Angol humor, traumatörténet, horror-fantasy az Agave Könyvek márciusi újdonságai közt, és visszatér Mickey7 is

Angol humor, traumatörténet, horror-fantasy az Agave Könyvek márciusi újdonságai közt, és visszatér Mickey7 is.

 

Márciusban végre beindul a nagyüzem az Agave Könyveknél és a Magnólia Kiadónál is. Elsőként a Richard Osman-rajongóknak kedvezünk az angol humorista Bob Mortimer nagy sikert aratott bemutatkozó bestsellerével. Ezt követi a Tízezer ajtó szerzőjének Alix. E. Harrow-nak az új regénye, mely tavaly Reese Witherspoon könyvklubjának is választott olvasmánya volt és igazi csemege a szépirodalmi stílusban írt fantasy történetek kedvelőinek. Visszatér Mickey7 is, aki Edward Ashton történetének második részében újabb kalamajkákba keveredik. A Magnólia imprintünkbe két kötet is érkezik majd: elsőként Amber Smith a szexuális bántalmazásról és annak feldolgozásáról szóló megrendítő története élgrafikás kiadásban is, ezt pedig a hó vége felé Kate Alice Marshall borzongató thrillere követi, mely az egyik kedvencünk a tavaszi könyveink közül.

Bob Mortimer: A Szacuma-rejtély

Egy regény Richard Osman rajongóinak, míg a legújabb Csütörtöki nyomozóklubra várunk

A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak!

Gary Thorn beül egy sörre Brendannal, akit munkából ismer. Miután Brendan hirtelen lelép, Gary találkozik egy lánnyal is a kocsmában. A nevét ugyan nem tudja, mégis beleszeret, ahogyan kell. Miután viszont a lány is hirtelen távozik, Garynek csak a könyv marad emlékül, amit a kezében látott: A Szacuma-rejtély.

Nem sokkal később Brendannek végleg nyoma vész, ami Garynek jó apropó arra, hogy felkutassa a lányt, akit magában immár csak Szacumaként emleget, hátha ő segíthet kideríteni, mi történt a férfival. Pláne, hogy azóta már más, elég gyanúsan kinéző alakok is nagyon szeretnék megtalálni. Hamarosan őrült nyomozás veszi kezdetét Dél-London utcáit bejárva ebben a képtelen történetben, mely telis-tele van felejthetetlen szereplőkkel, a humoráról nem beszélve.

Megjelenés: március 12.

Amber Smith: Amilyen akkor voltam

Avagy miként dolgozza fel egy tinédzser a szexuális bántalmazást

Eden ​legszívesebben visszamenne az időben. Arra a bizonyos napra. Hogy mindent másképp csináljon: ne nevessen a srác poénjain, kerülje a pillantásait az este folyamán, és mindenképpen zárja be a hálószobája ajtaját.

A szóban forgó éjszakán ugyanis Edent a bátyja legjobb barátja megerőszakolta, a lány világa pedig összeomlott. Ami egykor egyszerű volt, most komplikálttá válik. Amit Eden egykor szeretett – akit egykor szeretett –, most gyűlöli. Amit egykor igaznak vélt, abból most hazugság lett. Már semminek sincs értelme, és bár Eden tudja, hogy el kellene mondania valakinek a történteket, nem képes rá. Ezért inkább eltemeti. Azzal az emberrel együtt, aki valaha volt.

Amber Smith provokatív bemutatkozó regénye feltárja a trauma által ejtett mély sebeket, és megmutatja egy fiatal lány erejét, aki megküzd a kamaszkor csalódásaival és elviselhetetlen fájdalmaival, az első szerelemmel és az első szívfájdalommal, a megszakadt és újraélesztett barátságokkal, miközben megtanulja elfogadni a túlélés erejét, amelyről nem is tudta, hogy ott rejtőzik a szívében.

Megjelenés: március 12.

Alix E. Harrow: A Starling-ház

Coming-of-age történet és szépirodalmi horror-fantasy egyben

Opalról sok mindent el lehet mondani – árván maradt, kibukott a középiskolából, főállásban űzi a cinizmust, részmunkaidőben pénztáros –, de az számára a legfontosabb, hogy jobb életet teremtsen az öccsének, Jaspernek. Egy olyat, ami mindkettejüket kijuttatja Edenből. Ez a Kentucky államban található kisváros két dologról híres: a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett.

A remeteként élt író semmi mást nem hagyott maga után, csak baljós pletykákat és az otthonát. Mindenki úgy gondolja, legjobb tudomást sem venni a hátborzongató házról és annak emberkerülő örököséről, Arthurról. Vagy majdnem mindenki. Opal gyerekkora óta Az Alvidék megszállottja. Amikor esélye nyílik belépni a Starling-házba – és pénzt szerezni az öccse jövőjének megalapozásához –, nem tud ellenállni a kísértésnek.

Ám gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy végre talán lesz oka a városban maradni. És most harcolnia kell.

Megjelenés: március 19.

Alix E. Harrow: A Starling-ház

Coming-of-age történet és szépirodalmi horror-fantasy egyben

Opalról sok mindent el lehet mondani – árván maradt, kibukott a középiskolából, főállásban űzi a cinizmust, részmunkaidőben pénztáros –, de az számára a legfontosabb, hogy jobb életet teremtsen az öccsének, Jaspernek. Egy olyat, ami mindkettejüket kijuttatja Edenből. Ez a Kentucky államban található kisváros két dologról híres: a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett.

A remeteként élt író semmi mást nem hagyott maga után, csak baljós pletykákat és az otthonát. Mindenki úgy gondolja, legjobb tudomást sem venni a hátborzongató házról és annak emberkerülő örököséről, Arthurról. Vagy majdnem mindenki. Opal gyerekkora óta Az Alvidék megszállottja. Amikor esélye nyílik belépni a Starling-házba – és pénzt szerezni az öccse jövőjének megalapozásához –, nem tud ellenállni a kísértésnek.

Ám gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy végre talán lesz oka a városban maradni. És most harcolnia kell.

Megjelenés: március 19.

Edward Ashton: Antianyag blues

Mickey7, az eldobható élete továbbra sem fenékig tejfel

Beköszöntött ​a nyár Niflheimen. Nőnek a zuzmók, a hatszárnyú denevérizék épp kirajzanak, Mickey Barnes pedig meglepő módon még életben van – javarészt annak köszönhetően, hogy a kolónia parancsnoka abban a hitben él, hogy kúszómászó szomszédaiknál van az antianyagbombájuk, és csak Mickey tartja vissza őket a bevetésétől. Valójában viszont Mickey már csak egy egyszerű telepes, aki a reaktormag helyett nyúlketreceket takarít. Nem érzi rossznak az életét. De hamarosan minden el fog romlani.

Most még meleg van, de közeleg a tél, és a kolóniát fűtő antianyag fogytán van, ezért a parancsnok vissza akarja szerezni a bombáját. Ha Mickey hajlandó elvégezni a küldetést, kockára teszi vele az egyetlen biztosítékot, ami eddig életben tartotta. Ha nem vállalja el, talán az egész kolóniát halálra ítéli. Eközben a kúszómászóknak is megvannak a saját problémáik, ezért nem hajlandóak csak úgy visszaadni a bombát. Mickey így ismét két faj sorsát tartja a kezében, és ha nem jár sikerrel, minden véget ér számára.

Megjelenés: március 26.

Kate Alice Marshall: A titkok erdeje

Avagy hogyan temesd el magadban a teljes és borzalmas igazságot

Naomi Shaw egykor hitt a dolgok különlegességében. Huszonkét évvel ezelőtt két legjobb barátnőjével, Cassidyvel és Oliviával az erdőben barangolva töltötték a nyarat, saját varázslatos játékukat játszva. A vakációjuk azonban tragikus véget ért: Naomit megtámadták. Csodával határos módon túlélte a tizenhét késszúrást, és azonosította támadóját. A lányok vallomása börtönbe juttatott egy sorozatgyilkost, aki korábban már hat áldozatot szedett. Mindenki hősként ünnepelte őket. Pedig hazudtak.

Évtizedekig őrizték végzetes titkukat. Most azonban Olivia el akarja mondani az igazságot, így Naomi visszatér a kisvárosba, ahol felnőtt, hogy kiderítse, mi történt valójában az erdőben. Bármilyen veszélyes is legyen a válasz.

Kate Alice Marshall első felnőtteknek írt regénye 2023 váratlan meglepetése volt a krimi- és thrillerrajongók körében, a kötet több év végi toplistára is felkerült új tehetséget üdvözölve a műfajban.

Megjelenés: március 26.

A könyveket itt tudjátok beszerezni

Agave Könyvek 

Tillmann Prüfer: Apának lenni - Miért van égetően szükség új apákra - Megjelent!

„A legnagyobb kaland, amit férfi átélhet”

 

Tillmann Prüfer

Apának lenni

Miért van égetően szükség új apákra

 

A népszerű ismeretterjesztés gyöngyszeme Prüfer az apa-gyermek kapcsolatról, a modern apa új szerepalternatíváiról írt humoros könyve.

 

Megjelent!

Multiverzum Kiadó

Libri

Líra

Multiverzum Kiadó, 2024

Fordította: Tallai Gábor

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Bukodi Attila

 

A szerző személyes élményeit feldolgozva mesél a szülői szerepek és a családi élet mai dilemmáiról és új perspektíváiról – a hagyományos apaszerep mellett felvázolva az apák mai új lehetőségeit, bemutatva azt a szülői szerepegyüttest, amelyben a férfiak is aktív résztvevői gyermekeik életének.

 

Könyvbemutató

március 25-én, hétfőn 18 órától a Hadik Kávéház Galériáján

Esemény

(Budapest XI., Bartók Béla út 36.).

Tallai Gábor fordító beszélgetőtársa Süveges Gergő újságíró, az Apakulcs alapítója.

A belépés díjtalan.

A kötet a helyszínen 30 % kedvezménnyel megvásárolható.

Fülszöveg

 

Apának lenni az élet egyik legnagyobb kalandja, és nem mindegy, hogyan vágunk bele. Tillmann Prüfer, aki a ZEIT magazin főszerkesztő-helyettese, olyan apa, aki ágyba viszi a reggelit a lányainak, és aki elfogadja, hogy a kamaszok „rendetlensége” afféle egészséges lázadás. Prüfer Apának lenni című könyvében végiggondolja a hagyományos apaszerepeket, hogy felmutasson helyettük újakat, melyek mindegyike egyetlen célra irányul: légy része gyermeked életének, ne csak érzelmileg nehezen elérhető, a távolból gondoskodó apaként élj! Az a „szerszámosláda”, aminek eszközeit minden apának kínálja, meggyőző és inspiráló. A szerszámok használatának végeredménye, hogy gyermekeink önállóvá válnak, miközben egy életen át képesek kötődni az apjukhoz. Az új apák nemzedéke itt kopogtat az ajtón. Ők már nem csupán arra vannak rendelve, hogy megteremtsék a család anyagi hátterét, hanem teljes szívvel és lélekkel vesznek részt gyermekeik nevelésében. Persze ahhoz, hogy előlépjen az apák új nemzedéke, szükség van a nők támogatására. Nélkülük nincsen új apa.

Ajánlások

„Ennek a könyvnek az elolvasása után legszívesebben újrakezdeném apaként.”

Jan Weiler író, színész

„Tillmann Prüfer Németország legismertebb apukája.”

Perspective Daily

„Tillmann Prüfer szerint, akinek négy lánya van, itt az ideje, hogy megteremtsük az apaság pozitív képét.”

perlentaucher.de

 

A szerzőről

A szerző portréját Max Zerrahn készítette.

 

Tillmann Prüfer (1974) a ZEIT magazin főszerkesztő-helyettese, író, négy lány édesapja. A magazin hasábjain 2018 óta heti rendszerességgel jelenteti meg nagy népszerűségnek örvendő cikksorozatát, a Prüfer lányait. Két korábbi könyve, az Ez apáé, vagy dobjuk ki? és a Tedd már le végre azt a kütyüt! hamarosan a sajtó és az olvasóközönség kedvence lett. Tillmann Prüfer Berlinben él családjával. Az Apának lenni című könyve a híres Rowohlt Kiadónál jelent meg 2022-ben.

 

Idézetek a könyvből

 

„Miképp találjuk meg saját utunkat a sokféle apamodell között?”

„Hogy férfiként az apa mit képvisel a társadalom és a gyermek számára, nagyon különböző dolgok.”

„Végre magunk írhatjuk meg az apa szerepét az élet nagy forgatókönyvében!”

„Képtelenség annyi ostobaságot elkövetni, amit egy apa ne tudna helyrehozni.”

„Az ifjú apa gyakran magányos vándor a babakocsi mögött.”

„Lemondunk mindenről, szexről, alvásról, étvágyról, de cserébe értelmet nyer az életünk.”

„Ugyanúgy végződik a gyerekekkel való foglalkozás, mint ahogy kezdődött: kevés alvással.”

„A legnagyobb büntetés minden férfi számára, ha saját tükörképével kell elboldogulnia.”

„Soha nem érezzük magunkat annyira erősnek, mint amikor gyermeket nevelő apák vagyunk.”

Részletek a kötetből

 

„Csak egyvalaki létezik a világon, aki megtaníthat, milyen is a jó apaság. A saját gyereked.”

„Arra rábírni a gyerekeket, hogy azt tegyék, amit mi szeretnénk, amúgy is hosszadalmas folyamat. Például jómagam nagyon örültem volna, ha lányaim a következőképpen eszik a spagettit: végy egy villát, majd annak forgatásával legföljebb három vagy négy tésztát tekerj fel! Ezután vezesd a villát a szádba! Ezen a projekten, mondjuk, tizenöt éve dolgozom. Ezzel szemben gyerekeim spagetti evéskor bal könyökükre támaszkodva fejüket a tányér magasságáig eresztik le, majd az evőeszközt egy trágyavillához hasonlóan használva a szájukba lapátolják a tésztát, amilyen gyorsan csak lehet. Elég gyakran főzünk tésztát.”

„Minderről lemondani csak azért, mert apák lettünk, hát ez elsőre elég szörnyen hangzik, és lássuk be, igenis vannak rettenetes pillanatai. Ami mégis megdöbbentő, hogy ez az egész ijesztően boldoggá tesz. Semmink nincsen, és mégsem érezzük a hiányt. Olyan ez, mintha egy másik országba költöznénk, ahol a boldogság pénzneme valami egészen új dolog. Ami korábban még feltétlenül szükségesnek tűnt, semmivé foszlott, és hirtelen olyasvalakivel vagyunk együtt, akiért minden erőfeszítés kész nyeremény. Lemondunk mindenről, szexről, alvásról, étvágyról, de cserébe értelmet nyer az életünk.”

„Ha azonban a férfiak apák lesznek, elmagányosodnak. Jól mutatja ez, milyen mélyen határoznak meg bennünket a társadalmi szerepek. A bélyeggyűjtés, a fociszenvedély vagy a hétvégi kertmánia mind identitások, melyek egy tevékeny férfira jellemzőek, aki más férfiakkal (és nőkkel) ugyanazon szenvedélyben osztozik. Ezzel szemben az apaság nem tűnik olyan tulajdonságnak, olyan jellemző sajátságnak, amelyről másokkal beszélgethetünk. Egy bébi apja ezért egyúttal mindig magányos apa is. Hacsak valami meg nem változik végre!”

A fordító utószava

Tillmann Prüfer szívből apa. Mindent tud, amit egy apának tudnia kell. Hogy csak egyet mondjak: aki mindennap reggelit visz kamasz lányainak az ágyba, az a szeretetnek, a gondoskodásnak és az alázatnak kivételes magasságaiban mozog. Bár e könyv témája az új típusú apa, szögezzük le, ilyen apák mindig is voltak, ha nem is oly sokan. A megszólítható, mindig jelen lévő, figyelmes és szelíd, szerető apa típusa nem új keletű. Legfeljebb ritka. Tillmann Prüfer megküzdött azért, hogy közéjük tartozhasson. Ebben, mint megvallja, felesége volt tanítómestere, ahogy jómagam sem lehetnék feleségem nélkül olyan apa, amilyen vagyok. Ez a könyv sok apának segíthet. Megértővé, rugalmassá, beszédképessé tehet bennünket. És nekünk szükségünk van erre.

            Apám a régi iskolához tartozott. Keveset beszélt, jelenlétével szeretett. Most is érzem a hiányát, azt, hogy milyen csodás lett volna, ha többet mond el vívódásaiból, tapasztalataiból. Jobb lett volna. Neki is, nekem is. De a tanulás, a felismerés csodákat hoz. Ahogy jómagam felismertem, min kell változtatni, hogy „elég jó apa” lehessek, úgy teheti meg ezt minden apa, aki közel engedi magához ezt a könyvet. Elsőre könnyűnek tűnik, hiszen a könyv fő üzenete, hogy legyünk jelen a gyermek életében, figyeljünk rá, töltsünk vele annyi időt, amennyit csak tudunk. De a régi minták bizony makacsok, tipikusnak és ideálisnak vélt apai és anyai feladatokat közvetítenek, melyeket jól ismerünk, hiszen mi magunk is megélhettük őket gyerekként. Hazudnék, ha azt mondanám, rám nem voltak hatással ezek a régi beidegződések. Évtizedeken át kora reggel mentem dolgozni és későn értem haza. Az, hogy a gyerekeket sokáig én vittem oviba vagy az iskolába, nem számít, mert reggel fél nyolc körül szinte aludtunk útközben. Prüfer könyvét olvasva sok mindent másképp csinálnék ma. Egy dologra azonban büszke vagyok: rengeteget meséltem nekik este, fejből kitalált történeteket, sőt, néha azt kértem, adják meg a szereplőket, én meg történetet faragok köréjük.

            Fontos könyv ez. Igazság szerint minden leendő apának (és anyának) jó volna elolvasnia. Őszinte, szívet melengető vallomás. Prüfernek igaza van, számomra sincs nagyobb örömforrás, mint a gyerek. A gyereknevelés pedig élethosszig tartó feladat. Ha a nebulók megkezdik felnőtt életüket, mi akkor is a szüleik maradunk, mint szülők pedig valahogy úgy működünk, mint egy biztonságos kikötő. Ha a tenger viharos, ha a hullámok átcsapnak a vitorlán, ott vagyunk mi, akik megmutathatjuk gyerekeinknek, mit és hogyan kell tenni ilyenkor. Például egymással szemközt leülni egy fotelbe és beszélgetni.

 

Tallai Gábor

Megvásárolható a kereskedelmi hálózatokban és a kiadó webáruházában:

Multiverzum Kiadó

Líra

Libri

Kiáltvány egy világért, amit még nem késő rendbehozni

Naomi Alderman: A jövő

A hatalom című bestseller szerzőjétől 

A jövő az, ahol a pénz van. 
A jövő néhány milliárdos, akik a pusztulásba kergetik a világot.
A jövő néhány barát, akik merész tervet szőnek. 
A jövő a történelem legnagyobb rablása? Vagy a civilizáció vége. 
A jövő itt van. 

Eredeti cím: The Future
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Megjelenés: február 28.
Kivitelezés: keménytáblás védőborítóval, 432 oldal

Leírás

A hatalom című bestseller szerzője, Naomi Alderman új regényében a nem túl távoli és nem túl fényes jövőt festi le az olvasóknak egy nagy formátumú világvége történettel. Míg A hatalomban a nemek közötti konfliktusra hegyezte ki a cselekményt, addig A jövőben a társadalmi egyenlőtlenségekre és a természet, a bolygó elpusztítására reflektál.  Képzeljük el, hogy a világ három vezető techvállalata a mindennapjaink központi része. Nem tudunk létezni a szolgáltatásaik nélkül, egyéni és társadalmi szinten is pókhálóként fonják be az életünket, de jelenlétük pusztító az ökoszisztémára és a társadalomra nézve egyaránt. A cégek vezetői pedig a világ leghatalmasabb emberei, akiknek olyan eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésükre, amelyekkel túl tudják élni a világ pusztulását. Ez a három ember pedig alaposan felkészült a világ minden táján épített biztonságos bunkereikkel és az életüket óvó szoftverrel. Amikor eljön a nap, csak megkapják a jelzést, ők pedig repülőre szállnak, és a kiválasztott embereikkel együtt irány az egyik luxusbörtön, amíg elül a baj. De vannak, akik ezt nem nézhetik tétlenül. A beavatottak egy kis csoportja nem ért egyet azzal, hogy csak a kiválasztottak egy része élheti túl. Szövetséget kötnek, hogy megakadályozzák a világ összeomlását és a civilizáció pusztulását. Ebbe a kalamajkába keveredik bele a túlélőspecialista influenszer, Zhen, aki egy szerelmi kaland után kerül fel azok listájára, akik aranyjegyet kaptak a túléléshez. De vajon meg lehet még menteni a világot, vagy csak azoknak osztottak lapot, akik elég gazdagok?

Ha a szituáció kicsit ismerős, ez nem véletlen. Sok közös pont van a valóság és a regény fiktív világa között, könnyen kitalálható, kik ihlették a tech milliárdosok karaktereit, és senkinek sem ismeretlen a közösségi oldalak és az algoritmusok befolyásolási képessége, a mesterséges intelligencia rohamtempójú térnyerése. A történetben fontos szerepet kap a Teremtés könyve, azon belül is Szodoma és Gomora pusztulásának története, illetve egy kitalált szekta vezetőjének példázata a rókáról és a nyúlról. A borítóról is visszaköszönő két állat története fontos a cselekmény szempontjából, de elsősorban a filozófiai alapot szolgáltatja a város-vidék, gyűjtögető-vadászó népek tengelyen. Hiszen csak az egyik élhet túl – vajon a róka vagy a nyúl lesz az?

A jövő okos és pimasz könyv, amely megmutatja, hogy mi felé haladunk féktelenül robogva. És lehet, hogy nem pár tíz év múlva jön el a világvége, de az út, amelyen járunk, előbb vagy utóbb a pusztulásba vezet. A kérdés, hogy még időben találunk-e másik csapást. Alderman feszültséggel és izgalommal teli könyve megmutatja, hogy nem csak egyetlen forgatókönyv létezik, nincsen késő ahhoz, hogy ne olyan legyen a jövő, mint amit a regény lapjain lefest.

Fülszöveg

Martha Einkorn egy nagy hatalmú médiamogulnak dolgozik, aki irányítása alá akarja hajtani a világot. A mogul pénzzel kitömött cégei privát időjárást üzemeltetnek, prediktív elemzéseket készítenek, álcázott fegyvereket gyártanak, miközben a csapból is folynak a technológiai próféciák. Martha legszívesebben kiszállna, de ekkor eszébe jut a példázat a rókáról és a nyúlról, amit még gyerekkorában hallott az apjától. A példázatban rejlő figyelmeztetés tagadhatatlanul kezd beigazolódni – márpedig ha ez így van, akkor egyáltalán mennyi idő lehet hátra a jövőből?  Lai Zhen túlélőművész, akit mindenki ismer az internetről. Éppen egy bérgyilkos elől próbál megszökni Szingapúrban, amikor a telefonján aktiválódik egy szoftver, és közli, hogyan tud elmenekülni szorult helyzetéből. Mit akarnak Zhentől, akik a szoftver mögött állnak, és mi mindent tudnak még a jövőről?   Ahogy Martha és Lai Zhen világa összefonódik, gyújtó erejű eseménysor veszi kezdetét. Martha engesztelhetetlenül tör előre, Zhent pedig a kíváncsiság hajtja – valami páratlanul szép kifejlet várja őket, vagy a civilizáció pusztulása?   A szerzőről Naomi Alderman A hatalom című bestseller szerzője, amellyel elnyerte a Women’s Prize For Fictiont, és amelyet a New York Times, a Washington Post és a Los Angeles Times is beválogatott az év könyveinek listájára, továbbá Barack Obama és Bill Gates is elolvasásra ajánlott. Műveit harmincöt nyelvre fordították le. Az Engedetlenség című regényéből készült amerikai produkció főszerepét Rachel Weisz játszotta, a filmet Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették. Íróként részt vett a Perplex City és a Zombies, Run! című videójátékok fejlesztésében. Utóbbi több mint tízmillió játékossal rendelkezik. A Bath-i egyetemen tanít kreatív írást. Londonban él. Könyvei a 21. Század Kiadónál: A hatalom, Engedetlenség. Mások a kötetről „A jövő minden mást le fog söpörni a színtérről.” ‒ Margaret Atwood „Naomi Alderman zsenialitására vall, hogy letehetetlen könyvbe csomagolja gondolatébresztő meditációját. Őrületes, töprengésre késztető utazás. Annyi gondolatot indít be! Annyi érzést!” ‒ Karen Jay Fowler „Hogy lehet ennyire nagyívű elképzeléseket ilyen ellenállhatatlan köntösben tálalni? Körömrágós szerelmi történet és rafinált elmélkedés az emberi civilizáció pozitívumairól és negatívumairól. A jövő egy óriási wow.” ‒ Emma Donoghue „Lendületes, ravaszul megírt thriller, ökológiai fókuszú világvégesztori és izgalmas szerelmi történet. Alderman a rá jellemző éleslátással és humorral festi meg egyszerre magával ragadó és romlott futurista világát. Ellenállóink üdítően rugalmasak. Nem csupán átfogó tudás, de együttérzés és tisztánlátás is jellemzi őket, annak látják a világot, ami. …Számos emlékeztetőt kínál fel arra vonatkozóan ‒ hol egy gyönyörű hajnal, hol az emberi összetartás képein keresztül ‒, hogy igenis érdemes megmenteni a világot.” ‒ Boston Globe „A jövő annyira olvastatja magát, annyira tele van feszültséggel és érzelmi mélységekkel, és oly kiváló a befejezése, hogy egy pillanatig sem vártam a végét. Külön méltatandó, ahogy az ortodox zsidóként nevelkedett Alderman egészen új szempontok szerint tárja fel előttünk a Teremtés könyvét, közérthetővé téve a példázatokat közösségről, konfliktusról és túlélésről. Szinte elhisszük, hogy minden ellentétes bizonyíték dacára nem elkerülhetetlen a sivár jövő.” ‒ Los Angeles Times „A könyv legmeggyőzőbb érdeme, hogy plasztikusan ábrázolja ultra-komputerizált jövőnket. Alderman enciklopédikus tudása, kriptográfiától a bibliai hermeneutikáig, tudományos súlyt ad a regénynek.” ‒ New York Times „Alderman olyan karaktereket alkotott, akiket az olvasó legszívesebben mindenhová követne, még a világ végére is. Okos, figyelemébresztő mese a digitális technológiáról és az emberiség közösségéről.” ‒ Kirkus  „Merész, szexi, izgalmakban tobzódó regény, talán a legfanyarabb módon vicces könyv a civilizáció bealkonyulásáról.” ‒ BookPage „A véget nem érő intrikák és meglepő fordulatok letehetetlenné teszik.” ‒ Publishers Weekly „Naomi Alderman a huszonegyedik századi fikciós irodalom egyik legjelentősebb alkotójává nőtte ki magát. …Nehéz, mégis ellenállhatatlan olvasmány, mely engem már rögtön az első soránál megragadott. Sötét hangulatát át- meg átszövi a humor, az irónia, az együttérzés és egy hatalmas szerelem, mindez a legremekebb prózában.” ‒ Brooklyn Rail „A jövő egy többnézőpontú kalandregény világvégére készülő milliárdosokról. Alderman mesterien mozgatja a hatalmasokat, mielőtt bekövetkezne a könyv második felvonását bevezető robbanásszerű krízis, ahol már A vörös halál álarcának vidékén járunk, de Tony Stark-i túlélőöltözék fedi a testünket a totális pusztulás díszlete előtt. Ez a fantasztikus regény mélyre merül a világvégevárás ideológiájában, amikor arról álmodik az ember, hogy ha tényleg megtörténik, az ő személye mégiscsak fontos lesz.” – Cory Doctorow „Ez a könyv. Atyaég. Komoly elvárásaim voltak. Mindet túlszárnyalta. Szentséges isten. Mindenkinek ajánlani fogom.” ‒ Laurie Frankel, a Mindig ez van című bestseller szerzője „Játékos, metsző, ijesztően aktuális, és meglepően reményteli. Igazi hullámvasút, ugyanakkor erőteljes kiáltvány egy világért, ahol akár még rendbe is jöhetnek a dolgok. Egy kis Atwood meg egy kis Gibson, és minden ízében Alderman, briliáns mű, imádtam.” ‒ Lauren Beukes, New York Times bestsellerszerző „Manapság minden híradásban szó esik az AI-ról ‒ és a mesterséges intelligenciától való félelmünkről ‒, azt azonban mintha senki sem tudná, hogy miért is kellene félnünk és hová vezet ez az egész. Az egyetlen Naomi Alderman kivételével! Merész új regénye, A jövő az AI valamennyi csábító és elrettentő aspektusát megmutatja nekünk, miközben egy ITT ÉS MOST játszódó történetet mesél el, amely kontinenseken és világvégét hozó katasztrófákon ível át, miközben végig erősen személyes marad. Történet reklámfogásokról, ördögi (vagy egyenesen gonosz) algoritmusokról, szektákról és nagyvállalatokról, milliárdosokról, akik bármi áron mentenék a saját bőrüket, és öko-idealistákról, akik hasonló elszántsággal törekednek a világ megmentésére, és mindez nem másutt játszódik, mint Szodomában és Gomorában! Abszolút kötelező olvasmány!" ‒ Connie Willis, SFWA Grand Master „Elegánsan megírt, szórakoztató és ijesztő. Kihagyhatatlan olvasmány, minden szerző ilyet szeretne írni.” ‒ Nick Harkaway, a Titanium Noir szerzője „A jövő nem is lehetne időszerűbb és fontosabb. Most van szükségünk erre a könyvre. Meggyőző, átgondolt kézikönyv a társadalmi és technológiai változáshoz, útmutató egy jobb, zöldebb, szebb holnapért ‒ amely, ha nagyon akarjuk, akár a mi világunk is lehet ‒, egyúttal rendkívül mulatságos thriller szaftos tétekkel, egyre pörgősebb fordulatokkal, és olyan karakterekkel, akik talán már most, törékeny jelenünkben is léteznek." ‒ Alastair Reynolds, a Napok háza és a Jelenések tere szerzője Idézetek a könyvből „Azon a napon, amikor véget ért a világ, Lenk Sketlish, a Fantail közösségi hálózat alapító-vezérigazgatója egy különleges természeti szépségű helyen ült a vörösfenyők alatt hajnalhasadáskor, és a köldökéből próbált lélegezni.” „Egy életre megtanulta, hogy nem bízhat másokban. Csak akkor lesz biztonságban, ha elég független marad a túléléshez. A baráti közeledésekről bármikor kiderülhet, hogy csak manőverezés az egész valami kocsi hátsó ülésén egy csapat felcserélhető, röhögő fiatalember részéről, akik addig lökdösik, amíg egy utolsó piszkos megmozdulással ki nem taszítják a levegőbe.” „– Két főt hozhatsz magaddal. De hagyják hátra a telefonjaikat, rendben? Az összes kütyüt. Mondd, hogy vakációra mentek. Mondd, hogy én vettelek rá, és gyűlölsz engem. Oké?” „Valahol a világban egy eddig épphogy uralt helyzet kezdett teljesen kicsúszni az irányítás alól. Láncreakció. Egy tigris ólálkodott a dzsungelben.” „Amikor becsapódtak a lövedékek két televízióba és a Zhen mellett álló turistába, Zhen a valóságban nem alkalmazta sem a verbális számbavétel stratégiáját a félelme leküzdésére, sem a 4-7-8 légzéstechnikát. Csak a saját hülye hangját hallotta a fejében: lehet, hogy be fogsz pisilni.”  „– Az egész világ rá van kötve az időjárás-megfigyelési rendszerre. A drónrajok egy-egy zónát felügyelnek, de szükség esetén nagyobb csoportokat is alkothatnak. Szemerkélést állíthatunk elő a tájfunokból. Ha pedig arra van szükség, hogy eső essen a tiszta kék égből... Selah megnyomott egy gombot az alkarján lévő kijelzőn. Majd színpadiasan elővett egy Anvil márkájú esernyőt, és feltartotta a feje fölé. A meghívott vendégek mosolyogva pillantottak fel. Azúrkéken szikrázott a londoni égbolt ezen a kristálytiszta januári délelőttön. Aztán megcsillant a levegő, és tompa morajlást lehetett hallani. Hunyorítva jól látszott, ahogy a porszemek gömbszerű alakzattá állnak össze magasan a konferenciaközpont fölött. – Nézzék! – kiáltott fel valaki, és az égre mutatott, mint valami bibliai próféta. Egy felhő volt kialakulóban. Először kicsi volt, aztán sötét felleggé dagadt a horizonton, és egyre sebesebben közeledett az épület felé.” „– Mindenkinek világos, hogy mire kell nekik a technika, ugye? Köze sincs az egésznek a segítségnyújtáshoz. A saját bunkerjeikhez kell a cucc. Irányítani tudják az időjárást. Hogy bármi történik is a világban, náluk mindig legyen eső, ha kell, és mindig süssön nekik a nap, ha kell. Bárhol vannak is. És bármi történjék is velünk, többiekkel. – Nyilván – mondta Selah Nommik. – Ezek fegyvert csináltak az időjárásból – tette hozzá Badger Bywater.  – Ne itt – mondta Martha, aki mindig félre tudta tenni az érzéseit, mindig el tudta leplezni, hogy magányos, és mindig képes volt a józan belátásra. Ez volt az utolsó alkalom az apokalipszis előtt, hogy ez a négy ember megmutatta magát a nyilvánosságnak.” „– Milyen jövő ez? – merengett Marius. – Én is biztonságban cellámban, te is biztonságban celládban. Mindenki biztonságban, se beszéd, se vidámság, se szex. Individualizmus. – Van ebben azért logika – felelte Zhen. – A túlélésre törekvők célja, hogy életben maradjanak. Fogadok, hogy Nommik magával hozza majd a top embereit, akik eleve ismerik egymást. De ha valami váratlan fenyegetés üti fel a fejét... szeretnék azt izolálni. – Ez hely sírkamra – mondta Marius. – Gyászold el magad, már úgyis halott vagy.” „Amit biztosan tudtak: eddig négyen voltak, most már csak hárman maradtak. Körbeülték a tábortüzet, egy percre sem akartak megválni a melegtől és a fénytől. Mindnyájan szkafanderben voltak.”

Van kiút a bántalmazás traumájából, Amber Smith regénye megmutatja, merre

 Amber Smith: 

Amilyen akkor voltam

„Miért nem fogtam fel, hogy valami nincs rendjén – rohadtul nincs rendjén –, amikor megéreztem a matrac süppedését a súlya alatt.”

Van kiút a bántalmazás traumájából, Amber Smith regénye megmutatja, merre

Megjelenés: március 12.
Fordító: Kéri Andrea
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, élgrafikás, 368 oldal

Leírás

Amber Smith túlélőként sajnos sokat tud a fizikai és szexuális bántalmazásról. Részben ennek hatására vált íróvá. Eddigi legismertebb és legtöbbet hivatkozott regényében, az Amilyen akkor voltamban a tizennégy éves Edent megerőszakolja a bátyja legjobb barátja, aki egyben az iskolájuk egyik népszerű alakja. Edent megbénítja a sokk; szégyenében képtelen elmondani, hogy mi történt vele. Eltemeti addigi énjét, és nemsokára egy önpusztító spirálban találja magát, ahol nehéz bízni másokban, kötődni másokhoz, vagy segítséget kérni.

Az Amilyen akkor voltam feltárja a trauma által ejtett mély sebeket, és megmutatja egy fiatal lány erejét, aki megküzd a kamaszkor csalódásaival és elviselhetetlen fájdalmaival, az első szerelemmel és az első szívfájdalommal, a megszakadt és újraélesztett barátságokkal, miközben megtanulja elfogadni a túlélés erejét, amelyről nem is tudta, hogy ott rejtőzik a szívében.

Az eredetileg 2016-ban megjelent regény mára kultikus hatású, komoly témája ellenére lebilincselő történetmeséléssel bír, melynek során az olvasó az utolsó oldalig szurkol Edennek. A kötet mostanra majdnem 100 milliós TikTok eléréssel rendelkezik, és mindmáig sokszor visszakerül az eladási listákra. Ráadásul Smith megírta hozzá a várva várt folytatást tavaly.

Kiemelt fontossága miatt különleges megjelenést is kap: az Amilyen akkor voltam a hagyományos kiadás mellett előrendelhető limitált, élgrafikás kiadással is. Ebből kevés készül és picit többe kerül, de úgy éreztük, hogy ez a történet megérdemli, hogy elérhető legyen ilyen ritkább formában is.

Fülszöveg

Eden ​legszívesebben visszamenne az időben. Arra a bizonyos napra. Hogy mindent másképp csináljon: ne nevessen a srác poénjain, kerülje a pillantásait az este folyamán, és mindenképpen zárja be a hálószobája ajtaját.

A szóban forgó éjszakán ugyanis Edent a bátyja legjobb barátja megerőszakolta, a lány világa pedig összeomlott. Ami egykor egyszerű volt, most komplikálttá válik. Amit Eden egykor szeretett – akit egykor szeretett –, most gyűlöli. Amit egykor igaznak vélt, abból most hazugság lett. Már semminek sincs értelme, és bár Eden tudja, hogy el kellene mondania valakinek a történteket, nem képes rá. Ezért inkább eltemeti. Azzal az emberrel együtt, aki valaha volt.

Amber Smith provokatív bemutatkozó regénye feltárja a trauma által ejtett mély sebeket, és megmutatja egy fiatal lány erejét, aki megküzd a kamaszkor csalódásaival és elviselhetetlen fájdalmaival, az első szerelemmel és az első szívfájdalommal, a megszakadt és újraélesztett barátságokkal, miközben megtanulja elfogadni a túlélés erejét, amelyről nem is tudta, hogy ott rejtőzik a szívében.

A szerzőről

Amber Smith az Amilyen akkor voltam és Amilyen most vagyok című New York Times Bestseller-regények szerzője. Buffalóban nőtt fel, jelenleg Charlotte-ban él a feleségével menhelyről örökbefogadott kutyák és macskák egyre nagyobb társaságában. Festőművész képzésen szerezte a diplomáját, és az írás mellett régóta kiáll a mentális egészségre való odafigyelés és az LMBTQ+ emberek egyenlősége mellett, valamint a nemi alapú erőszak ellen. Könyvei célja, hogy párbeszédet kezdeményezzenek és változást érjenek el e témákban.

Részlet a kötetből

„Sok mindent nem tudok. Nem tudom, miért nem hallottam az ajtó csukódását. Egyáltalán mi a francért nem zártam be az átkozott ajtót. Miért nem fogtam fel, hogy valami nincs rendjén – rohadtul nincs rendjén –, amikor megéreztem a matrac süppedését a súlya alatt. Miért nem sikítottam, amikor kinyitottam a szemem, és megpillantottam, ahogy bemászik a takaróm alá. Miért nem próbáltam küzdeni ellene, amikor még volt rá esélyem.

Nem tudom, meddig feküdtem ott utána azt mondogatva magamnak: szorosan hunyd le a szemed, és próbáld meg, könyörgöm, csak próbáld meg elfelejteni. Próbálj meg kizárni minden rosszat, mindent, amiről úgy érzed, soha többé nem gyógyulhatsz fel belőle. Ne törődj az ízzel, amit a szádban hagyott, a lepedő ragacsos nedvességével, a combodba sugárzó tűzzel, a gyomorforgató fájdalommal; ezzel a golyóval, ami átszakított, és valahogy a gyomrodba fúródott. Nem, nem sírhatsz. Mert nincs miért sírnod. Hiszen ez csupán egy álom volt, egy rossz álom – egy rémálom. Nem történt meg. Nem történt meg. Nem történt meg. Folyton ez jár a fejemben: NemTörténtMegNemTörténtMegNemTörténtMeg. Ismételd, ismételd, ismételd! Akár egy mantrát. Akár egy imát.

Akkor még nem tudtam, hogy ezek az elmémben felvillanó képek – egy film valaki másról, valahol máshol – soha nem tűnnek el, folyamatosan pörögnek majd a fejemben, örökre kísérteni fognak. Újra lehunyom a szemem, de csak azt látom, azt érzem, azt hallom: a bőrét, a karját, a lábát, a kezét, ami túl erősen markol, a leheletét magamon, ahogy izmok feszülnek, csontok ropognak, a testem megtörik, én pedig egyre gyengülök, elhalványulok. Ezek az érzések… nincs más, csak ez.

Fogalmam sincs, hány óra telik el, mire a szokásos vasárnap reggeli lármára riadok: a tűzhelyen csörömpölő edények és serpenyők hangjára. Az ajtó alatt ételszag kúszik be: szalonna, palacsinta, anya kávéja. A tévé hangjai: napközben hidegfront vonul át felettünk, viharok várhatók; apa időjárás-jelentése. A mosogatógép morajlása. A kerge kutya az utca túloldalán csahol, mint mindig, valószínűleg a semmire. Aztán ott a kosárlabda szinte észrevehetetlen, ütemes pattogása a harmatos aszfalton, lábak csoszogása és cipők nyikorgása a felhajtón. A mi szerencsétlen, álmos külvárosunk, mint minden más szerencsétlen, álmos külváros lassan, kótyagosan ébred, saját jelentéktelenségéről mit sem sejtve, csak még egy szombatot kívánva, rettegve a házimunkától, a templomtól, az elintéznivalóktól és a hétfő reggeltől. Az élet zajlik, csak úgy megtörténik, megy tovább, mint mindig. Normálisan. És nem tudok szabadulni a tudattól: akár felébredek, akár nem, minden folytatódik. Elborzaszt ez a normalitás."

Agave Könyvek