Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem az írónőt E.M. Miller, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek megjelent A Szövetség I. ( A vírus) címmel és a Bandi Farkas történetei mesekönyve, ami Book Dreams Kiadó oldalán lehet megrendelni.
Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.
Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Tolna megyében élek és egy fogyatékkal élők otthonában dolgozom fejlesztő foglalkoztatóként közel 7 éve. Az írás mellett szeretek olvasni, kirándulni. Szeretem az édességet, a különböző illatgyertyákat. van egy aranyos, rosszcsont cicám.
Szövetség I. című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
A Szövetség I. A vírus című könyvemet 2015-ben kezdtem el írni. Egyszerűen kipattant a fejemből miután rátaláltam arra a kis irományra, ami 2012 decemberében íródott a Maja naptár szerinti december 21-én bekövetkező világvégével kapcsolatban írtak, és úgy voltam vele muszáj elkezdenem megírnom. Arra sosem gondoltam, hogy öt év múlva pont egy világjárvány közepén fog megjelenni és majdnem beletrafálok a közepébe. Mivel sci-fi , így sok kutatómunkát igényelt, mivel a történetemben szereplő idegen fajok nem kitaláltak, hanem „valósak”, éppúgy, mint a csillagrendszerek, ahol esetleg élhetnek értelmes lények. Az idegen lények neveit sem én találtam ki (kivéve egy-kettőt), hanem egy adott csillagrendszer, bolygó neveit kapták. Kivéve a második részében megjelenő Reptiliánok vezérének a neve Konteón, ami a szó szoros értelmében összeesküvést jelent. Mivel a történetem világvégével kapcsolatos dolgokat dolgoz fel sci-fi történetbe íródva, így a különböző, erre vonatkozó jóslatokat, összeesküvés-elméleteket is át kellett tanulmányoznom, éppúgy, mint az Illuminátusokat vagy a Szabadkőművesség felépítését, páholyait és felavatási szakaszait. Arra nem emlékszem pontosan, hogy mennyi ideig tartott megírnom. De ha jól emlékszem, valamikor 2017 második felében fejeztem be. Általában egy – egy történetemet két évig biztosan, hogy írom.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
Vannak történeteim, amiben megjelenik a fantázia, de én igyekszem a valóságot, valós helyzeteket belevinni a történeteimbe. Lásd A szövetség. De a misztikustörténeteim azok mind a fantáziavilágába kalauzolják el az olvasót.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Alsós koromban minden nyáron teleírtam egy füzetet a nyaralási emlékeimmel. Középiskolában verseket írtam, főiskola egyik vizsgaidőszakában kezdtem el írni egy krimiszerűséget. Pár oldal lett. De komolyan az írással 2013-ban kezdtem el foglalkozni, s azóta nincs megállás. Egy szenvedély, a mit képtelenség abbahagyni, ha így lenne, én abba belehalnék. Nagyon sok történet kering a fejemben.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Hogyne. Meséket is írok. De elkezdtem egy ifjúsági regényt is írni. Ez új számomra, így még ismerkedek vele.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Megkönnyebbülés, egy kis izgalom és üresség, hogy befejeztem, elbúcsúzok a szereplőktől, ha nem folytatásos a történet.
Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?
Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi legyen. Végül angolosítottam és így lettem először Éva Martin. De úgy voltam kell még egy vezeték név hozzá és addig játszottam a nevekkel, végül megszületett E.M.Miller és már e név alatt pályáztam az Aranymosáson.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Nem. Eszemben sem volt, hogy sci-fi történetet vagy meséket írni. Első történetem, a Verity vámpírtörténet. Egy nap leültem a gép elé és elkezdtem pötyögtetni. Nagyon is látszik rajta, hogy kezdő író voltam. Valamiféle fellángolás volt a vámpírok iránt. Valószínűleg már nem is fogok ilyen témában írni. Hozzám a legközelebb a sci-fi történetek és a mesék állnak.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Nagyon izgultam. Nem fértem a bőrömbe. Alig vártam a megjelenés napját. Ezt az érzést, örömöt nem lehet leírni. Ezt az érzést át kell élni.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?
Először még tervezett volt, most már tudatos folyamat.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
Vannak. Főleg a Szövetség első részében. Ha rágondolok, mindig elnevetem magam. Igen, vannak ilyen részek is. Nemcsak a Szövetségben, hanem a Verityben vagy épp az Üzenet a túlvilágról című paranormális történetemben. A Szövetség első részében, azon részt volt kihívás megírnom, amiben a két főszereplő megtetszenek egymásnak. Nemcsak az eredeti kéziratában, hanem a szerkesztésnél is nehéz volt átírnom.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Egyszerűen kipattantak a fejemből. Persze vannak dolog, amik ihletet adnak. Így született meg a Ködön túl, a Vérvörösben játszó égbolt vagy épp a Vörös hold című novelláim. E kettő novellámat természeti jelenség ihlette meg. De elég egy szó, zene vagy olyasmi ami épp a munkahelyre utazás során tapasztalok.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
A történeteim első
körben blogtörténetként jelennek meg, így az olvasó elé kerül legelőször.
Anyukám is beleszokott olvasni, vagy épp elküldöm egy-két munkatársamnak, hogy
olvassa el és véleményezze.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Senki sem tudott róla, hogy írok, míg végül 2015-ben a Verityvel pályáztam az Aranymosáson. Akkor még csak a szűk család tudott róla, majd jöttek sorba az olvasó díjak a blogdíjak, mig végül a megjelenés. Így végül mindenkinek a tudomására jutott, hogy írok. Megdöbbenve fogadták és most már együtt izgulunk a szerkesztésen a borítóleleplezésen és végül a megjelenésén.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Olvassanak sokat, olvassák a könyveimet. Idén a legkisebbeket örvendeztetem meg a mesekönyvemmel. Bandi farkas történetei címmel jelenik meg. A könyvben Helinda Mao gyönyörű illusztrációival találkozhatnak majd össze a szülők és a gyerekek.