Ismerjük meg közelebbről a szerzőket
Az egyik új post ami, hetente
egyszer fog megjelenni a blogomon. Elsőként szeretném nektek bemutatni Robin O’Wrightly
szerzőt. Akitől Andrea & Andrea és Tripiconi történetet olvastam, jelenleg
Krencz Nórával közösen egy webregényen dolgoznak. Köszönöm Robinnak, hogy
bemutatkozott nekünk. Bízom benne, hogy ezzel az új rovattal még közelebb tudom
hozni az olvasókat a szerzőkhöz. Izgatottan várom, hogy nektek, hogy tetszik az
új rovat. Mit gondoltok erről.
Robin O'Wrightly
A nevem
A szerzői nevem csak az egyik
személyiségem, mert több is van a könyves világomban, tekintve, hogy írás
mellett illusztrálok, szöveget gondozok, és nyomdai formába készítem elő a
könyveket. Ezért egyrészt tőlük elkülönítendő választottam ezt az uniszex nevet,
másrészt, hogy objektíven, entitásomtól és nememtől függetlenül szemlélhessék a
műveimet, harmadrészt meg, mert imádom az (ál) neveket, kreatív felhasználásra például,
gyűjtöm is őket.
A kezdetek
Születésem óta grafomán lehetek
szerintem, de rajzban 2,5 éves korom óta, írásban 12 éves korom óta van nyoma.
Reneszánsz ember apukám és billentyűmágus anyukám jóvolta, illetve hatévnyi
könyvkiadói tevékenységem is folyamatosan vezérelt az íróság felé. Amióta
tudok, olvasok is, amibe beleszerettem, így rájöttem, ha írok, akkor mindig
lesz mit olvasnom. 2003-ban ismerkedtem meg a blogolással, 2007-ben pedig
elkezdtem írni újságoknak, kiadóknak is. 2011-ben írtam meg első regényem, 2017
óta pedig eltökélten, teljes időben, hivatásos szerzőként írok.
Az irodalmi hitvallásom
Az íróságom célja
Műfajban mindenevő vagyok,
regényeket, dialógusokat, jeleneteket, novellákat és néha verseket osztok meg.
Étoszom, hogy minél több zsánerben és célcsoportnak írhassak, mert azt vallom,
hogy mindannyian egy nagy étlap választéka vagyunk, ahol ugyanúgy keresik a
levest, mint a desszertet, vagy a főételt, mint az egytálételt. Szeretném, ha
minden szinten, jó étvággyal fogyasztanák a munkáimat. Tudom, hogy az írás egy
korszak, és remélem, hogy életfogytiglani. Ezért ezen túl szeretnék úgy haladni az
írással, ahogy a legjobb, és célom kiadni a könyveimet, ismertté válni, pénzt
is szerezni belőle, aztán apám életművét öregbíteni, boldoggá tenni a
kölyköket, meg a szüleiket is. Úgy érzem, ennek egy része már megvalósult,
szóval jöhet a gazdagság és a hírnév.
Az íróságom oka
Számomra életmentő, túlélő
terápia a betűvetés, hogy ne bolonduljak meg (bár már lehet, hogy késő és hogy
fennmaradjon belőlem valami akkor is, ha már az unokáim is az Elíziumi
Alkotótábor tagjai lesznek… Túl vagyok számos könyvön, és előttem, van tervben
még egy rakás másik, nagyon remélem, még sokáig alkothatok. Ami jön, fogadom,
ami megy, engedem.
Kiadott könyveim (sorrendben)
- Álomtalanítás
/már nem elérhető, új formájában a #Wetoo-ban van jelen/
Készülőben lévő könyveim (tervezett
sorrendben)
- #Wetoo2 – Testcserés számadás
- Mexerelem (triplán eszetlen szerelem)
Amit még rólam tudni érdemes
Megszállott vagyok: bárhol,
bármikor és bármire képes vagyok írni, ha hagynak. Persze úgy nézek ki, mint
aki ezer fokon pörög, de azért ez nincs így. Van, amikor legyőz a fáradtság,
akkor alszom, ha tehetem. Írói válságot pedig vagy az Egy mondat per nap-módszerrel
gyógyítom, vagy mást csinálok, amíg el nem múlik.
De a legjobb írói tanács, amit
valaha kaptam: „írj mindennap legalább egy mondatot!” Ugyanis ez bevált. Nem
biztos, hogy belekerül bárhova is az a mondat, de írni kell. Nem biztos, hogy
mindennap, de rendszerességet be kell vezetni, mintegy rutinként.
A legrosszabb megjegyzés, amit
kaptam: „tuti, hogy tőled nem olvasok el semmit”. Mit reagáltam rá? Én ezekkel
nem foglalkozom. Nem kötelező tőlem olvasni, van ezer más könyv és író.
Olvasson mást, és legyen boldog. :) Mind egy étteremben ülünk, és így is, úgyis
"eszik valaki a főztünkből". :) Én meg szeretek "betűlevest
főzni."
Na, a valóságban nem! Bármit
megcsinálok a konyhában, csak főzni ne kelljen! :D De szerencsére a férjem a
konyha varázslója, és nagyon szereti csinálni, én meg cserébe kibírom, hogy
utána atomtámadást kell mosogatás formájában elhárítani. Mosogatni szeretek,
közben nekem is támadnak sztoriötleteim, mint Agatha Christie-nek. Azt nem
garantálom, hogy olyan jók, de... Jönnek. ;)
A családom az első számú
támogatóm: a gyerekeim az ifjúsági sorozatom bétái, a férjem pedig a felnőtt
könyveimet is olvassa. Még nem vágta a falhoz egyiket sem, szóval azt hiszem,
kedveli, pedig ő nem olvas el akármit. :)
A könyvalkotást egészében
szeretem, de talán az írást magát kedvelem az egészben a legjobban. Aztán a
rajzolást az írás mellé, ahogy inspirálódom. A legvégén pedig a borítótervezést
és a tördelést, vagyis az előkészítést a nyomdába. Ezeket, ha tehetem, én
készítem el. Szöveggondozással is foglalkozom, de a saját hibáimra nyilván
vakfoltos vagyok, ezért ezt kiadom másnak. Ami kevéssé az asztalom, az a
marketing, de hát azt is csinálni kell. Csak akkor olvasnak, ha ismernek, és
tudják, hogy tőlem olvashatnak, ez pedig hirdetés nélkül nem megy. :)
Legvégül, de nem utolsósorban,
szeretek találkozni az olvasómmal. A dedikálásokat ezért is kedvelem, mert ha
csak pár perc is adódik, de van lehetőség beszélgetni kicsit. Remélem, a
Könyvhéten, június 10-én 15 és 16 óra között, a 141-es standon, az Imádom a
Könyveket / Tuan Kiadó asztalánál lesz rá lehetőségem. Már alig várom! :)
Alkotói profil