A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. augusztus 24., csütörtök

Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon – Vendégünk Kayla Czaga augusztus 25-én

Kayla Czaga
Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon

Megjelent!

Fordította: Kis Orsolya

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

Prae Kiadó, 2023

 

A fordítás a Canada Council for the Arts támogatásával készült.


Könyvbemutató és dedikálás a Kis Présházban augusztus 25-én, pénteken 19 órától

(Budapest XI., Bartók Béla út 44.)

 

A könyvbemutatóra Budapestre érkező szerzőt a kötet fordítója, Kis Orsolya kérdezi költészetről, a kanadai és észak-amerikai líráról, magyar gyökereiről és sok másról.

Az esten angolul és magyarul is elhangzanak versek.

 


Fülszöveg

 

Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon versei egy lány életútját követik nyomon. A gyerekkortól a felnőttkorig terjedő, izgalmakkal teli, egyúttal ijesztő időszakban a világhoz, a léthez fűződő viszony és a személyes kapcsolatok érzékeny átalakulásokon mennek keresztül. Az apa, az anya, a nagyszülők alakja, a közeli-távoli rokonok ugyanúgy ott kavarognak, szót kérnek, jelen vannak, majd eltűnnek ebben a kiszámíthatatlan világban, mint a barátok és ismerősök, vagy éppen a szűkebb és a tágabb környezet jellegzetes helyszínei: az otthon, a kisvárosi miliő, a végtelen kanadai országutak, a nagyvárosi kávézók. És persze a legbensőbb tapasztalatok: az emlékek, szorongások, félelmek és örömök.

A versek Czaga élénk, friss és összetéveszthetetlen hangján szólalnak meg. Szellemes, zsigerekig hatoló, ugyanakkor játékos költészete őszintén és humorral vizsgálja a személyiség legbonyolultabb rezdüléseit és azokat a titokzatos hajtóerőket, amelyek az élet sötét pillanataiban is továbblendítenek bennünket.

 

A szerző fotóját Erin Flegg készítette.

Kayla Czaga 


A szerzőről

 

Kayla Czaga Lethbridge-ben, Albertában született 1989-ben, és Kitimatban, British Columbiában nőtt fel. Jelenleg Victoriában, Vancouver közelében él. Édesapja 1956-ban menekült Magyarországról Kanadába. Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon című első verseskötete 2014-ben látott napvilágot, mellyel rögtön elnyerte a rangos Gerald Lampert-díjat. Jelölték többek közt az Angol Költészet Governor General’s-díjára, valamint a Dorothy Livesay Irodalmi Díjra. Versei önállóan is számos elismerésben részesültek.



Versek a kötetből

APÁM ÉLETRAJZA


Anya veséi cserben hagynak minket.

Miután a helikopter elindul vele Prince George-ba, apám
megkér, hogy csomagoljak szendvicseket és csendet.
Apám fekete pickuptruckjávalutánaindulunk. Égve hagyjuk
a villanyt a nappaliban.

Egyszer egy sebész bennfelejtett egy kis tükröt apám belsejében.

Benzinkúti alma, feketekávé.
A többi átutazó fáradt és gyanakvó.
Apámat nem zavarja a meztelenség.

Az 1970-es évet a Stanley Parkban töltötte, fogatlanul.
Úgy nézett ki, mint ez a pihenőhely Topley-től délre, ahol
varjak kárognak az áthaladó lakókocsikra. Pottyantós vécék
papír nélkül, de ő hozzá van szokva. Saját monogramját
tetoválta a kezére.

A sávelválasztó vonal, mint egy migrén, egész reggel.
Kávé papírpohárban. Rádióállomások
a városokban ‒ dalok szerelemről
vagy arról, hogy kevesebbért is ölnek embert.

Vett anyámnak két kitömött baglyot.
Vett egy fogsort is, mert feleségül akarta venni.

Egy lepke fennakadt az ablaktörlőn. Szarvas
a leállósávban. Tizenhét rendszámtábla
különböző tartományokból, mióta elhagytuk
Kitimatet. Apám semmit nem vesz félvállról. Tízéves
korom előtt nem beszélt. A bőre lefelé húzza, a föld felé.

Újabb kisváros, még egy kávé
a helyi egységben egy Ruth nevű pincérnővel.
Apám találta fel a krokodilokat. Az országa
fedezte fel a bánatot.

Mielőtt megszülettem, zálogba adta
az árnyékát. Mást nem tudott eladni,
hogy megszerezze anyámat.

A fenyők lilák a fenyőszútól.
Egy tarajos sült a hátára fordított egy piros teherautó.
Az ég a Burns Lake felett úgy néz ki, mintha
betörték volna. Eső veri a vizet.

Késő van. Apám keze nem tudta megtartani
a napot. A nap lemegy, figyelmen kívül hagyja az erőfeszítését.
Kivesz nekem egy szobát, de ő a kocsiban alszik
a Skeena mellett. Gyerekkorában egy Eaton’s
katalógusból tanult meg angolul ‒
hálózsák és horgászcsali ‒, és azért beszél,
hogy egyben tartsa a világot.

Jön a reggel, mint az influenza,
nem mentegetőzik ‒
utálom a nappali fény ízét
utazáskor.

Láb a műszerfalon. Alvás a műszerfalon.
Van egy emlékem apámról, amikor leborotválta a szakállát.
Van egy emlékem apámról, amikor egy gumicsirkét fog.
Azon az éjszakán, amikor megszülettem, megnyert egy bowling bajnokságot.
Van egy emlékem apámról ‒
mindkét vállán oltási hegek vannak,
és alumínium égette sebek mindkét karján.

Mielőtt a mentők elvitték anyámat,
apám megcsókolta a kicsi fülkagylóit.

Vanderhoof után úgy vezet,
mint egy olyan férfi, akinek tele van vérrel a szája.
A szemüvege komikusan nagy.
A haja ősz, és csendben szereti anyámat
az összes építési területen keresztül,
végig a 16-os Highway vonalán.

APÁM NYERT NEKEM 242 $-T A KITIMATI GOLF & COUNTRY CLUBBAN TAVALY KARÁCSONYKOR


Rendelj bármit, amit akarsz. Mondd nekik, hogy
Johnnak lesz. Ez George Chow, a kórház
igazgatója. Láttad, hogy elárulta magát? Két királya van.

Danny az osztó – igazi nagyágyú, nagy fejes valahol.
Anyád nem kedveli túlságosan. Tartja.
Tartom. Egy club sodát jéggel, szívószál nélkül. Ez Pooga. Komolyan.

Ez az igazi neve. Ez pedig Ken, Gus fia. Minden évben játszunk
a Gus emlékére rendezett tornán. Ken
valószínűleg az egyetlen az asztalnál, aki nem játszott

az apjával. Vannak esték, amikor én érek ide először,
és csak nézem a golfozókat ott lent. Meséltem már, hogy
az első munkám az volt, hogy golflabdákat szedtem ki a tóból? – Lethbrigde-ben volt.

Eladtam őket, a golfozók visszavásárolták. All in – ma csak
szórakozásból játszom, mert itt vagy a városban. Szóval
semmi gond, már vagy tucatszor, százszor elvesztettem az ingem. Először akkor,

amikor Kanadába jöttem, miután elszöktünk Magyarországról. ʼ56-ban,
a forradalomkor. Éjszaka utaztunk. Az oroszok
kiabáltak. Gyertek elő, nem lövünk. Szóval a nagybátyám
azt mondta, Add a kezed, John! – és én úgy is tettem –
Gyerekre nem lőnek. Aztán lőni kezdtek.
Bár csak ötéves lehettem, de emlékszem a puskagolyókra,

ahogy a hajamhoz értek, a nagybátyám elbújt mögöttem. Aztán nagyanyád
visszahúzott a bokrok közé, és futottunk – a nagybátyám
vére a hátamon, Kanadáig nem váltottam inget.

MEGFIGYELÉSEK


A tévé villogott, meginterjúvolta
saját magát. Keresztülbámultam apám szemüvegén. A szemei olyanok voltak,
mint a sporthírek. Só a dohányzóasztalon, só
a szódájában, a chipsben. Három altató éjszaka.

A macskája, hamvakká gömbölyödve, egy urnában a kandallópárkányon.
Nehéz elhinni, hogy ezért az életért
szökött Kanadába, ezért a virágos kanapéért egy olyan házban, ami túl nagy
három embernek. Az egész fiatalkoromat azzal töltöttem, hogy

Magyarországról kérdezgettem, egy padon a házunk előtti udvaron,
miközben a szomszéd nő a beton kocsifelhajtóján
napozott. Minden beszélgetésünk elfért volna
a hamutartóban. Az élete helyett apám

pénzügyi beszámolókról, az NDP-ről, a világ más részein zajló
háborúkról beszélt – a jelenlegi helyzetről,
ahogy nevezte. Egy olyan nyelven, amit nem ismertem,
apám a száján át kifújt füstadagokban beszélt.

MÉG EGY VERS APÁMRÓL


Nekem se jönnek át a versek. A barátaim jönnek át,
vagy a macska a szomszédból. Egyszer átjött apám,
és hozott ajándékba ezeregyszáz dollárt apróban.
Azt mondta: Meg kell dolgoznod a pénzedért ‒
azaz el kell cipelnem a bankba
a kétméteres hóban, Hajrá, itt a zacskó.
Az apám sokkal inkább vers, mint amennyire ez a legtöbb versről
elmondható. Egyszer a kabátja alá tömködött egy élő búvármadarat
és hazahozta, hogy elkápráztassa anyámat, aki imádja
a madarakat, főleg a meglepett hangú madarakat,
főleg a baglyokat. Nosztalgiareceptoraim őrült cikázásba
kezdenek, amikor apámra gondolok, ahogy tolja maga előtt a fémdetektorát,
keresztül csodás nemzetünk parkjain, iskolaudvarain,
folyópartjain, előre-hátra mozgatva ‒ mint valami
hobó, mondaná anyám ‒, amíg az el nem kezd ünnepélyesen pittyegni
egy ötcentes felett. Vajazókéssel
légiesen vékony metaforákat vág ki a világból.



A kötet megrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

 

2023. július 27., csütörtök

Tudtad-e? Radics Renáta

 Radics Renáta  meseírónő és költő, gyermekverseket ír. Renáta is megosztott hét érdekességet a Tudtad-e? rovatomban. Fogadjátok szeretettel!



2022. március 20., vasárnap

Jelena Glazova Sóvárgás című verseskötetének bemutatója - ("A szerző a bemutatón a Kis Présház közönsége számára készített hangköltészeti performansszal is kedveskedik az érdeklődőknek.")

 

Találkozás Jelena Glazovával

 

Időpont: március 26., szombat 19 óra

Helyszín: Kis Présház (Budapest XI., Bartók Béla út. 44.)

Esemény

 

Jelena Glazova Sóvárgás című verseskötetének bemutatója  

 

A szerzővel a kötet fordítója, Kis Orsolya beszélget orosz nyelven.

Tolmácsol Vass Annamária.

Vendégünk Szemjon Hanyin Lettországban élő, orosz nyelven alkotó költő, műfordító, akinek Lebegve című kötete 2020-ban jelent meg magyarul Kis Orsolya fordításában.

A két szerző a beszélgetést követően hangköltészeti performanszot mutat be.

 Jelena Glazova

Jelena Glazova

Orosz származású lett költő, hang- és vizuális művész, Rigában él. A kortárs művészet interdiszciplináris és médiumközi területei érdeklik, műveiben szövegeket, képeket és experimentális hangokat kombinál. Sóvárgás című verseskötete eredetileg 2019-ben jelent meg Lettországban.

Az eseményről

Milyen nehézségekkel találja szemben magát egy külföldön élő orosz művész az Oroszországból gyakran kényszerűen elvándorló alkotók helyzetében, amelyben komoly elutasítással, kiközösítéssel szembesülhet?

Jelena Glazovát, aki az utóbbi időben háborúellenes performansszal is jelentkezett, a Sóvárgás című verseskötet bizarr kortárs orosz világáról, az orosz művészeti közeg jelenkori lehetőségeiről, az orosz művészek oroszországi és külföldi érvényesülési esélyeiről és a kortárs orosz művészet közéleti-politikai vonatkozásairól faggatjuk.

A szerző a bemutatón a Kis Présház közönsége számára készített hangköltészeti performansszal is kedveskedik az érdeklődőknek.

 Jelena Glazova: Sóvárgás

Megjelent!

Kedvezménnyel kapható a kiadó webáruházában!

 Prae Kiadó

 


Fordította: Kis Orsolya

Szerkesztő: Péczely Dóra

Borító: Szalay Miklós

 

Prae Kiadó, 2022

70 oldal, 2790 Ft

Fülszöveg

Jelena Glazova kötete nem mindennapi kérdéseket vet fel: például mit kezdjünk egy, a túl korán elfogyasztott Dosztojevszkij-művek miatt belénk ültetett ortodox megbocsátás-chippel, vagy azzal, ha művészként halálunk után Monet tavában találjuk magunkat, egy alkotók számára fenntartott külön pokolban? Möbius-szalagon futó emberi történelem és a művészet helye benne ‒ mindez a kötet sajátos cybervilágba, a klónok és gynoidok birodalmába ágyazva.

 

Rövid versidézet


„mi kell még” kérdezte a király

„mindent megtettem amit csak lehetett –

érdemrendet alapítottam a tiszteletedre

elneveztem rólad kastélyokat és parkokat

a te szobrodat tettem főterekre

beleírattalak az összes történelemkönyvbe

és még mindig nem lélegzel”

 

 

2022. március 15., kedd

Legéndy Jácint – FBI: Maffiaszólam. MEGJELENT! - ("Legéndy Jácint új verseskötete a rendszerváltás utáni évek lírai szempontból idáig teljesen érintetlen jelenségét, az olajmaffia és a diszkómaffia világát mutatja be valós szereplők elmondásai, illetve a költő saját élményei alapján.")


"Hogy is tartja a mondás? Az alvilágnak nincs romantikája.

Tényleg nincs. De Legéndy Jácint révén immár van költészete.”


– Dezső András
 

Legéndy Jácint  

FBI: Maffiaszólam

 

Legéndy Jácint új verseskötete a rendszerváltás utáni évek lírai szempontból idáig teljesen érintetlen jelenségét, az olajmaffia és a diszkómaffia világát mutatja be valós szereplők elmondásai, illetve a költő saját élményei alapján.

 

Megjelent! 

Prae Kiadó




Prae Kiadó - 72 oldal - füles, kartonált

Illusztrációk: Legéndy Jácint önarcképei és kollázsai

 

A kötetről

A könyv egyéni és újszerű felépítéséből adódóan hagyományos verseskötetként, s mellesleg oratorikus verseskötetként ugyancsak olvasható. További érdekességei közé tartozik, hogy a borítót a képzőművész gyanánt is alkotó Legéndy Jácint avantgárd önarcképeinek és kollázsainak felhasználásával maga tervezte, s a belíveket szintén a költő kollázsai illusztrálják. Tehát a kiadvány lírai és vizuális értelemben egyaránt a szerző munkája, így Legéndy Jácint korábbi versesköteteihez hasonlóan művészkönyvnek is tekinthető. Költészeti, vizuális és könyvészeti szempontból rendkívül izgalmas darab: a gyűjtők számára kihagyhatatlan alkotás. Az oratórium elemeiként szolgáló, s ugyancsak Legéndy Jácint sajátos formai és nyelvi leleményeként ismert hasábverseket már folyóiratbeli megjelenésük alkalmával az év legfigyelemreméltóbb versei közt emlegették olyan jó nevű kritikusok, mint Mohácsi Balázs, vagy éppen Sánta Miriam. Ráadásul a versekben szereplő történetek és karakterek hitelességét is igazolva a téma hazai szakértője, az immár Pulitzer-díjas Dezső András (Maffiózók mackónadrágban, Magyar Kóla) írt a kötethez, úgymond stílszerűen, versértékű fülszöveget.

A könyvben megjelenő események nagyrészt a valóságon alapulnak, a szereplők pedig az olajmaffiához és a diszkómaffiához kötődő ugyancsak valós személyek, akikkel a rendszerváltás utáni évek folyamán Legéndy Jácint az éjszakában, illetve más helyeken összefutott vagy alkalmilag kapcsolatban állt. Ők spontán beszéltek ezekről az eseményekről, amikor még senki sem gondolta, hogy az elmondottak és a történtek alapján valamikor verseskötet születhet. E visszacsillogó spontaneitás és a hozzá kötődő érzelmi töltöttség alapján is látható: a versek a maffia ösztönös poétikáját ragadják meg. Érdekes, ahogy a történések emberi háttere kirajzolódik: a maffiafeleség, a maffiavezető, vagy éppen a börtönben vallásilag becsavarodott verőlegény kapcsolati, illetve személyes drámája megjelenik, s közben a rendszerváltás utáni időszak szinte napjainkig húzódó társadalmi viszonyrendszerei is értelmeződnek. Néhány szöveghez kötődően a sajtó nyilvánossága előtt zajló pereikről ismert maffiavezérek alakja is felidézhető. Mellesleg két szubkultúra, a zenei underground és a maffia vonatkozású alvilág is találkozik a verseken belül, sajátos hangulatot adva a kötetnek.

Fülszöveg 

 

A tartozást behajtják. S a költészetnek volt egy komoly tartozása, amit most Legéndy Jácint fizet ki, hiszen versekbe foglalta a rendszerváltás utáni évek éjszakáinak világát. A sztorit, a nagy korszakot, amit már sokan megénekeltek, de úgy, ahogy ő, idáig senki sem. Tehát az oratóriumban felbukkanó karakterek jórészt valós szereplők. Emberek, akik dumálgattak, nem sejtve, hogy a történeteik egyszer majd versekben kelnek életre. A maffiafeleség, a maffiafőnök, vagy éppen a börtönben becsavarodott verőlegény drámái ezek. Olyan drámák, amiket a brutalitás, illetve az esendőség keretez, mindaz, amit a rendszerváltás utáni káosz kreált. Dolgok, amelyek az évek múltával szerethetőbbé váltak. Hogy is tartja a mondás? Az alvilágnak nincs romantikája. Tényleg nincs. De Legéndy Jácint révén immár van költészete.



– Dezső András

 

Legéndy Jácint


Legéndy Jácint avantgárd költő, performer, képzőművész. Verseit az elmúlt évek folyamán számos irodalmi lap (Árgus, Jelenkor, Liget,Parnasszus, Kulter, Új Forrás, Műhely, Litera, Prae, Műút, Kalligram, Osservatorio Letterario, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Spanyolnátha, Hévíz, Palócföld, Reflections of Darkness, Kortárs, Népszava, Alföld, Vasárnapi Hírek) publikálta. Központi Zóna című verseskötete a 2006-os könyvhétre jelent meg a Balassi Kiadónál, RAF: Búcsúszimfónia című könyve pedig 2009-ben a Kalligramnál (kísérőesszé: Tamás Gáspár Miklós). Utóbbi felhasználásával készült A Baader-Meinhof csoport című film (Oscar-jelölés, BAFTA-jelölés) magyar szinkronja. Több írása bekerült Az év versei gyűjteménybe, a Légyott antológiába és olasz antológiákba. Könyvei régóta megtalálhatók a Library of Congress, a Harvard Library és a British Library kortárs magyar irodalommal foglalkozó gyűjteményében. Külföldi viszonylatban is újszerű nyomólemez installációi és kollázsai legutóbb az ARTE Galériában (megnyitotta: Paksi Endre Lehel), a Magyar Műhely Galériában (megnyitotta: Gulyás Gábor), valamint a Kassák Múzeumban kerültek bemutatásra. Olykor underground klubokban, például a ZegZugban és a 101 Klubban ad elő avantgárd, táncos performanszokat. Fellépéseivel nem hivatalosan, de Budapestről egyedüliként a német fővárosban is képviselte Magyarországot a Berlini Fal leomlásának 30. évfordulója alkalmából. Földalatti Oltár című verseskötete 2019 tavaszán jelent meg a Kalligram Kiadónál. Videoklipszerűen összekapcsolódó képekből felépülő verseiben sajátos módon keveredik az avantgárd és a klasszikus esztétika, illetve az alanyi és a tárgyias költészet.

 

Részletek a kötetből

MINT SZÜRKEPATKÁNY

cellavers

végül a szerb gengszterfiú köpött
be minket pedig aligha gondoltuk
róla hogy megteszi kigyúrt volt s
betonkemény akár egy akcióhős
de három éj után mint szürkepatkány 
vonaglott precízen az előzetesben 
s kaparta szét cellája zöld
falát megzuhant a bezártságtól így
örömmel jelentkezett majd kezdett
pofázni habár évekig a múmiavékony
 tulajdonosra orroltunk noha
őt hiába vallatták s fenyítették egy
mafla szót nem húztak belőle ki
önbetörés érted a legnagyobb poén 
csak bemész a megbízó üzletébe
s az árus végtagjait összeszíjazod
olyan személyleírást ad rólad hogy
voltaképp anyád se ismerne fel a
biztosító pedig fizet mint ásványvízért
 nyitásnál a drogos hülyegyerek


FÖLDSZINTI BÁRBAN
parancsvers

egy tömbházat is szerezzél
a nagykörút legyen miénk
tizenhármastól a tizenhetes
számig s az épület pincerendszerében óhatatlanul szülessen
meg a posztmodern alvilág
akárcsak élet az idők
legelső kezdetén probléma
zérus a maffia lelke ott lebeg
már a szürkés betonpadlózatok
felett jobb oldalon kupleráj
teremtődik épp a semmiből
középen csilingelne majd
a diszkó baloldalt pedig egy
játékterem nőjön varázslatossá
alattuk újabb pincerendszeren
keresztül suhanhatsz
mint őskeresztény hívő az
underground járatokban s
persze a bevételt összegyűjheted
viszont gondoskodj róla
hogy a földszinti bárban a
lányok masszírozni is tudjanak


HORGANYCSÖVÖN PÖRÖGVE
mixvers

lehetséges hogy szakadt nadrágban
jövök úgy lengetőzik mintha egy rinocérosz bőrét viselném tudod radiátort kell cserélnem az underground
helyen ahol dolgozom a tulaj volt
maffiózó nem egyszer kívánták őt betonba de szimplán az arca lett betonkemény ha elszenderül s ráijesztesz
aktatáska záraként fordul át mind a
két szeme bizony a rendszerváltás
után havasföldön is kurvákkal üzletelt nem jutott pénz krómozott rudakra ezért a lányok méhtelepről szerzett horganycsövön pörögtek mint
grillcsirkék a sütőben egy vasárnap kilencven fokkal elforgatott képen


 

Megvásárolható a kiadó webshopjában!

Prae Kiadó oldalán