Artisjus-díjat kapott Kornis Mihály Próza kategóriában
Fotó: Reviczky Zsolt
1990 és 2002 között a Színművészeti Főiskolán tanított, volt a Katona József Színház dramaturgja, a Vígszínház művészeti tanácsadója, majd a Madách Színház művészeti főtanácsadója. A próza, a dráma és az esszé műfajában egyaránt jelentős alkotó. A Végre élsz (1980), a Ki vagy te (1986), majd a Drámák (1999) című kötetek mellett fontosabb művei A félelem dicsérete (1989), a Napkönyv (1994), a Vigasztalások könyve (2005), valamint a Kádár János utolsó beszéde (2006), az Egy csecsemő emlékiratai (2007) és a Nekem az ég – Hazafutás (2009). Válogatott kötetei közül pedig az Egy kisfiúban élek (2015).
Az Artisjus-díjról
A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre, Márton László, Bereményi Géza, Darvasi László, és Szilágyi Ákos részesültek az elismerésben. Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a vezetőség döntését irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készíti elő, melynek tagjai 2026-ban: Báger Gusztáv,
Kornis Mihály Minden ember című kötetéért kapja idén az
Artisjus-díjat. Kornis Mihály író, drámaíró, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti
Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1949-ben született Budapesten
(Kertész Mihály néven). 1969 és 1973 között a Színművészeti Főiskola színházrendező
szakán tanult, 1972–73-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezett, és
szerződése volt a szolnoki Szigligeti Színházzal, amelyeket 1973-ban
felbontott, hogy írói pályára lépjen. Később a Magyar Rádióban, a Pannónia
Filmstúdióban, a Vígszínházban és a Mafilmnél dolgozott. 1990 és 2002 között a
Színművészeti Főiskola tanára volt, emellett eleinte a Katona József Színház
dramaturgja, majd a Vígszínház művészeti tanácsadója, aztán pedig a Madách
Színház művészeti főtanácsadója.
Önálló kötetei a
próza, a dráma és az esszé műfajában egyaránt jelentősek. A Végre élsz
(1980) novelláskötet és a Ki vagy te (1986), majd a Drámák (1999)
című kötetek mellett prózai és esszékötetei közül kiemelhető A félelem
dicsérete (1989), a Napkönyv (1994), a Vigasztalások könyve
(2005), valamint a Kádár János utolsó beszéde (2006), az Egy csecsemő
emlékiratai (2007) és a Nekem az ég – Hazafutás (2009). Válogatott
kötetei közül az Egy kisfiúban élek (2015) emelhető ki.
„A huszadik
század derekán játszódó történelmi és családregény egy kisfiú fejlődésregénye
is, a második világháborút követő bő évtizedben. A könyv egyik nagy erénye az
ötvenes évek, valamint a forradalom atmoszférájának közelképekben részletezett,
ahogy az író maga mondja: „pórus minőségben” történő ábrázolása. Azt hiszem, a
születő lelkiismeret első lépéseinek érzékeltetése ugyancsak nem elhanyagolható
erény. A könyv legszebb lapjai közé tartozik a „harminchat igaz ember” zsidó
legendájának rövid elemzése is. Kornis Mihály könyvét esztétikai merészsége,
erkölcsi eltökéltsége miatt értékelhetjük. Azt hiszem, arra is hivatott, hogy
mindannyiunk szemléletének megújulását előidézze” – írja méltatásában
Báthori Csaba.
.png)
.jpg)

