2020. június 29., hétfő

Beleolvasó: Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő trilógia 1.) - ("Az Európán miért nem tudnak erről? Úgy értem, hogy én is tanultam ott történelmet, mégsem említette senki, hogy lennének különleges képességekkel bíró személyek.")

Azt hittem mára nem fogok hozni nektek egy kis részletet a könyvből. Sajna lecsapott a vihar.. De el is vonult, így hozom is. Az előző rész, hogy tetszett? Lassan vége is lesz a beleolvasónak, de aki szeretné egyben elolvasni, a keressétek a  Aurora Lewis Turner szerzőt és az Olvasnimenő oldalt.

Aurora Lewis Turner:
Névtelenek
(Bolygókeringő trilógia 1.)



Tartalom:
 A Föld halott. Már több mint 2000 éve az. Az emberiség maradéka áldott tudatlanságban él hat Föld-szerű bolygón. Ők nem is sejtik, hogy vannak mások rajtuk kívül… Olyanok, mint én, Auróra. Olyanok, akik különleges erőkkel bírnak… ők a névtelenek. Két út van tehát; vagy az ő érdekeiket szolgálva titkon vadászunk a fajtánkra, vagy futunk, és így mi leszünk a vad. Én így futottam egyenesen Lloyd, egy medveerejű zsoldos karjaiba… Így kezdődött a keringőnk. A Névtelenek a Bolygókeringő trilógia első könyve.


ENGEDÉLLYEL


– Az Európán miért nem tudnak erről? Úgy értem, hogy én is tanultam ott történelmet, mégsem említette senki, hogy lennének különleges képességekkel bíró személyek.
– Mert az emberek elkezdtek félni tőlünk, ahogy mindentől félnek, amit nem ismernek. Az átlagember nem tud rólunk semmit, mivel a hatalom távol tartja őket az olyanoktól, mint amilyen én vagyok.
– Tehát a Hetedik Bolygó valamelyikén? – kérdezte Auróra, miközben érezte, hogy kezdett összeállni a kép.
– A kétezer év, és a kezdeti, sok bolygóközi utazás miatt nem létezik olyan élhető bolygó, ahol ne lennének névtelenek, ahogy olyan sem létezik, ahol ne lennének vagy lettek volna valaha emberek. Ezek a képességek genetikailag öröklődnek, így valószínű, hogy a te családodban is kellett lennie valakinek, aki erővel bírt. De mégis az emberek vannak többségben, így általában a Hetedik Bolygó egyikére telepítik azokat, akiket elfognak, vagy egy különleges osztag részeivé képzik őket. Ezáltal a feladatuk az lesz, hogy megvédjék az emberiséget a felmerülő veszélyektől.
– A névtelenek nem tesznek ez ellen semmit? – ráncolta Auróra a homlokát.
– Vannak lázadások, de az embereknek megvan a módszere ezek elfojtására.
– Te mióta tudod, hogy képességekkel bírsz? – kérdezte Auróra érdeklődve, mire Lloyd egy nagyot sóhajtott, majd megjegyezte:
– Több mint kétszáz éve.
– Kétszáz? – Auróra azt hitte, hogy nem érti rendesen, amit mondtak neki, de aztán hirtelen megérezte, ahogy a zöld tekintet a szíve mélyéig hatolt. Aztán Lloyd ismét elfordította a tekintetét, hogy az utat nézze.
– A névtelenségnek vannak előnyei és hátrányai is. Sokkal lassabban öregszem, mint az átlagemberek. – Aurórának nem kellett sok ahhoz, hogy elhiggye, amit a férfi mondott neki. Hiszen kinézetre nem lehetett több ötvenöt évesnél, így még egészen fiatalnak tűnt. Lloyd látta, hogy a lány nem talált szavakat, ezt kihasználva megkérdezte tőle:
– Te mióta tudod, hogy… más vagy, mint a többiek?
– Egy napja – sóhajtotta a lány. De aztán elkapta Lloyd furcsa tekintetét, így megkérdezte tőle:
– Miért?
– Mert általában ez hamarabb ki szokott derülni.
– Előtte minden normálisnak tűnt, úgy éltem, mint bárki más, amíg élt a nagynéném… – Auróra fejében kezdett valami összeállni, de helyette Lloyd mondta ki az igazságot.
– Ezek szerint a nénikéd blokkoló volt. Ez elég ritka képesség.
– Hogy mi?
– Olyan, aki képes blokkolni a körülötte lévő, más névtelenek erejét. Ha a közelében élsz, akkor nem mutatkoznak a különleges képességeid.
– Ezek szerint nem az agyvérzés miatt lehetett… – mondta mintegy magának Auróra. Észrevette Lloyd értetlen tekintetét, mire megköszörülte a torkát, és ennyit tett hozzá:
– Azt mondta, mielőtt meghalt, hogy azért tette, hogy megvédjen...
– Mégis, mitől? – kérdezte értetlen vigyorral az arcán a férfi. – Nem te vagy az egyetlen, aki tud teleportálni. Ez az egyik legnépszerűbb képesség.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:


2020. június 28., vasárnap

Interjú C.C.Brown írónővel - ("Személyes kedvencem Tania sorozat, szívből ajánlom mindenkinek.")

C. C. Brown nagyon köszönöm, hogy elvállaltad az interjú felkérésemet. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan készült el Tania sorozat, hiszen szerencsésnek mondhatom, hogy olvashattam a két történetet. Számomra kedvencemmé vált. Imádtam, és szívesen olvasnék még többet.




Forrás: C. C. Brown írói oldal



Kérlek, mesélj kicsit magadról? Mikor kezdtél írni?

Gyermekkoromban inkább verseket faragtam, de imádtam olvasni, faltam a könyveket. A kilencvenes évek elején az akkor debütáló Kiskegyed c. magazinban jelent meg először nyomtatott formában egy pályázott írásom, majd később is előfordult, hogy publikáltam novellákat. Összetett egyéniség vagyok, sok minden érdekel, tehát érthető, hogy kipróbáltam ezt-azt, de végül mindig visszatértem az íráshoz. Komolyabban azonban az elmúlt hét évben kezdtem írni, sőt publikálni. Néhány pályázott írásom megjelent különböző antológiákban, és egyes irodalmi portálokon folyamatosan publikálok, egy Ausztráliában megjelenő magyar nyelvű havilapban jelennek meg a novelláim immár harmadik éve. Ezt inkább az ott élő idősebb magyar származású emberek olvassák, és hálás visszajelzéseket kapok, ami jó érzéssel tölt el. 

Miért pont az "időutazásról" írtál?

Ki ne szeretne néha visszacsöppeni a múltba? Mindenkinek van kedvenc kora, ahol szívesen körül nézne. Izgalmasnak találtam, hogy a jelent és a múltat kicsit összemixelhetem, ebből bonyodalmak, mulatságos helyzetek adódhatnak. Taniának ráadásul az okostelefonja is átvészeli az utazást, és ennek fontos szerepe van a történetben. Érdekes feladatnak tűnt azonban az is, hogy a régies stílusú társalgásoknál hősünk sokszor kommunikációs problémákkal küzd, de igyekszik tanulni a környezetétől. 



Mennyibe volt fantázia és valóságos történet?

Nyolc éve élek e regény egyik helyszínén, az angol riviérán, Torquay-ban. Még halvány fogalmam sem volt arról, mikor ideköltöztem, hogy ez a hely volt Agatha Christie szülőhelye, és Oscar Wilde, Kipling és Dickens is rendszeresen tiszteletét tették, hogy a pörgő városi élettől elvonulva kipihenjék magukat. A hely hangulata jócskán hozzáadott, hogy meglóduljon a fantáziám. Tehát a helyszínek léteznek, a szereplők kitaláltak. Bár feltűnik Agatha Marie Clarissa Christie egy szösszenet erejéig alig pár évesen az egyik kávéházban.

Tervezed-e folytatni Tania történetét. Ha igen mire számíthatunk?

Nehéz egy történet végére úgy pontot tenni, hogy onnantól nincs tovább. Az író abban a szerencsés helyzetben van, hogy szőheti a mesét tovább, de nem könnyű úgy folytatni, hogy ne bonyolódjunk ismétlésekbe, elsütött poénokba, klisékbe. Nehéz elkezdeni, de ha megvan a vezérszál, akkor magától íródik a mese. Remélem hamarosan.


Meddig tartott megírnod a két történetet?

Az első könyv rendkívül gyorsan megíródott, alig egy hónap alatt, függetlenül attól, hogy a tabletemen, telefonomon írtam, néha késő este pötyögtem, küzdve az ékezetekkel. A második könyv már ideálisabb körülmények között született, de hosszabb időbe tellett mire befejeztem.

Mi kellett ahhoz, szórakoztató, izgalmas és romantikus legyen egy történet?

Imádom a romantikus regényeket, valamint a kalandos, utazós, felfedezős sztorikat. A romantikus történetek legtöbbje addig a legizgalmasabb, amíg a főhős(ök) egymásra nem találnak. A Tania c. regény nem elsősorban romantikus, de a visszajelzések alapján jól fűszereztem az általam kedvelt stílusokkal a történetet.

Melyik volt legnehezebb megírnod az Örvény a múltban vagy az Az Ausztrál pokol c. könyved?

Utólag visszatekintve az Örvény a múltba volt egy picit nehezebb, hiszen akkor kellett kitalálnom az összes szereplőt, a jellemeikkel, hibáikkal, sok kutatómunka fekszik a száz évvel ezelőtti helyszíneket illetően, ami folyton változik. Az Ausztrál pokolban a szereplőim már ismerték egymást, tudtam ki-kicsoda, és mi várható el tőlük. 

Van számodra kedvenc karaktered vagy jeleneted?

Egyik kedvenc karakterem Lady Thinder, aki idős kora ellenére egy nagyon nyitott, jókedélyű, bohókás hölgy. Ő veszi szárnyai alá Taniát, mikor a sziklák alól kihalásszák a szolgái, és az egész történet alatt végigkíséri őt. Én is ilyen szeretnék majd lenni, ha megérem ezt a kort. A másik kedvencem John, a Lady inasa, aki az igazi angol inasok megtestesítője. Jó néhányszor lesz tanúja, mikor Tania kiesik az úrihölgy szerepéből. Hálás karakter, jól megformázható.

A családod, barátaid miként fogadták, hogy írsz és megjelent három könyved.

Támogatnak, bátorítanak, időt, helyet szorítanak nekem az alkotáshoz. Hálás vagyok nekik.
A borítókat a legidősebb lányom tervezte, a másik két lányom segített a megfelelő címek megtalálásában. Jó hallgatóság, hálás olvasók. A barátaimtól és a kedvesemtől laptopot kaptam, hogy emberi körülmények között írhassak. 

Nemrég jelent meg Sorscsapda c. könyved, mesélnél róla?

Már nem is emlékszem, hogy egy hír vagy történet hallatán merült fel bennem Tonka története. Vékony jég választja el a történetben a bűnöző és az önfeláldozó, segíteni akaró ember karakterét. Egy lány, aki szeretné megváltoztatni egy gyermek sorsát, bűnöző lesz, elrabolja a kislányt és sajátjaként neveli fel. Amit ez által fel kell adnia, nem kevés, de évek múltán kockáztatnia kell a biztonságát, mert a gyermek élete a tét. Ez a könyv merőben eltér a Tania regényektől, de izgalmas és elgondolkodtató egyaránt. 

Forrás: C. C. Brown írói oldal


Gondoltál már arra, hogy esetleg nyomtatott formában jelentesd meg a könyveid?

Ez minden vágyam, de egyelőre a legjárhatóbb út a magánkiadás lenne. Nem kell magyaráznom, hogy ez milyen költségekkel jár, ha valóban a könyvesboltok polcain szeretném látni a könyveim. Sajnos jelenleg erre nincs lehetőségem.

A három könyvedet kiknek ajánlanád?

Kortól, nemtől függetlenül mindenkinek, aki szereti a humort, a kalandot, a felhőtlen szórakozást, és néhány órára szeretne kikapcsolódni! Hálás vagyok minden egyes mosolyért, vagy könnycseppért, melyet az én történeteim csaltak az olvasók arcára!

Köszönöm!
Én köszönöm az interjút!

 A könyvet itt tudjátok beszerezni:


2020. június 27., szombat

Maradj otthon! 10.rész Gyémántfelhő Kiadó

Tehát akkor folytatom továbbra is a Maradj otthon! rovatomat, régen írtam már így arra gondoltam, hogy most a Gyémántfelhő Kiadó könyveit mutatnám be nektek. Kiszemeltem már néhány könyvet, amit későbbiekben szeretném beszerezni. A kiadót N. Fülöp Beáta vezeti, akinek számos könyve jelent meg az elmúlt időszakban. A kiadónál sok féle zsáner található, mint pl a romantika, krimi és thriller könyvek. S ezek közül mutatok meg nektek, amiket én is szívesen elolvasnám.





Kirsch Ákos:
Kolónia


Tartalom:
A teljesen víz borította, Poszeidón nevű bolygón Thalassa City városa jelenti az egyetlen kontinenst. 
A nyüzsgő város harmóniáját azonban váratlanul egy xenobiológus halála zavarja meg, akinek holttestére egy sikátorban bukkannak rá. Cale Jonson nyomozóhoz kerül az ügy, aki teljes gőzzel veti bele magát az eset kivizsgálásába. 
Amellett, hogy saját démonjaival is meg kell küzdenie, hamarosan kénytelen lesz rádöbbenni, hogy a gyilkosság hátterében egy sötét indíték áll, melynek titokban maradásáért ellenségei bármit képesek megtenni. 
Rövidesen gyökerestül megváltozik az élete, ahogy magával a halállal kénytelen farkasszemet nézni…

N.Fülöp Beáta:
Találkozunk Isztambulban


Tartalom:
"A ​katonaság és az erőszak elöl menekülő fiatal orvostanhallgató különös története, akit először migránsnak néznek, kirabolnak majd börtönbe zárnak, és üldözőbe veszi a gyémántmaffia is. 
A történet középpontjában egy rejtélyes karóra áll, egy hátlapjába vésett különleges számsorral… A bosszú kezdetét veszi, és lassan fény derül arra is, hogy a titokzatos múlt sötét titkai egészen a Sierra Leone-i polgárháborúig nyúlnak vissza. 
A múltból előtörő kegyetlen megtorlások sorozata nem kíméli sem a fiatal orvost, sem a családját. Tönkre teszi az igaznak hitt szerelmeket és a régi barátságokat. Az árulás és a bosszú mérge alattomosan kúszik be Isztambul varázslatosan misztikus utcái közé, csak úgy, mint a szívekbe, miközben ízelítőt kapunk a nők elleni erőszak brutális világából is. 
Vajon mi mindent bír el egy szerelem? 
Bosszút lehet-e állni úgy, hogy te magad közben ne válj kegyetlen vadállattá? 
Meddig képes egy nő tűrni az ellene irányuló erőszakot? 
A játszma végén a jók vajon elnyerik jutalmukat és a rosszak megkapják méltó büntetésüket? 
Végül Selim rátalál az igazságra, vagy a kíméletlen igazság találja meg őt?

Erőszakos, kegyetlen, néhol lélekromboló és szívszaggató. 
Találkozunk Isztambulban!"


Kirsch Ákos:
Árnyak a sötétben


Tartalom:
Sirokban eltűnik egy Kerekes László nevű férfi. Édesanyja a budapesti magánnyomozót, Halász Pétert bízza meg fia felkutatásával. Péter a helyszínre utazik, ahol hamarosan különös események történnek. 
Kísértetjárás üti fel a fejét, kutyák és emberek tűnnek el rejtélyes körülmények közepette, gyilkosságok borzolják a kedélyeket, és rémálmok kezdik gyötörni a lakosokat. Ezalatt az erdőben rejtélyes gombafajta jelenik meg. Két tinédzser korú fiú – Takács Kornél és Füzesi Dávid – szintén nekilátnak végére járni a történteknek, és a közeli hegyen bizarr rituálé szemtanúi lesznek.

Vajon mi áll a furcsa események hátterében? Miféle árnyak mozognak az éjszakában? A szereplők ezekre a kérdésekre keresik a választ, nem tudván, hogy amivel szembe kell nézniük, az a legvadabb képzeletüket is meghaladja!

N.Fülöp Beáta.:
Santorini szerelmesei


Tartalom:
Santorini szerelmesei, a kis szigetre vissza-visszatérő párok, akik egész fiatalságukat a Kikládokban töltötték a tenger mellett és a kék kupolás, fehérre meszelt házikók között. Bohém fiatalságuk, nagyra törő álmaik, felejthetetlen szerelmeket, és életre szóló barátságokat kovácsoltak közöttük. Így volt ez évekig, mígnem egyszer történt valami a szigeten, ami mindnyájuk életére árnyékot vetett, megváltoztatott mindent, és hosszú évekre feloszlatta a társaságot. Az elfeledett barátságok és halottnak hitt szerelmek azonban újra életre keltek egy váratlan utazás során. A múlt rejtélyei, eltemetett titkai így lassan a felszínre szivárogtak, és elindítottak egy megállíthatatlan lavinát.

N.Fülöp Beáta:
Marilia bonbonjai


Tartalom:
Egy fantasztikus történet egy nem mindennapi lányról, aki az őt ért sok kudarc ellenére is bátran kitart az álmai mellett. Mindeközben a gyönyörű Toszkán táj és Firenze szépségei, a helyi ízek ínycsiklandó kavalkádja, és az írónőtől már elválaszthatatlan szerelmi szál teszi lebilincselővé a történetet. Egy igazi 4:1-ben instant könyv, amelyben megtalálható a szerelem, sok-sok édes bonbonrecept, csodálatos útleírás és egy komplett motivációs tréning. Hát kell ennél több? Nem csak az álmaikért harcba szálló igazság harcosai számára nélkülözhetetlen ez a regény, hanem a gourmet-k, az utazni szeretők és a mély érzelmeket megélni vágyók könyvtárából sem hiányozhat a Marilia bonbonjai.

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

2020. június 26., péntek

Beleolvasó: Petróczki Kitt: Lujzi élete - ("Szeptemberben volt a szülinapom. Addigra akkorát fordult velem a világ, hogy rettegtem, hogy megkéri a kezem, mert tudtam, hogy borzasztó lesz nemet mondanom neki.")

Eljött hát a péntek és hozom is nektek Petróczki Kitti: Lujzi élete c. könyvéből újabb részletet. Hogy tetszett az előző? Várjátok a következő részére? Kíváncsian fogom olvasni én is a történetet. Ha tetszik nektek a részek, kérlek, hagyjatok nyomot.

Petróczki Kitti: 
Lujzi élete



Tartalom:

Vedd a saját kezedbe végre az irányítást és tegyél magadért! 
Hidd el van hova tovább! 
Meglátod! A történet, Lujzi élete, téged is magával fog ragadni, és ki fog rángatni a szürke hétköznapokból. 
Itt az ideje, hogy belefogj ma, a saját jövőd építésébe! 
„ A régi szép idők most vannak ” 
Én meg vagyok győződve róla, hogy ez a könyv, megadja neked azt az apró lökést az életedben, amely elindíthat a saját jövőd felé!



ENGEDÉLLYEL


A könyvet itt tudjátok beszerezni:

2020. június 23., kedd

Álomgyár Kiadó a YouTube csatornára költözött, avagy Álomgyár Magazin indult egy beszélgetős műsorral #nappaliban néven.

Nemrégiben indult egy csatorna a YouTube oldalon az Álomgyárnak, Álomygár magazin - #nappaliban néven. Ahol magyar szerzőkkel készítenek interjúkat.Nagyon jó ötletnek tartom a Kiadó részéről, mert hiánypótlónak tartom ezt a fajta interjúkatMert ezáltal még közelebbről is megismerhetjük az írókat. Bízom benne, hogy sok – sok meglepetést fog tartogatni az egyik kedvenc kiadóm az Álomgyár.

A beszélgetéseket Timár-Gregorits Nóra vezeti a #nappaliban c. műsort, mely kulisszatitkokról és egyéb más érdekes dolgokról beszélget a hazai írókkal. Külön jó pont, hogy szinte minden videó feliratos. Nekem, mint hallássérültként könnyebben meg tudom nézni, érteni a műsort. Mindenképpen iratkozzatok fel erre, csatornára:Álomgyár Magazin 
A beszélgetős műsor hetente egyszer kerül fel az Álomgyár Magazin csatornára.





Akik részvettek a #nappaliban műsorban:

 Sienna Cole:

Tomor Anita:

Borbás Edina:

Fejős Éva:

Moldova Júlia:

Borsa Brown

R. Kelényi Angelika

Az igazi Bud Spencer: 
Király Levente

Palotás Petra

Csabai Márk

Budai Lotti:

Hogyan készült? Metallica:

Baráth Viktória:

Huszti Gergely:

Lakatos Levente:


2020. június 22., hétfő

Beleolvasó - Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő trilógia 1.) - ("

Elérkezett hát újra hétfő és megint hozom nektek Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő trilógia 1.) könyvéből újabb részletet. Eddig hogy tetszett nektek? Várjátok a következő folytatást, ugye? Ha tetszett, hagyjatok nyomot!

Aurora Lewis Turner: Névtelenek 
(Bolygókeringő 1.)



Tartalom:

A Föld halott. Már több mint 2000 éve az. Az emberiség maradéka áldott tudatlanságban él hat Föld-szerű bolygón. Ők nem is sejtik, hogy vannak mások rajtuk kívül… Olyanok, mint én, Auróra. Olyanok, akik különleges erőkkel bírnak… ők a névtelenek. Két út van tehát; vagy az ő érdekeiket szolgálva titkon vadászunk a fajtánkra, vagy futunk, és így mi leszünk a vad. Én így futottam egyenesen Lloyd, egy medveerejű zsoldos karjaiba… Így kezdődött a keringőnk. A Névtelenek a Bolygókeringő trilógia első könyve.


ENGEDÉLLYEL


- Nincs nevünk. Nevezhetsz minket kivülállóknak, adaptálódottaknak vagy bármi másnak. vagy bármi másnak.
– Tehát akkor névtelenek vagyunk – mosolyodott el a lány a gondolatra, mire a férfi vállat vonva így szólt:
– Ahogy tetszik.
– És mégis, hogy jöttek létre a névtelenek?
– Túl sok a kérdés – mélyesztette bele Aurórába zöld tekintetét Lloyd.
– Azt akarod, hogy eltűnjek, nem? Ha válaszolsz a kérdéseimre, akkor megígérem, hogy békén hagylak. Ez fair alkunak tűnik. Én a helyedben elfogadnám, mert hosszú távon nagyon idegesítő tudok lenni – tette hozzá a lány mosolyogva.
– Rövid távon is az vagy – nézett bele a visszapillantó tükrébe a férfi, mire megjegyezte:
– Nem akarok sokáig itt időzni, hiszen a hullák előbb-utóbb szemet szúrnak valakinek.
– Veled megyek – ajánlkozott Auróra.
– De jó lesz nekem! – hördült fel tehetetlenül a férfi, miközben újra visszatért az útra, és a semmi felé vette az irányt. Miután egy percig mindketten néma csöndben ültek az autóban, Lloyd megkérdezte Aurórát:
– Mit akarsz tudni?
– Először is, hogy esetleg van-e nálad valami ennivaló – döbbent rá a lány arra, hogy farkaséhes volt. Lloyd a kesztyűtartóra mutatott, ahonnan Auróra előhalászott egy meggyötört szendvicset, amit halkan majszolni kezdett. Amikor már csillapodott az éhsége, tovább kérdezte a férfit:
– Kik azok a névtelenek? Többen is vannak?
– A névtelenek, ahogy te hívsz minket, a betelepítés során adaptálódtak a környezethez – nézett rá a lányra, de az nem mutatta jelét annak, hogy értené, amiről a férfi beszélt, ezért így vitte tovább a gondolatmenetet:
– Amikor el kellett hagynunk a Földet, egy kapitalista cég irányította a betelepítést. Nagyon egyszerű elveken működött a dolog; létezett hat bolygó, amelyek a leginkább földszerűnek, viszonylag békés és nyugodt bolygóknak számítottak. Ide költöztek azok, akik meg tudták ezt fizetni. Minél többet fizetett az ember, annál nagyobb csomagot kapott cserébe; nyugodt környezetet, szép lakást, autót, iskolát a gyerekeinek… mintha csak a gravitáció mértéke lett volna az egyetlen dolog, ami változott volna az előző életéhez képest.
– És mi történt azokkal, akik nem tudtak fizetni? – kérdezte Auróra remegő ajkakkal.
– Azok, akik kevesebb pénzzel rendelkeztek, más bolygókra költöztek. Azok a bolygók veszélyesnek számítottak tele halálos csapdákkal, vérszomjas lényekkel. Oda nem építettek házakat, az embereknek maguknak kellett boldogulniuk, úgy ahogyan csak tudtak. Ezen bolygók összességét hívjuk a Hetedik Bolygónak. Ezen a bolygón például semmi sincs, az egész egy nagy sivatag, úgyhogy ádáz harcok folynak a vízért. Mindenki magának termeli az élelmet, ahogyan csak tudja. Nem ritka dolog, hogy az itteniek néha kannibalizmusra fanyalodnak. – Auróra gyomra ebben a pillanatban fordult fel, de még épp idejében tudta visszatartani a hányást. Lloyd szinte ügyet sem vetett erre, inkább folytatta a történetet.
– Mint mindig, az evolúció és az élet utat tört magának. Ezeken a bolygókon az emberek elkezdtek adaptálódni a környezetükhöz, megváltoztak, és különböző képességeket fejlesztettek ki maguknak, amelyekkel képesekké váltak aztán megbirkózni a körülöttük lévő veszélyekkel.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:


2020. június 21., vasárnap

Interjú Ashley Redwood-al a Borítókészitővel - (" Szerettem rajzolni, és mivel évekkel ezelőtt blogoltam is jött a webgrafika, mint olyan.")


Köszönöm Ashley, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet. Régóta nézegetem a borítóidat és nekem az egyik kedvencem: Megyeri Judit írónő könyve; Holttest az Ambróziában. Mindegyik csodálatos és egyedi munka. Csak gratulálni tudok!





Kérlek, mesélj arról, hogyan jött a borítókészítés ötlete és mióta foglalkozol vele?

Elsősorban én tartozom köszönettel, amiért egyáltalán megfordult a fejedben ez az interjú!
Megyeri Judit borítója külön kincs, és egyedi teljesen a kávészemes kis „A” monogram miatt. Imádtam csinálni! A borítótervezés, mint olyan, amikor elkezdtem még ötletként sem szerepelt a gondolataim között. Szerettem rajzolni, és mivel évekkel ezelőtt blogoltam is jött a webgrafika, mint olyan. Egyedi designokat készítettem, kódoltam és társai. Sosem voltam elégedett, de ez már egy másik történet… Az első olyan nagyobb „dobbantásom” – hű, de fura ez így leírva- négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor az első borítótervezői pályázatra beadtam a munkám. Természetesen tudom, és a mai napig nevetek rajta, elsőre senki sem alkot maradandót, én mégis hittem abban, hogy nem lesz totális kudarc. – na, az lett. 3 éve foglalkozom vele komolyabban, bár nem tudom hívhatom-e annak, mert továbbra sem tartom magam a „hűde” kategóriás tervezőnek, mindenesetre az első ilyen; 



Mimi Taylor - A bosszú ára c. regénye volt, amit azóta újabb kiadásban is megjelent.

Hobbiként gondolsz rá vagy esetleg ez munka?

Is-is. Nagyon durva, de a legelsőnél még a fene se gondolta volna, lesz olyan, amikor egyszer azt mondhatom „ Na, gyerekek. Túl vagyok a harminc plusz elkészültön is.” . Hobbi, mert a gépen túl, azért van rendes munkám is, amit imádok. Hatalmas munka, és felelősség viszont, azért mert nem csak magamnak csinálgatom ezeket, hanem már bőven Nektek olvasóknak és a NewLinenak is. Meg kell felelni az írónak, a kiadónak, az olvasóknak és persze Magamnak – ami kenterbe veri az összes eddigi felsoroltat. Úgyhogy számomra munka, de egyébként hobbiszinten csinálom.


Milyen érzés volt számodra, amikor először felkértek? Hogyan élted meg azt a pillanatot, mikor a készterméket a kezedben volt?

Hű. Elmondhatatlan. Az első ilyen delikvensem Abby Winter volt. – akivel azóta is dolgozom. A pillanat, amikor eljutott az agyamig a gondolat; „basszus, ez tényleg a Te utad…”, felfoghatatlan, leírhatatlan. Szerintem a mai napig néha meglep a dolog, hogy vannak, akik nem csak a kiadón keresztül keresnek meg egy-egy tervezéssel.


Átlagban mennyi idő alatt van kész egy tervezés és milyen színekkel, szoktál dolgozni? Kapsz hozzá támpontot, hogy hogyan is kellene kinéznie?

Ez nagyon sok mindentől függ…
Függ attól, mennyire érzem magam hangulatba a dolgokhoz, mennyi ötletem van és milyenek a körülmények. Erőszakból sosem tudok alkotni.- szerintem senki a világon. A tervezés maga az fejben dől el. A koncepció, a képek, minden - előre le tudom magamnak vetíteni például a betűtípusokat. Szeretem, ha minden harmóniában van, így addig agyalok, ameddig a végeredmény nem lesz ütős. Általában ez pár perc, órák, de van, amikor olyan szar állapotban vagyok, hogy hetek… - ez ritka.
A támpont az bizony írófüggő, vannak akik konkrét elképzelésekkel keresnek meg, és vannak akik teljesen rám bízzák. Alapvetően szabadon szeretek dolgozni, a megkötéseket nagyon nem szívlelem, mert az alkotót ugye hagyni kell szárnyalni… de, persze egyébként ebben is rugalmas vagyok!


A borító tematikáját ki dönti el? Mennyi beleszólásod van, hogy mi szerepeljen a képen? Általában együtt tudsz dolgozni az írókkal?

A tematika az mindig saját, főleg ha szabad kezem van. Azért, mint minden kiadónál a NewLine-nál is vannak alapvető „szabályok” úgymond, ha a borítót tekintjük. Az, hogy milyen legyen az – már, ha engedélyt kapok az írótól – teljesen az én képzelőerőmre van bízva. El is szoktam találni elsőre mostanság. – ami minden alkalommal baromira le tud taglózni.

Az együtt dolgozásokkor nem volt még Rám panasz, - legalábbis nem hallottam semmi negatívumot a folyamat végén, a kiadótól utólag sem.- próbálok alkalmazkodni, segíteni és úgy hozzáállni az adott íróhoz, még ha első könyves is, hogy némileg löketet adjak neki az elinduláshoz. Erre is szolgál egy szép borító, ugyebár. Igazából, vitám még egyáltalán nem volt, -le is kopogom, ne legyen. – az pedig, hogy egy író mennyire nyitott az ötleteimre, ő dönti el. Javarészt, ha valaki vevő a fantáziámra és engedi, hogy a „fejébe lássak” , sokkal egyszerűbb az egész munka. Vannak írók, akikkel szeretek együtt dolgozni, és már nem az első nyomtatott regényét bízza rám, és akadnak, akikkel azóta is barátságba vagyok, és olyanok is akiket még csak nem is ismerek… - na de erre van az idő!


A kiadó mennyire szól bele, vagy szabadkezet kapsz?

Imádok a NewLine-nál „dolgozni”! A munkáim 99%-ban, mind olyanok, amiket megálmodok, megalkotok, és siker - mindhárom fél véleménye szerint. A szabadkezem egyik velejárója; Az addig hergelem magam, ameddig tökéleteset nem alkotok módszer. – persze, tudom mekkora utat jártam már be, míg idáig elvonszoltam magam. Ezért is tűnhet úgy, hogy ezt ennyire szétesősen lazán veszem. Pedig nem, volt már sírás, be is akartam fejezni és voltak pillanatok, amikor annyira megtörtem, mint még soha. Megfelelni magadnak, hatalmas feladat!

Hogyan látod magad, mondjuk 5 év múlva, akkor is borítókat fogsz tervezni?

Ezt így ennyire előre nem látom még, de nagyon remélem hosszú életű lesz a dolog, mert kikapcsol és kiteljesedek, miközben egy-egy ilyen munkát a végéig kísérek. Hatalmas dolog a kezedben fogni az általad készült regényt, még ha nem is Te írtad. – ami késik, nem múlik…

Eddigi munkáid közül, melyik volt számodra a legkönnyebb és a legnehezebb elkészíteni? Illetve van kedvenced?

Hűha. Szerintem itt nincs olyan, hogy legkönnyebb, mert az egy folyamat, amíg elképzelem milyen lesz – ez az egyszerűbb része valamelyest… Megvalósítani, majd nyomdailag tökéletesre, na az a keményebb feladat! – de ezt bármelyik grafikus alá tudja támasztani. A legegyszerűbbnek és legzökkenőmentesebbnek 

Selena B. Lowell borítóit tudnám felhozni, vagy akár Abby Winterét, mert elsőre beletaláltam, nem volt semmi fennakadás, imádjuk. Ott voltam a leginkább nyugodtabb, amikor elkezdtem… A nehezebb szót, mint olyan inkább arra használnám, amikor konkrét elképzelés van, és képtelen vagy megfelelni neki. Tudod, hogy nem lesz olyan a kész munkád, amihez szívesen adnád a neved, de azért is meg kell csinálnod… Itt inkább nem hoznék példát, pedig lenne. Korábban írtam, nagyon kritikus vagyok magammal, így olyan nagy kedvenc  osem lesz. Amire már úgy azt mondom, ha „ Na, anyukám, ez azért már nem rossz…” az akad. 

Buótyik Dorina első regénye a III. Amenemhat rejtélye egy ilyen. Ott végig arra mentem; Egyiptom és fáraó, és óbasszuskulcs, csak legyen elég jó. Nekem kiváltképp tetszik, ahogyan a cím egy részét elfedi a homok. 

Szeretem még Csernovszki-Nagy Alexandra minimalista megoldását az Antónia eltűntben. 
Sue Dylen Kahlo-jában a fotómontázst, vagy akár Jud Meyrin regényét… és naphosszat sorolhatnám mit-miért, mert ha már egy átmegy a rostán nálam, mindben lesz olyan, legyen az apró dolog is, amit megszerettem bennük. Mind a harminckettőt úgy imádom, és olyannak amilyennek megalkottam őket!





Ashley-t itt tudod elérni, ha borítót szeretnél készítetni:

A NewLine könyveket pedig itt tudod beszerezni: