Szöges Emese: Alattunk a Föld aluszik - ("Egy szóval zseniális lett, megdöbbentett engem, hogy második regénnyel nyerjen meg az írónő. Szöges Emese, köszönöm a fantasztikus élményt, és ami még hátravan. Köszönöm, hogy esélyt adtam, hogy elolvassam.")

 ~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Szöges Emesének és NewLine Kiadónak, hogy elolvashattam Alattunk a Föld aluszik könyvét. El kell, hogy mondjam nem ez az első könyv az írónőtől, amit olvastam, az első könyve sajnos nem tetszett. Adtam esélyt az új könyvének, ez viszont felülmúlta a várakozásaimat. Nagyon is. Kellemes meglepetés volt számomra. Ez a könyv szuper lett.

Szöges Emese

Alattunk a Föld aluszik

Tartalom

2081-et írunk, az emberiség pedig elérte a Föld teljesítőképességének határait. A túlnépesedés és a környezetszennyezés új megoldásokat sürget.

A tizennyolc éves Josephine és Jules is egy ilyen megoldásban – a Mars kolonizálását célzó űrprogramban – vesznek részt, hogy sok év után végre száz százalékos készültségűvé tegyék a Mars-bázist és teszteljék annak rendszereit a jövő telepesei számára.

A küldetés előrehaladtával azonban Jules nemcsak Josephine-hez, hanem egy nyugtalanító felismeréshez is közelebb kerül: a Jubilant fedélzetén talán az emberek és a dolgok nem azok, aminek mutatják magukat…

Véleményem

5/5

Nem gondoltam volna, hogy olyan könyvet fogok olvasni, amelynek az első kötete nem jött be, de a második nagyon. Ez történt most velem. 

Nagyon jó ez a történet, annyira könnyű olvasni, rövidek a fejezetek, így haladós volt. Jó, tudom megint kifutottam az időmből. De mentségemre legyen mondva, ez a könyv valami eszméletlen. Nem volt unalmas, semmi sallang, kitöltött felesleges részek sem. Dominic-et szerettem a maga módján. Jules és Josephien párost nagyon szeretem. Olyan cukik, édesek.

Szerintem illene az írónőhöz ez a zsáner, nagyon élveztem az egészet.. Nekem nem okozott gondot, hogy nincs űrcsata. Egy kicsit olyan, mint Marsi, Matt Damon-nal. Szeretem az ilyen sci fi történeteket.

Még van pár oldal ebből, könyvből, bízom benne, hogy lesz még több írása az írónőnek, szívesen olvasnék még ebben a zsánerben.

Egy szóval zseniális lett, megdöbbentett engem, hogy második regénnyel nyerjen meg az írónő. Szöges Emese, köszönöm a fantasztikus élményt, és ami még hátravan. Köszönöm, hogy esélyt adtam, hogy elolvassam.

A könyvet itt szerezhetitek be:

Szöges Emese  szerzői oldala

NewLine Kiadó

Heteira: Tündéralku - ("Nem tudok megszólalni. Olyan, mintha kitépték volna belőlem valamit. Magával ragadt ez a történet.")

~~~ Recenzió ~~~

Köszönöm Könyvmolyképző Kiadónak és Heteira írónőnek, hogy elolvashattam nem mindennapi történetet, a Tündéralkut. Ennél gyönyörűbb szerelmi történetet aligha olvastam mostanság. 

Heteirától már volt szerencsém olvasni Hold vonzását. Már akkor tudtam, hogy bármikor olvasnék az írónőtől könyvet. Farkasosat, tündéreset.

Heteira:

Tündéralku

Tartalom

 A ​tündér alkukra éhes, a farkas tündérekre – beteljesülhet a szerelmük?

Delvin a tizennyolcadik születésnapján szembesül azzal, hogy tündérereje van. Az első sokk után egy új világ tárul fel előtte: képtelen hazug szavakat kimondani, de cserébe képes varázsolni, és alkut kötni az emberekkel, azaz bűbájjal segíteni őket, ha megfizetik az árát. Minden csodás lehetne, csak éppen a férfi, akire régóta vágyik, ódzkodik a tündérektől…

Rikke farkas alakváltó, aki egyszer már megégette magát, amikor alkut kötött egy tündérrel. Titkon jó ideje vonzza Delvin, várja az első átalakulását, a nagykorúságát, hátha a fiú oldja végre a magányát. Azonban kiderül, hogy Delvin is tündér. Vajon a vonzalom erősebb, mint a félelem? És ha ad egy esélyt a fiatal tündérnek, ő nem fog visszaélni a bizalmával? Delvin és Rikke akarja egymást. De csak akkor tudják megadni a másiknak a boldogságot, ha megértik saját magukat, beismerik a vágyaikat, és megtörnek egy múltbéli, kegyetlen alkut. Meg lehet bocsátani a hibákat? Létezik új esély? A szerelem mindent legyőz?

Heteira humorral átszőtt, érzelmekkel teli, érzéki fantasyregénye gyönyörű történet szerelemről, bizalomról és.

Lépj be egy új világba, és hagyd, hogy elvarázsoljon ez a szenvedélyes történet!

Véleményem

5/5

Nem tudok megszólalni. Olyan, mintha kitépték volna belőlem valamit. Magával ragadt ez a történet. Rikke és Delvin. Mennyi mindenen mentek keresztül. 

Rikke fájdalma, Devlin kétségbeesése, jóvátétele. Ez a szerelem. Annyira igazi, élő, erős.. Ez a szerelem semmihez sem fogható. Egyszerre éreztem boldogságot, szomorúságot, fájdalmat és keserűséget. Elképesztő érzelmi hullámot éreztem magamban, amikor ezt olvastam. Sokan mondták nekem, hogy ez a könyv nagyon jó.

Nem gondoltam volna, hogy, lehet ilyen gyönyörű, izgalmas, szépséges ez a szerelem. Hol összeszorult a szívem, hol sírhatnékom volt, hol mosolyogtam.

Heteira egy csodás könyvet írt. Egy olyan történetet írt, amivel magával ragad. A borítóról nem is beszélve. Nagyon imádom. Számomra olyan volt, mintha egy filmet néznék. Szemem előtt történik minden.

Hold vonzása után kíváncsi voltam, miféle könyvvel rukkol majd elő. Kedvencem lett ez a kötet és a Tündéralku is. Egyedi történet, olyan értelemben, hogy ez fejlődéstörténet. Tudnak változni, érzelmileg. Nem tudom lehet-e még überelni ezt a történetet.

Rikke és Delvin, kedvenc párosom. Annak ellenére, hogy Rikkét feltudtam volna pofozni. De teljesen megértem a tetteit, döntéseit. Delvin pedig, ahogy küzd a szerelméért, küzd, hogy együtt lehessenek. Képes áldozatot hozni, hát mi, ha ez nem sírig tartó szerelem.Szerettem volna még olvasni, továbbra is kíváncsian várom az írónő következő regényét.

Szívből ajánlom, akik szeretik a gyönyörű, értékes szerelmi történetet.

A könyvet itt tudjátok beszerezni

Könyvmolyképző Kiadó

Borítóleleplezés: Alba Ferro: Tiktok boszorkány (" Borító megfogott!")

Tyűha, jobbnál jobb borítókat mutat be FairBooks Kiadó. Most Alba Ferro új könyvének a borítója lelepleződött, mely címe Tiktok boszorkány. Már a címe is igencsak érdekes lehet, hát engem megvett, nagyon klassz. Ezt a könyvet is szintén április 15-én lehet előrendelni FairBooks Kiadó oldalán

Alba Ferro

Tiktok boszorkány

Tartalom

Mit tennél, ha az eldugott hegyi falu, ahol eddig biztonságban érezted magad, többé már nem védene meg a távoli, változó világtól?

Jenna mágiaforrásként csupán játszadozik az erejével. TikTokon követi a mágiagyakorló influenszereket, bele-bele kóstol a boszorkányságba, de attól tart, az ilyesmi csak bajt hozhat a fejére. Aztán megjelenik egy párduc bőrforgató a színen, Jenna bajsejtelmei pedig beigazolódni látszanak.

De vajon mik a jóképű idegen szándékai? Segíteni Jennát vagy épp ellenkezőleg, az életére törni? És meddig rejtőzködhet Jenna, miközben a boszorkányházak hatalma folyamatosan nő és egyre szaporodnak a bőrfogatók által elkövetett bűncselekmények?

Jenna lassan már azt sem tudja, ki a barát és ki az ellenség, csak egyvalami biztos: az életben maradáshoz olyan energiákat kell megmozgatnia, melyek létezéséről eddig fogalma sem volt.

Megjelenés

2024.június 10.

FairBooks Kiadó

Kocsis Gergely: A varjúszellem – Újabb regény a Krimi Ma sorozatunkban! – Megjelent!

 Kocsis Gergely

A varjúszellem

Krimi Ma sorozat

Megjelent!

Prae Kiadó

Prae Kiadó, 2024

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

Könyvbemutató Budapesten a Nyitott Műhelyben április 12-én 19 órától

Esemény

A szerzővel és Péczely Dóra szerkesztővel Rácz I. Péter beszélget.

A kötetből Mics Ildikó színművész olvas fel részleteket.

A regényről

 

„A fővárosi detektívet, akit háborús traumák kísértenek, a nagy magyar Alföld egy unalmas kisvárosába küldik felderíteni egy hétköznapinak tűnő gyilkosságot. Persze hamar kiderül, hogy a dolgok messze nem olyan egyszerűek, ahogy első pillantásra tűntek… A varjúszellem a krimi és a misztika, a történelmi regény és a fantasy finom iróniával megírt, különleges ötvözete, amely a két világháború közötti, mágiával és legendákkal teli magyar vidék sötét titkaiba kalauzolja az olvasót.”

 

Péterfy Gergely

Fülszöveg

 

Adler Vilmos, az első világháborút megjárt katona leszerelése után detektívként találja meg a helyét a világban. 1922 februárjában az álmos mezővárosba, Karattyánra utazik, hogy kiderítse, ki ölte meg a befolyásos államtitkár unokahúgát. A novemberi hideg ellenére a nőt kisestélyiben találták meg a templom mögötti parkban – megfojtották. Adlernek azonban nemcsak bonyolult és vérfagyasztó esetekkel kell szembenéznie, hanem háborús veteránként saját magával, múltjával és kísértő emlékeivel is.

A detektívet poszttraumás stressz szindróma gyötri, emlékképei túlnőnek tudatán, és beférkőznek a mindennapok eseményei közé. Valóság és képzelet összemosódik, az egyre aggasztóbb történések mellett pedig meg kell küzdenie azzal, ahogyan próbára teszi a saját tudata. Vajon képes-e kellőképpen nyitott lenni elméje, amikor minden kapaszkodó kicsúszik a kezéből? Kocsis Gergely regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva.

A szerzőről

Kocsis Gergely 1974-ben született Budapesten. Mérnöki és közgazdász diplomával rendelkezik, és jelenleg egy adatokkal és mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezetője. 2013 óta aktív a blogvilágban, majd 2020-tól kezdve szépirodalmi kisprózákat publikál. Írásai szerepeltek különböző irodalmi lapokban, többek között a Kalligram online, a Szófa, a Halszájoptika és a Népszava Nyitott Mondat mellékletében. Két novellája Patrick Mullowney fordításában angolul is megjelent, a New York-i Liszt Ferenc Intézet publikálásában. Első regénye, A varjúszellem, 2024 áprilisában jelenik meg a Prae Kiadó gondozásában.

A szerző portréját Raffay Zsófia készítette.

Részlet a kötetből

 

„A detektív Borovitz főügyész előszobájában ült, négy óra múlt tíz perccel. Várakoztatták – biztos volt benne, hogy szándékosan. Előtte már vagy öt perce kijött egy hatalmas tokájú, harcsabajuszú úr. Arra gondolt, hogy a pálinkáját sem tudta meginni, amit a tárgyalóban kikészítettek, olyan gyorsan terelte be Tivadar. Éppen kérni akart még egyet, amikor megjelent egy hivatali szolga, és intett, hogy fáradjon beljebb, mert a méltóságos úr fogadja. Süppedős vörös szőnyegen vezetett az út, a falon egy ízléstelen paraszti csendélet, mindenütt aranyozott stukkók, a polcokon iratok, az asztaloknál serénykedő titkárnők.

Az alacsony, kedélyes főügyész szinte eltörpült a detektív mellett. Kerek pocakján óralánc csillogott, ősz, gondosan nyírt körszakálla felett monoklit viselt. Kicsi, puha tenyerét lagymatag kézfogásra nyújtotta.

– Borovitz Aurél. Hmm… hogy is hívják… pedig mondták, de már nem az igazi a memóriám… Ez a sok név és arc…

– Adler Vilmos, méltóságos uram, a pesti rendőrkapitányságról jöttem.

Adler egy pillanat alatt felmérte az irodát. Díszes, kerek asztalhoz ültek, rajta aprósütemények, többféle pálinka, pezsgő, Dreher konyak. A szoba közepén egy roppant íróasztal terpeszkedett, meglehetett vagy három bécsi öl. Katonás rendben akták magasodtak az egyik szélén, a kibontott posta a másikon. Alapos ember, aki szereti a rendet és a hatalmat, vonta le a következtetést a detektív.

– Á, igen, igen. Vértesy Erzsó ügyében, ugye? Sajnálatos eset, és pont a mi szeretett Karattyánunkban! Pedig milyen kedves teremtés volt ez az Erzsó, mindenkihez volt egypár kedves szava, ismeri az ilyet, nem? Igazi jelenség. Nagyon fog hiányozni, mondtam is a méltóságos államtitkár úrnak. De a méltóságos úr csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy rendes nyomozást akar, hogy a csendőrségnek nincsenek megfelelő eszközei és tapasztalata. – Közben leültek a hatalmas irodában a vörös kárpitú, súlyos karosszékekbe. – Nem értek egyet, évszázados tapasztalat van itt, és rátermett emberek.

Adler elengedte a füle mellett a főügyész szavait, nem kapott sok időt, ki kell használnia.

– Úgy tudom, maga szignálta a csendőrök nyomozati anyagát.

– Á – húzta el a száját Borovitz –, hivatalból ez a dolgom.

A főügyész kényelmetlenül fészkelődött a fotelben. Adler elővette a kopottas, zsíros tapintású fekete noteszét, és ráérősen lapozgatta.

– Nem értett talán egyet vele? – nézett fel a füzetből, Borovitznak szegezve a kérdést. A kérdezett csak meredt maga elé, és olyan arcot vágott, mintha citromba harapott volna az imént.

– Nem erről van szó – kezdte lassan. – Nem akartam, hogy a nevemet összefüggésbe hozzák ezzel a szomorú üggyel. Megérti, nem? – A főügyész idegesen töltött magának egy pálinkát. Csak miután tele volt a pohara, jutott eszébe az illem: – Bocsánat, pálinkát? Saját főzés a legjobb szilvából. Tudja, családi recept. Apáról fiúra száll. Nekem sajnos nem született gyermekem… A receptet velem temetik majd a sírba. Jöjjön, kóstolja meg! Ilyet még biztosan nem ivott.

– Csak egy keveset.

– Mi keveset nem adunk, nem veszünk semmiből itt Karatytyánban. Érti, nem? – kacagott fel vékony hangon, idegesen a főügyész. – Na, jöjjön, öcsém, ne kéresse magát!”

Megrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

Borítóleleplezés: Florina Wolf: Pizzaszív-Légy mellettem (" Waoo! Imádom!")

FairBooks Kiadónál újabb borítóleleplezésre került sor. Nagyon várt könyvről került az új borító. Florina Wolf: Pizzaszív- Légy mellettem címmel. Sok részletet osztott meg az írónő a könyvéből.  Nem csoda, hogy ennyire várom.

Íme, a csodálatos borító. Ráadásul újabb jelzés van könyv tetején.

Kristály, rózsaszín kristállyal jelölik a romantikus regényüket.

Florina Wolf

Pizzaszív-Légy mellettem

Borítót készítette Chris Covers

Tartalom

A FarkasÉhség Szerelem pizza receptje:

– Vegyél egy hangulatos, kisvárosi pizzériát.

– Tégy bele egy majdnem húszéves lányt.

– Adj hozzá két csajozós fivért és az ő szomorú sorsú barátjukat.

– Keverd össze egy púpos kanál titkos szerelemmel, egy nagy evőkanál családi összetartással és egy teáskanál gyásszal.

– Fűszerezd bőven bonyodalommal, barátsággal, szenvedéllyel.

Bié a szülei tragikus halála után két bátyjával közösen vezeti a FarkasÉhség Pizzériát, és igyekszik leplezni egyre erősebb vonzalmát fivérei legjobb barátja, Beke iránt, aki nemcsak elérhetetlen számára, hanem szintén küzd a saját családi problémáival.

Miközben készülnek az ínycsiklandóan finom pizzák, a Farkas testvérek és barátaik pedig élik hol vidámabb, hol nehezebb mindennapjaikat, közelebb kerülhet-e egymáshoz Bié és Beke? Vagy a lánynak be kell érnie a fiú barátságával?

Megjelenés: 2024.június 10.

Előrendelés: 2024.április 15-től.

FairBooks Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Daniella Deutsch - ("(...) mindenkihez szólnék, aki olvasta a könyvemet: köszönöm, hogy bizalmat szavaztatok egy ismeretlen, elsőkönyves szerzőnek és végigkövettétek Nick történetét.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Daniella Deutsch írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek eddig egy kötete jelent meg Nick (A tükör másik oldalán 1.) címmel.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Mindenekelőtt szeretném megköszönni a felkérést, és hogy lehetőséget kaptam erre az interjúra. Elsőkönyves íróként hatalmas megtiszteltetés számomra.

Hogy mit lehet tudni rólam? Őszintén szólva, eddig akárhányszor feltették nekem ezt a kérdést, sosem tudtam igazán hiteles választ adni rá. Egyszerűen mindig úgy éreztem, hogy semmi olyat nem tudok mesélni magamról, ami érdekelhet idegen embereket, mostanában viszont inkább az ügyben bizonytalanodom el, hogy melyik oldalamra kíváncsiak, hiszen van egy pár. Úgy gondolom, néhány mondatban sajnos lehetetlen összefoglalni azt a sok mindent, amit csinálok, mivel elég szerteágazó az érdeklődési köröm, sok, különféle dolog érdekel. Jelenleg elsősorban az írói pályafutásomra koncentrálok, emellett pedig a cosplay világában szeretnék kibontakozni, de szerkesztőként és modellként is tevékenykedem, illetve a filmes szakma sem áll tőlem távol.

Nick (A tükör másik oldalán 1.) c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Amikor elkezdtem dolgozni Nick történetén, még nem volt pontos időpontja annak, hogy mikor szeretném könyvként viszontlátni a polcomon. Úgy voltam vele, hogy annyiszor dolgozom át, ahányszor kell, hogy egy olyan regényt kapjak, amivel meg vagyok elégedve, ezért nem is siettem a sztori megírásával, sőt. Mondhatni csak akkor írtam, amikor úgy éreztem magához szólít a történet, ezért jó sok évembe telt, mire végre megszületett. Rengeteget tanultam általa íróként és emberként is egyébként, úgyhogy nem bántam meg, hogy ennyi ideig tartott a folyamat. Számomra így lett tökéletes. Ennél többet viszont tényleg nem tudtam volna hozzáadni, úgyhogy végül ezért is döntöttem amellett, hogy most már a kiadás felé kacsingatok. 

A kutatómunkával kapcsolatban pedig a rövid válaszom: igen, a regényírás előtt végeztem kutatómunkát, viszonylag sokat. Az nem titok, hogy a Nick című regényem egy ikertörténet egyik fele, aminek a cselekményszálával párhuzamosan zajlik Nick hasonmásának, Adamnek a története is, ezért gyakorlatilag egyszerre kutattam mindkét fiú esetében, ami bevallom néha elég komplikálttá tette a napjaimat. Főleg a fiúk családi háttere miatt kellett kiderítenem ezt-azt, nem is feltétlenül olyan információra volt szükségem, ami megjelenik a regényekben, de mivel szerettem volna alapos lenni, ezért mindennek utánajártam, amit meg kellett tudnom.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Alapvetően romantikus történeteket írok, amikben nincsenek sárkányok, mágusok vagy egyéb misztikus elemek, ettől függetlenül egyik történetemnek sem valóság az alapja. Persze ihletnek meg különböző szituációk a való életből, olykor még idegen emberek buszon elkapott reakciója, viselkedése is alakíthat a fejemben egy-egy jeleneten, de amikor alkotok, szeretek a fantáziámon belül mozogni.

A könyved tabu elemeket is tartalmaz, te magad is szereted az ilyen könyveket? Van kedvenc könyved?

Valóban nem állnak tőlem távol az olyan történetek, amikben valamiféle tabutémát feszegetnek az írók, bár mivel ezen belül is elég sokféle verzióval találkoztam már, azt ki merem jelenteni, hogy nem minden tabuelemeket tartalmazó történetnek vagyok én a célközönsége.  Amikor a fejemben megszületett a regényem, nem az volt a célom, hogy valami polgárpukkasztó sztorit alkossak, sőt, valójában ez a tabu dolog sem volt tudatos. Én csupán arra vágytam, hogy egy olyan történetet hozzak össze, ahol a karakterek viselkedése megalapozott, az érzéseik hitelesek, meg hogy olyan sztori legyen, amivel az olvasók nem sűrűn találkoztak eddig. Illetve azt tudtam még, hogy nem egy szokványos romantikus szálat szeretnék… aztán végül ez lett belőle.

Olvasóként egyre több „kedvenc” könyvem van, amiknek az olvasása pozitív élményt hagyott bennem, de mégis van egy, ami átformálta az életemet és elindított az utamon, ezért, ha kérdeznek, én mindig amellett fogom letenni a voksomat. Nem egy hatalmas történet óriási cselekménnyel, sőt, egyes embereknek kifejezetten irritáló lehet benne a karakterek viselkedése, de nekem valamiért nagyon eltalálta az ízlésvilágomat, amikor először a kezembe vettem a könyvet, úgyhogy amolyan örök kedvencemet avattam. Szándékosan nem nevezem meg a regényt, mert nem az a lényeg, hogy milyen könyvről van szó, de engem íróként például gyakran az hajt, hogy csináljam tovább, hogy ha csak egy emberből hasonló érzést vált ki az én regényem, mint belőlem egykor az a történet, már megérte elkezdeni.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

A gimnáziumi éveim alatt kezdtem el ráébredni, hogy létezik olyan, hogy szórakoztató irodalom, és akkortájt alakult ki a fejemben Nick karaktere is. Már ott eldöntöttem, hogy ebből a sztoriból egyszer könyv lesz, de aztán jó pár évig félretettem az ötletet és úgymond hagytam „ülepedni”, mert szinte semmit sem tudtam volna megírni belőle. Addig más történetek írásával foglaltam le magam, meg sokat olvastam, hiszen ekkor jöttem rá, hogy milyen sokat adhat nekem maga az olvasás.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Elsősorban a romantikus vonal az én világom, ezért mindenképpen a romantikus írók közé kategorizálnám magam, de mivel szeretem feszegetni a határaimat, tervben van a jövőben egy fantasy trilógia megalkotása is. Abba viszont több szempontból sem mernék belevágni egyedül, úgyhogy az egy többemberes projekt lesz, egészen pontosan kettő, mert egy társszerzővel fogok dolgozni rajta. Már most zajlanak a háttérmunkálatok, de mivel ez még egy viszonylag távolabbi cél, egyelőre nem szeretnék semmi konkrétat ígérni.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Nem feltétlenül azt a szót használnám, hogy kétségbeestem, amikor nyomdakész állapotba került a kéziratom, de mindenképp elvesztem valahol. Mindig is különleges helyet foglalt el a szívemben Nick története, ezért hirtelen azt sem tudtam, mihez kezdjek magammal, amikor „elvették” tőlem, és már nem tudtam többet alakítani rajta. Szerencsére ez az érzés egy pár héten belül elmúlt és ráébredtem, hogy még messze nincs itt a vége, de azért különös volt ezt megtapasztalni.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Mivel egy elég empatikus, érzelmes embernek tartom magam, valahogy adta magát, hogy leginkább olyan történeteket szeretek/tudok alkotni, amikben az érzelmek alakulásán és a karakterek személyiségfejlődésén van a fókusz. Ettől függetlenül pont azért, mert rengeteg különféle ötletem van, nem merném kijelenteni, hogy mindig csak romantikus regényeket fogok írni, de az tény, hogy ezen a vonalon sokkal kreatívabb vagyok, mint bármely más zsánerben, ezért valószínűleg ez lesz a fő irány.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Számomra nem az a nap volt sokkoló, amikor a regényem végleges változata kijött a nyomdából és a kezemben tarthattam, de persze azt sem fogom soha elfelejteni. Valójában inkább az a pillanat rengetett meg érzelmileg, amikor először megláttam a könyvemhez készült próbanyomatot. Talán ott éreztem igazán, hogy innen már nincs visszaút, és egy álmom valóban teljesül, nem tudom. Mindenesetre abszolút pozitív emlékként gondolok vissza rá, szerettem azt az érzést.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás, vagy impulzív?

Mostanra tudatosabbá vált, mint régen. Azaz már gyakrabban nyüstölöm magam és próbálok hangulatba jönni az íráshoz, még ha nincs is ihletem, hiszen bizonyos felelősség nyomja a vállamat az olvasóim miatt, de azért igyekszem követni a saját elveimet. Valójában akkor tudok hiteleset alkotni, amikor átjár az adott történet „esszenciája”, amiről írni szeretnék, ezért arra törekszem, hogy ezeket az átszellemült időszakokat kihasználjam és akkor esek neki. Az ötleteim nagy része egyébként nem is a gép előtt születik. Általában olyan szituációkban kap el egy-egy fontosabb gondolat, amikor sehová sem tudom lefirkantani, vagy épp aludni szeretnék. De már ezek kijegyzeteléséhez is megvan a módszerem, és megtanultam legalább egy rövid időre bemagolni a dolgokat, meg persze a jegyzetfüzet és a toll időközben állandó tartozékává vált az ágyam melletti kisasztalomnak.

A könyvedben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Klisésen azt mondanám, hogy minden jelenet a kedvencem, mert ez valahol így is van, de amiket igazán imádtam megírni, azok azok a jelenetek, amikben a fiúk egyszerre szerepeltek a másik totális hasonmásaként. Mivel a regényem alapja a hasonmás-helycsere koncepció, én végig nagyon jól szórakoztam, mialatt írtam a történetet, ugyanis világéletemben imádtam az ilyen helyzetekből adódó bonyodalmakat. A romantikus tabu vonal persze közben megbuherálja a sztorit, és valahol kicsit én is meghasonlottam írás közben, de ritka különleges élmény volt végigkísérni Nicket az útján, úgyhogy én örökké hálás leszek ezért.

Általában akkor akadt gondom egy jelenet megírásával, amikor a történetet nem éreztem át kellőképpen és nem hallottam Nick hangját a fejemben, de idővel az ilyen helyzeteket is megtanultam orvosolni. Vagy újraolvastam a már megírt fejezeteket, vagy teljesen másfelé tereltem a gondolataimat, éppen melyik segített, de mindig sikerült áthidalnunk a problémát, úgyhogy végülis bevált a módszer.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A jelenlegi sorozatomon kívül legalább négy regényötlet vár arra, hogy egyszer megírjam. Ezek mindegyike „csak úgy” kipattant a fejemből, nem ültem le sosem tudatosan a gép elé, hogy na most majd én kitalálok valamit. Először a kis ötletmorzsa születik meg, aztán szépen lassan kibontom a cselekményszálat is, és amikor már azt érzem, van annyi mondanivalóm,  hogy életre tudok kelteni egy új világot, akkor nekiülök. Persze írás közben is ihletődöm, de sokszor én inkább előtte gyűjtöm be a regényemhez szükséges információkat, és szép lassan építem fel magamban a karaktereket és a történetüket, mert szeretek úgy elkezdeni írni, hogy nagyrészt tudom, mit csinálok.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Nick sztorijának az első nyers verzióját (amikor még nem került szakmai kezekbe) két ember olvashatta – a húgom és egy barátnőm –, mert mindketten elég kritikusak ahhoz, hogy adjak a véleményükre, de igazság szerint nem szívesen mutatom meg senkinek a kéziratot, amíg van mit alakítani rajta. Persze, tudom, hogy ez egy oda-vissza játék, mert sosem derül ki, hogy mit kell rajta alakítani, ha nem mutatom meg senkinek, de mivel időközben szakmabeliektől is kaptam tanácsokat, valamivel könnyebben engedek ki egy félkész sztorit a kezeim közül. Illetve amióta az Írómentor Program tagja vagyok és a szerkesztőmmel együtt dolgozunk a kéziraton, ő mindig felhívja a figyelmemet, ha félrecsúszik valami, úgyhogy a következőt rajta kívül biztosan nem látja más, amíg nyomdakész állapotú nem lesz. Később persze jönnek a tesztolvasók, akiknek rengeteget számít a véleménye, de mivel ők már úgymond a kész könyvet látják, egy fokkal talán nyugodtabb vagyok.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Ahogy egy korábbi válaszomban említettem, igencsak elnyújtottam a könyvírás folyamatát, ezért az évek alatt voltak olyan periódusok, amikor nem feltétlenül hittek abban, hogy Nickből valaha könyv lesz. Habár én akkor is szilárdan kitartottam az elképzeléseim mellett. Sosem hibáztattam őket, hiszen az írás egy magányos biznisz és kívülről tényleg nem túl izgalmas a dolog, ráadásul csak én tudtam mi is zajlik a színfalak mögött. Alapvetően egy fantasztikus, támogató családom van, akik még akkor is mellettem állnak, amikor a legnehezebb időszakaimon megyek keresztül, úgyhogy sosem cserélném le őket. Arról nem is beszélve, hogy mióta olvasták a könyvemet, még inkább támogatnak. Meg is lepett, hogy mennyi mindenkit érdekel a regényem.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Az olvasóimnak azt üzenem, hogy ígérem, dolgozom Adamen! Akik már olvasták a sorozat első részét, nem feltétlenül szerettek a lezárás miatt, ezért mindenképp törekszem arra, hogy még idén megjelenhessen a folytatás. Erős nyomás van rajtam emiatt, mert sosem voltam jó a határidők betartásában, főleg úgy, hogy közben rengeteg más dologgal is kell foglalkoznom, amiket bár szeretek csinálni, könnyen elterelik a figyelmemet. Mindenesetre azt megígérhetem, hogy a második rész megjelenéséig is van bőven meglepetés a tarsolyomban, amiket szépen lassan megosztok majd a közösségi médiában, úgyhogy remélem addig sem fogtok unatkozni!

Lezárásképp pedig mindenkihez szólnék, aki olvasta a könyvemet: köszönöm, hogy bizalmat szavaztatok egy ismeretlen, elsőkönyves szerzőnek és végigkövettétek Nick történetét. Mérhetetlenül jólesik és nem is lehetnék hálásabb érte. Fantasztikusak vagytok!

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Daniella Deustch írói oldala

Bookline

Libri

Daniella Deustch írói oldala

Kocsis Gergely: A varjúszellem – Újabb regény a Krimi Ma sorozatunkban!

 Kocsis Gergely

A varjúszellem

Krimi Ma sorozat

Megjelenik április 10-én!

Prae Kiadó

Prae Kiadó, 2024

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

Könyvbemutató Budapesten a Nyitott Műhelyben április 12-én 19 órától

Esemény

A szerzővel és Péczely Dóra szerkesztővel Rácz I. Péter beszélget.

A kötetből Mics Ildikó színművész olvas fel részleteket.

A regényről

 

„A fővárosi detektívet, akit háborús traumák kísértenek, a nagy magyar Alföld egy unalmas kisvárosába küldik felderíteni egy hétköznapinak tűnő gyilkosságot. Persze hamar kiderül, hogy a dolgok messze nem olyan egyszerűek, ahogy első pillantásra tűntek… A varjúszellem a krimi és a misztika, a történelmi regény és a fantasy finom iróniával megírt, különleges ötvözete, amely a két világháború közötti, mágiával és legendákkal teli magyar vidék sötét titkaiba kalauzolja az olvasót.”

 

Péterfy Gergely

 

Fülszöveg

 

Adler Vilmos, az első világháborút megjárt katona leszerelése után detektívként találja meg a helyét a világban. 1922 februárjában az álmos mezővárosba, Karattyánra utazik, hogy kiderítse, ki ölte meg a befolyásos államtitkár unokahúgát. A novemberi hideg ellenére a nőt kisestélyiben találták meg a templom mögötti parkban – megfojtották. Adlernek azonban nemcsak bonyolult és vérfagyasztó esetekkel kell szembenéznie, hanem háborús veteránként saját magával, múltjával és kísértő emlékeivel is.

A detektívet poszttraumás stressz szindróma gyötri, emlékképei túlnőnek tudatán, és beférkőznek a mindennapok eseményei közé. Valóság és képzelet összemosódik, az egyre aggasztóbb történések mellett pedig meg kell küzdenie azzal, ahogyan próbára teszi a saját tudata. Vajon képes-e kellőképpen nyitott lenni elméje, amikor minden kapaszkodó kicsúszik a kezéből? Kocsis Gergely regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva.

A szerzőről

 

Kocsis Gergely 1974-ben született Budapesten. Mérnöki és közgazdász diplomával rendelkezik, és jelenleg egy adatokkal és mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezetője. 2013 óta aktív a blogvilágban, majd 2020-tól kezdve szépirodalmi kisprózákat publikál. Írásai szerepeltek különböző irodalmi lapokban, többek között a Kalligram online, a Szófa, a Halszájoptika és a Népszava Nyitott Mondat mellékletében. Két novellája Patrick Mullowney fordításában angolul is megjelent, a New York-i Liszt Ferenc Intézet publikálásában. Első regénye, A varjúszellem, 2024 áprilisában jelenik meg a Prae Kiadó gondozásában.

 

A szerző portréját Raffay Zsófia készítette

Részlet a kötetből

„A detektív Borovitz főügyész előszobájában ült, négy óra múlt tíz perccel. Várakoztatták – biztos volt benne, hogy szándékosan. Előtte már vagy öt perce kijött egy hatalmas tokájú, harcsabajuszú úr. Arra gondolt, hogy a pálinkáját sem tudta meginni, amit a tárgyalóban kikészítettek, olyan gyorsan terelte be Tivadar. Éppen kérni akart még egyet, amikor megjelent egy hivatali szolga, és intett, hogy fáradjon beljebb, mert a méltóságos úr fogadja. Süppedős vörös szőnyegen vezetett az út, a falon egy ízléstelen paraszti csendélet, mindenütt aranyozott stukkók, a polcokon iratok, az asztaloknál serénykedő titkárnők.

Az alacsony, kedélyes főügyész szinte eltörpült a detektív mellett. Kerek pocakján óralánc csillogott, ősz, gondosan nyírt körszakálla felett monoklit viselt. Kicsi, puha tenyerét lagymatag kézfogásra nyújtotta.

– Borovitz Aurél. Hmm… hogy is hívják… pedig mondták, de már nem az igazi a memóriám… Ez a sok név és arc…

– Adler Vilmos, méltóságos uram, a pesti rendőrkapitányságról jöttem.

Adler egy pillanat alatt felmérte az irodát. Díszes, kerek asztalhoz ültek, rajta aprósütemények, többféle pálinka, pezsgő, Dreher konyak. A szoba közepén egy roppant íróasztal terpeszkedett, meglehetett vagy három bécsi öl. Katonás rendben akták magasodtak az egyik szélén, a kibontott posta a másikon. Alapos ember, aki szereti a rendet és a hatalmat, vonta le a következtetést a detektív.

– Á, igen, igen. Vértesy Erzsó ügyében, ugye? Sajnálatos eset, és pont a mi szeretett Karattyánunkban! Pedig milyen kedves teremtés volt ez az Erzsó, mindenkihez volt egypár kedves szava, ismeri az ilyet, nem? Igazi jelenség. Nagyon fog hiányozni, mondtam is a méltóságos államtitkár úrnak. De a méltóságos úr csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy rendes nyomozást akar, hogy a csendőrségnek nincsenek megfelelő eszközei és tapasztalata. – Közben leültek a hatalmas irodában a vörös kárpitú, súlyos karosszékekbe. – Nem értek egyet, évszázados tapasztalat van itt, és rátermett emberek.

Adler elengedte a füle mellett a főügyész szavait, nem kapott sok időt, ki kell használnia.

– Úgy tudom, maga szignálta a csendőrök nyomozati anyagát.

– Á – húzta el a száját Borovitz –, hivatalból ez a dolgom.

A főügyész kényelmetlenül fészkelődött a fotelben. Adler elővette a kopottas, zsíros tapintású fekete noteszét, és ráérősen lapozgatta.

– Nem értett talán egyet vele? – nézett fel a füzetből, Borovitznak szegezve a kérdést. A kérdezett csak meredt maga elé, és olyan arcot vágott, mintha citromba harapott volna az imént.

– Nem erről van szó – kezdte lassan. – Nem akartam, hogy a nevemet összefüggésbe hozzák ezzel a szomorú üggyel. Megérti, nem? – A főügyész idegesen töltött magának egy pálinkát. Csak miután tele volt a pohara, jutott eszébe az illem: – Bocsánat, pálinkát? Saját főzés a legjobb szilvából. Tudja, családi recept. Apáról fiúra száll. Nekem sajnos nem született gyermekem… A receptet velem temetik majd a sírba. Jöjjön, kóstolja meg! Ilyet még biztosan nem ivott.

– Csak egy keveset.

– Mi keveset nem adunk, nem veszünk semmiből itt Karatytyánban. Érti, nem? – kacagott fel vékony hangon, idegesen a főügyész. – Na, jöjjön, öcsém, ne kéresse magát!”

 Előrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

Borítólelepzés: Monos Anett: Szenvedélyes hadviselés

 ~~~ Borítólelepzés ~~~

Köszönöm Skarlát Kiadónak, hogy lehetőséget kaptam, hogy blogomon leleplezzem Monos Anett: A szenvedélyes hadviselés új könyvének a borítóját. Nekem nagyon tetszik a borító, remélem nektek is ugyannyira tetszik. Ráadásul a történet is megfogott, kíváncsian várom.

Monos Anett

Szenvedélyes hadviselés

A borítót Abeth J. Stepanova készítette. 

Tartalom

Besztercy Bálint bokszedző, az egyéjszakás, fájdalommentes kapcsolatok híve. És jól érzi magát a bőrében. Egészen addig, amíg egyik napról a másikra a nyakába nem szakad az edzőterem vezetése, és veszélybe nem kerül a megélhetése. Ezért kényszerű döntést hoz: felad egy hirdetést, hogy lakótársat keres. Ám a lány, aki a hirdetésre jelentkezik, összekuszálja Bálint életét. Pont, ahogy nyolc évvel ezelőtt is.

Petrás Adri egy bántalmazó kapcsolatból menekül Budapest túlfelére, egy olcsó albérlet és a biztonság reményében. A nyolcadik kerületben azonban egykori ellenségével, Bálinttal találja szemben magát. Ismét a táncba menekül, hátha megnyugvásra talál. Pont, ahogy nyolc évvel ezelőtt.

Két ellenség.

Egy közös lakás.

Régen osztálytársak.

Most lakótársak.

Fojtó múlt.

Vágytól terhes jelen.

Mi történik, ha két szenvedélyes, makacs, tűzről pattant ember egy légtérbe kerül? Garantált az apokalipszis.

Regénymegjelenés dátuma: 2024. június!

 

A könyvet Skarlát Kiadó oldalán  és Monos Anett írói oldalán lesz előrendelhető.

Interjú Mosonyi Mara írónővel, aki Álomgyár egyik sikerszerzője lett. - ("Azoknak ajánlom, akiknek fontos a romantikus szál, de unják már az elcsépelt, klisés szerelmi töténeteket.")

Köszönöm Mosonyi Mara írónőnek, hogy interjút készíthetek. Írónőnek nemrégiben jelent meg A szirt c. könyvnek az Álomgyár Kiadó gondozásában. Mosonyi Marának már van egy megjelentetett kötete az Olmec. Azóta is kíváncsian vártam miféle könyvek fog előrukkolni.

Kérlek, meséld el mi történt veled Olmec című könyved megjelenése után?  Olmec 2018-ban jelent meg, azóta sok minden történt. Álomgyár Kiadó egyik sikerszerzője lettél. Mely megjelent A szirt. Miben más az Olmectől?

Az Olmec című regényem is tartalmaz romantikus, és krimi vonalat, illetve a thriller sajátosságait is magán viseli. A szirt is ebben a műfajban mozog, de talán itt a romantikus, erotikus szál némileg hangsúlyosabb, mint az előző könyvemben, ezek mellett pedig végig van izgulnivalója az olvasónak, tehát borzongat, ahogy egy thillertől el lehet várni.

A szirt című könyved az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg. Kinek szól a történet, kiknek ajánlanád?

Azoknak ajánlom, akiknek fontos a romantikus szál, de unják már az elcsépelt, klisés szerelmi töténeteket. Nagyon sok romantikus könyv egykaptafára íródik. Többnyire egy mesésen gazdag, rendkívül jóképű, gyermekkori traumái miatt dühkezelési problémákkal küzdő milliomos toxikus kapcsolatát mutatják be egy kedves, szerény lánnyal, aki képtelen ellenállni a férfi vonzerejének. Semmi gond ezekkel a történetekkel, de tapasztalatom szerint az olvasók keresik az újat, azt, ami valamiben más.

Azoknak ajánlanám A szirt című könyvemet, akik szeretik a rejtélyeket, a szerelmi szálakat, a drámát, a borzongást, és a finom erotikát. Ha már egyediség… Azt hiszem megírtam az egyik legmegosztóbb erotikus jelenetet, amire még nem volt példa általam olvasott könyvekben.

Bátran vágjanak bele azok is, akik csak romantikus könyveket olvastak eddig. Nem fognak csalódni!

Ha kulcsszavakkal akarnám jellemezni a regényeimet, talán ezeket használnám: rejtély, szenvedély, veszély, fordulatok, barátság, gyűlölet, rivalizálás.

Könyvedben előfordul krimi és romantikus szál, melyik erősebb és miért?

A kettő teljesen összefonódik, egyik sem tud a másik nélkül létezni. Ha mégis választanom kellene, akkor azt mondanám, egy hajszálnyival a romantikus szál erősebb. Az Álomgyár kiadó olvasói között markáns tábora van a romantikus könyvek rajongóinak, őket is céloztam  A szirttel. A visszajelzések szerencsére pozitívak.

Olvastam Facebookon oldaladon, hogy Olmec c. könyv újra kiadásra kerül. Mire számíthatunk? Új külső, belsőt kap?

Teljesen új borítóval fog kijönni a könyv, de a tartalom változatlan marad. Nagy szerelmem az a történet, örülök, ha megoszthatom azokkal, akik még nem ismerik. Hihetetlen öröm számomra, hogy A szirt sikere után az olvasók kíváncsiak az Olmecre is, olyannyira, hogy elkezdték beszerezni használtan, antikváriumokból.

Milyen érzés volt megírnod A szírt könyved?

Valahol azt olvastam, a második könyvet megírni a legnehezebb… Van benne valami, hiszen legalább olyan jónak kell lennie, mint az elsőnek, de nem ismételheted magad. Amikor már megvoltak  a karakterek a fejemben, onnantól nagyon élveztem a folyamatot. Minden szereplő izgalmas valamiért. Az Ukrán dúsgazdag lánya, akit soha nem fogadott be az elit társaság,  a tökéletes családból származó ex-katona, aki poszttraumás stressz szindrómában szenved, és talán nem is olyan feddhetetlen, a bűnöző, akinek szerethető oldala is van, az ügyvéd lánya, aki előtt fényes jövő áll, de tévúton jár, vagy a focicsapat kapitánya, aki súlyos titkokat rejteget…

Mennyi ideig tartott megírnod? Volt-e múzsád, ihlet adó?

Konkrét múzsám nincs. Szeretem figyelni az embereket, feltérképezni a motivációikat, egymáshoz való viszonyukat, neveltetésükből, családi hátterükből adódó viselkedésmintákat. Jó emberismerőnek tartom magam, ez fontos, ha hiteles karaktereket akarunk alkotni. Ettől támad a „mintha én ismernék ilyen embert” érzése az olvasónak.

Néhány író/szerző szokott olvasni, te szoktál olvasni? Ha igen, mit illetve van-e kedvenced?

Mostanában sajnos nem volt időm olvasni.

Melyik rész volt számodra könnyebb, nehezebb megírnod?

Bőven vannak megosztó részek a regényeimben. Ezekhez mindig óvatosan nyúlok. Tárgyilagosan de nagyon nyíltan. Ha már megterheltem az egyik főszereplőt egy bűnnel, akkor nem csak megemlítem, hanem részletesen le is írom azt. Így fair.

Voltak kedvenc jeleneteid?

Igen. Clara és Felix közös jelenetét szívesen írtam, holott nem ők az abszolút főszereplők. Másik kedvenc jelenet, amikor az egyik szereplő, akit többen gyanúsítanak egy bűnténnyel, visszagondol a kérdéses, viharos éjszakára, melyena tragédia történt, és az ő szemszögéből is megismerhetjük a történteket.

Mennyit kellett kutatnod, hogy tökéletessé váljon a történeted?

Az első kötetemben hatalmas kutatómunka van, erről már meséltem régebben. Őszinte leszek. Másodjára már kicsit „megúszós” voltam, nem véletlen, hogy A szirt egy kitalált kisvárosban St. Chapelben játszódik. Így a kutatómunka a tizedére csökkent. A migrénnel, és a PTSD-vel (Poszttraumásstressz szindróma) érintett karakterek miatt rendkívül alaposan utánanéztem  ezeknek a betegségeknek, illetve kezelési módjainak. Sajnos személyes tapasztalataim is vannak a migrénnel kapcsolatban. Nagyon örültem, amikor egészségügyben dolgozó olvasóimtól kaptam elismerő szavakat, amiért hitelesen jelenítettem meg ezeket.

Milyen érzés volt számodra második köteted kezedben tartani?

Nagyon nagy öröm volt, tudván, hogy az ország legtöbb könyvesboltjában kapható lesz.

Honnan merítesz ötletet, ihletet? Vagy esetleg van egy írónak múzsája?

Emberek között dolgozom, sok barátom van, tanultam pszichológiát. Téma akad mindig, szinte „az utcán hever”. Rengeteg tervem, ötletem van még, csak győzzem megírni.

 A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Álomgyár Kiadó

Mosonyi Mara írói oldala