Beleolvasó:M. Z Chapelle: Párizstól keletre (Velünk kezdődött) - ("– Esküszöm, Léo, a sors akarta, hogy összefussunk! Hihetetlen, pont ma gondoltam rá, hogy felhívlak… sejtettem, hogy a temetés után hazajössz. Aztán beugrott, hogy még a számodat sem tudom. ")

M. Z Chapelle: Párizstól keletre (Velünk kezdődött) c. könyvéből második részletet hoztam el nektek. A könyv június 27-én fog megjelenni a Művelt Nép kiadó gondozásában.
Íme a kis részlet a könyvből. Jó olvasását. 

 

M. Z Chapelle:
Párizstól keletre
(Velünk kezdődött)

Tartalom:

A ​múltat nem lehet elég mélyre temetni. Miután Léo édesanyja rejtélyes körülmények között meghal, a fiú tíz év után visszatér Thaiföldre. Nem csupán a háztól akar szabadulni, de saját belső démonjaitól is, amik annak idején egészen Párizsig üldözték. Ám korántsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezte. A fájdalmas emlékek egyszeriben testet öltenek, amikor eltűnik egy kisfiú, Amphawa utcáin pedig ismét megjelenik a rettegés.
A helyi rendőr ráadásul nem más, mint Than, aki már gyerekként is Léo idegeire ment az állandó szabálykövetésével.
Than és Léo között sosem volt felhőtlen a viszony, a viszontlátás azonban a régi sérelmek mellett új, eddig ismeretlen érzéseket is felszínre hoz a fiúban.
Szenvedély, ármány, fájdalom és vágy örvényében találja magát, neki pedig döntenie kell, hogy tovább menekül-e.
Vajon Than képes lesz megtalálni az összefüggést a tíz évvel ezelőtti bűntény és a mostani eset között?
És képes a szerelem begyógyítani a sebeket, amiket egy életen át magunkkal hordozunk?
A ThanLéo Story lenyűgözően izgalmas és romantikus regény a BL rajongóinak.

 

ENGEDÉLLYEL

RÉSZLET A KÖNYVBŐL:

Habár annak idején is meglepte egyszer, amikor ismeretségük elején megvédte őt néhány idősebb fiútól, most mégis egészen másképp festett.
Egy csapat turista masírozott el mellettük, és telefonjaikkal fényképezve forgolódtak a folyót átszelő vékony aljú csónakok felé. Egyikük majdnem lesodorta Léo válláról a táskát.
– Van kedved később összefutni? – fordult Senihez sürgetőn. – Most muszáj ezeket lepakolnom a házban.
– Ha már így alakult, elkísérlek – ajánlkozott a fiú, miközben arrább terelte Léót. – Úgysincs mára semmi dolgom. Még mindig hihetetlen, hogy itt vagy, úgy örülök!
Léo bólintott, majd előhalászta kulacsát a hátizsákjából, és nagyot kortyolt az időközben megmelegedett vízből. Seni kikapta az egyik táskát a kezéből, és vigyorogva intett, hogy kövesse. Ahogy elhaladtak néhány gyümölcsösbódé előtt, Léo fejcsóválva vette tudomásul, hogy itt tényleg semmi sem változott. Az ismerősnek tűnő árusok előtt ugyanúgy illatozott a szúrós kinézetű durian, a fehér húsú farang, vagy a nassolni való, fügére emlékeztető longkong. A folyón fel-le haladó hajók rendezetlen sora törékeny összhangot alkotott a napfényes utcákat rovó embertömegekkel. Mintha mindnyájan ugyanazt a ritmust követnék. Léo nehezen bírta elképzelni, hogy egykor ő is része volt a szimfóniának, most kívülállóként szemlélte az egészet.
Örült neki, hogy akadt idegenvezetője, így legalább nem kellett a GPS-szel bajlódnia, kedvére nézelődhetett. A nosztalgikus illatok ellenére hamar rájött, hogy gyerekként valahogy egészen máshogy festettek az utcák. Tíz év elégnek bizonyult ahhoz, hogy térkép nélkül simán eltévedne még ő is. Miközben elszlalomoztak a part mentén egymást túlkiabáló árusok közt, Seniből kitört a szóáradat:
– Esküszöm, Léo, a sors akarta, hogy összefussunk! Hihetetlen, pont ma gondoltam rá, hogy felhívlak… sejtettem, hogy a temetés után hazajössz. Aztán beugrott, hogy még a számodat sem tudom. Haha! A Facebook-profilod meg olyan sivár, akár a Daw Bar itallapja. Próbálkoztam, de semmit sem tudtam kideríteni rólad az internetről.
Az utolsó szavakat követve kérdőn pillantott a másikra. Léo elmosolyodott, számított arra, hogy kérdések garmadája zúdul majd rá, ha visszatér. Szerencsére a szűk körben megtartott temetés utáni napok nyugodtan teltek, de sejthette volna: a régi otthonuk környékén hamar elterjed majd a hír, hogy hazajött. Vajon mit mondanak majd a szomszédok, amikor meglátják? Biztosan még mindig emlékeznek, miért is ment el. Az ampavai öregasszonyok emlékezete, akár az elefántoké, legalábbis az anyja mindig így mondta.
– Nem igazán használom a Facebookot – válaszolt Seni kérdésére.

A könyvet itt tudjátok előrendelni:

Művelt Nép Kiadó

Libri

Líra

Előolvasás: : Abby Winter-Veda Sylver: Miami ál(ar)ca - ("Szívből ajánlom minden olyan olvasónak, akik vágynak egy kikapcsolódásra, keresnek letehetetlen, izgalmas krimi könyvet, mely szenvedéllyel, titkokkal teli történet van benne. Számomra ez a könyv a legjobb, mehet is többi közé az év legjobbjai közé, mert ez a kötet az. ")

~~~ Előolvasás ~~~

Szeretném megköszönni Abby Winter és Veda Sylver írónőnek, hogy elolvashattam megjelenés előtt a közös könyvüket, a Miami ál(ar)ca címmel.Mikor olvastam, hogy közösen neki fognak egy történetet írni, akkor még nem tudtam, hogy ez a kötet nagy kedvenc lesz. Szintén e kötet olvasását is megcsúszva olvastam el, de hamar ki is végeztem.Hogy mit gondolok róla? Alább olvashatod a véleményemet

 Abby Winter - Veda Sylver
Miami ál(ar)ca

Tartalom:

Lisbet Spencer élete maga az amerikai álom. Hegedűművész anyjával és sorozatsztár apjával a háta mögött mindene megvan, amire mások csak vágyakoznak. Aztán az eddig tökéletesnek hitt világa egyik pillanatról a másikra kártyavárként omlik össze, míg végül már saját magában is kételkedni kezd.
A kriminálpszichológus, Craig Wilson az FBI profilozójaként, híres kimért távolságtartásáról és hűvös profizmusáról. A munkája a szenvedélye. S bár minden esete más és más, még soha nem vallott kudarcot. Legújabb megbízása azonban olyan megpróbáltatások elé állítja, amire nem készült fel. Mit tesz, ha az igaz érzelmek – amiket régóta kizár az életéből – most kíméletlenül lecsapnak rá?
Mi történik, ha Miami álarca lehull és olyan mocskos dolgok látnak napvilágot, amik mindenkit térdre kényszerítenek?

Abby Winter és Veda Sylver közös regényéből minden kiderül.

 

Véleményem
5/5

Ahogy az oldalamon írtam, nem is tudom miért nem hamarabb, kezdtem el olvasni. Talán azért, mert két kedvenc írónőm írt közös könyvet, kicsit féltem milyen lesz.
De kár volt félnem! Elképesztő, fenomenális egy könyvet tettek le. Egy este alatt olvastam ki, alig bírtam letenni, még a vacsimat is kihagytam, nem tudtam letenni.
Tudni akartam mi történt Lisbettel, és hogy halad a nyomozás Craig-el és Greta-val, ők FBI ügynökök. Gretát, de megtudtam volna tépni. Még így sosem éreztem egy karakter iránt. Utáltam, na.

Craig, hát igen őt imádom. Ki ne imádná. Ugye? Ahogy olvasgattam, eszembe jutott egy sorozat ott is FBI-osok a szereplők kriminálpszichológusok. Van egy színész, akire illene rá Craig karaktere, Daniel Henney színész. Végig ő rá gondoltam. Nem is lenne rossz ötlet, ha meg is filmesítenék a történetet.

Igazából nem is tudom, hol kezdődik Abby és Veda írása, és hol fejeződik be. Pedig olvastam mindkettőjüktől könyvet. Ez a történet annyira megfogott, imádtam minden sorát. Izgalmas, szenvedélyes, de ugyanakkor tele van csavarokkal, és kibogozhatatlan rejtéllyel, ami csak végére nyer értelmet az egész. Egészen addig nem lehetett tudni ki a tettes, amíg, az utolsó oldalakig el nem jutottam. Pörgős, letehetetlen, filmszerű cselekmény. Igazi vérbeli krimi-psziho történet. Senki sem az aki! Történet vége sem piskóta ám. Az egyszer biztos. Rejtélyes az egész ügy. Tuti egy csomó sorozatot, filmet néztek az írónők... Innen a jó történet.

Az tetszett, hogy végig fenntartotta a figyelmemet, izgultam mi lesz a az egésszel, mik fognak kiderülni még, hogyan lesz vége.
Ráadásul nem volt elnyújtva a veszekedés, és a "nem szólok hozzá"rész sem. Pont annyi, amennyi kell. Sehol nem volt unalmas részek, tartogatott némi meglepetéseket.
Ebben a kötetben finoman belefért a romantika és egy kis erotika is, lassan, szépen csúszott bele a történetben. Észrevétlenül azt veszed észre, nem is a nyomozás szálai érdekel már, hanem a páros.
Ahogy fentebb írtam Gretát nagyon utáltam, annyira karrierista, Fernando kissé dinka, Mollyt egyenesen imádom, igaz jó barát, ahogy a családja is. Bajban ismerszik meg ki az igaz barát, tartja a mondást.

Szívből ajánlom minden olyan olvasónak, akik vágynak egy kikapcsolódásra, keresnek letehetetlen, izgalmas krimi könyvet, mely szenvedéllyel, titkokkal teli történet van benne. Számomra ez a könyv a legjobb, mehet is többi közé az év legjobbjai közé, mert ez a kötet az. 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

NewLine Kiadó

Abby Winter Szerzői oldala 

Veda Sylver Szerzői oldala

Beleolvasó: M. Z. Chapelle: Párizstól keletre (Velünk kezdődött) - ("Léo mosolyt erőltetett magára, tekintete akaratlanul a kávézó üvegajtajára vándorolt, de gyorsan el is kapta onnan. Az ijedt arcú, behúzott vállú szőke srác egyáltalán nem az a tükörkép volt, amit megszokott magától.")

Most egy olyan beleolvasót hozok, mely hamarosan megjelenik heteken belül Művelt Nép kiadó gondozásában M. Z. Chapelle: Párizstól keletre (Velünk kezdődött) c. kötete. Három részletet fogok hozni nektek, hogy megismerhessétek a történetet, én már előrendeltem a könyvet, nagyon várom, hogy elolvashassam. A könyv 2022. június 27-én fog megjelenni, addigra mind a három részlet ki fog kerülni a blogomra.

Ha netán BL rajongó lennél, akkor neked való történet.

M. Z. Chapelle:
Párizstól keletre
(Velünk kezdődött)

Tartalom:

A ​múltat nem lehet elég mélyre temetni. Miután Léo édesanyja rejtélyes körülmények között meghal, a fiú tíz év után visszatér Thaiföldre. Nem csupán a háztól akar szabadulni, de saját belső démonjaitól is, amik annak idején egészen Párizsig üldözték. Ám korántsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezte. A fájdalmas emlékek egyszeriben testet öltenek, amikor eltűnik egy kisfiú, Amphawa utcáin pedig ismét megjelenik a rettegés.
A helyi rendőr ráadásul nem más, mint Than, aki már gyerekként is Léo idegeire ment az állandó szabálykövetésével.
Than és Léo között sosem volt felhőtlen a viszony, a viszontlátás azonban a régi sérelmek mellett új, eddig ismeretlen érzéseket is felszínre hoz a fiúban.
Szenvedély, ármány, fájdalom és vágy örvényében találja magát, neki pedig döntenie kell, hogy tovább menekül-e.
Vajon Than képes lesz megtalálni az összefüggést a tíz évvel ezelőtti bűntény és a mostani eset között?
És képes a szerelem begyógyítani a sebeket, amiket egy életen át magunkkal hordozunk?
A ThanLéo Story lenyűgözően izgalmas és romantikus regény a BL rajongóinak.

 

ENGEDÉLLYEL

RÉSZLET A KÖNYVBŐL:

A Meklong partjának haltól és fűszerillattól nehéz levegője felkavarodott, a szél Léo Traivut farmerba bújtatott lábának sodort egy eldobott újságot. Rápillantott, és a szeme rögtön megakadt az aznapi dátumon. Hogy is felejthette el? A gyomra egy csapásra összeugrott, a hőség ellenére jéghideg veríték futott végig a hátán. Nyelt egyet, miközben arrább araszolt a papírtól, mintha ezzel az óvatoskodó mozdulattal saját múltjától is biztonságos távolságba kerülhetne.
A folyón átívelő keskeny, fehér hídon összekapaszkodó párok, kisgyerekes kirándulók sereglettek, vadul fényképezgetve az előttük elterülő úszó piacot. Léo is odapillantott, de most nem érezte azt a varázslatot, mint régen. Hosszú ideje annak, hogy itt nevelkedett az anyja ampavai házában; mintha egy másik élet lett volna, amiben nem értékelte igazán a mindennapok színeit. Csak miután elhagyni kényszerült ezt a helyet, akkor fogta fel, mit is jelent a honvágy igazából. Akár a fiók alján megsárgult régi fényképek, úgy váltak egyre színtelenebbé, részletüket vesztették a fejében élő emlékek. Most, hogy újra ezeket az utcákat rótta, megelevenedtek a múlt árnyai, mint azok a háromdimenziós képeskönyvek, amiket kiskorában lapozgatott az ágyban. Ebben a percben Léónak valamennyi érzékét egyszerre támadta meg a thaiföldi nyár vibrálása.
Megállt az egyik kávézó napernyője alatt, ait meglibbentett a szél. Vajon mi vár rá, ha odaér a házukhoz? Az a hely az anyjához kötődött. Talán, hogy ő már nincs köztük, a régi otthona helyén sem talál semmit. Talán egy letarolt, törmelékekkel telített rom vár rá csupán, vagy egy sötét kráter, két lakóház közé ékelődve, mint a pokol tornáca. Az ő poklának tornáca, ahonnan csak a mélységbe vetődhet.
Léo majdnem felkiáltott ijedtében, amikor a színes forgatagban egyszer csak valaki vállon ragadta, egy csapásra kizökkentve zaklatott gondolatai közül.
– Ezt nem hiszem el! Léo! Mikor érkeztél?
Az ismerős hang hallatán némileg megnyugodott. Gyerekkori barátja, Seni Praves állt előtte. Laza mozdulattal feltolta a napszemüvegét, és ölelésre tárta a karját. Léo azonban hátralépett, zavartan köhintett, majd meglóbálta a kezében tartott csomagokat.
– Épp az imént jöttem Bangkokból.
– Micsoda véletlen! Alig változtál valamit – hunyorgott rá vigyorogva Seni. – Na jó, sikerült leköröznöd magasságban, igaza lett anyukádnak!
Léo mosolyt erőltetett magára, tekintete akaratlanul a kávézó üvegajtajára vándorolt, de gyorsan el is kapta onnan. Az ijedt arcú, behúzott vállú szőke srác egyáltalán nem az a tükörkép volt, amit megszokott magától. Senire nézett. Alig ismert rá az egykor félszeg és visszahúzódó barátjára ebben a magabiztosságot sugárzó, karakán kiállású fiatalemberben.

 

A könyvet itt tudjátok előrendelni:

Művelt Nép Kiadó

Libri

Líra

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Gráczer L. Tamás - ("Mindig szerettem olvasni és sokszor megfordult a fejemben, hogy olyan könyvet én is tudnék írni, mint amit éppen a kezemben tartok. A húszas éveimben kezdtem írogatni, magamnak, főleg krimi novellákat, amiket aztán annak rendje-módja szerint vissza is dobtak a kiadók, ahová beküldtem őket próba-szerencse alapon.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Gráczer L. Tamás írót, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónak A háromfa hölgye című könyve az elmúlt hetekben jelent meg a Prae Kiadó gondozásában, megvásárolható a kiadó weboldalán. Íme az interjú, fogadjátok szeretettel!

Prae Kiadó

Kérem, meséljen magáról, mivel foglalkozik, amikor nem regényeket ír?

Korábban történelemtanárként dolgoztam, jelenleg egy vidéki gimnáziumban vagyok iskolai könyvtáros, bár a történelem iránti érdeklődésem töretlen (mint a megjelent könyv is tanúsítja). Székesfehérváron élek, 1978-ban születtem, de ennél többet nem szeretnék mondani magamról.

A háromfa hölgye című könyve sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Nagyjából egy évet vett igénybe a teljes folyamat, az ötlet születésétől a kézirat befejezéséig. „Besegítettek” a Covid miatti lezásársok, mert így több időm volt foglalkozni vele. Nem sokkal azután futottam bele a „Krimi ma” pályázatba, amikor nekifogtam az írásnak, és mivel oda első körben nagyjából egy fejezetnyi anyagot kellett beküldeni, leginkább arra koncentráltam. Aztán amikor kiderült, hogy tovább jutottam, bele kellett húznom, hogy az egész könyv elkészüljön időre.

Magával a korszakkal kapcsolatban bőven voltak előismereteim, de az interneten hatalmas mennyiségű forrásmunka található (akár 100+ évesek, de igen frissek is). Csak tudni kell keresni, és aki keres, könnyen talál. Természetesen a könyvtári kutatást így sem úsztam meg, sok mindennek kellett ott utánanéznem. Összességében olyan 60-70 cikket, tanulmányt, könyvet olvastam át. A kutatómunka és az írás jórészt párhuzamosan folyt. Ez felgyorsította a folyamatot.

Prae Kiadó

Történeteiben hogyan kapcsolódik a fantázia és a valóság?

Igyekszem létező, vagy egykor létezett környezetben játszódó történeteket írni. Ezért törekszem a minél pontosabb történelmi-földrajzi háttér megteremtésére, néha talán túlzottan is. Ahol fehér foltok vannak (nincs valamiről hiteles leírás, feljegyzés, dokumentum) ott a korabeli analógiák alapján a fantáziámra hagyatkozom, akárcsak a cselekmény esetében – akkor is, ha beemelek oda valós elemeket (történelmi személyeket, eseményeket).

Mikor kezdett el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Mindig szerettem olvasni és sokszor megfordult a fejemben, hogy olyan könyvet én is tudnék írni, mint amit éppen a kezemben tartok. A húszas éveimben kezdtem írogatni, magamnak, főleg krimi novellákat, amiket aztán annak rendje-módja szerint vissza is dobtak a kiadók, ahová beküldtem őket próba-szerencse alapon. 2013-ban jelent meg álnéven az első könyvem, ami szintén pályázatra született (Germánia, Kossuth Kiadó). Itt több regényem is kiadásra került (szintén álnév alatt), aztán pár évig (több okból kifolyólag) nem írtam semmit. Egészen A háromfa hölgyéig. Mondhatni ekkor talált meg újra az ihlet.

Más műfajok is érdeklik, vagy inkább a krimit kedveli?

A történelmi szakirodalom és a krimi minden fajtája (könnyedebb, véresebb) mellett kedvelem a horrort (Lovecraft, King), és az alternatív történelmi regényeket is, ahol a mi lett volna, ha… kérdését járják körül. A Germánia is egy ilyen világban játszódik (győztek a nácik). Történelmi regényeket is olvasok hébe-hóba, de azok, érdekes módon, kevésbé kötnek le, hacsak nincs bennük krimis szál.

Milyen érzés Ön számára, amikor befejezi valamelyik kéziratát, vagy egy könyve megjelenik?

Szomorú és örömteli egyszerre. Örülök, mert kész van, kézbe vehetem. Szomorú, mert véget ért számomra egy kaland. Ilyenkor egy darabig nem is tudok nekifogni semmi újnak.  

Tervezett és tudatos folyamat Ön számára az írás, vagy impulzív?

Mindkettő egyszerre. Van egy történetváz, egyfajta sorvezető, ami mentén elkezdek írni, de menet közben rengeteg minden változik: akár mert egy korábbi ötletről kiderül, hogy hülyeség, vagy bizonyos szereplők fontossága nő vagy csökken a tervezetthez képest. Vagy éppen olvasok valami új információt, ami beépíthető a történetbe. Nincs tehát előre megírva semmi: a kezdő meg a végpont között leginkább „önmagát alakítja” a történet, és ezt nekem is izgalmas végigkövetnem. Sokszor változnak a nevek, helyszínek, míg elégedett nem leszek velük. Alkalmasint egészen máshogy jutok el a sztori végére, mint azt eredetileg elképzeltem.

A háromfa hölgyénél maradva Marcus itt eredetileg mellékszereplő lett volna – fontos mellékszereplő, de csak az. Próbáltam olyan főhőst találni, akinek hihető motivációi és lehetőségei vannak arra, hogy az igazság nyomába eredjen, míg rá nem jöttem, hogy a hóhérnál izgalmasabb alakot keresve sem találhatnék erre a feladatra. Így lett Marcus a történet központi alakja, aki hivatásból öl, múltja és munkája miatt többet tud az emberi testről másoknál, és nem csak az emberi, hanem az isteni törvényt is képviseli – ami a korszakban igen fontos volt mindenki számára. Sokkal fontosabb, mint manapság.

A köteteiben vannak kedvenc jelenetei? Van közöttük olyan, amelyet nehéz volt megírni?

Ebben a könyvben Marcus és Regina összes közös jelenete kedvenc. A leíró részek azok, amikkel sokat vacakolok (gondolok itt városrészekre, épületekre, szokásokra), mert itt amennyire lehet, igyekszem ragaszkodni a valósághoz, és részletekbe menően bemutatni ezeket – a korfestő hangulat miatt is, meg hogy a lehető leghitelesebb, színes-szagos (jelen esetben szó szerint) legyen az események hátteréül szolgáló világ.

Hogyan születik meg egy-egy történet? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúl?

Ez teljesen változó. Időnként megragadja egy-egy téma a figyelmemet, amiről hallok-olvasok, és amitől beindul a fantáziám, hogy milyen könyvet lehetne írni erről.  Persze jó, ha tíz ilyen elképzelésből egy megvalósul. De ihletet jelenthetnek személyek is, akiket aztán valamilyen szinten beleírok az adott könyvbe, vagy egyenesen köréje kanyarítok történetet (pl. Regina vagy Marcus alakjában is sok a valós elem).

Mielőtt A háromfa hölgyét írni kezdtem, sokat olvasgattam Mátyás uralkodásának első éveiről (akkor éppen ez iránt érdeklődtem jobban). Ennek kapcsán ötlött fel bennem, hogy milyen jó színtere lenne ez az időszak (magyar helyszín, magyar szereplőkkel) egy történelmi kriminek, ahol a korszak ismert személyiségei kissé más oldalukról mutatkoznak be, mint ahogy azt ismerjük-tanultuk; a főbb szerepeket pedig olyanok játsszák, akik társadalmi helyzetük miatt kitaszítottak, lenézettek, megvetettek, de szükség van rájuk, hisz szó szerint a piszkos munkát végzik nap mint nap Budán. A felakasztott nő rejtélyének ötlete született meg elsőként, aztán már „csak” köré kellett írni a történetet, hóhérostól, Reginástól, mindenestől.   

 

Kik láthatják először a kéziratát? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít? Van olyan segítsége, aki beleszólhat a szöveg, történet alakulásába?

A kész kéziratot most először mutattam meg másoknak, mielőtt beküldtem a kiadóhoz. Három ismerősnek küldtem el, közülük egy olvasta végig és véleményezte, olvasói szemszögből (ezer köszönet innen is érte, Emese!). Egyébként egyedül dolgozom, nem szoktam írás közben bevonni másokat a munkába. Zavarna. Amikor kész van, elfogadják, és szerkesztésre kerül, akkor az már természetesen más. Olyankor sor kerül javításokra, bizonyos részek törlésére, átírására, pontosításra, stb. De maga a történet marad olyan, amilyennek kitaláltam. 

A családja miként fogadta a hírt, hogy könyvet ír, sőt meg is jelent?

Nem igazán reklámoztam a dolgot, már csak babonából sem. Akkor szóltam róla, amikor nyertem, ami őszintén szólva engem is meglepett. Természetesen nagy volt az öröm.

Mit üzen az olvasóinak: számíthatnak újabb regényre a közeli jövőben Öntől?

Ahogy az időm és a munkám engedi, a sorozat következő kötetén dolgozom, de még nagyon az elején járok. Ha sikeres lesz az első rész, Marcus és Regina kalandjai biztosan folytatódnak. A középkori, fénykorát élő Budának még sok bemutatásra váró helyszíne van, ahol megfordulhatnak, és sok híres személyisége, akivel találkozhatnak.

 A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Prae Kiadó

Libri 

Líra

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Sáfrán Judit - ("A regény telis-tele van leírásokkal, talán ezen részek megfogalmazása jelentette számomra a legnagyobb kihívást. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Sáfrán Judit írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Az írisz emlékei (Örökölt királyság 1) c. könyve jelent meg eddig, amit a NewLine Kiadó oldalán lehet megrendelni. Íme. az interjú, fogadjátok szeretettel.

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad? 

Sziasztok, először is köszönöm szépen a felkérést és a bemutatkozási lehetőséget!
Sáfrán Judit vagyok, és idén töltöttem be a 27. életévemet. Budapest élek, egy zöldövezetes külkerületben. Végzettségemet tekintve okleveles közgazdász vagyok, és manapság egy igazán népszerű területen, a megújuló-energia iparban dolgozom.
Az irodalom mindig is közel állt hozzám, a szabadidőmben szívesen olvasok, mégis az írás az, ami megadta számomra a legnagyobb örömet és szabadságot.

Az írisz emlékei (Örökölt királyság 1) könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Az írisz emlékei egy képzeletbeli világban játszódik. Ettől függetlenül a helyi könyvtárat több alkalommal felkerestem információk pontosítása érdekében. A regényben nagy szerepet kapnak az égitestek, ezért a holdról több könyvet is kikölcsönöztem, és az arról olvasott tények alapján alakítottam a történetet.

Hogy meddig tartott az írás folyamata? A regény éveken keresztül formálódott, csiszolódott. Előfordultak jelenetek, melyek megírása több napot, hetet vettek igénybe. Mostanság igyekszem minden héten, több alkalommal leülni a gép elé, hogy az írást tudatosan beépítsem az életembe.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A most megjelent regényem szinte teljes mértékben a fantázia szüleménye. A regényben megjelenő lények, szerkezetek és a hitvilág is távol áll a hétköznapiságtól. A történet egy kitalált világban, országban kap helyet, ahol egy bizonyos nemzet, a dálok sorsa forog kockán.

A valóságból csupán egyetlenegy helyszínt kölcsönöztem, mely a történet elején jelenik meg egy bár képében. Néhány karaktert valós személyről mintáztam, bár utólag visszagondolva, hiába próbáltam valósághoz hűen megalkotni őket, teljesen mások lettek.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Már egészen gyerekkoromban megmutatkozott az írás iránti szeretet. Általános iskolásként naplót írtam és meséket találtam ki. Akkoriban részt vettem novellapályázatokon is. Tinédzserként azt szerettem volna, hogy az írás mindig is az életem része legyen, ezért olyan pályát szerettem volna választani, ami ehhez közel áll. A sors mégsem így hozta, de ez nem szegte a kedvemet. Az írás iránti vágy erősebb volt bennem, ennek eredménye pedig pont a napokban született meg.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Egyelőre szeretnék a fantasy zsánerében maradni, hisz elkezdtem egy regényt, ami korántsem ért még véget. Viszont nem vetem el a gondolatát annak, hogy más műfajban is kipróbáljam magamat. Mindenképp szeretnék majd fiatal felnőtteknek szóló romantikus regényt írni.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Évekkel ezelőtt fejeztem be Az írisz emlékei első verzióját. Emlékszem, éjfél volt és nagyon megérintett, hogy leírtam a „vége” szót. Akkor nem igazán tudtam elhinni, hogy a történet végére értem. Azt hiszem, nem akartam elengedni a kitalált karaktereim kezét, ezért kezdtem bele a történet átdolgozásába. 2021-ben tettem pontot az Örökölt királyság 1 végére, akkor fellélegeztem, és nekiláttam a kiadó keresésnek.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

A saját nevemen írok. Megfordult a fejemben, hogy írói álnevet válasszak, de azt nem éreztem volna magamhoz közelinek. A családom tisztelete miatt szerettem volna fenntartani a Sáfrán nevet.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Ez nem volt kifejezetten tudatos döntés. Gyerekként a kaland és a mese műfaja állt hozzám közel, ami hamar átformálódott a fantasyba. A legtöbb könyv, amit olvasok, a fantasy zsánerében íródott, valószínűleg ezért terelődtem ebbe az irányba.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Számomra az írás egyfajta önmegvalósítás, ezért amikor végre a kezembe foghattam az első könyvemet, azt éreztem, megvalósult a legnagyobb gyerekkori álmom. Nem nagyon tudtam elhinni. Percekig csak néztem a borítót és mosolyogtam. Oly rég vágytam már erre az érzésre, hogy talán fel sem fogtam, hogy ez a valóság.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Inkább tudatosnak mondanám. Általában váratlanul megjelenik egy ötlet a képzeletemben, amit meg szeretnék örökíteni. Ez a késztetés vezet arra, hogy leüljek gépelni. Napközben a folyamatos teendők mellett nehéz időt szakítani az írásra, viszont esetenként, amikor csönd és nyugalom van, már egészen más a helyzet. Akkor jön el az alkotás pillanata.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Az Örökölt királyság 1-ből a regény fő helyszínén, a Dáliában játszódó jelenetek a kedvenc részeim. A Luna hetéről szerettem a leginkább írni, azok a jelenetek könnyedek, szórakoztatóak. A vicces részeket kifejezetten szeretem, csak kár, hogy olyan kevés van belőlük.

A regény telis-tele van leírásokkal, talán ezen részek megfogalmazása jelentette számomra a legnagyobb kihívást. A párbeszédeket könnyebben tudom a papírra vetni, mint egy tájleírást, az előolvasói vélemények alapján érdekes módon mégis az apró részletek bemutatásában mutatkozik meg az erősségem.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Reggel, a buszon ülve, olvasás közben szokott megszállni az ihlet. A hirtelen jött ötleteket gyorsan fel szoktam jegyezni, nehogy elillanjanak.

A külföldi nyaralások kifejezetten nagy hatással vannak rám, a legelvontabb ötleteim akkor születnek. A fő inspirációs forrásaim a templomok, ott valamiért mindig eszembe jut, hogyan kellene folytatni egy adott jelenetet.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A regény első verzióját évekkel ezelőtt a barátnőim olvasták. Mindannyiuknak más volt róla a véleménye, de természetesen a legjobb barátaim szava számított a leginkább. Miattuk több jelenetet is átírtam. A családtagjaim közül is sokan olvasták a történeteimet, mindig meghallgattam őszinte tanácsukat. A tavaly elkészült kéziratot két kedves magyar tanárnővel olvastattam át, akkor már az ő szakmai meglátásukra hagyatkoztam.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent? 

Régóta tudják, hogy írok, ezért nem lepődtek meg. Talán akkor már komolyabban vettek, amikor a NewLine kiadó visszajelzett, hogy szívesen kiadnák a regényt. Mindannyian nagyon örültek, a megjelenésnek pedig annál inkább. Meg is ünnepeltük.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

A napokban jelent meg Az írisz emlékei nyomtatott verziója, de tervezem e-book formájában is kiadni. A megjelenés körülbelül a következő félév második felében várható. Idén buzgón dolgozom az Örökölt királyság 2. részén, melyet jövőre a kezükbe foghatnak az olvasók, ha elég gyorsan haladok. Remélem, számukra is annyira kedves lesz a sorozat, mint nekem.

 

A könyvet itt tudod beszerezni:

NewLine Kiadó

Sáfrán Judit szerzői oldala

Előolvasás: Sáfrán Judit: Az írisz emlékei ( Örökölt királyság 1.) - ("Ahogy haladtam a történet olvasásával, néha úgy éreztem, mintha filmet néznék, filmszerűen peregtek az események.")

Szeretném megköszönni NewLine Kiadónak és Sáfrán Judit írónőnek, hogy elolvashattam megjelenés előtt a könyvet Az írisz emlékei (Örökölt királyság 1.) címmel. Mit is mondhatnék egy elképesztő, izgalmas és eseménydús könyvet kaptam kézhez. Már most nagyon várom, hogy elolvashassam a második részt. Kíváncsian várom, hogy hány részesre tervezi a kötetet az írónő. Mindent akarom!

 

  Sáfrán Judit:
Az írisz emlékei
(Örökölt királyság 1.) 

Tartalom: 

Egy ​lány, aki mindent elfelejtett.
Egy férfi, aki sötét titkot őriz.
Két lélek, mely örökre összeköttetett.

A tizenhat éves Cylia öt évvel ezelőtt elveszítette minden emlékét, s azóta sem sikerült azokat visszanyernie. Az éjszakánként rátörő rémálmok miatt pszichológushoz jár és az ő segítségével, igyekszik helyretenni zavaros világát, ám ezt a szülei nem nézik jó szemmel.
Amikor egy rémisztő támadás alkalmával a valóságban is szemben találja magát álombeli megmentőjével, Keinnal, ráébred, hogy képzelgéseinek köze lehet a múltjához, és senki sem az, mint akinek mutatja magát.
A válaszok után kutató lány szembesül az igazsággal, miszerint egy hátrahagyott uralkodói ház leszármazottja, akit ellenségei, a hitetlenek üldöznek. Döntésre kényszerül; választhatja szülei bujdosó életét, vagy visszatérhet szülőhazájába, hogy megismerje a múltját, és vele együtt felvállalja a trónörökös szerepét.
Vajon képes beteljesíteni a sorsát egy párhuzamos világban, ahol mindent áthat az istenek ereje?
El tudja fogadni, hogy az életével mostantól nem csak ő rendelkezik?

Az Örökölt királyság lendületes, lebilincselő első kötete egy nem mindennapi világba kalauzol el, ahol az emberi életek szétszakíthatatlanul összekapcsolódnak. Bele mersz vágni az utazásba?

 

Véleményem
5/5

Bár a molyon 14 éves kortól ajánlott olvasni, de szívből ajánlom minden felnőtt olvasóimnak a könyvet. Igazán szórakoztató, egyedi színvonalas történetet olvastam.. Nem gondoltam volna, hogy fantasy zsánerben lehet még újat alkotni, és mégis, Juditnak sikerült. Szeretem a leírós történeteket, ahol elmerenghetem, hogy milyen is lehet az adott világ, az emberek stb. Ebben a könyvben akad ám leírás, ami nagyon tetszett. Sok mindent kiemelhetnék, de inkább csak egyet mondanék. A zene. Ez nagyon tetszett. Hogy miért? Mert nekem is fontos a zene, szeretem. Illetve a kötődés, ez új számomra. Nagyon tetszik.

Eleinte Cylia-t nem bírtam, annyira idegesítő és zavaró volt számomra, de később történet másik felében kezdtem megkedvelni, ahogy Eriket is a nagy pof… akarom mondani a szájával együtt. Kein a kedvencem Héronnal együtt. Imádom őket. Sophie-ról nem igazán tudok róla mit írni, kissé semleges karakternek tartom, ott is van, de nincs is. Mindenesetre a csipet csapat a kedvencem.

A királyi családokkal, nincs gondom, igazából nem sokat lehet tudni róluk, ahogy Cylia szüleiről sem. Megkockáztatnám, kijelenteni, hogy szerintem (személyes véleményem) még többet írhatott volna a családokról, mindenről. Hiszen csak picikét kaptunk mindenből. Jó pár szereplő felbukkant, és kicsit hiányolom ki kicsoda igazándiból. Chlodvig-ról sem sokat lehet tudni, Solóról sem, csak Klein vissza emlékezéseiből lehet tudni ki is ő valójában.

Maga a történet egyedi volt számomra, feszültséggel teli kezdés, már rögtön az elején. Nem volt felesleges járat. Ahogy haladtam a történet olvasásával, néha úgy éreztem, mintha filmet néznék, filmszerűen peregtek az események. Sok mindent megtudtam, de mégis, sok minden nincs tisztázva, ahogy fentebb is írtam, de bízom benne, hogy folytatásban sok mindenre fény derül majd. Sok érdekességet olvastam, ami számomra új volt ebben a kötetben. Ahogy az elején írtam, Sáfrán Judit egyedi világot épített fel, nem is gondoltam, hogy lehet ilyen szép, gyönyörű. Egyszerű, olvasmányos nyelvezettek íródott az egész, ez tetszik. Szeretem az ilyen könnyedebb hangvételű könyveket olvasni.

Az biztos, hogy mindenképpen szeretném, ha nyomtatott formában kezembe tudni ezt a kötetet, biztos vagyok, hogy újra olvasós lesz ez a könyv. Szívből ajánlom, minden fantasy rajongónak. Érdemes beszerezni, elolvasni. 

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Sáfrán Judit szerzői oldala

NewLine Kiadó

Megjelent Figura Kiadó gondozásában Sturla Pilskog: Pénisz Felhasználói kézikönyv (Penis: En håndbok) Legendák és az igazság a férfi legfontosabb szerszámáról.

Isten minden férfit ellátott pénisszel és aggyal, de csak annyi
vérrel, hogy egyszerre csak az egyiket használhassa.”
(Robin Williams)

Sturla Pilskog: Pénisz
Felhasználói kézikönyv
(Penis: En håndbok)

Legendák és az igazság a férfi legfontosabb szerszámáról.

Valóban hét másodpercenként gondolnak a férfiak a szexre?
Miért alszanak el a szerelmesek közvetlenül az orgazmus után?
A potenciának van valami köze a kerékpározáshoz?
Mi a helyzet azzal a férfi G-ponttal?
És végül: valóban számít a méret?

Ha az emberiség annyi figyelmet szentelne a világűrnek, mint a péniszproblémáknak, akkor ezt a könyvet most a Marson olvasnánk...

 

Megjelent!

Libri

 Egy könyv minden férfinak és azoknak, akik szeretik őket!

 Figura Könyvkiadó, Budapest, 2022
214 oldal, 3.790 Ft
Norvég nyelvről fordította: Fejérvári Boldizsár
Szerkesztette: Pap Vera-Ágnes

Könyvajánló

A pénisz.

Egyetlen más testrész sem vált ki az emberekben annyi szeretetet és gyűlöletet, nevetést és csodálatot, iszonyatot és szégyent.

A péniszről alkotott kép korszakról korszakra és kultúráról kultúrára változott, de a szerv elsődleges funkciója harmincezer éve ugyanaz: újabb és újabb nemzedékeken keresztül biztosítja a fennmaradásunkat. Az, hogy ez a feladat örömöt és élvezetet is szerez, tulajdonképpen csak egy bónusz, amelyet az evolúció azért vezetett be, hogy motiváljon bennünket génjeink továbbadására.

Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan szervnek, ami ennyi figyelmet kapott, már nincsenek titkai.

Ez azonban tévedés. Sok fiú és férfi tapasztalja meg a bizonytalanság, szorongás és félelem érzését, azt gondolva, hogy valami nincs rendben velük, esetleg kilógnak a sorból. Vajon elég nagy-e a péniszük? A herezacskóban lévő golyó egy rákos daganat?

Miért vannak nedves álmaink? Meg kell-e borotválkozni odalent ahhoz, hogy szert tegyenek egy barátnőre? És: impotenssé tesz a nadrágzsebben hordott mobiltelefon?

A neves urológus, Sturla Pilskog norvég bestsellere örökre véget vet a zavarnak és a kényelmetlenségnek, segít rendet tenni a férfi nemi szerv ügyében, elválasztva a tényeket a tévhitektől és az ártalmatlan tüneteket a súlyosabb betegségektől.

A felhasználói kézikönyv áttekinti, hogy az effajta kérdések hogyan érintették a társadalmat az idők folyamán, szó esik a boszorkányokról és a nemi betegségekről, a méret növeléséről és a vágy fokozásáról, de Napóleon elveszett és megkerült hímvesszőjéről is.

 A szerzőről

 

Sturla Pilskog általános sebészeti és urológiai szakorvos, a Haukeland Egyetemi Kórház urológiai szakorvosa, a Barum Kórház főorvosa. Korábban ingyenes tanácsadó orvosként dolgozott az Ung.no-nál, ahol a fiatalok választ kaphattak egészségügyi problémáikra.

Sturla Pilskog valószínűleg a világ legragyogóbb urológusa. Ebben a könyvben világosan és logikusan válaszol számos, (nem csak) a férfiakat gyötrő kérdésre, miközben élvezetesen mesél az ősi Viagráról, az amerikai elnökök szerveiről és Napóleon büszkeségének posztumusz kalandjairól.

A könyv célja a fölösleges szorongás megszüntetése, s az, hogy a fiúk és férfiak büszkék legyenek a saját testükre. Ebből a könnyen érthető és szórakoztató könyvből megtudhatja, mi a normális, milyen problémákat kell komolyan venni és mit lehet tenni, hogy megszabaduljon tőlük.

 

Ajánlások

„A népszerű tudományos könyvek csodálatos példánya, amely megbízható, hasznos, tisztázó és érdekes tényeket tartalmaz a prosztatabántalmakról, az erekciótól az orgazmusig, a potenciától az impotenciáig."
6 csillag, Dagbladet


„Briliáns tudással, meleg humorral… nagyszerű és fontos könyv minden férfinak és nekünk, akik szeretjük a férfiakat."
Aftenposten

Nem csak Norvégiában bestseller...

Az alábbi kiadásokról tudunk:

Kosmos, Netherlands
EC Editions, Denmark
Editura Lebada Neagra, Romania
Mann, Ivanov, Ferber, Russia
Family Leisure Club, Ukraine
Znak Literanova, Poland

A kiadóról

 

A Figura Könyvkiadó 2021-ben jött létre Budapesten. Első megjelent könyvünk egy norvég tudományos bestseller magyar nyelvű kiadása (Sturla Pilskog: Pénisz – Felhasználói kézikönyv); fordítója Fejérvári Boldizsár, szerkesztője Pap Vera-Ágnes.

A következő könyvünk egy litván szerző munkája (Ina Pukelyté: Kisasszonyok a Szabadság sétányról), amely az utóbbi évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja, gyors egymásutánban három kiadás is elfogyott belőle a hazájában. A fordítási jogokat a legnagyobb európai nyelvterületekre is eladták.

Ebben az évben egy újabb könyvvel szeretnénk kijönni, aztán 2023-ban hat, a további években pedig 8-12 kötet kiadását tervezzük.

Szándékunk szerint kiváló minőségű szórakoztató irodalom, gyermekkönyvek, fiatal felnőtteknek szóló munkák, az egészséggel és az egészséges életmóddal kapcsolatos művek és újszerű tényirodalom szerepel a kínálatunkban.

A Figura Könyvkiadó családi vállalkozás, az ügyvezető az egyetlen alkalmazott. A kiadó főszerkesztője, aki egyébként a társaság tulajdonosa, egyebek mellett könyvkiadó és kereskedelmi menedzser végzettséggel is rendelkezik. Munkánk során a legkiválóbb fordítókkal, tapasztalt szerkesztőkkel, szakértőkkel és könyvtervezőkkel, grafikusokkal dolgozunk együtt.

Az Ünnepi Könyvéten kedvezménnyel megvásárolható az
Ab Ovo 19-es standján!  

Libri

Líra 

Bookline