A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Marketing. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Marketing. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. október 26., csütörtök

Mi a markting? Mit is jelent? 2.rész Aurora P.Hill - ("Szerintem manapság marketing nélkül az író és könyve olyan, mintha nem is léteznének.")

Az előző Marketinges bejegyzésem folytatásaként Aurora P. Hill írónővel beszélgettem. Az írónő maga adta ki a Serbeniai Krónikák regénysorozatot, oly módon, hogy nem volt a háta mögött kiadó, mindent egyedül csinált. Ez alkalomból kérdezgettem a marketinggel kapcsolatban, meséljen, ő mit gondol, érez ezzel kapcsolatban.



Mi a véleményed a marketingről, mind íróként, mind magánemberként?

Szerintem manapság marketing nélkül az író és könyve olyan, mintha nem is léteznének. Olyan sok könyvet adnak ki manapság, hogy ha valaki nem fektet energiát a marketingbe, elveszik a tömegben. A kínálat hatalmas, az olvasókat minél gyorsabban meg kell győzni arról, hogy épp a MI könyvünket kell olvasnia. Szerzőként ezért mindenképp ajánlott energiát belerakni a marketingbe, még akkor is, ha egy kiadó esetleg végzi ugyanezt.

Magánemberként szeretem a reklámokat, főleg a könyveseket!  Engem egy jó borítóval meg lehet venni, utána az adott könyv műfaját nézem meg, majd ha az is klappol, jöhet a fülszöveg. Ha az ár is elfogadható, akkor a könyv a kívánságlistámon landol.

Jót tesz-e a marketingkényszer a könyvpiacnak?

Ahogy már írtam, ennyi könyv között elvesznek azok, akik nem reklámozzák magukat. Valahogy ez a mai társadalom mindennapos kényszere is: látni és látva lenni. Ha az olvasó nem szerez tudomást egy könyvről, ami nemsokára megjelenik, a könyv máris a lista alján landol, lehet akármilyen nagyszerű a történet, a stílus. Sokszor látom, hogy ügyes marketinggel egy kevésbé jó történet is az élen van, mert az emberek szeme elé tolják a létezését. Nincs is ezzel semmi baj, mert ami figyelemfelkeltő, arra rákapnak az emberek. Aztán az első olvasás után úgyis kiderül, hogy jobb lett volna másra költeni a pénzt.

Néha bennem van, hogy én is lehetnék jobb, aktívabb, szerepelhetnék ilyen-olyan platformokon, de a közösségi médiában elég sok helyen megtalálható vagyok, illetve többször biztosítok lehetőséget a személyes találkozásokra is. Legutóbb házhoz mentem egy olvasómhoz. Vittem neki a rendelt könyveket, kávéztunk, beszélgettünk. Szeretem, ha az emberek rájönnek, nem egy karót nyelt személy vagyok, hanem egy nyughatatlan, izgága, humort értő és szerető könyvmoly.

Mit gondolsz, íróként mennyire kell támaszkodni a kiadóra?

Mivel nincs kiadóm, erre a kérdésre csak a saját szemszögemből tudok válaszolni. Bár magánkiadásban adtam ki három könyvet, mindent egyedül intéztem, nincs kiadó logója a műveimen. Akit szidhattam vagy dicsérhettem, az én magam voltam. Ausztriában élek, innen irányítottam másfél évig a kiadást, a szöveggondozást, a marketinget, sokszor német nyelven intézve az ISBN-szám lekérését, a nyomdát vagy a vállalkozásom igazgatását. Minden simán ment, majd a harmadik könyvnél be kellett látnom, hogy a postázás költsége Magyarországra magasabbra emelkedett, mint a könyvek ára, valamint nem utaztam olyan sűrűn haza, hogy mindig időben eljussak az olvasóimhoz. Ők annyira türelmesek voltak, hogy nem tudom eléggé kifejezni, mennyire hálás vagyok ezért.

A terjesztést végül átadtam a Smaragd Kiadónak, hogy a könyveim végre ne hetek, hónapok után jussanak el az olvasókhoz, és a kis példányszám ellenére kikerülhessenek a boltokba is. Nagyon jó döntés volt, mert a Smaragd átgondolt marketingjének hála tényleg sokkal gyorsabban fogynak a könyveim. Az ausztriai rendeléseket továbbra is én rendezem, ahogy az e-könyvek terjesztését is én csinálom.

Magánkiadásban adtad ki mind a három köteted, milyen érzés? Nehezebb menedzselni a könyved?

Bár nem szoktam erről beszélni, de nagyon nehéz volt teljesen egyedül bábáskodni a saját könyveim születésénél. Voltak, vannak mellettem nagyszerű olvasók, szakemberek, akiktől tanácsot kértem, de minden, ami mellett döntöttem, az én vállalásom volt. Szerencsére úgy érzem, nem hoztam rossz döntéseket, mindenesetre többet nem állnék neki egyedül, vagy nem pont egy többrészes sorozattal indulnék neki a szerzői világnak. Egy egykötetes történetet azonban már csuklóból végigvinnék egyedül.

Meg azért valahol büszke is vagyok magamra, mert az akkor még pici gyerekeim, háztartás, egyéb tennivalók mellett, ráadásul nem is az anyanyelvemen intéztem a kiadást. A Csillagos ösvényen esetében szürreális volt minden, hisz egy álmom vált valóra, az Adelin és Ettran megjelenése ugyanúgy szíven ütött, A Gyöngyös Korona pedig olyan váratlanul gyorsan érkezett meg a nyomdából, hogy aznap nem is számítottam rá. Gőzölgő kávéval a bögrémben és értetlenül ballagtam le a postáshoz Mikulás napján, aki csak forgatta a fejét, mert még sosem szállított ki több száz könyvet senkinek. Nevettünk rajta, hogy a csizmámba nem fér ennyi meglepetés, majd amikor legközelebb összefutottunk, mondta, hogy szeretné a történetet németül látni, mert elmondása szerint a lánya nagy rajongója a hasonló sztoriknak. Nos… Nem vagyok semmi jó elrontója, tervben van, hogy a Serbeniai Krónikák megjelenik idegen nyelven is, méghozzá a közeljövőben. Hoppá, marketing!



 A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Smaragd Kiadó

Aurora P.Hill írói portálja

2023. október 24., kedd

Mi a marketing? Mit is jelent? - ("A marketingkényszer újradefiniálta az író-kiadó kapcsolatot is.")


Az előző témám Mi a különbség az előolvasás és a béta között? volt, mely itt olvashatjátok el. Most pedig a Marketingről fogok írni, a témában felkértem Gombos László írót, hogy válaszoljon néhány kérdésemre. Gombos Lászlónak, akinek A hidegháború és még 30 év című könyve jelent meg Smaragd Kiadónál, beszélt a marketingről és annak hatásairól.

De mi is a marketing? Mire jó? Marketing mindenkinek kell, ha ki akar tűnni a tömegből. Bloggerként, kézművesként fontosnak tartom, ha meg akarok mutatni valamit, kell a marketing, reklám. Ebben az a szép, hogy sok lehetőség van.Ilyen pl: Fizetett reklám/hirdetés, bloggerek felkérése, csoportokba való bemutatkozása, csoportot/oldalt  hozhatsz létre, Insta, Tiktok, Twitter, Youtube többek között.  Szervezhetsz író-olvasó találkozót.  Sok mindent lehet, igazából a pénztárca szabhat határt. Lehet rosszul és jól csinálni. Lehet túltolni a marketinget is. De lehet lassan is.

Jó magam több platformon fent vagyok. Insta, Tiktok, Fb és csoportok. Érdemes valamelyiket kipróbálni, megtalálni a megfelelőt. Saját maguknak kell kipróbálni melyik áll közel hozzánk, mi hozza elvárt eredményt. Nem szabad túlzásba esni sem a ezeken a platformokon, mert előfordulhat, tiltanak vagy nem hozza azt az eredményt,amit szeretnénk.

Érdemes utánanézni, hogy az egyes platformoknak mik a szabályai. Sajnos én belefutottam abba, hogy az insta törölte a képeket, amiket megosztottam. Sejtéseim vannak, de tiltás helyett töröltem és teljesen új fiókot hoztam létre. Mindent nulláról küzdöm fel. Ha olyan fotót osztasz, kell a forrás megjelölés, ha nem tudsz, engedélyt kérni.

Számomra Tiktok és az Insta a jobb, bár az instát nulláról kezdem, sajnos. Tiktoknál lehet naponta háromszor videót feltölteni. Ennél többet és gyorsan nem érdemes. Mivel a téma elég tág fogalom és minden benne van, amiről érdemes beszélni legközelebb Social Media lesz a téma. Ez a bejegyzés bevezető volt a téma folytatáshoz, szerintem érdemes beszélni róla.

Köszönöm Lászlónak, hogy időt szánt a témának.

Mi a véleményed a marketingről, mind íróként, mind magánemberként?

Néztem YouTube-on egy sorozatot, amiben megszólaltatták a régi kiadók rendszerváltás utáni vezetőit. Egybehangzóan állították a kiadóvezetők, hogy a rendszerváltás után egy hatalmas könyv-bumm alakult ki. Egyrészt rengeteg új író tűnt fel, új könyves műfajok jelentek meg, és rengetegen olvasták a könyveket. Több sikerkönyv 100-200 ezer példányt is megélt. Pedig már akkor is volt rádió és televízió. Utána a könyvpiac árai elkezdtek emelkedni, 2005-2010 között tömegessé vált a számítógépek és egyre inkább az internet használata is. Ami nem egyoldalúan, de ártott a könyvpiacnak. Ma már, ha egy könyvből 2-5 ezer fogy el, az már sikersztori. 10 ezer fölött Te vagy a könyvpiac ura és parancsolója. De legfőképpen bankot robbantottál (a mai viszonylatban, főleg átvitt értelemben).

Én a Smaragd Kiadónál vagyok, Kitti, a kiadó vezetője szokott olyanokat sztorizgatni, hogy amikor meglátják az írók, hogy a könyv megírása a feladatuknak az 50%-a, és 50% lesz a marketing, akkor rengetegen hátrahőkölnek. Én is úgy látom, hogy még mindig sokakban él az a kép az „íróságról”, hogy rágyújtasz egy pipára, megírod a könyvedet, és ha jó, akkor a tehetség majd utat tör. Ilyenkor jönnek a meglepetések: a dohányzás nagyban elősegíti a rák kialakulását, nincs otthon pipád, nem te vagy Popeye, és a tehetség önmagában fura irányban tör utat. Ha nem marketingezed a könyvedet, akkor a kinyomtatott példányok a nagyáruházakból a lakásod irányába törik az utat, mert visszaküldik azzal, hogy: „bocs, de nem tudtuk eladni”.

Mik a jó utak? Egyértelmű, hogy íróként másképp kell gondolkodni. Az ember egyszerre lesz insta sztár, facebooker, pinterest mester, twitter-huszár, sajátkönyv blogger, a saját könyvemet ettem reggelire ön-youtuber, tik-tokon próbál harminc másodpercben figyelemfelkeltő/szexi/okos és egyéb lenni. Együtt kell működnie a kiadóval, ami normális kiadó esetében tartós kapcsolat, nem normális kiadó esetében rémálom a book utcában. Vannak kiadók, amik állami támogatásokból élnek, tapasztalatom szerint ezek a legrosszabbak, mert nulla százalékban vannak kiszolgáltatva a pénzt befizető íróknak, inkább állami/politikai vezetőkkel haverkodnak, ott keresik a barátokat. Ez az írókkal nagyon csúnya konfliktusokat tud generálni. Főleg, amikor kiderül, hogy nagyon nem törik magukat a marketing terén (mert nekik úgyis az államból jön a pénz). Úgyhogy könnyű rossz kiadót választani, nehéz igazán törődő kiadót találni. Én Smaragdnál tökéletes biztonságban érzem tizenöt éves munkám könyves gyümölcsét A hidegháború és még 30 év című könyvet.

Emellett vannak olyanok, akik nem saját könyvet reklámoznak, hanem külső segítői az íróknak abban, hogy az előző bekezdés elején leírt marketing káosz ne egy agyatlan önreklámozás legyen. Így külsős/semleges, de segítőszándékú emberek rendszerbe foglalják a hazai könyvpiacot. Erre a Te blogod egyébként látványos példa, mert a bal oldalán valóban témák szerint fel vannak osztva az írások: írók megszólaltatásától, a könyvajánlókon át minden egyébig. Vannak úgymond semleges youtuberek, akik videókat készítenek és/vagy elmondják a könyvek szűk tartalmi részét vagy kritizálják (pozitívan is) a könyveket. Bár az én történelmi, tényirodalmi műfajom nagyon távol áll tőlük, ahogy látom, de legalább a romantikus, fantasy, krimi és egyéb műfajok videós bemutatása megtörténik, és kritika alá kerülnek a könyvek. Ez segít az íróknak, a kiadóknak és az olvasóknak is.

Könyves nagyáruházak szerepe a reklámozásban óriási jelentőségű, mert nekik bőven van pénzük fizetett reklámokra. Volt, hogy rákerestem a könyvemre, hogy éppen hol található meg, rákattintottam több nagy könyveladó honlapjára és onnantól kezdve hónapokig minden létező reklámfelületen ajánlották nekem a saját könyvemet (kedves tőlük). – Úgyhogy minden szép volt, amíg a kormányzat nem vette meg az egyik nagy könyveladó vállalatot. Ha volt valami, ami nem hiányzott a könyvpiacnak, az ez. Persze égre-földre esküdöztek, hogy nem fognak politikai pusztítást véghezvinni, de anno az M1 esetében is esküdöztek, hogy nem fogják a szakembereket kirúgni. Amikor már biztosan ültek a székükben, kirúgtak mindenkit, és a kormányzat megkezdte az agymosást. Úgyhogy, jobb időben alternatívák után nézni, mint akkor csodálkozni, amikor elkezdik az önálló gondolatokat is lefóliázni.

Link Napi.hu oldal

Jót tesz-e a marketing kényszer a könyvpiacnak?

A rendszerváltás nagy könyveladási hulláma idején rengeteg szemét került a piacra, amit utána tízezer számra vásároltak fel, így nem tekinteném az 1990 utáni éveket valamiféle aranykornak, mert nem volt az. Anno, ha egy egyetemi tanárnak vagy egy neves kritikusnak tetszett a könyv máris vitték, mint a cukrot, úgy kellett kivenni az emberek kezéből, hogy ne vegyék meg egyszerre az összes példányt, hagyjanak másnak is. Ma viszont rengeteg kritikusnak kell megfelelnie a könyvnek, hogy azt mondhassuk, jó a reputációja. Így kevésbé korrumpálható a rendszer, mint anno.

Mit gondolsz íróként, mennyire kell támaszkodni a kiadóra?

Egy jó kiadó előre tisztázza a marketing lehetőségeket és marketing költségeket. Továbbá a kiadó figyelmezteti az írókat a különböző marketing szabályokra, többek között azokra, amikről a cikk bevezetője is szólt. Lehet egyedül is ügyeskedni íróként, de ahhoz, hogy valaki jól csinálja, egész ember kell, be kell vállalnod, hogy csak a könyvvel foglalkozol, érteni is kell a reklámozáshoz és rengeteg pénzt kell befektetni - mert mindennel egyedül erőlködsz - ennek az alternatívája a jó kiadó.

Mennyivel jobb két nyelvet használni? Mit gondolsz íróként, mennyire kell támaszkodni a kiadóra? Kiadó is besegít?

 Mivel a könyvem angol nyelven e-könyvként is megjelent, így nekem kell az angol nyelv, ez számomra része a reklámozásnak. Egyébként lehet jó országimázs is, hogy ha angolul is felkerül egy pár szó a hazai könyvekről, nehogy a külvilág azt gondolja, hogy Magyarországon csak a sötétség tenyészik (lásd fent). Nemzetközi szinten a magyar nyelv egy közepes méretű piac, mutatni kell magunkat kifelé is.

Hogy mennyire kell íróként támaszkodni a kiadóra? Ha a kiadó egy jó csapatot hoz össze az íróiból, ha segítik egymás könyveinek reklámozását, ha mi írók és a kiadók is összezárunk, akkor nagyon szép eredményeket érhetünk el közösen. Az ellenségeskedésnek haszna nincs, nem is jellemző a könyvpiacon belül, ilyenre pénze senkinek nincs (mármint negatív fizetett reklámozásra). A magyar könyvpiac folyamatosan változik, igyekszik igazodni a vásárlói igényekhez és új igényeket teremteni a vásárlókban.

Íróként, ha valaki egyedül marad, elbukik. Ez ennyire egyszerű. Ahhoz milliárdosnak vagy megfontolatlannak kell lenni, hogy valaki azt mondhassa, hogy íróként nem érdeklik a kiadók. Arról nem is beszélve, mennyire jó buli tud lenni az együttműködés, ha a kiadó nem a pénzre fókuszál, hanem az íróinak a személyiségére (hogy együtt lehet-e velük működni). A marketingkényszer újradefiniálta az író-kiadó kapcsolatot is.

A könyvet itt lehet beszerezni:

Smaragd Kiadó