A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. március 13., csütörtök

Caitlin Doughty: Megeszi a macskám a szememet, ha meghalok? – És más fontos kérdések a holttestekről – MEGJELENT!

 New York Times bestseller, a Goodreads Choice Award tudományos és technológiai díjának 2019-es nyertese

Caitlin Doughty

Megeszi a macskám a szememet, ha meghalok?

És más fontos kérdések a holttestekről

 

Megjelent!


Líra


Libri


Bookline



Figura Könyvkiadó, 2025

 

Fordította: Fejérvári Boldizsár

Szerkesztette: dr. Dávid Gyula

Borító-és kötésterv: Kiss Barnabás és Meszlényi Péter

 

Fülszöveg  


Igaz, hogy van egy titkos rekesz a repülőgépeken azoknak, akik az utazás során halnak meg?

Minden halállal kapcsolatos kérdés jó kérdés. A világ leghíresebb temetkezési vállalkozójának a könyvében a gyerekek nyíltan és őszintén kérdeznek a halálról. Caitlin Doughty szerint így is kell beszélni róla. De utánozhatatlanul laza stílusában, ám mindig tiszteletteljesen nem csak a gyerekeknek enged bepillantást a tabuk és gátlások fekete függönye mögé. Szakmai hozzáértéssel és humorral oszlat el sok mítoszt és kétséget a haldoklásról, a test bomlásáról és az azt kísérő jelenségekről. A szerző szerint az élet végét nem tehetjük kellemessé, de megismerhetjük, hogy ne féljünk a haláltól. Végül is a halál fontos eleme valóságunknak. Enélkül nincs élet, és előbb-utóbb mindannyiunkkal megtörténik.

És nem, ha meghalsz, a macskád nem eszi meg a szemedet. Vagy legalábbis nem azonnal.

 

Mi is ez a könyv? 

 

Összegyűjtöttem a legérdekesebb kérdéseket, amelyeket a halál kapcsán valaha feltettek nekem, majd megválaszoltam őket.

A halállal kapcsolatban nincs rossz kérdés, de a legegyenesebben és legkihívóbban a gyerekek kérdeznek. (Ezt különösen a szülőknek mondom.) Mielőtt először vállalkoztam erre a „kérdezz-felelek” játékra, azt hittem, a kiskölykök naivan ártatlan és éteri kérdéseket tesznek majd fel.

Hmm… távolról sem!

 

A fiatalok bátrabbnak és nemritkán fürgébb észjárásúnak bizonyultak a felnőtteknél. És nem riadtak vissza a véres belsőségektől sem. Habár foglalkoztatta őket néhai papagájuk halhatatlan lelke, inkább azt akarták tudni, hogy a kis kedvenc milyen gyorsan indul rothadásnak a juharfa alá temetett cipősdobozban.

 

A jelen kötet összes kérdése tehát 100%-ban etikus forrásból, szabadon tartott biogyermekektől származik.

A halál iránti érdeklődés teljesen normális dolog. Ahogy azonban az ember öregszik, magáévá teszi azt az elképzelést, hogy a halálról gondolkodni „morbid”, de legalábbis „fura”. Növekszik bennünk a félelem, és rossz szemmel nézzük azokat, akik szóba hozzák ezt a témát, csak hogy ne kelljen szembenéznünk a halállal.

 

Ez viszont probléma. A mi kultúrkörünkben a többségnem foglalkozik a halál témájával, és ettől csak még jobban félnek.

A halál kétségkívül kemény ügy. Szeretünk valakit, aztán fogja magát, és meghal. Ez olyan igazságtalan! És persze vannak erőszakos, hirtelen vagy elviselhetetlenül szomorú halálesetek is. De ez is realitás, ami nem feltétlen igazodik az elképzeléseinkhez.

 

A halál nem tréfadolog, de a halálról igenis sok mindent megtanulhatunk szórakoztató módon. A halál tudomány és történelem – művészet és irodalom. Átível minden koron és kultúrán, és egyesíti az egész emberiséget.

Sokan, s köztük én is, azt valljuk, hogy félelmeink egy részén úrrá lehetünk, ha megbarátkozunk a halállal, kiderítünk róla dolgokat, és a lehető legtöbb kérdést tesszük fel vele kapcsolatban.

 

(Caitlin Marie Doughty)

 

A szerzőről



Kezdőlap - Caitlin Doughty

 

Caitlin Marie Doughty (1984. augusztus 19.) amerikai temetkezési szakember, író, bloggerYouTubera halotti elfogadás és a nyugati temetkezési ágazat reformjának szószólója . A Los Angeles-i Clarity Funerals and Cremation tulajdonosa, az Ask a Mortician című websorozat alkotója, The Order of the Good Death (A Jó Halál Rendje) alapítója, és három bestseller könyv szerzője.

 

Doughty a hawaii Oahu állambeli Kaneohe-ban nőtt fel, ahol 8 évesen tanúja volt egy halálesetnek: egy gyerek lezuhant a bevásárlóközpont erkélyéről. Gyorsan elvitték a baleset helyszínéről, és soha többé nem esett szó róla. Több éven át megszállottja lett a saját vagy családtagjai halálától való félelemnek. Doughty szerint jobban felépülhetett volna az esetből, ha lehetőséget kapott volna, hogy szembenézzen a gyermek halálának valóságával.

 

Chicagói Egyetemen középkori történelem szakon végzett. A halálra és annak kultúrája volt a fő témája, 2006-ban diplomázott.  Ezt követően  San Franciscóba költözött, 22 évesen temetkezési irodákban keresett munkát. A Pacific Interment krematóriumábaalkalmazták. Felettese és munkatársai gyakran próbára tették: már az első munkanapján le kellett borotválnia egy holttestet, Doughty pedig bármilyen feladatot elvállalt. 

 

Doughty azt mondta, hogy munkája kezdete óta tudta, meg akarja változtatni a halállal kapcsolatos hozzáállását és meg szeretné találni a módját, hogy alternatív temetési megoldásokat kínáljon. A krematóriumban eltöltött egy év után Doughty részt vett a Cypress College Mortuary Science programjában, majd okleveles temetkezési szakemberként végzett. Megalapította a halállal foglalkozó, hasonló gondolkodású szakemberek egyesületét (The Order of the Good Death) olyan művészekkel, írókkal és akadémikusokkal, akiknek közös céljuk a halállal, a temetéssel és a gyászszal kapcsolatos nyugati attitűdök megreformálása.

 

Doughty fő inspirációja az a tapasztalat volt, hogy az elhunytak családjai gyakran nem voltak jelen a folyamatban, amit a nyugati kultúrákban megfigyelt halálszorongásnak és halálfóbiának tulajdonított. Ösztönözni akarta a halál elfogadását, valamint mozgalmat akart indítani a temetkezési ipar kiszélesítése érdekében.

 

Doughty meg akarja fordítani azt a hozzáállást, amely szerint „a halálról beszélni deviáns”. Dolgozik azon, hogy legyőzze azt a hiedelmet, hogy a holttestek veszélyesek és csak képzett szakemberek kezelhetik őket műszaki berendezések és speciális eszközök segítségével.

 

Doughty 2011-ben indult YouTube-sorozata, az Ask a Mortician, amelyben humoros módon morbid és olykor tabunak számító haláltémákat dolgoz fel. 2012-re 12 epizód után az Ask a Morticiant 434 ezren nézték meg, 2022 januárjában pedig 258 klipje volt a csatornának, összesen 215 milliós nézettséggel. Doughty tiszteletlen, szokatlan és szürreális hangvételével hatalmas közönséget teremtett annak a témának, amely sok potenciális néző számára elrettentő és lehangoló. Doughty ezt vallja: „Hihetetlenül komolyan veszem a munkámat és ezt az egész mozgalmat. Humorral csinálom a videókat, ez az életem, nagyon fontos számomra, hogy a halál pozitív üzenete eljusson az emberekhez." 

 

Részlet a kötetből

 

Eltemethetjük a nagymamát viking módra?

 

Á, szóval a Nagyi viking temetést akart? Tényleg? Mennyire menő már! Szinte sajnálom, hogy nem ismerhettem.

Attól tartok azonban, hogy szörnyű híreim vannak számo­tokra. Egyből kettő is: a Nagyi halott, ráadásul a „viking temetés” – legalábbis annak hollywoodi formájában – nem valóságos. Elképzelhetjük a véres csatában hős harcosként elesett Nagyi lepelbe borított holttestét, amint fahajóján ring a tengeren. A nemes járművet nénikéid lökték a habok közé. Anyukád felajzza íját, hogy lángoló nyílvesszője ragyogó ívet írjon az alkonyati égre, beleálljon a Nagyiba, és fellobbantsa őt. Halálában is olyan hőfokon lobog, ahogy életében tette.

Ez már nem is akármilyen kamu, hanem kamuvári kamufake.

Az meg hogy lehet!? Azért nevezik viking temetésnek, tadám, mert a vikingek így temetkeztek. Sajna, nem. A vikingek, e közkedvelt középkori rabló-kereskedő harcosok sok, érdekesebbnél izgalmasabb rituáléval búcsúztak a halottaiktól, de a lángoló hamvasztás nem tartozott közéjük. Nézzük inkább, miket csináltak valójában! A vikingek hamvasztottak – de csakis a szárazföldön. A máglyát esetenként hajó alakban eligazított és egymásra rakott kövek között építették fel (talán innen ered a fent vázolt elképzelés). Ha a halott különleges pozíciót töltött be, az egész hajóját a szárazföldre vonhatták, hogy egyfajta koporsóul szolgáljon neki, ezt nevezhetjük csónaktemetésnek. De tüzes nyilas tengeri hamvasztás nem volt.

Előre szólok, hogy bármennyire tapintatosan próbálod is helyreigazítani a lángoló hajós sztori történelmi hiteltelenségét, egyből jön majd a tromf: „az Ahmad ibn Fadlán-os csávó mondta”. Az Ahmad ibn Fadlán-os csávó az az internetes vitéz, aki váltig állítja, hogy az égő hajós kremálás hollywoodi verziója kőkemény valóság volt. Lépten-nyomon terjeszti, hogy színigaz minden, amit Ahmad ibn Fadlán, a tizedik századi arab utazó és útleírásszerző állít, akit egyébként úgy ismerünk, mint a „ruszok”, vagyis az északi germán viking kereskedők krónikását. Történeti forrásként azonban Ibn Fadlán problémás, többek között nem tekinthetjük egyáltalán elfogulatlannak. Úgy vélekedett például, hogy a vikingek „tökéletes fizikumúak”, higiéniai szokásaikkal szemben viszont nyíltan ellenséges volt. Krónikája leír egy igen kifinomult hamvasztási rítust, amelyben a ruszok egyik törzsfője részesült.

Ibn Fadlán szerint a ruszok tíz napig ideiglenes sírban tárolták a törzsfőt, akinek fontossága indokolta, hogy népe partra vontassa, majd faemelvényre állítsa a hosszúhajóját. A rituálét egy idősebb, a Halál Angyalaként ismert nő végezte (Ibn Fadlán, a fenébe is, róla miért nem írtál részletesebben!?). Ő ágyazott meg a törzsfőnek a hajón. A holttestet ezután kiemelték a sírból, átöltöztették, és összes fegyverétől övezve belefektették az ágyba. Rokonai égő fáklyákkal állták körül, majd lángra lobbantották a hajót, így a jármű és a faemelvény a törzsfő holttestével együtt a tűz martalékává vált. Ne feledjük: még mindig a szárazföldön vagyunk!

Ki tudja, honnan származik ez az egész mendemonda? A vikingek kifinomult hamvasztási eljárást alkalmaztak. Voltak hajóik. Ennyi? Kit érdekel, hogy hamvasztóhajóik nem voltak?

Tudom, most mire gondolsz. „Oké, belátom, a temetési tervem történelmileg nem teljesen hiteles. Egyébként se érdekel ennyire a viking történelem. Fókuszáljunk inkább a lángoló hajóra!” Hátrébb az agarakkal, drága piromániás barátom! Az égő hajós temetési rítust azért nem tette magáévá egyetlen kultúra sem, mert… nem működik!

Láttam én már szabadtéri halotti máglyát. A tűzgyújtást kö­vető első negyedórától tényleg leesik az ember álla. A holttest körül füst gomolyog, a testből vörösen izzó lángnyelvek csapnak fel. Érthető, hogy Hollywood lecsapott erre a látványvilágra: „Nagyon menő ez a tüzes máglya cucc, de mi lenne, ha átraknánk az egészet egy hajóra?” És itt van a bibi. A ragyogó lángolás tizenöt perce után még további sok-sok óra és rengeteg tűzifa kell ahhoz, hogy a holttest elhamvadjon. Egy átlagos kenu hossza öt méter körül van. Ahhoz elég fát lehet ráhalmozni, hogy a máglya fellobbanjon, de szakértő véleményre támaszkodva írom (a halottimáglya-rakók mondták el nekem), hogy a teljes hamvasztáshoz több mint egy köbméter fára lenne szükség. A tűznek nemcsak el kell érnie, de két-három órán keresztül meg is kell tartania a 650 °C-os hőmérsékletet. A folyamat során mindvégig újabb és újabb farönkökkel kell táplálnunk a holttest közvetlen közelében égő tüzet. Egy ötméteres viking csónak megközelítőleg sem tartalmazhatna elég tűzifát, még akkor sem, ha jól megraknánk fával. Ráadásul a tűz minden valószínűség szerint lyukat égetne a hajótestbe, mielőtt még elérhetné a holttest elégetéséhez szükséges hőfokot, úgyhogy ez a felállás egyáltalán nem hatékony. Ha a halotti csónak ilyen hamar kiég, mi marad utána? Az öbölben békésen ringatózó, félig elszenesedett hulla. Történelmi románc ide vagy oda, elég lelombozó lenne, ha Nagyi holttestét épp egy családi összeröffenés közepén vetné partra a víz.

Tudom, ez most talán rosszulesik, és nem örülök, hogy temetkezőként állandóan én vagyok a rossz hír hozója. De hadd ajánljak néhány másik megoldást!

Első: hamvasszátok el a Nagyit hagyományos krematóriumban, úgynevezett retortás kemencében. Végignézhetitek, ahogy Nagyi testét betolják a gépbe, és amikor megnyomjátok a tüzet fellobbantó gombot, énekeljetek viking harci indulókat! Lehetőség van rá, hogy a hamvasztás családi körben történjen. Ez­után a hamvakat foghatjátok, és rátehetitek egy aprócska viking csónakra, amit ha meggyújtotok, a hamvak bele fognak szóródni a vízbe. (Fontos: senkit sem biztatok arra, hogy gyújtogasson a városi csatornarendszerben. Merőben hipotetikus töltettel mondom, hogy ez menőn hangzik.)

Második: gondoskodjatok róla, hogy a Nagyi körmét tövig levágjátok a hamvasztás előtt. Az északi mitológia szerint előbb-utóbb bekövetkezik a Ragnarök gyűjtőnévvel leírt homályos, de komor világvége, melyet az istenek halálát és a világ megsemmisülését elhozó csata zár le. E csata során a bosszúszomjas sereg egy Naglfar, vagyis „Körömhajó” nevű óriási bárka fedélzetén érkezik majd. Nem tévedés, ez a hadihajó teljes egészében a holtak körméből épül majd fel. Úgyhogy ha nem szeretnétek, hogy a Nagyi körme is felelős legyen az univerzum pusztulásáért, elő a körömcsipeszekkel, és nyissz-nyassz! Ha ezeket a tanácsokat megfogadjátok, akkor oké, hogy nem lesz szó igazi „viking temetésről”, de legalább a lángoló hajóval és egy hősi manikűrrel vigasztalódhattok.

 

Megrendelhető a kereskedelmi hálózatokban:


Líra


Libri


Bookline

2025. március 11., kedd

Új Éhezők viadala-regény, John Scalzi-világpremier, Jack Ketchum és Carley Fortune az Agave Könyvek újdonságai közt


 Új Éhezők viadala-regény, John Scalzi-világpremier, Jack Ketchum és Carley Fortune az Agave Könyvek újdonságai közt

Márciusban két világpremierrel is készülünk: egyrészt érkezik az új Éhezők viadala-előzményregény, valamint jön az új John Scalzi-kötet is egy újabb elborult alapötlettel. Az egyaránt közönségkedvenc Carley Fortune és Jeneva Rose is a harmadik regényével jelentkezik, Jack Ketchum elborzasztóan brutális Dead River-sorozata, valamint Emily Wilde története pedig egyaránt harmadik kötetével ér véget. Április legfontosabb megjelenése egyértelműen Clare Leslie Hall Sebzett lelkek című kötete, mely Reese Witherspoon könyvklubjának aktuális olvasmánya, és az év legfontosabb debütálása, ami pedig külön öröm, hogy a szerző személyesen is vendégünk lesz május 10-én, a PesText Fesztivál keretében, ami óriási megtiszteltetés, tekintve, hogy a formálódó világsiker miatt Clare naptárja azóta másfél évre előre meg is telt. Bizton állíthatjuk, hogy az év egyik legjobb könyvével van dolgunk.


Suzanne Collins: Az aratás hajnala

Megjelenés: március 18. - világpremier

Érkezik Haymitch története, a kultikus trilógia új előzményregénye

 

Ha​elvesznek tőled mindent,

amit szerettél,

mi marad, amiért harcba szállnál?

Amikor felvirrad az Éhezők Viadala ötvenedik sorsolásának napja, Panem körzeteiben eluralkodik a rettegés. Ebben az évben kerül sor ugyanis a második Nagy Mészárlásra, amelyben a fiatalok szokásos létszámának kétszeresét sorsolják ki és ragadják el az otthonából.

Haymitch Abernathy a Tizenkettedik Körzetben igyekszik nem gondolni a veszélyre. Csak túl szeretne lenni a napon, és a délutánt azzal a lánnyal tölteni, akit szeret.

Amikor azonban elhangzik a neve, minden álma szilánkokra törik. Elszakítják a családjától és a szerelmétől, majd a Kapitóliumba szállítják három másik körzettársával együtt: egy kiskamasszal, aki szinte olyan számára, mintha a húga lenne, egy kényszeres esélyszámlálóval, és a város legbeképzeltebb lányával. Amikor pedig kezdetét veszi a Viadal, Haymitch ráébred, hogy eleve a vereség felé próbálják terelni. Viszont nem adja fel a harcot… és hamarosan azt akarja, hogy a küzdelme nagy hullámokat verjen a végzetes arénán kívül is.



Heather Fawcett: Emily Wilde és az elfeledett mesék

Megjelenés: március 20.

Sokak által várt harmadik kötetével lezárul Emily Wilde nagyszerű trilógiája

Emily ​Wilde egész életében a tündéreket kutatta. Elismert drüadológusként a szerzetek több száz faját dokumentálta a tündérenciklopédiájában, majd megrajzolta a különböző birodalmak térképeit. Most élete legveszélyesebb tudományos munkája előtt áll: annak a királyságnak a belső működését szeretné tanulmányozni, amelynek ő maga a királynője.

Ugyanis elfogadta korábbi tudományos riválisa, a délceg és szeszélyes Wendell Bambleby házassági ajánlatát, aminek következtében rögtön Tündérhon életveszélyes ármányai kereszttüzébe csöppen. Együtt sikerül visszaszerezniük Wendell rég elveszett királyságának trónját, így Emily egy csodás rémálomban találja magát, ahol megannyi tudományos felfedezés vár rá.

Eleinte viszont éppúgy nem tud beilleszkedni Tündérhonba, mint a halandók világába. Mégis hogyan lehetne királynő egy hozzá hasonló egyszerű tudósból? Nincs sok ideje ezen merengeni, mert Wendell megátalkodott mostohaanyja elátkozta a birodalmat, majd nyomtalanul eltűnt. Hogy megakadályozzák új otthonuk elenyészését, Wendell minden varázserejére és Emily összes tudására szükség lesz.



John Scalzi: Csak a Hold az égen

Megjelenés: március 25. - világpremier

Újabb őrült ötlet a sci-fi egyik legnépszerűbb szerzőjétől a világpremierrel azonos napon

A​Hold sajttá változott.

Az emberiségnek pedig ezt most fel kéne dolgoznia.

Egyeseknek ez lehetőség. Mások kénytelenek megkérdőjelezni a hitüket: Istenben, a tudományban, mindenben. Megint mások megpróbálják irányban tartani a világot az abszurditás és a kiszámíthatatlanság ellenére. És van az a sok milliárd ember, akik az égre nézve azon töprengenek, vajon hogyan történhetett valamivel, ami mindig is ott volt, valami tökéletesen lehetetlen.

Asztronauták és milliárdosok, humoristák és bankvezérek, professzorok és elnökök, serdülők és halálos betegek egy teljes holdhónap során mindannyian megkapják a saját pillanataikat a holdfényben. Hogy megrémüljenek, hogy tervezzenek, hogy imádkozzanak és csodáljanak, hogy nevessenek és gyászoljanak. Mindent ebben a kaleidoszkópszerű regényben, ami elrepít mindenhová, ahová várnánk, és sok olyan helyre, ahová nem is gondolnánk.

John Scalzi legújabb regénye vad, holdkóros álmodozás a szerzőre jellemző képtelen humorral. Repülj velünk a holdrakétán!



Jack Ketchum & Lucky McKee: Friss hús

Megjelenés: április 1.

Harmadik kötetével lezárul Jack Ketchum kultikusan brutális Dead River-sorozata

Éveken át kis csapat vérszomjas kannibál szedte áldozatait Maine állam partvidékén, egészen a kanadai határig. Történetünk a rendőrséggel való összecsapást túlélő egyetlen vadember, a Nő sorsának alakulásáról számol be. Súlyos sebesüléseivel a Nő a tengerparti sziklaszirtek között, egy barlangban keres menedéket.

Christopher Cleek, a dörzsölt, gátlástalan – és labilis – vidéki ügyvéd vadászzsákmányra lesve megpillantja a patakban fürdőző nőt az erdőben. Felajzottan követi búvóhelyéhez. És egy újabb sötét titokkal bővíti amúgy is hosszú bűnlajstromát. Fogságba ejti a Nőt, láncra verve tartja háza pincéjében, azzal az ürüggyel, hogy megszelídítse, civilizálja.

Ehhez elnyomott és megalázott feleségéből, Belle-ből, kamasz gyermekeiből, Brianből és Pegből, de még kislányából, Darlin’-ból is bűntársat csinál. De vajon ki kegyetlenebb? A vadász vagy a prédája?

És végül ki kerekedik felül? Ki bukik el, kiből lesz friss hús?



J. M. Miro: Holtak háza

Megjelenés: április 15.

Két év várakozás után folytatódik a Hétköznapi szörnyetegek története

Agrigento, ​Szicília, 1883. Az orzin pusztulása után a Cairndale Intézet romokban hever, Marlowe pedig eltűnt. Megtalálásának egyetlen esélye egy legendás, elveszettnek hitt második orzin felkutatása, melyet réges-rég elrejtettek, és talán már nem is létezik.

Ám amikor a Cairndale árnyékában felfedeznek egy holttestet, amelyet beburkol a draugr romlott pora, Charlie és a többi tehetség rádöbben, hogy jóval több forog kockán, mint hitték. Ugyanis felkelt egy új, még kegyetlenebb draugr, ami látszólag szabadon járja a világukat – ráadásul nincs egyedül. Mellette egy démoni alak, akit mindenki csupán Apátnőként ismer, a saját szolgálatába akarja állítani a port. A holtak világának mélyén pedig rettenetes gonoszság ébredezik, és meglehet, hogy felélesztésének vagy elpusztításának nyitja nem más, mint a romlott por.

Így aztán a Hétköznapi szörnyetegekben megkezdett utazás tovább folytatódik, a londoni számkivetettek baljós alvilágától egy Szicíliában álló, napsütötte villa rejtélyein át a Párizs alatti mélységbe nyúló katakombákig. A tehetségeknek össze kell fogniuk a csontboszorkányok, sárglifikusok és egy saját világában létező, örök homályba burkolózó ház ellen, hogy legyen esélyük elhárítani a holtak világának fenyegetését, és megmentsék rég elvesztett barátjukat.

 


Carley Fortune: Ez a nyár más lesz

Megjelenés: március 25.

A romantikus irodalom kanadai nagyúja, a Minden elmúlt nyár szerzőjének harmadik kötete

Ezen​a nyáron végre betartják, amit ígértek egymásnak.

Ezen a nyáron nem engednek a kísértésnek.

Ez a nyár más lesz.

Lucy minden évben elutazik Prince Edward-szigetére a legjobb barátnőjével, Bridgettel, hogy mélyet szippantson a friss tengerparti levegőből, annyi osztrigát egyen, amennyit csak bír, és újra belekóstolhasson kedvenc borába. Itt találkozik egy vonzó helybélivel, Felixszel, akivel a tengerparton, a magasló vörös sziklák és aranyló napsugarak alatt teljesen egymásba habarodnak. Kettejük között csak úgy izzik a levegő, ám amint Lucy megtudja, hogy a srác nem más, mint Bridget öccse, megfogadják, hogy sosem ismétlik meg azt a fülledt éjszakát.

Persze könnyű ezt mondani, és ahogy minden évben eljön a nyaralás ideje a szigeten, rendre Felix ágyában kötnek ki. Lucy még soha nem érezte ilyen jól magát senkivel, de megfogadja, hogy a szíve nem lehet Felixé. A távolság mellett fontosabb okokból kifolyólag sem.

Amikor azonban Bridget egy héttel az esküvője előtt hirtelen elmenekül Torontóból, Lucy otthagy csapot-papot, hogy kövesse barátnőjét menedékére, a szigetre. Két dologra kell figyelnie: először is át kell segítenie Bridgetet a válságán, másrészt pedig ezúttal tényleg ellen kell állnia az egyetlen pasinak, akinek sohasem tudott. Valami viszont megváltozott: Felix szikrázó tekintetét és kacér poénjait valami teljesen új váltja fel, és Lucy eltűnődik, vajon a szíve készen áll-e arra, ami már egy ideje megállíthatatlanul közeleg felé.


Jeneva Rose: Eltemetett igazság

Megjelenés: április 8.

Az Egyikünk meg fog halni és a Hiba volt idejönnöd szerzője ezúttal eldugott családi titkok nyomában jár

Az​embereket semmi sem hozza annyira közel egymáshoz, mint a halál.

Három, egymástól rég elhidegült testvér találkozik hosszú idő után újra, mivel édesanyjuk elhunyt, és rendezniük kell a hagyatékát. A legidősebb, Beth sosem ment el a családi házból, az utolsó pillanatig gondozta súlyosan beteg anyját. A középső gyerek, Nicole sem jutott túl messzire komoly drogfüggősége miatt. A legfiatalabb, Michael azonban távolra költözött, és azóta nem tért vissza a Wisconsin államban található apró községbe, amióta az apjuk hét évvel ezelőtt hirtelen hátrahagyta a családját.

A felnőtt gyerekek a szüleik holmiját átnézve egy halom videókazettára bukkannak, amikre még az anyjuk rögzítette a legboldogabb pillanataikat. Azonban az édes emlékidézésnek gyorsan vége szakad, amikor az egyik kazettán egy olyan éjszaka eseményeit pillantják meg több mint húsz évvel ezelőttről, amire egyikük sem emlékszik. Előbb az apjuk tűnik fel véres ruhában, majd hirtelen egy holttest villan fel a képernyőn. Mielőtt pedig a felvétel hirtelen véget érne, hallani a szülők párbeszédét, hogy a hullát mindenáron el kell tüntetniük.

Bethnek, Nicole-nak és Michaelnek el kell döntenie, hogy temessék el örökre a múltat, vagy megpróbálják felfejteni a sötét titkot, amit az anyjuk magával vitt a sírba.



Clare Leslie Hall: Sebzett lelkek

Megjelenés: április 29.

Az idei év legfontosabb debütálóregény, Reese Witherspoon aktuális kedvence és tavaszi közös könyve

Az ​egész falu sejtette, hogy nem lesz jó vége, ha Gabriel hazaköltözik. És most, amikor Beth elnézi a szeretett férfit, aki gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt, önkéntelenül arra gondol, hogy igazuk volt.

Tizenhét évesen ismerkedett meg Gabriellel. Azon a szédült, varázslatos nyáron a férfi hatására mindent másként gondolt, érzett és látott. Azt hitte, egy nagy, soha véget nem érő szerelem kezdete az a nyár. Amikor azonban Gabriel elment, és azzá vált, akinek az anyja akarta látni, Beth összeomlott.

Frank segítségével állt talpra. Az együtt felépített életük pedig egészen más lett, mint amilyet Beth Gabriellel elképzelt. És mégis, volt idő, nem is kevés, amikor boldognak érezte magát. Nézte a férjét és a fiát, ahogy traktorral járják a gazdaságot, és egy pillanatig sem kételkedett benne, hogy ez az ő élete.

De most Gabriel visszajött, és Bethben kártyavárként omlott össze minden, amit bizonyosságnak hitt. Tíz év múltán is működik közöttük a kémia. Beth pedig jól tudja, hogy amit tesz, nem helyes, és másoknak is árthat vele. De hogyan mondhatott volna le arról, hogy adjon egy második esélyt az első szerelemnek?

Sebzett lelkek sodró szerelmi történet lehetetlen döntésekről, pusztító következményekről és az elveszettnek hitt reményről.

Agave Könyvek

2025. március 9., vasárnap

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Ave K. Kaito - ("Én mindig csak a mondanivalót, a tanulságot fogalmazom meg.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Ave K. Kaito írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Új Magúria c. könyve jelent meg az Arany Könyvek Kiadó gondozásában. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad? 

Az Ave K. Kaito alias név mögött a Tokai-Kiss Éva valós név rejlik. Hajdúszoboszlón élek, civil foglalkozásom szerint egy nagy szolgáltató cég gazdasági területén beruházási projektekkel foglalkozom. Az írás egyfajta hobbim, amivel ily módon igyekszem mindazon információkat továbbadni az embereknek, amelyeket az elmúlt néhány évtizedben jómagam már megtanultam, megtapasztaltam.

Új Magúria  c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Az én esetemben ez a folyamat kissé fordított irányban történt, mint az általában lenni szokott: nem az volt, hogy szerettem volna egy könyvet írni, és ahhoz kezdtem el kutatómunkát végezni, hanem miután már olyan sok tudást megszereztem mester tanítóktól, jött az indíttatás, hogy ezt valamilyen formában tovább kellene, adjam mások számára is. Ekkor jött a gondolat, hogy össze kellene gyúrni ezeket az anyagokat egybe, és mellé tenni egy sztorit, hogy az olvasók számára élvezetesebben legyen fogyasztható. Így gyakorlatilag mintegy 20 év tanulást követően született meg a könyv első része nagyjából egy év alatt. A magas kiadási költségek miatt azonban ez évekre a fiókban maradt, csak néhány ismerősöm olvasta el, akik mind azt kérdezték, hogy mikor jön a folytatása. Így aztán pár évvel később megszületett a 2. rész is, ami miatt kicsit bele kellett igazgatni az elsőbe is.

A könyvedben 1-2 rész van, miért egyben adtad ki?

Részben az előbb említettek miatt, azaz, hogy gyakorlatilag egyszerre állt elő a két kézirat, másrészt költséghatékonysági okokból: nem mindegy, hogy a vásárló két külön kötetért fizet 5-5.000 Ft-ot, vagy egy egybefűzött dupla regényért 6.500-at…

 1.rész Lenni vagy nem lenni? és a 2. rész Hamvából a Főnix - mesélnél a két történetről, miről szól? Kiknek ajánlanád?

Az 1. rész a nem túl távoli jövőben játszódik, amikor a háttérhatalom már teljes káoszba taszította az egész emberiséget. A hétköznapinak induló történetben főszereplőnk Anna, aki egy tragikus balesetben az összes hozzátartozóját és a saját emlékezetét is elveszíti. Az ő sorsát és igen eseménydús útját kísérhetjük nyomon attól kezdve, hogy hogyan veszi őt pártfogásába a titokzatos parakutatásokkal foglalkozó Nimród, majd, hogy kalandjai során miként jut el egy hegyi barlangban lakó remetéhez, aki szintúgy nem akármilyen beavatott kapcsolatokkal rendelkezik. Megtudhatjuk, milyen szereppel bír az a különleges fémgolyó, amit Anna még talán a szüleitől kapott, s ami időnként igen furcsa fényjeleket és hangfoszlányokat sugároz magából, s végül fény derül a lány valódi kilétére, mint ahogyan arra is, hogy milyen fantasztikus szerepe lesz ennek a tisztaszívű és nagylelkű teremtménynek, aki végül az egész társadalomban, sőt az egész Földön is komoly változásokat generál. 

A második részben a cselekmények helyszínei meglehetősen kiterjednek, több naprendszerben, illetve planétán, sőt az asztrális síkon is folytatódnak az események, miközben a földi emberiséget egy újabb katasztrófa fenyegeti: egy ellenséges idegen faj készül invázióra. Ez ellen nem csupán a magyar beavatottak harcolnak, de a szíriuszi barátaik és a Galaktikus Szövetség is. Ám még egy magasabban fejlett civilizációban is előfordulhat árulás és bosszú, ami a földi emberiségre is súlyosan kihat. Miközben megismerhetünk többféle, más rezgésszinten élő embereket, lényeket, velük együtt másféle világokat is, főhőseink komoly harcokat folytatnak azért, hogy a bolygójuk népe mihamarabb magasabb tudatosságra tegyen szert, máskülönben a közelgő Eseményt követően nem léphetnek tovább a következő evolúciós szintre. A történet végén pedig kiderül, hogy mi is az a kitüntetett szerep, amire a sors Annát kiválasztotta, s ami az egész magyarságot is közvetlenül érinti.

A könyvet egyrészt ajánlom mindazoknak, akik kedvelik a scifi/fantasy világát, másrészt azoknak is, akik kicsit szeretnének jobban mögé látni a világunk valós működésének.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Ez egy felettébb jó kérdés, amire azonban valószínűleg annyiféle válasz adódhat, ahány olvasója születik a könyvnek. Egyesek számára talán csupa fantazmagóriának tűnhet az egész, míg én azt mondom, hogy javarészt valós. Nos, ez valahol az emberek tudatszintjétől is függ, hogy mennyire látnak túl a mátrixon...

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Engem mindig is érdekeltek a misztikus, spirituális témák, ezzel együtt az ősi világok, letűnt korok történelme, illetve az olyan kérdések, hogy miért is születtünk erre a bolygóra, hogyan keletkezett a világunk, mi is az a lélek, vagy, hogy annak milyen az evolúciós útja. Sokat olvastam és tanultam ezekről többféle közösségben, szervezetnél, (pl. Universum Universitas, Fény Teljessége Szabadegyetem, Rózsakeresztesek, stb.) majd magam is késztetést éreztem hozzá, hogy a gondolataimat lejegyezzem. Valamikor a 2000-es évek elején kezdtem el először novellákat és verseket papírra vetni. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve jelentkeztem egy hosszabb tanulmányommal az akkor a Hihetetlen és a Színes UFO magazinok által kiírt pályázatra, amit a legnagyobb meglepetésemre meg is nyertem. Ezekben a lapokban aztán több írásom is megjelent. Később készítettem saját honlapot , és Facebook írói oldalt , illetve két antológiában is jelentek meg novelláim.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Nem igazán tervezek így előre semmit. Ami sugallat éppen jön, aszerint cselekszem. De a FB írói oldalamon rendre jelennek meg más jellegű írásaim is, pl. az un. Napi gondolatok vagy az Arvisurákkal kapcsolatos cikkek.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Részint van az emberben ilyenkor egy fajta megelégedettség érzés, ugyanakkor közben már azon zakatol az agyam, hogy mi az, ami kimaradt fontos információ belőle, vagy mit lehetett volna jobban kifejteni.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Természetesen nagyon jó érzés volt, ugyanakkor nem azért vágtam bele ebbe, hogy a saját kis egómat kenegessem a sikerélmény esszenciájával, így nem is vagyok elszállva tőle.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Is-is. A tervezett része, hogy milyen „”tanítások” legyenek beleszőve, hiszen minden tudás annyit ér, amennyit átadunk belőle másnak, ám a többi teljesen impulzív. A könyv esetében maga a sztori és a karakterek is a lelki szemeim előtt egyfajta filmként jelentek meg, és játszódtak le.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Ó, igen, vannak! A kedvencek, amelyeket a lelki filmemben rendkívül impulzívan láttam, láttattak, mint pl. az Anna menekülési jelenete. És igen, olyan rész is volt pár, aminek a megírása nehezebben ment. Előfordult, hogy valami logikai hiba keveredett a történetbe, és ilyenkor pörgetni kellett a fogaskerekeket, hogy miképpen is oldjam fel ezeket a hibákat.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Én mindig csak a mondanivalót, a tanulságot fogalmazom meg. A többit a Jóistentől kapom filmen, ahogy becsukom a szemem és jönnek a jelenetek…

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Elsősorban a családtagok, közeli barátok. De nem jellemző, hogy beleszólnának…

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Rengeteg gratulációt kaptam, és együtt örültek velem.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Nos, egyrészt az Ave K. Kaito szerzői FB oldalamon rendszeresen megjelennek különböző írásaim, versek, novellák, sőt néhány regény részletet is megosztottam. Ezt bárki szabadon követheti. Egyébként pedig júliusban várható egy újabb antológia megjelenése ezúttal a Novum Publishing gondozásában, amely szintén tartalmaz majd egy új novellámat, MEKI, a Mesterséges Intelligencia címmel.

S hogy mit üzennék az olvasóimnak? Elsősorban azt, hogy mindenki dolgozzon azon, hogy minél tudatosabbá váljon, mert valóban egy korszakváltás küszöbén áll a világunk!