Biheguan Zhuren: Új korszak - A világ, amit Kína diktál - Megjelent!

 „Kínának jogában áll Magyarországot egyedül is megvédenie.”

 

Biheguan Zhuren

Új korszak – A világ, amit Kína diktál

Retrofuturista Könyvek 3.

Megjelent!

Multiverzum Kiadó

Új korszak [előrendelhető] (lira.hu)

 Multiverzum Kiadó, 2024

Fordította: Tokaji Zsolt

Szerkesztette: Tarcsa Zoltán

Felelős szerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv és sorozatterv: Bukodi Attila

 

A kötetről

 

Kiadónk egy különleges műre bukkant, amikor retrofuturista sorozatához a science-fiction irodalom gazdag múltjának kincseskamrájában kutatott. Biheguan Zhuren Új korszak című könyve a sanghaji Xiaoshuolin Kiadó gondozásában jelent meg „Guangxu császár uralkodása 34. évének második holdhónapjában”, vagyis 1908 márciusában. Az 1999-ben játszódó történetben a hatalmas katonai erővel rendelkező Kína és a Nyugat háborújáról olvashatunk, amelyet a Magyarország fölötti befolyásért vívnak. Bár ezek a sorok úgy hangozhatnak, mintha a kiadó tréfát űzne, erről szó sincs! Kevesek ismerik, de az európai értelemben vett fantasztikus irodalomnak Kínában is voltak előzményei. Az utolsó kínai császári dinasztia 1911-es bukását követően bekövetkezett változások az irodalomra is hatottak, s a korábban a csodásat, különöset és misztikust középpontba állító fantasztikus műveket felváltotta az európai értelemben vett  tudományos-fantasztikus irodalom. Az Új korszak lapjain csak úgy hemzsegnek a „modern tudomány” által előállított (ma már persze bájosan naivnak ható) pusztító fegyverek: krokodilok vontatta tengeralattjárók, páncélos csatahajók és különleges vízen járó eszközök, fénybombák, gázágyúk, robbanóelegyek és felfegyverzett léghajók. A mű különleges báját olyan érdekes áthallások is fokozzák, mint a hun gyökereire hivatkozva ázsiai szövetségeseket kereső, Európa által kirekesztett és Európától elforduló, társadalmilag megosztott magyarság, a nyugati világot domináló Francia-Német Dualista Monarchia szerepe vagy éppen Kína törekvése egy új világrend megteremtésére.  

A kötetet a fordító, Tokaji Zsolt, izgalmas háttérinformációval szolgáló tanulmánya egészíti ki, amelyből a kínai tudományos-fantasztikus irodalom gyökereiről és kezdeteiről tudhat meg többet az érdeklődő olvasó.

Fülszöveg

Ez az 1908-ban megjelent regény nem csupán azért különleges, mert egyike a legkorábbi kínai tudományos-fantasztikus műveknek, hanem azért is, mert hazánk, Magyarország kitüntetett szerepet kap benne. Az 1999-ben játszódó történetben a hun gyökerekkel bíró Magyarország súlyos konfliktusba kerül a nyugati világgal, s csak abban bízhat, hogy a rokon népek lakta Kína a segítségére siet. A kínai császár útnak indítja a világ legfejlettebb és legpusztítóbb flottáját, majd hamarosan a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is dúl a civilizációk közötti háború. De vajon ez az olykor „csodafegyverekkel” megvívott küzdelem elhozza-e az új korszakot, és sikerül-e Kínának megvédenie Magyarországot?

Ennek a sokáig Kínában is elfeledett regénynek ez az első idegen nyelvű fordítása, amely Tokaji Zsolt sinológus, műfordító munkáját dicséri.

Rövid idézetek a kötetből

„Azon a napon, amikor is a képviselők megkapták a magyar király rendeletét, mindannyian megjelentek a parlamentben, ahol a képviselőház elnöke ismételten kihirdette őfelsége akaratát, majd a képviselők egymás között, mintegy fél napig tárgyalva fejtették ki véleményüket. A sárga fajhoz tartozó képviselők többsége azt javasolta, hogy a magyar király írjon egy levelet a kínai császárhoz, amelyben kinyilvánítja, hogy hajlandó áttérni a Sárga Császár naptárának használatára, valamint kérje meg a kínai császárt, hogy bármikor legyen kész megvédeni Magyarországot, s ne engedje, hogy más államok megalázzák. A fehér fajhoz tartozó képviselők azonban más javaslattal álltak elő. Arra kérték a magyar királyt, hogy tartsa magát a Világbéke Konferencián megbeszélt kilencedik cikkely rendelkezéseihez, így biztosítva örökre a nép békéjét és az ország biztonságát. Végül aztán a magyar király és a miniszterelnök megvizsgálták mindkét faj képviselőinek javaslatát, s úgy találták, hogy többségben vannak azok, akik a Sárga Császár időszámítására felszólító kínai rendelet kapcsán az engedelmességet szorgalmazzák.”

„Az igazat megvallva mi egyszerű halásznépek vagyunk, s itt, Borneó szigete körül élünk az óceán színe alatt már több mint tíz éve. Mivel meglehetősen sokan vagyunk, elnököt választottunk, hogy irányítson minket. Házaink és minden más épületünk is a felszín alatt talál-

ható, ahol mindenünk megvan, semmiben nem szenvedünk hiányt. Ebben az emberektől elzárt világban valóságos paradicsomban élhetünk.”

„Már épp átszállt volna a búvárhajóra, amikor egyszer csak a fedélzeten lévő katonák lármázására figyelt fel. Egyre olyasmit kiáltoztak, hogy valami tüzet látnak a tengeren. Gyorsan a jelzett irányba pillantott, s látta, hogy a tenger felszíne északnyugati irányban lángokban áll. Úgy tűnt, mintha a víz hatalmas lángokkal és füsttel égne, akárha kiömlött petróleumot gyújtottak volna be. Már a hajók páncélja is kezdett átforrósodni, a fém vörösen izzott. Elképzelni sem tudta, hogy keletkezett ez a tűz, s egyáltalán miféle lehet, hiszen csakugyan a víz felszíne égett. Miközben csak állt ott a döbbenettől bénultan, a tűz egyre terjedt, újabb és újabb területeken lángolt fel, sorra gyújtva meg a flottája hajóit, amelyeknek fegyver- és lőszerraktárai hatalmas dörrenéssel robbantak fel. A felrobbanó hajókról katonák zuhantak a lángoló tengerbe. Rosen tengernagy ennek láttán a rémülettől üvöltve tépte fel a búvárhajója felső ajtaját, beugrott, bezárta maga mögött az ajtót, s már merült is alá a mélybe.”

„Van a birtokomban valami igazán különleges kincs, amit „lélekűző homoknak” neveztem el. Ez egy optikus féltve őrzött, titkos kincse volt, aki ötféle fém sugarát ötvözte benne. Elkészítéséhez az ötletet egy Röntgen nevű német vegyész mintegy száz évvel ezelőtti munkája adta. Röntgennek sikerült összegyűjtenie és egy kölesszem nagyságúra koncentrálnia azt a fényanyagot, amellyel ha rávilágítottak egy kísérleti patkányra, az három nap múlva kimúlt. Ez a sugárzás hosszú éveken át sem veszít az erejéből, és sokkal, de sokkal vakítóbb, mint a gáz- vagy az elektromos lámpák. Én alaposan áttanulmányoztam ezt a technológiát, mígnem kifejlesztettem ezt a különlegességet, amit „lélekűző homoknak” neveztem el. Ha ezzel harcolnánk, nem csupán elvakítanánk az ellenséget, de mivel ez a sugárzás semmiben sem különbözik a Röntgen-sugárzástól, és ugyanúgy képes áthatolni az anyagon, alighanem pusztító csapást mérhetnénk rájuk.”

„A békefeltételeket illetően a kínai nagy császár mindenekelőtt konzultált Jin Zuoli miniszterelnökkel és a miniszterekkel, majd táviratban felkérte a volt miniszterelnököt, Ren Qijiant, hogy legyen a kínai tárgyalódelegáció teljes hatáskörrel felruházott vezetője. Mellé helyettesként a diplomáciában jártas és nagy tapasztalattal rendelkező He Guoxinget nevezte ki. Ren Qijian nem utasíthatta vissza a megtisztelő felkérést, így aztán azonnal vonatra szállt és a fővárosba utazott. A nagy császár személyesen fogadta őt, kifejezte háláját és nagyrabecsülését, majd arra utasította a minisztereket és a kabinet tagjait, hogy állítsák össze a békeszerződés tervezetét, amely tartalmazza a kárpótlások mértékét is.”

 

Megrendelhető kiadónk webáruházában: 

Multiverzum Kiadó

Új korszak [előrendelhető] (lira.hu)

H. P. Lovecraft - François Baranger: Az őrület hegyei I. kötet - Megjelenik június 3-án!

 H. P. Lovecraft – François Baranger 

Az őrület hegyei I. kötet

Megjelenik június 3-án!

Június 2-áig kedvezménnyel előrendelhető a kiadó webáruházában!

Multiverzum Kiadó

Multiverzum Kiadó, 2024

Fordította: Sóvágó Katalin

Borítóterv és az album képei: François Baranger

A kötetről

Az Antarktisz. Kietlen, fagyott pusztaság, olyan dolgok nyughelye, melyeket talán jobb is örökre elfeledni. E történet William Dyer, a Miskatonic Egyetem professzora balvégzetű expedíciójáról szól, melyet e távoli és fagyott pusztaságra vezetett. Beszámolója soraiból alig hihető, rendkívüli és hátborzongató események sorozata tárul elénk.

A jégmezők szörnyűséges titkokat rejtenek. Különös, ciklopszfalazatú építmények húzódnak a feltornyosuló hegyek között, melyek az őrülettel fenyegetik azt, aki titokzatos boltozataik közé merészkedik. A Dyer vezette expedíció tagjai messzebbre merészkednek e világ felfedezésében, mint bárki más előttük, s mindezért nagy árat kell fizetniük.

A szerzőkről

H. P. Lovecraft Az őrület hegyei című műve először 1936-ban jelent meg, s mára már az amerikai horrorirodalom klasszikusai között tartják számon. Az író egyik legjelentősebb műve számos filmet és egyéb alkotást inspirált az elmúlt évtizedek során. Kötetünk a történet első felét foglalja magában.

François Baranger festőművész, illusztrátor, akinek számos film és játék vizuális megjelenését köszönhetjük, nagy rajongója Lovecraft sötét, az emberi elme mélyéből fakadó vízióinak. A 2020-ban Chesley-díjra jelölt, 2023-ban magyarul is megjelent Cthulhu hívása kötetét nagy figyelem övezte. Ez a második munkája, amelyet Lovecraft látomásainak szentelt.

Június 2-áig kedvezménnyel előrendelhető a kiadó webáruházában.

Multiverzum Kiadó

A sorozat 2023-ban megjelent, első kötete:

Donna Tartt-hoz hasonlítják a magyar származású, Pulitzer-díjra jelölt Rebecca Makkai érkező nagyregényét

Rebecca Makkai:

Lenne pár kérdésem

„Ez az a sztori, amit mindig felelevenítettek és újrameséltek.”

Érkezik a magyar származású, Pulitzer-díjra jelölt Rebecca Makkai új nagyregénye

Megjelenés: május 7.
Fordító: Heinisch Mónika
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 544 oldal

Leírás

Amikor e-mailt váltasz vele, magyarul köszön be és köszön el, ami egy nemzetközi hírű amerikai szerzőtől meglehetősen szokatlan. Rebecca Makkai azonban büszke magyar gyökereire, és többször megfordult hazánkban. A néhány éve Pulitzer-díjra is jelölt írót új nagyregénye kapcsán már Donna Tartt-hoz hasonlítják, és valóban, a legújabb, Lenne pár kérdésem című műve nem csupán témájában (campuszregény), hanem komplexitásában is a sokszorosan díjazott, köztudottan rejtőzködő kultszerzőt idézi.

Makkai új regénye a krimi eszköztárát emeli be a szépirodalmi keretek közé, és kever belőle magával ragadó koktélt egy múltbéli bűnügy felelevenítése kapcsán, melyben bőven van tere, hogy a hatalomhoz, a rasszokhoz, a nemek közti különbségekhez, és a #metoo-hoz, és a hasonló polgárjogi mozgalmakhoz való viszonyunkat elemezze több nézőpontból is.

A Lenne pár kérdésem bizonyos pontjain már-már James Ellroy műveinek feszes prózáját juttatja eszünkbe, végletekig feszített helyzeteitől pedig hiába olvasunk szépirodalmat, szinte egy thrillerben érezzük magunkat. Egyedi és felejthetetlen utazás lett tehát Makkai új regénye, melynek cselekménye és mondanivalója is meglehetősen globálisan értelmezhető, emiatt mi itt, Magyarországon éppúgy magunkénak érezhetjük.

Fülszöveg

A sikeres egyetemi tanár és podcaster Bodie Kane készen áll maga mögött hagyni múltját: a családi tragédiát, amely rányomta bélyegét egész kamaszkorára; a New Hampshire-i bentlakásos iskolában eltöltött, javarészt nyomorúságos négy évet; és a negyedik év végén történt gyilkosságot, amelynek áldozata korábbi szobatársa, Thalia Keith volt. Bár az interneten heves vita zajlik Thalia halálának körülményeiről és az elítélt, Omar Evans segédedző bűnösségéről, Bodie jobbnak látja nem feszegetni a dolgokat.

De amikor egy kurzus erejéig visszahívják tanítani a Granby Gimnáziumba, Bodie ellenállhatatlan késztetést érez az ügy feltárására és a hibák leleplezésére. Lehet, hogy az iskola vezetői és a rendőrök, akik kapkodva igyekeztek rács mögé juttatni Omart, más gyanúsítottakat figyelmen kívül hagytak? Elképzelhető, hogy az igazi gyilkos még szabadon van? Bodie végül fejest ugrik abba a nyúlüregbe, amelyet addig elszántan került, és kénytelen átértékelni, tényleg annyira kívülálló volt-e a Granbyben, mint hitte, vagy már 1995-ben is tudott valamit, ami a megoldás kulcsát jelentette volna a perben?

A szerzőről

Rebecca Makkai a Lenne pár kérdésem című regény szerzője, mely több hétig szerepelt a New York Times sikerlistáján, és számos év végi toplistára is felkerült. Az előző, Négy betű című könyvét jelölték Pulitzer-díjra és a Nemzeti Könyvdíjra, valamint Carnegie Medalt kapott érte és elnyerte az LA Times Könyvdíját. Makkai az írás mellett a Northwestern Egyetemen és a Nevadai Egyetemen tanít, illetve művészeti igazgatója a StoryStudio Chicagónak. Jelenleg Chicagóban és Vermontban él. Apja magyar származású volt, aki 1956-ban emigrált az USA-ba, apai nagyanyja pedig Ignácz Rózsa, a múlt század egyik ismert magyar színésznője, írója.

 

A könyvről mondták

„Bravúros alkotás… Makkai prózája szikár, mégis buja, tele van rövid varázsige-fejezetekkel és zongorahúrszerűen feszes mondatokkal.” - New York Times Book Review

„Lebilincselő… Fordulatokban gazdag, kifejező képi világú mű.” - Wall Street Journal

„Kimagasló teljesítmény. A Lenne pár kérdésem egyszerre kampuszregény, mélyenszántó merengés a valódi krimi műfajának értékein és etikáján, illetve egy „me too” elszámoltatás. Ráadásul a legerősebben magába szippantó szöveg, amelyet az utóbbi években olvastam… Példásan adagolja a feszültséget.” - Priscilla Gilman, The Boston Globe

„Fergeteges… sűrű cselekményű, karaktervezérelt krimi, ugyanakkor stílusosan öntudatos eszmeregény… Makkai Poe-hoz méltó fordulatokkal sugallja, hogy az igazság önmagában nem szabadít fel és nem nyugtatja meg a lelket.” - Maureen Corrigan, az NPR „Fresh Air” című műsorában

„A Lenne pár kérdésem újraértelmezi az emlékeinkhez és a hatalomhoz való viszonyunkat, és átértékelteti velünk a rasszokhoz, nemekhez és társadalmi osztályokhoz való hozzáállásunkat.” - Time

„Ez a modern kampuszregény A titkos történet és a Serial podcastsorozat szerelemgyereke…” - Lit Hub

„Briliáns, eredeti módon tárja fel a tudományos körök sötét arcát és Amerika állapotát.” - Daily Mail

„Makkai remekművére egyaránt jellemző az okos történetmesélés és olyan témák boncolgatása, mint a konszenzus, a hatalom és az emlékezet… kielégítő és rafináltan többrétegű… a fondorlatos irodalmi fikció és az izgalmas detektívregény keveréke a bentlakásos iskolákban játszódó drámák legjavával fűszerezve.” - Financial Times (London)

 

Részlet a kötetből

„– Biztos hallott róla – bátorítom. A szálloda bárjában mellettem ülő nő, akiről kiderül, hogy fogorvos, meggondolatlanul beszélgetést kezdeményezett velem, de hamar kifogyott a gyerekeimről szóló kérdésekből, és rólam faggatózott.

Néha egyből rátapintanak. Máskor kérdezősködnek:

– Nem az, akit a pasija a pincébe zárva tartott?

Nem! Nem. Nem az.

Nem az, akit leszúrtak egy…? Nem. Nem is az, aki beszállt a taxiba egy…? Az más volt. Nem az, akit egy gimis kanbulin…? Akkor akit bottal ütlegelt…? Hát? Akit kalapáccsal? Az a lány, aki az elvonón találkozott a párjával, aztán…? Nem. Az, akit egy kukkoló figyelt kocogás közben mindennap? Aki azzal bőszítette fel a férfit, hogy nem jött meg neki? Akinek a nagybátyja? Vagy a másik nagybácsis?

Nem. A medencés eset. Amikor alkoholt találtak a… és a hajszálait mindenfelé. Á, amikor a fazon vallomást tett… igen. Az.

Ilyenkor megnyugodva bólintanak. De mi ebben a megnyugtató?

A szomszédos bárszéken ülő nő kiveszi a zellerszárat a Bloody Maryjéből, és elropogtatja. Öblítsen, szól a fogorvos. Szájak öblítik ki magukból az emléket, a lány nevét.

– Igen, arról hallottam – mondják ilyenkor.

Hallottak, mert ma már csak egy történet, többé-kevésbé ismerős, töredékes emlék, amelynek teljes megértéséhez ajánlott bonyolult térképeket és eseménysorokat bemagolni.

– A bentlakásos iskola! – vágják rá. – Emlékszem a videóra. Maga ismerte azt a lányt?

Ha rákeresünk a New Hampshire-i gyilkosság kifejezésre, a metamfetamintól megvadult bűnözők rendőrségi arcképfotói mellett az ő neve is felbukkan. A kattintásvadászok általában ugyanazt a képet használják: ahol titkos szomorúságot sejtetve csak a szájával mosolyog, a szemével nem. A teniszcsapat tagjai közül vágták ki, az iskolai évkönyvből, és Thalia ismerősei jól tudják, hogy nem volt szomorú, csak fotózáskor mosolygott kényszeredetten.

Ez az a sztori, amit mindig felelevenítettek és újrameséltek.

Az, amelyikre mindenki felkapta a fejét a fiatal, fehér, szép és gazdag áldozat miatt.

Amikor olyan zöldfülűek voltunk, hogy az okosabbaktól vártuk a megoldást.

Amiben talán a legnagyobbat tévedtünk.

Talán akkor követtük el együtt a hatalmas hibát, amelynek súlyát egyénenként alig éreztük a vállunkon.”

A könyvet itt tudjátol előrendelni

Agave Könyvek

Varázslatos izlandi tündérmese Sarah J. Maas és R. F. Kuang rajongóinak

Heather Fawcett:

Emily Wilde tündérenciklopédiája

„Annyi ostoba felfedezőútra magaddal rángattál már, de ez most biztos a vesztünket okozza!”

Varázslatos izlandi tündérmese Sarah J. Maas és R. F. Kuang rajongóinak

Megjelenés: április 23.
Fordító: Ballai Mária
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, élgrafikás, 336 oldal

Leírás

Heather Fawcett már lassan tíz éve egyengeti írói pályáját a nemzetközi piacon, eddigi legnagyobb sikerét talán a 2017-es Even The Darkest Stars című könyvével aratta, azonban Emily Wilde-történetei voltak az első, valóban felnőtt olvasókat célzó művei. E trilógia kiadását indítjuk most útjára az első kötettel. Fawcett itt is ragaszkodik korábbi történeteiből ismert visszatérő elemeihez, ám a tündérek és mesebeli lények világát most egy magasabb szintre emelte, amitől a sorozat hamar a modern fantasy kincsestárának részévé vált, különösen amiatt, amilyen eleganciával ötvözi az északi folklór olykor rémítő meseelemeit az általunk ismert világ sajátosságaival.

Az Emily Wilde tündérenciklopédiája tehát egy skandináv ihletésű fantasy, egy magának való egyetemi professzor lenyűgöző kalandja Ljsoland fiktív országába. Emily egyébként köszöni szépen, nagyon jól megvan a saját szűkös komfortzónájában – akárcsak Fawcett maga –, ahhoz viszont, hogy elkészíthesse élete főművét, a tündérek enciklopédiáját, ezúttal igazi mesebeli hősnővé kell válnia. Ebben lesz „segítségére” lesz Wendell Bambleby, a lány tudományos riválisa, akiről talán az is kiderül, hogy nem is olyan kiállhatatlan, mint azt Emily elsőre gondolta róla. Kalandra fel!

Fülszöveg

Jóllehet Emily Wilde professzor nem tudja, hogyan kell társaságban viselkedni – vagy egyáltalán elérni, hogy meghívják valahova –, de jó úton jár afelé, hogy a világ egyik legnevesebb drüadológusa, azaz szerzeteket tanulmányozó tudósa legyen. Épp a tudományos közösség első, mindent átfogó tündérenciklopédiáján dolgozik, amitől pályafutása felívelését várja, és már csak egy fejezet van hátra, ami a sarkköri Ljoslandon élő titokzatos rejtettekről szólna.

Ám Emily teljesen idegen terepen találja magát, amikor megérkezik Hrafnsvik csodás, de zord falujába. A külvilágtól szinte teljesen elszigetelten élő helyieknek egymásra kell hagyatkozniuk a túlélés érdekében, és Emily társas készségek hiányában hamar magára haragítja a fél falut. A dolgok tovább bonyolódnak Wendell Bambleby professzor érkezésével, aki Emily egyetemi riválisa, és szintén a rejtetteket kutatja.

Amikor a lehengerlő természetű férfi felajánlja Emilynek, hogy dolgozzanak együtt, a nő kénytelen elfogadni az ajánlatát, máskülönben fennállna a veszélye annak, hogy Bambleby kisajátítja magának az összes felfedezés érdemét. Ugyanakkor azt is tudja, hogy Wendell több annál, mint aminek látszik, és nem bízhat meg benne. Emily csakhamar azon kapja magát, hogy hiába szeretne tudományos távolságot tartani a ljoslandi szerzetektől, belekeveredik gonosz játszmáikba. Ha Wendell-lel együtt segíteni akar Hrafnsvik lakóinak, nemcsak a hőn dédelgetett tudományos objektivitását kell kockára tennie, hanem az életét is.

Heather Fawcett regénye egy varázslatos izlandi tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, ötvözve az Ezüstfonás, A Hollókirály és a Ház az égszínkék tengernél különleges hangulatát.

A szerzőről

Heather Fawcett kanadai származású író. A mesterdiplomáját angol irodalomból szerezte, mellette régészetből végzett alapszakon. Leghíresebb regénye az Emily Wilde tündérenciklopédiája, melynek a jogai több mint tíz országban keltek el, és a rajongói tűkön ülve várják a folytatását. Fawcett e mellett gyermekkönyveket is ír, melyekkel ugyancsak szerepelt a jelentősebb nemzetközi sikerlistákon. Jelenleg Vancouver-szigeten él.

A könyvről mondták

„Vibráló és végtelenül elbűvölő könyv… Ugyanúgy félresöpri a valós világot, mint az összes igazán nagyszerű fantasy. Irigylek mindenkit, aki először olvassa.” - Melissa Albert

„Egy borongósan pompás fantasy, ami ragyog a hótól és a varázslattól. Teljesen elbűvölt.” - Sangu Mandanna

„Felejtsük el a dark academiát, nekem ez a téli napsütéses, szarkasztikus és lábjegyzetes academia kell, tele terepmunkával, morcos évődéssel és rosszindulatú tündérekkel. Emily Wilde-ot nem fogom egyhamar elfelejteni. Ez a könyv élénkítő gyógyír a léleknek és a szellemnek egyaránt.” - Freya Marske

„Az Emily Wilde tündérenciklopédiája jobban elbűvölt, mint ahogy arra egy tündérkirály képes lenne. Képzeletbeli világa tökéletesen egyensúlyoz a hétköznapi és a káprázatos között. Bájosan esetlen és intelligens hősnőjét utánozhatatlan hang jellemzi, a léhűtő, de imádni való riválisát pedig hátsó szándék vezérli. Nem is kell ennél több egy hideg, téli estékre való könyvhöz, ami teljességgel elvarázsol.” - Megan Bannen

„Elbűvölő a szó minden értelmében. Az Emily Wilde tündérenciklopédiája havas erdők és elcserélt gyerekek, tündérkirályok és népi hiedelmek, gondos lábjegyzetek, tudományos versengés és kalandok magával ragadó egyvelege. Maga a varázslat.” - H. G. Parry

„Fawcett azzal ragadja meg az olvasók figyelmét, hogy hagyja őket elmerülni a folklórban és a környező világában. Kitűnő olvasmány Sarah J. Maas és Erin Morgenstern rajongóinak.” - Library Journal

 

Részlet a kötetből

„Árnyék most a legkevésbé sincs jó véleménnyel rólam. Hideg szél zörgeti az ajtót, ő pedig a tűz mellett fekszik, nem csóválja a farkát, csak az üstöke bozontja alól bámul fel rám olyan szemrehányón, mégis beletörődötten, ahogy csak a kutyák tudnak. Mintha csak ezt vágná a fejemhez: Annyi ostoba felfedezőútra magaddal rángattál már, de ez most biztos a vesztünket okozza! Attól tartok, egyet kell értenem vele, bár továbbra is ugyanolyan izgatottan várom, hogy hozzáláthassak a kutatáshoz.

Ennek a naplónak a lapjain kívánom megörökíteni a terepmunka mindennapjait, miközben a tündérek egy titokzatos faját, a „rejtetteket” tanulmányozom. A beszámolóm két célt szolgál: segít feleleveníteni a történteket, amikor eljön az ideje annak, hogy összerendezzem a munkám során készített feljegyzéseket, továbbá támpontot ad azoknak a tudósoknak, akik a nyomdokaimba lépnek, ha a szerzetek fogságába esem. Verba volant, scripta manent. Mint a korábbi naplók esetében, most is abból indulok ki, hogy az olvasó rendelkezik alapvető drüadológiai ismeretekkel, ugyanakkor magyarázatot fogok fűzni néhány olyan dologhoz, amik ismeretlenek lehetnek azoknak, akik még újak ezen a területen.

Korábban nem volt miért felkeresnem Ljoslandot, és hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem csillapodott a lelkesedésem, amikor ma reggel először szemügyre vehettem. Ljosland ötnapi útra van Londontól, és csak egyetlen teherhajóval lehet eljutni ide, amely heti rendszerességgel szállítja a megannyi portékát és a csekély számú látogatót. Szünet nélkül haladtunk észak felé, a jéghegyeket kerülgetve. Fel s alá járkáltam a fedélzeten, hogy elejét vegyem a tengeribetegségnek. Az elsők között voltam, akik megpillantották a tengerből kiemelkedő hólepte hegyeket és Hrafnsvik piros tetős házait, amelyek úgy kuporogtak a hegyoldalban, mint Piroska a farkas árnyékában.

Óvatosan araszoltunk a móló felé, egyszer hozzá is csapódtunk a szürke hullámok tajtékzása miatt. A csörlős hajóhidat egy öregember eresztette le, akinek égő cigaretta fityegett a fogai között. Elképzelni sem tudtam, hogy sikerült elérnie, hogy ne aludjon ki a tűz a viharos szélben, és még órákkal később is magam előtt láttam a vízpermetben ragyogó parázst.

Tudatosodott bennem, hogy egyedül én szállok le a hajóról. A kapitány a jeges mólóra lökte az utazóládámat, és a tőle megszokott módon úgy mosolygott rám, mintha mulattatnám, mintha egy olyan vicc lennék, amelyet csak félig ért. Úgy tűnt, a többi utas, az a pár ember, aki velem utazott, Ljosland egyetlen városa, Loabær felé tartott, amely a hajó következő állomása volt. Én nem szándékoztam felkeresni Loabært, mert a városokban nem, csak a világ félreeső, elfeledett sarkaiban lehet szerzetek nyomára bukkanni.”

A könyvet itt tudjátok előrendelni

Agave Könyvek

Eurotrash - Miért kell Amerikának elutasítania egy hanyatló kontinens elavult eszméit - Megjelent!

 David Harsanyi

Eurotrash

Miért kell Amerikának elutasítania egy hanyatló kontinens elavult eszméit

 

Megjelent!

Multiverzum Kiadó

Multiverzum Kiadó, 2024

Fordította: Békési József

Szerkesztette: Tarcsa Zoltán

Borítóterv: Bukodi Attila

 

Fülszöveg

 

Példaértékű-e Európa? Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög. Mégis szép számmal akadnak olyan „eurofil” amerikai politikusok, tudósok és újságírók, akik arra biztatják Amerikát, hogy vegyen példát az Atlanti-óceán túloldalán található országok egészségügyéről, jóléti intézkedéseiről, bevándorláspolitikájáról és még sok minden másról.

Miközben a szerző arról kívánja meggyőzni amerikai olvasóit, hogy rossz helyen keresik a megoldást, akik erre buzdítanak, tükröt tartva európai olvasóinak vitatkozik az „euroblabla” jól ismert állításaival is.

Mit jelent a föderális és a szuperállam közötti különbség? Több vagy kevesebb szabályozásra van-e szüksége a gazdaságnak? Milyen mértékben támogassa az állam az egészségügyet? Segítségnyújtás vagy orvos által támogatott öngyilkosság-e az eutanázia? Eltűnik-e a modern társadalmakból a vallásos hit? S legfőképpen: az Atlanti-óceán melyik oldalán találhatunk problémáinkra jobb megoldásokat?

David Harsanyi provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait, és igyekszik választ találni ezekre a hazai és Európa-szerte zajló vitákból  ismerős, nyugtalanító kérdésekre is.

Részlet a kötetből

 

„1.

Európaizáció

A XX. században történtek után Isten elhagyta Európát, s erre minden oka megvolt.

P. J. O’Rourke

 

Háromszor annyi európai polgár dönt úgy minden évben, hogy el­hagyja otthonát, s az Egyesült Államokba költözik, mint fordítva.1 Ezen senkinek sem kellene meglepődnie. Bár Európa még ma is az egyik leggazdagabb hely a Földön, mára roskadozni kezdett fejnehéz intéz­ményei, gazdasági nehézségei, valamint morális vaksága és kulturális önfeladása súlya alatt. A mai Európa legfőbb jellemzői a szabályozatlan és pusztító tömeges migráció, a túlszabályozottságtól fojtogatott gaz­dasági élet, a magas munkanélküliség, a vállalkozószellem hiánya, a szétmálló civil társadalom, az alacsony termékenységi ráta, a lopakodó önkényuralom és ami a leginkább elkeserítő, az eszméikbe vetett hit teljes hiánya.

És mégis, annak ellenére, hogy Európa ábrándjai és hagyományai a szemünk előtt foszlanak szét, az amerikai elit jeles képviselői – többek között politikusok, akadémikusok, tudósok, újságírók – egyre nagyobb népszerűségre téve szert amellett érvelnek, hogy nyomasztó problé­máinkra az Atlanti-óceán túloldalán kell keresnünk a válaszainkat. Ezek az eurofilek a modern európai intézményeket, etikai megközelí­téseket, szakpolitikákat többre becsülik az itthoniaknál. Gúnyolódnak az amerikai élet gyermekes és közönséges természetén. Úgy tekinte­nek Amerikára, mint egy olyan helyre, amely tömve van tanulatlan, elhízott, fegyvermániás, televíziófüggő, nagy tételben vásárló, tátott szájú tuskókkal, akiknek minden vágya, hogy az állam gondoskodjon róluk. Számukra Európa lakossága jelenti a felvilágosodott, kiművelt, önzetlen embereket, akik önérdeküket feláldozzák a „közös jó” oltárán. Kibékíthetetlen ellenszenvvel viseltetnek azon társadalmi jellemzők iránt, amelyek oly markánsan vannak jelen az amerikai pszichében: a kockázatvállalásra való hajlandóságot, az egyéni szabadságot és a zsidó-keresztény gyökereket olyan dolgoknak tekintik, amelyek gátolják a modern európai eszmék terjedését.

És csakugyan, az európai kormányzati intézmények leghangosabb éltetői az Egyesült Államokban kivétel nélkül azok közül kerülnek ki, akik a legszenvedélyesebb kritikusai társadalmunk dinamizmusának és csodálatra méltó rendezetlenségének. Azok a tényezők, amelyek gazdaságunk világelsőségéhez vezettek – a nem tervgazdálkodás alapján működő, szabályozatlan, individualista és látszólag kaotikus szabadpiacok – sértik ezen emberek technokrata érzékenységét. Az eurofil megközelítés elveti az individualizmust, az önellátásra törekvést és leginkább az átlagos polgártársai zabolátlan magabiztosságát. Az eurofilek szerint az amerikai kivételesség, vagyis az az eszme, hogy az Egyesült Államok különleges szerepet játszik a világtörténelemben, visszatetsző és téves gondolat.

Nem csupán az amerikai baloldal képviselői keresik Európára te­kintve a válaszaikat. Bár való igaz, hogy az európai minták követése nagyobbrészt a politikai baloldal jellemzője, hiszen számukra a közpon­tosított irányítás eszméje előrébb való az egyéni döntések jelentőségének elismerésénél, az amerikai nacionalisták és a teokratikus értelmiségiek is egyre inkább hajlanak arra, hogy olyan aggasztó problémákra, mint a csökkenő születésszám, a templomba járók számának drasztikus zuhanása, illetve országunk általuk vélt morális hanyatlása, olyan or­szágokban keressenek választ, mint Magyarország, Oroszország vagy más kelet-európai államok. Könyvemben azonban túlnyomórészt csak azokkal a felvetésekkel foglalkozom, amelyeket az amerikai baloldal  

fogalmaz meg a Nyugat-Európa vagy az Európai Unió tagországai iránt érzett elvakult szerelmi vágyódásában. Ugyanis amikor ezek az eurofilek elismerő pillantásokat vetnek az Atlanti-óceán túlfelére, vi­gyázó tekintetük nem Törökországra, Bulgáriára vagy Albániára esik, még akkor sem, ha ezen országok politikai rendszerei sokat átvettek az általuk annyira csodált szocialisztikus megoldásokból. Nem, az ő epekedésük tárgya inkább Franciaország, Németország és a skandináv államok. Elég baj ez nekünk.”

 

Megrendelhető kedvezménnyel a kiadó webáruházában:  

Multiverzum Kiadó

Újrafordított Philip K. Dick, Jack Ketchum-folytatás és új Carley Fortune-kötet az Agave áprilisi újdonságai közt

Újrafordított Philip K. Dick, Jack Ketchum-folytatás és új Carley Fortune-kötet az Agave áprilisi újdonságai közt

Áprilisan több közönségkedvenc szerzőnk is visszatér végre! Lassan végéhez érünk Philip K. Dick életművének, ezúttal Pék Zoltán új fordításában jön egy klasszikus korai műve. Folytatódik Jack Ketchum tavaly nagy sikert aratott Holt idénye egy brutális folytatással. A tavalyi nyár egyik slágerkönyve volt Carley Fortune Minden elmúlt nyár című romantikus története, áprilisban pedig jön a szerző második regénye. Ugyanígy visszatér a tavaly szintén közkedvelt Egyikünk meg fog halni című thriller szerzője, Jeneva Rose is egy újabb csavaros történettel. A hónap második felében érkezik az idei első félévünk egyik kedvence, a négyszeres Oscar-díjas A víz érintése írójának, Daniel Kraus-nak az új műve, az áprilist pedig majd egy igazán varázslatos tündérdérmese első része zárja Heather Fawcett tollából.

Philip K. Dick: A kozmosz bábjai

Egy korai Philip K. Dick klasszikus Pék Zoltán új fordításában

Amikor Ted Barton egy megérzésnek engedve visszatér a szülővárosába, az álmos kis Millgate-be, döbbenten látja, hogy az teljesen megváltozott. Nemcsak minden ház és épület más, de egyetlen ismerőst sem talál.

A rejtély tovább mélyül, amikor a helyi újság régi számában azt olvassa, hogy a millgate-i Ted Barton tizennyolc éve meghalt.

Mivel már elhagyni sem tudja a várost, hiába próbálja, Barton kénytelen-kelletlen nekiáll nyomozni az itt ható titokzatos erők után, és ezzel egy olyan játszmába keveredik, amely messze nem egyetlen emberről vagy akár egy városról szól.

Noha ez az 1957-ben megjelent regény a korai művei közé tartozik, ugyanúgy a sötétség és fény, valóság és illúzió problémáját járja körül, mint ahogy azt Philip K. Dicktől megszoktuk és várjuk.

Megjelenés: április 4.

Jack Ketchum: Ivadék

Folytatódik a Holt idény története tíz évvel az előző eseményei után

Dead River seriffje azt hitte, egy évtizeddel korábban végzett a kannibál barbárok primitív, barlanglakó törzsével. Ám a klán valahogy fennmaradt. És szaporodik. És vadászik. És öl és eszik. És az elszigetelt, békés városka lakóinak, akik a civilizáció elől menekültek ide, most ismét az életükért kell küzdeniük…

Amikor már remélted, hogy sikerült elfojtani a Holt idény borzalmait, kiderül, hogy a Család még mindig él, és tagjaik évek múltán is terrorizálják Maine partvidékének lakosságát. És a családi tradíciónak megfelelően szomjazzák az életet – a te életedet is.

Megjelenés: április 9.

Carley Fortune: Várlak a tónál

Jön a Minden elmúlt nyár szerzőjének második regénye 

Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!

Fern Brookbanks felnőtt életének túl nagy részét pazarolta arra, hogy Will Baxteren agyaljon. A húszas évei elején mindössze egy napot töltött együtt a bosszantóan szívdöglesztő és idealista művésszel egy véletlen találkozásnak köszönhetően. Az időzítés rossz volt, a kémia viszont tagadhatatlan: minden titkukat és álmukat megosztották egymással, és megfogadták, egy év múlva újra találkoznak. Fern elment a megbeszélt helyre. Will nem.

Évekkel később, harminckét évesen Fern élete kicsit sem hasonlít arra, amit egykor elképzelt magának. Ahelyett, hogy meghódítaná a nagyvárost, édesanyja tóparti panzióját vezeti, hiába fogadta meg hajdanán, hogy erre soha nem kerülhet sor. Az egész hely egy káosz, ráadásul az ex-pasija a menedzser.

Fernnek szüksége van egy tervre – egy mentőövre. Meglepetésére ez épp Will képében érkezik, aki kilenc év késéssel, kezében bőrönddel toppan be, készen arra, hogy segítsen. Talán a férfi az egyetlen, aki megérti, min megy keresztül. De hogyan is bízhatna ebben a drága öltönyös látomásban, aki cseppet sem hasonlít arra a fiatal srácra, akit annyi évvel ezelőtt megismert? Will titkol valamit, és Fern már abban sem biztos, hogy tudni akarja, mit.

De tíz évvel ezelőtt Will Baxter megmentette Fern Brookbankset. Vajon képes lesz most a nő viszonozni a szívességet?

Megjelenés: április 9.

Jeneva Rose: Hiba volt idejönnöd

Érkezik az Egyikünk meg fog halni szerzőjének újabb csavaros thrillere

 

Grace ​Evans kibérel egy farmházat Wyoming közepén, hogy kiszakadjon túlhajszolt New York-i életéből. A kiruccanása ráadásul nem is kezdődhetne jobban, mivel az idilli ház tulajdonosa egy rendkívül jóképű férfi Calvin Wells személyében. Eleinte ugyan nehezen találják meg a közös hangot, mert két nagyban eltérő világból származnak, de a vidéki lét mindennapjai és szállásadója kedvessége elbűvöli Grace-t. Ám idővel észrevesz pár baljós jelet. Például, hogy nincs kiépítve a mobilhálózat. Nemrég eltűnt egy nő a környéken. És mintha a farm körül is lennének furcsaságok.

A nyugtalanító körülményeket eleinte áthidalja a kettejük közötti vonzalom és egymáshoz való lassú, de biztos közeledésük, ám ahogy érkezik a nő távozásának ideje, a dolgok súlyosan elromlanak. A könnyed flörtölésekből hamarosan hazugságok sűrű hálója szövődik: Calvin rajongása aggasztó megszállottságba csap át, ugyanakkor gyanítani kezdi, hogy Grace nem őszinte vele, kezdve azzal, hogy miért bérelte ki a házát. Eddig is tudtuk, hogy a futó kalandokban könnyen sérülhet valamelyik fél, de Grace-re és Calvinre valami sokkal szörnyűbb vár ebben a nyugtalanító, feszültséggel teli thrillerben.

Megjelenés: április 16.

Daniel Kraus: Bálnahullás

Jónás könyve-parafrázis, apa-fiú regény és kiállás a klímavédelemért 

A ​marsi és a 127 óra találkozik ebben az erőteljesen emberi és tudományos precizitással megalkotott thrillerben, melyben egy huszonnégy méteres, hatvan tonnás ámbráscet nyel magába egy búvárt, akinek csupán egyetlen órája marad a menekülésre, mielőtt elfogyna az oxigénje.

Jay Gardiner a lehetetlenre vállalkozik – meg akarja találni apja holttestének maradványait az Atlanti-óceánban Monastery Beach partjainál. Tudja, hogy kevés esély van a sikerre, de Jay azt gondolja, ez az egyetlen járható útja annak, hogy felszabaduljon a bűntudat súlya alól, melyet az apja halála óta cipel magával, aki nemrég öngyilkosságot követett el.

A merülés jól kezdődik, de egy óriáskalmár hirtelen megjelenése Jay-t komoly veszélybe sodorja, melyet aztán a végtelenségig fokoz egy táplálékért érkező ámbráscet feltűnése. Jay hamarosan a kalmár csápjai között találja magát, mely egyenesen magával rántja a bálna szájába, majd pedig a bálna első gyomrába a négy közül. Jay gyorsan ráébred, hogy csupán egyetlen órája maradt, mielőtt az oxigéntartálya kimerülne – egy óra, hogy legyőzze saját belső démonait, és kiszabaduljon a bálna gyomrából.

Daniel Kraus, A víz érintése írójának új regénye filmbe illő, lebilincselő thriller egy fiatal férfiról, aki már letett mindenről… hogy aztán életének értelmét a legveszélyesebb és legszokatlanabb helyen találja meg újra.

Megjelenés: április 16.

Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája

Varázslatos izlandi tündérmese az 1900-as évek egy képzeletbeli világában

Jóllehet ​Emily Wilde professzor nem tudja, hogyan kell társaságban viselkedni – vagy egyáltalán elérni, hogy meghívják valahova –, de jó úton jár afelé, hogy a világ egyik legnevesebb drüadológusa, azaz szerzeteket tanulmányozó tudósa legyen. Épp a tudományos közösség első, mindent átfogó tündérenciklopédiáján dolgozik, amitől pályafutása felívelését várja, és már csak egy fejezet van hátra, ami a sarkköri Ljoslandon élő titokzatos rejtettekről szólna.

Ám Emily teljesen idegen terepen találja magát, amikor megérkezik Hrafnsvik csodás, de zord falujába. A külvilágtól szinte teljesen elszigetelten élő helyieknek egymásra kell hagyatkozniuk a túlélés érdekében, és Emily társas készségek hiányában hamar magára haragítja a fél falut. A dolgok tovább bonyolódnak Wendell Bambleby professzor érkezésével, aki Emily egyetemi riválisa, és szintén a rejtetteket kutatja.

Amikor a lehengerlő természetű férfi felajánlja Emilynek, hogy dolgozzanak együtt, a nő kénytelen elfogadni az ajánlatát, máskülönben fennállna a veszélye annak, hogy Bambleby kisajátítja magának az összes felfedezés érdemét. Ugyanakkor azt is tudja, hogy Wendell több annál, mint aminek látszik, és nem bízhat meg benne. Emily csakhamar azon kapja magát, hogy hiába szeretne tudományos távolságot tartani a ljoslandi szerzetektől, belekeveredik gonosz játszmáikba. Ha Wendell-lel együtt segíteni akar Hrafnsvik lakóinak, nemcsak a hőn dédelgetett tudományos objektivitását kell kockára tennie, hanem az életét is.

Heather Fawcett regénye egy varázslatos izlandi tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, ötvözve az Ezüstfonás, A Hollókirály és a Ház az égszínkék tengernél különleges hangulatát.

Megjelenés: április 23.

A könyveket itt tudjátok beszerezni.

Agave Könyvek