A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Könyvbemutató. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Könyvbemutató. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 28., szombat

Szolnoki könyvbemutatón jártam Andrea O'Lacy:Lady Anna Bell ( Két világ között)

2025.június 26-án, Szolnokon a Verseghy Ferenc Könyvtárban tartották Andrea O'Lacy írónőnek a könyvbemutatóját a Lady Anna Bell (Két világ között) című könyvének.

Az írónőnek első kötete jelent meg Álomgyár Kiadó gondozásában, romantikus történelmi regényeként. Szeretem a történelmi regényeket és a romantikát is egyben. Jó visszatekinteni a múltba, még ha fikciós is, egyben a romantikát is, hisz akkor még értékes volt a szerelem, az udvarlás, az érdeklődés a másik íránt.

A könyvbemutatót Vona-Gődér Krisztina mely kommunikáció és közönségkapcsolati referenseként konferálta fel, mely és moderálta a bemutatót. Nagyon érdekes kérdések voltak, számomra nagyon jó volt a bemutató. Ritkán tudok eljutni egy ilyen bemutatóra, hisz mindegyik olyan messze van.

Így külön öröm volt elmenni és személyesen is találkozhattam az írónővel. Csak azt sajnáltam, hogy könyvet nem tudtam megvenni, ugyanis bemutató végén lehetett vásárolni és dedikáltatni.

Beszélgetés után volt egy kis felolvasás is, amolyan kedvcsináló. Kellemes volt az egész, jót nevettünk és beszélgettünk. A bemutatóról készítettem néhány fotót. Viszont egy picit sajnáltam, hogy közös fotó nem készült, ez vonaton jutott eszembe.









Összességében egy nagyszerű könyvbemutatón voltam. Nagyon köszönöm a Szolnok Verseghy Ferenc Könyvtárnak és Andrea O'Lacy írónőnek a szervezéséhez. Remélem legközelebb is eltudok jutni a bemutatóhoz.

A könyvet itt tudjátok beszerezni, ha kiváncsiak vagytok.

2025. június 25., szerda

Könyvbemutató, augusztusi megjelenés a Legendárium Kiadónál.

Az a megtiszteltetés ért, hogy bemutathatom nektek a blogomban, első könyves íróját Király Gergő Péter: Amíg világít a torony című könyvét és a borítóját is, mely augusztusban fog megjelenni. Ezúton is köszönöm a lehetőséget.  A kötet Legendárium Kiadó gondozásában fog megjelenni augusztusban vége felé.


Király Gergő Péter
Amíg világít a torony


Fülszöveg

Amikor Lili Tihanyba érkezik a nyári szünetre, még nem sejti, hogy az egész élete megváltozik. A Balaton tükröződő vízén túl valami más is várja: szabadság, önfelfedezés és egy fiú, aki minden vitorlát kifeszít a szívében.

Bence nem csak egy helyi srác. Ő a Fényjel nevű vitorlás kapitánya, és a világítótorony őrzője – a múlt titkainak, a szélnek, és talán Lili jövőjének is. Kettejük között szavak nélkül is megszületik valami különleges. De vajon elég lehet egy nyár ahhoz, hogy egy életre összekössön két embert?

Amíg a torony világít – addig van remény, van szerelem, van út hazafelé. Egy nyári történet első szerelemről, vitorlásokról, balatoni naplementékről, és arról, hogyan találjuk meg önmagunkat a másik tükrében.

 Legendárium Kadó

Instagram

2025. június 22., vasárnap

Könyvbemutató Szolnokon az Álomgyár Kiadó egyik első könyves szerzőjével Andrea O'Lacy írónő




2025.június 26-án délután 17.00-kor lesz Szolnokon Verseghy Ferenc  Könyvtárban könyvbemutató.

Az Álomgyár Kiadónál jelent meg az írónő  első kötete Andrea O'Lacy:Lady Anna Bell címmel, mely engem a borító fogott meg, majd a fülszövege. Szeretem a romantikus történelmi regényeket. Én biztos befogom szerezni.

Mivel itt van szomszédban a könyvbemutató, biztos elfogok menni és készítek róla blogbejegyzést. Addig is ajánlom nektek a lehetőséget, hiszen helyszínen van rá lehetőség megvásárolni a könyvet és dedikáltatni is.

Andrea O'Lacy:
Lady Anna Bell
(Két világ közt)


Tartalom

Anna Bell, a szelíd, kíváncsi, mély érzésű cselédlány váratlanul a nemesek világában találja magát. Féktelen tudásszomja és borotvaéles esze révén hamar beilleszkedik – erre szükség is van, hiszen származását titkolnia kell. Azonban apró-cseprő botlásai okoznak némi problémát…

Lord Gabriel Devereux született arisztokrata, ízig-vérig úriember. Lobbanékony természete gyakran sodorja kellemetlen helyzetekbe, de nemes lelke, egyenes jelleme átsegíti a nehézségeken. Egy nap egy fiatal lányt pillant meg a tóparton, és ez a találkozás örökre megváltoztatja az életét.

Anna és Gabriel óvatosan bimbózó szerelme viszontagságokkal, indulatokkal, ármányokkal, félreértésekkel és drámákkal teli úton bontakozik ki.

Andrea O’Lacy XIX. századi Angliában játszódó szenvedélyes, korhűen megfestett és magával ragadó romantikus regényéből kiderül, hogy vissza lehet-e térni a földre, ha egyszer már a menny kapujában álldogált az ember.

A könyvet itt tudjátok megrendelni:

Álomgyár Kiadó

Líra


2025. május 17., szombat

Poszthumán stratégiák – Transzgresszív etika és esztétika a kortárs testábrázolásban – Győrffy László új kötetének bemutatója a Nyitott Műhelyben május 22-én!

 Győrffy László

Poszthumán stratégiák

Transzgresszív etika és esztétika a kortárs testábrázolásban

Könyvbemutató a Nyitott Műhelyben május 22-én


Esemény



Időpont: május 22., 19 óra

Helyszín: Budapest XII., Ráth György u. 4.

A szerzővel Nemes Z. Márió esztéta beszélget.

 

Megjelent!

Prae Kiadó



Prae Kiadó, Kultúratudományi sorozat, 2025

Szerkesztette: L. Varga Péter

A borítótervet a szerző alkotásának felhasználásával Szabó Imola Julianna, a szerző fotóját Bera Viktor készítette.


A kötetről


Győrffy László kötete a poszthumán testképek kortárs képzőművészetben betöltött szerepét vizsgálja nemzetközi és hazai művészek praxisán keresztül. A felvilágosodás utópiáját, a teleologikus gondolkodást tagadó vagy mellőző poszthumán művek az utóbbi években mindinkább a filozófia, az esztétika és a kultúratudományok érdeklődésének homlokterébe kerültek. A poszthumánnak tekintett alkotások elsősorban a transzgresszió, azaz a határsértés aktusa révén artikulálódnak a kortárs művészeti térben: ennek lényeges vonása, hogy a teljes határátlépés lehetetlen, vagyis a jelen kötetben is tárgyalt határsértő művek tulajdonképpen folyamatosan a lehetetlent kísértik. Győrffy interpretációinak másik lényeges kulcsszava az abject, azaz a taszító objektumok filozófiája. A biztonságot jelentő szimbolikus rend áthágása által megkérdőjelezhetővé válik a test egysége és a lélek transzcendenciája, ami új értelmezői hozzáállást követel meg.

A képzőművészeti munkák elemzése filozófiai, irodalmi, filmes és zenei példákat is mozgósító intertextuális burjánzás, amely a hibrid test tematikáját Jake & Dinos Chapman mellett olyan művészeken keresztül közelíti meg, mint Cindy Sherman, Joel-Peter Witkin, Paul McCarthy, Patricia Piccinini, Wim Delvoye, Marc Quinn, Glenn Brown, Szöllősi Géza vagy Kis Róka Csaba. Bár a kötet alapvetően a nemzetközi szintér képviselőire fókuszál, a Budapest Horror jelenségének áttekintésével, valamint a szerző saját képzőművészeti munkáival is foglalkozik.

A Poszthumán stratégiák a Prae Kiadó kultúratudományi sorozatának legújabb darabja, az antropocentrikus szemléletet kritizáló poszthumanista gondolkodást ismertető monográfiák (Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai, 2019; Horváth Márk: Az antropocén, 2021) folytatásának is tekinthető. 


A szerzőről



Győrffy László (1976) képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének adjunktusa.

Kapható a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

2025. március 29., szombat

Csordás Kata A TÉKOZLÁS ÖRÖME című kötetének bemutatója a Tavaszi Margón

 Csordás Kata A tékozlás öröme című kötetének bemutatója a Tavaszi Margón

Esemény

Időpont: Április 5., szombat 19.30

Helyszín: Kristály Színtér, Margitsziget, Hajó

A szerzővel Láng Orsolya beszélget.


A kötetről



Prae Kiadó, 2025

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borító: Szabó Imola Julianna Clara Peeters Csendélet gyümölccsel, madártetetemekkel és egy majommal című képe felhasználásával


„Csordás Kata első kötete az apró, de meghatározó folyamatok ünneplése – költői figyelme az egyébként észrevétlent is láthatóvá teszi. A kötet verseiben finom, de mindvégig határozott erővel bontakozik ki előttünk az élet törékeny, állandóan ingó egyensúlya. A könyvben helyet kap a gyerekvállalás és annak testi valósága, a gyerekkor újrafelfedezése, valamint a felelősség és az elmúlás kérdései. Kritikusan és érzékenyen szólal meg, verseiben egyszerre van jelen a nyíltság és az intimitás. Élesen rajzolódnak ki az első barátság emlékei, a felnőttkor súlya, a mindennapjainkba beszivárgó társadalmi feszültségek. Mindez fényképszerűen éles képekben tárul elénk, a természet ritmusát követve, dagály és apály váltakozásában.” (Kállay Eszter)


Csordás Kata


A szerző fotóját Tóth László készítette.

 

Beleolvasó


Örök apály

 

Jó lenne úgy kikeveredni ebből az évszakból,

hogy nem okozok maradandó kárt.

Ha a világ kimozdítható, nem lesz semmi baj.

 

Tudom, hogy a fák kitesznek majd magukért,

a vizek pedig újra elcsendesednek,

a szárazföld visszaköveteli az elcsatolt területeket,

a homokban gyökeret ereszt a fű.

 

A dagály ellenem dolgozik,

de ha két áramlat kioltja egymást,

nyert ügyem van.

Egy sziklára állva jelölöm ki

az új földrajzi egység körvonalait:

ez tómeder lesz, ez tölgyerdő,

az meg ott szántóföld, legrosszabb

esetben hínárszagú mocsár.

 

Amerre nem látszik a tenger

 

Milyen tél az, ami után sosem jön nyár?

Két hosszú éjszaka közt lélegzetvételnyi nappal.

Mint az ügyetlen úszó, aki egy levegővel túl mélyre merül,

mindig rossz ütemben jövök a felszínre.

 

A sötétség nem múlik el, csak megkopik reggelre,

de hogy lehet délelőttnek hívni azt, ami épp csak dereng?

Ha innen nézem, három híd is a semmibe vész,

pedig állítólag a túlparton is laknak.

Akár egy videójátékban, már megvan minden

ott is, ahová nem megyek.

Én inkább arra fordulok, amerre nem látszik a tenger.

Megkapaszkodom abban, ami még ismerős.

 

Megrendelhető a kiadó webáruházában

Prae Kiadó


2025. február 18., kedd

Szerelmi szabadságharcok – Gyimesi Emese könyvbemutató előadása a H13 Kultpontban február 25-én

 Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca

 

Gyimesi Emese könyvbemutató előadása a H13 Kultpontban

 

Helyszín: Budapest VIII., Horánszky u. 13.

Időpont: február 25., kedd 18 óra



Hogyan lehet történészként megírni egy szerelem történetét? Milyen lehetőségek és milyen korlátok rejlenek az olyan típusú forrásokban, mint a napló, a visszaemlékezés, a levél vagy éppen a vers? Hogyan árulkodik egy korszak társadalmáról az, hogy miként kezeli az érzelmeket, miként tekint a szerelemre és mit tart a házasság lényegének? Miért lehetnek fontosak a „forgatókönyvírói" szempontok egy kutató számára?

 

Gyimesi Emese előadásában Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című könyvének kulisszatitkairól mesél.

Az eredeti forrásokból felolvas: Mészáros Blanka színművész

 

A kötetről

Szendrey Júlia-kutatás, Budapest, 2024

Lektorálta: Margócsy István

Felelős szerkesztő: Gy. Gömöri Ilona Edit

Borítóterv és a kötet grafikai terve: Tóth Tamás




A tudományos és a népszerű ismeretterjesztés határán


Ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét a reformkor grandiózus társadalmi változásainak fényében vizsgálja. Úgy világít rá a főszereplők gondolkodásmódjának újdonságára, döntéseik súlyára és bátorságára, hogy az őket körülvevő társadalmi közeg sajátosságaira helyezi a hangsúlyt, miközben bevezet a korabeli Szatmár vármegye világában kibontakozó szerelem kulisszái közé.

Kevesen feszegették olyan vad erővel és olyan megalkuvást nem tűrő határozottsággal személyes mozgásterük kereteit, mint ez a huszonhárom éves fiú és ez a tizennyolc éves lány. Döntéseik, világképük és kapcsolatuk elemzése a rendi társadalom polgári társadalommá alakulásának folyamatát sajátos perspektívából képes megmutatni. A könyv középpontjában ez a változás áll: két különleges személyiség formálódása egy gyökeres átalakulások előtt álló, forrongó korban.

 

Gyönyörű képekkel illusztrált kötet naplóbejegyzésekkel, sok szép verssel, kortársak visszaemlékezéseivel – a tudományos és a népszerű ismeretterjesztés határán.




Gyimesi Emese a kötetről


„Egészen más történészként megírni egy szerelem történetét, mint fikciós szerzőként. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakja az írók, költők, drámaírók fantáziáját már jó néhányszor megmozgatta, de még soha nem született a kapcsolatukról olyan könyv, amely az eredeti forrásokból kiindulva, hitelességre törekedve, a korabeli társadalmi közegek sajátosságait elemezve mutatta volna be a történetüket. Nekem ez volt a célom.

A szerelemről sokan hajlamosak úgy gondolkodni, mint ami örök érvényű, változatlan, de engem kutatóként elsősorban az érdekelt benne, ami korspecifikus. A szerelem megélését ugyanis mélyen befolyásolja az, hogy miként gondolkodunk róla, hogyan értelmezzük a saját érzéseinket, milyen a világképünk. Ilyen szempontból a szerelem sosem csupán két ember magánügye. Rengeteget elárul egy korszak társadalmáról az, hogy miként kezeli az érzelmeket, hogyan tekint a szerelemre és mit tart a házasság lényegének. 

A reformkorban mindez épp változóban volt, és ez tetten is érhető Szendrey Júlia vívódásainak hátterében.

(Részlet Both Gabi a WMN.hu-n megjelent interjújából.)


Ajánlások


„Hogyan tudhatjuk megközelíteni egy több mint százötven évvel ezelőtti szerelem történetének rejtelmeit? Szendrey Júlia és Petőfi Sándor kapcsolatáról az elmúlt időben számos szentimentális és előítéletes kitaláció látott napvilágot, így ideje volt, hogy megszülessék a nagy kísérlet: a korábbi pszichologizáló feltételezéseken túllépve a kor társadalmi viszonyai közé illesszük be a kapcsolatot – s ne érzelmesen, hanem megértően kezeljük a különleges esetet. Gyimesi Emese társadalomtörténeti vizsgálata sok tanulsággal jár – a kort is jobban megismerhetjük, s új dolgokat is gondolhatunk a jól ismert szerelmespárról."

 

(Margócsy István irodalomtörténész, a könyv lektora)

 

A magyar irodalom talán leghíresebb varázslata. Egy irodalomtörténész nem írhat le ilyet. De ő is tudja, hogy mindenki érti, miről beszél.

 

(Szálinger Balázs költő)


Korrajz és szerelem



Még nem született olyan mű, amely Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét  a kultikus és a pszichologizáló megközelítéseken felülemelkedve a reformkor társadalomtörténetének szempontjából vizsgálja.


Ha belépünk ebbe a világba, megismerhetjük a Károlyi grófok alkalmazásában álló jószágigazgatók családjainak életmódját, a városi leánynevelő intézet után szatmári közegüket szűknek érző úrikisasszonyok világképét, a vidéki társaséletet, az egymást követő bálokat, valamint a korabeli politikai kultúra jellegzetes szereplőit és eseményeit. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor írásai pedig egészen egyedülállóan érzékeltetik, milyen volt átélni a szerelmük kibontakozásának fázisait. Mindez lehetőséget ad arra, hogy – a kultikus megközelítések csapdáit elkerülve, a lezárt, szoborrá merevedett történet helyett – a megismerkedés pillanatától kezdve a házasságkötésig és a nászútig úgy tekintsük végig a szerelmi szabadságharc sodró fordulatait, hogy érzékeljük az egyes helyzetek képlékenységét, a gyötrő kétséget, bizonytalanságot, a várakozás és a vágyakozás feszült izgalmát, a felfokozott érzelmek hullámzását és a döntések tétjét. 

 

Szerelmi szabadságharc(ok)

A küzdelem nem csupán a látványos frontokon, az egymástól különböző karakterrel, de egyaránt erős személyiséggel rendelkező szereplők (a jószágigazgató apa, Szendrey Ignác és az ifjú szerelmesek) között zajlott, a fiataloknak saját belső csatáikat is meg kellett vívniuk. A szerelmi szabadságharc első és leghosszabb szakasza az a belső küzdelem, amely Szendrey Júlia számára még az apjának és a társadalmi elvárásoknak való látványos ellenszegülésnél is nagyobb megpróbáltatást jelentett, hiszen egyszerre volt tépelődő alkat és szenvedélyes személyiség. Júlia naplófeljegyzéseit és leveleit olvasva, a költő 1846 szeptemberében tett, első erdődi látogatásától nyomon követhetjük, a lány hogyan jutott el a dilemmáktól a sorsfordítóan bátor döntésig, a Petőfivel kötött házasságig.


A szerelmi szabadságharc második szakasza a nyílt összecsapás Szendrey Ignáccal, vagyis a leánykérés időszaka, amikor eldőlt, hogy bármilyen nyomást is gyakorolnak rá, Szendrey Júlia gyökeresen más életet választ, mint ami társadalmi helyzete, neveltetése és apja szándékai szerint várna rá. Házasságkötése által nem a vidéki középnemességhez, hanem a pesti polgárság értelmiségi köréhez csatlakozott. Így nem a rendi társadalom logikája szerint lépett előre, hanem a kialakulóban lévő polgári társadalom világképének megfelelően.

 

szerelmi szabadságharc arra az imázsra is utal, amelyet a fiatal házaspár önmagáról felépített a korabeli sajtóban, arra a folyamatra, amelyben lépegetve az olvasóközönség számára jól „fogyasztható” mesévé formálták szerelmi történetüket.

 

A koltói nászút idején Szendrey Júlia nem csupán feleséggé vált, hanem a saját útját kereső alkotóvá is. Az Életképekben és a győri Hazánkban megjelent naplópublikációi miatt hamarosan „szellemdús” írónőként emlegették a korabeli lapok. Két hónappal később megjelent, Ábránd című művében pedig bátran hirdette a szerelmi házasság eszméjét, és büszkén vallotta: „sorsom megáldott boldog szerelemmel.” A könyv a megismerkedés pillanatától a szerelmi házasság eszméjét hirdető publikációk megjelenéséig követi nyomon az eseményeket.

 

Gyimesi Emese gazdag képanyaggal illusztrált kötetében a történetmesélés élményszerűségét a társadalomtörténeti elemzés pontosságával párosítja.

 

A szerzőről


Gyimesi Emese (1990) irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.

Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán, valamint a prágai Károly Egyetem és a szicíliai Universitá degli Studi di Catania közös mesterképzésén végezte. Doktori fokozatát 2019-ben irodalomtudományból, 2022-ben történelemtudományból szerezte. Feltárta és sajtó alá rendezte Szendrey Júlia összes versét, elbeszélését és meséjét, valamint gyermekeinek levelezését és más családi dokumentumait is. Szendrey Júlia pályafutását elemző monográfiájáért Artisjus Irodalmi Díjat kapott. A koltói Teleki-kastély 2023-ban megnyílt állandó kiállításának („Sorsom megáldott boldog szerelemmel" Szendrey Júlia és Petőfi Sándor koltói mézeshetei) kurátora volt.



Gyimesi Emese portréját Éberling András készítette.


Korábbi kötetei:
Szendrey Júlia összes verse (2018)
Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában (2019)
Szendrey Júlia irodalmi pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok (2021)
Szendrey Júlia elbeszélései és meséi (2021)

 

Részlet a kötetből


Petőfi csüggedtségét az okozhatta, hogy Szendrey Júlia nem adott egyértelmű visszajelzést arra vonatkozóan, viszonozza-e az érzelmeit. Az előző találkozásuk alkalmával írt Kinn a kertben voltunk… még nem lokalizálta pontosan, hol üldögélt egymás mellett a két fiatal a hatalmas kerten belül. Ezúttal azonban a tó közepén található kicsiny sziget vált a második találkozás után születő vers központi terévé, amelynek egyetlen szomorúfűzfája „elégséges volt, lehajló ágaival sátort képezni az egész hely fölé s még legvégső ágait a karfán túl le a vízbe mártani”.

A napra pontosan két évvel később, 1848. szeptember 27-én született Tudod, midőn először ültünk… így idézte fel a találkozás emlékét:

 

„Tudod, midőn először ültünk

E tó fölött e fák alatt?

Röpűl a gyors idő fölöttünk,

Azóta két év elhaladt.

 

Ily ősz volt akkor is, ilyen szép

Mosolygó őszi délután,

Szelíd fuvalmak így rezgették

A sárga lombokat a fán.

 

Igy tükrözé vissza a tónak

Vize a tiszta kék eget,

Igy ringatózott ama csónak

Ábrándosan a víz felett.

 

De akkor még csak gondolatban

Élveztem mennyországomat,

Mert akkor még nem csókolhattam,

Mint mostan, édes ajkadat.”

 

Kerényi Ferenc a költemény alapján azt feltételezte, hogy Szendrey Júlia még nem az első, csak a második találkozás alkalmával vitte el Petőfit kedvenc rejtekhelyére, a tó magas töltéspartján elhelyezkedő, évszázados tölgyfákhoz és az ezek egyike alatt megbúvó, vadrózsabokrokkal körülvett falócához. A versből csak akkor lehet ezt a következtetést levonni, ha egyben azt is feltételezzük, hogy a költő nem csupán hónapra, hanem valóban napra pontosan utalt vissza a két évvel korábbi eseményekre. Erre a Septemb. 27. 1846. címmel megjelentetett Költői ábránd volt, mit eddig érzék… alapján komoly esély van, amely a dátumot helyezte a figyelem középpontjába, így Petőfi feltehetően később is kitüntetett jelentőséget tulajdonított neki.

A Homoród patak által táplált tó partján zajló találkozás során emlékezetes eszmecsere

folyhatott, amely feltehetően még az udvarló gesztusokkal teli bemutatkozó látogatásnál is elmélyültebb volt. Petőfi egyre szomjasabban sóvárogta a viszonzást, Szendrey Júlia azonban ekkor még kételkedett a költő érzelmeinek mélységében. A külső szemlélők mindebből csak a lány tartózkodását és a fiú hiábavalónak tűnő küzdelmét látták. Sass Károly így idézte fel a találkozások hangulatát:

 

„…Szathmárban több helyeken tett utazgatásai közben idönként meg-megjelent Erdődön. De magával Juliával is még ebben az időben nem volt sehogy. A leánynak Petőfi jelenléte kellemesnek látszott, társaságában jól érezte magát, de sem erősebb hajlamot nem árult el a költő iránt, sem olyan magaviseletet nem mutatott, mi Petőfit határozott reményekre jogositotta volna.”

 

A kortársak visszaemlékezései mellett a 20. századi írók, költők és újságírók, a Nyugatosok művei, de még a Petőfi-kutató irodalomtörténészek is előszeretettel rótták fel Szendrey Júliának, hogy bizonytalanságban tartotta a hevesen udvarló, őszinte érzelmű Petőfit. Hatvany Lajos 1919-ben egyenesen ambiciózus femme fatale-ként tüntette őt fel, aki a nagykárolyi megyebál előtt „néhány tökéletes technikával lövelt” pillantással elintézte, hogy a szegény költő „sose térjen többé magához”, utána pedig egy pillanatig sem vette komolyan: „Petőfi szeretett, Júlia flirtölt; ami Petőfinek kín volt, Juliának mulatság.” Szendrey Júlia naplófeljegyzései azonban korántsem egy ravasz és hódítani vágyó nő portréját rajzolják elénk, hanem egy önmagát mélyen elemző, sokat gyötrődő, a szerelmi csalódástól szinte végletesen rettegő fiatal lány képét. 1846 júniusában – vagyis három hónappal Petőfivel való megismerkedése előtt – a „sziv életét és történetét”, valamint a „külső felületes életet” állította egymással szembe naplójában egy képzeletbeli lány példáján keresztül, aki súlyos szerelmi csalódása után rendkívüli fájdalmat él át, de egyszersmind könnyelműnek is tűnik a külvilág szemében, mivel sorra fogadja a széptevő udvarlók bókoló szavait, amelyeknek már úgysem tud hinni:

 

„De ő szeretni kezd, szeretni igazán és lángolón; ábrándozva csügg egész valója az ifjun,

ki szerelmét tán csak időtöltésbül, vagy más mellékes érdekekből éleszti, mig ráúnván,

könnyelmüen elhagyja, midőn képe és e szerelem már olly erős gyökeret vert a szegény lány szívében, mellyet, midőn szerelme kijátszását látja, vérezve szakit ki belőle […] Mi csoda, ha midőn látja, hogy belső tiszta boldogsága tán örökre elenyészett, erővel dönti magát a világ zajába, s mohón és kapkodva kutat fel és élvez minden gyönyört, mit csak helyzetében a világ képes adni, s könnyelmüen hallgatja a csapodár ifjakat szerelmet regélni…” voltunk… még nem lokalizálta pontosan, hol üldögélt egymás mellett a két fiatal a hatalmas kerten belül. Ezúttal azonban a tó közepén található kicsiny sziget vált a második találkozásután születő vers központi terévé, amelynek egyetlen szomorúfűzfája „elégséges volt, lehajló ágaival sátort képezni az egész hely fölé s még legvégső ágait a karfán túl le a vízbe mártani”.

 

Kapható a kereskedelmi hálózatokban és bizonyos független könyvesboltokban!



A könyv az Írók boltjában és a Fugában, a keszthelyi Pannon Könyvesboltban, múzeumi ajándékboltokban, a PIM ajándékboltjában és a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban is elérhető.