Szedők Céhének, amiért kiképezték a tolvajok mesterségére, vagyis a zárfeltörésre, késharcra, falmászásra, zuhanás tompításra, hazugság szövésre és csapdaállításra, valamint pár apróbb varázstrükkre. Muszáj törlesztenie az adósságát, ezért elrejtőzött a régi erdei út mellett, hogy kirabolja az arra járó utazókat.

Ma azonban Kinch Na Shannack rossz célpontot választott.

Galva egy lovag, a kegyetlen goblinháborúk túlélője, és a halál istennőjének szolgálóleánya. A királynőjét keresi, aki eltűnt, miután az óriások lerohantak egy távoli, északi várost.

Kinch örülhet, hogy élve megúszta a sikertelen rablást, azonban a sorsa végzetesen összefonódik Galváéval. A tolvajt és a lovagot a közös ellenségek és a szokatlan veszélyek arra késztetik, hogy nagyszabású utazásra induljanak, amely során emberhúsra éhező goblinok és sötét vizekben vadászó krakenek várnak rájuk, a tisztesség pedig olyan fényűzés, amit kevesen engedhetnek meg maguknak.

„A káosz és kaland letehetetlen keveréke; nem akartam, hogy véget érjen.”

Fantasy Book Review

Megjelenik április 12-én!

Agave Könyvek Kiadó


Az ókori történelmi regények kedvelőinek

Steven Saylor: Dominus
(Róma 3.) 

Fülszöveg 

Kr. ​u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. Beköszönt az egyetemes béke – a Pax Romana – korszaka Britanniától Egyiptomig, Galliától Görögországig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalább annyira filozófus, mint császár. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg.

Az elkövetkező évek háborúkat, járványokat, tűzvészeket és éhínséget hoznak. A történelem legjobb császárait a legrosszabbak követik. Végtelen hullámokban támadnak a barbárok, akik egészen Róma városáig merészkednek. Katonák kaparintják meg a hatalmat, és a legmagasabb ajánlatot tevőnek adják a trónt. A birodalomban kitör a káosz.

Mindeközben a Pinarius család fennmarad, és ez javarészt a fascinumnak köszönhető, a Rómánál is régebbi talizmánnak, számtalan nemzedékük misztikus örökségének.

Végül még nagyobb katasztrófa sejlik fel a láthatáron. Bizonyos szekták a társadalom pereméről veszélyes, lázító gondolatokat terjesztenek. Meggyőződésük, hogy mindenki csak egy istent imádhat, az ő istenüket. Keresztényeknek nevezik magukat. Egyes császárok megtűrik őket, mások kegyetlenül leszámolnak velük. Aztán az egyik császár felfoghatatlan lépést tesz. Felveszi a kereszténységet. Constantinusnak hívják, és az általa elindított forradalom örökre megváltoztatja a világot.

Saylor százhatvan évet és hét generációt felölelő, az ókori Róma legélénkebb alakjait felvonultató eposza életre kelti az emberiség történelmének egyik legmozgalmasabb és legmeghatározóbb fejezetét, amelynek eseményei máig hatást gyakorolnak ránk.

 „Saylor mesterien szövi egybe az ókori Róma igaz történelmét kitalált polgárainak életével és szerelmeivel.”

Daily Express

 

Megjelenik április 12-én!

Agave Könyvek Kiadó


Georges Simenon: A mérgezés   

Fülszöveg

Idilli vasárnap délután a vidéki Donge-villa napsütötte teraszán. Egy kecses kéz arzént perget François Donge kávéjába. A férfi életben marad, de élete legnehezebb kérdésére kell választ találnia: miért akarta megmérgezni őt a felesége, Bébé, akinek mindent megadott?

Ebben a regényben nem a tettes kiléte a kérdés, hanem a tett miértje. Folyik ugyan nyomozás, de leginkább a lelkekben és a múltban. Hogyan történhet meg, hogy két ember élete, akik boldoggá tehették volna egymást, vakvágányra fut?

Georges Simenon ismét bizonyítja, hogy egy lélektani regény is lehet éppen olyan izgalmas, mint a legfordulatosabb detektívtörténet.

 

„Simenon lélektani regényei súlyosak, tömörek, hihetetlenül változatosak, és olyan frappánsak, mint a jó popdalok.”

Luc Sante

 

 Megjelenik április 26-án!

Agave Könyvek Kiadó