Előolvasás: Arbi Herds: Veszélyes igazságok - ("Összességében ez a könyv nagyon bejött nekem, szívesen olvasnék még többet az írónőtől, remélem, folytatja az írást, mert van benne plusz, amiét érdemes olvasni.")

Szeretném megköszönni Arbi Herds írónőnek, hogy megjelenés előtt elolvashattam a könyvét a Veszélyes igazságok címmel. Az írónő honlapján le lehet tölteni ingyen a könyvet, szívből ajánlom nektek. Igazi romantikus erotikus történetet kaptam kézhez, jó volt elmerülni benne, a vége meg… Áhh, hagyjuk is…

Arbi Herds:

Veszélyes igazságok

 Tartalom:

Sophie már mindent előre megtervezett.

Miután édesapja és nővére tíz évvel ezelőtt magára hagyta őt és édesanyját, akit pár évre rá szintén elveszített, semmi más nem lebegett a szeme előtt, csak az előre eltervezett élet elérése. Aztán minden megváltozik, mikor nővére visszatér egy idegen férfi oldalán.

Az addig tudatosan irányított élete fenekestül felfordul. Szembe kell néznie családja titkaival, és olyan érzéssekkel, amilyeneket még sosem tapasztalt. Sophie kénytelen megkérdőjelezni mindent, amit eddig helyesnek gondolt.

Rájön, hogy az igazság nem csak veszélyes, de tönkre is teheti az egész életét.

Véleményem

4/5

Tyűha, ez aztán nagyon ott van. Annyira, hogy majdnem buszon maradtam. Ajánlom! Mindig is szerettem a romantikus erotikus könyveket. Abi Herds nagyot alkotott. Kikapcsolt, teljesen belefeledkeztem az olvasásban, annyira magával ragadt. Nem mondom, hogy tökéletes, de megéri elolvasni. Kiindulásnak jó. Sőt! Ezek után szívesen olvasnék még többet az írónőtől. Colint eleinte nem csíptem, ez van. Érdekes stílusa van. Érződik rajta a titokzatosság. Egyik percben akarja Sophie-t, másik percben meg elküldi a ... Tudjátok. Ezt nem igazán tetszett. Viszont történet előrehaladtával kezdenek titkok nyomasztóvá válni. Egyre érdekesebb szereplők kerülnek be a történetben. Nagyon rég olvastam már ebben a zsánerben történetet. Jól esett a lelkemnek. Izgalmas, titokzatos, fülledt erotikával van megspékelve ez a történet. Kikapcsolt, megfogott.

Összességében ez a könyv nagyon bejött nekem, szívesen olvasnék még többet az írónőtől, remélem, folytatja az írást, mert van benne plusz, amiét érdemes olvasni tőle. Veszélyes igazságok című történetet eltudnék képzelni egy sorozatot is aká, vagy esetleg elbírt volna az utolsó oldalon pl két-három évvel későbbi részt, hogy vajon mi történt velük. A történet végére olyan érzésem volt, hogy nem teljesen zárult le az egész, hiába derültek ki a borzalmas titkok, még mindig van valami...

Négy csillagot fogok adni, mert annak ellenére, hogy nagyon tetszett, szerettem olvasni, én úgy érzem, van még hova fejlődnie az írónőnek. Az alap már meg van, zsáner is, amit remélem, nem változtatja meg. Érdemes írnia. Mert végre azt mondhatom, hogy nem lett a képembe tolva túlságosan a titkok, rejtélyek és főleg a kibontakozása, kellően fel lett építve a történetet. 

Szívből ajánlom, akik szeretik a romantikát, titkokat, rejtélyeket. 

Itt található  meg a könyv:

Arbi Herds írói oldala

Előolvasás: Anne Raven: Egy riport ára - ("Ez egy nagyon jó kikapcsolódást nyújtó, izgalmas családi titkokat rejtő szerelmi történet olvasható. Szívből ajánlom minden olyan romantikus lelkű olvasóimnak, akik szeretik a családi titkokat, romantikus szálakat, igazi rejtélyes történeteket.")

Szeretném megköszönni Anne Raven írónőnek, hogy megint lehetőséget kaptam, hogy elolvashassam a novemberben megjelenő következő könyvét az Egy riport ára címmel. Az írónőtől már nem az első könyvét olvasom már, eddig a Sekélyt volt szerencsém megjelenés előtt olvasni. Azóta nagyon szeretem az írását. 

Anne Raven:

Egy riport ára

Tartalom:

Nem hiszel a sorsban? Itt az ideje, hogy higgy!

A sikeres és gazdag Matthew Darmian teljhatalommal uralkodik vállalata felett Angliában. Magánélete mégis üres és felszínes.

Tíz éves kora óta nem hallott az apjáról. Gyűlöli őt. Váratlan halála azonban arra kényszeríti, hogy hazautazzon Magyarországra és feltépje a régi sebeket.

Jakab Petra szabadúszó újságíróként, mindenki más előtt ugrik rá a titokzatos örökös sztorijára, és mindent latba vet, hogy kiderítse mi történt húsz évvel ezelőtt.

Kettejük találkozása több lesz egyszerű interjúnál. A nő hamar rádöbben, ha meg akarja tudni az igazat a családról, a rideg és közönyös férfi játékszabályai szerint kell játszania. Kapcsolatuk gyorsan átalakul. A vágy úgy bontakozik ki köztük, akár a felkavaró titok, mely csak még több kérdést vet fel. A féktelen szenvedély egy rövid időre elhomályosítja a céljaikat, azonban a sérelmek és a hazugságok kíméletlenül törnek a felszínre.

Rá kell ébredniük, minél tovább tart ez a kaland, annál nagyobb árat kell fizetniük érte.

De vajon megéri megfizetni ezt az árat?

Véleményem

5/5

Újabb történet Anne Raven írónő tollából, Egy riport ára, nem egy tipikus szerelmi történet. Ez egy lassú kibontakozó szenvedélyes történet, mely egy alku köttetet meg. Egy alku során senki nem számított arra, hogy milyen titkok kerülnek felszínre.  Ezt szeretem nagyon, mert nem egy sablonos hétköznapi szerelmi bonyodalom bontakozik ki, Matthew számomra olyan, mint maga az Ördög, leigáz, nem számít senki és semmi. Petra pedig, mint egy vörös posztó Matthew számára, se nem lát, se nem hall kapcsolat alakul ki nála.

A történetben egy alkuval kezdődött, mely Petra köt Matthew-al. De egyikük sem számított arra mivé alakul át az egész. Miféle titkok kerülnek fel a felszínre. Őszintén ezt a történetet újra elfogom olvasni, mert nem egyszeri olvasni való kötet ez. Izgalmas történet, mely bonyolítja város polgármester titkai és Szalai körül rejtélyes dolgai.Vannak kedvenc párosom ebben a könyvben, mikor nincsenek számomra. Ugye?

Ádám és Dalma, róluk szívesen olvasnék még. Megkedveltem őket. Írónőtől olvastam eddig megjelent könyveit, nagyon megörültem, hogy felkért olvassam el megjelenés előtt álló könyvét. Jól is tettem, mert ez még jobb lett, mint a Sekély. Váltott szemszögből olvashatjuk, amiért nagyon szeretem ezt. Viszont a végén elbírt volna, szerintem pl 1-2 évvel később. Kíváncsi lettem volna, hogy mi lesz Matt-el és Petrával, illetve Ádámmal és Dalmával.

Ez egy nagyon jó kikapcsolódást nyújtó, izgalmas családi titkokat rejtő szerelmi történet olvasható.

Szívből ajánlom minden olyan romantikus lelkű olvasóimnak, akik szeretik a családi titkokat, romantikus szálakat, igazi rejtélyes történeteket.

Előrendelhető

Anne Raven Írói oldala

Libri

Álomgyár

Előolvasás: : Abby Winter-Veda Sylver: Miami ál(ar)ca - ("Szívből ajánlom minden olyan olvasónak, akik vágynak egy kikapcsolódásra, keresnek letehetetlen, izgalmas krimi könyvet, mely szenvedéllyel, titkokkal teli történet van benne. Számomra ez a könyv a legjobb, mehet is többi közé az év legjobbjai közé, mert ez a kötet az. ")

~~~ Előolvasás ~~~

Szeretném megköszönni Abby Winter és Veda Sylver írónőnek, hogy elolvashattam megjelenés előtt a közös könyvüket, a Miami ál(ar)ca címmel.Mikor olvastam, hogy közösen neki fognak egy történetet írni, akkor még nem tudtam, hogy ez a kötet nagy kedvenc lesz. Szintén e kötet olvasását is megcsúszva olvastam el, de hamar ki is végeztem.Hogy mit gondolok róla? Alább olvashatod a véleményemet

 Abby Winter - Veda Sylver
Miami ál(ar)ca

Tartalom:

Lisbet Spencer élete maga az amerikai álom. Hegedűművész anyjával és sorozatsztár apjával a háta mögött mindene megvan, amire mások csak vágyakoznak. Aztán az eddig tökéletesnek hitt világa egyik pillanatról a másikra kártyavárként omlik össze, míg végül már saját magában is kételkedni kezd.
A kriminálpszichológus, Craig Wilson az FBI profilozójaként, híres kimért távolságtartásáról és hűvös profizmusáról. A munkája a szenvedélye. S bár minden esete más és más, még soha nem vallott kudarcot. Legújabb megbízása azonban olyan megpróbáltatások elé állítja, amire nem készült fel. Mit tesz, ha az igaz érzelmek – amiket régóta kizár az életéből – most kíméletlenül lecsapnak rá?
Mi történik, ha Miami álarca lehull és olyan mocskos dolgok látnak napvilágot, amik mindenkit térdre kényszerítenek?

Abby Winter és Veda Sylver közös regényéből minden kiderül.

 

Véleményem
5/5

Ahogy az oldalamon írtam, nem is tudom miért nem hamarabb, kezdtem el olvasni. Talán azért, mert két kedvenc írónőm írt közös könyvet, kicsit féltem milyen lesz.
De kár volt félnem! Elképesztő, fenomenális egy könyvet tettek le. Egy este alatt olvastam ki, alig bírtam letenni, még a vacsimat is kihagytam, nem tudtam letenni.
Tudni akartam mi történt Lisbettel, és hogy halad a nyomozás Craig-el és Greta-val, ők FBI ügynökök. Gretát, de megtudtam volna tépni. Még így sosem éreztem egy karakter iránt. Utáltam, na.

Craig, hát igen őt imádom. Ki ne imádná. Ugye? Ahogy olvasgattam, eszembe jutott egy sorozat ott is FBI-osok a szereplők kriminálpszichológusok. Van egy színész, akire illene rá Craig karaktere, Daniel Henney színész. Végig ő rá gondoltam. Nem is lenne rossz ötlet, ha meg is filmesítenék a történetet.

Igazából nem is tudom, hol kezdődik Abby és Veda írása, és hol fejeződik be. Pedig olvastam mindkettőjüktől könyvet. Ez a történet annyira megfogott, imádtam minden sorát. Izgalmas, szenvedélyes, de ugyanakkor tele van csavarokkal, és kibogozhatatlan rejtéllyel, ami csak végére nyer értelmet az egész. Egészen addig nem lehetett tudni ki a tettes, amíg, az utolsó oldalakig el nem jutottam. Pörgős, letehetetlen, filmszerű cselekmény. Igazi vérbeli krimi-psziho történet. Senki sem az aki! Történet vége sem piskóta ám. Az egyszer biztos. Rejtélyes az egész ügy. Tuti egy csomó sorozatot, filmet néztek az írónők... Innen a jó történet.

Az tetszett, hogy végig fenntartotta a figyelmemet, izgultam mi lesz a az egésszel, mik fognak kiderülni még, hogyan lesz vége.
Ráadásul nem volt elnyújtva a veszekedés, és a "nem szólok hozzá"rész sem. Pont annyi, amennyi kell. Sehol nem volt unalmas részek, tartogatott némi meglepetéseket.
Ebben a kötetben finoman belefért a romantika és egy kis erotika is, lassan, szépen csúszott bele a történetben. Észrevétlenül azt veszed észre, nem is a nyomozás szálai érdekel már, hanem a páros.
Ahogy fentebb írtam Gretát nagyon utáltam, annyira karrierista, Fernando kissé dinka, Mollyt egyenesen imádom, igaz jó barát, ahogy a családja is. Bajban ismerszik meg ki az igaz barát, tartja a mondást.

Szívből ajánlom minden olyan olvasónak, akik vágynak egy kikapcsolódásra, keresnek letehetetlen, izgalmas krimi könyvet, mely szenvedéllyel, titkokkal teli történet van benne. Számomra ez a könyv a legjobb, mehet is többi közé az év legjobbjai közé, mert ez a kötet az. 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

NewLine Kiadó

Abby Winter Szerzői oldala 

Veda Sylver Szerzői oldala

Fejős Éva: Örökre Görögbe - ("Ha egy igazán könnyed, romantikus történetet szeretnél olvasni, ajánlom neked Fejős Éva könyvét Örökre Görögbe címmel. ")

Köszönöm Erawan Kiadónak, és Fejős Évának, hogy lehetőségem nyílt elolvasni Örökre Görögbe c. könyvét. Igazán szórakoztató és izgalmas regényt tarthattam a kezemben, ráadásul első Fejős könyvet olvashattam. Ahogy lentebb bővebben kifejtem a véleményemet a könyvről.

Fejős Éva:
Örökre Görögbe

 

Tartalom:

Fejős Éva szerethető regényhősei a görög gyöngyszemre, Santorinire utaznak és utaztatnak minket. A vadonatúj krimi egyik hőse Ladányi Niki oknyomozó újságíró, akit már a Karibi nyárban megismerhettek Éva olvasói, és utoljára a Margaritában találkozhattak vele.
A könyv nem egy sorozat része, hanem teljesen önálló történet, amelyben megjelenik Éva néhány korábbi, sok olvasója által nagyon szeretett szereplője is.

 Véleményem
5/5

Amikor megkaptam a könyvet, nagyon megörültem. Csodás a borítón. Először olvasok igazán Fejős Éva könyvet, bár van egy kettő, amiben belekezdtem, de ez tetszett számomra.
Néhány fejezet után úgy éreztem picit félre kellett tennem. Valahogy nem ment... Végül pár előolvasásaim után elővettem, és végre visszajött a hangulatom, hogy befejezhessem. Kellett ez a kis szünet. Mert ezután már úgy röpködtek az oldalak, hogy szinte már be is fejeztem. Gyors, haladós, gördülékeny volt az olvasás. A leírás a Santoriniről imádtam. Magam elé tudtam képzelni a szigetet, arcomon éreztem a meleg levegőt. Olyan volt számomra, mintha én is ott lettem volna, ahogy a szereplők többsége is oda megy. Lassan, de biztosan a szálak összefonódnak végére.

Kedvenceim az öreglányok, nagyik. Fenomenálisak. Persze Niki is, hiszen most először ismerkedem vele. Igazi menő csaj. Ő a kedvenc karakter az öreglányok mellett.
Szóval még jobban tetszik, élvezettel olvasom. Egyszerű, semmi bonyodalom, nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog, hisz olvastam a molyon az értékelését. Bár ritkán nézek utána egy adott könyvnek, erre kíváncsi voltam. Hát meglepődtem. Ízlések és pofonok. Mindenesetre nekem bejött.

Egy aprócska észrevételem van, érdemes a történet előző regényeit is beszerezni. Mert sajna vannak utalások az előző nyomozásokról. Engem, ez picit zavart, hogy nem tudtam mi is volt az. Így majd azokat is beszerzem, hogy elolvashassam. Hogy lássam miről is, maradtam le valójában. Bár a molyon úgy van jelölve, hogy nem sorozat része. Viszont én egy kissé hangyás vagyok a sorozatokkal kapcsolatban. Szeretem elejétől elolvasni az adott történetet.

Mindenesetre tökéletes kikapcsolódást nyújtott nekem. Jó volt olvasni, egyáltalán nem volt számomra erőltető olvasmány. S pont ez rejlik szerintem Éva írásaiban, hogy nem akar erőltetni semmit. Csak kikapcsolódjunk általa írt történeteivel.

Mindazonáltal önállóan is olvasható a kötet, ha esetleg ez zavaró lenne számotokra.
Azt hiszem joggal, mondhatom, hogy nem az utolsó lesz, amit olvasok Fejős Évától. Kellemes volt olvasni a könyvét.
Ha egy igazán könnyed, romantikus történetet szeretnél olvasni, ajánlom neked Fejős Éva könyvét Örökre Görögbe címmel. 

Könyvet itt tudod beszerezni: 

Fejős Éva írói oldala

Erawan Kiadó fb

Erawan Kiadó webshop

Carol McLogan: A túra - (" Lebilincselően izgalmas, romantikus kalandregényt foghattam a kezembe. Minden a túrával kezdődik. Kikapcsolt, izgalmas volt. Olvastatta magát, gördülékeny, olyan Carol McLogan-es. Carol hozta azt a formát, amit eddig olvastam tőle, izgalmat, letehetetlen könyvet. ")

 ~~~ Recenzió ~~~

Szeretném, megköszöni Carol McLogan írónőnek, hogy elolvashattam ezt a kalandregényt, mely A túra címet kapta. Bőven volt izgalom, kaland ebben a könyvben. Egy este alatt olvastam ki, annyira nem tudtam letenni. Kíváncsi voltam mi lesz velük továbbiakban.

 
Carol McLogan:
A túra

Tartalom:

Ashley ​és Jonathan minden vágya, hogy egyszer eljussanak egy Brazíl őserdei túrára. Amikor végre valóra válik, még nem tudják, hogy ez mindenben megváltoztatja az életüket. A túra nem úgy sikerül, ahogy azt elképzelték. Már az első napon baleset történik, ahol a tizenhárom főből álló csapat kettészakad, egy ember meghal, Jonathan megsérül és ráadásul az ellenszenves Jack veszi át az irányítást. Tudni való, hogy a baj nem jár egyedül. Fegyveres támadás, drog, börtön, és még ennil több minden teszi próbára a főhősöket. Egymásra vannak utalva, Ashley-nek minden bátorságára szüksége van, hogy helyt tudjon állni, megmenteni bajtársát, s közben folyamatosan lelkiismeretével küszködik. Jack nagymamája lép színre, hogy a háttérből minden téren kisegítse unokáját, nem kis derültséget és megrökönyödést okozva.
Utazz te is a szereplőkkel!
Részlet:
– Nézz a lábad elé! – figyelmeztette Jack.
Ashley csak ránézett, de nem válaszolt. Most ez végig engem fog figyelni? Miért nem foglalkozik mással? Különben is, azért jöttünk, mert ezt látni akartuk. Mi az, hogy nézzek a lábam elé? Nem nézhetek fel a fák lombjai közé? Ez szándékosan piszkál engem.
Most jutott csak eszébe, hogy el sem mondta neki, mi a véleménye a hotelban tett szemtelen megjegyzéséről. Ezt nem tudja neki elfelejteni, majd alkalomadtán a fejére olvassa. Egy meredekebb részhez érve kissé hangosabb lett a csapat: ebből is látszott, hogy nehezebb a felkapaszkodás. Csúszós volt a talaj a vizes avar miatt. Ashley-nek azonnal a felszakadt heréjű férfi jutott az eszébe, és már látni vélte Jonathant, ahogy a Tina nevű nő a lába közt matat. Te jó ég! Elhessegette a képet, felegyenesedett, hogy egy pillanatra megpihenjen. Maga mögé nézett, hol jár Jack, és azt vette észre, hogy őt nézi.
– Ügye nem a fenekemet nézted?
– Én mindig az orrom elé nézek. Ha az volt ott, akkor azt.
– Hát ez baromi jó! – méltatlankodott Ashley és előre fordult. Nem vette észre, hogy Jack alig észrevehetően mosolyra húzta a száját.

Véleményem
5/5

Lebilincselően izgalmas, romantikus kalandregényt foghattam a kezembe. Minden a túrával kezdődik. Kikapcsolt, izgalmas volt. Olvastatta magát, gördülékeny, olyan Carol McLogan-es. Carol hozta azt a formát, amit eddig olvastam tőle, izgalmat, letehetetlen könyvet. Csak annyiban tért el, hogy tudtam nagyjából mi lesz a vége, csak az oda vezető út nem volt világos. Tetszett az egész történet, a dzsungel, a veszély, stb mind érezhető volt. Számomra olyan volt, mintha egy filmet néznék. Szinte adott volt, hogy egy jó könyv lehessen.
A könyvben kétfelé oszlik a történet, az egyik fele a túléléséért harcoltak, míg a másik fele a szívükért, az egymásra találás volt a cél. A köztes részekben picikét olvashatunk Jonathanról, Tináról, Brunoról és a többiekről.

El tudnék képzelni egy külön történeter Katarina és Almeida között. Mert láthatóan van múltjuk és remélhetőleg jövőjük is van. Szerettem a párost, sajnáltam Almeidát, ami vele történt.

Viszont Jonathan egy nagyon irritáló, unszimpatikus egy pasas. Carol nagyon jól megírta a karakter, jól sikerült, hogy eleve megutáljam. De azt nagyon. Nem bírom elviselni, ha egy pasas picsog öszevissza, jó nem mondom, hogy ne sírjon, de akkor is legyen már férfi.
Tina egy butácska, naiv nőnek gondolom, azt hiszem. Tina és Jonathan megérdemli egymást.

Na,de Jack anyja és nagymamája... Főleg a nagymama, eszméletlen egy figura. Jókat vigyorogtam egy-egy beszólásain, ő lett a kedvencem. Imádtam, amikor kezébe vette az ügyeket és kedvére alakíthatta. Ha ő nem lenne, nem jöttek volna össze párosunk. 

 

Összességében ez egy izgalmas, szórakoztató, letehetetlen romantikus kalandregényt olvashattam. Ez is nagyon jól meg volt írva, mint ahogy az előző könyvei. Ha szereted a kalandregényeket, szívből ajánlom nektek A túrát. Érdemes elolvasni. Azt hiszem egy ilyen kalandregényt, szívesen olvasnék még az írónőtől legközelebb.
Itt van egyébként mellettem a másik kötete is, mely hamarosan elolvasom majd a címe Mondd, meg ki vagy!

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Carol McLogan írói oldala

S. A. Locryn: Edinburgh kék fényei - ("Locryn, isten adta tehetsége van, amit kár lenne elpazarolnia. Dennis és Davis a kedvenceim lettek olvasás során, hiszen előbb munkatársak, majd barátok, és később talán többek lettek egymásnak. Dennis és Davis, mindketten hordoznak lelki sebeket a múltjukból, és még sem félnek belevágni egy új kapcsolatban. Sőt! Mindketten túl akarnak a lépni a múlton, a fájdalmat elfelejteni. ")

Szeretném megköszönni S. A. Locryn írónőnek, hogy lehetőséget adott, hogy elolvashassam Edinburgh kék fényei című könyvét. Számomra nagy kedvenc lett, imádtam Dennis és Davis évődéseit, az, ahogy ismerkedtek egymással és a helyzettel. A könyvet Smaragd Kiadó gondozásában jelent meg, és bízom benne, hogy további kötetek is megjelennek írónőtől, mert iszonyat nagy tehetség van benne, érdemes elolvasni a könyvét Edinburgh kék fényei-t hamar kedvenceddé válik.

 

 S. A. Locryn:
Edinburgh kék fényei

(18 éven felülieknek ajánlott)

Tartalom:

Pokolian ​indul a nap, Davist ultimátum elé állítják. Már az ötödik mentőtisztet akarják a nyakába sózni. Neki, a veterán, Afganisztánt megjárt orvosnak! Még hogy ő kiállhatatlan?! Csak annyit akar, hogy mindenki hagyja békén. Dennis sem vágyik ennél többre, mégis társak lesznek. Amikor beosztják Davis mellé, megfogadja, hogy nem hagyja magát még egyszer megfutamítani, hiszen eleget tűrt egész eddigi életében. Rázósan indulnak a közös napok. Dennisnek nem csak a melóba kell visszaszoknia, de társa értelmezhetetlen viselkedését is kezelnie kell. Sokáig azt hiszik, hogy ennél rosszabb nem is történhetett volna velük, de a végeláthatatlan műszakok és riasztások alatt egyre jobban megismerik egymást, rájönnek mi volt az, ami eddig hiányzott az életükből. Hogy ezt megtalálják, nem pusztán a környezetükkel, hanem saját érzéseikkel is meg kell küzdeniük. Sejtelmük sincs, hogy eddigi megpróbáltatásaik pusztán bemelegítésül szolgáltak ahhoz, ami rájuk vár. Vajon képesek lesznek közös nevezőre jutni, vagy elkerülhetetlen, hogy Davis elveszítse a munkáját?  

 Véleményem
5/5

Amikor először olvastam kisebb nagyobb részleteket az írónő oldalán, már akkor tudtam, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Locryn, isten adta tehetsége van, amit kár lenne elpazarolnia. Dennis és Davis a kedvenceim lettek olvasás során, hiszen előbb munkatársak, majd barátok, és később talán többek lettek egymásnak.
Dennis és Davis, mindketten hordoznak lelki sebeket a múltjukból, és még sem félnek belevágni egy új kapcsolatban. Sőt! Mindketten túl akarnak a lépni a múlton, a fájdalmat elfelejteni.

Őszintén megmondom ez a fajta történet, jobban tetszik. Lassan indult a kapcsolatuk, néha viccesen, néha morcosan, néha távol egymástól, de mindig megoldották a gondjaikat. Olvasás közben megismerhettem Dennis és Davis családját, barátait, munkatársaikat és legfőképpen a gondolataikat, érzéseiket. Davis elég morcos volt, de ez csak a látszat, hiszen valójában egy érző lélek, aki igenis igényli, hogy szeressék. Csak sajnos túl sok lelki teher cipel, nyomja a vállát. Dennis pedig a családjától távol kellett élete legnagyobb döntését meghozni és ennek eredményeképpen, tért vissza mentősökhöz dolgozni. S itt ismerkedik meg Davis-el.

Nagyon szeretem filmekben, sorozatokban a mentősöket, rendőröket és tűzoltókat nézni. Így ez nekem ez a könyv számomra nagy kincs. Betekinthetünk mentősök hősies munkájukba,.ahol nem kis dolog életet menteni. Könyvben szereplők közül Tobyt kedveltem meg, bár eleinte nem tudtam igazán hova tenni, de később egészen megbarátkoztam vele. Adriann érdekes egy fickó, róla szívesen olvasnék még. Nat-ot nem tudom nem kedvelni, de számomra hogy is mondjam, harsány a viselkedése. S ez valahogy nem tetszik.
Van egy negatív szereplő, de szóra sem érdemes, annyira nem érdemel egy szót se. Nem bírom az ilyen előítéletes embereket.

Locryn élethűen írta le Dennis és Davis kapcsolatát, mintha ismerte volna őket vagy valakiről, mintázta, ki tudja. Mindenesetre nekem tetszett, kedvencem lett és nagyon várom a következő történetet, mert nagyon nincs még vége, szerintem. 

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Smaragd Kiadó

S. A. Locryn írói oldala

Beleolvasó: Garajszki Rozika: Amina - A szokás hatalma - ("Kikeresi Csaba számát, és hívja. A telefon hosszan kicsörög, Aminah türelmesen vár, de a srác nem veszi fel. Kicsit később megint újra próbálkozik. Most sem sikerül vele kapcsolatot teremteni. A lány megint elkezd kombinálni. Lehet, hogy már van új barátnője, hiszen nem találkoztak egész nyáron.")

Garajszki Rozika: Amina – A szokás hatalma című könyvéből hoztam egy hosszú részletet belőle. Emlékezés és fájdalmas részek következnek. Ha tetszett a részlet és olvasnád tovább a lenti bejegyzés alatt találhatod a vásárlási linkeket.

Garajszki Rozik:
Aminah- A szokás hatalma

Tartalom:

A ​befolyásos gazdag arab édesapa, Amir megerősített biztonsági kísérettel küldi Aminát vissza a Budapesti Orvosi egyetemre. A lánnyal a nyár folyamán olyan szörnyű dolog történt, ami ezt az őrzést megköveteli. Fényes nappal lőtték le a magyar édesanyját, aki pont a lány társaságában tartózkodott. Ez annyira megviseli Aminát, hogy képtelen a tanulásra. Vissza kell szereznie előző évi tanulótársát, akit az apa egy csók miatt máshová helyeztetett. Nehezen, de eléri édesapjánál, hogy Csaba ismét korrepetálja. Ám Amir olyan szerződést varr a férfi nyakába, ami még a lány érintését is megakadályozza, pedig a közöttük szárba szökkenő érzés nem múlt el. Kamerák hadával ellenőrzi az előírásainak betartását. A szerződés megszegése szigorú büntetéssel jár. Olyan szokás betartását követeli meg a lányától, ami elől maga is Európába menekült. Vajon képesek betartani az édesapa által előírt feltételeket? Mi lesz a szerelmükkel? És ki adott kilövési parancsot az édesanyára, Violára? Tud még boldog lenni Aminah, aki úgy kénytelen élni, mint egy kalitkába zárt madár?

ENGEDÉLLYEL
RÉSZLET

Aminah – A szokás hatalma

Mónival a temetőben

Móni mindenképp ki szeretné egy kicsit rángatni barátnőjét ebből az állapotából. Már nincs mit tenni, és neki is jobb lenne, ha nem emésztené magát azóta is egyfolytában. Ez az őrületbe fogja kergetni!
Van egy ötlete.
– Mit szeretnél most csinálni?
Aminah hosszasan gondolkodik.
– Ne mondd, hogy nincs ötleted? – kérdezi újból Móni.
– De, már van. Kimenni a temetőbe. Vinnék virágot édesanyának.
– Jó. Akkor kimegyek veled. Mivel megyünk? – kérdezi, miközben arra gondol, nem biztos, hogy ez a legjobb terápia a felejtésre. De talán még ez is jobb, mintha most Aminah hazamenne, és az egész délutánját önsajnálattal, búskomoran töltené a budai villában. – Hát velük – biccent Aminah az őrök felé.
– Mindenhová ők visznek. Nélkülük nem létezhetek.
Közli velük, mit szeretne. Azok csak bólintanak. A feladatuk kiszolgálni a lány igényeit. Csak akkor mondhatnak nemet, ha a lány akarata veszéllyel járna az életére. Vagy ha azt Amir másként rendeli. Kimennek az épületből, és beülnek a sötétített üvegű golyóálló autóba. A magyar őr vezet, az arab pedig melléjük ül hátra. Még megállnak egy virágboltnál. Aminah a biztonságiak kíséretében, no meg Móniéban, hosszabb hezitálás után választ két gyönyörű csokrot. Az egyik fehér rózsákból, a másik rózsaszínű szegfűből van kötve. Kiérve a temetőbe a rózsákat az édesanyja, a másikat pedig nagyszülei sírjára helyezi. Majd egy puha anyagot vesz ki a zsebéből, és az egész márványfelületet áttörli a portól. Amikor végez, leül az édesanyja sírjának sarkára, és megint potyognak a könnyei. Móni próbál beszélgetni vele. Addig se sír talán.
– Te csajszi! Mikor voltál itt utoljára?
– Miért?
– Mert az előző csokrok is teljesen frissek! Mintha azokat is most hoztad volna. És most ezzel együtt van itt már három.
– Azokat tegnap hoztam.
– No, idefigyelj! Én megígérem, hogy máskor is kijövök veled, te meg azt ígérd meg, hogy hetente csak egyszer jössz!

– De én nem akarom édesanyát elhanyagolni. Gondoskodni szeretnék róla. Sajnos már másképp nem tudok – mondja halkan a lány. Nem hüppög, de a könnyei azért potyognak rendesen. Alig győzi törölni őket. – Én őt nagyon szeretem.
– Nem is azt kérem tőled, hogy elhanyagold! A heti egy alkalom az pont elég. Addig a virágok is kitartanak, és a sír is ápolt marad. Neked viszont más dolgod is akad. A többi napra mást kell programozni! Tavaly például rendszeresen, tanultál Csabával! Ahogy elnézlek, ezt az idén is be kell iktatnod. Biztosan rád fér! Ha így haladsz, még ő se tud rendbe kapni! Láttalak! Egy szót se voltál képes beírni a gépedbe.
– Kellene. De Csabát nem is láttam egész nap! Pedig hiányzik.
– Lehet, hogy közbejött neki valami, csak holnap kezd. Vagy átment másik szakra. Nem beszéltél vele?
– Még nem. Mást biztosan nem választott. Mindennél jobban szeretett volna orvos lenni. Meg talán mondta volna a nyáron.
– Akkor hívd fel! Kérdezd meg, miért nem jött be. Szerintem… tudod a számát!
Hatásszünetet tart a mondatban, és kacsint egyet a lány. Ő is tud a bimbózó kapcsolatról, és még támogatná is, de sajnos ő se okosabb Aminah-nál. Nem képesek kijátszani az édesapát.
– Tudom. Majd estére, ha egyedül leszek, felhívom.
– Oké! De el ne felejtsd!
Mónika előre arra gondol, ezzel barátnője legalább leköti magát, és addig se búslakodik. Hátha elüt legalább egy órát is a csevegéssel. Biztos lesz mit mondaniuk egymásnak ennyi idő után. Meg hátha Csaba jobb hangulatba tudja hozni. Esetleg visszaadná Aminah életkedvét, ami bizony nagyon kellene neki. Úgy tudja, a tragédia előtt már épp kezdődött közöttük valami, aminek szerinte folytatódnia kellene. Most nagyon kellene a lelkének egy picinyke boldogság. Otthon a budai villában Mónit visszaviszik az egyetemhez, Aminah-t pedig a budai villába fuvarozzák az őrök. A villa gyönyörű. Hatalmas, modern stílusú, rengeteg üveg felülettel, és gyönyörűen rendezett kerttel. Bent tágas terekkel, óriási szobákkal. A lány félrevonul a saját lakrészébe, és úgy helyezkedik el az ágyán, hogy az egyik kamera se lásson rá a mobiljára. Nem kell mindenkinek látnia, kit fog hívni.

Kikeresi Csaba számát, és hívja. A telefon hosszan kicsörög, Aminah türelmesen vár, de a srác nem veszi fel. Kicsit később megint újra próbálkozik. Most sem sikerül vele kapcsolatot teremteni. A lány megint elkezd kombinálni. Lehet, hogy már van új barátnője, hiszen nem találkoztak egész nyáron. Azon az egy híváson kívül, amit ő kezdeményezett, nem is beszéltek. Csaba nem engedheti meg magának, hogy külföldi számot hívjon. Az ő oktatását is először csak a pénz miatt vállalta. Hogy ki tudja fizetni az egyetemi költségeit, mert őt a szülei nem tudják segíteni. Míg nem ismerte a srác körülményeit, nem is akart mellette tanulni. Arra gondolt, őt ne oktassa az egyetem ügyeletes szívtiprója. Csak akkor kezdett belehúzni, mikor apja megfenyegette, ha rossz lesz az eredmény, Csaba repül, ő pedig megy az arab nagymamához, és ott kell majd egyetemre járnia. Na, az végképp nem lenne jó! Ott egész másként néznek a lányokra. Akkortájt tudta meg azt is, miért vállalta a korrepetálását Csaba. A két ok együttesen nagyobb odafigyelésre sarkallta. Meg közben a srácot is megkedvelte. Rájött, mégse olyan bunkó, sőt inkább érzékeny, és nagyon aranyos. A külső nem mindig meghatározó. Ezért inkább belehúzott a tanulásba. Ezek után sikerültek jelesre az akkori vizsgái. Lehet, hogy a srác csak örömében udvarolgatott neki? Nem is volt mögötte érzelem? Csak örült, hogy megmaradt a fizetése? És most ezért nem veszi fel a mobilt. Meg eltelt az egész nyár. Találhatott közben olyat, akit könnyedén meg is kapott. Veszélyek nélkül. Végül is több mint két hónap! Az is lehet, hogy csak ott hagyta valahol a mobilját. Ezt az utóbbit szeretné hinni. Behúzódik a takarója alá. Nem tud nyugodni, megpróbálja még egyszer, de ennek sincs eredménye. Közben a házvezetőnő vacsorázni hívja. Az is kicsit eltereli a figyelmét. A bátyjáról, Zakariáról kérdezgeti, mert a srác már régen nem járt Magyarországon. Miután a lány felvilágosítja, egyelőre nem is nagyon fog jönni, mert édesapjának a fő segítsége lett, megint visszavonul a szobájába, és újból hívni próbálja Csabát. Összesen vagy hatszor tett rá kísérletet, de a srác egyszer sem vette fel. Most ettől van elkenődve nagyon. Félredobja azt az átkozott mobilt, mert ugye az a hibás, és az ágyra dől. Újból csak sír. Sajnálja önmagát, sajnálja az anyját, és ezt az egész elcseszett világot, a sok szerencsétlen körülményt, amibe akaratán kívül keveredett. Majd megint erőt vesz magán, és eldönti, másnap reggel első dolga lesz kinyomozni, hol lehet Csaba. Ismer pár srácot a haveri köréből. Azoknál fog reggel kezdeni. Ám hamar rá kell jönnie, hogy ő hiába tervezett. Ezt egy pillanat alatt keresztülhúzta valaki.

  A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Holanp magazain (ekönyv)

Garajszki Rozika írói oldala ­ 

Líra (Nyomtatott)

Beleolvasó: Garajszki Rozika: Aminah-A szokás hatalma-("Én hetekre padlót fogtam, apuka pedig a temetést intézte. Tudta, hogy itt szeretne nyugodni a szülők mellett. Hát most itt van. Idehozatta. Meg én is. Pedig lehet, hogy mellette kellene lennem. Vagy helyette. Én is ott voltam. Mi van, ha tévedtek? Én is tudok vezetni. Én is ülhettem volna a sofőrülésben. Ha én szállok ki arról az oldalról? Akkor most anyuka élhetne! Apuka pedig boldog lehetne vele. Rám úgyse figyel igazán.")

 Garajszki Rozika: Aminah-A szokás hatalma című könyvéből hoztam újabb részletet nektek. Ezúttal Aminah visszaemlékezik élete fájdalmas időszakára.

 Garajszki Rozika:
Aminah-A szokás hatalma

Tartalom:

A befolyásos gazdag arab édesapa, Amir megerősített biztonsági kísérettel küldi Aminát vissza a Budapesti Orvosi egyetemre. A lánnyal a nyár folyamán olyan szörnyű dolog történt, ami ezt az őrzést megköveteli. Fényes nappal lőtték le a magyar édesanyját, aki pont a lány társaságában tartózkodott. Ez annyira megviseli Aminát, hogy képtelen a tanulásra. Vissza kell szereznie előző évi tanulótársát, akit az apa egy csók miatt máshová helyeztetett. Nehezen, de eléri édesapjánál, hogy Csaba ismét korrepetálja. Ám Amir olyan szerződést varr a férfi nyakába, ami még a lány érintését is megakadályozza, pedig a közöttük szárba szökkenő érzés nem múlt el. Kamerák hadával ellenőrzi az előírásainak betartását. A szerződés megszegése szigorú büntetéssel jár. Olyan szokás betartását követeli meg a lányától, ami elől maga is Európába menekült. Vajon képesek betartani az arab édesapa által előírt feltételeket? Mi lesz a szerelmükkel? És ki adott kilövési parancsot az édesanyára, Violára? Tud még boldog lenni Aminah, aki úgy kénytelen élni, mint egy kalitkába zárt Madár?

 

ENGEDÉLLYEL

Visszaemlékezés a barátnővel

– Gyere, menjünk! Üljünk be a könyvtárba beszélgetni. Most úgyis alig vannak. Már mindenki a neten néz meg mindent.
– Nekem nincs semmi kedvem beszélgetni. Arrébb menni se, nemhogy a könyvtárig. Sőt. Még élni sincs. Karon ragadja Aminát, elindulnak a könyvtárba, és beülnek a sarokba. Ott biztosan nem háborgatja őket senki. Pláne, hogy a két testőr pont mellettük, a másik asztalnál foglal helyet, őket figyelve, és őrizve. A két hústorony láttán senki nem mer még csak közelíteni se.
– Anyuka a karomban halt meg! Olyan borzasztó volt, hogy le se lehet írni. Én azt az érzést még a legádázabb ellenségemnek se kívánom.
– Akkor meséld el! A temetés óta nem is találkoztunk. Te visszamentél Londonba, telefonon pedig nem akartam veled ilyenekről beszélni.
Meg azt mondják, amit az éteren áttárgyalsz meg, az nem titok többé. Most itt vagyok és hallgatlak. Hátha neked is jobb lesz, ha végre kiadhatod magadból. Esetleg megkönnyebbülsz!
– Talán sose lesz jobb. Soha! – kezdi Aminah, de megint könnyes lesz a szeme. Elég, ha csak visszagondol a tragédiára, már rögtön csak sírni támad kedve. – Éppen egy anyukával közös vásárlásból jöttünk haza. Vidámak voltunk, mert mindkettőnknek sikerült egy-egy szép ruhát venni. Meg Zakariának is találtunk egy jó pólót. Pont azon vacilláltunk, vajon mennyire fog majd örülni neki. Akkor éppen anyuka vezetett. Mert tudod, néha már én is szoktam. De akkor nem akartam. Csúcsforgalom volt. Ahogy a kapuhoz értünk, én távirányítóval nyitottam a kaput, és behajtottunk az udvarra. Akkor nekem nem volt semmi feltűnő. Beálltunk egészen a bejárat elé. Az a kaputól olyan huszonöt-harminc méter. Egyszerre nyitottuk az ajtót, és szálltunk ki. …Mély levegőt vesz a lány, és hüppögve mondja tovább.
– Ahogy becsaptam az ajtót, egy nagy durranást hallottam. Először azt hittem, én okoztam a csukással, de anyuka abban a pillanatban összeesett. Rohantam át az ő oldalára, közben egy motorost láttam elindulni, és elhajtani a kapunk elől. Én nem azzal, hanem anyucival foglalkoztam. Azt hittem, talán annyira megijedt, és azért esett össze. Elsőre semmit nem láttam rajta. Fel akartam emelni, de ahogy a hátát megfogtam, hogy megemeljem, a kezem csupa vér lett.


Torkom szakadtából kiabáltam, de addigra már ott volt a bejárati ajtótól a biztonságis. Ránézett, és azt mondta, „Sajnos menthetetlen.” … Érted?! Menthetetlen! … Csak tartottam térdre ereszkedve, és öleltem. Még mondani akart valamit, de nem jött ki érthető hang a torkán. Csak hörgött szegény. Hiába mozgott a szája. Sose fogom megtudni, mit szeretett volna még utoljára elmondani. Majd megfeszítette magát, és vége. Ráborulva sírtam. Nem sírtam, üvöltöttem! Addigra odaértek apukáék. Mellém térdelt, és elvette tőlem. Ölelte és csókolta. Hangosan zokogott, majd őrjöngött. „Ki merte ezt tenni? Esküszöm, meg fogom bosszulni, ha addig élek is!” Majd a bátyám is odatérdelt, és ketten ölelgették. Majd én melléjük. Hol egymást öleltük, hol édesanyát. … Fényes nappal! Délben! És hangtompító nélkül. A rendőrök azt mondták valószínűleg direkt, hogy megmaradjon a hanghatás. Hogy sose felejtsük el. Hát én nem is tudtam azóta se. Még mindig ott van az emlékezetemben az a hatalmas durranás. Meg a véres kezem! Szegénykét összekentem vele. Meg ahogy apuka öleli és csókolja az élettelen testét. Nagyon szerette őt. Anyuka volt a mindene. Azért költöztünk Londonba apu szüleitől, mert nem volt hajlandó anyuka mellé még egy arab nőt is feleségül venni, ahogy azt a nagymama szerette volna. Annyira szerette anyukát. És egy rohadt golyó, és nincs többé! Érted? … Dehogy érted! Én se értem.
– Nagyon sajnálom. Nem tudtam, hogy történt. Ez tényleg borzasztó.
Akkor nem beszéltünk róla.
– Nem. Én hetekre padlót fogtam, apuka pedig a temetést intézte. Tudta, hogy itt szeretne nyugodni a szülők mellett. Hát most itt van. Idehozatta. Meg én is. Pedig lehet, hogy mellette kellene lennem. Vagy helyette. Én is ott voltam. Mi van, ha tévedtek? Én is tudok vezetni. Én is ülhettem volna a sofőrülésben. Ha én szállok ki arról az oldalról? Akkor most anyuka élhetne! Apuka pedig boldog lehetne vele. Rám úgyse figyel igazán. 

– Ne emészd magad. Nem tudhatod a szándékot. Az ilyenek nem tévednek. És ha téged veszítenek el, akkor se lettek volna boldogok. Ilyet hogyan gondolhatsz? Tovább kell lépned! El kell felejtened!
– Nem tudom. Ezt nem lehet.
– Akkor ne gondolj rá! Gondolj valami vidám dologra! Mikor boldog voltál anyukáddal!

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni (Ekönyv)

Holnap Magazin   

Nyomtatott könyv

Garajszki Rozika írói oldala  

Líra

 

Beleolvasó:Tiszlavicz Mária: Madarat tolláról - ("Nyakláncot fűzünk gyöngyből, száraz tésztából meg virágból, ujjal festünk… Majd a tanárok megmondják, mi lesz a dolgunk. Nekünk csak vigyorogni kell. ")

Tiszlavicz Mária: Madarat tolláról című könyvből újabb részletet hoztam nektek. Hogy tetszett az előző? Várjátok a következőt? Mi lesz a csipetcsapattal vajon? Vajon ki lehet az a fiú akit Gina meglátott?

 

Tiszlavicz Mária:
Madarat tolláról

Tartalom:

Gina ​és Ábel látszólag két külön világban élnek. Gina szeretne mindenkinek megfelelni: a családjának, a barátainak, csak a saját vágyainak nehéz. Ábel egy autóbaleset következtében hallássérültté válik, elveszíti a magabiztosságát és a céltudatosságát – egyetlen barátja marad, Feri, a szárnyaszegett harkály.
Nyughatatlanul keresik a helyüket az emberek között, elfogadásra vágynak, amikor egy nyári táborozás során útjaik keresztezik egymást, és életük váratlan fordulatot vesz. Egy találkozás a medvével az erdőben olyan események sorozatát indítja el, melyek következtében Gina és Ábel kénytelen átértékelni eddigi vélekedéseiket. Mit jelent az őszinte barátság? Képesek vagyunk-e meghaladni egykori önmagunkat, tévedéseinket és hibáinkat? Meg tudunk-e bocsátani és nyitottabbá válni?

Tiszlavicz Mária már sokszor bebizonyította, mennyit jelentenek neki a hétköznapi színes mesék és az emberi lélek titkai. A Madarat tolláról jól bemutatja a fogyatékossággal kapcsolatos félelmeinket, ugyanakkor a nyitottsággal járó feloldozást is. A kisregény egy valódi és érzékeny történet a barátságról, az elfogadásról és a szerelemről. 

 

ENGEDÉLLYEL

– Hallottátok, kedves követőim, Georgina hercegkisasszony épp pihenőt tart!
– Tudod, ki a hercegkisasszony!
Próbáltam mérgesen nézni rá, persze sikertelenül. Reni letette a telefont, és egymásnak dőlve kacagtunk. Még az sem érdekelt, hogy a labda a lábunkhoz gurult, hagytuk, hogy Zsombor odaszaladjon érte.
– Beléd van zúgva – közöltem Renivel, miután kaptunk levegőt, és Zsombor visszament kosarazni.
– Nagyon helyes! – Reni vigyorgott, aztán az ajkába harapott, és rám nézett. – Szerintem Soma érdeklődik irántad…
– Inkább azt találjuk ki, mit csináljunk a kiskölykökkel! – vágtam közbe gyorsan. – Nézd, már meg is jöttek néhányan!
A bejárat felé fordultam, ahol időközben megnőtt a nyüzsgés. Negyedik osztályosok rohangáltak, néhány ötödikes a kavicsokat rugdosta fancsali képpel, miközben a szüleik a felügyelő tanárok segítségével megpróbálták őket szobákba osztani. Nagy volt a hangzavar, és ez csak még nagyobb lesz, ha megérkezik mindenki, emlékeztettem magam.
– Mit tudom én! – vont vállat Reni. – Nyakláncot fűzünk gyöngyből, száraz tésztából meg virágból, ujjal festünk… Majd a tanárok megmondják, mi lesz a dolgunk. Nekünk csak vigyorogni kell.
Egy darabig néztük a gyerekeket. Én lopva a fészer felé pillantottam, de már nem állt ott a nő és a srác sem.
– Már most utálom az összes kölyköt – fintorgott Reni. – A francba tudott Zsombor erre rávenni!
– Van egy-két tippem – vigyorogtam, mire a barátnőm könyöke a bordáim között landolt.
Zsombor anyukája is egy volt a tábort felügyelő tanárok közül, és a fiának minden évben itt kellett vigyáznia az alsósokra, immár ötödik nyara. Idén kibulizta az anyjától, hogy a Renivel és Somával mi is jöhessünk segítőnek. Előadta nekünk, hogy micsoda móka és kacagás lesz három hétig… Úgy gondoltam, a sok gyerkőc változatosságot fog jelenteni a másfél év önkénteskedés után az öregek otthonában. De rögtön azután, hogy megérkeztünk a táborba Renivel, rádöbbentem, hogy a barátnőmnek már tizedik óta tetszik Zsombor, és most elvárja, hogy legyek a szárnysegédje. Ettől kicsit olyan érzésem támadt, mintha egy gigantikus, huszonegy napos dupla randira toppantam volna be, ahonnan nincs menekvés. Ám a délelőtti eligazítás helyre tett minket – itt bizony kőkemény munkát várnak tőlünk. Vezessünk foglalkozásokat a gyerekeknek, játsszunk velük, találjunk ki feladatokat sorversenyre, felügyeljünk az étkezéseknél, vigyázzunk rájuk a kirándulásokon…
Ennek ellenére szép kis erdei tábor lesz, a kirándulások kimerülnek abban, hogy felmegyünk a faházak fölötti domboldalra, egészen a kerítésig. Ugyanis a felnőttek úgy döntöttek, a medve miatt biztonságosabb lesz a villanypásztoron belül maradni.
Ők már csak tudják.
– Mi is a kifogásod Soma ellen? – kérdezte Reni, miután visszafordult a szóban forgó srác felé.

Elhúztam a szám. Oké, el kellett ismernem, Soma a fekete hajával meg az atlétatermetével tényleg jól nézett ki, és történetesen elég okos, hogy a megye legjobb kémiása legyen. Többszörösen. Rendszeresen korrepetált általános iskolásokat, pusztán jófejségből. Ledobta a pólóját, úgy kosarazott. Elnézve a hátát és mellkasát borító szőrtengert, azon a szelfin simán összekevernék a medvével. Mellette a nyakigláb, majdnem kétméteres, szőke Zsombor a keret nélküli szemüveggel úgy nézett ki, mint egy Norvégiából idesodródott programozójelölt. Pedig töriből volt iszonyat penge a srác.
– Miért nem te hajtasz Somára? – kérdeztem vissza.
– Itt most rólad van szó! – Reni nem hagyta magát. Sosem hagyta.
– Nem akarok pasizni, kész. Nem azért jöttünk.
– Oké, vettem – vonult vissza Reni.
Én figyeltem tovább a tábor bejáratát, és igyekeztem elűzni a régi emlékeket. A legutóbbi barátom elég gyökér módon szakított velem, és ugyan már túltettem magam a hazugságain, még mindig nem éreztem elérkezettnek az időt a randizásra.
A gyereksereg meg az aggódó szülők mellett észrevettem a fiút a fészerből. Magas volt, bakancsban trappolt, felkarján megfeszült az izom, ahogy talicskában egy kupac földet tolt maga előtt. A mozgása valahogy… nem bírtam megfogalmazni, de máshogy mozgott, mint a srácok a hátam mögött. Ahogy egyik lábát tette a másik után, amilyen komor figyelem uralta a vonásait… A virágágyásokhoz tartott, leguggolt, és kislapáttal elkezdte berakni a muskátli cserepébe a földet. Pontos, kiszámított mozdulatokkal, csak arra figyelt, amit csinált.
– Ő kicsoda? – böktem a srác felé.
Nem lehetett idősebb nálunk, de nem a mi sulinkba járt, az tuti. A szél belekapott a kócos, barna tincseibe.
– Az előbb mondtad, hogy nem akarsz pasizni, erre rögtön kiszúrsz magadnak valakit? – Reni előkapta a telefonját, én meg a szemforgatások közepette megbántam, hogy egyáltalán megszólaltam.
– Hallgassátok, követőim, Georgina kisasszony kiszúrt magának egy fiút! – Megfordult, hasra vágta magát a fűben, és a kamerával ráközelített. A fiú kihúzta magát, beletörölte a homlokát a pólója aljába. Pár pillanatra kilátszott a lebarnult háta. – És nem is akármilyen fiút! Nos, édes követőim, kinek tegye rendbe a gazos kiskertjét ez a palántabajnok?
– Idióta vagy – vihogtam.
Na de beszéljek Reninek a kételyeimről, amik felötlöttek bennem a fiút nézve?
Reni előrébb kúszott, hogy közvetíteni tudja a fiú minden mozdulatát. Aki most éppen felállt, és belehajította a lapátot a talicskába.
– Fordulj meg, hadd lássuk az arcodat! – suttogta Reni, és még jobban ráközelített. A fiú alakja teljesen betöltötte a képernyőt.
Zsombor hirtelen felüvöltött, majd a kosárlabda átrepült a fejem fölött.

 Itt tudod beszerezni a könyvet ekönyv formájában.:

Tiszlavicz Mária írói oldala

Ez-Könyvek Kiadó

Beleolvasó: Garajszki Rozika: Aminah-A szokás hatalma ("Ezen soha sem fogok túllépni. Ez lehetetlen. Az életem minden egyes pillanatában annak az átkozott napnak az emléke van előttem. Panaszkodna, de közben bejön egy professzor, és kezdődik az előadás.")

Megint jöttem egy újabb beleolvasóval, még hozzá Garajszki Rozika: Aminah-A szokás hatalma című könyvéből hoztam. Köszönöm az írónőnek, hogy megoszthatok részleteket a blogomon. A könyvet Holnap Magazin oldalán szerezhető be.

Garajszki Rozika:
Aminah-A szokás hatalma

Tartalom

 A befolyásos gazdag arab édesapa, Amir megerősített biztonsági kísérettel küldi Aminát vissza a Budapesti Orvosi egyetemre. A lánnyal a nyár folyamán olyan szörnyű dolog történt, ami ezt az őrzést megköveteli. Fényes nappal lőtték le a magyar édesanyját, aki pont a lány társaságában tartózkodott. Ez annyira megviseli Aminát, hogy képtelen a tanulásra. Vissza kell szereznie előző évi tanulótársát, akit az apa egy csók miatt máshová helyeztetett. Nehezen, de eléri édesapjánál, hogy Csaba ismét korrepetálja. Ám Amir olyan szerződést varr a férfi nyakába, ami még a lány érintését is megakadályozza, pedig a közöttük szárba szökkenő érzés nem múlt el. Kamerák hadával ellenőrzi az előírásainak betartását. A szerződés megszegése szigorú büntetéssel jár. Olyan szokás betartását követeli meg a lányától, ami elől maga is Európába menekült. Vajon képesek betartani az arab édesapa által előírt feltételeket? Mi lesz a szerelmükkel? És ki adott kilövési parancsot az édesanyára, Violára? Tud még boldog lenni Aminah, aki úgy kénytelen élni, mint egy kalitkába zárt Madár?

 

ENGEDÉLLYEL

Közben megint meghall valamit a prof.előadásából. Illetve a végéből. A következő előadásra ezt is nézzék meg. Mit?… És hol?… Azt látja, hogy a többiek lassan szedelőzködnek, és elindulnak az ajtó felé. No, majd most figyeli Csabát, hátha olyan helyen ült, hogy nem láthatta. De most sincs sehol. A végén, amikor már teljesen kiürült a terem, őt is felállítja a két megtermett óriás, és átülteti egy másik előadóba. Ott megint a tavalyi segítségét keresi Hasztalanul. Itt sincs. Pedig most nagyon nagy szüksége lenne rá. Már kezdtek nagyon jóbanlenni egymással. Csaba többször átölelte, egyszer meg is csókolta. Az a csók olyan gyönyörű volt. Hosszú és érzéki. Még a bőre is bizsergett tőle. Azóta se tudja elfelejteni. Most is biztosan meghallgatná. Neki kiönthetné a szívét. És még talán kicsit meg is tudná vigasztalni.Egy újabb olyan csók, és felengedne a jéggé dermedt szíve. De valamiért nincs. Pedig nyár óta nem is beszélt vele csak egyszer. Akkor még az édesanyja is élt. Stikában felhívta Londonból. Már nagyon hiányzott a srác neki. Legalább a hangját szerette volna hallani. Érdemes is volt. Még az éteren keresztül is olyan nagyon szépeket tudott neki mondani lágy búgó hangján. Nyugtatólag hatott rá. Boldog volt tőle hosszú ideig. De ez se volt sokáig titok. Legalábbis apja előtt nem. Édesapja gyorsan rájött, és kérdőre is vonta. Talán elhitte, hogy a tanulásról beszélgettek, de ez egyáltalán nem biztos. Fura képet vágott.Most miért nincs itt? Pedig most akkora szüksége volna egy kis megértésre, mint még soha. Az a búgó, meleg hang most talán megnyugvást adna háborgó lelkének. Szüksége lenne rá.  Meg talán Csaba erős ölelő karjára is. Szeretetre. Erre vágyna most nagyon! Mióta nincs édesanyja, nem is kapott ilyet. A bátyjától néha, de az nem ugyanolyan. Megint lehajtja a fejét, és könnyek szöknek a szemébe. Apja egészen más. Kemény ember. Érzi ugyan a szeretetét, de még alig-alig ölelte őt át. És erre most meg elküldte ide tanulni. El Londonból Budapestre. Se apuka, se testvér. Olyan egyedül van, mint még soha életében. Hiába vigyázzák minden lépését a biztonságiak, meg a budai villájukban is vagy húszan őrzik a testi épségét és a villa biztonságát, ő akkor is egyedül van. Még szólni sincs kihez. A testőrök nem nagyon beszélgetősek. Nem az a feladatuk. Megint az ajtó felé emeli könnyes tekintetét. Sóvárogva várja Csaba belépését. Nem jön. Ám mégis felcsillan a lány szeme. A srác helyett valaki mást lát meg az ajtónál. Ennek a személynek legalább ugyanannyira örül.

Mónika tekinget, amint belépett. Aminah felemeli a kezét. Jelez neki, hol van. A barátnő sebes léptekkel közelít, és levágja magát az Aminah mellett lévő helyre. A mögötte lévő arab biztonságis már abban a pillanatban le is fogja. Még Móni feneke szinte le se ért a székre, már mozdulatlanságra lett ítélve. A magyar őr szól angolul, hogy ne, mert ő már ismeri a lányt tavalyról, de addigra Aminah is rákiált a testőrre. Arabul beszél hozzá. – Ne bántsd! Ő a barátnőm! Mónika.
A testőr elengedi a lányt, aki most már üdvözli Aminah-t.
– Szevasz, csajszi! Hogy vagy? Egyébként kösz a fogadtatást!
És a biztonságis felé bök a hüvelykujjával.
– Bocsi az őr miatt. Még nem ismer. Borzasztóan érzem magam!
Ezen soha sem fogok túllépni. Ez lehetetlen. Az életem minden egyes pillanatában annak az átkozott napnak az emléke van előttem. Panaszkodna, de közben bejön egy professzor, és kezdődik az előadás. A lányok csendben lesznek. Móni jegyzetel a laptopjába. Aminah megint nem tud figyelni. Hiába van neki is az ölében a méregdrága gépe, ki se nyitja. Semmit nem ért az egészből. Hallja a hangot, de értelmezni már nem képes. Három nyelven beszél perfekt, mégis olyan érzése van, mintha az előadás egy negyediken menne. Mondjuk kínaiul. Nem képes az elméjébe férkőzni egyetlen elmondott mondat sem. Az egész egy értelmetlen hablatynak tűnik számára. Folyton édesanyja jut az eszébe. Meg a rengeteg rossz, ami azóta történt vele. Állandóan egyedül volt. Bezzeg míg élt az anyukája! Az olyan volt, mintha lett volna még egy barátnője. Mindent meg tudott vele beszélni. Még Csabát is. Mindenhová együtt mentek. Szerettek együtt vásárolni a család férfijainak. Anya volt a praktikusság, Aminah pedig a divat. Ketten együtt nagyon jókat hoztak össze. Azóta meg szinte sehová nem mehetett. Vagy csak díszkísérettel. Apja nagyon féltette, viszont alig ért rá vele beszélgetni, mert a nyomoztatással, és az üzlettel volt elfoglalva. Talán nem is ismeri igazán. Meg ő se tudott volna mosolyt csalni lánya arcára, mert ugyanolyan szomorú volt. Meg a bátyja is. Azelőtt sokat civódtak, hülyéskedtek, és beszélgettek, azóta viszont ő is bezárkózott. Más lett. Megint arra eszmél fel a gondolataiból, hogy ürül a terem. Móni löki meg a könyökével. 

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni (Ekönyv)

Holnap Magazin 

 

Nyomtatott könyv

Garajszki Rozika írói oldala

 

Beleolvasó: Garajszki Rozika: Aminah - A szokás hatalma- ("Üveges tekintettel bámul maga elé. Nincs igazán képben, hogy miről is szól az előadás. Ki is tartja? Sőt, azt se tudja igazán, hol is van most.")

Köszönöm Garajszki Rozika írónőnek, hogy Beleolvasó rovatomban néhány részletet megoszthatok Aminah – A szokás hatalma című könyvéből. Hetente két részt fogok majd hozni. Ha tetszett a részlet, és egyben olvasnád el a lenti bejegyzés alatt, fogod megtalálni a linket. A könyv Holnap Magazin gondozásában jelent meg.

Garajszki Rozika:
Aminah- A szokás hatalma

Tartalom:

A befolyásos gazdag arab édesapa, Amir megerősített biztonsági kísérettel küldi Aminát vissza a Budapesti Orvosi egyetemre. A lánnyal a nyár folyamán olyan szörnyű dolog történt, ami ezt az őrzést megköveteli. Fényes nappal lőtték le a magyar édesanyját, aki pont a lány társaságában tartózkodott. Ez annyira megviseli Aminát, hogy képtelen a tanulásra. Vissza kell szereznie előző évi tanulótársát, akit az apa egy csók miatt máshová helyeztetett. Nehezen, de eléri édesapjánál, hogy Csaba ismét korrepetálja. Ám Amir olyan szerződést varr a férfi nyakába, ami még a lány érintését is megakadályozza, pedig a közöttük szárba szökkenő érzés nem múlt el. Kamerák hadával ellenőrzi az előírásainak betartását. A szerződés megszegése szigorú büntetéssel jár. Olyan szokás betartását követeli meg a lányától, ami elől maga is Európába menekült. Vajon képesek betartani az arab édesapa által előírt feltételeket? Mi lesz a szerelmükkel? És ki adott kilövési parancsot az édesanyára, Violára? Tud még boldog lenni Aminah, aki úgy kénytelen élni, mint egy kalitkába zárt Madár?

 

BELEOLVASÓ
ENGEDÉLLYEL

 Aminah – A szokás hatalma
 
Az egyetemen

A gyönyörű barna bőrű, karakteres arcú, modellalkatú lány farmerben és fekete pulóverben fásultan ül a székében. Hosszú fekete haja összefogva, lazán a feje tetejére csavarva. Üveges tekintettel bámul maga elé. Nincs igazán képben, hogy miről is szól az előadás. Ki is tartja? Sőt, azt se tudja igazán, hol is van most. Meg talán még azt se, hogy a fenébe került ide. Ő jött magától, vagy úgy hozták. Miért kell itt lennie? Csak azért van itt, mert az a két kétajtós szekrény méretű fazon, aki minden lépését számon tartja, ide vezette, és ebbe a terembe ültette le. Sőt, most is itt ülnek mögötte. Egyetlen pillanatra sem téveszthetik a szemük elől. Ez a parancsuk. De magát Aminát nem igazán érdekli hol van. Nem is tudja, mit is gondolt édesapja. Hogy tudna ő most ilyen állapotban tanulni, amikor még az odafigyelésre is képtelen. Tavaly se ment neki igazán, pedig akkor még minden rendben volt körülötte. Igaz akkor egész más oka volt a nem tanulásra. Egyszerűen a barátnők, a vásárlás és a csavargás érdekelte jobban. A tanulástól legalábbis sokkal jobban. Elvégre csak tizenkilenc múlt akkor. Még nem érezte a súlyát, hiába tudta, hogy mindenképp orvos szeretne lenni. Úgy volt, ráér még. Majd úgyis behozza, hiszen, ha kicsit jobban ráfekszik, akkor minden oké. Könnyen kúsznak a fejébe a megjegyzendő példák. Most pedig, hogy minden, illetve csak egyvalami, de az nagyon összeomlott körülötte, hát nem érdekli semmi. Még önmaga sem, nemhogy a környezete! Mi van, ha az a golyó nem is az édesanyját, hanem őt akarta eltalálni. Ha mégis

neki szánták. Ezt még a saját apja sem tudta kizárni. Akkor még tutira nem. Most már talán. De még mindig sok a kétely. És az édesanyját is! Ki lőhetett rá? Miért kellett meghalnia? Ki a fenének árthatott annyira, hogy az életére törjön? Csak azért, hogy ő most teljesen egyedül legyen ebben a rohadt világban? Ebben a francos városban? Ez csak akkor volt gyönyörű számára, amikor mind a négyen itt voltak! A szülei, a bátyja, és ő maga. A család. Akkor még nagyon szeretett itt lenni. Tetszettek az éjszakai fényei, a nappali zsibongása, a hangulata, a forgataga, és minden, ami körülötte volt. Egészen más, mint London. Mikor a villájuk ablakából éjjel a Duna-partra nézett, hát, az mindig megfogta. Gyönyörű látványt nyújtott.

Eljátszott a gondolattal, hogy egyszer majd ő is ott sétálgathat kézen fogva, vagy esetleg derekánál átölelve Csabával az esti fényben lent a Dunánál. Csak néznék a fodrozódó vizet, meg egymást. Milyen gyönyörű lenne. Még a gondolattól is boldogabb lett. Vagy ha a kivilágított országházra tévedt a tekintete. No, az is meseszép tudott lenni. Most viszont. Ebből semmit nem érzékel. Egyszerűen nem képes felfogni, mi zajlik körülötte. Most aztán tök mindegy neki, hol van. Nincs olyan belső gondolat, ami felvidítaná. Mindenütt csak fásultan ülne. Eddig is őrizték minden lépését, de ezután, amíg teljesen ki nem derül minden, addig kétszer akkora a biztonsági kockázat, így az őrség is körülötte. Hogy is mondta apa? Ha az ő saját családja volt, akkor csak az anyja volt a célpont, ő mint a nagyszülők egyik kedvenc unokája nincs veszélyben. Hiszen őt és a bátyját nagyon szeretik. De ha valamelyik kiebrudalt üzleti ügyfél tette, akkor sajnos nem múlt el a nyomás. Akkor még bármi előfordulhat. Továbbra is megduplázott őrzést fog kapni. De ez most a legkevesebb, ami érdekli. Az egyedüllét sokkal jobban nyomasztja. Legalább a bátyját engedné ide az apja. De azt mondta, rá most otthon, Londonban van szüksége. Be kell segítenie a cégek irányításába. Akkor ő miért nem maradhatott Londonban? Ott legalább nem lenne olyan egyedül. Úgyse tud tanulni. Ez most magányosan nem megy. Talán még segítséggel se! Akkor miért kellett visszajönnie Budapestre? Igaz, legalább itt a temetőbe ki tud menni. Ez az egyetlen olyan dolog, ami most fontos neki. Édesanyját itt temették el, mert ő itt van otthon. Ő magyar volt. A nagyszüleihez közel sikerült édesapjának a sírhelyet megszerezni. Legalább ott ők együtt vannak. Megragad valami az előadásból. … Nézzenek utána a neten. … Ugyan minek? Ő semmiről nem akar tudni. Még a netről sem. Tök fölösleges. Jön egy újabb pontosan célzott lövés, és mindennek vége. Addig meg minek hajtsa magát? Nem is képes a figyelemre. Kár itt lennie. A laptopja az ölében, de halvány fogalma sincs, mit is kellene jegyzetelnie. Még ki se nyitotta. Nem tud az előadásra figyelni. Biztos, hogy ilyen állapotban az idén is segítségre lesz szüksége. Ebből egyedül nem fog tudni kimászni. Erről beugrik neki valami. Illetve valaki. Körülnéz hát a teremben. Üveges tekintete a tavalyi tanulótársát, Csabát keresi, aki talán a lelkét is ápolni tudná a tanulás mellett, de hiába, nem látja sehol. Pedig ha ő itt lenne! Talán ösztönzőleg tudna rá hatni.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni (Ekönyv)

Holnap Magazin

Előolvasás: Garajszki Rozika: Aminah – A szokás hatalma - (" Őszintén megmondom nekem, nagyon tetszik. Ahogy egymásra néz a két fiatal, mindent elmond a könyvről. Kitartás, hűség, bizalom és szeretet, ez mind látszik a borítón. ")

 ~~~ Előolvasás ~~~

Szeretném megköszönni Garajszki Rozika írónőnek, hogy elolvashattam megjelenés előtt az új könyvét, mely Holnap Magazinnál jelenik meg. A könyv címe pedig Aminah – A szokás hatalma címmel. Megtisztelő, hogy megjelenés előtt felkért, hogy olvassam el a könyvét és írjak véleményt. Köszönöm a lehetőséget.

 Garajszki Rozika:
Aminah – A szokás hatalma

Tartalom:

A befolyásos gazdag arab édesapa, Amir megerősített biztonsági kísérettel küldi Aminát vissza a Budapesti Orvosi egyetemre. A lánnyal a nyár folyamán olyan szörnyű dolog történt, ami ezt az őrzést megköveteli. Fényes nappal lőtték le a magyar édesanyját, aki pont a lány társaságában tartózkodott. Ez annyira megviseli Aminát, hogy képtelen a tanulásra. Vissza kell szereznie előző évi tanulótársát, akit az apa egy csók miatt máshová helyeztetett. Nehezen, de eléri édesapjánál, hogy Csaba ismét korrepetálja. Ám Amir olyan szerződést varr a férfi nyakába, ami még a lány érintését is megakadályozza, pedig a közöttük szárba szökkenő érzés nem múlt el. Kamerák hadával ellenőrzi az előírásainak betartását. A szerződés megszegése szigorú büntetéssel jár. Olyan szokás betartását követeli meg a lányától, ami elől maga is Európába menekült. Vajon képesek betartani az arab édesapa által előírt feltételeket? Mi lesz a szerelmükkel? És ki adott kilövési parancsot az édesanyára, Violára? Tud még boldog lenni Aminah, aki úgy kénytelen élni, mint egy kalitkába zárt Madár?

 Véleményem
4/5

 Először is szeretnék kicsit a borítóról beszélni. Őszintén megmondom nekem, nagyon tetszik. Ahogy egymásra néz a két fiatal, mindent elmond a könyvről. Kitartás, hűség, bizalom és szeretet, ez mind látszik a borítón.
Nagy gondban vagyok, mert alapból nagyon tetszett a történet. Az Arab világ mindig is érdekelt és szívesen olvasok is. Ez a történet is nagyon tetszett, viszont első könyvről beszélünk és bízom benne, hogy nem az utolsó.
Amira korához képest kissé gyerekesen viselkedik, kicsit idegesítő volt a nyafogása. Nagyon irritáló volt számomra a karakter, sajnos nem tudtam megkedvelni. Ráadásul apuka, anyuka nem az ő korához való megszólítás a szüleikhez, inkább felnőtt emberhez illik. Bár lehet nincs igazam, de valahogy nem igazán hozzávaló… Amira lázadozik, temperamentumos, szóval nem igazán mutat jól. Viszont ráférne még egy korrektúrázás a szövegekben, mert néhol vannak ismétlések, mondatok, ahol nem oda való. Egy kis korrigálás, szerkesztés szerintem jobb lenne. Lehet azóta már javították, sajnos én szerkesztetlen könyvet kaptam kézhez és ez alapján írom az őszinte véleményemet.
Maga a történet tetszett, rejtélyes volt. Ki nem találtam volna, hogy ki veszélyezteti Amirát. Különösen jó pont az írónő. Apróságok ellenére, nagyon fenn tudta tartani a figyelmemet, azt vártam, hogy mikor derül már ki, hogy ki ölte meg édesanyját és miért van még mindig veszélyben.
Pluszként tetszett, hogy váltott szemszögből íródott a történet. Zakaria, Amir és Amirah, gondolatait, érzéseit olvashatjuk többek között a történetben. Srácot Csabát, nagyon bírtam. Tetszett, hogy kitartott és próbált Amira érdekeit is nézni ő az egyik kedvencem. Aztán kibújt belőlem a szokásos kerítő énem. A testőr és Amira barátnője közt lehetne külön története.. Nos, igen, mindenkit összehozok. 

Mindenesetre nekem ez kelleme kikapcsolódást nyújtott ez a történet. Mindenképpen folytatnia kell az írást, kellő gyakorlás után még jobb könyvet adhat még ki. Ajánlom minden romantikus lelkű olvasóimnak a történetet, igazi nyári kikapcsolódást tudd nyújtani.

Nagyon köszönöm a lehetőséget.

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Holnap Magazin (Ekönyv)