Tudtad-e? Radics Renáta

 Radics Renáta  meseírónő és költő, gyermekverseket ír. Renáta is megosztott hét érdekességet a Tudtad-e? rovatomban. Fogadjátok szeretettel!

Április 11-én jelenik meg Gál Ferenc: Ház körüli munkák című verses kötete a Prae Kiadó gondozásában.

 Gál Ferenc

Ház körüli munkák

 

Megjelenik április 11-én!

Prae Kiadó

Prae Kiadó, 2023

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szalay Miklós

 

 

Könyvbemutató a Kis Présházban április 11-én 19 órától

A szerzővel Áfra János beszélget.

 

Könyvbemutató a Margó Fesztiválon május 11-én 18 órától

Gál Ferenccel és Turi Tímeával Krusovszky Dénes beszélget.

Fülszöveg

 

Az angyalok mostanra eltűntek Gál Ferenc költészetéből, és az „…őrangyal / helyett csak az a lankadt fikusz / áll jobb felől mögötted”. Maradt a bársonyember is a függöny mögött, aki megtöri a csöndet. A versek számozottan követik egymást, mint legújabb jelenetek a bábuk életéből. Augusztus továbbra sem enged, és az elvarratlan szálakról kiderülhet, hogy valaki már elvágta őket. A fények összevisszaságában a boncmester dolgos alakja tűnik fel a szerző ötödik kötetében, és egy félmosoly valaki mástól, aki mindig jelen van, bármi is történjék. A fénytölcsérben pörögve látszik, hogy a munkát elvégezni sokféleképpen lehet, de a végére érni csak a legvégén. A hétköznapi élet tereit és mozgásait létállapotokként értelmező megfigyelő nyomokat, lenyomatokat követ és vesz számba, de tudja, hogy minden más fénytörésben látszik a megtalált szavakban, még a töltelékszavakban is. Nem ismétli meg a pókember hibáit, hozzád beszél.

 

 

Gál Ferenc korábbi köteteiről írták

 

„Valami mélyről jövő, érzékekre ható líra ez, nem illeszthető be a kortárs versbeszéd trendjeibe.”

Murzsa Tímea, Új Forrás

 

„Poétikája eltünteti az érzéki rétegek, mitikus motívumok, szimbolikus elemek, valamint titkos tudattartalmak határait, (...) megszünteti a hozzájuk kötődő, berögződött dekódolási szándékot.”

Papp Máté, KULTer.hu

 

„Ha valami, akkor a kimunkált szerkezetek mögött zakatoló gyönyör és

áhítat képes a hétköznapi, profán cselekedeteket rituális eseményrendbe

illeszteni.”

Szutorisz Bence Szabolcs, Tiszatáj

 

„Az így megképződő, többszörösen párhuzamos valóság azonban mégis

felismerhetően a mi valóságunk.”

Komálovics Zoltán, Műhely

 

„De hogy mi módon áll össze renddé, ami nem összerendezhető, ez a legújabb kötet egyik legnagyobb talánya, s mint ilyen a líra legbenső kérdéseit érinti.”

Herczeg Ákos, Magyar Narancs

 

Versek a kötetből

I.

Ahelyett hogy magára maradna

a démonokkal. Nekiállna

ablakot pucolni, főzni

vagy a mandragóra sikolyától

rettegni tévéfotelban,

eljöhetne sárga busszal hozzám.

Itt is napjárta a konyha,

ugyanúgy készítheti el az állatot,

a héten ráadásul járdát öntök.

Tenyerét vagy étolajjal megkent

talpát megörökíthetjük a csillogó

betonban. Hallhatjuk, ahogy a víz

fölfelé szivárog, és odanézhetünk,

ahogy a nyomokat kitölti. Ha megvan

ez is, készülődhetünk a vacsorához.

Gyertyát gyújtva, arról meg egy köte

csillagszórót, hogy mint talpig

bársonyember, aki máris csupa fül

a vér szavára, szikrazáporon át

hajladozzak és kínáljak, ráérősen,

áthallások nélkül.

V.

Különös vidék ez.

Nincs mohos oldala a fáknak,

a kegyvesztettek turkálóban

küzdenek a szezon derekáig,

a rokonok meg átkelőhajóval

jönnek. A ponton kötélbakján

várom őket, vasalt ingben,

keresztrejtvényt fejtve.

Hogy elmondhassam, a megfejtők

közt mi mindent sorsolnak ki,

és én melyikre vágyom.

Legutóbb a magas vízállással

törtem meg a csöndet,

az uszadék átlényegülésével.

Ők a gyümölcsfáik oltásáról

beszéltek, az eltűnt csodatevőről.

Az elvarratlan szálakat, a rozsda

bimbózását vacsoráig hagytuk,

az asztalnál meg, ami tompa

fényburokban állt már,

a fiuk arcképe is előkerült,

egy sablon hátsó oldalára

felragasztva.

IV.

Kegyelmi állapotról szó nincs.

Fénylő pillanatról esetleg,

amikor a vadász fittyet hány

a trófeára, húsra meg a selejtezés

istenére, és a mítoszok ködében

csakis az ölés kényszere vezérli.

És akkor minden tagadás

és mellébeszélés dacára,

az ellensúly törvényétől sújtva

a zugevő a domb árnyékos oldalán

a jégszekrény csodái felé tart,

kockás papucsban. Topogásáról

legalább tudható, hogy az utóbbi

években a cipész a sarkakra

linóleumot ragasztott,

meggyőződésből. Itt jöhetek én

a képbe, hallgatva, hogy a műhely

ablakánál gyermekét számolni tanítja.

A műveletet ellenőrzöm fejben,

inget választok a délutáni körhöz,

és a szobainast magam mögött hagyva

nem fogadok már hívást.

 

 

 

A szerzőről

 

Gál Ferenc (1961) Alföld-díjas költő. A Ház körüli munkák az ötödik kötete.

Korábbi könyvei kiadónknál: Ódák és más tagadások (2011), Az élet sűrűjében (2015).

 

A szerző portréját Pataky Ildikó készítette.

 

Megrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

Prae Kiadó gondozásban Németh Gábor Dávid: Lebegő arborétum c.verses kötete megjelent. ("A versek belső tájai tehát mérgezve gyógyítják magukat, miközben ebben a pszichológiai-költői burjánzásban nem lehet sose eldönteni, hogy a szépség mikor zabálja magát daganattá vagy fordítva.")

Németh Gábor Dávid

Lebegő arborétum

Megjelent!

Prae Kiadó

Szerkesztette: Deres Kornélia

Borítóterv: Szalay Miklós

A kötetről

Kamillakényszer. Ez a kedvenc szóleleményem Németh Gábor Dávid második kötetében. Pedig nehéz választani, a szerző tényleg virágzáskényszerben van: ontja magából a lírai privátnyelv fétiseit. Ez az elvadult bőség betegség és ellenszer egyszerre, hiszen a kamilla másik neve az orvosi székfű. A versek belső tájai tehát mérgezve gyógyítják magukat, miközben ebben a pszichológiai-költői burjánzásban nem lehet sose eldönteni, hogy a szépség mikor zabálja magát daganattá vagy fordítva. Hogy mikor lesz a jelentés áttétes. Fóbiák, rögeszmék és fantazmák „szellemcsaládfái” a Lebegő arborétum igazi főszereplői, mintha az ember csupán a betegségnyelv parazitája vagy puszta mellékterméke lenne. De miért untatnánk magunkat humanista hétköznapokkal, ha annyi gyönyörű virág nyílik a szorongás kertjében. Nem lehet őket olvasatlanul hagyni. A kamillakényszer fertőző, de ha hörghuruttal vagy más légzőszervi betegséggel küzdünk: inhaláljunk bátran.

(Nemes Z. Márió)

A szerzőről

Németh Gábor Dávid (1994, Budapest) költő, szerkesztő, első kötete Banán és kutya címmel jelent meg (FISZ, 2017).

A Fatima című kamaraopera librettójának szerzője, az előadást a Kolozsvári Magyar Opera mutatta be. Második librettóját az Emmát, a Müpa díjazta.

Könyvbemutatók, dedikálások

Október 1. 17.00-18.00 Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Dedikálás a Prae Kiadó standjánál.

Október 15. 20.30 Margó Irodalmi Fesztivál

Horváth Florencia beszélget Méhes Károllyal, Németh Gábor Dáviddal és Veszprémi Szilveszterrel.

November 4. 18.00 Kis Présház

Kötetbemutató a Lebegő arborétum szerkesztője, Deres Kornélia közreműködésével.

 Versek a kötetből

Kopogó fagy

A fjordból jött szent

tenyeredbe költözött, elfogadta,

hogy részleteket bírsz el magadból.

Titkolod markolásaidat,

és amikor az adrenalintól görcsbe rándul

a csuklód, tenyered árbóccá feszül,

széllel kínálod a takargatottakat.

Félek az elindulástól, attól, hogy a lépésekkel nemcsak

nyomot hagyok a földben, hanem el is ültetek

egy darabot magamból minden egyes mélyedésbe.

Álltatásról nem is beszélve. Veszett ég.

Habzó, gyúrható. Markodban a bárányok ünnepi

lakomává lényegülnek át. Éhes

a tenyered, markodban a gusztus.

A megérkezéskényszer, mint az üdülőövezet

peremén pislogó átkok. A korallzátony néma marad.

A korosztályom körülölel, mint a Saint-Denis-i apátság

szentélykörüljárója. Nem értem szépségüket.

Eltávolodtam a kikötőktől. Jégesőkor mindig attól tartok,

engem keresnek a tengerek, apró, fagyott öklökkel

kopogtatnak minden házon, hátha ajtót nyitok valahol.

Tengerhordás

Elhordtam egy egész tengert.

Vizével a falra festettem elakadt

családi titkokat. Sosem tudtam befejezni

elég gyorsan, az eleje megszáradt és eltűnt,

mire a végére értem.

Elnedvesedtek a felmenők, rajtam a felelősség,

hogy megszárítsam őket, de félek,

más formában száradnak majd,

mint amit ismerek.

Belőlem esznek az álmok,

míg el nem felejtem, hogy éket vertek belém,

vagyis alám: egy örökre nyitva hagyott ajtó,

amin mindenki csak átzuhanni tud,

mint aki hirtelen elmúlt

és tátongásában egyszerre érzi

elmúlt évszázadok markait.

A küszöb helyén érintetlenül fekszenek

a megbotlottak, és várják, mikor préselik át

őket a felejtésbe.

Lassú figyelem

Minden sarok szamárfüles.

Az egész család a sarkokba dugta

a kísérteteket. Éjszakánként megmozdulnak a falak,

minden kődarab, amit megfogtam,

a testem részévé vált. Súlytalanul barangolok,

bonyolult szőnyegen, lassan,

lehajtott fejjel. Néha összekoppannak a figyelmetlenek:

összeütközik régiek és újak gyanúja.

Egymásra nyílnak az arcok,

láthatatlanná tudok válni, ha egy bizonyos módon

néztek rám. Lassan haladok a szamárlétrán,

még szakállt is növesztenem kell,

átokharmatos szőrrel.

Megrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Farkas Anita, akinek Rólunk szól c. verses kötete jelent meg - ("Először nem hittem el, beletellett némi időbe, hogy tudatosodjon bennem. Utána nagyon örültem.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Farkas Anitát, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Anitának Rólunk szól c. verses könyve jelent meg eddig, amit magánkiadásban adott ki.

Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad? 

Farkas Anita vagyok, első könyves szerző, emellett pedig a Lendület Magazin egyik szerkesztője és cikkírója. Szabadidőmben írok, olvasok, utazom, és sorozatokat nézek.

 Rólunk szól c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Ha a kutatómunkát úgy érted, hogy a lelkem legmélyéig le kellett mennem, akkor igen. Körülbelül négy-öt évig írtam a könyvecském.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Hosszabb sztorik eddig a novelláim voltak, amik fiktívek, de elég sokat merítettem hozzájuk a saját életemből.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Tinédzserként kezdtem írni, először csak naplót, és nagyon szerettem a suliban a fogalmazásokat, esszéket papírra vetni. A véleményközlő műfaj mai napig közel áll a szívemhez. A magazinban gyakran alkotok például az egész társadalmunkat érintő témákban cikkeket.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Igen, a versek, és a novellák után jelenleg az első regényem írom.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Boldogság, nagyon felemelő érzés.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Nekem nincs írói álnevem, és a jövőben sem szeretnék váltani.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Nem, igazából a legtávolabb áll tőlem. Sokáig úgy gondoltam, nem vagyok képes rá. Viszont örülök, hogy nem adtam fel, és született egy verses kötetem.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Először nem hittem el, beletellett némi időbe, hogy tudatosodjon bennem. Utána nagyon örültem.

 

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Is-is. Sokat gondolkozom egy adott témán, és igyekszem fejben összerakni (szerencsére jó a memóriám), hogy amikor leülök ténylegesen írni, azért legyen sorrend, és érthető legyen az olvasók számára. Olyan is van, hogy egyszerűen csak hagyom, hogy szabadon áramoljanak a papírra a gondolataim, és utána rendezgetem, szerkesztem a végső formájáig a szöveget. Ezért szeretek kézzel is írni, mert bele tudok rajzolgatni magamnak.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Kedvenc verset nem tudnék választani, mert mindegyik az én „gyerekem”, egyformán fontosak. Sok erőszakot éltem át, és ezeknek, a részeknek a papírra vetése nagyon megizzasztott. Gondoltam arra, hogy finomabban fogalmazom meg a történteket, de a hitelesség számomra nagyon fontos, így nem kozmetikáztam.

 Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Ahogy mondani szokták a téma az utcán, hever, mindig lehet találni valamit, amihez az ember nyúlhat. Ahogy minden történet, az enyémek is a „Mi lenne ha…” helyzetből indulnak ki, emellett, ahogy fentebb is megfogalmaztam, sokat merítek velem történt eseményekből, amiket aztán egy-egy saját írásban feldolgozok.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A legelsők, akik láthatják, szerkesztőm, Máté Brigitta és tördelő-borítótervezőm, Németh Balázs. Tartalmi és formai szempontból építő jellegű tanácsokat leginkább tőlük fogadok el. Mellettük pedig már az első könyvemnél segítségemre voltak előolvasók, Albert Tímea és Lovász Szilárd személyében. Mindannyiuknak végtelenül hálás vagyok.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Büszkék rám, és örültek, ugyanakkor segítenek két lábbal a földön maradnom, nehogy túlságosan elszálljak a sikertől. Köszönöm a támogatásukat.

 Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Még idén tervezem kiadni az első regényem, továbbá folyamatosan olvashatnak tőlem friss cikkeket, jelen vagyok egyre több közösségi felületen, és elkészült a honlapom is. Igyekszem minél több olvasnivalót és egyéb tartalmat alkotni.

Farkas Anita szerzői oldala

Jelena Glazova Sóvárgás című verseskötetének bemutatója - ("A szerző a bemutatón a Kis Présház közönsége számára készített hangköltészeti performansszal is kedveskedik az érdeklődőknek.")

 

Találkozás Jelena Glazovával

 

Időpont: március 26., szombat 19 óra

Helyszín: Kis Présház (Budapest XI., Bartók Béla út. 44.)

Esemény

 

Jelena Glazova Sóvárgás című verseskötetének bemutatója  

 

A szerzővel a kötet fordítója, Kis Orsolya beszélget orosz nyelven.

Tolmácsol Vass Annamária.

Vendégünk Szemjon Hanyin Lettországban élő, orosz nyelven alkotó költő, műfordító, akinek Lebegve című kötete 2020-ban jelent meg magyarul Kis Orsolya fordításában.

A két szerző a beszélgetést követően hangköltészeti performanszot mutat be.

 Jelena Glazova

Jelena Glazova

Orosz származású lett költő, hang- és vizuális művész, Rigában él. A kortárs művészet interdiszciplináris és médiumközi területei érdeklik, műveiben szövegeket, képeket és experimentális hangokat kombinál. Sóvárgás című verseskötete eredetileg 2019-ben jelent meg Lettországban.

Az eseményről

Milyen nehézségekkel találja szemben magát egy külföldön élő orosz művész az Oroszországból gyakran kényszerűen elvándorló alkotók helyzetében, amelyben komoly elutasítással, kiközösítéssel szembesülhet?

Jelena Glazovát, aki az utóbbi időben háborúellenes performansszal is jelentkezett, a Sóvárgás című verseskötet bizarr kortárs orosz világáról, az orosz művészeti közeg jelenkori lehetőségeiről, az orosz művészek oroszországi és külföldi érvényesülési esélyeiről és a kortárs orosz művészet közéleti-politikai vonatkozásairól faggatjuk.

A szerző a bemutatón a Kis Présház közönsége számára készített hangköltészeti performansszal is kedveskedik az érdeklődőknek.

 Jelena Glazova: Sóvárgás

Megjelent!

Kedvezménnyel kapható a kiadó webáruházában!

 Prae Kiadó

 

Fordította: Kis Orsolya

Szerkesztő: Péczely Dóra

Borító: Szalay Miklós

 

Prae Kiadó, 2022

70 oldal, 2790 Ft

Fülszöveg

Jelena Glazova kötete nem mindennapi kérdéseket vet fel: például mit kezdjünk egy, a túl korán elfogyasztott Dosztojevszkij-művek miatt belénk ültetett ortodox megbocsátás-chippel, vagy azzal, ha művészként halálunk után Monet tavában találjuk magunkat, egy alkotók számára fenntartott külön pokolban? Möbius-szalagon futó emberi történelem és a művészet helye benne ‒ mindez a kötet sajátos cybervilágba, a klónok és gynoidok birodalmába ágyazva.

 

Rövid versidézet

„mi kell még” kérdezte a király

„mindent megtettem amit csak lehetett –

érdemrendet alapítottam a tiszteletedre

elneveztem rólad kastélyokat és parkokat

a te szobrodat tettem főterekre

beleírattalak az összes történelemkönyvbe

és még mindig nem lélegzel”