A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Diabolika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Diabolika. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 7., péntek

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Szilágyi Heléna - ("Egy olyan világot akartam teremteni, ami mindent magába olvaszt a régiekből, mégis teljesen eltér az eddigi fantasy univerzumoktól. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Szilágyi Heléna írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek tavaly jelent meg a Diabolika c. regénye, és megjelent a Reménysugár c. könyve is, amely a LittleFox Kiadó oldalán előrendelhető. Íme az interjú, fogadjátok szeretettel!


Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Budapesten születtem, de éltem már Szegeden és most költözök Székesfehérvárra. Szakmámat tekintve gyermekpszichológus és grafikus vagyok. Imádom az állatokat és a kávét, az írás pedig a lelki egyensúlyom egyik fontos sarokköve.

A Diabolika és Reménysugár c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A Diabolika sztoriját inkább a popkulturális élményeim táplálták: a filmek, amiket néztem, a könyvek, amiket olvastam. Egy olyan világot akartam teremteni, ami mindent magába olvaszt a régiekből, mégis teljesen eltér az eddigi fantasy univerzumoktól. Egyetem alatt írtam meg, de ezt követően 2019-ben a Trivium Egyesület regényíró szemináriumán csiszolgattam.

Forrás: Szilágyi Heléna alkotói oldala 

A Reménysugárnak régebbre nyúlik vissza a története. Annyi idős voltam, mint a regény főszereplője, amikor nekiálltam a kéziratnak. Én is éppen egy mélyebb időszakomat éltem. Pár hónap alatt befejeztem az első piszkozatot, majd évekre félretettem. Aztán felvettek pszichológia szakra, ahol új ismereteket szereztem, amivel árnyalhattam a depresszióról és az öngyilkosságról nyújtott benyomást, leírásokat. Miután lediplomáztam, iskolapszichológusként kezdtem el dolgozni, ahol az iskolában végzett munkáról és bullyingról tudtam meg többet. És egészem tavalyig folyamatosan bővíthettem, javítgattam újabb ismereteim, szakmai tapasztalataim fényében.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Újabb történeteim inkább sci-fi és fantasy zsánerűek, de tizen-huszonéves koromban több realista történetet is írtam, amelyek közül az Ahol a part szakad és az Utazás a múltba már meg is jelent pár évvel ezelőtt.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Amíg nem tudtam írni, addig rajzolással szórakoztattam magam, meg újabbnál újabb történetek kitalálásával az óvodai délutáni alvásidő helyett. És amint elsajátítottam az írás készségét, nekiálltam kezdetben állatmeséket, majd ifjúsági történeteket írni. Első befejezett történetem egy kóbor kutyáról szólt, aki megpróbál barátokra találni és kialakítani a saját falkáját.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Mindenfélében kipróbáltam már magam ideig-óráig, de jelenleg a fantasy áll hozzám a legközelebb, a legtávolabb pedig a történelmi regények, mert azokat túl nagy falatnak érzem. Több realista ifjúsági és romantikus, fantasy és sci-fi írásom vár megjelenésre.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Sikerélmény és hatalmas öröm, mert szeretem befejezni azokat a dolgokat, amiket elkezdek. Ám borzalmasan nagy hiányérzetet is okoz, nem egyszer el is sírtam magam egy-egy történet végén, amibe túlságosan belevonódtam. Amikor először lépsz be egy történetbe, amikor megteremtesz egy világot és annak a szereplőit, az megismételhetetlen élmény. Az utómunkák során a szerző már másként áll hozzá a művéhez.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Számomra mesterkéltnek tűnt, hogy álnéven jelentessem meg a műveimet. Ez nem azt jelenti, hogy elítélném, vagy nem érteném meg azokat, akik álnév alatt publikálnak. Valahogy úgy érzem, az írás annyira szerves része a lényemnek, hogy nincs értelme titkolni, vagy takargatni, ki áll a történetek mögött.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Az első megjelent regényem az Ahol a part szakad volt. Sokáig próbálkoztam és a mai napig próbálkozok hagyományos kiadóknál a még nem publikált műveimmel, így számomra csak félsiker volt az első megjelenés élménye. A Colorcom Kiadó ugyan nem kért anyagi hozzájárulást a két első kéziratom megjelentetéséhez, de mivel magánkiadó, csak kis példányszámban jelentek meg ezek az írásaim és a marketing, értékesítés rám maradt. Azt mindenesetre nagyon élveztem, hogy borítót én tervezhettem meg, és az a pillanat, amikor az ember készben tarthatja a saját alkotását… feledhetetlen. De azok közül, akik szeretnek olvasni, ki nem imádja a friss könyv illatát? Főleg, ha az a sajátja!

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Az ihlet, az új ötletek általában váratlanul rohannak meg, az új történetnek is akkor szoktam nekiülni, ha túlbuzog bennem és papírra, monitorra kívánkozik. Viszont egy hosszabb történet cselekményeinek láncolata és a világteremtés tudatos tervezést kíván.

Forrás: Szilágyi Heléna alkotói oldala

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

A Diabolikában az egyik kedvenc jelenetem, amikor Keján vérfarkasként megküzd Nadinnal, és a végén Édua csitítja le. A másik pedig Asmodeus és Míra zuhanyzós jelenete. A Reménysugárban a házibulin játszódó erkélyes jelenet, illetve az a pillanat volt a favorit számomra, amikor Hajnal asztma-rohamot kap és kirohan az iskolaudvarra.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Mindig más, ez lehet akár a híradó, egy történet, egy mindennapos pillanat, bármi. Nincs recept.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Régen a legjobb barátnőim voltak a tesztolvasóim, akiknek napról-napra vittem a kis vonalas füzetemet és a tanórák közötti szünetekben elolvasták az előző délután írt új részeket. Gimi alatt általában inkább magamnak írtam, csak egyetlen barátnőm volt, akiben annyira megbíztam, hogy odaadtam neki a friss irományaimat. Aktuálisan úgy szokott működni a dolog, hogy felkérek 2-3 író vagy béta ismerősömet, és nekik átküldök pár részt a történetből, és ha tetszik nekik, érdekli őket és tovább is olvasnák, akkor a javaslataikat beleépítve a történetbe javítom, módosítom a kéziratot. Ez néha még az írás folyamata alatt megtörténik, de gyakoribb az, hogy utólag, amikor már pihentettem pár hónapot, vagy évet azt a kéziratot, azután küldöm el a bétaolvasóknak.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Változóan. Van, aki örült és büszke volt, volt, akit hidegen hagyott, vagy szkeptikusan fogadta.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén

Idén több novellám fog megjelenni a C&H projects jóvoltából, már zajlanak a szerkesztési munkálatok. Az egyik történet a Diabolika világában játszódik és halloweenre várható, a másik egy mitológiára épülő romantikus fantasy, ami valamikor november-december táján fog megjelenni. És jövőre is vannak már terveim, megjelenési lehetőségeim, szóval bőszen gyártom az olvasnivalót. 

 Könyveket itt szerezhetitek be:

Szilágyi Heléna alkotói oldala

LittleFox Kiadó