Emberek, a borítók mögött! Barbra Tattoo - ("Külföldön már teljesen elfogadott, itthon még barátkoznak a műfajjal, Ilonka Annát ezért is tartom igazi ritka kincsnek a magyar írói piacon.")

Köszönöm Barbra Tattoo-nak, hogy jelentkezett az interjúra az Emberek, a borítók mögött! rovatomban. Barbra munkáit az instagram oldalán találhatóak, többek között a Ilonka Anna írónő borítóit is tervezte.

Kérlek, mesélj arról, hogyan jött a borítókészítés ötlete és mióta foglalkozol vele?

Gyerekkorom óta a rajz az életem része. Művészeti iskolába jártam, díszítőfestő a szakmám, majd 21 évesen tetoválóként találtam meg a helyem. A borítótervezés és az illusztrációkészítés tulajdonképpen véletlenül csöppent az életembe. Mindig is szerettem olvasni, és amikor újra visszataláltam az olvasáshoz, valamint megismertem Ilonka Anna írásait, elkezdtem kacérkodni a gondolattal, milyen jó lenne kipróbálni magam borítótervezőként. 2023-ban Anna szinte „meghallotta a gondolataimat”, és amikor felkért a Gondoltad volna? című könyve borítójának megtervezésére, nagyon izgatott lettem.

Mit gondolsz BL regényekről?

Az egyik kedvenc zsánerem a BL, ami szerencsére minden nehézség és szigorítás ellenére egyre nagyobb teret kap. Külföldön már teljesen elfogadott, itthon még barátkoznak a műfajjal, Ilonka Annát ezért is tartom igazi ritka kincsnek a magyar írói piacon.

Milyen volt együttműködni Ilonka Anna írónővel? Illetve más szerzőkkel?

Az elején őszintén szólva még azt sem tudtam pontosan, mit csinálok – csak azt tudtam, mit szeretnék. Anna teljes bizalommal volt felém, ami nagy biztonságot adott. A borítótervezés teljesen más alkotási és tervezési folyamat, mint amit addig csináltam, ezért elvégeztem egy mesekönyv-illusztrátori képzést Rátkai Kornél vezetésével, aki nagyon sokat segített megérteni, hogyan épül fel egy jó borító vagy belső illusztráció. Szeretek írókkal dolgozni, rá tudok hangolódni az adott könyvre – ebben szerencsésnek érzem magam.

Milyen témában szeretsz dolgozni? Van egy kedvelt irányod vagy témád, esetleg mindegy, milyen univerzumban/stílusban alkotsz? Illetve el szoktad olvasni a könyvet, amihez a borítót készíted?

Leginkább fantasy, dark romance, BL és romantikus könyveket olvasok, ezek állnak hozzám közel, de sok más műfajban is szívesen kipróbálom magam. Belső illusztrációknál volt, hogy előtte elolvastam a könyvet, máskor csak egy adott fejezetet vagy bekezdést kapok meg. Karaktertervezésnél külső és belső tulajdonságok alapján dolgozom. Borítótervezésnél viszont sokszor még el sem készült a könyv, amikor már a borítón dolgozom – néha előbb kész van a borító, mint maga a könyv. Ilyenkor megkapom nagyjából, miről szól, milyen hangulatú a történet, és ez alapján kezdek el ötletelni.

Hobbiként gondolsz rá vagy esetleg ez munka?

Sokszor inkább hobbinak, kikapcsolódásnak érzem a borítótervezést a tetoválás mellett, mert nincs fizikális emberi kontaktus, és szabadabban kísérletezhetek, kipróbálhatok új dolgokat. Nehéz ezt munkának nevezni, ha az ember ennyire élvezi. Imádom a folyamatot, ahogy a vázlatokból kialakul a végleges verzió.

Milyen érzés volt számodra, amikor először felkértek? Hogyan élted meg azt a pillanatot, amikor a kész termék a kezedben volt?

Az első felkérés mindig különleges volt – valami új kezdete. Akkor még nem gondoltam, hogy ennyire szerves része lesz az életemnek. Minden új megkeresésnél nagyon izgatott vagyok, és minden projektnél szeretném átugrani azt a bizonyos láthatatlan lécet, és még jobbat, még ütősebbet készíteni. Amikor először láttam a kezemben a kész könyvet, fizikai formában, elsírtam magam. A tetoválás is egy életre szól, amit készítek, és nagyon felelősségteljes munka, de egy könyv túlél minket – és ha egyszer már nem leszek, a rajzom akkor is ott lesz egy könyvespolcon.

Átlagban mennyi idő alatt van kész egy tervezés és milyen színekkel, szoktál dolgozni? Kapsz hozzá támpontot, hogy hogyan is kellene kinéznie?

Mivel nem fotókat szerkesztek, hanem digitálisan megrajzolom a borítókat, ezért ez időigényesebb folyamat. Az elején egy borító akár 10 órát is igénybe vett, ma már átlagosan 4 óra alatt elkészülök, de ez attól is függ, mennyire összetett a kép. Egy fekete-fehér illusztráció általában 4–5 óra, egy színes, részletes illusztráció 10-14 óra.

A borító tematikáját ki dönti el? Mennyi beleszólásod van abba, hogy mi szerepeljen a képen? Általában együtt tudsz dolgozni az írókkal?

Általában van egy alapötlet, amit szeretek megtartani, de a részleteket sokszor rám bízzák, szerencsére szabad kezet kapok. A folyamat során folyamatosan küldöm az alakuló képeket, hogy lássák, merre haladunk, min kell változtatni. Elég bensőségesen kezelem ezt a folyamatot, nem futószalagon gyártom a borítókat, hiszen az író története az én felelősségem is: a borítónak kell elérnie, hogy valaki levegye a könyvet a polcról.

Eddigi munkáid közül, melyik volt számodra a legkönnyebb és a legnehezebb? Van kedvenced?

Nem tudok külön legkönnyebb vagy legnehezebb munkát kiemelni, mert mindig az aktuális a legnehezebb – aztán amikor elkészül, rájövök, hogy nem is volt olyan lehetetlen. Amikor pedig látom az interneten, hogy milyen gyönyörű képeket, videókat készítenek egy régebbi borítómmal, újra beleszeretek az adott könyvbe.

A kiadó vagy a szerző mennyire szól bele a munkádba? Jobb, ha pontos instrukciókat kapsz, vagy szereted, ha rád bízzák a feladat részlettel?

Eddig főleg írói megkereséseim voltak, így velük dolgozom együtt. Sokat beszélgetünk a hangulatról, az elképzelésekről. Néha kapok vázlatokat, firkákat is, amik sokszor nagyon viccesek, de szeretem őket, mert egyből látom, mit szeretne az író. Volt, hogy AI-val generált referenciaképet kaptam, ezzel sincs gond, mert az alapötletet látom rajta. A színeket is átbeszéljük, hogy harmonikus legyen, de hogy végül hogyan működik a képen, az már az én feladatom.

Külön szerencsésnek érzem magam, mert például Lisa Merrick pont egy olyan író, akivel pillekönnyű a közös munka. Rengeteget beszélgetünk a karakterekről és az adott jelenetekről, és a Rage and Freedom sorozathoz belső illusztrációkat készíthetek, ami még közelebb hozta hozzám ezt a világot. Mára annyira a részemmé vált, hogy minden egyes illusztrációnál szinte együtt lélegzem a történettel.”

Hogyan látod, magad mondjuk, 5 év múlva fogsz borítókat tervezni?

A borítótervezés és az illusztráció remélem, még nagyon sokáig velem marad a tetoválás mellett. El tudom képzelni, hogy hosszú távon akár csak ezzel foglalkozzam, ha egyszer elfáradok a tetoválásban – mert a rajzot sosem fogom tudni elengedni. A terveim között szerepel egy mesekönyv illusztrálása is, ami megint egy nagyon izgalmas feladat lesz, és valószínűleg még idén megvalósul. Rengeteg tervem és ötletem van, és ki tudja, még mi minden vár rám a jövőben.

Instagram

Tiktok

Emberek, a borítók mögött! Ariel Petris -("(...) úgy bele lendültünk hogy rögtön a második résznek is elkészítettem a borítóját.")

Jó ideje együtt működök Brett O’Conor íróval és a borítói nagyon tetszettek, gondoltam megkérdezem, hogy benne lenne-e az interjúban. Köszönöm Ariel Petris-nek hogy elfogadta az interjúfelkérésemet.

Kérlek, mesélj arról, hogyan jött a borítókészítés ötlete és mióta foglalkozol vele?

Körülbelül 13 éve tetoválóként dolgozom. Különböző művészetekben kipróbáltam már magamat. A borító készítés is csak egy mellék ág. Nagyon szeretek olvasni. Sokszor egy könyv borítója ez első amire felfigyelek a könyves boltban.

Persze ma már kicsit más a sok digitális könyv között. Nehezebb felkelteni az olvasó figyelmét hiszen nincs lehetőség különböző anyagok használatára, keverésére.

Milyen témában szeretsz dolgozni?

Nincs különösebb kedvencem. Szeretem az izgalmas fantasyt. De minden könyvnek megvan a maga varázsa.

Van egy kedvelt irányod vagy témád, esetleg mindegy, milyen univerzumban/stílusban alkotsz?

Azt fontosabbnak tartom hogy az író elképzelését át tudjam adni egy kép formájában. Hiszen meg kell találni az egyensúlyt a borítón. Sok információnak kell megjelenie ami sokszor elvesz a látható helyből. Ilyen a cím, szerző stb. Mindet bele kell komponálni a kész képbe.

Illetve el szoktad olvasni a könyvet, amihez a borítót készíted?

Volt alkalom hogy elolvastam, de nem mindig kerül rá sor. Nem minden téma áll közel a szívemhez. Kapok kivonatot általában s az elég szokott lenni. Illetve mindig van egy kiadós beszélgetés, ötletelés.

Mióta dolgozol Brett O’Conor íróval?

Brett O'Conorral már a kezdetektől együtt dolgozom. Régről ismerem az írót. Több tetoválást is készítettem neki a múltban. Hamar megtaláltuk a közös hangot. Hasonló az érdeklődésünk.

Hobbiként gondolsz rá vagy esetleg ez munka?

Valahol talán a kettő között van. Nem tekintek rá hobbiként mert megrendelés után készülnek a képek s nagy a felelőség, de nem is munka mert nem folyamatos.

Milyen érzés volt számodra, amikor először felkért? Hogyan élted meg azt a pillanatot, amikor a késztermék a kezedben volt?

Meglepődtem. Nem csináltam elötte ilyet. Az első könyv borítóm az "Azután" sorozathoz készült ami egy katonai kaland regény. Személy szerint nem olvastam elötte ilyet. Sok próba képet készítettem külnböző megközelítésből és nagy kutató munkába kezdtem. De minél jobban belemélyedtem annál jobban tetszett. Úgy emlékszem hogy úgy bele lendültünk hogy rögtön a második résznek is elkészítettem a borítóját.

Átlagban mennyi idő alatt van kész egy tervezés és milyen színekkel, szoktál dolgozni? Kapsz hozzá támpontot, hogy hogyan is kellene kinéznie?

Ez mind nagyon változó. A szín világ sokszor a könyv hangulatához vagy stílusához igazodik.

Az "Azután" sorozat zöldes hátteret s pirosas színt kapott ami erős kontrasztot ad, ezzel szemléltetve a könyv intenzivitását és megjelenik a sugárzás szimbólum ami utalás a könyv tartalmára.

A "Holdhomány" egy tradicionálisabb fantasy ezért ott inkább egyszerűbb rajzoltabb stílust választottam ahol a karakterek kapnak hangsúlyt a borítón.

A "Tizenharmadik smaragdtábla" kékes színvilágot kapot egyiptomias mintákkal , ami a könyv atlantiszi témájára utal

Míg a "Vérengzők" sorozat háttere sima letisztult míg előtérbe erősebb szimbólumokat tettem ami figyelmet a borítóra vezeti. 

Brett O'conor az első pár könyvnél küldött kis rajzokat hogy megkönyítse a dolgomat az ötleteléshez, de mostanában már szabad kezet kapok.  

Más írókkal is együttműködsz? Ha igen, milyen zsánerben készítesz borítót?

Eddig Brett O'Conor az egyetlen író aki felkeresett. A jövőben talán más írókkal is szívesen együtt dolgozok majd.

A borító tematikáját ki dönti el? Mennyi beleszólásod van abba, hogy mi szerepeljen a képen?

Sokszor elindulunk egy úton s a végén valami teljessen más alakul ki belőle. Például a "Vérengzők" sorozat második könyvénél kaptam egy elképzelést asztallal, bárddal stb. A végén mindent kidobtam s csak egy levágott kéz maradt.

A sorozat harmadik részénél teljesen megtartottam Brett által átküldött tervet, csupán kidolgoztam. A "Holdhomány" borítójánál inkább én ötleteltem s küldtem terveket. Ehez a könyvhöz térképet is készíttem mert úgy éreztem hogy hozzá adna könyvhöz.

 

Eddigi munkáid közül, melyik volt számodra a legkönnyebb és a legnehezebb? Van kedvenced?

A legkönnyebb a "Szekta" volt ami a "Vérengzők" sorozat harmadik része. Ez szinte kész tervként érkezett. Sok munkám nem volt vele mert az alapok már le voltak fektetve. A legnehezebb talán a "Tizenharmadik smaragdtábla" volt, ehez a borítóhoz nagyon sok képet gyüjtöttem mire megtaláltam a megfelelőt.

Hogyan látod, magad mondjuk, 5 év múlva fogsz borítókat tervezni?

Nem látom akadályát.

Elérhetőség

Email

Emberek a borítók mögött! Bánki Szilvia, aki megtervezte Aurora P.Hill írónő eddigi megjelent Serbeniai Krónikák sorozat borítóit. - ("Szeretem, ha illusztrációt is kell készíteni egy borítóhoz, de kapott anyagból vagy fotóból is nagyon szívesen megszerkesztem az adott borítót. " )

Emberek a borítók mögött! rovatomban ezúttal Bánki Szilviát kérdeztem a borítótevezéseiről, a kedvenc témáiról, az első sikereiről. Szilvia egyszerre művész, illusztrátor és grafikus, valamint többek között Aurora P. Hill írónő sorozatának borítóit alkotta. Szeretném megköszönni, hogy elfogadta a felkérésemet egy interjúra.

Egy borító, egy egész világ! 

Jó olvasást kívánok!

Kérlek, mesélj arról, hogyan jött a borítókészítés ötlete és mióta foglalkozol vele?

2002-ben kezdődött minden, amikor Budapesten a KHP marketing ügynökségtől megkeresett egy volt kolléganőm, hogy a grafikai munkákban segítségre van szükségük. Annyit tudtak rólam, hogy rajzolok és festek, viszont a grafikai programokat nem ismertem. Mint gyakornok megtanultam náluk a kiadványszerkesztést, és a grafikai tervezésbe is beletanultam. Később az OKJ-s grafikusi képzést is elvégeztem. Itt kezdődött minden.

A neved Bánki Szilvia. Van álneved is? Miért pont ezt választottad, honnan jött az ihlet?

A saját nevemet és egyéni vállalkozóként a Sylvia Art&Design nevet is használom. Mivel Ausztriában élek, ezért olyan céges nevet találtam ki magamnak, amit az osztrákok is ki tudnak ejteni, illetve nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét. A cégnevemben a grafikai és művészeti tevékenységem is megjelenítettem.

 Milyen témában szeretsz dolgozni? Van egy kedvelt irányod, esetleg mindegy, milyen univerzumban/stílusban alkotsz? Illetve el szoktad olvasni a könyvet, amihez a borítót készíted?

Szeretem, ha illusztrációt is kell készíteni egy borítóhoz, de kapott anyagból vagy fotóból is nagyon szívesen megszerkesztem az adott borítót. Többféle témában terveztem már borítót, nincs kimondottan kedvenc témám.

Az, hogy elolvasom-e az adott könyvet, változó. Például tördeltem több száz oldalas könyvet a vasúti biztonsági berendezésekről, őszintén bevallom, azt nem olvastam el. 

A tördeléshez nem szükséges a könyvet elolvasni. Pont erről beszélgettem nemrég egy grafikus barátnőmmel, hogy ő sem olvassa el a szöveget. A tördelésnél az elválasztásokra figyelek, hogy ne maradjon a sor végén egy szál árválkodó betű, vagy a lap alján fattyúsor. A sorok egalizálása is megoldható olvasás nélkül. Viszont volt olyan könyv, amivel alig haladtam a tördeléskor, mert azon kaptam magam, hogy már megint olvasom a szöveget ahelyett, hogy tördelnék. 

Hobbiként gondolsz rá, vagy esetleg ez munka?

Nekem ez munka. Grafikusként és illusztrátorként dolgozom. Nemcsak könyvborítókat tervezek és könyvet tördelek, hanem arculattervezéssel, reklámanyagok készítésével, kiadványszerkesztéssel és weboldal készítéssel is foglalkozom.

Milyen érzés volt számodra, amikor először felkértek? Hogyan élted meg azt a pillanatot, amikor a kész termék a kezedben volt?

Nagyon szeretem a kiadványszerkesztést, azon belül is egy könyv elkészítése a legnagyobb élmény. Minden alkalommal nagyon örülök az újabb lehetőségnek. Most nagyon erősen vissza kell gondolnom, hogy mi volt az első könyv, de ha jó emlékszem, "A gitáreffekt kézikönyv" volt az. Előtte magazinokat tördeltem.

Átlagban mennyi idő alatt van kész egy tervezés, és milyen színekkel szoktál dolgozni? Kapsz hozzá támpontot, hogy hogyan is kellene kinéznie egy borítónak?

A tervezés időtartama függ attól, hogy mennyire bonyolult a kérés a borítóval kapcsolatban. A könyv szerzőjének általában van elképzelése. Van, aki egész konkrét tervezettel keres fel, van, aki szabad kezet ad.

 A borító tematikáját ki dönti el? Mennyi beleszólásod van abba, hogy mi szerepeljen a képen? Általában együtt tudsz dolgozni az írókkal?

Pozitív tapasztalataim vannak, eddig mindig gördülékenyen együtt tudtam dolgozni az írókkal. Úgy gondolom, hogy ez a tervező és az író közös alkotási folyamata.

Először mindig meghallgatom a kérést, azután átgondolom, hogyan lehetne megvalósítani. Az elrendezésben vagy színekben pedig javaslatot adok.

 Eddigi munkáid közül melyik volt számodra a legkönnyebb és a legnehezebb? Van kedvenced?

Mindegyik könyvborító időt és energiát igényel. El kell mélyedni a témában, átgondolni, ötletelni. Nem tudnám megmondani, hogy melyik volt a legkönnyebb vagy legnehezebb.

A mostani kedvenceim Aurora P. Hill könyvei. Mindegyik könyvborítót nagy élmény volt elkészíteni. A történet is magávalragadó. 

 A kiadó mennyire szól bele a munkádba? Jobb, ha pontos instrukciókat kapsz, vagy szereted, ha rád bízzák a feladat részleteit?

Legtöbbször magánkiadású könyvekkel találtak meg, vagy a megrendelővel kellett egyeztetnem a részleteket. Arra még nem volt példa, hogy a kiadó beleszólt volna a munkámba.

 Hogyan látod magad mondjuk 5 év múlva? Fogsz még borítókat tervezni?

A tervezés, az alkotás mindig is az életem része volt, egész biztosan öt év múlva is ezzel fogok foglalkozni.

Emberek a borítók mögött! Chris Covers - ("Nagyon szeretem csak úgy szabadon engedni a fantáziám, miközben zenét hallgatok és szárnyal a képzeletem. Mondjuk úgy, nem vagyok irányítás alatt, és azt tehetek, amit csak szeretnék.")

Már régóta gondolkodtam azon, hogy egy új rovatot indítsak a borítótervezőknek. Mindig is szerettem volna bemutatni őket és a munkájukat. Ugyanis nemrégiben láttam Chris Covers borítóit és az ő borítói adtak számomra lökést, hogy elindítsam ezt a rovatot. A rovatom Emberek a borítók mögött! címet kapta. Remélem, hogy ez a rovat is olyan sikeres lesz, mint az eddigiek.

Egy borító, egy egész világ!

Jó olvasást kívánok!

Kérlek, mesélj arról, hogyan jött a borítókészítés ötlete és mióta foglalkozol vele?

Már nagyon régóta szerettem volna rátalálni arra az útra, ami tényleg nekem való. Mindig szeretettem alkotni, többféle dologba belekóstoltam, mint például az írás, a fotózás vagy a képszerkesztés.

Hét éve ismertem meg egy kedves barátnőmet, Victoria Millert közös érdeklődési körünk miatt. Ő akkoriban kezdett el írással foglalkozni. Egyszer megkérdezte, mi lenne, ha készítenék neki egy borítót, mert úgy gondolta, képes lennék rá. Az eredmény nagyon tetszett neki, teljesen együtt tudtunk működni és megalkotni azt, amit ő még csak a gondolataiban látott. Mindketten erős önbizalomhiányban szenvedtünk. Viszont képesek voltunk egymást inspirálni, előre vinni! Szóval addig rugdostuk a másikat, míg ő íróvá vált, én pedig belecsöppentem a grafikusok világába. Kb. fél éve, hogy komolyabban kezdtem el foglalkozni a borítótervezéssel.

A neved Chris Covers.  Miért pont ezt választottad, honnan jött az ihlet?

Igazából ennek semmilyen különösebb története nincsen. Mikor úgy döntöttem, elkészítek egy saját oldalt, kellett egy név. Ezt találtam a legegyszerűbbnek, legkifejezőbbnek és még jól is hangzik. A Chris ugye a becenevem, a Covers pedig borítókat jelent.

Milyen témában szeretsz dolgozni? Van egy kedvelt irányod vagy témád, esetleg mindegy, milyen univerzum/stílusban alkotsz? Illetve el szoktad olvasni a könyvet, amihez a borítót készíted?

Nagyon szeretem csak úgy szabadon engedni a fantáziám, miközben zenét hallgatok és szárnyal a képzeletem. Mondjuk úgy, nem vagyok irányítás alatt, és azt tehetek, amit csak szeretnék. Ilyenkor bízom abban, hogy miközben én alkotok, valahol egy történet is épp készül az adott borítóhoz. Az persze más kérdés, hogy aztán meg is találjuk-e egymást. De már erre is volt példa. Szóval a képzeletem eléggé széleskörű, így mindenféle irányban elkalandozok. Horror, fantasy, romantikus, alternatív stb…

Az emberek borítók tekintetében nagyon különbözőek. Van, akinél szóba se jöhet embereket ábrázoló borító, mert az olvasók fantáziájára akarják bízni a karakterekről kialakított képet, nem pedig a borítón viszontlátni egy konkrét személyt. De másoknál ez teljesen működik. Megtalálják a karakterükhöz illő személy fotóját, amit mindenképp szeretnének felhasználni a tervhez.

Szóval ezért is igyekszem mindenféle kategóriában referenciákat gyártani, minden téren kipróbálni magam és fejlődni. Nem akarok egyféle stílusban tucatborítókat készíteni, mert azzal csak olyan személyeket vonzanék be, akiknek konkrétan ez az egy stílus tetszik. Azt szeretném elérni, hogy ha engem felkér az író, ne érezze úgy, hogy be van határolva. Nincsenek határok! Bármilyen elképzelést meg fogunk tudni valósítani!

Igen, volt már, hogy elolvastam a könyvet, amihez elkészítettem a borítótervet, de ez idáig elég ritkán fordult elő. Inkább azt mondanám, hogy nem szoktam elolvasni a teljes történetet, hanem az íróban és a közös utunkban bízom, melynek a végén azt a tervet látja viszont, amit igazán szeretetett volna.

Hobbiként gondolsz rá vagy esetleg ez már munka? 

Ez már nem csak egy hobbi. Igazából hivatásként gondolok rá, mert imádom csinálni, és ebben az irányban is haladok tovább, remélve, hogy megállom a helyem, bármilyen akadály is jön még szembe velem.

Milyen érzés volt számodra, amikor először felkértek? Hogyan élted meg azt a pillanatot, amikor a kész termék a kezedben volt?

Mikor először felkértek, vegyes érzelmekkel fogadtam. Igazából nagyon örültem, de egyben féltem is. Az járt a fejemben hogy: Hoppá! Na, itt már teljesíteni kell, ő nem a barátnőd, hanem ez már élesben megy! Jónak kell lenned, mert ez az elvárás. Ugyanakkor bizonyos elégedettség érzés is átszaladt rajtam. Hiszen ha már felkértek, akkor bizonyítottam valamit. Az író úgy gondolta referenciáimat végignézve, hogy igen, őt elég ügyesnek tartom ahhoz, hogy elkészítse a borítómat. És ez jó érzéssel töltött el.

Egyébként nemrég ért véget Renáta W. Müller: A Lázadó sorozatának borítóleplezése. Hihetetlen érzés volt egy ilyen tehetséges írónő oldalán viszontlátni az én munkámat. Na meg persze a kiadóén is.

A most megjelenő könyvek közül (melynek munkálataiban részt vehettem) először Zachary Reed könyvét foghattam a kezembe. Aki első regényével, én pedig első nyomtatásban megjelenő borítómmal, együtt debütáltunk a nagyközönség előtt. Nagyszerű érzés, hogy ezzel két álom teljesülhetett be, egy időben.

Általában mennyi idő alatt van kész egy tervezés és milyen színekkel, szoktál dolgozni? Kapsz hozzá támpontot, hogy hogyan is kellene kinéznie?

Ez nagyon sok mindentől függ.

Van, hogy konkrét elképzelése van az írónak. Már látja maga előtt a megálmodott borítót, és ha ezt részletesen meg tudja velem osztani, akkor én legjobb tudásom szerint megpróbálom azt megvalósítani. Olyan is előfordul, hogy csak főbb információkat kapok az adott történetről. Karakterek külseje, helyszín, szimbólumok stb., és teljesen rám bízza az író, hogyan is alkotom meg a borítóját. De arra is volt példa, hogy az én ötletemet ötvöztük az íróéval, és így született meg az eredmény. Általában több tervet készítek, hogy tudjuk, melyik a megfelelő irány, amerre mennem kell. Ezért van olyan borítóterv, ami nagyon időigényes, és van, ami kevésbé.

De az biztos, hogy mindegyik munkában vannak új kihívások, melyek megvalósításával folyamatosan tanulok. A fejlődés pedig nagyon fontos ahhoz, hogy még több stílusban menjen a tervezés.

Hogyan látod magad mondjunk, 5 év múlva? Fogsz borítókat tervezni? 

Nagy vágyam, hogy majd legyen egy olyan polcom, ami csak azokkal a könyvekkel van tele, amelynek a borítóját én terveztem. Remélem, 5 év múlva, ezt el is érem.

Még így a végén szeretném megköszönni neked ezt a lehetőséget, és a támogatást azoknak, akik esélyt adtak arra, hogy bizonyíthassak. Akit pedig érdekelnek a munkáim, azok Facebookon itt és Instagramon itt megtalálnak. Köszönöm szépen!

Én köszönöm az interjút!