Mit olvassak? 5.rész ("Válogatás a magyar szerzők könyveik között")

Mit olvassak? rovatom következő  5.részét hoztam el nektek, ezúttal is három olyan könyvet ajánlok amit olvastam. Mind a három kötet, magyar szerző. Három féle zsáner, három izgalmas regény.

 

Susannah Skiethen

Varázslat sorozat

Tartalom

Nem terveztem, hogy az ünnepeket magányosan töltöm, de a zűrös múltam nem hagyott más választást. A felejtés reménye hozott Manhattanbe, hogy újra rátaláljak önmagamra és a szikrányi boldogságra, ami visszaadhatná a hitemet.

Azonban tudom, számomra nem létezik csoda. Nem fog varázsütésre minden rendbe jönni, és nem vár rám karácsonyi meglepetés a fa alatt.

Bár elképzelhető, hogy tévedek…

Váratlanul toppant az életembe, azaz inkább én estem az övébe.

Cole Sykes minden, ami elől menekülök. Minden, ami a szívemre nézve veszélyes. És minden, amit mindezek ellenére akarok.

De mi történik, ha a múlt egyszer rám talál?

Lehet, hogy az idei karácsony mégiscsak más lesz, mint a többi?

Judy Thorne

Fekete levendula

(Fantomkrónika 1.)

Tartalom

Annie Lewis anyja halála után képtelen gyászolni – kapcsolatuk sosem volt szeretetteljes. Ám egy jótékonysági bálon találkozik Thomas Kresley-vel, egy titokzatos idegennel, aki úgy ismerte a nőt, ahogyan ő sohasem. De mit akarhat tőle a férfi, akinek a közelsége megmagyarázhatatlan félelemmel tölti el? Miért válaszol hazugsággal minden kérdésére? És milyen sötét titkok kötik össze a Kresley családot és Westbreaket az édesanyjával?

Míg Annie válaszok után kutat, Westbreaket brutális gyilkosságok rázzák meg, melyek az Árnyvilág lényeihez köthetők. Egyetlen cél hajtja őket: megtalálni az ősi amulettet, amely képes megtörni a halhatatlanok átkát. Annie egyre inkább a mágikus világ középpontjába sodródik, ahol vámpírok, boszorkányok és fantomok küzdenek a túlélésért és a hatalomért. De miközben ők egymással harcolnak, olyan veszély közeledik, amit talán még együtt sem tudnak legyőzni.

Annie-nek rá kell ébrednie, hogy a mágikus világ és anyja titkai egymástól és a sorsától is elválaszthatatlanok. Fel kell készülnie arra is, hogy elfojtott érzései veszedelmesebbek az Árnyvilág lényeinél – és ha felszínre törnek, mindent elpusztíthatnak.

Mara Maxine

Szívtörő

Tartalom

Anne White egyszerre két szívet is képes volt összetörni.

De ennek már nyolc éve. Azóta elköltözött, új életet kezdett, és a sebei begyógyultak… Legalábbis ebbe a hitbe ringatja magát. Ám egy váratlan álláslehetőség mindent felforgat. Hiába biztos benne, hogy a neves amerikai focicsapat life coachaként is megállja a helyét, van, amire még ő sincs felkészülve: a San Francisco Angels épp azt a sztárjátékost szerződteti, akinek a nevét még mindig suttogja álmában.

Jack Carrigan gyűlöli a hazugságokat.

Márpedig Anne hazudott neki. Most viszont itt az alkalom, hogy végre megtudja, miért törte össze a szívét. Ám minél hevesebben küzd az érzései ellen, annál világosabbá válik számára, hogy a dühe mögött még mindig ott izzik a vágy… és talán még annál is több.

A taktika egyszerű: három hónap érzelemmentesség, szakmai profizmus és titkolózás. De sikerülhet mindez, ha a közös múlt is pályára lép? Mara Maxine debütáló regényében a szerelem és a karrier kiélezett mérkőzésben csap össze. A győztes mezőnygólt pedig csak az rúghatja be, aki az utolsó másodpercben is képes mindent kockára tenni.

Ismerjük meg közelebbről a szerőket! Császár Alma - ("Komolyabban az egyetem első éveiben kezdtem el komolyabban foglalkozni azzal, hogy nyomtatásban is megjelenjenek a műveim, ekkoriban aktívan jelentkeztem pályázatokra.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Császár Alma írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Nemrégiben áprilisban jelent meg horror/krimi zsánerben Nyuszi címmel, a könyvet az Irodalmi Rádió gondozásában jelent meg.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Császár Almának hívnak, és egy kis faluban nőttem fel, ahol az unalmas napok elől a könyvekbe menekültem. Rengeteg témában olvastam, ami végül oda vezetett, hogy minden érdekelni kezdett, az irodalomtól elkezdve a kémián keresztül a csillagászatig. Vegyészmérnöki pályát választottam végül, de a sors úgy hozta, hogy tanárként kezdtem el dolgozni, először óraadóként majd teljes állásban, kémiát, fizikát és angolt tanítok jelenleg. Az írás mellett nagy szenvedélyem még a festészet, főként akrillal dolgozom.

Nyuszi című regényed sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Különösen sok kutatómunkára nem volt szükségem, viszont maga a regény megalkotása közel három évig tartott. A Nyuszinak hat teljesen különböző változatát írtam meg, mire elégedett lettem a végeredménnyel. Magán az íráson kívül különösen hosszadalmas feladat volt a javítás, a mondatszerkezetek, szósorrendek, és helyesírási hibák sokszoros ellenőrzése.

Menyire nehéz egy horror/krimi zsánert írni?

A műfaj számomra nem volt egyszerű, s bár nagyon sok horror regényt olvastam, nem gondoltam volna korábban, hogy kihívásokkal teli a feszültséget folyamatosan fenntartani háromszáz oldalon keresztül, és nem is olyan egyszerű az olvasó számára is ijesztő helyzeteket megalkotni.

Irodalmi Rádió kiadóról nem hallottam még, tudsz mesélni róla? Hogyan lehet bejutni és milyen kiadóként működnek?

Az Irodalmi Rádió kiadóval verspályázatokon keresztül kerültem kapcsolatba először, ugyanis több megmérettetésükön is indultam. A könyvkiadás náluk jelenleg sikeres pályázaton való szerepléssel működik. Csak ajánlani tudom őket, nagyon részletesen válaszolnak minden felmerülő kérdésre, nagyon lelkiismeretesek, és csodás munkát végeznek.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Az írás során próbálok minél jobban elvonatkoztatni a saját élményeimtől, tapasztalásimtól, és a fantáziára támaszkodni. A Nyuszi eseményei teljes egészében kitalációk, csak úgy, mint a helyszín, New Castle városkája, az azt körülölelő erdő, és a szomszéd település is. A szereplők is kitalált személyek, általam megálmodott személyiséggel és motivációkkal.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Már kilenc éves koromban elhatároztam, hogy író szeretnék lenni, és minden álmom az lett, hogy egy napom majd a könyvespolcon lássam viszont az egyik művemet. Először a versek világa ejtett rabul, és a szülőfalum világát vetettem papírra. Később a történetek, regények irányába mozdultam el, és tizenhárom évesen megírtam az első saját „regényem”, ami egy harminc oldalas iromány lett.

Komolyabban az egyetem első éveiben kezdtem el komolyabban foglalkozni azzal, hogy nyomtatásban is megjelenjenek a műveim, ekkoriban aktívan jelentkeztem pályázatokra. Sorban jelentek meg verseim, novelláim antológiákban, ezek a sikerek pedig erőt adtak arra, hogy a Nyuszit is megmutassam a nagyvilágnak.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Igen, mindenképpen. Egy romantikus regénnyel már próbálkoztam, jelenleg pedig fantasy történeten dolgozom.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Először is hihetetlen boldogság és megkönnyebbülés, de sosem tudom elengedni teljesen a történetet és a szereplőit, folyamatosan visszatérek hozzájuk, és gyakran átírok egy-egy jelenetet.

Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?

Eleve szokatlan nevem van, amire már többen azt hitték, hogy álnév, hát nem szerettem volna mást.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen, mindig is szerettem nagyon ezt a műfajt, és rengeteg novellám is született benne. Azonban mindenképpen nyitott vagyok a többi zsánerre is.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Hónapokig el sem akartam hinni, hogy kiválasztották megjelenésre a Nyuszit. Akkor tudatosult bennem, hogy ez tényleg a valóság, mikor már a kezemben tarthattam az első példányok egyikét. Utána persze a hitetlenkedést elváltotta az öröm és a büszkeség.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Talán a helyes válasz a kettő közt van. Vannak nagyon impulzív időszakok, majd nagyon tudatosan ellenőrzöm vissza a megírt részeket.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni? 

A kedvenc jelenetem egyértelműen a regény vége, amikor minden kiderül és értelmet nyer, ott csak szaladtak velem az írással töltött órák, és észre sem vettem, hogy mennyi ideje ülök a laptopom előtt.

A könyv legelejét volt a legnehezebb megírni, hogy kellően figyelemfelkeltő legyen, hogy az olvasót lehetőleg minél jobban magába szippantsa.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Az ötletek szinte maguktól jönnek, rengeteg félig kész történet kavarog minden pillanatban bennem, inkább az a legnehezebb, hogy csak egyre koncentráljak. Mindig is nagyon élénk fantáziám volt, így szerencsére ötletem mindig van.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A történeteimet mindig az öcsém olvassa először, ő a leglelkesebb támogatóm és kritikusom. A Nyuszi minden egyes változatát nagy türelemmel átolvasta, és néha tanácsokkal terelgette a történet alakulását. Kíméletlen kritikus, így mindig tudhattam, hogy egy-egy rész valóban jól sikerült-e.

A másik igen lelkes olvasóm pedig a nagymamám, aki minden látogatáskor bíztat, hogy írjak még.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Szerencsére nagyon jól fogadták, hihetetlenül támogatóak voltak a családtagjaim, és lelkesen olvasták a könyvet, annak ellenére, hogy az öcsémen kívül senki sem igazán rajong a horror/krimi zsánerért.

Mit üzensz az olvasóidnak?

Azt, hogy bátran vegyenek a kezükbe olyan műfajú könyveket is, melyeket amúgy nem feltétlenül olvasnának, mert sosem lehet tudni, hogy mi szólítja meg őket végül.

A Nyusziban is remélem, mindenki megtalálja a neki tetszőt- a borzongást, a telet, a nyulakat, azt, hogy az áldozatszereptől meg lehet szabadulni, és azt, hogy mindenki eltöprenghet azon, hogy szerinte hogyan is alakulhat a szereplők sorsa.

Instagram

Császár Alma íróműhely webshop

Kránicz Bence: A helyemen ülsz – Válogatott filmkritikák

 Kránicz Bence

A helyemen ülsz

Válogatott filmkritikák

Megjelenik novemberben!

Prae Kiadó

16:9 Könyvműhely, Prae Kiadó, 2025

Borítóterv:  Szabó Imola Julianna Markó Luca képének felhasználásával

Kettős könyvbemutató a Kelet Kávézóban december 8-án 18 órától

Esemény

Kránicz Bence A helyemen ülsz – Válogatott filmkritikák és Lichter Péter Hogyan tesznek boldoggá a kísérleti filmek? –  Esszék és tanulmányok című könyvének bemutatója.

A szerzőkkel Nemes Z. Márió költő, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének oktatója beszélget. 

A két kötet az eseményen kedvezménnyel megvásárolható.

Fülszöveg

A filmkritika a pillanat műfaja, nem? Új film érkezik a mozikba vagy a streamingcsatornákra, a többé-kevésbé hozzáértő kritikus, ez a professzionális néző megnézi, és útba igazít, hogy olvasójának érdemes-e rászánnia az időt arra a filmre. A kritikus tájékoztat, értékel, orientál. Véleményt szolgáltat; ha szerencsénk van, megalapozott és érvekkel alátámasztott véleményt.

Ez a könyv abból a reményből, sőt hitből született, hogy ennél többről lehet szó. A filmkritika, amelynek létjogosultságát manapság, a nyilvánosan megismerhető vélemények soha nem látott bőségében, sokan vitatják, valójában nem piócája vagy cselédje a mozgóképnek.

A szerzőről

A szerző portréját Markó Luca készítette.

Kránicz Bence az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet munkatársa, a 24.hu filmkritikusa, a Filmvilág rovatvezetője.

Korábbi könyvei: Kalandos filmtörténet – Szerzők, műfajok és irányzatok (2019), Láthatatlan emberek – Magyar filmkritikai párbeszédek a kezdetektől 1944-ig (2024).

Részlet a kötetből

Előszó

Nevezetes trashfilmje, A szoba egyik jelenetében az író-rendező-főszereplő, Tommy Wiseau a karakterére jellemző, nyafogó tónusban kiabálja: „Miért, Lisa? Miért?”

Ilyen szenvedéllyel kérdezhetnék tőlem azt is, miért van értelme gyűjteményes kötetet összeállítani korábban megjelent filmkritikákból. Elvégre a filmkritika a pillanat műfaja, nem? Új film érkezik a mozikba vagy a streamingcsatornákra, a többé-kevésbé hozzáértő kritikus, ez a professzionális néző megnézi, és útba igazít, hogy olvasójának érdemes-e rászánnia az időt arra a filmre. A kritikus tájékoztat, értékel, orientál. Véleményt szolgáltat; ha szerencsénk van, megalapozott és érvekkel alátámasztott véleményt.

Ez a könyv abból a reményből, sőt hitből született, hogy ennél többről lehet szó. A filmkritika, amelynek létjogosultságát manapság, a nyilvánosan megismerhető vélemények soha nem látott bőségében, sokan vitatják, valójában nem piócája vagy cselédje a mozgóképnek. A kritikusnak, azon túl, hogy ráhangolja olvasóját az esti filmnézésre, lehetőségében áll önálló, gazdag, szórakoztató szöveget alkotni – filmkritikát a filmkritika kedvéért. Igaz, hogy a jó filmkritika bizonyos értelemben idomul a tárgyalt film stílusához, mert a kritikus átszűri magán a látott film világát. De az is ugyanennyire igaz, hogy a filmkritika akár a film nélkül is érdekes lehet, ha tehetséges, biztos ízlésű szerző írja, akivel olvasóként szívesen beszélgetünk filmekről, vagy csak filmek örvén.

Másnak kell megítélnie, hogy az itt olvasható filmkritikák között találni-e olyat, amely megfelel ennek az elképzelésnek. De a könyvalak lehetőséget teremt rá, hogy a kritika olvasmánnyá váljon, ne pillanatok alatt átlapozott vagy végiggörgetett betűhalommá egy rendőrségi és egy bulvárhír között. Ebben a formában ráadásul kirajzolódik valamilyen – óhatatlanul esetleges és töredékes, a magyar filmforgalmazással összefüggő – kép tíz év filmkultúrájáról. Arról a 2015 és 2025 közötti időszakról, amelybe a koronavírus-járvány hozott cezúrát, elbizonytalanítva az amúgy is egyre népszerűtlenebb mozik helyét a filmbefogadásban, és más szempontból is átalakítva, mit, hogyan és hol nézünk. A könyvben olvasható cikkek döntően mozikritikák. Nemcsak a kritika műfaja, hanem a mozi intézménye melletti elköteleződésemet is szerettem volna általuk kifejezni.

Amikor gondolkodni kezdtem a kötet összeállításán, kiderült, egyáltalán nem magától értetődő, hogy a néhány évvel korábban megjelent szövegek még elérhetőek. Könnyebb volt megkeresni, ami nyomtatásban jelent meg. De az internet, amelyről sokáig azt hihettük, mindent megőriz, valójában a tegnapi újság néma és közönyös temetőjévé dermedt. Ebben közrejátszott a magyar internetes sajtó kiszolgáltatottsága is a politikai és a gazdasági érdekeknek. Médiatulajdonosok tudatos döntése vagy egyszerű feledékenysége miatt teljes újságok, archívumok hullottak a semmibe, komoly újságírói teljesítmények váltak láthatatlanná. Nem a könnyebb műfajokra, a kulturális produktumokról szóló cikkekre gondolok elsősorban, de ezeknek a szerzőit ugyanolyan mély csalódással töltheti el a sajtó törékenysége, mint a közéleti újságírókat. Részben ezek a folyamatok is indokolják, hogy néhány újságcikket – ebben a könyvben éppenséggel filmkritikákat – más felületen is megőrizzünk. Kisebb stiláris hibák, egy-két tárgyi tévedés javításától eltekintve a szövegeken nem változtattam, és végképp nem módosítottam értékítéleteimen. Ha a kritikus hülye, amint azt sokan alapvetésnek tekintik, maradjon is nyoma annak, hogy az. Elhagytam viszont az írások eredeti címét, mert ezek – különösen a nagy, internetes híroldalakon adott címek, amelyeknek versenyezniük kellett az olvasók figyelméért a közéleti eseményekről tudósító, tényszerűségük ellenére is fantasztikus és abszurd minőségeket magukba sűrítő címekkel – óhatatlanul nevetségesnek és értelmetlennek hatottak volna a könyvváltozatban.

A válogatás legfontosabb szempontja mégiscsak a minőség volt. Vannak-e olyan cikkeim, amelyeket öt, tíz, tizenöt évvel a megírásuk után is frappánsnak, élvezhetőnek találok? Akármilyen szórakoztató is volt tizennyolc évesen elmenni a kétezres évek egyik legrosszabb magyar filmje – pedig erős a mezőny! –, az Álom.net plázapremierjére, és utána fölényeskedő, megsemmisítő kritikát írni róla, utólag az ilyesmit azért nem feltétlenül szükséges újra a köz elé tárni. Mindazonáltal magyar filmekről szóló kritikákból arányaiban többet válogattam be a könyvbe, mert azokhoz a magyar kritikusnak mégiscsak több köze van. Dédelgeti és félti őket – kivéve a saját elmarasztaló ítéletétől, ha úgy alakul.

Az Álom.netről az évekkel ezelőtt megszűnt Mozinet Magazinba írtam, de nem csak a Mozinet szerkesztőinek, Böszörményi Gábornak és Szalóky Bálintnak tartozom köszönettel, amiért közölték gimnazistaként és egyetemistaként írt (és ebből a könyvből végül kimaradt) szövegeimet, hanem minden szerkesztőnek, aki az évek során filmkritikáim útját egyengette. Nekik: Schubert Gusztáv (1955–2024), Varró Attila és Pápai Zsolt (Filmvilág); Bujdosó Bori, Puskár Krisztián és Bordás Gábor (VS.hu), Vándor Éva (Unikornis.hu) és a Prizma filmművészeti folyóirat teljes csapata. A válogatás túlnyomó része a 24.hu-n megjelent kritikákból áll, mert azokat tartom a legsikerültebbeknek. A kultúra rovatot vezető Inkei Bence és Jankovics Márton, illetve Pető Péter főszerkesztő segítségéért külön hálás vagyok.

És köszönök mindent Markó Lucának, aki kénytelen volt a görnyedt hátamat nézni, amíg e kritikák java részét írtam. 

Megvásárolható a kiadó webáruházában

Prae Kiadó

Megjelenik Brett O'Conor újabb könyve, ezúttal fantasy regénnyel jelentkezik.

MEGJELENIK

2025.december.04-én

Brett O’Conor

Holdhomány

Tartalom

Kik voltak az Asara vadászok? Honnan származnak a Sihori-nép fiai és miért hívják Zöld Mezőket Fekete Völgynek? Bíbor, az árva leány miért vándorol magányosan időtlen-idők óta az Ismert Világban?

Lehet, hogy csak legenda az egész? Vagy talán egy igaz mese? Akárhogy is, az biztos, hogy a világban sokfelé suttognak még e népekről és a tetteikről.

Meg akarod ismerni a történetüket? Akkor gyere Utazó és helyezd magad kényelembe, mert hosszú elbeszélés lesz!

 Részlet a könyből

"- Talányokban beszélsz Árnyék!

- Másként nem tehetek. Ez az Árnyasok népének Sorsa. Vagy a te nyelveden, ez az Árnyasok Útja. Ha megmondanánk az embereknek, hogy mit tegyenek vagy mit ne, megóvhatnánk a Rendet, de pont abban akadályoznánk meg őket, amitől emberek. Az akarat és a döntések lehetőségében. Ég Atya úgy döntött, hogy legyen szabad akaratotok és ez ellen még az Istenek sem tehetnek. Útmutatást adhatok, de nem mondhatom meg mit tegyél. Nem mehetek szembe az Istenek tökéletességével.

- Hogy lehetne tökéletes az, ami ennyi hibára ad lehetőséget? Hogy lehetne tökéletes, ami a rossz felé vihet? Kapok erőt végigjárni az Utam, de nem kapok szemet, hogy lássam is, merre megyek?

- Egyszer már mondtam nektek, nincs olyan, hogy rossz! Teszed a dolgod belátásod szerint és ez hatással lesz a Sorsotokra. A tiedre és másokéra egyaránt. Napokon át beszéltem hozzátok és lám, a legfontosabb szavakat sem jegyezted meg! Majd ezek után azt veted az Istenek szemére, hogy neked nem adnak szemet? De ha ez még így is lenne, vajon fület sem kaptál? Útmutatást akarsz, hogy láss, de nem figyelsz az útmutatásra.

- Mint az ökör a réten… – idézte fel Sólyom a feddés hatására.

- Pontosan! De az ökörnek hiába mondanék bármit napokon át, akkor sem érthetné, mert neki aztán igazán nem ez a dolga!"

Figyeld, kövesd be az író elérhetőségeit

Brett O"Conor linktr.ee

E-könyvei

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Simon Péter - ("Négy évig csak ötleteltem, mielőtt egyáltalán “tollat” ragadtam volna.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Simon Péter írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Az írónak hamarosan megjelenik az első regénye a Publio Kiadó gondozásában, a könyv címe Jane naplója.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Apa vagyok, férj, mérnök. Első sorban a számok világában érzem magam otthon, így kifejezetten érdekes volt számomra a könyvírás teljes folyamata. Szabadidőmben szeretek kirándulni, olvasni, edzeni.

A Jane naplója címmel sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata? 

Fantasy műfajról lévén szó, nem igényelt kutatómunkát, inkább ihletet és sok jó ötletet, hogyan lehetne igazán varázslatossá és egyedivé tenni ezt az univerzumot. Az írás nem tartott sokáig, egy év alatt készen voltam a kézirattal, amit rögtön utána meg is mutattam a feleségemnek. Az ő biztatására kerestem kiadót, hogy megjelentessem a könyvet. Inkább a történet megalkotása, szereplők tervezése, a cselekmények összefűzése tartott huzamosabb ideig. Négy évig csak ötleteltem, mielőtt egyáltalán “tollat” ragadtam volna.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Ez egy érdekes egyveleg. Low fantasy kategóriában alkottam meg a regényem, így a környezet, az élővilág, a helyszínek a való világot tükrözik (habár kitaláltak), mégis van benne egy csavar. Átszövi az egészet a misztikum, néhány kiváltságos szereplőn kívül a többi embernek nem szabad, hogy fogalma legyen arról, hogy itt esetleg bűvészetnél tényleg többről lehet szó.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Soha sem terveztem, hogy írni szeretnék. Nem szerepelt a terveim között. Egyszer azonban megjelent a fejemben egy cselekményszál, ami akaratlanul is egy egész univerzummá nőtte ki magát idővel. Innentől kezdve nem volt megállás. Meg akartam osztani ezt a történetet másokkal is, ennek pedig a könyvírás volt a kézenfekvő módszere.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Ha az olvasóknak tetszik, amit írok és van jövője az írói pályafutásomnak, úgy szeretném magam kipróbálni a dark-fantasy és romantikus zsánerekben is, szigorúan ragaszkodva a már említett univerzumomhoz.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Jó érzés volt a végére érni, habár szerintem sosincs befejezve egy kézirat, az ember csak abbahagyja egy idő után, mert nem lehet a végtelenségig csinosítgatni. Végre a kezemben tarthattam, ami addig csak a fejemben létezett. A képi világ, a hangok, az érzések betűk formájában néztek rám vissza, ami megelégedettséggel töltött el, végre megmutathattam másoknak is, mi motoszkált bennem évekig.

Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?

Nincs álnevem és nem is tervezek. Nem tartom magam hivatásos írónak. Nekem ez egy hobbi, egy kiteljesedés. Ez egy kis része az életemnek, ezért döntöttem úgy, hogy nem szeretném egy fiktív név köré felépíteni az arculatomat. Ha valaki rám néz, ne csak egy írót lásson, hanem egy hétköznapi embert, aki ugyanúgy eljár dolgozni, gyereket nevel és éli a hétköznapi életét.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Mivel nem terveztem soha az írást, erről sem volt elképzelésem. Egyszerűen a történet, ami megjelent a fejemben, ezt a kategóriát igényelte. 

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent? 

Ijesztő. Már nem tudom kontrollálni az eseményeket. Már nem csak az olvassa, akit én szeretnék, hanem akárki. Ez nagyon izgalmas.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Inkább impulzív. Hétköznapi teendők mellett sokszor hetekig nem jutottam el oda hogy akár egy karaktert is leüssek. Volt, hogy időm lett volna, de egyszerűen nem jöttek a szavak. Ilyenkor inkább félretettem és vártam hogy ismét rám találjon az ihlet.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Szinte az egész kedvencem, nehezen tudnék kiragadni belőle jeleneteket, de talán azokat szerettem a legjobban, amikor a barátok felhőtlenül és kötetlenül bolondoznak egymással. A gyerekkori barátságok jutnak róla eszembe.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Az egész világból igyekszem meríteni, így kifejezetten változatos történet-ötleteim vannak a jövőt illetően. Mikor megtalál egy jó ihlet, nagyon hosszú ideig egy betűt sem írok le belőle, hagyom hogy megérjen a fejemben, mit akarok kezdeni ezzel a sztorival. Honnan hová akarok vele eljutni, mi lesz a mondanivalója?

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Az első ember aki a történeteimet olvassa a feleségem. Ő biztatott legelőször, hogy érdemes ezzel foglalkoznom. Rengeteg hasznos tanáccsal látott el, amiket meg is fogadtam.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Velem együtt örültek, bíztattak, segítettek. Szinte mindenki szeretne beszerezni belőle egy példányt, nagyon jól esik az őszinte támogatásuk.

Mit üzensz az olvasóidnak?

Kalandra fel!  Őszintén reméleni, hogy sikerül olyan történeteket megalkotni, ami elnyeri az olvasóim tetszését és időről időre várni fogják, mikor jelenik már meg egy újabb rész.

Simon Péter írói oldala FB

Simon Péter írói oldala Insta

Susanah Skiethen: Szikrányi boldogság ( Varázslat 1.) - ("Óh, imádom az ilyen karácsonyi romantikus történeteket. Az a rengeteg érzelem... Hmm.. ")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Susannah Skiethen írónőnek, hogy elolvashattam ezt a kis mini történetet, a Szikrányi boldogságot. S egyúttal bocsánatot is kérjek, hogy nem raktam fel a véleményem. De most pótolom. 

A Szikrányi boldogság a Varázslat sorozatának az első részét olvastam el. 

Susannah Skiethen

Szikrányi Boldogság

(Varázslat 1.)

Tartalom

Nem terveztem, hogy az ünnepeket magányosan töltöm, de a zűrös múltam nem hagyott más választást. A felejtés reménye hozott Manhattanbe, hogy újra rátaláljak önmagamra és a szikrányi boldogságra, ami visszaadhatná a hitemet.

Azonban tudom, számomra nem létezik csoda. Nem fog varázsütésre minden rendbe jönni, és nem vár rám karácsonyi meglepetés a fa alatt.

Bár elképzelhető, hogy tévedek…

Váratlanul toppant az életembe, azaz inkább én estem az övébe.

Cole Sykes minden, ami elől menekülök. Minden, ami a szívemre nézve veszélyes. És minden, amit mindezek ellenére akarok.

De mi történik, ha a múlt egyszer rám talál?

Lehet, hogy az idei karácsony mégiscsak más lesz, mint a többi?

„Nincs szükségem bonyodalmakra az életemben, és ez a fickó a legérzékibb komplikációnak tűnik, akivel valaha összehozott a sors.”

Véleményem

5/5

Óh, imádom az ilyen karácsonyi romantikus történeteket. Az a rengeteg érzelem... Hmm.. 

S a kérdés, ami ott lóg... Vajon mindenki megkapja a második esélyt a szerelemre, még ha csak rövid ideig tartana? Az a varázslatos, szikrányi boldogság mindenkinek kijár.  Riley és Cole nem mindennapi módon ismerkedtek meg egymással.. Amennyire rövid volt, olyan izgalmas, szenvedélyes is. 

Amikor Susannah felkeresett nem gondoltam, hogy elolvashatom a történeteit. Egyik könyvét már olvastam az Együtt sorozatának az első részét. Már akkor imádtam az írásmódját. 

De ebben a rövid kis történettel is oda tudja szeregezni az olvasót. Külön örülök, hogy mindegyik része itt van, már ki is olvastam 2. részt is. Hamarosan hozom róla is a véleményt. Természetesen külön posztban.

Ezeket a mini történeteket ajánlom azoknak, akik szeretik a karácsonyi romantikát, és persze ha lekésték volna a vonatot, buszt, vagy épp az késne... 10-20 perc alatt simán kiolvasható az 50 oldal. 

Az első rész a második esélyeké a főszerep,a szerelem kibontakozásé, a lehetőségeké. A szikrányi boldogságé, mely ott van minden rezdülésükben. 

Book Dreams Kiadó

Susannah Skiethen: Parányi tündöklés (Varázslat 2.) - ("Itt már nem a második esélyeké a főszerep, hanem a beismerés, hogy akarnak-e folytatást. Egy év eltelt, de folytatható a kapcsolat? ")

~~~ Recenzió ~~~

Varázslat sorozat második részét is elhoztam nektek. Ezúton is köszönöm Susannah. Ez viszont kicsit rövidebb volt, de annál tanulságosabb.

Susannah Skiethen

Parányi tündöklés

(Varázslat 2.)

Tartalom

Egy évvel ezelőtt becsuktam magam mögött egy ajtót, ami nem biztos, hogy újra kitárul előttem. De meg kell próbálnom kinyitni.

Cole Sykes a férfi, akit vissza kell kapnom, bármi áron. A múlt árnyai még mindig fogva tartanak, de miatta visszatérek Manhattanbe, hogy újra átélhessem életem legszebb karácsonyát.

Egy találkozás. Egy üzenet. Egy újabb esély.

Talán ezúttal úgy alakul, ahogy szeretném. Csakhogy ahhoz fel kellene tárnom a teljes igazságot…

„A tavalyi szikrányi boldogság mellé kaptam tőle egy parányi tündöklést,amiből feltett szándékom óriási tűzijátékot varázsolni.”

Véleményem
5/5

Itt már nem a második esélyeké a főszerep, hanem a beismerés, hogy akarnak-e folytatást. Egy év eltelt, de folytatható a kapcsolat? Cole túl tudd tenni, amit Riley tett vele? S a legfontosabb kiáll majd érte, ha titka kiderül? Rövid történet, annál nagyobb kíváncsisággal olvasta el a folytatást.

Susannah most is tudd érzelmekkel bánni, sőt kínozni is. Egyértelmű.

Jöhet a 3. rész...

Book Dream Kiadó

Susannah Skiethen: Szemernyi sziporkázás (Varázslat 3.) - ("Az első két részt imádtam Cole-t., vadító, dögös, aki tudja, mit csinál. Ebben viszont. Mintha teljesen más ember lett volna.")

 ~~~ Recenzió ~~~

Susannah Skiethen Varázslat 3. részét is elolvastam, a Szemernyi sziporkázás című romantikus történetét.

Susannah Skiethen
Szemernyi sziporkázás
(Varázslat 3.)

Tartalom

Szemernyi sziporkázás

„Cole Sykes maga a két lábon járó kísértés. El akarok égni a kárhozat tüzében, amire miatta ítéltettem.”

Úgy tűnik, mégiscsak léteznek karácsonyi csodák. Legalábbis a tény, hogy Cole hajlandó adni még egy esélyt, ezt bizonyítja. Már csak egy dolgom maradt: nem elszúrni ismét.

Az élet azonban ennél bonyolultabb, én pedig ennél balszerencsésebb vagyok. A múltam ismét utolér, hogy kíméletlenül leromboljon. Csakhogy ezt nem hagyhatom, mert vissza akarom kapni, amit elvesztettem. Amit a férjem elvett tőlem. Ezúttal nem menekülni, hanem harcolni fogok. Akkor is, ha nagy árat kell fizetnem érte.

A minket körülvevő titkok egyre mélyebbre húznak, és fogalmam sincs, Cole miként fog újra bízni bennem. Főleg, mert még mindig titkolózom előtte.

„Nesze neked, szemernyi sziporkázás! Így kell tűzijátékot csinálni. És abban biztos vagyok, bármi is fog történni, rettentő nagyot fog szólni.”

Véleményem
5/5

Az első két részt imádtam Cole-t., vadító, dögös, aki tudja, mit csinál. Ebben viszont. Mintha teljesen más ember lett volna.
Eltelt egy év és találkozott Riley-val.

Amit eddig olvastam, éreztem milyen lehetne Cole... Csalódtam. Bár tetszett a történet. Izzott a levegő kettőjük között és mégis ott a kimondatlan titkuk egymás iránt.

Csalódottságom Cole irányában van, azt hittem férfi. Ehelyett... Hát nem tudom.. Értem én, hogy Riley titkolózik, de ő maga is azt teszi.
Susannah fantasztikusan tudd írni. Imádom, ahogy ír, az érzelmekkel meg minden..

Jó hogy vártam vele. Köszönöm!
Hozom a Csipetnyi csodáról is véleményem.

Book Dreams Kiadó

Susannah Skiethen: Csipetnyi csoda (Varázslat 4. ) - ("Ide már csoda kellene, hogy végre boldogok lehessenek. ")

 ~~~ Recenzió ~~~

Elérkezett az utolsó kis történetem a Varázslat sorozat 4. részéhez is. Istenem ez a könyv… Elképesztő volt.

Susannah Skiethen: Csipetnyi csoda (Varázslat 4. rész) Még mindig örülök, hogy kicsit vártam a sorozattal. Ezúton is nagyon köszönöm az írónőnek a bizalmat és a lehetőséget, hogy ezt a sorozatot elolvashattam.

Susannah Skiethen

Csipetnyi csoda

(Varázslat 4.)

Tartalom

Megnyílni valakinek nehéz.
Ha voltál már összetörve, akkor szinte lehetetlen.
Ő mégis elérte, hogy újra higgyek.
Aztán a padlóra küldött.
Újra…
És újra.
Mennyit bír el egy szív?
Feladni mindig könnyebb, mint harcolni, főleg, ha az ördög megkísért.
Nem tudom, készen állok-e a végső küzdelemre.
A tét: a hitem, a vágyam és a szerelmem.
Talán egy csipetnyi csoda segíthet.

Véleményem

5/5

Ebben a sorozatban kiderül minden titok. Most hogyan tovább? Mi lesz most? Riley és Cole megtudják oldani a felmerülő gondokat? Újra visszatalálhatnak egymáshoz?

Susannah továbbra is csodálatos, érzelem gazdag romantikus történetet írt, annyira, hogy az olvasó és köztük én is, egy jókora serpenyővel csapjam agyon ezt a gazfickó Cole-t. Nelsonnak igaza van, Cole gyáva. Úgy érzem ő még érzelmileg nem nőtt fel. Düh és sértettség motiválja, megint.

Bár kedvencem Cole, de ebben a részben most nem a legjobb helyett foglalja el a szívemben. Nagyon várom a folytatást, hogy mi lesz velük. Riley visszakapja-e az életét, Cole-t? Újra boldog lehet egyáltalán? Ide már csoda kellene, hogy végre boldogok lehessenek.

Book Dreams Kiadó

Interjú Alma Kent írónővel az illegális le/feltöltéssel kapcsolatban - (". Amíg az emberek nem érzik át, hogy az e-book is ugyanolyan érték, mint a papír, addig nehéz változást elérni.")

Köszönöm Alma Kent, hogy elfogadtad újra az interjú felkérésemet. Olvastam insta sztoriban a történteket és nagyon sajnálom, hogy egyesek nem tisztelik a munkád. Sajnálom, hogy ilyen döntést kell meghoznod.

Kérlek, meséld el mi az oka a döntésednek, ha esetleg valaki nem tudná, hogy mi is történt a háttérben.

A döntésem egyszerű: elegem lett abból, hogy a magyar írók munkáját bárki következmények nélkül ellophatja.Az első regényem után több száz példány került fel torrentoldalakra, Discordra, Facebook-csoportokba, mintha csak közös tulajdon lenne. Pedig nem az! Minden oldala hónapok, évek munkája, álmatlan éjszakák, szerkesztés, borítótervezés, nyomdaköltség… és a végén ott állsz, hogy valaki ingyen letölti, továbbküldi, és még röhög is rajtad. Nem akartam emiatt eltűnni, de valamit lépni kellett. Ezért döntöttem most az e-book mellett  ideiglenesen. Ez az egyetlen módja, hogy legalább valamilyen szinten megvédjem a történeteimet.

Mit gondolsz ma az illegális fel/letöltésekkel? Szerinted mivel lehetne gátat vetni ennek?

Őszintén? Ez lopás, akárhogy is szépítjük. Amíg az emberek nem érzik át, hogy az e-book is ugyanolyan érték, mint a papír, addig nehéz változást elérni.De én hiszek benne, hogy ha egyre többen beszélünk róla, és a közösség is kiáll az írók mellett, akkor talán lesz súlya.Nem az a célom, hogy bárkit megalázzak – csak azt szeretném, hogy végre felismerjék: ez nem „ingyen olvasás”, hanem valaki munkájának az ellopása.

Beszélhetnénk most a külföldi szerzők könyveiről, amiket ugyanígy terjesztenek ingyen, különböző csoportokban, ám az is lopás. Annyi a különbség, hogy a külföldi szerző nem tud róla, ezáltal nem is tud tenni ellene.

Esetleg, későbbiekben valamikor 1-2 év múlva lesz lehetőség nyomtatottan is kiadni a könyved?

Igen, reményeim szerint ez egy ideiglenes döntés. Nem mondtam le róla, csak most egy időre félreteszem.Szeretnék hinni abban, hogy eljön az a pillanat, amikor már nem kell félnem attól, hogy másnap a könyvem szembejön velem egy fájlmegosztón.Ha addig a magyar olvasók és szerzők összefognak, és tényleg változás indul, akkor igen – visszatérek a nyomtatott formához.

Szabad-e ilyesmit kérdeznem, hogy egy könyv megírástól a megjelenéséig mi tartozik ide és mennyibe kerül egy írónak, hogy megjelenjen? Mennyi, azaz esetleges kár, ami érint téged?

Egy regény nem csak a papírról szól.Ott van a borítótervezés, a szerkesztés, a korrektúra, a tördelés, a nyomdaköltség, a szállítás – mindez több százezer, akár milliós tétel.És amikor ezek után valaki egy gombnyomással megosztja, az nem “apróság”. Az konkrétan a jövőnket viszi el.A kár anyagilag is hatalmas, de lelkileg még nagyobb. Mert amikor meglátod a saját könyvedet egy illegális oldalon, az olyan érzés, mintha kiradíroznák belőled a lelkesedést.

Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy lopják a könyved? Sikerült valahonnan leszedetni?

Amikor megláttam a képernyőfotókat és a kommenteket, hogy “elküldöm e-mailben”, “már megvan nekem,”, pedig ugye meg sem jelent e-book változatban, akkor majdnem elsírtam magam. Szerzői kiadásban vagyok, ami azt jelenti, hogy mindent én magam finanszírozok. Ezzel rengetegen vagyunk még így. A magyar írók túlnyomó többsége az előző könyvének bevételéből fedezi a következő kiadását. Így már gondolom érthető, miért ekkora a probléma. Sok helyről sikerült leszedetni, de tudom, hogy ami egyszer felkerült a netre, az örökre ott is marad.És ez borzasztó érzés, mert bármit csinálsz, úgy érzed, hogy már sosem tudod visszavenni az irányítást.

Te magad, hogyan tudnád megakadályozni, hogy a könyved ne kerüljön fel, de ha mégis mit tudsz tenni ez ellen?

Teljesen soha nem lehet. Viszont az új e-book verzióim vízjelezve és egyedi azonosítóval kerülnek ki – minden olvasó neve és e-mail címe szerepel bennük.Ez nem “megfélemlítés”, hanem védelem.Aki tisztességes, annak semmi baja nem lesz tőle (sőt, volt, aki kérte is a névre szóló példányt).De ha valaki feltölti, legalább tudni fogom, ki volt. És ez önmagában is elég sokakat visszatart.

Mindkét könyved e-book lesz? Ha igen minden könyvterjesztőnél beszerezhető lesz, vagy csak nálad lesz majd kapható?

Igen, a következő időszakban e-book formában folytatom, mert ez a legbiztonságosabb mód most. Minden könyv kizárólag a weboldalamon lesz elérhető, sehol máshol, ugyanis csak így tudom garantálni a védelmet. Amennyiben bekerülne a boltokba, azzal ugyanott vagyok, mintha nyomtatott verzióban jelentetném meg – védtelenül. Sajnos, jelenleg ez az egyetlen mód, hogy kiderüljön, mi lesz ennek a vége.

Más író/szerző társaidnak mi a véleményük ezzel a kapcsolatban? Hogyan viszonyulnak ehhez?

Sokukkal beszéltem, sőt kiadókkal is, és sajnos mindenki ugyanazt mondta: ez ma már mindenkit érint.Van, aki csendben tűri, mert fél, hogy támadni fogják, ha megszólal. Az írókat így is rengeteg negatívum ér (személyeskedés, magánéletben való turkálás, stb.). Viszont egyre többen merik kimondani, hogy ez így nem mehet tovább.Nem riválisok vagyunk, hanem egy csónakban ülő emberek, akik ugyanazért küzdenek – mégpedig, hogy megélhessenek abból, amit szeretnek.

Olvastam az insta sztoriba, hogy feljelentéssel élsz. Ez hogyan működik? Van visszatartó ereje? Van ennek eredménye?

Nem tudom, mennyire félnek tőle, de nekem kötelességem megtenni.Ha mindenki szemet huny, akkor a tolvajok csak bátrabbak lesznek.A feljelentés nem bosszú, hanem jelzés:elég volt.Ha valaki úgy gondolja, hogy egy szerző munkája ingyen van, akkor ideje szembesülnie vele, hogy ez bűncselekmény. A szerzői jogok megsértése nem kevés kártérítést vonhat maga után, de akár két év szabadságvesztéssel is járhat. (2012. évi C. törvény (Btk.) 385. § (1) bekezdés)

Szerinted mi lehet a gyakori kifogás és miért pont az?

A “nem tudtam, hogy tilos” meg a “nem volt pénzem rá”.De ez egyik sem mentség.Senki sem megy be egy boltba azzal, hogy “nincs pénzem, de attól még elviszem a cipőt”.A könyv is ilyen. Ugyanolyan termék, mint akármi más, annyi különbséggel, hogy ez nem csak anyagi értékkel bír, hanem szellemi tulajdonnal is.

S végezetül, mit üzennél az olvasóidnak? Mit tanácsolnál nekik?

Azt, hogy köszönöm! Tényleg, szívből.Annyi szeretetet és támogatást kaptam a történtek után, hogy ez adott erőt folytatni.A döntésem nem ellenetek szól, hanem értetek. Éppen miattatok döntöttem az e-book, és nem a végleges nem megjelenés mellett.

Nem akartam kicseszni senkivel a tolvajok miatt, ezért nem tűntem el, csak formát váltottam. Ugyanúgy szeretném elmesélni a történeteimet, és tudom, hogy várják is. Az írás fontos része az életemnek, és akár kiadom a regényeimet, akár nem, akkor sem fogom abbahagyni soha.

Remélem, egyszer eljutunk oda, hogy az író és az olvasó nem egymás ellen, hanem egymásért küzd ebben az országban, mert sajnos ennek az lehet a vége, hogy egyre többen döntünk majd amellett, hogy inkább nem jelenünk meg magyarul.

Webshop

Alma Kent

Instagram

Alma Kent