2018. augusztus 18., szombat

Top 10-es lista A leg – leg - legjobb könyvek


Idén igen csak izgalmas könyveket olvashattam. Először is köszönöm a lehetőséget, hogy elolvashattam a Könyveket és megmutathatom az olvasóimnak mely könyvek voltak leg – leg – legjobbak. 

Top 10-es A  leg – leg - legjobb könyvek

1. Helen Hoang: A szerelem egyenlete



Kétség sem fér, hogy nálam ez a könyv az első helyen fog állni. Imádom Stellát és Michaelt.  Gyönyörű romantikus történet, komoly mondanivalójával.

2. Sue Dylen:. A római szerető



Nagyon szerettem olvasni. Kedvencem Enzo volt. Egy házaspárról szól, aki nem igazán boldogok egymás mellett. Mindketten keresnek máshol boldogságot, miközben kiderül egy-két titok a másikról. Izgalmas romantikus történet.

3. Vi Keeland: A beosztott



Végre valahára egy könnyed, vicces romantikus könyvet kaptam kézhez. Nincs marakodás, kavarás stb. Ez tetszett benne. Na meg a mondanivaló. 

4. J. K. Smith: Ismert ismeretlen



Lívia egy határozott egy nő. Aki nem tűri a hazugságot és az árverést. Van benne kellő humor és csipet dráma. Igazán jó kis kikapcsolódás ez a könyv.

5. Bíró Szabolcs: Non Nobis Domine és az Anjouk sorozat



Határozottan az egyik legjobb történelmi regény. Ennél izgalmasabb regényt nem is olvastam ebben a témában. Így aki szereti a történelmi regényeket, akkor ajánlom nektek ezt a sorozatot.

6. Mimi Taylor: A bosszú ára



Mimi Taylornak ez második regénye, amit idén megjelent és szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy kis idézet is bekerült a könyvében. Azt kell, hogy mondjam Mimi nagyot fejlődött az első kötetéhez képest. Sokkal érzékletesen írta le egyes jeleneteket. Szóval Mimi ne hagyd abba. Menj ezen az úton.

7. Borsa Brown: A férj prostija



Nos igen. Kissé megoszlanak a vélemények a könyvről. Nekem például nagyon tetszett. Volt mondanivalója a történetnek. Nem egy szokványos romantikus könyvet kaptam kézhez. 


8. Hampuk Zsolt



Nahát idén végre egy kis izgalom is belefért az olvasási időmben, de még mennyire… Nagyon tetszett az író stílusa, hogy nem hagyta leülepedni a dolgokat. Izgalmas és nagyon szeretem az összeesküvéses történeteket.  Ráadásul nemrég jelent meg. Így bizton állíthatom nektek, hogy ez egy nagyon jó könyv. 

9. Sütő Enikő: Tomboló vágyak



Enikő írásait, mint tudjátok, nagyon szeretem. Mostani történetben igencsak meglepődtem mikor politikai szálat is, betette. De ettől még izgalmasabbá tette az egészet. Mira és Mason párost imádom. 

10. Ludányi Bettina : Mennem kell



Második szintén igen csak izgalmas könyvet olvashattam a nyáron. Bővelkedik szerelemben, akcióban, krimiben, egy kis nyomozásban, mini maffia is .  Idei nyár legjobb kikapcsolódása volt ez a könyv. 


Sajnos a 10-es listába ennyi fért bele. Rengeteg könyv lenne, amit szívem szerint mindent feltennék. Idén nagyon sok jó könyveket tudtam elolvasni s véletlenül sem futottam bele, amire azt mondanám, hogy te jó ég. Mindig tudatosan választok egy - egy könyvet. Nektek is ezt tanácsolom. 

K. D. Niki: A sors hullámain (Beleolvasó)

Újra hoztam beleolvasót. K. D. Niki: A sors hullámain c. könyvből 2. fejezetből kis részletet. Ezután már a Szerelmem a tanárom c. könyvből fogok hozni.  Ma két részletet hozok, ha tetszik a bejegyzés az alján találod, hol tudod megvásárolni a könyvet. Jó olvasást kívánok!

K. D. Niki:  A sors hullámain

Tartalom:

Együtt ​lehet élni a múlt árnyaival? Lehet-e egyszer boldog az, akit egész életében keserűség és megvetés vett körül? Mit teszel, ha az égiek összesúgnak a hátad mögött?
Linett a nagyszüleinél nevelkedik, akik őt okolják a családot ért tragédiákért, ezért kegyetlenül bánnak vele. Egyetlen támasza a szomszéd fiú, Brad, aki mindenben mellette áll, és elválaszthatatlan szövetségese lesz a lánynak, de mégsem ő az, aki igazán boldoggá teheti.
Egy nap felbukkan Gabe, a nyers és faragatlan fiatalember, és a fejébe veszi, hogy elcsábítja a gyönyörű, de zárkózott Linettet. Kettejük kapcsolata viharosan indul, de hiába küzdenek, végül be kell látniuk, a szerelem magával ragadta őket, bármennyire is tiltakoztak az érzés ellen.
A sors néha kegyetlen és ott rúg az emberbe, ahol csak tud. Linettet súlyos múltbéli titkok nyomasztják, Gabe pedig külföldre készül, hogy segítsen édesanyján, és ez véget vethet közös jövőjüknek.
Lehetséges az, hogy még nincs minden veszve? Kitarthat a szerelem akkor is, ha el kell szakadniuk egymástól? Elég erősek lesznek, hogy megküzdjenek az előttük álló gondokkal? Milyen meglepetés várja Gabe-et, ha hazatér?
Izgalom, fordulatok, titkok és szerelem…

Részlet a könyvből
(Szerzői engedéllyel)

Pont két hónapja volt, hogy a Nyugat-Virginia állambeli Rainelle-ben éltem, apám szüleinél. Itt nem szerettek engem, csak elviseltek. Elvárták, hogy tökéletesen tisztán tartsam a házat és az udvart, ha ezzel meg voltak elégedve, akkor semmi gond nem volt, ellenben, ha valami nem nyerte el a tetszésüket kíméletlenül ordítoztak velem és szobafogságra ítéltek. Az ilyen alkalmakkor, csak addig hagyhattam el a szobámat, amíg kitakarítottam a lakás többi részét és, amikor étkeztünk. A lényeget összefoglalva nem bántottak, de nem is vettek emberszámba. Emilyt ellenem hangolták, de sokszor láttam a tekintetén és az arcán, hogy szeretne velem lenni. Volt, hogy átszökött a szobámba játszani, amikor nem vették észre, de nem túl gyakran, mert ő is tartott tőlük, pedig őt nem kényszerítették házimunkára, amellett vele sosem veszekedtek semmiért sem. A szomszéd fiú is folyton a nyomomban járt. Már kezdtem megszokni, hogy állandóan odabiciklizett a fához és beszélt hozzám, mit sem törődve azzal, hogy semmire sem válaszoltam neki.
Bő fél óra múlva, amikor kikukucskáltam a szobám ajtaján, Emilyt láttam a folyosón, ahogy a lila fodros ruhájában körbe-körbe forgott és nevetett. Elkapott a hányinger. Utáltam a lilát.
Rajtam is lila ruha volt akkor...
Brad szülinapi bulijára készülődtek, ahová engem is meghívtak, de a nagyszüleim nem akarták, hogy velük tartsak.
Nem mintha menni szerettem volna.
Visszazárkóztam és az ablakból néztem, ahogy kiöltözve elindultak a szemben lévő házhoz.
Régen nekem is mindig nagy szülinapi bulim volt, rengeteg finomsággal és játékokkal, de amióta Rainelle-ben éltem, még egyszer sem kaptam édességet.
Lassan kimerészkedtem a szobámból, és elindultam a kijárati ajtó felé. Leültem a lépcsőre, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve átsétáltam az úton és belestem Bradék ablakán. Nagyon sok gyerek volt a nappalijukban, szépen megterített asztaloknál ültek és boldogan eszegették az ünnepelt tortáját. Brad az egyik velem szemben lévő asztalnál ült, de hiába őt ünnepelte mindenki, valamiért mégsem tűnt boldognak. Lehajtott fejjel, mosoly nélkül meredt az előtte lévő papírtálcára, amire egy szelet Feketeerdő torta volt rakva. Szemrebbenés nélkül figyeltem őt, nagyot nyeltem, amikor a szájához emelt egy kisebb falatot. Szinte éreztem az ízét. Evés közben váratlanul felemelte a fejét és egyenesen a szemembe nézett, mire azonnal megfutamodtam. Villámgyorsan rohantam az ajtónkig, majd beérve a szívemre szorítottam a kezem és mélyen sóhajtoztam. Amikor ismét normális ütemben vert a szívem, hallottam, hogy kopogtatnak. Félve nyúltam a kilincsért, szinte éreztem, hogy Brad fog az ajtó előtt állni. Pár pillanatig tétlenül álltam, majd erőt véve magamon kinyitottam a sötétbarnára festett külső ajtót.
Ahogy megéreztem, ő állt a lépcsőn egy papírtálcával a kezében, rajta egy jókora szelet tortával. Elámulva néztem mogyoróbarna szemeibe, amikor elém nyújtotta. Azt hittem, veszekedni jött, amiért pár perccel ezelőtt még az ablakban állva leskelődtem, de nem, ezek szerint csak megsajnált vagy tudom is én miért, de édességet hozott nekem. Arrébb álltam, hogy bejöhessen. Mosolyogva lépett be, majd az asztal elé érve megállt és szembefordult velem.
– Neked hoztam, vedd csak el! – nyújtotta közelebb.
– Köszönöm – néztem rá hitetlenkedve, miközben már a kezemben tartottam a sütit, majd kóstolás nélkül letettem az asztalra.
– Miért nem jöttél át? – kérdezte szinte támadóan, majd gyengédebb hangon hozzátette: – Vártalak.
– A nagyszüleim megtiltották, amúgy sem illenék közétek – válaszoltam halkan, miközben végignéztem rajta. Fekete szmokingot, és ropogósra vasalt fehér inget viselt, akárcsak a többi gyerek odabenn. – Miért nem mész vissza hozzájuk? – kérdeztem, mire rám mosolygott, megfogta a kezemet és az asztal mellé ültetett.
– Mert veled akarok lenni – felelte egyszerűen.
Kicsit meglepődtem az érintése és a szavai miatt, de tagadhatatlanul jó érzés volt, hogy valaki törődik velem. A konyhába ment, ahonnan két villával tért vissza. Szorosan mellém ült, majd a kezembe adta az egyiket, és a torta felé bólintott, jelezve, hogy lássunk neki. Szégyellősen emeltem oda a villám és szeltem le egy kisebb darabot a kedvenc tortámból. Ismét csak meglepődtem, amikor mindenféle magyarázkodás, illetve kérés nélkül, jóízűen enni kezdett az előttem lévő tányérból.
– Köszönöm, nagyon finom volt! – mosolyogtam rá, amikor befejeztük az evést.
– Szívesen – mosolygott ő is. – Bár, annyit megérdemelnék, hogy felköszönts egy puszival – oktatott ki játékosan.
Hirtelen megmerevedtem, mert ami neki játéknak tűnt, nekem nagyon is komoly dolog volt.
Érintés. Puszi.
– Boldog szülinapot! – suttogtam a földet nézve. – Sajnos ajándékot nem tudok adni – néztem a szemébe, mire közelebb lépett, szorosan magához húzott és megpuszilta az arcom.
Nem viszonoztam sem az ölelést, sem a puszit. Összezsugorodott gyomorral vártam, hogy eleresszen.
– Eressz! – kértem végül. – Tiszta piszkos vagyok, összekenlek – hárítottam, miközben odébb toltam magamtól.
Végignézett rajtam, mire összeszorult a szívem. Nem kellett lehajtanom a fejem, hogy lássam, világoskék felsőm és szürke, térdig érő szoknyám csupa szakadás és zsírfolt, ellenben az ő makulátlan ruhájával.
– Nem érdekel, hogy tiszta-e a ruhád! – emelte meg szégyenérzettől lehajtott fejem az állam alá nyúlva – Csak veled szeretnék lenni. Mit szeretnél csinálni? – kérdezte csillogó szemekkel.
– Semmit – válaszoltam halkan.
– De hisz szülinapom van! – emlékeztetett nevetve.
– Akkor találj ki valamit te – adtam meg magam.
– Lepj meg! – dobta vissza a labdát.
– Taníts meg biciklizni – néztem rá merészen, mert szinte biztos voltam benne, hogy a drága ruhájában nem fog nekiállni engem tanítani.
– Rendben, menjünk! – bólintott, mire leesett az állam.
– De nekem nincs biciklim – próbáltam tovább hárítani.
– De nekem van! Szívesen kölcsön adom, én úgy is csak tanítani foglak – vágta rá gondolkodás nélkül.
Ezek után már tényleg nem találtam semmilyen kifogást, amivel kimenthettem volna magam.
– Rendben! – bólintottam keservesen.
A hátsókertbe mentem, ahová kis idő múlva Brad is követett, maga mellett tolva a kék biciklijét.
– Kezdhetjük? – kérdezte mosolyogva, amikor észrevette az ijedtséget az arcomon.
Bólintottam, majd elvettem tőle a bicajt és megpróbáltam egyedül felülni, ami természetesen nem sikerült, mert eldőltem oldalra a biciklivel együtt.
– Várj, segítek! – lépett azonnal mellém és a derekamnál fogva megtartott az ülésen, miközben én a kormányhoz hajoltam és hajtani próbáltam.
Ahogy tekertem, ő úgy haladt futólépésre mellettem. Egy pillanatra sem eresztette el a csípőm. Úgy egy óra elteltével kezdtem ráérezni, hogyan tartsam meg az egyensúlyom, és megkértem, hogy engedjen el, hadd próbáljam meg egyedül. Pár véres horzsolás lett a bátorságom következménye, amit Brad ijedten, én viszont nevetve nyugtáztam. Már készültem ismét felülni, amikor Brad anyukája odajött hozzánk és leszidta a fiát, amiért szó nélkül eltűnt és magára hagyta a vendégeit. Brad megszeppenve hallgatta a kioktatást, majd elindult az édesanyja után, én pedig ő utána.


A könyvet itt tudod megvásárolni.

2018. augusztus 16., csütörtök

Sütő Enikő: Nem tarthatsz vissza Borítóleleplezés

Eljött hát a borítóleleplezés. Én már nagyon vártam, hogy nektek megmutathassam. De előbb szeretném megköszönni Sütő Enikőnek a lehetőséget és a bizalmat, hogy én ránthatom le a borítókról, azt a bizonyos kendőt.  Azt kell, hogy mondjam gyönyörű lett. Szóval akkor nem is szaporítom a szót. Mert tudom mennyire, várjátok már. 


Elöljáróban hadd adjam át Enikő mondanivalóját a könyvről.

„Az első két rész bővített, úgyhogy abban találhatóak olyan részek, amik újak. Az első két rész lett a korábbi négyből. A 3. rész meg a befejező rész, az teljesen új.”

2018. Ősszel jelenik meg.  

Nem tarthatsz vissza sorozat


Az új borítók Nem tarthatsz vissza sorozathoz






A könyveket itt tudjátok majd megrendelni a Szerző oldalán illetve a Szerző csoportjában, ahol szeretettel várja az olvasókat.





2018. augusztus 15., szerda

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket: Sylvia River

Mostanság kissé elhanyagoltam ezt a rovatot, de most elhoztam nektek Sylvia River szerző bemutatkozását. Köszönöm Sylviának, hogy elmeséli, miként kezdte az írói pályát. Jelenleg a Reményhajsza második kötetét olvasom, ami hamarosan lesz véleményem a történetről. De most olvassátok el Sylvia történetét




Először is, köszönöm Áginak a lehetőséget, hogy a blogján is bemutatkozhatok. 


Sylvia River… Hmmm. Mit mondhatnék róla? Azt, hogy a múlt században született, ahogy az irománya kezdőkötete is? Vagy azt, hogy semmi extra, teljesen olyan, mint a szomszéd csaj, akinek családja van, dolgozni jár, háztartásozik, csak az írás kapcsolja ki, az a hobbija? Na, jó, nem hobbi. Inkább mánia. Mi lehet fontos még? Az, hogy állatbarát? Az a történeteiből úgyis kiderül. Írt már verseket, mesét, humoros történeteket, fut egy ingyenes, blogos története, a Pengeélen (Penge), de elsősorban – egyelőre – a Reményhajszát tartja az írásban a fő vonalvezetésnek.

A történet még a múlt évezredben-évszázadban kezdődött, amikor az életem egyik hullámvölgyében tartózkodva, rátaláltam az írásra, mint terápiára. Ebben a segítségemre volt egy álom, amely olyan részletes volt, hogy tényleg csak le kellett írnom. Teleírtam néhány spirálfüzetet – időnként még számomra is olvashatatlanul –, de muszáj volt, mert nem hagyott nyugodni. Ezek a füzetek a mai napig, a szekrényem aljában vannak. Magamnak írtam, nem gondoltam arra, hogy valaha könyv (könyvsorozat) lesz belőle.
Hosszú pihenő következett – évtizednyi.
Amikor ismét elővettem a kéziratot, megmutattam egy kedves barátnak, akinek annyira tetszett, hogy festett hozzá nekem egy képet. Az első kiadás borítóját. Miközben gépre vittem a füzetek tartalmát, a néhol olvashatatlan kézírásom arra sarkallt, hogy ismét elmerüljek a cselekményben, így a történet újraírta önmagát. Amikor befejeztem, hiányzott még valami. Aztán meglett a hiányzó lépcsőfok, méghozzá az epilógus, amely már nem arról szólt, hogy „… boldogan éltek, amíg meg nem haltak…” hanem arról, hogy „… boldogan éltek, amíg hagyták őket. Nem sokáig hagyták.” Igen, függővég. Ahogy az összes folytatásé is. Miután kiderült, hogy sorozat lesz, megalkotódott egy „egyen-borító”, ezzel is jelezve, a történet összetartozik még akkor is, ha külön-külön is érthető és élvezhető.  


Mint mindenki, aki írásra adja a fejét, én is próbálkoztam kiadókkal. A könyvkiadók megkeresésre adott válaszadási hajlandósága nagyrészt olyan arányú, mint az álláshirdetések kapcsán a munkaadóké. Közelít a nullához. Avagy profilidegen, forráshiány van, hozzájárulás  fizetése utána beszélgethetünk, satöbbi. Pályázatokon meglehetősen ritkásan indultam, talán háromszor. Egyszer nyertem, egyszer nem, harmadszor pedig már felkértek, hogy írjak mesét és gyerekverseket, de mire megjelenésre került volna a sor, a kiadó megszűnt.


A kétezres évek elején érkezett meg hazánkba a POD kiadási lehetőség, amelynek segítségével, 2005. november 17-én a kezembe kaptam a Reményhajsza első kötetének, első kiadását. A kiadó javasolta, hogy találjak ki egy írói nevet, így azóta is Sylvia River néven jelennek meg a könyveim. A Szilvia egyébként is a keresztnevem, ráadásul egy szép nagy folyó mellett lakom, igénybe vett talán fél percet is, mire kitaláltam.

A könyvsorozat létrejöttét – rajtam kívül – még két meghatározó ember segítette, az édesanyám és a Borítóalkotó Művészember. Sajnos azonban, ők ketten már csak a felhők széléről figyelik, hogy mihez kezdek a segítségükkel és a bizalmukkal…




A Reményhajszának három, pillanatnyilag is kapható kötete van. A negyedik kéziratban készen van, az ötödiket írom. Egyenként is terjedelmes könyvek, de együtt már a hatmillió leütött karaktert, százhuszonkilenc fejezetet is meghaladták.

Kevesen ismerik, de ezen kevesek közül viszont, igen sokan, nagyon szeretik. Az egyik legmeghatóbb élményem volt, amikor egy esküvői meghívón láttam viszont az első könyvhöz tartozó egyik „dal” néhány sorát. 
Szuper olvasóim vannak, szeretik, várják, engem pedig biztatnak, amit ezúton is hálásan köszönök! Külön köszönet illeti az olvasók köréből kikerült tesztolvasóimat, akik észrevételeikkel segítenek abban, hogy olvasmányos, élvezetes könyvet tudjak kiadni a kezemből. Lányok, ezer hála Nektek!

2018. július vége fordulópont volt, hiszen a harmadik könyv két év kényszerpihenő után ismét megjelent, továbbra is csak papíralapon, magánkiadásban (RH3 első kiadásának megjelenése: 2014. Kapható volt: 2016-ig.).
Köszönhető mindez egy önzetlen, kreatív, segítőkész baráti házaspárnak, hiszen nem csak a harmadik könyv borítója esett át némi fazonigazításon, hanem a sorozat teljes arculata. Készültek promó-képek, könyvtrailerek, (a köteteknek külön-külön, illetve egyben is van trailere), illetve a sorozat facebook oldalának animált borítóképe, a szerzői animált profilkép is az ő munkájuk. Külön kiemelném a sorozathoz készült zenét, amelyet a Reményhajsza I-IV című trailer alatt, teljes egészében meg lehet hallgatni.  
Sophie és Stacey, nélkületek sehol sem tartanék, köszönöm!



Neveket nem sorolnék, de a családom, a barátaim, az általam megismert, magyarul író, kortárs szerzők, könyves bloggerek, az IK csapata mind-mind hozzátettek ahhoz, hogy legyen elegendő indok arra, hogy megírhassam ezt a bemutatkozást. 

Az érdeklődőknek, kíváncsiaknak figyelmébe ajánlom a könyvsorozat facebook oldalát RH - Reményhajsza - könyvsorozat, ahol a jegyzetek között bele lehet olvasni – akár négy teljes fejezet erejéig – a könyvbe, illetve a videók között megtalálhatóak a trailerek is.
Megtalálható és elérhető vagyok, várok mindenkit szeretettel a Reményhajsza olvasói és kedvelői közé! 



Elérhetőségek:


A szerzőnek van saját facebook-os csoportja , ahol szeretettel vár minden kedves olvasót.



Magyar Szerzők - avagy LMBTQ témájú könyvek 2.rész

Pár hónappal ezelőtt készítettem egy bejegyzést LMBTQ könyvekről mely Magyar Szerzők - avagy LMBTQ témájú könyvek első részéből lehetett olvasni. . Akkor több mint 1300-an olvasták el a bejegyzést. S akkor úgy gondoltam érdemes ezzel a témával foglalkozni, sőt bemutatni, hogy magyar szerzők is írnak ilyen történeteket.
Második részében Dawn Silver és Becca Prior könyvek kapnak helyett...  Íme a lista, amit később jó magam is szeretném egyszer beszerezni őket. 




Dawn Silver: Fearless 1.  - Szabadon


Tartalom:

Olivia két éve rettegésben él; két éve, mióta belépett egy házasságba, melyre kizárólag a körülmények kényszerítették. Férje megalázza, testileg-lelkileg is csak gyötri, és a fiatal lány úgy érzi, elveszett számára a remény. Aztán egy nap Mitch közli, hogy elutaznak; a cél Colorado, és azon belül a Fearless, mely egyszerre menedék, és egy hely, ahol nem maradnak többé titkok. Kiderül, hogy Mitch nem egészen az, akinek Olivia hitte, és a lánynak is választania kell: a tét a saját szabadsága, és egy új, nem várt szerelem, amely tragédiával is végződhet.

A könyvet itt tudod megvásárolni: 




Becca Prior: Tanitvány 1


Tartalom:
A fikciós történet egy kiemelkedően tehetséges, fiatal egyetemi professzor és azonos nemű tanítványa között kibontakozó, perzselő szenvedélyről szól, sajátos formában. A vonzalom, az önmarcangolás, a beismerés és a beteljesülés fázisait mindkét főszereplő szemszögéből láthatja az olvasó, betekintést nyerve abba, mi játszódik le egy fiatal fiú lelkében, aki ráébred, hiába futott eddig a lányok után, most mégis egy férfi iránt táplál eddig soha nem tapasztalt, olthatatlan vágyat.
A tanítvány tabukat döntöget, kendőzetlenül tárja az olvasó elé a szexuális beteljesülés legintimebb részleteit is, de bebizonyítja, a szerelem azonos neműek között is lehet ugyanolyan elsöprő, mint férfi és nő között. A szerző az elsőkönyves Becca Prior, aki nem megbotránkoztatni, hanem szórakoztatni szeretné olvasóit, és elvinni egy olyan világba, amely ugyan rengeteg embert érdekel, mégis nagyon ritkán merünk beszélni, sőt olvasni is róla.

Becca Prior: Tanitvány 2
Tartalom:
Küzdelem és remény. Néha olyan döntések elé állít az élet, ahol csak vesztes lehetsz. Ha gyáva vagy, elveszíthetsz valakit, aki mindennél többet jelent számodra. Vagy küzdhetsz… Küzdhetsz a világ ellen, a nehezebb utat választva… A harcot egyedül vívod, társad csupán a remény. A remény, ami mindig elkísér, bármit is sodorjon eléd az élet. Bíznod kell és szeretni… Mert élni csak szeretve érdemes. Vannak szerelmek, amik az égben köttetnek, és bármennyire szeretnéd elhitetni magaddal, hogy minden a te döntéseden múlik, az élet megtanít rá, hogy vannak kivételek. Lewis és Harry története folytatódik…
Becca Prior: Tanitvány 3
Tartalom:
Amikor ​azt hiszed, végre tiéd, amire legjobban vágytál, 
rájössz, hogy az embernek mindig vannak új céljai. 
Sosem vagyunk elégedettek. 
Talán ez a legnagyobb hibánk… 
De lehet, hogy ez visz előre, ez inspirál. 
A váratlan események úgy irányítják a sorsodat, 
mintha minden előre eltervezett lett volna, 
csakhogy erre általában utólag jön rá az ember. 
Sosem tudhatod, mit hoz a holnap. 
Lehet, hogy minden, amit abban a percben kudarcként élsz meg, 
afelé visz, hogy valóra váljanak az álmaid. 
De az is lehet, hogy egy döntésed tönkreteszi 
a szépen felépített életed. 
Választásaid meghatározzák a sorsodat, 
és gyakran másokét is. 
Vajon jól döntesz, vagy elbuksz? 
A választ sokszor csak a távolabbi jövő adja meg. 
Harry és Lewis együtt kezdik el a nagybetűs életet, 
örömökkel, nehézségekkel, váratlan találkozásokkal.

Becca Prior: Tanitvány 4
( Befejező kötet)
Tartalom:
Az ellentétek vonzzák egymást. De vajon a szürke hétköznapok harcaiban is tud-e vállvetve küzdeni két teljesen különböző ember?Képesek-e legyőzni a múlt árnyait és saját kétségeiket? A társadalmi elvárások és a mindennapi csaták sűrűjében kitart-e egymás mellett két fiatal, akiknek meg kell vívniuk a belső démonjaikkal is? Vajon képesek-e kompromisszumot kötni, hogy olyannak szerethessék a másikat, amilyennek megismerték, vagy ők is abba a hibába esnek, mint oly sokan: Pont azt változtatják meg egymásban, ami olthatatlan lángra lobbantotta őket. Lewis és Harry története a végéhez közeledik, de még vár rájuk a legnagyobb harc, amit önmagukkal kell megvívniuk.
Becca Priors: Festett testek 2.
Tartalom:
Az ellentétek vonzzák egymást. 
De vajon a szürke hétköznapok harcaiban is tud-e vállvetve küzdeni két teljesen különböző ember? 
Képesek-e legyőzni a múlt árnyait és saját kétségeiket? 
A társadalmi elvárások és a mindennapi csaták sűrűjében kitart-e egymás mellett két fiatal, akiknek meg kell vívniuk a belső démonjaikkal is? 
Vajon képesek-e kompromisszumot kötni, hogy olyannak szerethessék a másikat, amilyennek megismerték, vagy ők is abba a hibába esnek, mint oly sokan: 
Pont azt változtatják meg egymásban, ami olthatatlan lángra lobbantotta őket. 
Lewis és Harry története a végéhez közeledik, de még vár rájuk a legnagyobb harc, amit önmagukkal kell megvívniuk.

Becca Prior: Sorsom Te vagy
Tartalom:
Oliver Bancroft gyűlöli a fogorvosi rendelők szagát. Gyermekkora óta kínozza ez a fóbia. 
Aztán felbukkan Courtney Marshall, az ifjú szájsebész. Kiderül, hogy együtt nevelkedtek egy árvaházban, de elszakadtak egymástól, amikor Olivert örökbe fogadták. Fény derül a gyermekkori traumákra, amiket a fiatalember szándékosan száműzött a gondolataiból. 
A régi emlékek és az új érzések egyszerre robbannak be Oli életébe, pontosan úgy, mint Max, Jessy és Tommy, Court gyerekei, akiket azonnal a szívébe zár. 
Bimbózó kapcsolatuk azonban nehézségekbe ütközik, mert Courtney nem szeretné, ha a gyerekek szembesülnének másságával. 
Mégis, valahol mélyen mindketten tudják, hogy ez a szerelem az égben köttetett. 
Oliver küzd kettejükért, az álmaiért, azért, hogy ők öten boldog család lehessenek. 

Becca Prior: Stockholm-szindróma 
Tartalom:
Mikor ​elrabolják, Brian Hayes pontosan abba az életbe csöppen, amit mindig is szeretett volna elkerülni. Bár apja az alvilág koronázatlan királya, Bry eddig azon volt, hogy ő más emberré váljon, és megfeleljen halott édesanyja egykori elvárásainak. 
Az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket, és a leggondosabb számításba is hiba csúszhat. Briannek fel kell idéznie a gyermekkorában tanultakat, ha túl akarja élni a borzalmakat. Arra azonban nem lehet felkészülni, hogy épp akkor éri utol a szerelem, mikor a puszta léte is veszélybe kerül. Pláne arra nem, hogy a fogvatartója lesz a szíve választottja. 
Elrablója, Jake Harris egy jelentéktelen alak, aki az öccse életéért cserébe elvállal egy munkát, de arról fogalma sincs, mibe keveredik. Mikor szembesül a zord valósággal, és rájön, hogy nemcsak a testvére, hanem a saját biztonsága is veszélybe kerül, olyan döntést hoz, amivel mindkettejük életét kockára teszi. Csakhogy nincs választása…

Ez azonban nem csak egy egyszerű krimi. Sokkal inkább az emberi természet sokszínűségéről szól, és arról, hogy a múltbeli események mennyire meghatározzák mostani döntéseinket. 
Brian és Jake szerelme, sorsuk nem várt fordulatai, az őket körülvevő világ történései rengeteg izgalommal és érzelemmel töltik meg az oldalakat. 
Becca Prior már megszokott, szókimondó stílusában, rengeteg erotikával, humorral és akcióval fűszerezett története egy olyan világot mutat be, ahol a rosszfiúk is lehetnek szerethetők. 
Azoknak ajánljuk, akik nyitottak a meleg-erotikára, és szeretik az feszültséggel teli, gyorsan pergő jeleneteket.


Becca Prior könyveit itt tudod megszerezni:
Illetve van Facebookon csoportja, ahol szeretettel vár titeket!

2018. augusztus 12., vasárnap

K. D. Niki: A sors hullámain (Beleolvasó)

Megint hoztam K. D. Niki: A sors hullámain c. könyvből 1. fejezetből egy kis részletet belőle. Legközelebb a 2.fejezetből hozok majd . Addig is jó olvasást.

K.D. Niki: A sors hullámain




Tartalom

Együtt ​lehet élni a múlt árnyaival? Lehet-e egyszer boldog az, akit egész életében keserűség és megvetés vett körül? Mit teszel, ha az égiek összesúgnak a hátad mögött? 
Linett a nagyszüleinél nevelkedik, akik őt okolják a családot ért tragédiákért, ezért kegyetlenül bánnak vele. Egyetlen támasza a szomszéd fiú, Brad, aki mindenben mellette áll, és elválaszthatatlan szövetségese lesz a lánynak, de mégsem ő az, aki igazán boldoggá teheti. 
Egy nap felbukkan Gabe, a nyers és faragatlan fiatalember, és a fejébe veszi, hogy elcsábítja a gyönyörű, de zárkózott Linettet. Kettejük kapcsolata viharosan indul, de hiába küzdenek, végül be kell látniuk, a szerelem magával ragadta őket, bármennyire is tiltakoztak az érzés ellen. 
A sors néha kegyetlen és ott rúg az emberbe, ahol csak tud. Linettet súlyos múltbéli titkok nyomasztják, Gabe pedig külföldre készül, hogy segítsen édesanyján, és ez véget vethet közös jövőjüknek. 

Részlet a könyvből
Szerző engedélyével


– Hagyj békén! – mordultam rá, de ő továbbra is csak mosolygott, aztán egy gyors mozdulattal mellém ült.
– Miért nem játszol velünk?
– Én csak egyedül szeretnék lenni. Olyan nagy kérés ez? – fakadtam ki, és a térdemre hajtottam a fejem.
A kezem és a gyomrom remegett, miközben Brad tovább beszélt. Egyfolytában kérdezősködött, de semmire sem válaszoltam neki, úgy tettem, mintha nem is hallanám őt, mert azt reméltem, hogy egy idő után megunja az egyoldalú beszélgetést, és abbahagyja a faggatózást.
Hirtelen feltámadt a szél, a fák úgy hajlongtak, akár a balerinák, de őt nem zavarta a hideg levegő, egyfolytában csak beszélt, beszélt, megállás nélkül, amivel teljesen kikészített.
Az istenit, hallgattassa már el valaki!
A fatörzsének döntöttem a fejem, és igyekeztem elmerülni a gondolataimban, hogy kizárjam a hangját.
– Unatkozom, beszélgess velem! – kérte gyengéden.
– Nem akarok. Hagyj békén! – emeltem meg a hangom, de nem értem el vele semmit, mert továbbra sem fogta be a száját. Kis idő elteltével felpattant mellőlem, és végre hazaindult.
Lassan, én is visszatértem a házba. Megkérdeztem, segíthetek-e valamiben, de csak egy: „Semmiben, húzz a szobádba!” választ kaptam, aminek rögtön eleget is tettem.
Az egész hetem úgy telt el, hogy a fiú a sarkamban loholt. Minden áldott nap megkeresett a fa mögött, ahol rejtőzködtem és próbált társalogni velem. Egy percre sem tágított, pedig minden adandó alkalommal elutasítottam a közeledését.
***
Gyorsan teltek el a napok.
Igyekeztem helytállni, mindent a legjobban csinálni, kedves lenni, de nagyon nehéz volt ennek a tisztaságmániás családnak – a családomnak – megfelelni. Napközben a házimunka, és az udvar rendbetartása töltötte ki az időmet, de esténként kiültem a fa alá, és akaratlanul is azon elmélkedtem, amit el kellett volna felednem. Éppen kicsordult a könnyem, amikor megjelent mellettem Brad, és egy zsebkendőt nyújtott felém.
– Ne sírj! – nézett rám szánakozó pillantással és próbált a vállaimnál fogva átölelni, de eltoltam magamtól. – Mondd el, mi a baj! – kérte lágy hangon.
– Menj el! Kérlek – nyöszörögtem kétségbeesetten, miközben letöröltem a könnycseppeket az arcomról.
– Hagyd, hogy segítsek! Történt valami? – szinte könyörgött, hogy beszéljek.
– Nem történt semmi – suttogtam.
Felhúzta a szemöldökét, és hevesen rázta a fejét. Kis ideig még ott álldogált, és kitartóan várta, hogy beszéljek, de eszembe sem volt elmondani neki, hogy mi bánt.
– Rendben, akkor szia! – törte meg a némaságot, és bár erre vártam, összerezzentem szomorú hangja hallatán.
– Szia – köszöntem el tőle csendesen, miközben figyeltem lassan távolodó alakját. Pár lépés után visszafordult és keservesen rám pillantott.
– Ha megnyugodtál, és el szeretnéd mondani, miről van szó, rám bármikor számíthatsz – ajánlotta fel. – Most hazamegyek, hagylak pihenni.
– Köszönöm – suttogtam hálásan.
Feltápászkodtam a földről. Szédültem. Annyira fájt a fejem, hogy alig láttam, egyszerűen túl sok volt ez nekem. A kimerültség, a lelki trauma, Brad kedvessége...
A szobámba érve azonnal lefeküdtem. Enyhült a fejfájásom, de a mellkasomat és gyomromat összefacsaró görcs nem akart szűnni. Az volt a legnyomorultabb érzés, hogy nem tudtam kitörölni a mocskot, ami a múltamból kísértett, és beszélni sem tudtam róla senkinek.
Emilyt eltiltották tőlem a nagyszüleink, mert abban a hitben voltak, hogy rossz útra viszem, pedig benne talán meg tudtam volna bízni, és feltárhattam volna előtte azt, ami minden napomat végigkísérte. Azt, ami egy pillanatra sem hagyott nyugodtan lélegezni.

A könyvet itt tudod megvenni: 

Gergely Melinda.: Új életre ébredve II (Beleolvasó)

Sajnos elérkezett az utolsó két részlet Gergely Melinda: Új életre ébredve második kötetéből. Bízom benne, hogy tetszett nektek a részletek. A továbbra is el szeretnétek olvasni akkor a bejegyzés alján, találhatjátok az elérhetőséget a vásárláshoz.


Gergely Melinda: Új életre ébredve II




Tartalom:

 Ahogy ​visszatér az emlékezete, Jázmin mindent hátrahagyva siet vissza kislányához. Semmi mást nem akar, csak elválni kegyetlen férjétől és Debórával együtt új életet kezdeni Krisztián mellett. A terve azonban már érkezésekor meghiúsul, amikor a határnál nem a barátnője, hanem a férje, Miki várja őt. Az első pillanattól kezdve fogságban érzi magát. Még mindig retteg tőle, mégis vele kell mennie, ha ismét látni szeretné a lányát. Miki szokatlan viselkedése, kedves közeledése, kétségbeesett próbálkozásai, amellyel feleségét szeretné visszaszerezni, teljesen összezavarják a lányt. Lelkében kész háború dúl. Ő Jázmin és Izabella egy személyben, mégis úgy érzi, a lénye ketté akar szakadni. Jázmin mindenáron vissza akar térni Krisztiánhoz, aki megtanította őt félelem nélkül szeretni, míg Izabella a férjével maradna, mindent félredobva, a családja érdekében. A döntés nehéz: a szívére, vagy az eszére hallgasson? Már majdnem sikerül elhatározásra jutnia, amikor Krisztián ismét felbukkan az életében, és mindent felforgat.

Részlet a könyvből
Szerző engedélyével


.- fejezte be mosolyogva. Sosem gondolta volna, hogy a férje ilyen szép dolgokat is tud mesélni, csak hogy enyhítse a lánya bánatát. Könnybe lábadt szemekkel gondolt vissza Debóra szavaira. Talán Miki mégsem olyan rossz ember, mint amilyennek tartotta.
     A kislányt láthatóan megnyugtatta az anyja válasza. Sőt kifejezetten büszke lett, hisz miatta hagyta ott a mennyországot, mert annyira szereti, hogy visszatért hozzá. Elégedetten és büszkén ölelte át az édesanyját.
- Mostantól minden másként lesz. Visszajöttem hozzád, és soha nem hagylak többé magadra.- simogatta meg a lánya fejét.
- Odafentről láttál engem? Láttad milyen jó kislány voltam? - kérdezgette izgatottan.- Igaz ezért jöttél vissza?
- Igen kicsikém - mosolygott a nő. "Milyen könnyű álomvilágba ringatni egy gyereket, hogy ne fájjon neki az igazság és ne kelljen szembenéznie ezzel a zord világgal - gondolta magában .- Bárcsak örökké velünk maradnának a gyerekkori mesék, akkor talán még mindig hinnénk a csodákban."
   Gondolataiból ismét Debóra zökkentette ki újabb kérdésekkel:
- Anyuci ugye azt is láttad, hogy nem sírtam olyan sokat és hogy megosztottam a játékaimat a többi gyerekkel az oviban? Már nem is verekedek a többiekkel. Ugye láttad anyuci? Ugye láttad milyen ügyes voltam?
- Igen, kicsikém, mindent láttam,- mosolygott Izabella.
- Tudod apuci szerint, - magyarázta a lány,- hogy ha jó kislány vagyok, akkor minden angyal szeretni fog, köztük te is. A rossz gyerekeket viszont nem szeretik és én azt akartam, hogy szeress...
- Kicsi kislányom,- hatódott meg a nő a szíve legmélyéig,- én mindig is szeretni foglak téged. Te mindig is anyuci kicsi kislánya maradsz akár hány éves is, leszel - ölelte át ismét a lányát.
   Sosem gondolta volna, hogy Miki ilyen jó apának bizonyul a távollétében. Akaratlanul is felsóhajtott. Most először tényleg tanácstalan volt. Miki a kislány apja. Vajon van-e joga ahhoz, hogy elválassza őket. Mit tegyen most?
- Úgy sóhajtozol, mintha valami hatalmas teher nyomná a lelkedet - szólalt meg Miki a hátuk mögül az ajtófélfának támaszkodva.
- Hát te meg mióta állsz itt?- kérdezte meglepetten a nő.
- Elég régóta ahhoz, hogy mindent halljak - mosolygott a férfi.- Remélem nem haragszol, azért amit Debórának mondtam. De azt hittem meghaltál - próbált magyarázkodni.
- Azt hiszem ezek voltak a legszebb szavak, amiket valaha rólam mondtál. Nagyon jó apa vagy- mondta elismerően. - Ha fele olyan jó férj lettél volna, most minden egész másként lenne...- sóhajtott Izabella.
   Miki egy szót sem szólt a felesége szemrehányó megjegyzése ellen, egyszerűen csak sarkon fordult és elment.
    Bianka jelent meg az ajtóban láthatóan nagyon kíváncsi volt arra, hogy mi történt a barátnőjével, amíg távol volt, még Debórát is kiküldte a szobából csak, hogy nyugodtan tudjanak beszélgetni.
- Majd szétvet a kíváncsiság - ült le Izabella mellé az ágyra és megfogta a kezét. - Mondd már mi történt veled az alatt a pár hónap alatt? Miért nem jöttél haza hamarabb?- bombázta a kérdéseivel Bianka.
- Most nincs túl sok kedvem magyarázkodni! - sóhajtott Izabella.
- Ne légy már ilyen!- kérlelte Bianka.- Mindent tudni akarok, töviről-hegyire - és olyan boci szemeket meresztett rá, aminek nem tudott nemet mondani. Így hát elkezdte.
   Neki is épp azt a mesét mondta el, mint Mikinek, csak egy kicsit részletesebben. Persze a Krisztiánhoz fűződő érzéseiről egy szót sem szólt. Nem akarta, hogy erről bárki is tudomást szerezzen.
   Bianka végül elégedetten távozott, bár sejtette, hogy Izabella nem mondta el neki a teljes igazságot és eltitkol előle valamit. De elhatározta, hogy kideríti. Persze semmiképpen nem aznap.
    Már későre járt és még az anyját is haza kellett vinnie mielőtt találkozott az udvarlójával. Így miután megkapta a válaszokat Izabellától, amiket várt, többé már nem volt maradása. Állandóan rágta az anyja fülét, hogy induljanak haza. Ő viszont igencsak húzódozott elmenni mivel arra várt mikor robban végre a bomba, amikor is a menye megkapja méltó büntetését a fiától, azért amit tett.
    Végül, amikor látta, hogy hiába vár, mert egyáltalán nincs rossz hangulat kettejük között, elégedetlenül felállt, hogy indulhatnak.
    Nem sokkal vacsora után Debóra el is aludt, természetesen édesanyja gyöngéden ölelő, mindentől megóvó karjaiban.
   Miki, ahogy elnézte felesége gondoskodását ismételten úrrá lett rajta a bűntudat, amiért olyan kegyetlenül bánt vele, ok nélkül.
     Izabella kiment a konyhába elpakolni az edényeket, amikor Miki hirtelen hátulról átölelte őt. Összerezzent. Ettől félt a legjobban. Mit mondjon most a férjének? Hogy térjen ki előle?
- Kérlek, engedj el - szólalt meg határozottan de a hangja megremegett.
- Miért? A feleségem vagy. Jogomban áll megölelni téged - mondta komolyan a férfi.
- Akkor is engedj el, de azonnal - szólt rá erélyesebben.
- Oh, igen?!- kérdezte csúfondáros hangon Miki. Egy mozdulattal maga felé fordította, szorosan megölelte és szenvedélyesen megcsókolta.
- Azon nyomban eressz el - mondta haragosan és eltaszította magától a férjét.
   Miki hátra lépett és elengedte. Pár pillanatig meg sem szólalt csak meredt rá csalódottan.
    Izabella rémülten vette észre, mit tesz. Ha így folytatja a férfi, hamarosan elveszti majd a türelmét és abból nagy baj lesz.
- Ne haragudj - szólalt meg remegő hangon.- Bocsáss meg, de nekem ez még nem megy. Kérlek, értsd meg. Kérlek!- kérlelte esdeklő tekintettel. Hiába is próbálta a félelmét a férje iránt még nem tudta legyőzni.
- Semmi baj - nyugtatta meg a férfi, látva a félelmét.- Megértelek - suttogta. - Még túl korai a történtek után. Gyere és feküdjünk le már megvetettem az ágyunkat.
- Az ágyunkat?- kérdezte rémülten a nő.
- Miért talán már nem is akarsz egy ágyban aludni a férjeddel?- méltatlankodott Miki.
- Tulajdonképpen - nyelt nagyot Izabella- arra gondoltam, hogy egyelőre Debóra mellett aludnék - mondta, halkan s lesütötte a tekintetét, nem szeretett volna a férje haragtól izzó szemébe nézni.
   Miki egy pillanatra lecsukta a szemét. Nem haragot érzett, sokkal inkább fájdalmat. Egyszerűen nem jött, hogy elhiggye, hogy a felesége így fél tőle. Tudta, ahhoz, hogy megszeresse újra, előbb el kell érnie, hogy többé ne féljen tőle. És úgy érezte ez lesz a legnehezebb.
- Legyen, ahogy akarod - mondta megértően.- De nem fog ez túl sokáig így maradni, majd meglátod - simogatta meg az arcát búcsúzóul mielőtt elment.
    Izabella értetlenül bámult utána. Miki tényleg megváltozott. Harc nélkül feladta. Ez nem rá vall. Mégis örült neki. Tudta, hogy mindig is alul maradt, ha vitáztak, és persze a férje mindig érvényesítette az akaratát és az, hogy ő mit szeretne egyáltalán nem számított neki. De nem akart továbbra is arra a férfira gondolni, aki megkeserítette az életét. Bebújt a lánya mellé az ágyba. Végre mellette lehetett. A szíve telve volt boldogsággal, csak Krisztián hiánya fájt neki egy kicsit.
    Miki álmatlanul forgolódott a hatalmas ágyban, ahol kénytelen volt egyedül aludni. Bár megtalálta a feleségét, mégis távolabb érezte magától, mint valaha.

A könyvet itt tudod megvenni: