2023. szeptember 25., hétfő

Tudtad-e? Gombos László

Tudtad-e? rovatomban Gombos László író hét érdekességet osztott meg velünk.  Gombos László: A hidegháború és még 30 év címmel, Smaragd Kiadó gondozásában jelent meg .



Jó olvasást! 










2023. szeptember 24., vasárnap

Zemlényi Attila – kabai lóránt: Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája – városdráma 18 fejezetben

 Zemlényi Attila – kabai lóránt

Vasgyári eklógák

A Beteg Kisfiú legendája

– városdráma 18 fejezetben –

 

Megjelenik szeptember végén!

Prae Kiadó


Prae Kiadó, 2023

Szerkesztette: Balogh Endre

A borítótervet Varga Éva fotográfiájának felhasználásával Tellinger András készítette


Könyvbemutató a Kis Présházban

Szeptember 29-én, pénteken 19 órától.

(Budapest XI., Bartók Béla út 44.)


Zemlényi Attilával Tallér Edina beszélget.

Esemény

 

Dedikálás a Könyvfesztiválon a Prae Kiadó B10-es standjánál

Szeptember 29-én, pénteken 15 órától Zemlényi Attila dedikál.

 

A drámáról

 

Zemlényi Attila és kabai lóránt drámája ízig-vérig miskolci történet. Miskolcról és polgárairól szól, de nem csak nekik. Fiktív és valós elemek elegyítésével járja körül az Acélváros sorsmodellé lett hányattatásait, rámutatva, hogy a múlttal való tudatos szembenézés segíthet újra a felemelkedés útjára lépni.

A Vasgyár elhagyatott épületeinek szövevényében legendák, rég elfeledett sötét emlékek, szörnyek rejtőznek. Ismeretlen események és elhallgatott történetek várják ötven éve, hogy felfedezzék őket. Auróra, a miskolci egyetemista lány merész célt tűz ki maga elé: megfejti a város titkait, és nem nyugszik, amíg a válaszokra és az igazságra rá nem talál.

A múlt árnyai és a jelen rémálmai összekeverednek: ahogy a Vasgyár mélyén nő a feszültség és sűrűsödnek a váratlan fordulatok, úgy mosódik el vélt valóság és hamis igazság határa. Aurora egyre mélyebbre ás a múltban, és rádöbben, hogy a tét sokkal nagyobb, mint gondolta. Minden lépéssel, amellyel közelebb kerül az igazsághoz, világosabbá válik, hogy az veszélyes és megsemmisítő lehet: a város, a gyár és a Beteg Kisfiú közti kapcsolat rémisztő felismeréshez vezet. Amikor a város alatt rejtőző titkok lassan felszínre törnek, Aurora rádöbben, hogy a múlt megőrzött emlékei olykor jobb, ha rejtve maradnak.


Fandl Ferenc
színművész
Miskolci Nemzeti Színház

A darab a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumi drámapályázatán a 200 pályamunka versenyében megosztott első díjat nyert.

 

Részlet a kötetből

Katt a linkre Olvass bele!

 

Megrendelhető a kiadó webáruházában!

Prae Kiadó

Szeles Judit: Libegő - ("Műsorok jönnek és mennek, ellibbennek valahová, de maga az Írás – ha szerencséje van – rögzül itt: a Gutenberg-galaxisban.")

Szeles Judit
Libegő

Megjelenik szeptemberben!


Prae Kiadó – Vár Ucca Műhely, 2023


Szerkesztette: Balázs Attila

Borító: Vár Ucca Műhely


Könyvbemutató a Kis Présházban

2023. szeptember 27-én 19 órától.

(Budapest XI., Bartók Béla út 44.)

Szeles Judittal Fenyvesi Ottó beszélget.

Esemény

A kötetről

 

Az Újvidéki Rádió beszélős-zenélős, mintegy libegő-lebegő műsora hetente egyszer jelentkezett közel egy óra terjedelemben Balázs Attila szerkesztésében és az ő vezetésével. E Libegő irodalmi részében Szeles Judit volt a legfőbb támasza. A messzi északi világból hetente küldött egy príma, felolvasott, saját írást. Beszámolókkal a történtekről, reflexiókkal a világról, elegyével jelennek és múltnak. Meg sok mindennek, ami eszébe jutott, amit éppen átélt. Visszafogott stílusban, ám azon belül egyre felszabadultabban hozta ezeket, úgyhogy olyan hallgatóságot kerített magának, amely megjegyezte őt, és hiányolta, ha véletlenül éppen nem volt, mert éppen zárva tartott a Szeles Mesebolt.

Műsorok jönnek és mennek, ellibbennek valahová, de maga az Írás – ha szerencséje van – rögzül itt: a Gutenberg-galaxisban.

A szerzőről

A szerző portréját Martin Larsson készítette.


Szeles Judit 1969-ben született Csengerben. 2003 óta Svédországban él. Művei: Ilyen svéd (2015, FISZ, versek), Szextáns (2018, JAK, versek), Ibsen a konyhában (2022, Prae Kiadó, próza). 2019-ben elnyerte a Merítés-díjat a Szextáns című verseskötetéért. A könyvben szereplő szövegek az Újvidéki Rádió Libegő című műsorában hangoztak el, 2015 és 2021 között.


Megrendelhető a kiadó webáruházában!

Prae Kiadó

2023. szeptember 21., csütörtök

Diana Soto: Kitka Bence Balatonalján (Kitka Bence 1.) - ( "(...) szívből ajánlom minden olyan olvasónak, aki ki szeretne lépni a szürke hétköznapokból a taposó malomból. Aki egy szuper, kalandos regényt keres, akkor pont ez való neked/nektek.")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Diana Soto írónőnek, hogy lehetőségem nyílt elolvasni Kitka Bence Balatonalján (Kitka Bence 1.) című mese ifjúsági regényét. Mely szívből tudom ajánlani minden korosztálynak.

Köszönöm Scolar Kid kiadónak is, hogy recenziót biztosított számomra. 

Diana Soto
Kitka Bence Balatonalján
(Kitka Bence 1.)

Tartalom

A tizenkét éves Kitka Bence sok mindenben hasonlít a többi hatodikos srácra. Eléggé zavarja, hogy nem nőtt nagyra, kifejezetten szeret telefonozni, playstationözni, még a biciklizés is oké, és van egy nővére, Réka, akivel kölcsönösen idegesítik egymást. Amikor az édesanyjuk azt találja ki, hogy töltsék a tavaszi szünetet a Balatonon, Bence nincs igazán elragadtatva az ötlettől. De aztán az unalmasnak induló családi kirándulás váratlan fordulatot vesz, és a testvérek egy csapásra a balatoni mondák varázslatos világába csöppennek újdonsült barátjukkal, Mátéval együtt. Balatonalja pedig különleges lényeket, titkokat és veszélyeket rejt – és korántsem biztos, hogy könnyű lesz visszatérni a birodalmak egyszerre mesés és ijesztő föld alatti szövevényéből a való világba.


Véleményem
5/5

Nagyon ritkán olvasok mesekönyvet, s megint ritka az olyan könyv, ami igényesen van kiadva. Gyönyörű borító, illusztrált képek belülről, ami még élvezetesebbé teszi az olvasást. Főleg, ha anyuka olvas fel gyermekének. Pont ez jutott eszembe, hogy milyen élmény lehetne gyerekeknek egy ilyen szép könyv.

De nemcsak a külső ragadta meg a figyelmem, hanem a történet is. Hiszen akár felnőtt fejjel is olvasható, sőt igazán szórakoztató, kikapcsolódást tud nyújtani. Számomra igazán feltöltött lelkileg ez a kaland.

Hiszen ez a történet szól a kalandokról, bátorságról, különleges helyekről,világokról, testvéri szeretetről. Ha egyszer nekem lesz gyermekem, ebből a könyvből olvasnék fel.
Gyerekként mindig is akartam kistestvért, egy öcsköst. Pont olyan, mint Bencét. Hiába félt, kalandvágya és a kíváncsisága nagyobb volt.

Őszintén nagyon meglepett, hogy Diana Soto felajánlott egy recenzió példányt. Mikor megláttam a könyvet, nem számítottam arra, hogy el is fogom majd olvasni. Felnőtt fejjel ráadásul. Nagyon tetszett.  Bárki elolvashatja kortól függetlenül, cseppet sem lesz unalmas, és nem érzi, hogy kimondottan gyerekeknek lett volna írva. Ez a könyv mindenkihez szól. Még van vissza pár fejezet, de már most sajnálom, hogy véget Bence története és a kalandjai a barátaival és testvérével. Szóval, szívből ajánlom minden olyan olvasónak, aki ki szeretne lépni a szürke hétköznapokból a taposó malomból. Aki egy szuper, kalandos regényt keres, akkor pont ez való neked/nektek.
A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Chrétien de Troyes: Perceval avagy a Grál meséje

 Chrétien de Troyes

Perceval avagy a Grál meséje

 

Megjelent!

Prae Kiadó



Prae Kiadó, 2023

Fordította: Vaskó Péter

Nyelvi lektor: Jeney Zoltán

Borítóterv: Vaskó Péter és Szilágyi N. Zsuzsa

Borítókép: Dante Gabriel Rossetti – The Damsel of the Sanct Grael (1874)


Könyvbemutató és dedikálás

 

2023. szeptember 21-én, csütörtökön 19 órától a Próféta Galériában (Budapest XI., Szent Gellért tér 3.)

 

Mi a Grál? Kit szolgál?
Könyvbemutató beszélgetés a Grálról, Artúr király lovagjairól, valamint talpraesett és kikapós udvarhölgyekről a fordítóval és a szerkesztővel, középkori zene kíséretében. Ha kíváncsi vagy, honnan ered a Grál-történet, mit szimbolizál ez a misztikus kehely, hogyan vált az európai kultúra egyik legnagyobb misztériumává, ott a helyed!

 

Közreműködnek: Vaskó Péter, a mű fordítója; Jeney Zoltán szerkesztő, középkorkutató; Balogh Endre kiadóvezető; Csörsz Rumen István irodalom- és régizene kutató; Molnár Katalin (ének).

 

A belépés díjtalan.

A bemutató után afterpartit tartunk a Kis Présházban.

(Budapest XI., Bartók Béla út 44.).


Esemény

 

Fülszöveg

 

„Mi a Grál? Kit szolgál?” Ez a fel nem tett kérdés mozgatja az artúri mondakör egyik legismertebb történetét. Chrétien de Troyes a középkor költő-varázslója volt, aki életre hívta az artúri mondakör olyan izgalmas figuráit, mint Lancelot vagy épp Perceval, és a legtöbb fejtörést okozó szimbólumát, a Grált. Chrétien ezen utolsó művében jelenik meg először a misztikus erővel bíró kehely, amelyet, mintha csak szándékosan történt volna, a regény befejezetlensége még titokzatosabbá tesz. A világtól távol felnőtt fiatal, épp csak lovaggá ütött Perceval találkozása a Grállal alapjaiban változtatja meg sorsát, és az élmény a legbensőbb kérdések kutatására sarkallja. Szabadság és szabálykövetés, kíváncsi féktelenség és korlátozó önuralom, szerelem és hódítás, ösztön és kultúra – mai szemmel is eleven kihívások teszik próbára a regény habozó és hibázó hőseit: a féktelen és ösztönös Percevalt és a visszafogott, tökéletes udvari lovagot, Gauvaint. Kalandok, párviadalok, varázslat és szerelem gazdag, sokjelentésű szimfóniája ez a mű, melyben a szereplők számára az igazi tét nem egy kehely, hanem önmaguk megtalálása.

 

 

A szerzőről

 

Chrétien de Troyes 12. századi költő, klerikus, az ófrancia költészet legjelentősebb alakja, aki udvari szerelmet dicsőítő műveivel elindította az artúri lovagregény divatját. Nála jelenik meg először a királynéba szerelmes Lancelot alakja, és hozzá kötődik a Grál szimbólumának megteremtése. Műveivel nagyban hozzájárult a nyugati regény műfajának kialakulásához.

 

 

A fordítóról

 

Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben született, az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben fordította magyarra (Prae Kiadó, 2020.). Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.

 

 

Részlet a kötetből

 

Találkozás a lovagokkal

 

Akkor történt mindez, midőn

fű, fa, mező tavaszidőn

zöldbe, virágba öltözött,

72         madárdal szólt, s friss örömöt

sugárzott minden, ami élt.

A végtelen lombú, sötét,

sűrű Kietlen Erdőnek

76         mélyén a magányos özvegy

ifjú fia korán reggel

lóra száll, s három gerellyel

indul anyja birtokáról,

80         hogy megnézze, a munkától

zsendülnek-e a zabföldek,

amit tucatnyi ökörnek

megfeszített erejével

84         tör a jobbágy hat ekével.

Mikor belép az erdőbe,

a szíve nyomban örömre

gyullad, s ahogy a madárdal,

88         a sok szín, illat magával

ragadja a napsütésben:

boldog tisztán és egészen.

Hogy merítsen még a jóból,

92         a fiú leszáll a lóról,

hagyja, kedvére legeljen,

fogja gerelyét, s mert ebben

igen ügyes, hajigálja:

96         kezében a könnyű dárda

pörög-forog meg nem állva,

dobálja előre-hátra.

Ámde egyszer csak meghallja,

100      hogy öt lovag vágtat arra

talpig vasban a fák között.

Levél reszket, föld dübörög,

ahogy jönnek, tölgyág csapkod

104      zengő vértet, döngő pajzsot,

láncing zörög, pata dobog,

az egész táj zeng-bong, morog.

A fiú megrökönyödve

108      hallja, ahogy mennydörögve

jönnek felé az erdőn át,

ám belőlük semmit se lát.

Ámulva mondja: „Lelkemre,

112      anyám sokat emlegette:

minden bősz fenevad között

legrútabbak az ördögök!

Arra tanított: keresztet

116      vessek, hogyha látnék egyet,

de nem követem tanácsát,

nem vetek keresztet, hátrább

sem lépek, fogom gerelyem,

120      és a legnagyobbra vetem.

Hiszem, hogy a többi ettől

eliszkol majd közelemből!”

Ekként biztatja hát magát,

124      amíg csak a csapat zaját

hallja. Ámde amint végre

a sűrűből előlépve

őket teljes pompájukban

128      láthatja, ezüst sisakban,

lándzsákkal, villogó vértben,

talpig acél napsütésben,

szórva vörös, kék s arany színt,

132      úgy érzi, hogy soha addig

még nem látott ilyen csodát,

s ujjongva, hangosan kiált:

„Én Istenem, szavamra, itt

136      ezek a te angyalaid!

Kérlek, hogy ne vedd bűnömnek,

hogy ördögnek véltem őket.

Jó anyám, igazat szóltál:

140      e földön az angyaloknál

szemkápráztatóbb lény nincsen,

egyedül csak maga Isten,

kinél nem lehet szebb semmi.

144      S ez, kit elöl látok menni,

aki közülük a legszebb,

oly csodás, a többieknek

fénye hozzá nem fogható,

148      ő lesz biz a Mindenható!

Anyám mindig mondja nekem:

ha imádom Úristenem,

boruljak le színe előtt.

152      Így fogom hát imádni őt

és vele minden angyalát.”

Földre is veti ott magát,

s mit anyja tanított neki,

156      imáit mind elrebegi.

Látva ezt az első lovag

így kiált: „Ne tovább, urak!

Ez a fiú a jöttünkre

160      reszketve borul a földre,

s ha mind körbeálljuk, félek,

úgy megrémül, életének

azon nyomban vége szakad.

164      És hát, aki halottakat

kérdez, választ hiába vár.

Így a többi lovas megáll,

vezetőjük pedig nyomban

168      az ifjúhoz megy, s szól: „Jól van,

ne félj, fiú!” „Én nem félek,

a Teremtőre, úgy éljek!

Te vagy Isten?” „Ejnye, dehogy!”

172      „Ki vagy tehát?” „Lovag vagyok!”

„Lovaggal még nem volt dolgom

– szól a fiú. – Bizony mondom,

nem is láttam, nem is tudtam,

176      hogy létezhet. De lám, úgy van,

hogy te szebb vagy Istennél is!

Bár ilyen lehetnék én is:

ilyen fényes és felséges!”

180      Erre még közelebb léptet

a lovas, s ezt kérdi tőle:

„Láttál-e itt az erdőbe’

öt lovagot és három lányt?”

184      Ámde a fiú a lándzsát

vizsgálgatja, nézegeti,

s a lovagot így kérdezi:

„Drága úr, aki lovagnak

188      hívod magad, e dolognak

mi a neve?” „Ó, barátom,

csapdába estem, úgy látom

– szól a lovag –, én akartam

192      hírt hallani tőled, s bajban

vagyok, mert te faggatsz engem!

Halld hát: mit itt látsz kezemben,

annak neve lándzsa.” Mire

196      szól a fiú: „Úgy vetik-e

ezt is, mint én a gerelyem?”

„Mondd, hogy lehetsz ily esztelen?

A lándzsa döfésre való!”

200      „És abban mi volna a jó?

Én itt e három gerellyel

többre megyek! Könnyűszerrel

eltalálok bármily vadat,

204      futó őzet vagy madarat,

nyíl sem repül sebesebben.”

„Mit sem érdekel ez engem

– szól a lovag –, kérdésemre

208      válaszolj inkább: jött erre

három szép hölgy öt lovaggal?”

Ám a fiú most a pajzzsal

foglalkozik, azt fogja meg:

212      „És ez itt mi?” „Türelmemet

vesztem lassan – szól a lovag –,

mert hiába: válaszokat

nem kapok, csak kérdéseket!

216      Megváltómra, én híreket

szeretnék tőled hallani,

ám te úgy teszel, mint aki

tanítóját kérdi folyton.

220      Ám de nem bánom, megmondom,

mi ez, mert megkedveltelek.

Pajzsnak hívják, mit viselek.”

„Pajzsnak?” „Úgy van, ez a pajzsom.

224      És igen nagy becsben tartom,

hű barát és védelmező.

Dárdát ha dob, nyilat ha lő

bárki felém, e pajzs engem

228      megóv a veszedelemben.”

Ekkor, akik hátrébb álltak,

a nagy szekereknél vártak,

jönnek, s kérdik: „Mondd, mit akar,

232      uram, tőled itt ez a gall?”

„Krisztusra, nem tehet róla,

de úgy hiszem, kelekótya.

Szokásaink nem ismeri,

236      bármit kérdek, kikerüli,

és folyton csak arról kérdez,

mi micsoda, s hogy ez és ez

mire való, mi célt szolgál.”

240      „Tudja, uram, a galloknál

együgyűbbet nem találhat.

Ostobábbak, mint az állat,

mit az eke elé fognak.

244      Hallgatni, mit hablatyolnak,

csak az idő fecsérlése.”

„Nem tudom, Jézus nevére,

mit gondoljak – szól a lovag –,

248      de én addig az utamat,

bizony mondom, nem folytatom,

amíg meg nem válaszolom

minden kérdését.” Majd ezzel

252      a fiúhoz türelemmel

így szól újra: „Felelj tehát,

láttad-e a három leányt

az öt lovaggal ez úton?

256      Szólj hát, fontos lenne tudnom!”

Ám ez inkább sodronyingét

tapogatja, s kérdez ismét:

„S ez mi lenne, miért hordod?”

260      „Nem láttál még ilyen dolgot?”

„Nem én!” „Ez a láncing. Nehéz,

mint a vas!” „A vas?” „Ide nézz,

acélból van minden szeme!”

264      „Uram, ily szépet, mint eme

vasing, soha nem láttam még!

Mire való?” „Ez, lásd, megvéd,

ha megdobnál gerelyeddel,

268      nem tudnál, bárhogy igyekszel

sebet ejteni énrajtam.”

„Nohát, mondhatom, nagy bajban

lennék, hogyha minden vadnak,

272      őznek, szarvasnak, vadkannak

ily láncinge lenne, többet

meg nem ölhetném már őket.”

A lovag most újra kérdi:

276      „Beszélj hát végre, Mennybéli

Urunkra kérlek, azokról

a hölgyekről s lovagokról!”

Ám a kíváncsi, esztelen

280      fiú csak kérdez szüntelen:

„És te, lovag, így születtél?”

„Nagy ég, dehogy!” „Hát hogy tettél

szert erre az öltözetre?”

284      „Látom, kíváncsi vagy erre,

elmondom hát, ha óhajtod.”

„Kérlek, mondd!” „E fegyvert, pajzsot,

láncinget, még nincs öt napja,

288      nekem Artúr király adta,

amikor lovaggá ütött.

És most szólj: mind, ki erre jött,

a csapat, mely itt vágott át,

292      vágtatott vagy csak poroszkált?”

 

 

Megrendelhető a kiadó webáruházában

Prae Kiadó