A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A fikusz téliesítésének napja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A fikusz téliesítésének napja. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. szeptember 28., szerda

Prae Kiadó gondozásában megjelent Méhes Károly: A fikusz téliesítésének napja című verses kötete.

Méhes Károly
A fikusz téliesítésének napja

Versek

Megjelent!

Prae Kiadó

Szerkesztette: Péczely Dóra

A borítót Méhes Károly fotójának felhasználásával Szabó Imola Julianna tervezte.

 

Dedikálás a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

a Prae Kiadó G30-as standjánál október 1-én, 15-16 óráig

Könyvbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon

Október 15-én, szombaton 20.30 órakor a Nemzeti Táncszínház Kamaratermében friss versesköteteik kapcsán Méhes Károlyt, Németh Gábor Dávidot és Veszprémi Szilvesztert kérdezi Horváth Florencia.

Fülszöveg 

 

Vörös István ajánlja a kötetet: „Reggelente néha véres a szám / beleharapok a nyelvembe / álmomban Mert még álmodok” – zárja egy versét Méhes Károly, a középnemzedék egyik legizgalmasabb alkotója. Az izgalmas mellé mondhattuk volna szerethetőt is. Ami nagy kincs a sok savanyú, kiábrándult, esetenként persze nagyon jó szerző között. Egy olyan, reális derűvel megáldott költő, aki nem fél megmutatni a nehézségeket és az élet ebből következő összetettségét, de van olyan bátor, hogy kiénekelje a minden mögött, mindezek ellenére meglevő derűt. Még álmodik. Benne derű van, és ezt a derűt képes megosztani olvasóival, így aztán élni segíti őket. A magukra ismerés örömét nem ronthatja el a kisszerűség kedvetlensége. Mindaz, amiről itt szó van, lényeges, legyen az akár a legapróbb ügy is. Fontos dolgok történnek a költővel, és azt mondja nekünk, hogy velünk is fontos dolgok történnek. Ha valódiak. Mert Méhes Károlynak valódi minden egyes szava, valódi világról ír, valódi olvasóknak.

A szerzőről



Méhes Károly (1965) versekkel kezdte pályáját, és bár a későbbiekben erőteljesen a próza, azon belül is főképp a novella felé fordult, sosem hagyott fel a költészettel. Ennek bizonyítékai rendszeres publikációi a Jelenkorban, a Vigiliában, a Műhelyben és az Élet és Irodalomban, valamint ez a kötet, amelyben az utóbbi évtized termésének legjavát adja közre.

A szerző portréja önarckép.

Versek a kötetből

 

Kicsit távolabbra nézve


Az első cudar őszi nap
esővel széllel kibélelt
ahogy ügettem a korai
sötétben a Jelenkor-estre
túl korán volt még s hideg
betértem hát a dm-be
mert mindig kell valami
fogkefe kézkrém efféle
ám most nem kellett csak
a dm-meleg és időhúzás
viszont észrevettem hogy
akciósak a napszemüvegek
úgyhogy napszemüvegeket
próbáltam hosszú percekig
végül nem vettem és erre
büszke voltam meg tudtam állni
órámra lestem igen már
nem érek oda túl korán
a Király utcán még sötétebb
még hidegebb várt addigra
ám az esten eszembe jutott
az egyik napszemüveg ami
tetszett csak jön még napsütés
télen is szokott sütni a nap
holnap visszamegyek
és megveszem a téli napsütés
különösen éles.

A kőkerítés túloldalán


Félúton kezdett havazni.
Ahogy a lámpa megvilágította
a szembeszáguldó piheáradatot,
teljesen olyan volt, mintha
az egész világűr szaladna el
mellettem, valamiféle céllal,
másfelé, sokfelé, oda, ahová én nem.
Minden fehérré vált,
tél-esti fekete-fehérré.
A kőkerítés mellett gurulva
eszembe jutott a költő, kit ősszel
temettünk el, nem elég szegénynek
a föld, most a hó is a mellére ül.
De aztán a lécekből tákolt dinnyestand
következett, és hirtelen láttam
a lányokat, amikor a nyár végén
megálltunk itt dinnyét venni,
és amíg válogattak, csak néztem,
ahogy bearanyozza őket a lassú
augusztusi alkonyat.
Ezt hozta a hó, a takaró,
hirtelen felvillantotta
az elmúlt dolgokat, mindent,
amire ráesett.

 

Téli titok


a hónak nagyon messzi halk
mégis éles klarinéthangja van

ez szól az elfehéredett dombok
mögül végigsuhanva a síneken
be az erdőbe ahol már nemcsak
az avar de a hó is eltakar
holt és hullt állatokat műanyag
palackokat és immár maszkokat

de hát ki szerezte ezt a zenét
ha ugyan zene a hó-sóhaj-hang
amibe bele-belereccsen egy ág
és a hideg ahogy teszi a dolgát
minden csak van
gyorsan történő lassúsággal
hosszú messze néző pillantással
és csönddel ami klarinéthangokra
omlik szét a januári sétán

mozogni kell levegőzni kell
valahogy kivárni kell
igen a legtöbbet várni kell

Megrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó