Ismerjük meg közelebbről a fantasy írókat! - Amanda Black ("Szerintem nagyon is hihető, hogy vannak ezen a bolygón a vámpírok, napjainkban simán létezhetnek köztünk, csak nyilván sose akkor, mikor látni lehetne őket. Hiszen megannyi folklórban szerepelnek!")

Ismerjük meg közelebbről a fantasy írókat! Rovatomban Amanda Black írónővel beszélgettem, aki egy számomra kedvenc műfajból ír regényt, a vámpírokról. Eddig két regényt lehet olvasni tőle Minden Vámpírok Atyja és Az Örökkévalók Ura címmel. Kíváncsian várom e két könyvre, hisz nekem is kedvencem a vámpírok. Jelenleg e-könyv formában lehet beszerezni.

Kérlek, kicsit mesélj magadról. Mióta írsz? Hogyan kezdődött az írás?

Amy vagyok, jelenleg 35 éves, és Budapesten élek, valamint állami szervnél dolgozom, mint kiadványszerkesztő. Ez azért is jelentős, mert így magam tudom a saját könyveim gondozását is végezni.

Az írás 11 éves koromban környékezett meg, akkor már volt egy 112 oldalas regényem, ami sajnos elveszett, mikor az akkori winchesterem meghalt. Még nem voltak akkoriban elérhetőek a felhőszolgáltatások, így kénytelen leszek majd újraírni, ha a történetem odaér. Egy klasszikus „mentsük meg a királylányt” sémára épült, nagyon szerettem egyébként. De, mindenképpen szeretném befejezni, mert emlékszem, egy nagyon izgalmas résznél veszett el.

Miért pont fantasy, illetve vámpírok?

Valamilyen misztikus oknál fogva számomra mindig is a kedvenceim közé tartoztak a megmagyarázhatatlan dolgok, és a vámpírok élen jártak ezzel. Akkoriban még nem ismertem Bram Stoker Drakuláját, meg úgy egyáltalán semmilyen vámpírt sem. De az elveszett 112 oldalas regényem mellett volt egy fantasy trilógiám, ami egy szigeten játszódott, elfekkel, varázslókkal, és akkor a gonosz oldalra raktam a vámpírokat. Ennek a trilógiának mai napig megvan az első befejezett része, de annyira gyermeteg még, hogy egy ráncfelvarrás nagyon jól állna neki, ha elengednének a vérszívóim. Ezt úgy értem, hogy modernizálnám, jobban ráfeküdnék a karakterek kidolgozására, mert már ott sem csak két fővel dolgoztam, hanem 14-gyel. Emlékszem, még térképet is rajzoltam a világról.

Szerintem nagyon is hihető, hogy vannak ezen a bolygón a vámpírok, napjainkban simán létezhetnek köztünk, csak nyilván sose akkor, mikor látni lehetne őket. Hiszen megannyi folklórban szerepelnek!

Igazából Darren Shan, később pedig J. R. Ward vitt ebbe a vonalba, és ha még hozzáveszük Bram Stokert és Edgar Allan Poe-t, akkor lehet tudni mire lehet számítani.

Olvastam az instán, hogy négy új címet lelepleztél le, mesélnél róla? Mikorra várhatóak?

Egymásra épülő kötetekről van szó, így szerintem érdemes ismerni az előzőeket is. Évente két könyvben gondolkodom, így ők 2026-2027-ben esedékesek, attól függően, hogy mennyi időt fog elvenni, ha tényleg hozzálátok majd a Drakuláról szóló regényhez. Az nem titok, hogy elég sokat tudok a történelemben élt III. Vlad Ţepeş-ről, akinek a legendák szerint nincs meg a teste. Mi sem kell egy írónak, tudod... Ahogy írtam a vázlatokat róla, annyi szál, annyi történet indul még tőle, hogy két részre kellett bontanom az övét, így a Karóbahúzó bosszúja (The Impaler’s Vengeance) igazából már a második felvonása lesz. A sorrend tetszőleges egyébként, de azt tudom, hogy róla az első rész jövőre szerepel a terveim között.

Rögtön utána tervezem A megváltott lélek (The Redeemed Soul) kötetet, amiben olasz vidékre utazunk, és ennél több spoilert nem szeretnék róla közölni, mert erről a karakterről egyre többen mondják, hogy kíváncsiak a történetére, és én sem szerettem volna olyan sokáig szenvedni, hagyni.

Bár még címe nincsen, azért se került fel, de a 6. részben lesz valaki, akinek itt a 7. részben fogom kidolgozni a történetét, mert ez eddigi cselekményei összeértek annyira, hogy megéri időt fordítani rá. És lehet hozni majd a vikinges témákat újfent.

A többinek ugyan van már címe, de még pontos helyet nem tudok, hogy hányadikként jönne a sorban. Az Elszabadult bestia (The Unleashed Beast) az egy első kötetben felbukkant karakterről szól, már elég szépen alakul a kézirata, míg a Kiválasztott köteléke (The Chosen One’s Bond) utat nyit egy nagyobb és összetettebb réteg felé, mert nekik konkrétan mindkét félre értelmezhető lesz a cím.

Van kedvenc karaktered, történeted a könyvedben?

Gyerekeimként szeretem őket, mindegyik fontos számomra, na. Nagyon nehéz választani. Talán a Hóhért tudnám kiemelni, aki mellékszereplőként indult, és nemrég érte el azt a státuszt, hogy egy eredetileg röghöz kötött ötletemet elkezdte felrúgni, hogy az neki nem tetszik. És hajlok afelé, hogy engedjek neki, de akkor nagyon sok minden másképp fog alakulni.

Egy fantasy történetet, világot felépíteni mi szükséges? Mennyire kell behatóan tudni erről a zsánerről, ha valaki bele akar fogni.

Lehet hülyeségeket írni a vámpírokról, mint például, hogy csillognak. Azt mai napig nem tudom elfogadni, és nem is fogom. Az nekem nem vámpír, az tündér maximum. De a tündérek is kikérik maguknak. Főleg az újabb fajták, akiket személy szerint én nagyon szeretek.

Nyilván némi ismeret kell, hogy vért isznak, nem bírják a napot, de kb. ennyi a közös az összes vámpírban, mert utána világonként eltérő. Ha olvastál már más vámpíros könyveket, akkor ott is észreveszed a hasonlóságokat, de azt nem lehet mondani, hogy unalmasak.

Milyen érzés fantasy világot felépíteni? Mennyire nehéz?

Piszkosul nehéz, főleg mivel én szeretek korhű maradni. Nyilván tudtam, mit akarok írni, miben szeretnék változtatni a megszokott vámpír témájú könyvekben, mert tényleg elég sok van belőlük. De hiszek benne, hogy ezzel egy újat mutattam az óceánban.

Szereplőket, hogyan, miként találod ki? Vázlatokat készítesz hozzá?

Vázlatkönyvem van a komplett világról, három nagy részre osztódik, úgyhogy igen, vannak vázlataim. Könyvenként. És úgy vagyok bele, hogy ami a végleges változatába kerül az InDesignban, az a szentírás, ahhoz már nem nyúlhatok.

Van kedvenc fantasy könyved?

Erre a kérdésre senki sincs felkészülve, mert elég sok. De ha meg kell említeni, akkor nyilván a Gyűrűk ura, a Fekete Tőr Testvériség és a Tüskék és rózsák udvara, de nagyon sok dark romance könyvet olvastam.

Ha valaki elkezdene fantasy történetet írni, mit tanácsolsz? Hogyan induljon el?

Mindenképpen a témaköréhez legközelebb eső zsánerben kell olvasni először.

Gondoltál arra, hogy fantasy zsáner mellett, mást is kipróbáld?

Egyszer megpróbáltam egy sima romantikus regényt írni, de csakhamar eluntam magam, és a végén belekerültek a vámpírok. Olyan hétköznapi lett volna, és bőven elég az, ami naponta körülvesz minket, legalább regényben ne legyen olyan, ami megtalálható a lapokon kívül is.

A borítók szuperek, ki álmodta meg? Hogyan jön létre a borítók?

Én, és mesterséges intelligencia. De így legalább a borítón szereplő férfiak megközelítőleg hasonlítanak azokra, akik a fejemben vannak. Mert amúgy mindenkinek megvan a maga faceclaimje, vagyis, hogy ki lehetne a tökéletes színésze, ha nem is színész éppen az illető. Vannak köztük ismert nevek is, meg ismeretlenek is, de tudod, az Instagram nagyszerű oldal ilyen téren. Még mielőtt Areh könyvét elkezdtem volna megírni, pont az előtte levő hetekben fejeztem be a tablót, amin mindenki szerepel. Addig egyszerűen képtelen voltam írni. Sokkal jobban látom így a karaktereket, hogy látok igazi arcot hozzá.

Akik esetleg nem ismerik a fantasy világot, miben más a többi zsánertől?

Szabadabb, nincsenek röghöz kötések, és csak a saját törvényeinek felel meg. Pont ezért kezdtem írni, mert itt a saját törvényeim érvényesek.

Mit tanácsolsz annak, aki esetleg fantasy történetet szeretne írni?

Olvass, olvass, olvass. Nézelődj, kutakodj, beszélgess, ötletelj, vázlatolj.

Amanda Black instagram oldala

Ismerjük meg közelebbről a fantasy írókat! Mona Matthews - ("Szeretek elkalandozni a miénktől eltérő világokba, kiszakadni a hétköznapokból, vagy egyszerűen csak álmodozni…")

Ismerjük meg közelebbről a fantasy írókat! rovatomat Mona Matthews írónővel készítettem az interjút. Köszönöm, hogy lehetőségen adódott interjút készíteni az írónővel. Mona Matthews-nak egy fantasy regénye jelent meg az Immortalis címmel, NewLine Kiadó gondozásában. Köszönöm az írónőnek a lehetőséget.

 

Kérlek, kicsit mesélj magadról. Mióta írsz? Hogyan kezdődött az írás?

Stephanie Meyer Alkonyata nagy hatással volt rám, így körülbelül 2011 tájékán ebben a zsánerben kezdtem el novellákat írni.

Miért pont fantasy?

Elsősorban fantasy, de megjelent már két naplóregényem is.

Szeretek elkalandozni a miénktől eltérő világokba, kiszakadni a hétköznapokból, vagy egyszerűen csak álmodozni…

A könyveknek, amiket olvasok a 90%-a is ebbe a zsánerbe esik. De nyilván más műfajú könyveket is a kezembe veszek. Ha magyar szerzőről van szó, akkor pedig nem válogatok a műfajban. Bármi jöhet.

Van kedvenc karaktered, történeted a könyvedben?

Ha a fantasyt vesszük, akkor természetesen a főszereplők a kedvenceim, de a naplóregényekben sincs másképp.

Egy fantasy történetet, világot felépíteni mi szükséges? Mennyire kell behatóan tudni erről a zsánerről, ha valaki bele akar fogni.

Mivel én urban fantasyt írok, ezért nincs szükség különösebb világépítésre, mivel a történet a mi világunkban játszódik. Általában amerikai helyszíneket választok, és alaposan utánanézek az ottani dolgoknak. Sokszor használok létező helyszíneket. Ha utaznak a szereplők, akkor megnézem, hogy autóval vagy repülővel nagyjából meddig tart az út, hogy ne írjak valótlant.

Amúgy mindenképp kell egy jó adag fantázia ehhez a zsánerhez.

Milyen érzés fantasy világot felépiteni? Mennyire nehéz?

Ahogy már említettem, az én történeteim valós helyeken játszódnak, ezért nem olyan nehéz felépíteni, mint egy high vagy portál fantasyt.

Szereplőket, hogyan, miként találod ki? Vázlatokat készítesz hozzá?

A történet kezdetén automatikusan jönnek a szereplők, van egy alap képem róluk, aztán készítek nekik egy karakterlapot, amiben kidolgozom őket.

Van kedvenc fantasy könyved?

Ó, igen! Nagyon sok. Inkább a kedvenc írónőimet nevezném meg: Jennifer L. Armentrout, Julie Kagawa, Cassandra Clare, Sarah J. Maas…

Ha valaki elkezdenefantasy történetet írni, mit tanácsolsz? Hogyan induljon el?

Olvass, olvass, olvass… Lehetőleg abban a zsánerben, amit írni akarsz. (Néha filmekből vagy sorozatokból is jöhet az ihlet.)

Akik esetleg nem ismerik a fantasy világot, miben más a többi zsánertől?

Ez egy elképzelt világ, nincs köze a valósághoz, de a szereplők tulajdonságai, érzései élethűek lehetnek.

Jövőben is fantasy zsánerben fogsz alkotni? Ha igen miről szól?

Mindenképpen, de nem kizárólag.

Kettő fantasy kéziratom lapul a fiókban. Egyébként megjegyezném, hogy standalone, azaz egyrészes történeteket írok.

Nemrég kiléptem a komfortzónámból, és egy romantikus műfajú történetbe kezdtem. Bevallom, egy film adott ihletet hozzá.

Köszönöm az interjút!

Én köszönöm

Mona Matthews írói oldala

Ismerjük meg közelebbről a fantasy írókat! Bali Brighton -("Hogy miként találom ki? Kinyitok a fejemben egy specifikus tulajdonságokkal felcímkézett kinder tojást, és meglátom, mi van benne.")

Ismerjük meg közelebbről a fantasy írókat! Rovatomat Bali Brighton írónővel folytatom. Köszönöm, hogy újra készíthetek veled interjút Bali Brighton, egyszer már készült, akkor még a sorozat első része jelent meg az Arronia-Az elveszett bölcs címmel. Mostanra már a második kötet is megjelent az Arronia - És az elveszett esszenciárium titka, amit ezúton is szeretnék megköszönni a könyved.

Kérlek, kicsit mesélj magadról. Mióta írsz? Hogyan kezdődött az írás?

Szia, Ági! Én is szeretném megköszönni az ismételt megkeresést. Debrecenben nőttem fel, és a szüleim nyitottságának köszönhetően gyerekkoromban mindenféle hobbit kipróbálhattam, ami csak eszembe jutott. Évekig jégkorcsolyáztam, rajzoltam és gitároztam. Végül szakmámat tekintve biológus lettem, és most folytatom a tanulmányaimat a Gyógyszerésztudományi karon, ahol onkológiai kutatással fogok foglalkozni az elkövetkezendő években. Messze áll az írástól, tudom, de nálam a kreativitás és a tudomány az elválaszthatatlan két felemet képezi. Írni tizenkétéves koromban kezdtem, akkor legalább három évig foglalkoztam ilyen-olyan történetek megírásával, de a rengeteg hobbim mellett végül háttérbe szorult. Néhanapján ismét felbukkant az életemben, de abban a tudatban tettem mindig félre, hogy ha elég érettnek érzem majd magam az írástechnikák megértéséhez, illetve lesz elég időm, akkor majd belefogok valami nagyobb volumenű dologba. Ez lett az Arronia, aminek az első gondolata már közel tíz éve, hogy megszületett a fejemben, de 2021. január óta foglalkozom igazán az írással.

Miért pont fantasy?

Mindig is érdekelt, hogy mi található az érzékelhető és ismert világon túl, és hogy milyen lehetséges elméletek léteznek. A fantasy-történeteket amolyan szórakoztató elméleteknek tekintem, és lehet, hogy nem feltétlen tudományos, de mindenképp kreatív és természetesen nem evilági. Leegyszerűsítve: szeretem megismerni az ismeretlent.
Ebből fakadóan egyébként a sci-fi is nagy kedvencem.

Valahol olvastam, hogy négy részes lesz a könyved, jól tudom? Mesélnél róla?

Eredetileg háromkötetes trilógiát terveztem, de amikor először küldtem kéziratot a szerkesztőimnek, akkor ők olyan hosszúnak találták, hogy javasolták a szétszedését. Igazából ez az oka, amiért a második kötet az elsőhöz képest egy éven belül megjelent. Természetesen rengeteg kiegészíteni való és átszerkesztendő dolog akadt még benne, de a kétharmad kézirat már megvolt. Örülök, hogy így alakult, hiszen a négy elem használata a történetem alappillére, így passzolni fog hozzá a négy kötet.

Van kedvenc karaktered, történeted a könyvedben?

Én azt a tábort erősítem, akik szeretik a főszereplőjüket, de hiába kedvelem Ronit, néha sokkal izgalmasabb más karakterekről írni. Például Daemien jeleneteit pszichológiailag érdekesnek találom. Benne rengeteg feszültség gyűlt fel, és mivel szembemenő a motivációja, így néha még én sem tudom, hogyan fog reagálni egyes helyzetekre. Magát a karaktert viszont nem szeretem. Amikor pedig azt kérdezik, kit játszanék el szívesen, akkor azt felelem, hogy Moirát. Ő egy kívülálló, aki elszigetelve él, és titokban tartja a múltját és a származását. Amikor az ő jeleneteit írom, kicsit én is azt érzem, hogy nem ismerem.
Két kedvenc jelenetem a második kötetből született: az egyik, amikor Roni és Evon a yanusbogarakat nézi; a másik, amikor a végén Daemien megfenyegeti Ronit.
Az egyik egy lélekmelengető, a másik egy lélekszorító jelenet, de a kettősség – ahogy a kreatív és a tudományos oldalam is mutatja - mindig is jellemző volt rám.

Egy fantasy történetet, világot felépíteni mi szükséges? Mennyire kell behatóan tudni erről a zsánerről, ha valaki bele akar fogni.

Attól függ. Mivel létezik low fantasy és high fantasy is, így az előbbibe az is könnyedén belefoghat, aki nem szeretne egy teljes világot felépíteni. A fantasy történetekre jellemző szabályokat viszont mindkettő esetén be kell tartani. Elsősorban ügyelni kell, hogy következetesen kezeld a saját világodra jellemző szabályokat, és ne lépd át ilyen-olyan megmagyarázásokkal. Ettől nem fordulatos lesz a könyv, hanem illogikus. Például, ha a történet elején kijelented, hogy egy bizonyos karakternek nem szabad egy erőt használnia, mert belehal, akkor a végén ne legyen az, hogy valami csoda folytán mégis túlélte.
Személy szerint azt is fontosnak tartom, hogy ne legyen tele mindenféle fantasy lénnyel a világ. Például elég népszerű volt egy időben, hogy előszeretettel pakoltak bele vámpírokat, vérfarkasokat, boszorkányokat, de ha még ehhez bele írsz tündéreket, elfeket, törpéket, óriásokat, stb. az elveszi a fókuszt a lényegről, és egyszerűen túlzsúfolttá teszi a történetet. Abban az esetben működik, ha kifejezetten minél több lény bemutatása a cél. Illetve ha a legnépszerűbb Harry Potter esetet nézzük, akkor ott a fő szemszög a varázslókon van, és minden más csak mellékszál. Habár ez a mesés jellege miatt jobban elbírja a sokféle lényt. Vagy akár említhetném a Supernatural sorozatot is, ahol a vadászokon van a hangsúly az angyalok és démonok kapcsolatának bemutatása közben, minden más lény démoni jellegű és irtandónak tekintendő. Negatív példát nem szeretnék hozni, hogy ne húzzam le, és szerintem így is érthető a dolog.
Szerintem első sorban ezeket érdemes észben tartani a világépítésnél, ami a legelső dolog, amikor valaki fantasy történetbe kezd.

Milyen érzés fantasy világot felépíteni? Mennyire nehéz?

Itt mind a low fantasynek és a high fantasynek megvannak az előnyei és a hátrányai. Az előbbi esetében félig-meddig a való világban játszódnak az események, vagyis számításba kell venni a földi szabályokat a sajátjaid mellett, cserébe legalább már van kiindulópontod. Az utóbbi esetében nincs ilyen, ellenben nagyobb teret kapsz az alkotáshoz. Szerintem a legjobb példa erre, hogy a low fantasyegy színező, a high fantasy pedig egy üres papírlap.
A nehézsége nekem a képzelőerőn múlik, de ez fejleszthető.

Szereplőket, hogyan, miként találod ki? Vázlatokat készítesz hozzá?

A főbb karakterekhez eleinte készítettem vázlatot, leírtam a jellemzőjüket, a mottójukat, hogy miket szeretnek, mihez értenek és mihez nem, de hamar elhagytam. Amikor nekem megszületik egy karakter a fejemben, tudom egyből mindenkiről, hogy milyen. Interjút sosem írtam egy szereplőmmel sem, ezt legfeljebb szórakozásból tenném meg, nem azért, hogy megismerjem.
Hogy miként találom ki? Kinyitok a fejemben egy specifikus tulajdonságokkal felcímkézett kinder tojást, és meglátom, mi van benne.

Van kedvenc fantasy könyved?

A Percy Jackson könyvek szerettették meg velem az olvasást, ez is maradt a kedvencem. Pont Percy miatt szerettem volna, hogy Roni néhol humoros karakter legyen. De nagyon szeretem a Marsit is, amiben Mark szintén szeret viccelődni. Kedvelem az ilyen embereket/karaktereket.

Ha valaki elkezdene fantasy történetet írni, mit tanácsolsz? Hogyan induljon el?

Először döntsd el, hogy low, vagy high fantasyt szeretnél, és építsd fel a világot a szabályrendszerével. Ez csontvázként fog szolgálni egész végig.
Ha nem érzed magad kreatívnak, ajánlom, hogy egy hangulatkeltő zene mellett nézegess a világodba illő képeket az interneten. Javaslom a biztonságos helyen történő fel-alá járkálást is (lényegében a mozgást). Én válságos helyzetekben mindig így agyalom ki a cselekményt.
Olyan dolgokat is érdemes számításba venni, amiket először elvetnél, mert lehet, hogy később beillik majd valahova. Illetve vizsgálj meg már létező történeteket, hogy mit hogyan oldanak meg bennük. Bónuszként a klisének számító dolgok is felhasználhatók, amennyiben egyedi hozzá a körítés. Bárki bármit mond, szeretjük a kliséket, nem hiába jön össze a dráma után a szerelmespár, nem hiába küzd a jó a gonosz ellen, nem hiába derül ki, hogy egy halott szereplő mégis él, stb. Ezek nagyon alap példák, de lényegében itt is az egyedi körítés szabja meg, hogy mennyire lesz érdekes egy fordulat. Ez utóbbi bekezdés mondjuk minden zsánerre igaz, de én a fantasy történetem során hasznát vettem.

Gondoltál arra, hogy fantasy zsáner mellett, mást is kipróbáld?

Igen, de még nem érzem rá késznek magamat. Egy horrortörténet nagyon izgalmas lenne, de mivel nem olvastam sok horrorsztorit, így nem tudom, hogyan foghatnék hozzá. Mivel a thrillert is nagyon szeretem, egy battle royale történetben is kipróbálnám magamat, pedig abszolút békepárti ember vagyok.
Illetve a krimi, de ebbe mindenképp csempésznék egy pici mágiát. A történet nincs meg, de egy alapkoncepció már felvetődött bennem. Talán az elkövetkezendő tíz évben a többi tervem után megvalósítom.

A borító gyönyörűek. Ki álmodta meg? Hogyan jött létre ez a csodálatos borítók?

Köszönöm. Valójába a grafikusommal, Vajda Attilával közösen hoztuk össze, nagyrészt neki köszönhetően. Nem volt egyszerű menet, mert nem tudtam pontosan, mit akarok. Elküldtem a cselekményt Attilának, és ő visszaküldött néhány borítótervet. Elmondtam, mi tetszik, és mi nem, aztán végeláthatatlan újabb tervek, ötletek, és változtatások születtek, amiket ezen túl már nem részleteznék. Attila maximális türelemmel állt hozzám, javaslatokat is tett, közben kikértem az ismerőseim véleményét is, hogy ők melyiket vennék le szívesebben a polcról, és melyik mit sugall nekik. A végeredmény szerintem egyedi lett, és illik is a történethez.

Akik esetleg nem ismerik a fantasy világot, miben más a többi zsánertől?

Ez a legkreatívabb zsáner. Ennél fogva szélesíti az ember látókörét, és mozgásban tartja az agyat azáltal, hogy olyanokat láttat az olvasóval, amivel eddig még nem találkozott. Mindezt egy szórakoztató köntösbe burkolva.

Mit tanácsolsz annak, aki esetleg fantasy történetet szeretne írni?

Hogy legyen valami olyan egyediség a történetben, ami másra nem jellemző, és tartsd be a saját világod szabályait. Lehetsz fantáziadús, de ne ess túlzásba, nem kell mindent egy történetbe belezsúfolni. Mivel olyan dolgokat mutatunk be, amiket még nem feltétlen látott mindenki, ezért érzékeltesd is a dolgokat, ne csak láttasd. Az olvasó így könnyebben megérti, és általánosan igaz, hogy minden érzékszervre érdemes hatni. Ezt egyébként én is folyamatosan gyakorlom még.
Végezetül: ne sajnáld a szereplőidet, ettől lesz plasztikus a személyisége. Egy tökéletes karakter, akinek nincs semmi külső és belső hibája, és nem történik vele soha semmi rossz unalmas, és egyáltalán nem hiteles. Ezt sajnos én is a saját káromon tanultam meg, de így lehetőségem nyílt, hogy az Arronia harmadik kötetében megváltoztassak egy szereplőt, aki eredetileg túl tökéletes volt. Most már nem az, ellenben különösképpen érdekes lesz.

Ági, köszönöm az interjút, és hogy ilyen lelkesen támogatod a magyar íróközösséget!

Én köszönöm, hogy vállaltad. További sok sikert kívánok!

Bali Brighton írói oldala