A női test nem metafora, hanem csatatér, a szépség pedig átok, mely az abúzushoz visz

 Bíró Kincső: 

Medúzalány

„Különös rendellenességgel – átokkal – születtem. Az emberek nem a valódi külsőmet látják.

A női test nem metafora, hanem csatatér, a szépség pedig átok, mely az abúzushoz visz

Megjelenés: szeptember 4.
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 304 oldal

Leírás

Bíró Kincső első regénye nyers, őszinte és provokatív utazás két fiatal, Leila és Olivér kapcsolatának feszültségekkel teli világába. A történet egyszerre groteszk és érzéki, humoros és kegyetlen, pontos látlelet a 20-as éveikben bolyongó, önmagukat és a másikat kereső mai, fiatal generációról. Leilát mindenki annak a nőnek látja, akire vágyik, miközben a lány mindennapjait szorongás, testképzavar és bizalmatlanság árnyékolja; Olivér, a kívülálló festő pedig jobban érzi magát a papírlap mögé bújva, mint valódi emberi kapcsolatokban.

A regény merészen beszél a szépségkultusz, a párkapcsolati játszmák és a mentális zavarok tabutémáiról, miközben a párbeszédek pengeélesen és életszagúan sodorják előre a némi mágikus csavarral megszédített cselekményt. A Medúzalány nem finomkodik, tükröt tart, amelyben egyszerre látszik a vágy, a félelem, az illúzió és a kiábrándulás. Fontos könyv mindenkinek, aki érteni akarja, mi zajlik a felszín alatt egy Instagram-mosoly mögött, és miért nem elég, ha csak kívülről szép egy történet.

Fülszöveg

Ki ​vagy, ha senki sem látja a valódi arcodat?

Leila minden túlzás nélkül a legszebb nő a világon. Aki rápillant, a számára ideális nőként látja őt, igazi arcát pedig senki nem ismeri, csakis ő. Adottsága ezért inkább hátrányt jelent, az embereket csupán a külseje érdekli, így nehezen illeszkedik be a közösségébe és gyakran éri zaklatás. Leila attól tart, hogy senki sem fogja önmagáért szeretni. Vagy talán mégis?

Olivér világa békés, üres, és sokszor színtelen. Így mindent fenekestül forgat fel az a fura, mániákus lány, akit titokban skiccelgetett egy kávézóban azon az augusztusi délutánon. A legkevésbé sem hiányzik neki, hogy bárki is felkavarja élete unalmas állóvizét, ám lassan minden erőfeszítése ellenére Leila megszállottja lesz.

A fiú rajzain a lány valódi arca szerepel. Létezik a világon valaki, aki a valódi külsejét találja a legszebbnek.

Olivér és Leila idővel feltárják egymás előtt sebeiket és titkaikat, amelyek épp annyira összekötik, mint amennyire elválasztják őket egymástól. Vajon képesek lesznek felépíteni egy igazi párkapcsolatot, vagy a traumáik miatt eleve bukásra vannak ítélve?

A szerzőről

Biró Kincső 2000-ben született, irodalom szakot végzett, jelenleg kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésen tanul a Debreceni Egyetemen. Szabadidejében sellőket fest, csillogós ékszereket készít, emellett pedig sosem érzi elég feketének a haját. A Medúzalány az első regénye.

Részlet a kötetből

„Különös rendellenességgel – átokkal – születtem. Az emberek nem a valódi külsőmet látják. Ha rám néznek, a tökéletes nő jelenik meg előttük. Így vagy úgy, de számukra én vagyok a legszebb nő a világon.

A valódi külsőm, amilyennek én látom magam a tükörben, még véletlenül sem felel meg a sztenderd szépségideálnak. A hajam hollófekete, hullámos és a fenekemig ér, hajvasalóval sem lehet megszelídíteni a fürtjeimet. A bőröm szinte egészségtelenül sápadt. A frufrumat magam formázom a fürdőszobatükör előtt, általában hajnali háromkor. Az orrom hosszú és hegyes, az arccsontozatom a kelleténél markánsabb, nem elég nőies. Az állam hegyes, a járomcsontom kiugró. A szemöldökömtől, bárhogy alakítom, bármilyen vastagságúra szedem, mindig egy kicsit szigorú lesz az arckifejezésem. Húsz évem alatt sajnos nem sikerült megfejtenem, hogy honnan eredhet ez a különös adottság. Teljesen hétköznapi módon születtem, és átlagos csecsemő voltam.

Csak a kisgyerekek között érzem magam biztonságban. A kislányok általában tündérnek, királykisasszonynak vagy a saját anyukájuknak hisznek engem. Épp ezért a jövőben bölcsődében vagy óvodában szeretnék dolgozni. Saját gyereket azonban semmi esetre sem tervezek, nem akarom, hogy örökölje az átkomat, bármekkora is legyen erre az esély.

Az iskoláskorú gyerekekkel kezdődnek a gondok. Habár már húsz vagyok, számomra még mindig a tinédzser fiúk a legijesztőbb élőlények a világon. Egy életre elegendő traumát gyűjtöttem a gimnáziumi éveim alatt. Az egyik fiú osztálytársam határozottan állította, hogy úgy nézek ki, mint Lana Rhoades, ráadásul ezt elég gyakran hangoztatta, ami cseppet sem volt jó érzés. Tulajdonképpen ránézve talán kínosabb volt, mint nekem, habár ezt akkoriban nem így éltem meg. Különösen, mert nem ő volt az egyetlen fiú, aki egy pornószínésznőhöz hasonlított.

Meglepően befolyásolja az emberek ízlését az adott kultúra szépségideálja. Gyakran látom úgy magam, ahogy mások látnak: napbarnított szépségkirálynő mosolyával megáldott szőkének, kék bambiszemekkel és gumilabdaszerű mellekkel. Undort kelt bennem, ha valaki ilyen külsővel ruház fel. Fájdalmasabb, mégis felemelő érzés, ha inkább egy szeretett személy arcát viselhetem.

A körmömet piszkálom a váróban. Lassan tíz perce késik a pszichológusom. Már-már ellenállhatatlan késztetést érzek, hogy kiugorjak egy cigire. Émelygek.”

 

Agave Könyvek

John Cure: Nukleáris tél - ("John Cure tudd mesélni, elmondani a küzdelmet, hogy egy férfi miken mehet keresztül, érzések, gondolatok úgy megírni, mintha maga tapasztalta volna meg.")

Szeretném megköszönni az Álomgyár Kiadónak és John Cure írónak, hogy elolvashattam a Nukleáris tél című könyvét. Bár klisés történet, de még mindig tudd újat mutatni. Ezek után máskor is olvasnék még az írótól.

John Cure

Nukleáris tél

Tartalom

 AZ EMBEREK A TÚLÉLÉSÉRT KÜZDENEK

A nagy tisztító háború pusztítása után a világ megmerevedett. Az eget beborította a radioaktív felhő, a Föld hőmérséklete lehűlt, a kormányok összeomlottak, és a törvények elvesztették értelmüket. Az emberek pedig olyan szörnyűségekre vetemedtek, amelyekre senki sem gondolt volna…

Noát múltjának sötét árnyai és a nagy tisztító háború első napjainak emléke gyötri. Amikor tizennégy éves húga, Lily nyomtalanul eltűnik a szigorú és embertelen törvények uralta vidéken, a fiú elszántan a keresésére indul. Útja során rájön, hogy testvérét egy rejtélyes csoport, a Húsevők Közössége rabolta el, amelynek tagjai a föld alatti területeket uralják.

A Vágóhíd, ahol a Húsevők Közössége élelemmel látja el a föld alatti világban élő embereket, egy veszéllyel teli hely. Noa a rejtélyek mélyébe veti magát, és miközben felfedezi ezen kegyetlen csoport működését és a Henteseik tevékenységét, csatlakozik az ellenálláshoz. Ez a csoport reménytelenül harcol a túlélésért, az emberi méltóságért és a megváltásért. Cselekedeteik olyan vihart gerjesztenek, amelyek az emberi szív minden zugába betörnek.

A Nukleáris tél egy lélegzetelállító posztapokaliptikus kaland, melyben a hideg és sötétség ellenére a remény sugárzik.

Véleményem

5/5

John Cure írótól olvastam régebben egy két könyvét, de egyik sem fogott meg annyira, mint ez a könyv, a  Nukleáris tél. A borító megfogott, aztán a fülszöveg, hát mit mondjak, kellett. S közben arra gondoltam, hogy miért nem lehet hazai szerzőktől filmet, vagy sorozatot forgatni. Mondjuk, ezzel a könyvvel lehetne kezdeni.. Szeretem az ilyen könyveket, bár klisés, de mégis pont az ilyen könyvekért vagyok oda. 

Adva van a katasztrófa egy férfi, aki egy döntést hozz meg..  Mi kelhet még? Ugye? Minden történetben adott egy cél, hogy megmentsen a világot, vagy épp hozzátartozóját, szeretem az ilyen könyveket, főleg, ha olyan gondolatok vannak benne, amit meg is tudok osztani. Bár sokáig tartott megírnom a könyvről a véleményemet, ezúton is elnézést kérek.  Messze ez a könyv volt a legjobb számomra.

Nem volt unalmas, nem volt lapos történet. Filmszerűen pörgött az esemény. Adott egy katona, aki történet végére kezd másképp gondolkodni, a vele történtek kapcsolatban és úgy az egész világgal, történet végére megváltozik. Olvasás közben, arra gondoltam, hogy milyen lehetne filmet készíteni belőle. Szerintem nem lenne rossz. Az alapja meg van.Nagyon kevés történet van, amire azt lehet mondani egyedi, hiszen sokan megírták már sokféleképpen, és pont ez miatt tetszett. Mert sokféleképpen lehet elmondani, mesélni egy történetet.  Ahogy egy ilyen eseményt is. John Cure tudd mesélni, elmondani a küzdelmet, hogy egy férfi miken mehet keresztül, érzések, gondolatok úgy megírni, mintha maga tapasztalta volna meg.

Ha John Cure-tól szeretnél olvasni, akkor mindenképp ezzel a könyvvel kezd. Nekem bejött, bízom benne, hogy neked is.

Azt hiszem, ezek után valamikor egyszer a többi könyveit beszerzem majd. Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik az ilye posztapokaliptikus, világ vége hangulatot. Számomra ezzel a könyvvel megfogott az író, hogy tényleg elolvashassam a többi köteteit.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Álomgyár Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Jeles Ági- ("Az írás nálam egy véletlen gondolattal kezdődik, nem előre eltervezett.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Jeles Ági írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek eddig 4 kötete jelent meg a Gyémántfelhő Kiadónál és mindegyik romantikus történetek. Vágyak és könnyek, Egy szívtipró vallomása, Levélbe rejtett vallomás és Elkésett vallomás címmel. Jó magam is szeretem a romantikus könyveket, ezért mindegyiket kívánságlistára helyeztem.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Magamról annyit, hogy már nem vagyok aktív dolgozó, a gyerekeim és az unokáim Budapesten élnek, és a távolságból adódóan nem találkozom velük napi szinten.

Szegeden lakunk magánházas övezetben a férjemmel. Tagja vagyok egy társaságnak, akikkel gyakran járunk kirándulni. Néhány éve fogalmazódott meg bennem, hogy valamilyen hasznos elfoglaltságot keresek, amivel szívesen foglalkozom, ami leköt, és nem mellesleg frissen tartja a memóriámat is.

A négy könyveid sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A Gyémántfelhő kiadó jóvoltából és segítségével 2022-ben jelent meg az első könyvem, amelynek a "Vágyak és könnyek" címet adtam. Ez a történet nem igényelt túl sok kutatómunkát, mert Montenegró szerelmesek vagyunk, és ezen a helyen játszódnak a cselekmények is. Részben valós elemeket tartalmaz, részben a képzelet szülte ezt a regényt. A helyszíneken jártunk, az utazást, mi magunk is átéltük. Természetesen a szereplők és a téma már kitalált. Az Év könyve versenyen az első 30 legjobb könyv között szerepelt.

2023-ban megjelent az "Egy szívtipró hálójában" c. könyvem.  Egy ikerpárról szól, akik a valódi igaz szerelmet keresik, mint minden fiatal, de közülük az egyik lány pont egy olyan fiúba szeret bele, akinek nincs túl jó híre, mégsem tud, vagy nem is akar tőle szabadulni. Teljesen a képzelet szülötte a regény.

2024-ben jelent meg a "Levélbe rejtett vallomás" amely befejezetlenül ér véget, hiszen rengeteg elvarratlan szál és izgalom rejtőzik a lapok között. Sajnos egy évet kellett várni az olvasóknak arra, hogy a folytatás megjelenjen.

2025-ben a könyvhéten foghattam én is először a kezembe az "Elkésett vallomás" c könyvet, amely már pontot tesz az egész történet végére. Ez a két kötet egy duológia, amely nem egy egyszerű szerelmi vallomás, hanem annál sokkal több, mert tragédiával, kétségekkel, reménnyel, szerelemmel van ötvözve. Ez a történet is teljesen kitalált.

A covid alatti bezártság többek között azt eredményezte, hogy felvettem a kapcsolatot pár ismerőssel, és kiderült, hogy köztük az egyik már szerződésben áll a Gyémántfelhő kiadóval.

Így kerültem én is velük kapcsolatba, ahol örömmel vették, hogy romantikus témában szeretnék írni. Az első kézirat után pedig szerződést kötöttünk. Itt kezdődött a szenvedély, hogy nekem írni kell.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Mindkettő. Ugyanis minden könyvemben benne vagyok én is. Sok ihletet az utazásainkból merítek, de általában kitalált az esemény témája.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

2021- ben kezdtem el írni egy ismerősöm, most kedves szerzőtársam hatására, és 2022- ben már meg is jelent az első könyvem. Magam sem tudom, miért éppen akkor, de így alakult.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Mindenképpen maradok a romantikus vonalon, esetleg egy kis krimi még belefér, amely már a duológiában is jelen van.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Nagy megkönnyebbülés, amikor kész van a kézirat, de amikor elküldöm, ez csak a kezdet. Rengeteg idő és munka van abban, mire végleges formát ölt.

Sokan írói álnevet használnak. Te nem gondolkodtál ezen?

Jeles Ági már az írói álnevem, ugyanis az eredeti nevem Horváthné Mezővári Ágnes, csak nagyon hosszú lett volna a könyv borítóján egy ennyire hosszú nevet feltüntetni.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Mindig romantikus vonalban gondolkodtam eddig, de nem zárkózom el egy izgalmasabb krimitől sem, a szerelem és egy kis erotika azonban egyikből sem hiányozhat.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Az első könyvemet, amikor a kezembe vettem, és amikor megláttam az üzletek polcain, semmihez nem hasonlítható érzés volt. Főleg amikor megérkeztek az első visszajelzések az olvasóktól.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Az írás nálam egy véletlen gondolattal kezdődik, nem előre eltervezett. A közlekedési járműveken, az utcán, a közértben, bárhol lehet információt gyűjteni, de nagyban motivál az, hogy merre jártunk a családommal, milyen élmények értek bennünket akár az utazás, vagy egy üdülés alatt.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Vannak kedvenc jeleneteim, amelyek pár óra alatt papírra kerültek, de előfordul az is, hogy sokat töröm a fejem egy érdekes fordulaton, egy csavaron, ami még érdekfeszítőbbé teszi a szálak alakulását. Célom az, hogy ne tudja letenni az olvasó, hanem úgy érezze, hogy még ezt az oldalt elolvasom, aztán rűdöbbenjen, hogy elment a fél nap, és ő még mindig olvas, minden más nem halad. Én is jártam már így. Ezek az igazán jó könyvek. Amikor azt hallom valakitől, hogy a vonaton oda-vissza kiolvastam, az felemelő érzés. Vagy, hogy beterveztem a takarítást, de a fotelben ragadtam a könyveddel. Ilyenkor repdesek a boldogságtól. Ez az igazi visszaigazolás arról, hogy jó, amit csinálok.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A legjobb ötleteim reggel születnek, van, olyan, hogy egy álomból merítem őket. Teljesen random, hogy mikor, azonnal jegyzetelek, hogy ne felejtsem el őket.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A férjem az első, aki olvassa, de utána még rengeteget javítok rajta. A gyerekeim is adnak ötleteket, az egyik könyvben meg is valósítottam néhányat belőlük. Legtöbbet az előolvasók,

bloggerek véleményére adok, ők ellátnak hasznos tanácsokkal, ötletekkel.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

A családom vegyes érzésekkel fogadta a hírt, hogy könyveket írok, furcsállták, hogy eddig soha nem jutott eszembe, de úgy érzem, belekezdeni valami újba, soha nem késő, főleg, ha még jót is tesz a lelkemnek, hiszen maradandót hozok létre, ami csak az enyém.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Az olvasóknak azt üzenem, hogy keressék a könyveimet, amennyiben nem találhatók meg a Libri,Líra,Book 24, Bookline könyvesboltokban a polcokon, akkor meg lehet rendelni, valamint a Gyémántfelhő kiadó webshopja szintén rendelkezésre áll. Rengeteg könyv van a polcokon, én is észlelem, tehát nehéz a választás, de aki csak pár éve ír, azok a könyvek is lehetnek jók, csak le kell emelni a polcról, és meg kell próbálni. Szép lehet egy borító, jó lehet egy cím, de ezekre alapozni nem szabad, mert csalóka lehet. Előfordul, hogy a címből semmi érdekesre nem lehet következtetni, a könyv mégis letehetetlen. Kérem az olvasókat, hogy amennyiben tetszik az a könyv, amit éppen tőlem olvasnak, adjanak ennek hangot, tegyék fel minél több felületre, hogy olyanok is tudomást szerezzenek a munkásságomról, akik eddig még csak nem is hallottak rólam.

Jeles Ági Szerzői oldala

Borítóleleplezés: Brett O'Conor: Azután - All In (Azután 3.rész) - ("Sorozat folytatódik, nincs megállás, a tét nagy, minden egy lapra feltéve!")

Olvastátok már Brett O’Conor Azután sorozatát? Nem? Akkor érdemes figyelemmel kísérni az író insta és tiktok csatornáját, hiszen érkezik a sorozat harmadik része az All In címmel.

Brett O’Conor

Azután - All In

 

„A tűz már elért minket és a csapat most szembenéz azzal, amit eddig nem lehetett elmondani.
Csak megélni.”

„Van egy pont, amikor már nem lehet félreállni, mert a megállás egyenlő önmagad elárulásával.”

Előrendelhető! Monos Anett:Perzselő tűzszünet ("Mi történik, ha régi ellenségek gyűlnek össze egy közös nyaralásra? A tűzszünetben is robbanhat egy újabb apokalipszis.")

MEGJELENIK!

2025.09.01-én

Monos Anett

Perzselő tűzszünet

A Skarlát Kiadó gondozásában, előrendelhető a könyv ezeken a linkeken.:

Libri

Líra

Book24

Bookline

Jokonyvek.hu

A kiadónál még várni kell, hogy elérhető legyen az előrendelési lehetőség.

Mindenképp kövessétek be a kiadót, hogy hamar megkaphassátok az infót.

 Skarlát Kiadó facebook

Skarlát Kiadó instagram

Monos Anett

Perzselő tűzszünet

Tartalom

„Majdnem három éve nem láttam, de bűnre csábító tekintetével ugyanúgy a bőröm alá férkőzik."

„Majdnem három éve nem láttam, és most elérhetetlenebb, mint valaha.”

Bálint az egyéjszakás kalandok után komoly kapcsolatra vágyik, ezért aktívan randizik. Közben őrült nyaralásra készül, aminek csúcspontja egy kettős esküvő. Siófokon kell töltenie két hetet az anyjával, és annak vőlegényével, Krisztiánnal, plusz egy hangos baráti társasággal.

Egy nyaraló kicsi ennyi embernek, a falak pedig tovább szűkülnek, amikor megjön Adri New Yorkból, mint Krisztián esküvői tanúja, és ismét kénytelenek lesznek egy fedél alatt élni. Ráadásul Adri nem egyedül érkezik…

Adri karrierje szárnyal, viszont a párkapcsolata küzdelmes. Traumái a tengerentúlon sem eresztik, és azzal is harcolni kényszerül, akit a leginkább védene. Az esküvők miatt most mindketten visszatérnek Magyarországra, ahol egyre nehezebb megőrizni a kivívott nyugalmukat.

Bálint és Adri között szikra pattan, láng lobban, és félő, hogy a tűzvihar felperzseli a világukat.

Őszinte beszélgetések.

Sorsfordító döntések.

Szívfacsaró felismerések.

Mi történik, ha régi ellenségek gyűlnek össze egy közös nyaralásra? A tűzszünetben is robbanhat egy újabb apokalipszis.

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Kiss Petra - ("Az írás számomra már akkor elkezdődött, amikor még nem is ismertem a betűket.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Kiss Petra írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Az írónőnek LittleFox Kiadónál jelent meg a King című kötete.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, igazán megtisztelő. Köszönöm az Első Szó kiadónak is az ajánlást. Nagyon sok mindent tudnék mesélni, de igyekszem tömöríteni a lényeget. Egy kis községben, Nagyivánon élek férjemmel és a kisfiammal. A helyi szociális intézményben idős emberek házi gondozásával foglalkozok. Nagyon szeretem a munkám, és akik kapcsolatban állnak velem ezáltal, ezt érezhetik is. A munkám mellett nagyon szeretek kertészkedni, kézműveskedni, olvasni és természetesen legnagyobb szenvedélyem az írás.

A King című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A King életem egyik olyan alkotása, ami a legtöbb kutatómunkát igényelte. Azelőtt távol állt tőlem a krimi, az élet Amerikában és persze King nyomozó betegségét is tanulmányoznom kellett a hitelesség érdekében. Külön meggyűlt a bajom az időzónákkal is. Nagyon sok időt eltöltöttem számolgatással, repülőutak hosszúságának kutatásával és az amerikai emberek szokásaival, jeles ünnepeinek időpontjainak feljegyzésével. Maga a regény megszületése kissé kacifántosan indult, ugyanis épp egy másik kéziraton dolgoztam. Tele gyilkossággal, kábítószerrel, mindenféle szaftos bűnténnyel, amikor egyszercsak megszületett a fejemben, hogy mi lenne, ha valaki beleköpne a gengszterek levesébe? Így született meg a fejemben King nyomozó, a történet főhőse, akinek eleinte csak rövid fejezeteket szántam, de egy idő után annyira a szívemhez nőtt, hogy megfeledkezve magamról már csak az ő szemszögéből írtam tovább. Ezért arra döntöttem, hogy önálló kötetet fog kapni. 2019 – ben született meg az első verzió, aztán 2020-ban abbamaradt és már majdnem letettem róla, mert olyan sok minden történt velem, hogy nem fért bele az időmbe. Azután mégiscsak úgy hozta az élet, hogy újult erővel ismét neki tudok futni. Így 2024 – ben fejeztem be.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

King személye és története teljesen fiktív, mind a város, ahova visszatér és maga az idő is (a jövőben játszódik). Sokan kérdezik, hogy valós események, valós személyek alapján írok e? A válaszom mindig egy nagy nem. Teljesen saját ötletekkel dolgozok, saját magam által kreált karakterekkel és gondolataikkal.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Az írás számomra már akkor elkezdődött, amikor még nem is ismertem a betűket. Általában rajzokkal alkottam történeteket, afféle képregények gyártásával múlattam az időt. Természetesen, amint megtanultam írni és olvasni, ömlöttek a papírra az ötletek. Rengeteg rövidke mesét, történetet írtam, később egész füzetek teltek meg egy-egy sztorival, aztán amikor megkaptam életem első számítógépét, belekóstolhattam a digitális írásba is. Attól kezdve nem volt megállás.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Eleinte romantikus zsánerben írogattam, csak úgy barátoknak, családtagoknak, vagy éppen magamnak. Mindig is szerettem a romantikus könyveket, rengeteget el is olvastam és olvasok is a mai napig. Nem kizárt, hogy visszatérek, de ízlelgettem már a horrort és jelenleg egy életrajzi drámán dolgozok.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Ha ez megtörtént, elégedetten hátradőltem, aztán még egyszer elolvastam a végét. Majd visszaugrottam az elejére. Nem, ez így nem lesz jó. Ezt még ki kell venni. Ide még be kell tenni valamit. Az igazság az, hogy egy regény soha sincs kész. Az író mindig talál benne valamit – a kiadás után is – amin még lehetne változtatni. Mai napig úgy vélem, ha egy hirtelen ötlettől fogva a kiadó meglepne azzal a lehetőséggel, hogy újra kiadja Kinget és szabadon változtassak benne bármit – boldogan élnék a lehetőséggel.

 Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?

Nem, nincs írói álnevem, nem is ragaszkodok hozzá hogy legyen. Gondolkoztam már rajta, de az igazság az, hogy ragaszkodok az igazi nevemhez. Lányos családba születtem, ezt a nevet senki sem viszi tovább. Ha más nem, legalább így maradjon fenn. Ezért fontos nekem, hogy mindenhol a saját nevemen szerepeljek. Persze cseppet sem jól hangzó és manapság nagy divat külföldi álneveket generálni, talán el is riasztja az olvasót, ha meglátja a könyvemen a nevet, de én akkor is büszke vagyok arra, hogy azon a borítón ott a nevem.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Eszem ágában sem volt, hogy valaha krimit írjak. Mint már említettem, korábban romantikus történeteket írtam, mindig is azokhoz ragaszkodtam. Sosem szerettem a krimit, nem néztem filmeket, sorozatokat, nem vagyok krimirajongó sem szakértő. Aztán egy este belebotlottam egy krimisorozatba. Már az első rész magával vitt. Olyannyira, hogy úgy éreztem, ez lesz az én zsánerem.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Őszintén? Rettenetes. Földbe gyökerezett a lábam, amikor megláttam róla az első posztot a kiadónál és azonnal írni akartam nekik egy emailt, hogy vegyék le és sztornó az egész. Kellett egy kis idő, hogy megnyugodjak, hogy felfogjam, ez tényleg megtörtént. És attól kezdve nincs megállás, bár még néha most sem hiszem el, hogy az ország bármelyik pontján olvashatják a soraimat.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Érdekes ebbe belegondolni és oly sokan feltették már nekem ezt a kérdést, de sosem tudtam igazán megválaszolni. Hogy honnan jön? Miért? Nem tudom. Hiszen ezzel születtem. A kis történetek, random párbeszédek mindig is itt voltak a fejemben. Annyira természetes dolog, annyira az életem része, hogy nekem már fel sem tűnik, ha egy váratlan pillanatban elkap az ihlet. Az írás valahogy mindig itt volt és van is velem. Bárhol jártam, bármilyen helyzetben, bárkivel, bárhogyan, állandó részem, tulajdonságom.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Nagyon szerettem írni King és Burak szócsatáit. Az ő kapcsolatuk igazán különleges, ugyanakkor nagyon is emberi, mélyre ható. Úgy gondolom, a legjobban sikerült jelenetek közé tartoznak kettejük párbeszédei. A legnehezebb viszont az eleje volt, maga az indulás. Amikor elkezdtem megalkotni King karakterét, nagyon gördülékenyen haladtam. Aztán amikor úgy döntöttem, önálló kötetet kap, megakadtam. Rengeteg verzióm van az első jelenetekről, úgy éreztem, belefulladok, valami nem kerek, valami hiányzik. Amilyen könnyen indult, olyan nehézkessé vált.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A legjobban mindig is a zene volt rám inspiráló hatással. Nagyon sokféle zenei stílust szeretek, a legkülönfélébbektől kezdve, olyanokat is, amiktől a legtöbben irtóznak. Érdekes, hogy a zene mekkora hatással van rám, mennyi ötletet és energiát tudok meríteni belőle. Imádok zenére írni. Minden egyes kéziratomhoz össze tudnék állítani egy listát. Olykor a férjem a haját tépve kérdezi: miért hallgatod már harmadszorra ugyanazt a számot? Csak mosolygok rá: mert ez kellett a fejezethez.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Első és mindenkori olvasóm a barátnőm, Évi. Nagyon sok mindent köszönhetek neki, nagyon hősiesen állta a sarat, akárhányszor előolvasásról volt szó. Mindig ő az első és az ő véleményére adok a legjobban. Persze vannak körülöttem lelkes írótársak, barátok, akik segítenek az előrelépésben, de a legtöbbet mégis az én türelmes és őszinte barátnőmnek köszönhetem.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

A férjem mindenben támogatott kitartóan és odaadóan. Ezért végtelenül hálás vagyok neki.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Először is minden olvasómnak meg szeretném köszönni, hogy az én könyvemet választotta időtöltésre, kikapcsolódásra. Azoknak, akik izgatottan várják a folytatást, ígérem, King története hamarosan folytatódni fog és jövök még egy-két karakter szemszögéből játszódó izgalmas fordulatokkal teli történetekkel. Az idén két nagy projektbe vágok még bele, ha minden jól megy, karácsonyra King története a fa alatt lesz. A másik projektről egyenlőre nem szeretnék nyilatkozni.

LittleFox Kiadó

Instagram

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Ilonka Anna ("Édesanyám volt a felbujtó. Ő mondta azt: „Fiam, ha nem mersz, akkor nem is nyersz”. Miatta vágtam bele, és nem lehetek eléggé hálás érte. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Ilonka Anna írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek nemrég jelent meg a két kötete, mely Magánkiadásban jelent meg Gondoltad volna? (Gondoltad volna? 1.) és Ezt akartad? (Gondoltad volna? 2.) című meleg regények.

A képen mindenkori borítótervezőmmel, illusztrátorommal
Tarjányiné Tóth Barbarával láthattok.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Mit szeretnétek tudni?

Közel a negyvenhez egyedül élő és álló vagyok, kilenc macskával.

Ha megkérdeznéd, hogy nem rossz-e egyedül, akkor a válaszom az, hogy nem.

Úgy alakítottam az életemet, hogy az kielégítsen. Van házam (nem a legtökéletesebb, de az enyém), van autóm (ami elvisz bárhová). Ha már így alakult az életem, szeretném kihozni belőle a számomra legmegfelelőbbet.

Mindig is úgy gondoltam, hogy az életünk olyan, amilyenné tesszük.

Éppen ezért, csak a magam dolgával foglalkozom. Ha akarok valamit, teszek érte, hogy megszerezzem. Munkával, spórolással. Számomra nincs olyan, hogy lehetetlen, csak ki kell találnom, hogy hogyan oldjam meg.

Az életcélom az, hogy boldog legyek. És az is vagyok.

A Gondoltad volna?  1-2  része, sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Igen is, meg nem is.

Ez egy kicsit összetett. Ha egy téma felkelti az érdeklődésemet, akkor rá tudok cuppanni.

Ehhez tudni kell, hogy krónikus filmfüggőségben szenvedek. Ráakadtam a boys love sorozatokra, és magával ragadt. Onnantól nem volt megállás, szinte csak az ilyen filmeket, sorozatokat néztem. Ha valamit nem értettem, vagy nem tudtam, egyből utána néztem. Így az évek alatt rengeteget tanultam a kultúráról, szokásokról és minden másról.

De nem tartom magam szakértőnek. A mai napig folyamatosan tanulok és kutatok, hogy olyan történeteket tárjak az olvasók elé, amik hitelesek is.

Egy regényt megírása – az én esetemben – olyan három-négy hónap. Viszonylag gyorsan írok, és előre tervezek. Sajnos a szokások és berögződések rabja vagyok.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A valóság addig van jelen, amíg szokásokról, kultúráról, élővilágról, ételekről van szó. Nem csak leírom, hanem meg is mutatom a környezetet. Legalábbis amennyire tőlem lehetséges.

A szereplőim és a cselekményeim viszont teljes mértékig a fantáziám szüleményei.

A könyvednek alcíme is van a Gondoltad volna?, hány részt tervezel?

Érdekes, mert az alcímet nem én adtam a duológiának. A molyon így került rögzítésre, én pedig ráhagytam. Egyáltalán nem zavar, inkább csak megmosolyogtat. Ennek így kellett lennie.

Két részes marad, nem terveztem tovább folytatni, számomra így kerek mindkét történet. Persze kaptam javaslatokat, hogy mivel lehetne folytatni a sorozatot, de ezt a két könyvet így és ennyinek álmodtam meg.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Még nincs három éve, hogy elkezdtem írni. Megmondom őszintén, sose gondoltam volna, hogy valaha írásra adom a fejem. Mindig is szerettem olvasni, alváshoz történeteket kitalálni, de ebben ki is merült a tudományom.

Még a Covid elején elkezdtem koreai sorozatokat, filmeket nézni, és teljesen magával ragadott ez a világ. Később ráakadtam a boys love sorozatokra, és onnantól nem volt megállás. Magába szippantott és nem eresztett.

Elkezdtem a témában íródott könyvek után kutatni, de valahogy egyik sem felelt meg az én ízlésemnek. Tudtam, mit akarok olvasni. Ezért úgy voltam vele, hogy megírom magamnak a történetemet. Egyből lett kettő, kettőből három és így tovább.

Miért pont meleg regény és azon belül Thaiföld?

Ez egyszerű.

Ezek a filmek és sorozatok képesek voltak rávenni, hogy írjak. Történeteket találjak ki, amiket „papírra” akarjak vetni.

Thaiföld…

Az írást sorozatok szereplőivel kezdtem. Azokkal a színész párokkal, akik megfogtak. Tetszett a színészi játékuk, kémiájuk. Akikkel szívesen néztem volna még sorozatokat, vagy olvastam volna regényeket. Megvannak a befutóim, és velük szeretek történeteket kitalálni. A véletlen műve, hogy ezek a színészek egytől egyig thaiföldi származásúak vagy kötődésűek.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Végtelen ürességet érzek.

Befejeztem egy történetet, lezártam. Hetekig, hónapokig velük keltem és feküdtem. Minden szabad percemben az aktuális regényem eseményein gondolkoztam. Aztán eljön a pillanat, mikor el kell engednem őket, és ez rossz érzéssel tölt el. Viszont ez azt is jelenti, hogy belekezdhetek egy új mű írásába.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen.

Persze, vannak kikacsintgatásaim, de azok rövid kis novellák. Azokban kiélhetem a határtalan fantáziámat. Abszurdak, olykor brutálisak, fájdalmasak vagy éppen megnevettetnek.

Írhatnék hetero szerelmes történeteket, tudnék is, de nem érzek rá késztetést. Nem azt mondom, hogy nem jön el az a pillanat, amikor olyanokat is szeretnék majd írni. De az nem most van, és valószínűleg nem is a közeljövőben.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Sírtam.

Egészen addig a pillanatig nem hittem el, amíg a kezemben nem tarthattam egy példányt. Akkor tudatosult, hogy igen, megcsináltam, sikerült. Alkottam valamit, amit majd valakik olvasni fognak. Csodálatos és egyben rémísztő érzés.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Egyszerre mindkettő.

Mikor kitalálok egy történetet, adok neki egy gerincet. Már a legelején tudom, hogy hány fejezetből fog állni, melyikben mi történik. Pár mondatos vázlatot készítek és nekiállok írni. Az már megszokott dolog, hogy a szereplőim életre kelnek, és mennek a saját fejük után. Bizonyos határig engedem nekik, de ha szükséges, visszaterelem őket. Tudom, hogy a szereplőim honnan indulnak, milyen nehézségekkel küzdenek meg, és azt is, hogy hová kell eljutniuk.

A kötetben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Kinek nincs?

Nem tagadom, szeretem az erotikus és a zavarba ejtő jeleneteket. Ezek mellett azokat is, amik felháborodást és mély együttérzést váltanak ki belőlem és az olvasóimból.

Addig, amíg a megszokott környezetemben és lelkiállapotomban írok, nincs baj. Viszont, ha jön valami, ami kizökkent a megszokott hétköznapokból, akkor nehezebben megy az írás. Akkor jobb, ha félrerakom a történetet, és majd akkor folytatom, ha helyrebillen minden. Valamikor ez gyorsan megtörténik, van, amikor tovább tart.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Elég, ha meghallok egy dalrészletet, egy hangfoszlányt, egy mondatot. Vagy meglátok egy képet, egy videót és beindul a gépezet. Általában beugrik egy jelenet – lehet a történet elején, közepén, végén – és az köré építek egy történetet.

Addig, amíg nem írom le az adott ötlet vázlatát, képtelen vagyok másra gondolni. Muszáj leírnom, mert nem is alszom miatta. Ennek köszönhetően rengeteg ötletem vár megírásra.

Inspirációként ott vannak a kedvenc színészeim. Soha nem hagynak cserben.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A szerkesztőm.

Nem dolgozom előolvasókkal. Nem szeretném, hogy befolyásoljanak vagy beleszóljanak. Kicsit szkeptikus vagyok velük szemben. Tudom, hogy tudnak jó tanácsot adni, remek meglátásaik vannak, de amennyire hasznos tud lenni egy ilyen tanács, annyira sülhet el rosszul is.

Arról nem beszélve, hogy lerágnám a körmömet a visszajelzésig. Amikor a szerkesztőnek küldöm, akkor is ez van. Gyomorideg, feszültséggel teli napok. Mindig az motoszkál a fejemben, hogy mennyire lett jó a történetem.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, ráadásul meleg regényt?

Ez nagyon érdekes dolog.

Voltak rácsodálkozások, meglepődések, de van, aki természetesen fogadta. Édesanyám volt a felbujtó. Ő mondta azt: „Fiam, ha nem mersz, akkor nem is nyersz”. Miatta vágtam bele, és nem lehetek eléggé hálás érte. Édesapám nagyon büszke volt rám, és csak annyit kérdezett, hogy: „Miért pont melegekről?”. Elfogadta, de mindig azt kérdezte, hogy mikor írok olyan történetet, amit ő is szívesen elolvasna. Ennek ellenére mellettem állt, és végtelenül büszke volt rám.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható tőled az idén?

Először is, szeretném megköszönni az olvasóimnak, hogy bizalmat szavaztak nekem és a könyveimnek. Remélem, a továbbiakban is velem tartanak. Igyekszem számukra jó, változatos és eseménydús regényeket írni. Csak annyit szeretnék, hogy tényleg élvezzék a történeteimet.

Idénre várható még egy regényem.

A címét még nem tudom, félkész állapotban van. Nagyon más lesz, mint az előző kettő, de remélhetőleg nem rosszabb. Közel áll hozzám ez a történet, ezért meglepetéssel készülök a megjelenésekor. Már alig várom! Remélem, az olvasóim is!

 Kedves Ági!

Köszönöm a lehetőséget!

Remélem, lesz még lehetőségünk találkozni.

Hatalmas ölelés, üdv Anna.

Én köszönöm a lehetőséget, és bízom, hogy fogunk még találkozni,

Ilonka Anna weshop

Ilonka Anna írói oldal

Augusztusi raklapvásár!

Eljött az újabb raktár vásár az Álomgyárnál. Íme, az időpontok és a helyek.

Raklapvásárok:

2025. 08.10. Balassagyarmat 

2025. 08.17. Törökszentmiklós

2025. 08.24. Budapest

2025. 08.31. Kiskunhalas

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Rédei Gergely - ("Amíg úgy nézzük a karaktereket, mint karakterek addig nem fontos a realitás, viszont egy idő után, ahogy egyre jobban olvassa, valaki rájön, hogy mintha ismerné őket. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Rédei Gergely írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Rédei Gergely írónak A néma hősök útja címmel jelenik meg hamarosan Publió Kiadónál.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Mit is mondhatnék? Tudod egy random 27 éves srác vagyok az isten háta mögül. Logisztikai területen dolgozom. Nem keresek sokat. Az éhenhaláshoz sokat, de a boldoguláshoz keveset. Picit értek ehhez ahhoz. Pl: Jól bánok a szavakkal, a karddal és a szarkazmussal. Ó és imádom a csoki pudingot… A karamellásat nem… az fúj…

Miről és kiről szól a történet, kiknek ajánlod?

A történet egy PTSD és ADHD hibridet mutat be akinek történetesen a neve Gery. Egy nemzetbiztonsági ügynök, aki a protokoll helyett a szarkazmust díjazza a pisztoly helyett a katanát. Nem szereti a modern zenét, filmeket meg PC keretrendszert… És csak a 20-as évei végén jár! Szóval az alap sztori. Gery kap egy zöldfülű társat, aki idealista és nem teljes értékű ügynök egyelőre. Gery passzívan tanítja és vezeti be ebbe a világba. Gery és az ő dinamikájára fókuszál a könyv első harmada. Itt jelenik meg Gery régi szerelme is… Hát igen… Röviden? Egy antihős egy régi szerelem és egy idealista újonc mentenek meg dolgokat. Egyik fronton a világot, de a nagyobb harc mindig magukban zajlik. Ettől lesznek emberiek… NEM! Nincs 20 oldal belső monológ. Csak karakterek, akik nem akarnak hőssé válni, csak nem futnak el az elől ami rájuk vár.
Szóval ajánlom ezt azoknak, akik voltak már a földön és felálltak. Ajánlom ezt azoknak, akik a földön vannak, és nem tudnak felállni… Na meg azoknak, akik egy rohadt jó sztorit keresnek és imádják a 90’s 80”s évek badass vonalát modernizálva. Ja meg, ha imádják a jó zenéket! Az is fontos ám…

 A néma hősök útja címmel sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Hát, ha azt vesszük alapul, amit a könyv képvisel, akkor igen sok kutatómunka volt… 27 év! De igazából nagyjából tudom mi, hogy működik a történet világában, így nagyjából kevés utána járást igényelt. (Ne próbált ki a C4-et teával hatástalanítani…) Az írási folyamat… Ezt inkább nem részletezem, de elég gyorsan végeztem vele, az ADHD miatt… Igen nekem is van  nem csak a főhősnek.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Amíg úgy nézzük a karaktereket, mint karakterek addig nem fontos a realitás, viszont egy idő után, ahogy egyre jobban olvassa, valaki rájön, hogy mintha ismerné őket. Nos, ez azért van, mert a hőseim inkább működnek emberként, mint narratív eszközként. A viselkedésük? Teljesen reális. A harcok? Ha eltekintünk attól, hogy miért harcol valaki katanával, mikor mondjuk egy FN-Scar jobb választás lenne modernizálva? Akkor a harcok is reális sémára épülnek. Főleg a pusztakezes harc és a kardforgatás része. A második kötetben rámentem, arra hogy még reálisabb legyen a harc jelenet írása, persze még badassabb formában. 70% valóság 30% badass faktor, ha a harcról van szó. A fantázia rész inkább az ügynökség és a furcsa végkimenetel és a főgonosz terve felé nyilvánul meg.  De mi a legreálisabb? Az, ha hozunk egy döntést annak mindig ára van.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

2024 október. Unatkoztam. Nem tudtam aludni. De régebben írtam verseket és novellákat. Úgy voltam vele, ha amúgy is sok story van,a fejemben leírom, hogy csináljak is valamit ebből a szituból , Szóval ma már egy gammer laptopot csak írásra használok.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Van pár kéziratom kész és egyik sem ugyan abban a műfajban mozog. Van egy dark fantasy – noir hibrid. Van egy beszari vámpírvadászos szatírám. Egy realisztikus Cyber thriler khm.. Jegyzet magamnak be kéne fejezni khm.. Na meg a néma hősök útja ami… Nos, egy Neo Noir középső új a pózoknak, a sablonoknak és a biztonsági játékoknak. Igen két kötet van belőle készen már.  Na meg a szarkazmus bibliája, amiben együtt röhögök a világon majd azzal, aki olvassa.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

A legelsőnél picit fura volt, mert kb úgy éreztem mintha Gery a vállamra rakta volna a kezét. A másodiknál mikor egy nihilista revolverhős démonról írtam? Nos, fura volt. Hajnali 2 körül ütöttem le az utolsó betűt és másnap mikor felkeltem nem volt semmi esemény, míg aludtam. Picit olyan volt, mint ha a világ is elhallgatott volna egy kicsit. Tudom, hogy hülyén hangzik, de azt a történetet megírva… Hát vicces véletlen.

Sokan írói álnevet használnak. Te nem gondolkodtál ezen?

Ha teszek, valamit nem bújik álnév mögé. Max, ha latexben kergetem a rosszfiúkat az utcán.  De igazából még én sem tudom. Majd eldönti a jövő jó ez így vagy sem, de asszem megjegyezhető nevem van.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Az én zsánerem a szarkazmus, az irónia és a pofán csapó őszinteség elegye. Szóval igen mindig is ebben akartam alkotni, mert sokan nem mertek, vagy nem akarnak. Másoknak fontosabb a póz, mint az érték. Szóval inkább írok úgy, hogy bele adok magamba valamit, mint hogy megfeleljek pár bölcsésznek.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Most hazudhatnám azt, hogy megtisztelő, de őszintén? Bárki képes lenne ezt megcsinálni, aki szeret írni. Nem az tesz valakit jó íróvá, hogy van e megjelent könyve. Még én sem tudom, mi tesz valakit azzá. Viszont hogy a kérdésre is válaszoljak. Picit fura érzés volt, mikor először láttam a kész borítót. Azt éreztem, hogy a gondolataim és a szavaim végre megtalálhatják azokat, akiknek szükségük van ré.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Leülök, és karakter szerepeket veszek fel, aztán írok, írok és írok. A végén a fejezetekből könyv lesz. Mondhatni nem én viszem a sztorit, hanem a karakterek. Vannak fixpontok, de a karakterek reakciói visznek A-ból B-be.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Az épp megjelenőben a kedvenc jelenetem a végső harc, illetve a főgonosszal vívott harc metálzenére egy lángoló épület tetején.
A következőben, amit meg szeretnék jelentetni pedig egy jelenet, ahol a három főhős szinte koreografált jazz improban mészárol revolverekkel egy démon hordát.
Ne bántsatok, fura vagyok

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Sokat merítek látott dinamikákból. Akár valós vagy kitalált szereplőék. Például Gerybe sokat adtam magamból.  A következő regényem főhősébe meg sokat adtam Alucardból és Vaasból… (Napszemüveg meg revolver…) A jelenetek megkoreografálásához meg zenékhez nyúlok. Használom a ritmikát a szövegben és a harcok leírásához is. A történet vezetése a fő sztori szál meg … Nos, csak úgy jön… Bevallom, az elején sose tudom hova fut ki a sztori.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Van egy kedves barátom, aki elolvassa az irományaim. Rengeteget segít pl a logikai bakikban. Viszont magát a sztorit nem írom át senki kedvéért. Akinek meg szava lenne, az úgysem olvassa. Szóval a világ ilyen.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Hát még nem tudják, majd észre veszik, mikor vastagabban vágom a szalámit… Mármint akarom mondani, majd ha kijött a könyv ráérek elmondani nekik.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Idén? Kibontok egy katanával egy pezsgőt az tuti… A következő regényem címe és fülszövege is kikerül… Nem tudom, nem szeretek ígérgetni, de még idén szívesen beadnék egy dedikálást is… De ami tuti az a szarkazmus az irónia, meg hogy rengeteget hallják a „Nem hivatalos, de nemzetközileg elismert túsztárgyló” kifejezést.