A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Könyvbemutató. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Könyvbemutató. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 9., vasárnap

Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca – Könyvbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban február 12-én!

 Gyimesi Emese

Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című új könyvének bemutatója a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca - könyvbemutató | Facebook

 

Helyszín: 1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Időpont: február 12., szerda 18 óra



A szerzővel Owaimer Oliver irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa beszélget.

Kovács Kata Milla színész és Svajcsik Kristóf zenész különböző filmes zsánerműfajokban dolgozzák fel a könyv témájához kapcsolódó Petőfi-verseket. 

 

A kötetről



Szendrey Júlia-kutatás, Budapest, 2024

 

Lektorálta: Margócsy István

Felelős szerkesztő: Gy. Gömöri Ilona Edit

Borítóterv és a kötet grafikai terve: Tóth Tamás


Libri

Facebook


További rendezvények

Gyimesi Emese könyvbemutató előadása a H13 Kultpontban

 

Helyszín: Budapest VIII., Horánszky u. 13.

Időpont: február 25., kedd 18 óra

 

Szendrey Júlia írásaiból felolvas: Mészáros Blanka

 

A tudományos és a népszerű ismeretterjesztés határán

 

Ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét a reformkor grandiózus társadalmi változásainak fényében vizsgálja. Úgy világít rá a főszereplők gondolkodásmódjának újdonságára, döntéseik súlyára és bátorságára, hogy az őket körülvevő társadalmi közeg sajátosságaira helyezi a hangsúlyt, miközben bevezet a korabeli Szatmár vármegye világában kibontakozó szerelem kulisszái közé.

Kevesen feszegették olyan vad erővel és olyan megalkuvást nem tűrő határozottsággal személyes mozgásterük kereteit, mint ez a huszonhárom éves fiú és ez a tizennyolc éves lány. Döntéseik, világképük és kapcsolatuk elemzése a rendi társadalom polgári társadalommá alakulásának folyamatát sajátos perspektívából képes megmutatni. A könyv középpontjában ez a változás áll: két különleges személyiség formálódása egy gyökeres átalakulások előtt álló, forrongó korban.

 

Gyönyörű képekkel illusztrált kötet naplóbejegyzésekkel, sok szép verssel, kortársak visszaemlékezéseivel – a tudományos és a népszerű ismeretterjesztés határán.


Gyimesi Emese a kötetről


„Egészen más történészként megírni egy szerelem történetét, mint fikciós szerzőként. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakja az írók, költők, drámaírók fantáziáját már jó néhányszor megmozgatta, de még soha nem született a kapcsolatukról olyan könyv, amely az eredeti forrásokból kiindulva, hitelességre törekedve, a korabeli társadalmi közegek sajátosságait elemezve mutatta volna be a történetüket. Nekem ez volt a célom.

A szerelemről sokan hajlamosak úgy gondolkodni, mint ami örök érvényű, változatlan, de engem kutatóként elsősorban az érdekelt benne, ami korspecifikus. A szerelem megélését ugyanis mélyen befolyásolja az, hogy miként gondolkodunk róla, hogyan értelmezzük a saját érzéseinket, milyen a világképünk. Ilyen szempontból a szerelem sosem csupán két ember magánügye. Rengeteget elárul egy korszak társadalmáról az, hogy miként kezeli az érzelmeket, hogyan tekint a szerelemre és mit tart a házasság lényegének. 

A reformkorban mindez épp változóban volt, és ez tetten is érhető Szendrey Júlia vívódásainak hátterében.

 

(Részlet Both Gabi a WMN.hu-n megjelent interjújából.)


Ajánlások


„Hogyan tudhatjuk megközelíteni egy több mint százötven évvel ezelőtti szerelem történetének rejtelmeit? Szendrey Júlia és Petőfi Sándor kapcsolatáról az elmúlt időben számos szentimentális és előítéletes kitaláció látott napvilágot, így ideje volt, hogy megszülessék a nagy kísérlet: a korábbi pszichologizáló feltételezéseken túllépve a kor társadalmi viszonyai közé illesszük be a kapcsolatot – s ne érzelmesen, hanem megértően kezeljük a különleges esetet. Gyimesi Emese társadalomtörténeti vizsgálata sok tanulsággal jár – a kort is jobban megismerhetjük, s új dolgokat is gondolhatunk a jól ismert szerelmespárról."

 (Margócsy István irodalomtörténész, a könyv lektora)

 

A magyar irodalom talán leghíresebb varázslata. Egy irodalomtörténész nem írhat le ilyet. De ő is tudja, hogy mindenki érti, miről beszél.

(Szálinger Balázs költő)

 

Korrajz és szerelem

 

Még nem született olyan mű, amely Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét  a kultikus és a pszichologizáló megközelítéseken felülemelkedve a reformkor társadalomtörténetének szempontjából vizsgálja.


Ha belépünk ebbe a világba, megismerhetjük a Károlyi grófok alkalmazásában álló jószágigazgatók családjainak életmódját, a városi leánynevelő intézet után szatmári közegüket szűknek érző úrikisasszonyok világképét, a vidéki társaséletet, az egymást követő bálokat, valamint a korabeli politikai kultúra jellegzetes szereplőit és eseményeit. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor írásai pedig egészen egyedülállóan érzékeltetik, milyen volt átélni a szerelmük kibontakozásának fázisait. Mindez lehetőséget ad arra, hogy – a kultikus megközelítések csapdáit elkerülve, a lezárt, szoborrá merevedett történet helyett – a megismerkedés pillanatától kezdve a házasságkötésig és a nászútig úgy tekintsük végig a szerelmi szabadságharc sodró fordulatait, hogy érzékeljük az egyes helyzetek képlékenységét, a gyötrő kétséget, bizonytalanságot, a várakozás és a vágyakozás feszült izgalmát, a felfokozott érzelmek hullámzását és a döntések tétjét. 


Szerelmi szabadságharc(ok)


A küzdelem nem csupán a látványos frontokon, az egymástól különböző karakterrel, de egyaránt erős személyiséggel rendelkező szereplők (a jószágigazgató apa, Szendrey Ignác és az ifjú szerelmesek) között zajlott, a fiataloknak saját belső csatáikat is meg kellett vívniuk. A szerelmi szabadságharc első és leghosszabb szakasza az a belső küzdelem, amely Szendrey Júlia számára még az apjának és a társadalmi elvárásoknak való látványos ellenszegülésnél is nagyobb megpróbáltatást jelentett, hiszen egyszerre volt tépelődő alkat és szenvedélyes személyiség. Júlia naplófeljegyzéseit és leveleit olvasva, a költő 1846 szeptemberében tett, első erdődi látogatásától nyomon követhetjük, a lány hogyan jutott el a dilemmáktól a sorsfordítóan bátor döntésig, a Petőfivel kötött házasságig.

A szerelmi szabadságharc második szakasza a nyílt összecsapás Szendrey Ignáccal, vagyis a leánykérés időszaka, amikor eldőlt, hogy bármilyen nyomást is gyakorolnak rá, Szendrey Júlia gyökeresen más életet választ, mint ami társadalmi helyzete, neveltetése és apja szándékai szerint várna rá. Házasságkötése által nem a vidéki középnemességhez, hanem a pesti polgárság értelmiségi köréhez csatlakozott. Így nem a rendi társadalom logikája szerint lépett előre, hanem a kialakulóban lévő polgári társadalom világképének megfelelően.

szerelmi szabadságharc arra az imázsra is utal, amelyet a fiatal házaspár önmagáról felépített a korabeli sajtóban, arra a folyamatra, amelyben lépegetve az olvasóközönség számára jól „fogyasztható” mesévé formálták szerelmi történetüket.

 

A koltói nászút idején Szendrey Júlia nem csupán feleséggé vált, hanem a saját útját kereső alkotóvá is. Az Életképekben és a győri Hazánkban megjelent naplópublikációi miatt hamarosan „szellemdús” írónőként emlegették a korabeli lapok. Két hónappal később megjelent, Ábránd című művében pedig bátran hirdette a szerelmi házasság eszméjét, és büszkén vallotta: „sorsom megáldott boldog szerelemmel.” A könyv a megismerkedés pillanatától a szerelmi házasság eszméjét hirdető publikációk megjelenéséig követi nyomon az eseményeket.

 

Gyimesi Emese gazdag képanyaggal illusztrált kötetében a történetmesélés élményszerűségét a társadalomtörténeti elemzés pontosságával párosítja.

 

A szerzőről


Gyimesi Emese portréját Éberling András készítette.

 

Gyimesi Emese (1990) irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.

Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán, valamint a prágai Károly Egyetem és a szicíliai Universitá degli Studi di Catania közös mesterképzésén végezte. Doktori fokozatát 2019-ben irodalomtudományból, 2022-ben történelemtudományból szerezte. Feltárta és sajtó alá rendezte Szendrey Júlia összes versét, elbeszélését és meséjét, valamint gyermekeinek levelezését és más családi dokumentumait is. Szendrey Júlia pályafutását elemző monográfiájáért Artisjus Irodalmi Díjat kapott. A koltói Teleki-kastély 2023-ban megnyílt állandó kiállításának („Sorsom megáldott boldog szerelemmel" Szendrey Júlia és Petőfi Sándor koltói mézeshetei) kurátora volt.

 

Korábbi kötetei:
Szendrey Júlia összes verse (2018)
Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában (2019)
Szendrey Júlia irodalmi pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok (2021)
Szendrey Júlia elbeszélései és meséi (2021)

Részlet a kötetből


Petőfi csüggedtségét az okozhatta, hogy Szendrey Júlia nem adott egyértelmű visszajelzést arra vonatkozóan, viszonozza-e az érzelmeit. Az előző találkozásuk alkalmával írt Kinn a kertben voltunk… még nem lokalizálta pontosan, hol üldögélt egymás mellett a két fiatal a hatalmas kerten belül. Ezúttal azonban a tó közepén található kicsiny sziget vált a második találkozás után születő vers központi terévé, amelynek egyetlen szomorúfűzfája „elégséges volt, lehajló ágaival sátort képezni az egész hely fölé s még legvégső ágait a karfán túl le a vízbe mártani”.

A napra pontosan két évvel később, 1848. szeptember 27-én született Tudod, midőn először ültünk… így idézte fel a találkozás emlékét:

 

„Tudod, midőn először ültünk

E tó fölött e fák alatt?

Röpűl a gyors idő fölöttünk,

Azóta két év elhaladt.

 

Ily ősz volt akkor is, ilyen szép

Mosolygó őszi délután,

Szelíd fuvalmak így rezgették

A sárga lombokat a fán.

 

Igy tükrözé vissza a tónak

Vize a tiszta kék eget,

Igy ringatózott ama csónak

Ábrándosan a víz felett.

 

De akkor még csak gondolatban

Élveztem mennyországomat,

Mert akkor még nem csókolhattam,

Mint mostan, édes ajkadat.”

 

Kerényi Ferenc a költemény alapján azt feltételezte, hogy Szendrey Júlia még nem az első, csak a második találkozás alkalmával vitte el Petőfit kedvenc rejtekhelyére, a tó magas töltéspartján elhelyezkedő, évszázados tölgyfákhoz és az ezek egyike alatt megbúvó, vadrózsabokrokkal körülvett falócához. A versből csak akkor lehet ezt a következtetést levonni, ha egyben azt is feltételezzük, hogy a költő nem csupán hónapra, hanem valóban napra pontosan utalt vissza a két évvel korábbi eseményekre. Erre a Septemb. 27. 1846. címmel megjelentetett Költői ábránd volt, mit eddig érzék… alapján komoly esély van, amely a dátumot helyezte a figyelem középpontjába, így Petőfi feltehetően később is kitüntetett jelentőséget tulajdonított neki.

A Homoród patak által táplált tó partján zajló találkozás során emlékezetes eszmecsere

folyhatott, amely feltehetően még az udvarló gesztusokkal teli bemutatkozó látogatásnál is elmélyültebb volt. Petőfi egyre szomjasabban sóvárogta a viszonzást, Szendrey Júlia azonban ekkor még kételkedett a költő érzelmeinek mélységében. A külső szemlélők mindebből csak a lány tartózkodását és a fiú hiábavalónak tűnő küzdelmét látták. Sass Károly így idézte fel a találkozások hangulatát:

 

„…Szathmárban több helyeken tett utazgatásai közben idönként meg-megjelent Erdődön. De magával Juliával is még ebben az időben nem volt sehogy. A leánynak Petőfi jelenléte kellemesnek látszott, társaságában jól érezte magát, de sem erősebb hajlamot nem árult el a költő iránt, sem olyan magaviseletet nem mutatott, mi Petőfit határozott reményekre jogositotta volna.”

 

A kortársak visszaemlékezései mellett a 20. századi írók, költők és újságírók, a Nyugatosok művei, de még a Petőfi-kutató irodalomtörténészek is előszeretettel rótták fel Szendrey Júliának, hogy bizonytalanságban tartotta a hevesen udvarló, őszinte érzelmű Petőfit. Hatvany Lajos 1919-ben egyenesen ambiciózus femme fatale-ként tüntette őt fel, aki a nagykárolyi megyebál előtt „néhány tökéletes technikával lövelt” pillantással elintézte, hogy a szegény költő „sose térjen többé magához”, utána pedig egy pillanatig sem vette komolyan: „Petőfi szeretett, Júlia flirtölt; ami Petőfinek kín volt, Juliának mulatság.” Szendrey Júlia naplófeljegyzései azonban korántsem egy ravasz és hódítani vágyó nő portréját rajzolják elénk, hanem egy önmagát mélyen elemző, sokat gyötrődő, a szerelmi csalódástól szinte végletesen rettegő fiatal lány képét. 1846 júniusában – vagyis három hónappal Petőfivel való megismerkedése előtt – a „sziv életét és történetét”, valamint a „külső felületes életet” állította egymással szembe naplójában egy képzeletbeli lány példáján keresztül, aki súlyos szerelmi csalódása után rendkívüli fájdalmat él át, de egyszersmind könnyelműnek is tűnik a külvilág szemében, mivel sorra fogadja a széptevő udvarlók bókoló szavait, amelyeknek már úgysem tud hinni:

 

„De ő szeretni kezd, szeretni igazán és lángolón; ábrándozva csügg egész valója az ifjun,

ki szerelmét tán csak időtöltésbül, vagy más mellékes érdekekből éleszti, mig ráúnván,

könnyelmüen elhagyja, midőn képe és e szerelem már olly erős gyökeret vert a szegény lány szívében, mellyet, midőn szerelme kijátszását látja, vérezve szakit ki belőle […] Mi csoda, ha midőn látja, hogy belső tiszta boldogsága tán örökre elenyészett, erővel dönti magát a világ zajába, s mohón és kapkodva kutat fel és élvez minden gyönyört, mit csak helyzetében a világ képes adni, s könnyelmüen hallgatja a csapodár ifjakat szerelmet regélni…” voltunk… még nem lokalizálta pontosan, hol üldögélt egymás mellett a két fiatal a hatalmas kerten belül. Ezúttal azonban a tó közepén található kicsiny sziget vált a második találkozásután születő vers központi terévé, amelynek egyetlen szomorúfűzfája „elégséges volt, lehajló ágaival sátort képezni az egész hely fölé s még legvégső ágait a karfán túl le a vízbe mártani”.

 

Kapható a kereskedelmi hálózatokban és bizonyos független könyvesboltokban!



Bookline


A könyv az Írók boltjában és a Fugában, a keszthelyi Pannon Könyvesboltban, múzeumi ajándékboltokban, a PIM ajándékboltjában és a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban is elérhető.


2024. december 11., szerda

Keresztes Zoltán: underdogimages Megjelent, könyvbemutató december 13-án a FUGÁ-ban 19.00-tól.

 Keresztes Zoltán

underdogimages

 Megjelent!

Prae Kiadó


Prae Kiadó, 2024

A kötetet Czakó Zsolt tervezte.

Könyvbemutató a FUGÁ-ban december 13-án, 19 órától

(6) keresztes zoltán underdogimages // Könyvbemutató | Facebook


keresztes zoltán underdogimages könyvéről a fotográfussal, Czakó Zsolt grafikussal és Láng Orsolya költővel Zalka Imre beszélget.

Zongorázik Radnóti Róza.

A kötetről

„…mentális fegyelemre kényszeríti magát… végül nyugalmat hozó tevékenységet talál. keresztes zoltán számára menedék a fotográfia.” (Muladi Brigitta)

keresztes zoltán (1963, Pécs) neve kezdőbetűit a legkisebb gyermeke elvesztésekor cserélte kisbetűkre, az „underdogimages” művésznevet is ekkor vette fel. Az albumban publikált fotográfiák lefelé irányítják a tekintetet, a „lent” határozza meg a nézőpontot és a hangulatot. A képek ugyanakkor olyan tükröződéseket is megmutatnak, amelyek sejtetik, hogy az alul kibomló vizuális világok magukba foglalják a „fent” lehetőségét.

A fotók mellett szereplő számok jelölik a napok számát, amelyek keresztes zoltán lányának elvesztése óta elteltek.

Exkluzív tematikus anyag, amely egy különleges világ bebarangolására invitálja a fotók szerelmeseit.

A kötetben egyedi, kivehető képeslapot is találunk keresztes zoltán egyik fotográfiájával:



A kötet bevezetője Láng Orsolya verse:

ÁLLJON ITT FELEJTÉSÜL

Keresztes Zoltánnak

 

Tudta, mintegy vigasztalásul, hogy az egész nem játszik.

Nyomokban a tartalom.

Csak töredékekkel mehet valamire.

Valahová, esetleg.

Valamerre, talán.

Ahova néz, ott lát.

Erre a kis időre még berendezkedik.

Habzik az ég, oszlopok abbamaradnak.

Kilép, átlép.

Összevon.

Összevonás, kivonás – fejben.

Osztódik, sokszorozódik – lélekben.

Ütközik.

Szerves törmelékbe.

A magány szervetlen szemcséi.

A közeg forgácsai.

A járdán

medált kerekít a folyékony ásvány.

Zárvány a szilárdult anyagban.

Mikroveduták.

Megtört tekintet,

feszített víztükör.

A létezés anyaghibái.

Kiválasztódás.

Aszfaltról lesepert fénymorzsák.

Kívül kerülni a beláthatón.

Folytatódni a sejthetőben.

Talapzatok és födémek.

Minden, ami nem én.

Gyűrűző önillúzió.

Otthon, ahol egy

könyökhajlat és egy lépcsőforduló

egyazon elven működik.

Penetrált vízfelszín.

Elképzelte, mielőtt meglátta volna.

A valóságba vetett hit.

Ilyen volt, ilyen lett.

Mikor kikelt és szárba szökkent, termést hozott.

Rágógumicsillag az aszfalt boltozatán.

Csikkek csóvái.

Ismétlődő ívek, ikerszögletek.

A szemizom memóriája.

Lenyomatok, beletörődések.

A felszámolódás torlaszai.

Elfekvő falak.

Egyszeri és megismételhetetlen buborék.

A csalódás optikaivá transzformálása.

Csak egy oszlop.

Csak egy tócsa.

Csak egy áthidaló elem.

Víz árnyéka, levegő fénye.

Illesztések, illesztékek.

A flaszter pórusain kiütköző nedv.

Gyöngyöző fatalizmus.

A vég felől a kezdet.

Átnyúlni egy másik dimenzióba.

Takarón túli nyújtózkodás.

Csak ami van,

annak van képe.

Nincs itt semmi látnivaló.

De van.

 

Kép a kötetből


Keresztes Zoltán

 

1986 és 1992 között a pécsi Dunántúli Napló Fotórovatának munkatársa, ezzel egyidőben, egyetemi tanulmányai mellett a pécsi egyetemek közös diáklapjának, az Universitasnak a fotósa. Fényképezett helyi reklámújságoknak, tévének, kérészéletű helyi periodikáknak, mint A Helyzet és a Pécsi Tér, országos napi- és hetilapoknak (Népszabadság, Tükör, etc.). 1986-ban tagja lett a pécsi Mecsek Fotóklubnak, négy évvel később (1990) a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, amelynek rövid ideig Szűcs Tibor és Kovács Melinda mellett vezetőségi tagja is volt. Mindkét szervezettel számos kiállításon szerepelt az ország és a világ különböző pontjain (Budapest, Debrecen, Pécs, Belgrád, Zágráb, Ljubljana, Pozsony, Turku, Prága, Berlin, Velence, Kyoto, Helsinki, Sao Paolo stb.).



A szerző portréját Keresztes Vilmos készítette.

 

Első egyéni kiállítását Pécsett, a Művészetek házában rendezték meg 1991-ben. Időközben pszichiáter lett. Fényképeiből egyéni kiállítás hosszabb szünet után az Óvóhelyen, Budapesten volt 2019-ben. Ezt követően 2020 márciusában a Pécsi Galériában, illetve 2020-tól évente a Fugában, Budapesten, két alkalommal Fischer Iván Lakásszínházában (FILC), 2022-ben a Kis Présházban, csoportos kiállításon Pécsett az Instart csoporttal, illetve más művészekkel 2022-ben a Vízivárosi galériában vett részt, valamint a Nemzeti Szalonon 2022-ben, és a MFSz közös kiállításán (Magyar Fotográfia 2024, Pécs).


Megvásárolható a kiadó webáruházában

Prae Kiadó

2024. december 1., vasárnap

FairBooks Kiadó könyvbemutató november 30-a. (Fantasztikus esemény.")

Könyvbemutatón jártam november 30-án Pesten, FairBooks Kiadó eseményére, mely Jud Meyrin, Büksi Zsuzsanna, Tira Nael és Hajnal Kitti könyveit mutatták be. Számomra mindig nagy élményt jelentett elmenni egy ilyen eseményre. Sajnos idén ez az utolsó is. Mivel nem olyan könnyű elindulni 80km-ről. Ilyen messze lakok Budapesttől. 


Jud Meyrin és Büksi Zsuzsanna köteteik bemutatása kezdődött, felkonferálta Tira Nael. 


Nagyon jó hangulatban telt el az esemény. Könyvekről beszélgettek, kérdések özöne és persze a jelenlévők is kérdezhettek is. Nekem lett volna kérdésem, de mivel eléggé introvertált vagyok, nehezen tudok mindenki előtt feltenni a kérdést. Így inkább csendben maradtam és figyeltem. 



Aztán később pontban 16.00-kor elkezdődött Hajnal Kitti és Tira Nael könyvbemutatója, beszélgetést, aki kezdeményezte Jud Meyrin. Nagyon jó volt hallgatni, figyelni. Csak sajnos nem tudtam végig ott maradni. Itt is volt beszélgetés, kérdések kötetekből felolvasás is. A jelenlévők sokat, sokfélét kérdezgettek.  

Hajnal Kitti: Kötelék és Tira Nael: Igézet című könyveiket mutatták, méltatták. Ezeket a könyveket befogom majd szerezni. 

Összességében egy fantasztikus könyv eseményen voltam. Szeretek eljárni, bár ne lenne messze. A könyvbemutató Bookta Kávézóban lett megtartva, ahol én finom cappuccinót kértem.  

Remélem jövőre is elfogok jutni több könyves bemutatóra majd. Nagyon élveztem a találkozást, beszélgetéseket, és a közös fotózásokat is. Jud Meyrinnel és Büksi Zsuzsannával készült közös képek. Hajnal Kittivel és Tira Nailel nem tudtam, mert el kellett mennem a bemutató végéről. De remélem legközelebb lesz lehetőségem.


Jud Meyrin

Büksi Zsuzsanna

Jud Meyrin: Szökevény hableány és Büksi Zsuzsanna: Kék rózsa
Bookta Kávézó

Az esemény után elsétáltam édesapámmal Parlament felé, mert nem láttam sosem esti kivilágítva a Parlamentet. Számomra nagy élmény volt ott lenni, bár nem sokáig, de készítettem egy kis fotót. Méltó lezárása volt a tegnapi napnak.