Jussi Adler-Olsen:Nyomtalanul (A Q-ügyosztály esetei 1.) - ("Hát ez a könyv iszonyatosan lassan indult be, vagy csak én éreztem lassúnak az egészet? Vagy hozzászoktam, hogy mindig pörögjen a történet? Nem emlékszem, hogy anno milyen volt az olvasás élményem amikor először olvastam hasonlót, csak arra, hogy jó volt, izgalmas és rejtélyes. Ahogy ez a könyv is az. ")

Nagyon régen, még évekkel ezelőtt olvastam egy skandináv krimit. Azóta is nagyon vágytam, hogy egyszer egy ilyen könyv kerüljön a kezemben. És most itt a lehetőségem adottot Bookmate appon ezt a zsánert olvasnom. 

Még hozzá Jussi Adler-Olsen Nyomtalanul című könyvét, mely Q-ügyosztály esetei 1.részével kezdtem el. Így, hát most erről írok véleményt a blogomban. 

Tartalom 

A középkorú, kissé kiégett nyomozót, Carl Mørköt kiváló kopónak tartják, de mivel fárasztó alak, kollégái nem dolgoznak vele szívesen. Amikor megalakul a Q-ügyosztály az egyszer már lezárt, felderítetlenül maradt ügyek újravizsgálására, Carlt ennek élére száműzik. Az íróasztalára halmozott poros dossziék közül minden lelkesedés nélkül húzza elő egy népszerű politikusnő évekkel ezelőtti eltűnésének anyagát. A nőt utoljára egy komp fedélzetén látták értelmi fogyatékos öccsével. A rendőrség álláspontja szerint a csinos, harmincas Merete Lynggaard nagy valószínűséggel a tengerbe esett, bár a teste sosem került elő. Miután Carl Mørk és egyetlen segítsége, az eredetileg kávéfőzésre és takarításra mellé beosztott arab menekült, Assad munkához lát, csakhamar megdöbbentő részletek kerülnek felszínre. Ám annak kiderítése, hogy mi történt valójában, szinte lehetetlennek tűnik…

Véleményem 
4/5 

Hát ez a könyv iszonyatosan lassan indult be, vagy csak én éreztem lassúnak az egészet? Vagy hozzászoktam, hogy mindig pörögjen a történet? Nem emlékszem, hogy anno milyen volt az olvasás élményem amikor először olvastam hasonlót, csak arra, hogy jó volt, izgalmas és rejtélyes. Ahogy ez a könyv is az. 

Gondban vagyok, hogy hogyan is fogalmazzam meg a gondolataimat erről a könyvről, illetve magáról a skandináv krimiről. Kicsit lassú, vontatott, olyan, mintha csak bemutatkozna nekem. Hogy itt vagyok, én ilyen vagyok. Carl a nyomozó, olyan semleges karakter volt számomra. Olyan, nem is tudom, sehova nem tudom tenni. Assad, pedig... Na, ő még rejtélyesebb, és semmit se tudni. Még akkor sem, amikor a történet végére egy kis morzsát dob az író az olvasó felé. Nagyon kevés. 

Így ezért is, inkább nagyon erős 4 csillagot adok. Kovácsian várom a második részt, hogy mennyire lesz jobb. Majd írni fogok róla.  

Én mindenképp folytatni szeretném, hisz nagyon szeretnék minél több ilyen történeteket olvasni. Szeretem a krimiket, KRIMI ez a nagybetűs zsáner. Itt aztán lehet agyalni. Gondolkodni, mi történt, hogyan, miért... 

Az egész hangulat sötét volt számomra. S mégis olyan filmszerűen pergett előttem. Magam előtt láttam a rendőrséget, Carl irodáját, Assad, ahogy elviharzik. Vagy ahogy Carl, a főnökével beszél, vagy a barátjával…Teljesen élethű. 

Tudom, furcsa a véleményem a kötetről, de nem igazán tudok ujjongani, viszont utálni sem tudom. Mert valljuk be őszintén, valami megfogott, hogy folytatni tudjam ezt a sorozatot. Kíváncsi vagyok miféle elfeledett döglött aktát fog megnyitni Carl és Assad. 

Végül is egész jó ez a könyv, kezdésnek. Többit meglátjuk. Csak azt sajnálom, hogy nem teljes részei vannak fent a Bookmate-en. Talán egyszer többi is felkerül majd. Addig is olvasom, ami van, illetve új sorozatba kezdek majd bele. Azért remélem a többi skandináv krimi nem ilyen lesz. Szeretnék megismerkedni más írókkal is ebből a zsánerből. 

A könyvet Bookmate appon találod meg.

Gál B. Betti: Karácsony imádom-utálom - ("Határozottan a kedvencem lett ez a könyv, a Mr. Mogorva és a Városi lány párost imádtam. Két megtört lélek egyszerre találkoznak, mi ez, ha nem a sors hozta össze őket. Aranyos, kedves igazi romantikus karácsonyi történet. Ebben a könyvben minden van, amitől szebb lehet az olvasás élmény. Nekem legalábbis. ")

Szeretném megköszönni az Eleven Kiadónak és Gál B. Betti írónőnek, hogy lehetőségem nyílt elolvasni Karácsony imádom-utálom című könyvet. Ez a második legszebb karácsony történet, amit a bloggerségem alatt olvashattam.  

Gál B. Betti 

Karácsony imádom-utálom 

Tartalom 

Engedd, hogy Lara és Max találkozása téged is megérintsen, fedezd fel velük az ünnep igazi varázsát!

A karácsony mindenkinek mást jelent. Van, aki örömmel várja, míg mások fájó szívvel igyekeznek elkerülni. Egyvalami azonban mindnyájunkban közös: a szeretet ünnepe felélénkíti a szívünkben hordozott érzéseket. Megsokszorozza örömünket, elmélyíti fájdalmunkat, és olykor még egy parázsló szerelmet is képes lángra lobbantani. A karácsony csakugyan mindenkinek mást jelent, Gál B. Betti mégsem feledkezett meg senkiről, amikor megírta ezt a regényt.

Lara és Max viszontagságos szerelme egy különleges utazásra invitálja az olvasót az emberi lélek sokszínű világába. A történetben megelevenedik a gyász és a hála, az elveszettség és az egymásra találás, a reménytelenség és az újrakezdés. Hol a meghatottság, hol a szerző üdítő humora csal könnyeket a szemünkbe.

 

Véleményem  

5/5 

Határozottan a kedvencem lett ez a könyv, a Mr. Mogorva és a Városi lány párost imádtam. Két megtört lélek egyszerre találkoznak, mi ez, ha nem a sors hozta össze őket. Aranyos, kedves igazi romantikus karácsonyi történet. Ebben a könyvben minden van, amitől szebb lehet az olvasás élmény. Nekem legalábbis.  

Gyönyörű történet, amikor megláttam a borítót és a címet ott már éreztem, hogy el kell olvasnom. Úgy voltam vele, hogy majd beszerzem. De nem gondoltam, hogy recenzióként megkapom.  Amiért nem lehetek elég hálás a lehetőségért. 

Amikor megkaptam, kicsit vártam vele. Mert úgy éreztem ezt a történetet csak karácsonykor érdemes elolvasni, így is csúsztam vele. De sebaj, viszont megérte. Vége felé már megkönnyeztem. Annyira magával ragadott ez a történet. 

Sok érzés kavargott bennem. Szomorúság, bánat, fájdalom majd, ahogy haladtam az olvasással, úgy felengedett a történet. Teljesen megértem, miért érezte úgy, ahogy érezte Lara. Nem könnyű feldolgozni a szeretteink elvesztését, de ebben Max sokat segített, bár az ő lelkében is meg annyi fájdalom volt talán neki volt a legnehezebb. Lara és Max vajon képesek fájdalom helyett boldogságot érezni? Veszteségeiket, élményekké alakítani a pillanataikat?  

Őszintén megmondom, hogy nem sok karácsonyi romantikus könyvet olvastam, féltem is meg nem is. Izgatottan vágtam bele, valaki azt írta, hogy megosztó. Nem tudom miért lenne ez a könyv megosztó. Hiszen, ha azt vesszük, akár megtörtént esemény is ihlette az írónőt. Lehet ez akár valóság is. Miért ne  hinnénk abban, hogy szerelem gyógyít, boldoggá teszi az embert. A szerelem a fájdalmat csökkenti, de nem gyógyítja. Max-nek épp úgy szüksége volt a szerelemre, mint Lara-nak. Gál B. Betti,  pedig csodálatos történetet írt. Gyönyörű, meseszép helyre varázsolja az olvasót. Szemem előtt pergett az egész. Nagyon drukkoltam, hogy szuper vége legye, imádom a boldog végeket. 

Szívből ajánlom, akik szeretik a karácsonyi történeteket és a romantikus boldog végeket.  

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Eleven Kiadó

Gál B. Betti szerzői oldala

Előolvasás: Jud Meyrin: Szökevény hableány (Itáliai rejtélyek 4.) - ("Eszméletlen izgalmas, titokkal teli olvasmány volt. Bár lassan olvastam, de mégis úgy éreztem, gyorsan vége lett. ")

Szeretném megköszönni Jud Meyrinnek és FairBooks Kiadónak, hogy előolvashattam Szökevény hableány (Itáliai rejtélyek 4.) című könyvét. Le a kalappal egy újabb izgalmas romantikus krimi könyvet kaptam.

Jud Meyrin 

Szökevény hableány 

(Itáliai rejtélyek 4.) 

Tartalom

 

Matteo Gravano nyomozó, aki szeret az irányítása alatt tartani mindent, és a munkába menekülni a problémái elől. Mégis hagyja, hogy a barátai rábeszéljék egy rövid pihenésre. Ám a nyaralás az olasz kisvárosban másképp alakul, mint ahogy eltervezte. 

Már a legelső este egy ájult nőt talál a tengerparton. 

Ráadásul a nőn egyetlen ruhadarab sincsen. 

A partra vetett hableányt Anának hívják, és nagyjából ennyi, amit hajlandó elárulni magáról. Matteo hamar rájön, hogy Ana titkai rendkívül veszélyesek, és ő maga sem olyan ártatlan, mint amilyennek látszik, mégsem bír ellenállni a merész, bosszantóan pimasz nőnek. 

Forró olasz nyár 

Egyre sokasodó hullák 

És egy érzéki párviadal 

Vajon lehet jó vége annak a halálos játszmának, amibe Matteo és Ana úgy sodródnak bele, hogy még a szabályait sem ismerik? Vagy egyenesen a szakadék széle felé robognak? 

 

Véleményem  

5/5 

Megint kedvencet avatok idén. Elnézést kérek, hogy ennyire megcsúsztam mind az olvasással, mind az értékeléssel. El kell, hogy mondjam, ebbe úgy vágtam bele, hogy Itália rejtélyeket az 1 részét olvastam, e-könyvként. Szóval önállóan is nagyon, de nagyon megállja a helyét.  

Mondom ezt úgy, hogy nagyon finnyás vagyok a sorozatokra. Jobban szeretem az első résszel kezdeni, de ez? Nagyon megállja önálló kötetként. Abszolút alig valami utalás van az első kötethez. 

Lehet erre a könyvre azt mondani, hogy semmi sem az, aminek látszik? Jud Meyrin most sem hagyja majd békén az olvasót. Egyik csavart a másikat adja be, és próbálja az ember lánya túlélni a következő fejezetet. Izgalmas, forró és... Mit is írhatnék még. Egyszerűen azt tudom mondani, hogy ezt is ugyanúgy imádom, mint az összes könyvét. Szeretem, ha van benne humor, nyomozás, gyilkosság és szerelem. Szeretem Jud Meyrin stílusát nem lehet megunni. Mindig többet és többet akarok, a történeteiből.  

Matteo és Ana, imádnivaló civakodó pár, viszont Rocco. Rocco, hát nem is tudom mit is mondhatnék róla, na meg Dante. Emlékeztek arra a posztomra, hogy azt mondtam Dante-ről, hogy gonosz? Nos, történet végére már kissé árnyékolja a tetteit. Ez a történet, most először érzem, hogy nem tudok mit mondani. Bármit is mondanék az nem fejezi ki, hogy mennyire oda meg vissza voltam ezért a történetért. S azt kell, mondjam, ez lett a kedvencem, mint közül. 

Eszméletlen izgalmas, titokkal teli olvasmány volt. Bár lassan olvastam, de mégis úgy éreztem, gyorsan vége lett. Csak úgy sorjáztak a hullák és titkok is. Szenvedély pedig tetőre hág. Történet végére már eléggé kikészültem, alig hittem el a szememnek, amikor a végére értem. Nem semmi volt. Megint. Újra az orromnál fogva vezetett.  

Már megint előbújt belőlem az a részem, hogy mellékszereplőket boronálom össze. Tonia és Leo párost szívesen olvasnék, illetve Dantéról is. Nem bánnám, ha ez a sorozat nem zárulna le, mert szerintem itt is többet ki lehetne hozni. Akad jócskán történet még. Legalábbis merem remélni. 

Azon gondolkodom, hogy Jud Meyrin írónőnek nem kellene a könyveit megfilmesíteni? Legalább ezt?? Ez annyira nagyon ott van. Filmszerűen, akciódúsan látom magam előtt a történetet.  

Nagyon köszönöm még egyszer a fantasztikus lehetőséget. Azt hiszem ideje lesz Lily és Raffaele történetét is elolvasnom.  

A könyvet itt tudjátok megrendelni:

FairBooks Kiadó

Christopher Berry-Dee: Sorozatgyilkosokkal beszélgettem (True Crime - Valós bűnügyek 3.) - ("Nem gondoltam volna, hogy valaha itt blogomon lemerem írni, hogy szószerint felfordult a gyomrom. Igazából azt se tudom, hogy hány csillagra kellene értékelnem ")

Most egy olyan könyvről olvasott véleményemet fogom megírni, melynek nem fejeztem be teljesen az olvasását. Ez az első, hogy nem olvastam ki, félbe hagytam. Ez a könyv a Bookmate appon található, Christopher Berry-Dee Sorozatgyilkosokkal beszélgettem címmel. 

Christopher Berry-Dee  

Sorozatgyilkosokkal beszélgettem 

(True Crime - Valós bűnügyek 3.)

 

Tartalom 

„Hátborzongató ​és rémisztő… a legjobb a true crime műfajában.” – Daily Express

Christopher Berry-Dee, a világhírű oknyomozó kriminológus a legszigorúbban őrzött, legkeményebb börtönökbe szerzett belépési engedélyt és nyerte el az ott élő gyilkosok bizalmát, akik megosztották vele megdöbbentő bűncselekményeik részleteit. Az iszonyatos beszámolókat egyedülálló hang- és videofelvételeken rögzítették, amelyeket nemegyszer a halálsoron készített az ítéletük végrehajtására váró bűnözőkkel. A szerző ezeket az interjúkat gyűjtötte össze ebben a nyugtalanító, csak erős idegzetű olvasóknak ajánlott könyvben, amely első megjelenése óta a true crime igazi klasszikusává vált.

A Sorozatgyilkosokkal beszélgettem megrajzolja az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedekben elkövetett legbrutálisabb sorozatgyilkosságok tíz elkövetőjének hiteles portréját. Christopher Berry-Dee minden részletre kiterjedően és hitelesen rekonstruálja az elborzasztó, sokszor hihetetlen, ám mégis fájóan valós eseteket, valamint az elkövetők életrajzát és tetteik lehetséges indokait a rendelkezésre álló bizonyítékok, a szemtanúk vallomásai és a gyilkosok saját elbeszélései alapján.

 

Véleményem 

 

Először fordult elő velem, hogy nem olvastam végig egy könyvet. A könyvet kb 35 %-át olvastam, és nekem per pillanat bőven elég. Iszonyatos ez az egész. Hogy nem fordult fel az írónak a gyomra? Nekem nagyon felfordult.  

Volt olyan rész, ahol le kellett tennem, nem bírtam elolvasni.   

 

Elgondolkodtat, hogy milyen lelki nyomora lehet egy ilyen gyilkosnak, hogy ezt művelje másik emberrel? Tényleg visszavezethető a gyermekkori traumákra, ahogy a szülő bánik a gyermekkel. Ennyire el tudd torzulni egy ember személyisége? Ennyire nem lehet észrevenni, hogy milyen is lehet valójában a gyilkos?  

 

Nyáron láttam az fb oldalon, hogy elő lehet rendelni akkor le is adtam, de aztán később sajnos anyagi okok miatt nem tudtam átvenni, sajnáltam is. De később Bookmate appon rátaláltam, megörültem neki.  

 

Jó, hogy nem vettem meg. Nem gondoltam volna, hogy valaha itt blogomon lemerem írni, hogy szószerint felfordult a gyomrom. Igazából azt se tudom, hogy hány csillagra kellene értékelnem 

 

1 csillagot nem akarok adni, mert elérte a célját az író, hogy az olvasó elgondolkodjon és elborzasztjon is. 5 csillagot meg azért nem merem adni, mert... Nem tudom... Lehet nem is kellene csillagoznom ezt a könyvet, addig míg be nem fejeztem teljesen. Bár nem tudom mikor fogom folytatni.  

Minden esetre annak ajánlom, akinek meg van kellő erős gyomra ehhez a történethez és képes elolvasni. 

A könyvet itt tudod beszerezni:

Animus