2019. szeptember 18., szerda

Beleolvasó: Jud Meyrin: A múlt bűnei 4.rész

Újabb rész érkezik Jud Meyrin: A múlt bűnei c. könyvből.  Vajon, hogyan alakul Fanny és Alexander kapcsolata? Gyilkosság vagy öngyilkosság lett az áldozat,akit megtaláltak? Mi zavarhatja Alexandert ebben az ügyben? A legnagyobb kérdés az, hogy Fanny meddig tudja tagadni maga előtt az érzelmeit Alexander iránt?



Részlet
Jud Meyrin: A múlt bűnei


Kate egyedül nevelte a kisfiát, és nem volt egyszerű dolga, ha otthon és a munkában is helyt akart állni. Fanny korábbi lelkifurdalása még inkább fellángolt.
– Felhívhattál volna, hogy segítsek! Vigyázhattam volna én Markra. Sőt, jobb ötletem van! Te most szépen hazamész a fiadhoz, én pedig itt maradok. Már nincs sok idő zárásig, és ahogy látom, nem lesznek túl sokan. Könnyen elboldogulok.
Kate arca felderült a javaslatra.
– Biztos nem bánnád?
– Persze, hogy nem – mosolygott rá Fanny. – Indulj már!
Valóban kevés dolga akadt. Kiszolgálta a vendégeket, berakodott a mosogatógépbe, összébb pakolta a megmaradt süteményeket. Végül csinált magának egy teát, és letelepedett a pultnál lévő asztalhoz Kate egyik magazinjával. Épp fellapozta volna az újságot, amikor megszólalt az ajtó fölötti csengettyű, jelezve, hogy új vendég érkezett. Fanny felállt, hogy kiszolgálja, és bosszúsan látta, hogy Alexander Kougar áll a pult előtt.
– Nem tudtam, hogy pincérkedsz is – jegyezte meg a férfi. A hangja, a szavai és az a gúnyos félmosoly a szája szegletében annyira emlékeztette Fannyt a régi Alexanderre, hogy görcsbe rándult a gyomra. Minek kellett felbukkannia ennyi idő után? Pont most, amikor már kezdte úgy érezni, hogy kézben tartja az életét.
– Csak kisegítek – felelte könnyedén, de közben a szíve nyugtalanul kalimpált. – Adhatok valamit?
– Kávét és egy szendvicset. Egész nap nem ettem.
Fanny gyorsan megcsinálta a kávét, majd felmelegített két sonkás bagelt. Ügyelt rá, hogy ne nézzen Alexander felé, de a keze így is idegesen meg-megrebbent a teendők közben.
– Jó étvágyat! – tette le az ételt, és már sarkon is fordult volna, de Alexander megállította.
– Nem ülsz le? Persze, csak ha nincs semmi halaszthatatlan dolgod.
Fannynak esze ágában sem volt a szükségesnél többet beszélnie vele. Körülnézett a kiürült kávézóban valamilyen ürügy után kutatva, de hamar rájött, bármit is találna ki, az túl átlátszó lenne. Nem akarta, hogy Alexander gyávának higgye. Nem mintha számítana, mit gondol róla a férfi. Gondolatban vállat vont, felmarkolta a másik asztalon hagyott bögréjét, és leült a nyomozóval szemben.
– Úgy hallottam, az összes rendőr visszament a városba – szólalt meg, hogy ne nyúljon túl hosszúra a kínos némaság. – Sikerült kiderítenetek, mi történt?
– Valószínűleg öngyilkosság volt, esetleg baleset – felelte a férfi vontatottan. – De még várunk a részletesebb orvosi jelentésre.
Az ismét beálló csendben Fanny a vele szemben ülő alakot nézte, és megint úgy érezte, mintha a múlt hunyorított volna vissza rá. Alexander ugyanolyan ingerült mozdulattal túrt a hajába, ugyanúgy összeszorította a száját, mint annak idején, amikor idegesítette valami.
– Ha mindenki visszament Exeterbe, hogyhogy te még itt vagy?
A férfi elgondolkozva forgatta a kezében a bögrét, mintha a tartalmából akarná kiolvasni a választ. Fanny már azt hitte, nem fog felelni, egészen meglepte, amikor Alexander megszólalt.
– Valami zavar. Ha öngyilkos lett, miért nem találtunk nála búcsúlevelet? Ha baleset volt, miért nincsen meg a pénztárcája, az iratai? De persze nem nagyon tudunk mit tenni – grimaszolt a férfi, és mintha csak magának beszélne, tovább folytatta: – Várunk az azonosításra, ami lehet, hogy sokáig elhúzódik. Egy vízi hulla sosem szép látvány, és ezen a malomkerék csak tovább rontott. Amikor kihalásztuk a patakból, olyan állapotban volt a holttest, hogy még a saját anyja is nehezen ismerne rá.
Fanny torka összeszorult, és egyszerre nem tartotta olyan jó ötletnek, hogy újabb kortyot igyon immár kihűlt teájából. Felállt, és összeszedte a férfi elől az üres edényeket. Alexander lerakott az asztalra néhány fontot, majd szedelőzködni kezdett, közben kinézett az ablakon, aztán visszafordult Fanny felé.
– Nem látok más kocsit a parkolóban. Gyalog jöttél?
– Igen.
– Oké, akkor megvárlak, és hazaviszlek.
– Erre igazán semmi szükség, nem lakom messze. – Fanny ijedten pislantott a férfira. Még csak az hiányzik, hogy bármilyen rövid időre is, de össze legyenek zárva a kocsi utasterében! Azt sem akarta, hogy Alexander megtudja, hol lakik. Bár kicsi az esélye, hogy meglátogatja, hisz az elmúlt években egyszer sem kereste, ennek ellenére rossz érzéssel töltötte volna el, ha a férfi megismeri a címét. – Felesleges megvárnod! – közölte a korábbinál erélyesebben, de a nyomozó elengedte a füle mellett a szavait.
– Lehet, hogy egy gyilkos járkál odakint, természetes, hogy hazaviszlek – jelentette ki szárazon, aztán újra kihúzta a széket, és leült.
Fanny rájött, ha nem akarja elárulni, hogy jobban tart Alexandertől, mint attól az arctalan gyilkostól, nem tiltakozhat tovább. Legjobb lesz, ha gyorsan túlesnek azon a fuvaron, gondolta. Feszengve nekilátott hátralévő feladatainak; letörölte a pultot, majd az asztalokat is, kihagyva azt az egyet, aminél Alexander ült. Felsöpört és felmosott, ismét messze elkerülve a férfit, aki úgy tűnt, egykedvűen nézi ténykedését. Fanny a táskájáért nyúlt, és majdnem kiesett a kulcs zsibbadt ujjai közül, amikor bezárta a az első ajtót.
– Erre megyünk ki – intett a hátsó kijárat felé, és saját maga is alig ismert rá a hangjára, ami a szokásosnál jóval vékonyabban csendült. Olyan ideges, akár egy kamaszlány az első randija előtt. Milyen nevetséges!
Szótlanul megkerülték a háztömböt. A kávézó előtt álló terepjáró egy fekete Dodge volt, és csak a tetejére szerelt sziréna árulkodott arról, hogy hatósági jármű.
– Ezen az úton – mutatta Fanny, miután beszálltak az autóba –, aztán az utolsó utcán fel a dombra.
– Elhagyatott környék lehet – jegyezte meg Alexander, miközben kitolatott az útra.
– Igen, valóban az, talán épp azért szeretek ott lakni.


A könyvet itt tudjátok beszerezni: 

2019. szeptember 17., kedd

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! T. H. Fabling

Szeretném megköszönni T. H. Fabling Írónak, hogy interjút készíthessek, az Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatához. Fabling Írónak eddig két megjelent kötete van a Tiltott győzelem és a Visszavágó címmel. Mindkettő egy sci – fi, időutazós izgalmas töténet. A könyveket Könyv Guru Kiadó oldalán szerezhetőek be.

Egy élmény volt elolvasni és megtisztelő számomra, hogy interjút készíthetek az Íróval. Köszönöm a lehetőséget, hogy időt szánt a kérdéseimre. 




1. Meséljen  magáról egy kicsit? Mit lehet tudni önről?

Több mint negyven évig tanítottam matematikát és fizikát. Mellette mindig érdekelt a történelem, az irodalom, egyik kedvenc műfajom volt a SF. Zsoldos Péter, Csernai Zoltán, Asimov, Jefremov, a Sztrugackij testvérek könyvei.

2. Miért pont T. H. Fabling az írói neve?

A T. H. monogram, Fabling a fabula angolosítása.

3. Hogyan kezdte el ön az írói pályát?

Amikor elmentem nyugdíjba, hirtelen több szabad időm lett. Kocsmázni nem szeretek, egyszer kinyitottam a szövegszerkesztőt. A többi ment magától. A szereplőim élték az életüket, nekem csak le kellett írnom.

Kovács Ági

4. Írása  célja..

Elcsépelt válasz lesz. Örömet szerezni annak, aki olvassa. Remélhetően legalább annyit, amennyit nekem adott az írás.

5. Családja miként fogadta el, hogy ezen a pályán indul el?

Kicsit furcsállták, hogy ötven évi olvasás után átállok a másik oldalra, de támogatnak. Másként nem is lehetne. Amikor fut a történet, csúnyán tudok nézni, ha hétköznapi dolgokkal zavarnak. Hálás vagyok nekik.

6. Tervez-e  új könyvet kiadni, ha igen mesélne róla?

Igen, bár nyilván a "kiadni" a kiadótól függ. Nem SF lesz, családi, baráti kérés, írjak olyan könyvet, amiben nincs időutazás. A készülő történet klasszikus rejtvénykrimi. Van benne halvány, inkább csak sejthető áthallás a két előző könyv néhány szereplőjével, de igazából önálló történet. Viszont, lévén krimi, erről nem illik többet elmondani.

7. Vannak-e további tervei?

Igen.

Köszönöm szépen az interjút. 
Kívánom, hogy legyen még sok – sok könyv a közeljövőben.





A könyvet itt tudjátok beszerezni:
  




2019. szeptember 16., hétfő

Beleolvasó: Jud Meyrin:A múlt bűnei 3.rész

Meg is hoztam újabb beleolvasót Jud Meyrin: A múlt bűnei 3. részét. Ezúttal most Fanny gondolatai, érzései Alexander körül forog. Vajon mire gondolhat??  Újra fellángolhat a parázs közöttük? Vagy csak álom lesz Alexandernek?  Ha, tetszett az eddigi részlet, kérlek, hagyj nyomott a bejegyzést alatt. A könyvet a szerző oldalán megvásárolható.



Részlet:
Jud Meyrin: A múlt bűnei




Fanny esze minduntalan Alexander szavain járt. Borzasztó halál lehet egy malomkerék alá szorulva megfulladni! Szerencsétlen fickó talán önszántából ugrott a patakba, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, ám a kerék már nem engedte szabadulni. Fanny enyhén émelyegve próbálta elűzni a haragoskék vízben fuldokló, vergődő alak képét.
Egész nap rendőrök járták a falut, és fekete, vízhatlan kezeslábasba öltözött helyszínelők vizsgálták át aprólékosan a malom környékét és a patak partját. Fanny, miután leszállította az ételeket, visszahúzódott a házába, és elfoglalta magát a másnapi rendelésekkel. Még Kate-hez sem ugrott be a kávézóba délután, mint máskor, hogy elkerülje a rendőröket, de legfőképpen Alexandert. A férfi ennek ellenére állandóan befurakodott a gondolatai közé. Fanny még ennyi év után is fel tudta idézni Alexander érintését, az illatát, tenyere alatt a férfi szaporán emelkedő és süllyedő mellkasát... Mekkora hiba volt az a csók! A sors fintora, hogy ennyi év után sem tudja elfelejteni.
Másnap megjelent nála Ron, a kertész. Fanny kezdetben a nagyobb munkák, elvégzésére alkalmazta a férfit, aki azonban később is gyakran beugrott, és segített a kinti teendőkben, Fanny pedig örült neki, hogy nem egyedül kell rendben tartania a nagy kertet. A férfi olyan kevés fizetséget kért, amit könnyedén megengedhetett magának.
Ron épp a kert egyik végében lévő, gondozatlan földdarabot ásta fel, amikor Fanny kivitte neki a szokásos kávéját.
– Hallottál valami újat a hulláról, Ron? – kérdezte a férfit.
– Nem, de láttam, hogy a rendőrök már elkezdtek szedelőzködni – túrt bele a kertész fakó, gubancos hajába.
Az emberek gyakran pletykálták, hogy sötét titok lappang a múltjában, Fanny azonban úgy gondolta, a szóbeszédnek nincs semmi valóságalapja. Valószínűleg a kíváncsi falusiak csak azért találták ki, mert sehogy sem tudták szóra bírni a visszahúzódó természetű kertészt, aki néhány évvel korábban olyan hirtelen jelent meg közöttük.
Fanny visszament a házba, de nem lelte a helyét. Kezdett elege lenni az önkéntes magányból, és már vágyott egy kis beszélgetésre Kate-tel. Némi szerencsével, a többi rendőrrel együtt Alexander is elment a faluból, és nem kell attól tartania, hogy újra találkoznak. Kissé felvidulva bújt bele egyik nyári ruhájába, és úgy döntött, gyalog indul el.
Igaza volt Ronnak, állapította meg séta közben. A rendőrségi járművek, amik tegnap még a főutcán parkoltak, eltűntek, és egyetlen egyenruhással sem találkozott útközben.
– Nahát, előjött a remetelány! – kiáltott fel Kate, amikor benyitott a kávézóba.
– Ennyire nyilvánvaló, hogy bujkáltam? – húzta el a száját Fanny, és lehuppant egy székre.
Kate úgy nézett rá, mintha azt kérdezné, hogy a föld tényleg gömbölyű-e.
– Á, dehogy! – mondta csipkelődve.
– Így volt a legegyszerűbb. Kérhetek valami innivalót?
Kate kivett a hűtőből egy kancsó limonádét, kiöntött belőle egy jó adagot, és letette elé a poharat.
– Mondd csak, az eltűnésednek volt valami köze a nyomozóhoz?
– Alexander csak egy... Régi ismerős – próbálta Fanny elmismásolni a választ, de érezte, hogy az arcát elönti a forróság. Sosem tudott füllenteni Kate-nek, ahhoz a barátnője túl jól ismerte.
– Kétlem, hogy csak szimpla ismerős, de ha nem akarod, nem faggatlak. Legalábbis egyelőre. – Kate elmosolyodott, és Fanny csak most vette észre a szeme alatt húzódó árkokat.
– Minden rendben? – kérdezte bűntudatosan, amiért eddig nem tűnt fel neki Kate nyúzottsága.

– Annie szabadságon van, így kénytelen vagyok egész nap én tartani a frontot. Szerencsére a bébiszitter ráér, Mark miatt így nem kell aggódnom.

2019. szeptember 13., péntek

Dee Dumas: Piszkos titkok (Szerelem vihara 2.)

~~~ Recenzió ~~~

Mint,mindig most is köszönöm Álomgyár Kiadónak és Dee Dumas Írónőnek, hogy elolvashattam Piszkos titkok (Szerelem vihara 2.) c. könyvét. Számomra ez a két kötet nyár egyik legizgalmasabb romantikus könyve volt. Nagyon – nagyon megérte várni erre a kettőre. Dee Dumas írj még, kérlek. Mert imádom, ahogy írsz, írod a történetet. Újabb kedvencet avattam.


Dee Dumas:
Piszkos titkok
(Szerelem vihara 2.)



Tartalom:

 Semmi sem maradhat rejtve 
A megpróbáltatások még nem értek véget Zakaria és Zoé életében, hiszen hamarosan egy több évtizedes titokra derül fény, mely nemcsak Zakaria és családja életét változtatja meg, hanem a legjobb barátjáét, Gibrilét is. S ha ez még nem lenne elég, felbukkan egy nő is a múltból, aki semmitől sem riad vissza annak érdekében, hogy tönkre tegye Zakaria és szerettei életét. Majd egymást követően két tragédia is beárnyékolja a kapcsolatukat, így az izgalmak a tetőfokukra hágnak. 

Vajon létezik kiút ebből a reményvesztett életből? S ha igen, visszaállhat-e a béke a családok között? Tarts velem, hogy együtt bogozhassuk ki a titkoktól hemzsegő szálakat, Párizstól Egyiptomig.


Véleményem
5/5

Teringették, ez a második rész nagyon überelte az elsőt. De még, hogy.... Mennyi titok lappang ebben a történetben, szinte kiáltott, hogy derüljenek ki. Két főszereplőnk Zak és Zoé már - már azt hitték, hogy nyugodtan élhetik tovább az életüket. Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna nagyot. Olvasás közbe felmerült bennem, hogy tök jó lenne megfilmesíteni. Giblirt, ahogy az előzőnél sem csíptem, most meg pláne nem csípem. Hihetetlen egy férfi, ennyire nem lehet... Le sem írom. (Elnézést kérek az Írónőtől,de ez a pasi kicsapta nálam a biztosítékot.)
Ahh, utálom.

Zak, istenkém mintha a jóisten se akarná, hogy boldog legyen. Pedig annyi mindenen átmentek már, de újabb csapás éri őket. Már nem csak az ő boldogságukat veszélyezteti ez a titokzatos nő, hanem Fatimé és Gibril párosát is. Sajnáltam Fatimét. Egy szülőnek sem kellene átmennie, mint neki. Főleg, így. Gibrilt pedig egyenesen utáltam, hogy nem állt ki mellette és képes volt Zak barátságát, oly módon elárulni, hogy más épeszű ember nem tenné… Mindez a miatt a nő miatt, aki Zak és Zoé házasságát tönkre tette.

 Felkavaró és egyben magával ragadó történetet kaptam. Alig tudtam letenni. Olvastatta magát nagyon beszippantott, annyira filmszerűen pörögtek az események, hogy csak fogtam a fejem. Mi jöhet még? Kérdeztem magamtól. Dee Dumas írónő ékesen bebizonyította, hogy ez a téma az arab világ és a romantika jól áll. Erről kellene írnia, nem mást. Ezzel a két kötettel megvett engem. S szívesen olvasnék még többet. Hiszen ez a történet nemcsak Zak és Zoén keresztül meséli el…
Nagyon sajnáltam, hogy hamar vége lett, annyira olvastam volna még. Nem mondom, hogy némelyik emberkét nem nyúztam volna meg. De, hát ez van. Ilyen mély érzéseket váltott ki bennem.  

Ha olvastad az első részét, akkor megsúgom, hogy ebben a történetben is lesz ám jó sok csavar, hogy szószerint függővé tesz téged. Engem biztosan! Kíváncsian várom, hogy Dee Dumas legközelebb milyen könyvvel fog előrukkolni és fogja-e überelni ezt a két kötetet.


Nagyon köszönöm még egyszer! Szívből ajánlom nektek ezt a sorozatot. Nagyon megéri elolvasni. Igazán most látni az egyéniséget, jellemet, hogy nagyon tehetséges. Sőt, ha szabad ilyet mondanom, az előző kötetei elbújhatnak e mellett. Mert ez számomra etalon! 


A könyvet itt tudjátok beszerezni:

2019. szeptember 12., csütörtök

Dee Dumas: Piszkos alku (Szerelem vihara 1.)

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak és Dee Dumasnak , hogy elolvashattam Piszkos alku (Szerelem vihara 1.) c.könyvét, mely számomra nagy élmény volt. Azt kell, hogy mondjam ezek a kötetek lettek a legjobbak mind közül. Nagyon megérte kivárni, hogy egyben olvashassam el mindkettőt, de most az első részről fogok írni nektek. Cseppet sem unatkoztam, igazán varázslatos és szép történetet kaptam. Csak ajánlani tudom.


Dee Dumas:
Piszkos alku
(Szerelem vihara 1.)



Tartalom:

Engedd, ​hogy téged is megbabonázzon a Kelet csábító illata! 
Mathieu Darrieux nagy álma vált valóra, amikor megalapította párizsi parfümgyárát, melyet lányával közösen vezet. A francia parfüm különleges, keleties alapanyagait egy kairói férfitól, Qasimtól szerzi be, akivel végül társtulajdonosi viszonyba kerülnek, így a cég óriásivá növi ki magát. 
Egy félreértés azonban nemcsak a két férfi barátságát, de a társtulajdonosi viszonyukat is tönkre teszi, aminek következményeként Qasim kilép a cégből, ezzel a csőd szélére sodorva egykori üzlettársát. 
Zoé, Mathieu lánya, nem tudja tovább nézni apja álmának megsemmisülését, ezért úgy dönt, Kairóba utazik, hogy segítséget kérjen Qasimtól. Bár a férfi elutasítja őt, a fiának, Zakariának megesik rajta a szíve. Zakaria hiába szerelmes évek óta Zoéba, képtelen önzetlenül segíteni a lánynak, ezért egy olyan tisztességtelen ajánlatot tesz, ami miatt a nő gyűlölete a férfi iránt tovább mélyül. 
Vajon egy fiatal nő feláldozná magát az apja álma miatt? S ha igen, beleszerethet egyáltalán a gyűlölt férfiba? Ráadásul előbb-utóbb szembesülnie kell Zakaria múltjával is. S mi történik akkor, ha ebből a múltból felbukkan egy ismeretlen gyermek?


Véleményem
5/5

A teremtőbúráját... Ez aztán lehengerlő romantikus történet. Egy teljes nap alatt kiolvastam. Felejthetetlen.
Dee Dumas igazán varázslatos helyre vitt... Elmehetek én is Kairóban?
Gyönyörű történet egy megalkuvásról, mely évek óta tartó vajon szerelem révbe érhet? Egy alku, mely mindkettejüktől áldozatokat kíván és nem mellesleg Zoé is, kezd rájönni, mit érez valójában Zakaria iránt. S ettől készül ki rendesen, mert tudja, mit érez. Viszont Zak nem igazán tudja, hogy bízzon-e benne vagy sem. Hiszen a múltban őt csúnyán elbántak vele. Így teljesen meg tudom érteni az érzéseit, hiszen a bizalmat nehezen lehet elnyerni. De mégis lépésről – lépésről haladva Zak végül megbízik Zoéban. Csak, hát… ahogy lenni szokott valamelyik szerelmetes megbolondul és hülyeségeket követ el. Pont ettől lesz szuper történet, mert lehet örülni, bosszankodni vaaagy azt mondani: Nem vagy normális??

Szóval egy tanulságos kis mesét kaptam a bizalomról, a szerelemről és a helyes döntésekről.

Egy gyönyörű, izgalmas és perzselő szerelmi történetet olvashattam. A megalkuvásról, fájdalomról, csalódásról és a múlt elfogadásáról szól a história. Zoé , hogy mentse apja cégét nem kis áldozatot, hoz meg érte. Feleségül megy Zakariához a család legnagyobb döbbenetükre. Néha, agyon tudtam volna csapni Zak-et. Hihetetlen, hogy mennyi hibát követ el… Dee Dumastól már olvastam tőle könyvet, de messze ez lett a legjobb. Nem csak Zakról és Zoéról szólt ez a mesebeli történet. Hanem mindenkiről. Zak barátjáról Gibrilről akivel nem igazán szimpatizáltam vele. Érdekes volt, hogy Fatimé Zak unokahúga életéről is lehetett nyomon követni, bár drukkoltam, hogy ő is Gibril összejönnek végre.

Igazán varázslatos volt, ahogy Egyiptomról és annak ételeiről írt. Azt hiszem, meg kellene kóstolnom Baklavát, mert nem először olvasok erről az ételről. Szerző igazán részletesen mesélt Egyiptomról, de különösen egy fáraóról, ami nekem tetszett. Kíváncsivá is tett, így később utána is járok majd.

Egy szó, mint száz nagyon tetszett, élmény, élvezett volt olvasni. Nem hiába vártam, mert megéri elolvasni. Izgalmas és pörgős volt ez a történet, ahogy lassan végére értem azt hittem nem lesz meglepetés, de Dumas erre rácáfolt. Naná, hogy olyan csavart tett bele, amitől a hajam is elszállt. Nem lehetett letenni, mert annyira fogva tartott és várta a csattanót, hogy mikor lesz vége. Olvastam, olvastam és egyszer csak azt vettem észre, hogy hopp vége is lett. Néztem is jócskán… Ennyi? Nincs tovább?
Kész szerencse, hogy a második rész itt van. Nem tudtam volna kibírni. Annyi bonyodalmat, csavart tett bele Dumas, hogy csak kapkodtam a fejem. Ajánlani tudom. Megérte várni, hogy egyben elolvashassam. Egyébként szívesen olvasnék még ilyen arab világról többet is.

Kinek is ajánlanám? Aki szereti az arab világot, a romantikát és a feszültséggel teli történetet vagy csak kikapcsolódnál akkor ez neked való könyv.



A könyvet itt tudjátok beszerezni: 

2019. szeptember 11., szerda

Beleolvasó: Jud Meyrin: A múlt bűnei 2.rész

Meg is hoztam a következő részt Jud Meyrin: A múlt bűnei c. könyvből a következő részét. Hogy tetszett a múltkori rész? Folytatjuk továbbra is Prológus résszel.
Most ebben a részben megismerhetjük Alexandert az exeri rendőrségtől és Fannyval, akivel közel 10 éve alig látták egymást.  Jó olvasást mindenkinek!

 Részlet 
 Jud Meyrin: A múlt bűnei






– De ő legalább jóképű volt.
– Az igaz. Túlságosan is. Szerintem többet áll tükör előtt, mint én – grimaszolt Fanny. Jobbnak látta, ha eltereli a beszélgetést nem létező szerelmi életéről, ám mielőtt megszólalhatott volna, kopogás hallatszott a bejárat felől.
– Még bőven van idő nyitásig – jegyezte meg Fanny, de Kate már fel is pattant, hogy ajtót nyisson.
Egy magas, már-már hórihorgas alak lépett be a küszöbön. Onnan, ahol Fanny ült, csak talpig fekete ruháját és sötét haját lehetetett látni, ami kicsit a nyakába lógott, kócosan, mintha azelőtt túrt volna bele, hogy bekopogtatott a kávézóba.
– Az exeteri rendőrségtől jöttem – szólalt meg hivatalos hangon, és felmutatta az igazolványát.
A mély baritont hallva Fannyt elöntötte valami fura, nyugtalanító érzés, amit nem tudott hová tenni. Homlokráncolva fürkészte a férfit, közben fél füllel észlelte, hogy Kate felszisszen. Fanny a barátnője felé fordult, akinek örök-vidám arcát félelem árnyékolta be.
– Ugye nem a kisfiammal történt valami? – kérdezte Kate ijedten.
– Dehogy, ne aggódjon! – A zsaru távolságtartó hangja barátságosabbá vált. – Csak néhány rutin kérdést kell feltennem.
Kate, aki újra lendületes önmaga volt, miután eloszlatták aggodalmát, nyomban serénykedni kezdett.
– Jöjjön be! Készíthetek valamit önnek?
– Köszönöm, egy kávé jól jönne. – A férfi a pulthoz lépett, közben körülnézett, és Fanny most már látta az arcát. Döbbenten bámulta a jellegzetes sasorrot, az ismerős, fekete tekintetet. Aztán az emlékei mélyéről előkúsztak jóval zavarbaejtőbb képek is, olyan élesen, mintha nem is sok-sok éve, hanem tegnap történt volna minden.
– Helló, Alexander! – nyögte ki.
– Fanny? – A férfi szemében megcsillant a felismerés, és még valami más is. Nem öröm, ezt Fanny könnyedén megállapította. – Hogy kerülsz ide? – kérdezte Alexander, amikor már elviselhetetlenül hosszúra nyúlt a feszültséggel teli csend.
– Én készítem a kávézóba az ételeket – vonta meg Fanny a vállát, de közben a hátán végigfutott a borzongás. – Pár éve költöztem Ivybridge-be.
– Azt hittem, végleg az Államokban maradtál.
Alexander tekintetéből ki lehetett olvasni a fel nem tett kérdést, Fanny azonban úgy döntött, figyelmen kívül hagyja.
– Én pedig azt, hogy réges-rég a Kougar Enterprisest irányítod.
– Másképp alakultak a dolgok. Inkább nyomozónak álltam – kerülte meg Alexander is a választ, közben le sem vette a szemét a nőről. Fanny hátán újabb borzongáshullám indult útnak, és még a szája is kiszáradt. Innia kellett egy kortyot a teájából, hogy meg tudjon szólalni.
– Ha jól hallottam, kérdéseket akartál feltenni Kate-nek. Addig én megcsinálom azt a kávét.
Nem törődött Kate furcsálló pillantásaival, örült, hogy hátat fordíthat, és annak is, hogy lefoglalhatja a kezét valamivel. Miközben a pult mögött tevékenykedett, hallotta, ahogy a másik kettő leül egy távolabbi asztalhoz, de a beszélgetést a kávéfőző morajától már nem tudta kivenni. Készített egy sima eszpresszót Alexandernek, és hogy legyen oka tovább távol maradni, kirakott pár kekszet egy tányérra, közben végig a múlt járt a fejében. Sosem tudott kiigazodni ezen a férfin, a jelenléte mindig nyugtalansággal töltötte el, talán egy kicsit tartott is tőle. Aztán azon az estén minden megváltozott... De most nem szabad erre gondolnia! Legyűrte a menekülhetnékjét, és odament az asztalhoz.
– Köszönöm! – nézett fel rá Alexander, ahogy letette elé a poharat és a tányért. – Lenne néhány perced? Kérdeznék tőled is.
Fanny helyet cserélt Kate-tel, és várakozóan a férfira pillantott. Alexander vonásai élesebbek lettek, mióta nem látta, és le merte volna fogadni, hogy a szája sarkában húzódó ránc nem a nevetéstől mélyült el ennyire. Hiába telt el tíz év, a mogorva Alexander Kougar egy cseppet sem változott, és ez furcsa mód megnyugtatta.
– Jártál a régi malom környékén az elmúlt napokban? – tudakolta a férfi.
– Nem. Nem igazán esik útba.
– Találkoztál idegenekkel? Ismeretlen járművel, ami furcsa helyen parkolt?
Fanny elgondolkozott, hogy hová is vezethetnek ezek a kérdések. Talán betörtek valahová?
– Nem – jegyezte meg végül.
– Nem láttál valami szokatlant? Valakit, aki máshogy viselkedett, mint általában?
Fanny megrázta a fejét.
– Ha mégis eszedbe jut valami, hívj fel! – nyújtott át neki a férfi egy névjegyet.
– Mi történt? – érdeklődött Fanny elsüllyesztve a nadrágja zsebében az apró lapot.
Alexander kiismerhetetlen pillantást vetett rá. A szeme ugyanolyan tökéletesen el tudta rejteni a gondolatait, mint a sötét, vastag függöny, amit a színpad elé eresztenek le, hogy elrejtsék a következő jelenet előkészületeit a nézők elől.
– A gondnok észrevette, hogy megállt a kerék a régi malomnál. Azt hitte, meghibásodott. Hívott egy szerelőt, aki ma reggel kiment, és megnézte, mi történt.
A már-már monoton beszámolót hallva Fannyt hatalmába kerítette valamiféle rossz előérzet, amitől borsózni kezdett a háta.
– És mi volt a gond?
– Egy hulla. Beszorult a malomkerék alá.



A könyvet itt tudjátok beszerezni:

2019. szeptember 10., kedd

Böszörményi Gyula: Beretva és tőr (Ambrózy báró esetei 2, 5)

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Könyvmolyképző Kiadónak és Böszörményi Gyula Írónak, hogy elolvashattam Beretva és tőr 2, 5 kis regényét. Egyre jobban kezdem megkedvelni a történeteit, sőt inkább kedvencemmé avatom. Ki gondolta volna, hogy ez a történet számomra felüdülést jelent.


Böszörményi Gyula:
Beretva és tőr
(Ambrózy báró esetei 2, 5)



Tartalom:

1900 ​verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre.
Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog?
Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik!

Véleményem
5/5

Ahogy befejeztem az A Rudnay - gyilkosságok c. könyvét olyan üresség támadt bennem, hiányzott Mili és a báró. Még jó, hogy a 2,5 kis könyvecske itt volt velem. Kicsit enyhítette a hiányukat.
Nem mondom, Mili most sem tagadta meg önmagát. Ha a báró nem viszi magával, majd megy magától. Kedvenc jelenetem, amikor belépett a szobába, ahol épp kihallgatás folyt Perzsia uralkodójával.Mindenki ledermedt, különösképpen báró.. Na ő aztán nem örült a látványnak. Ah.. Mikor nem örült Milinek? 
Amilyen kicsike ez a könyvecske, annyi izgalom és fordulat volt benne. Nem hiányzik a jó megszokott gyilkosság, merénylet és rejtély sem. Visszaköszön Rudnay rendőrfőkapitány is tiszteletét tette.
Hiába élveztem a kötetet, még így is hiányoztak. Alig várom, hogy folytathassam Mili és Ambrózy báró történetét.
Másik legjobb jelenet a legvégén volt. Amikor is Ambrózy báró mindenkit összehív és elkezdi a maga kis játékát.
Mindenesetre ezt a kis kötetet is szerettem olvasni. Pár óra alatt, kényelmesen kiolvasható.
Nagyon ajánlom ezt 87 oldalnyi izgalmat, feszültséggel teli kis könyvecskét. Imádtam olvasni.Egy kis érdekesség a kis könyvecskével kapcsolatban, hogy egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy ügy.

Szívből ajánlom nektek! Vétek lenne kihagyni.


A könyvet itt tudjátok beszerezni:

2019. szeptember 9., hétfő

Beleolvasó: Jud Meyrin: A múlt bűnei

Jud Meyrin: A múlt bűnei c. könyvből hoztam nektek egy kis beleolvasót. Egy kis részletet fogok megosztani nektek és hetente fog kikerülni a blogra egy kis részlet. A múlt bűnei idén nyáron jelent meg és nagy sikerrel debütált, szerencsésnek mondhatom, hogy én elolvashattam a könyvet. Szívből tudom nektek ajánlani, aki szereti a romantikus / krimi műfajt. 
Íme egy kis részlet a történetből:

Részlet
Jud Meyrin: A múlt bűnei 



Prológus

Tíz évvel korábban

A zivatar, amit az újságok később az „évszázad vihara”-ként emlegettek, váratlan erővel csapott le a tóban fürdőző társaságra. Az erős szél kidöntött egy korhadásnak indult fát, az nekicsapódott a kávéház teraszának, és hatalmas robajlással összeroppantotta a tetőt. A lámpák pislákolni kezdtek, majd elsötétült minden. A csillagok rég eltűntek a sötét felhők felett, és a korábban békés tó hullámai a parti fövenyt csapkodták; a kis csapat pánikolva menekült.
Csak később, a vihar elvonulása után derült ki, hogy eggyel kevesebben vannak – Jamesnek nyoma veszett. Hiába loholtak fel-alá a megtépázott strandon a nevét kiabálva, hiába lestek be minden lehetséges búvóhelyre, nem találták. 
Később aztán a rendőrség vette át a keresést. Átfésülték a partot, a közeli erdőt, a tavat, de ők sem akadtak a nyomára.
Soha többé nem látta senki.

1.

Fanny az ébresztőóra sípolására ébredt. Megkönnyebbült, hogy elszabadulhat ködös álmától, amiben sűrű, sötétzöld aljnövényzetben menekült – hogy ki elől, arra már nem emlékezett. Kint még alig világosodott, de Fanny nem bánta a hajnali ébredéseket, se a kora reggeli sütés-főzést. Lendületes mozdulatokkal keverte össze a Viktória-torta piskótáját, aztán következett a spenótos és kolbászos quiche. A spenót a kertjében termett, a kolbászt pedig, ami puha és kellemesen fűszeres volt, egy helyi gazdától szerezte be. Amíg arra várt, hogy minden megsüljön, elővette a kamrából az előző nap kisütött kekszeket: a hosszúkás, skót vajasat és a kerek gyömbéreseket.
Nyolcra mindent tálcákra és ételhordókba pakolt, és még arra is jutott ideje, hogy lezuhanyozzon. Alig pillantott bele a tükörbe, míg néhány hatékony mozdulattal átfésülte hosszú, vörös haját. Magára kapott egy farmert és egy pólót, kirámolt a kocsija hűtött csomagterébe, majd útnak indult.
A kávézó, ahová naponta szállított ételt, Ivybridge főutcáján állt. Az utca ódon hangulatot árasztott apró, borostyán futtatta házaival, és a kávézó tökéletesen beleillett a képbe. Ugyanolyan kicsi és ódivatú volt, mint a többi ház, egyedül az utcafronton kialakított terasz tűnt ki a képből a modernségével, de Kate, a tulajdonos, ügyes kézzel rendezte be. A csak leheletnyit ütött-kopottnak tűnő székek és asztalkák kényelmesek voltak, a rózsa- és szőlőlugasok pedig kellemes árnyékot adtak.
Fanny leparkolt a kávézó mellett, és beengedte magát a pótkulcsával. Elkezdte bepakolni a pultba az ételeket, és már majdnem végzett, mire Kate befutott. Molett nő volt, széles, kifejező vonalú szájjal, és állandóan röpködő kezekkel. Egyetlen mozdulattal kibújt kardigánjából, és gyorsan bekapcsolta a kávéfőzőt.
– Alig tudtam Markot kipaterolni az ágyból, jól el is késtünk az óvodából. Még egy kávéra sem volt időm – hadarta. – Te kérsz egy teát?
– Igen, köszi.
Kate elkészítette az italokat, leült az egyik székre, és elégedetten sóhajtva kortyolt bele a kávéjába. Fanny belelógatott egy Earl Grey filtert a forró vízbe, aztán tejszínt és egy kanál cukrot tett bele. Kate gyakran húzta azzal, hogy csak az anyját akarja bosszantani a teázással. Fanny anyja ugyanis New Yorkban született, és hiába élt több mint harminc éve Angliában, a helyi tradíciókkal még mindig az őrületbe lehetett kergetni. Fanny már nem is tudta, hogy annak idején azért kezdett el teát inni, mert ízlett neki, vagy azért, hogy az anyját idegesítse. Mindenesetre már jó ideje nem tudta elképzelni tea nélkül a napjait, ahogy a kapcsolatát se az anyjával a megszokott hullámhegyek és hullámvölgyek nélkül.
– Milyen volt a vasárnapi ebéd? – érdeklődött Kate. – Anyád most épp kivel akart összeboronálni?
– Ezúttal senkivel, meg is lepődtem. 
– Pedig az a múltkori fickó nem is volt olyan rossz – vigyorgott Kate.
– Melyik? Apám üzletfele, aki kopaszodott, és közelebb állt az ötvenhez, mint a negyvenhez? Vagy az a szerencsétlen flótás, akit már nem is emlékszem, hol szedett össze az anyám, de az biztos, hogy nagyon nem akart ott lenni a szüleim ebédjén.


Ha tetszet a részlet a könyvet, itt tudjátok beszerezni:

2019. szeptember 8., vasárnap

Mike Menders: Macsóbőrben


Pár napja igazi nagy meglepetés ért engem, nem számítottam, hogy Mike Menderstől érkezik számomra legjobban várt könyv a Macsóbőrben címmel. Köszönöm Mike Menders , hogy lehetőségem nyílt megjelenés előtt elolvasnom a dögös könyvet. Igen, bizony az. Olyan Mike Menders-es történet.  


Mike Menders:
Macsóbőrben


Tartalom:

Milyen érzés lehet más bőrében ébredni? Mit tennél, ha új külsővel kellene élned? Felrúgnál mindent, vagy beilleszkednél? Tudod, ki vagy te, és ki akarsz lenni?


Véleményem
5/5

Te mit tennél, ha más bőrében ébrednél?

Teszi fel az író a kérdést máris a legelején. Jó kérdés, mit is? Igazából nem tudom. Komolyan. Tényleg...


Hadd kérdezzem meg, nem oldható meg, hogy 15 csillagot sózzak erre a kötetre? Mert annyira imádom.  Nagyon megérdemelne a 15 csillagoz. (Mosolygok magamban.)

Ez a történet igazán érdekes és izgalmas volt, mint amit eddig olvashattam. Érdekes megvilágításba helyezi a feltett kérdést. Adott egy fickó, aki máshol és más bőrében kelt fel és halványlila gőze sincs mi történt vele. Rögtön meg is jelenik lakáj emberke, aki Doktornak nevezi. Haladás. Később egy hölgy is megjelenik az úr színe előtt (kicsi irónia) és hát kellőképpen ellazította... Igazi pasi, nem mondom. Viszont, aki benne lakozik cseppet sem az a típus, aki más testét bitorolja. Ennek ellenére egy igazán magával ragadó, sodródó, pimasz, szókimondó, szexi és dögös történetet kaptam. Annak ellenére, hogy kicsinyke (Bosszankodom, mert olvastam volna még.) gyorsan ki is olvastam. Gondolkodóba estem olvasás után, hogy milyen lenne másik bőrébe bújni. Hiszen sokaknak felmerült már gondolatban ez a téma…
Viszont a történet végére megkapunk minden választ a feltett kérdésekre, ami olvasás közben felmerült.

Ha el szeretnéd olvasni, vigyázz, mert elképesztő mennyiségű erotika van benne. 

Szóval bátran ajánlom nektek ezt a kis történetet. De, ha lehet ne buszon vagy vonaton, olvassátok, mert kellően pirulás lesz a vége.

A könyv 2019. szeptember 17-én jelenik meg, de holnap szeptember 9-től már előrendelhető lesz NewLine Kiadó oldalán illetve nézz be az oldalamra Egy Hallássérült Lány Blogra vagy keresd fel Mike Menders Írói oldalát.

2019. szeptember 7., szombat

Böszörményi Gyula: A Rudnay - gyilkosságok (Ambrózy báró esetei 2.)

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm Könyvmolyképző Kiadónak és Böszörményi Gyula Írónak, hogy lehetőségem volt elolvasni Ambrózy báró esetei második kötetét az A Rudnay - gyilkosságok címmel. Teljes mértékben a rajongóvá váltam az írónak és Ambrózy bárónak. Nagyon imádtam olvasni egy élmény volt számomra.


Böszörményi Gyula:
A Rudnay - gyilkosságok
(Ambrózy báró esetei 2.)


Tartalom:
1900 ​ősze. 
Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki.

Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: számos olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog.

Véleményem
5/5

Te jó isten! Ez a könyv. Tömény izgalom, krimi a javából. Hát nem semmi ez egyszerűen zseniális. Lehengerlő és időnként humoros is  a javából. Mili továbbra is a kedvencem, nem vitás. Na, de a báró?? Hát, igen hozta a formáját... Nem is kicsit.
Újabb történettel kápráztatott el Böszörményi Gyula a Rudnay - gyilkosságok címmel. Elképesztő történet ennyi gyilkosságot több szálon futni nem kis teljesítmény és, hogy végén egy pontban végződjön.  Egyre bátrabban szólal meg Mili és élből, visszaszól drága bárónak. És, igen!!! Félszeg mosoly már meg volt. Ajj, de nagyon vártam erre. Ez is több mint semmi. Ahogy az előző köteteiben is, most is tetszett, hogy keveredik a fantázia és a valós történelmi események. Mindig is szerettem az ilyen történeteket olvasni.  Nem gondoltam volna, hogy ennyire rabjává válok a történetének. Amikor az első részt olvastam csak sejtésem volt, hogy milyen lehet a második rész. Most pedig várom a harmadik kötetet, hogy folytathassam. Hiányzik Mili és Ambrózy báró csipkelődő , néhol gúnyos beszélgetéseiket.
Felettébb érdekes tartottam, hogy eleinte hét gyilkosság volt, de mire az utolsó oldalakig már tízről volt szó. Velük nyomoztam, és gondolkodtam, hogy ki lehetett a gyilkos, értelmiszerző. Sejtésem volt, de nem gondoltam, hogy több lehet ennél. Ráadásul ennyire kacifántosan kellett kibogozni a szálakat. Bizony itt akadt ám sok szál.

Számomra ez az igazi krimi, ahol sok szál fel van vonultatva és az olvasó, pedig töprenghet egy sort, hogy merre is hova vezet.
A másik pedig Báróóó úúúúr!! Mikor veszi észre Milit?? Ne Tarrjánra legyen már féltékeny… Álljon sarkára. Ehh, komolyan!

Emma, Gerlice rész is rendben volt, kíváncsi vagyok, mikor lesz az a rész, hogy Mili találkozik testvérére. Nem igaz, hogy nem jön össze.  Ambrózy szerintem sejti már, hogy kiállt előtte. A vége nagyon pörgős lett, gyorsütemben zajlott az események. Nem győztem kapkodni a fejem. 
Ezzel a kötettel elérte az író, hogy akarjam olvasni a következőt. Azt hiszem, azt kell, hogy mondjam ide vele, a következő kötettel, de gyorsan.  

Kiknek is ajánlom? Akik szeretik a történelmi könyveket, a jó krimit, humort és az izgalmat. Nem bánják, hogy cseppet sem romantikus…. Vagy mégis … Ha egyszer elkezdted olvasni Böszörményi Gyula könyvét, onnantól kezdve függő leszel Milire és Ambrózy báróra.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:


2019. szeptember 3., kedd

T. C. Lang: A Lámpás nyomában

T.C. Lang: A Lámpás nyomában c.könyvet egy molyos ajándékozáson kaptam meg. Aminek nagyon örültem neki, mert nekem ekönyvben volt meg. Ez volt a harmadik ilyen ekönyv, amit vásároltam. Így még jobban örültem a nyomtatottnak. Most került kezembe, így újra elolvastam a történetet. Mit is mondhatnék másodszor is elvarázsolt. Bővebben lentebb olvashatod a véleményemet.


T. C. Lang:
A Lámpás nyomában



Tartalom.

Egy ​halandó és egy angyal. Egy kulcs. És egy démoni sereg, ami elválasztja őket egymástól.
Meddig terjed a mese világa? Mi választja el a valóságtól? És mit tehet egy hétköznapi lány, amikor átlépi a kettő közt húzódó határt?
Sarah felszolgálóként tengeti mindennapjait. Meg van róla győződve, hogy az angyalok és démonok a képzelet szüleményei, mégis ő talál rá a mennybéli lényre, Ronaelre.
Az angyalnak vissza kell szereznie az ellopott Lámpást az Alvilágból, ám csak akkor tud alászállni érte, ha megtalálja az emberek közt rejtőző Lovasokat. A számára ismeretlen közegben való eligazodáshoz szüksége van a lány segítségére. Együtt erednek a bukott angyalok nyomába, amivel hihetetlen események sora veszi kezdetét.
Sarah-t minden veszély ellenére elbűvöli az a világ, amelybe bepillantást nyer, miközben érzései Ronael iránt egyre inkább elmélyülnek – azok viszonzására azonban éppoly csekély az esély, mint küldetésük teljesítésére…
Egy angyalt szeretni még sosem volt ilyen kockázatos!


Véleményem
5/5

Kb 2 éve olvastam utoljára ezt a könyvet, akkor még ekönyvként vásároltam.
Egy molyos ajándékozás keretében kaptam meg nyomtatottan. Nem is gondoltam, hogy lesz nekem dedikálva T. C. Langtól.

Még mindig ugyanolyan jó, izgalmas kikapcsolódást nyújtott ez a könyv.. Amikor Ronael és Sarah elindultak a Lovasok után, nyakláncot beszerezzék végig azt vártam, mikor ugrik be Sam és Dean az Odaátból. (Vigyorgok).
Olyan feeling érzésem volt, másodszor is. Na, de kanyarodjunk vissza a könyvhez. Ronael és Sarah kalandjai igen érdekesek voltak. Bárcsak ennyire egyszerűen el teleportálhatnék. Létezik, ilyen angyal??
Ahogy megszerezték a nyakláncokat, nagyon jó volt. Vártam, hogy mikor jönnek rá a Lovasok, hogy medálok azok hamisak. Viszálynál viszont nagyon meglepett, hogy ki volt. Én az anyósra jelöltem. (Tudoom… Mindenki az anyósra szavazna… )
Izgis történet volt, de direkt lassan olvastam, mert nem akartam, hogy vége legyen. Mivel elég vékonyka volt a könyv, így hát spóroltam az olvasással. Tetszettek Ronael gondolatai a világról, ahogy beszél, hogy ő milyen volt és később mennyire meg tudod változni a történet végére. Hiszen megtapasztalta azt, amit mi emberek érzünk. A szerelmet, fájdalmat, a kínt. Én hiszek a mesékben, hogy jó elnyeri a méltó jutalmat, a gonosz pedig a büntetést. Imádom az ilyen jellegű történetek, ahol van bibliai vonatkozású részek, angyalok, ördögök és sok minden más.
Szívesen olvastam volna még, mert szerintem lehetett volna még húzni egy kicsit. Gondolom én.
Sarah! Nos, így másodjára olvasva már nem annyira szimpi, mint először. Olyan nyomulós volt kissé. De szerintem ez a jellemvonás kellett, hogy a végén pedig felnőjön a feladathoz. Hogy rájöjjön ő több, mint egyszerű halandó. Még nekem is el kellett fogadnom, hogy Sarah ilyen.  Mindenesetre másodszor izgalmas volt és egy cseppet sem találtam unalmasnak.Ahogy előzőleg írtam, mindketten megtanulták milyen az önfeláldozás, a szerelem, a fájdalom. A másik elvesztése és megtalálása

Most is 5 csillagot adok. Bízom benne, hogy T. C. Lang írja is következő regényét. Várom nagyon, hogy mit fog kihozni angyalos, ördögös történetből, már ha ez lesz a következő..

Kedvenc idézeteim:





A könyvet itt tudjátok beszerezni: