Kránicz Bence: A helyemen ülsz – Válogatott filmkritikák

 Kránicz Bence

A helyemen ülsz

Válogatott filmkritikák

Megjelenik novemberben!

Prae Kiadó

16:9 Könyvműhely, Prae Kiadó, 2025

Borítóterv:  Szabó Imola Julianna Markó Luca képének felhasználásával

Kettős könyvbemutató a Kelet Kávézóban december 8-án 18 órától

Esemény

Kránicz Bence A helyemen ülsz – Válogatott filmkritikák és Lichter Péter Hogyan tesznek boldoggá a kísérleti filmek? –  Esszék és tanulmányok című könyvének bemutatója.

A szerzőkkel Nemes Z. Márió költő, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének oktatója beszélget. 

A két kötet az eseményen kedvezménnyel megvásárolható.

Fülszöveg

A filmkritika a pillanat műfaja, nem? Új film érkezik a mozikba vagy a streamingcsatornákra, a többé-kevésbé hozzáértő kritikus, ez a professzionális néző megnézi, és útba igazít, hogy olvasójának érdemes-e rászánnia az időt arra a filmre. A kritikus tájékoztat, értékel, orientál. Véleményt szolgáltat; ha szerencsénk van, megalapozott és érvekkel alátámasztott véleményt.

Ez a könyv abból a reményből, sőt hitből született, hogy ennél többről lehet szó. A filmkritika, amelynek létjogosultságát manapság, a nyilvánosan megismerhető vélemények soha nem látott bőségében, sokan vitatják, valójában nem piócája vagy cselédje a mozgóképnek.

A szerzőről

A szerző portréját Markó Luca készítette.

Kránicz Bence az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet munkatársa, a 24.hu filmkritikusa, a Filmvilág rovatvezetője.

Korábbi könyvei: Kalandos filmtörténet – Szerzők, műfajok és irányzatok (2019), Láthatatlan emberek – Magyar filmkritikai párbeszédek a kezdetektől 1944-ig (2024).

Részlet a kötetből

Előszó

Nevezetes trashfilmje, A szoba egyik jelenetében az író-rendező-főszereplő, Tommy Wiseau a karakterére jellemző, nyafogó tónusban kiabálja: „Miért, Lisa? Miért?”

Ilyen szenvedéllyel kérdezhetnék tőlem azt is, miért van értelme gyűjteményes kötetet összeállítani korábban megjelent filmkritikákból. Elvégre a filmkritika a pillanat műfaja, nem? Új film érkezik a mozikba vagy a streamingcsatornákra, a többé-kevésbé hozzáértő kritikus, ez a professzionális néző megnézi, és útba igazít, hogy olvasójának érdemes-e rászánnia az időt arra a filmre. A kritikus tájékoztat, értékel, orientál. Véleményt szolgáltat; ha szerencsénk van, megalapozott és érvekkel alátámasztott véleményt.

Ez a könyv abból a reményből, sőt hitből született, hogy ennél többről lehet szó. A filmkritika, amelynek létjogosultságát manapság, a nyilvánosan megismerhető vélemények soha nem látott bőségében, sokan vitatják, valójában nem piócája vagy cselédje a mozgóképnek. A kritikusnak, azon túl, hogy ráhangolja olvasóját az esti filmnézésre, lehetőségében áll önálló, gazdag, szórakoztató szöveget alkotni – filmkritikát a filmkritika kedvéért. Igaz, hogy a jó filmkritika bizonyos értelemben idomul a tárgyalt film stílusához, mert a kritikus átszűri magán a látott film világát. De az is ugyanennyire igaz, hogy a filmkritika akár a film nélkül is érdekes lehet, ha tehetséges, biztos ízlésű szerző írja, akivel olvasóként szívesen beszélgetünk filmekről, vagy csak filmek örvén.

Másnak kell megítélnie, hogy az itt olvasható filmkritikák között találni-e olyat, amely megfelel ennek az elképzelésnek. De a könyvalak lehetőséget teremt rá, hogy a kritika olvasmánnyá váljon, ne pillanatok alatt átlapozott vagy végiggörgetett betűhalommá egy rendőrségi és egy bulvárhír között. Ebben a formában ráadásul kirajzolódik valamilyen – óhatatlanul esetleges és töredékes, a magyar filmforgalmazással összefüggő – kép tíz év filmkultúrájáról. Arról a 2015 és 2025 közötti időszakról, amelybe a koronavírus-járvány hozott cezúrát, elbizonytalanítva az amúgy is egyre népszerűtlenebb mozik helyét a filmbefogadásban, és más szempontból is átalakítva, mit, hogyan és hol nézünk. A könyvben olvasható cikkek döntően mozikritikák. Nemcsak a kritika műfaja, hanem a mozi intézménye melletti elköteleződésemet is szerettem volna általuk kifejezni.

Amikor gondolkodni kezdtem a kötet összeállításán, kiderült, egyáltalán nem magától értetődő, hogy a néhány évvel korábban megjelent szövegek még elérhetőek. Könnyebb volt megkeresni, ami nyomtatásban jelent meg. De az internet, amelyről sokáig azt hihettük, mindent megőriz, valójában a tegnapi újság néma és közönyös temetőjévé dermedt. Ebben közrejátszott a magyar internetes sajtó kiszolgáltatottsága is a politikai és a gazdasági érdekeknek. Médiatulajdonosok tudatos döntése vagy egyszerű feledékenysége miatt teljes újságok, archívumok hullottak a semmibe, komoly újságírói teljesítmények váltak láthatatlanná. Nem a könnyebb műfajokra, a kulturális produktumokról szóló cikkekre gondolok elsősorban, de ezeknek a szerzőit ugyanolyan mély csalódással töltheti el a sajtó törékenysége, mint a közéleti újságírókat. Részben ezek a folyamatok is indokolják, hogy néhány újságcikket – ebben a könyvben éppenséggel filmkritikákat – más felületen is megőrizzünk. Kisebb stiláris hibák, egy-két tárgyi tévedés javításától eltekintve a szövegeken nem változtattam, és végképp nem módosítottam értékítéleteimen. Ha a kritikus hülye, amint azt sokan alapvetésnek tekintik, maradjon is nyoma annak, hogy az. Elhagytam viszont az írások eredeti címét, mert ezek – különösen a nagy, internetes híroldalakon adott címek, amelyeknek versenyezniük kellett az olvasók figyelméért a közéleti eseményekről tudósító, tényszerűségük ellenére is fantasztikus és abszurd minőségeket magukba sűrítő címekkel – óhatatlanul nevetségesnek és értelmetlennek hatottak volna a könyvváltozatban.

A válogatás legfontosabb szempontja mégiscsak a minőség volt. Vannak-e olyan cikkeim, amelyeket öt, tíz, tizenöt évvel a megírásuk után is frappánsnak, élvezhetőnek találok? Akármilyen szórakoztató is volt tizennyolc évesen elmenni a kétezres évek egyik legrosszabb magyar filmje – pedig erős a mezőny! –, az Álom.net plázapremierjére, és utána fölényeskedő, megsemmisítő kritikát írni róla, utólag az ilyesmit azért nem feltétlenül szükséges újra a köz elé tárni. Mindazonáltal magyar filmekről szóló kritikákból arányaiban többet válogattam be a könyvbe, mert azokhoz a magyar kritikusnak mégiscsak több köze van. Dédelgeti és félti őket – kivéve a saját elmarasztaló ítéletétől, ha úgy alakul.

Az Álom.netről az évekkel ezelőtt megszűnt Mozinet Magazinba írtam, de nem csak a Mozinet szerkesztőinek, Böszörményi Gábornak és Szalóky Bálintnak tartozom köszönettel, amiért közölték gimnazistaként és egyetemistaként írt (és ebből a könyvből végül kimaradt) szövegeimet, hanem minden szerkesztőnek, aki az évek során filmkritikáim útját egyengette. Nekik: Schubert Gusztáv (1955–2024), Varró Attila és Pápai Zsolt (Filmvilág); Bujdosó Bori, Puskár Krisztián és Bordás Gábor (VS.hu), Vándor Éva (Unikornis.hu) és a Prizma filmművészeti folyóirat teljes csapata. A válogatás túlnyomó része a 24.hu-n megjelent kritikákból áll, mert azokat tartom a legsikerültebbeknek. A kultúra rovatot vezető Inkei Bence és Jankovics Márton, illetve Pető Péter főszerkesztő segítségéért külön hálás vagyok.

És köszönök mindent Markó Lucának, aki kénytelen volt a görnyedt hátamat nézni, amíg e kritikák java részét írtam. 

Megvásárolható a kiadó webáruházában

Prae Kiadó

Megjelenik Alma Kent következő regénye december 06-án.

MEGJELENIK
2025.december 06-án

(ebook)

A könyvet szigorúan 18 éven felülieknek ajánlott olvasni!

Alma Kent

Death ​in the Mirror

Tükörben a halál

Tartalom

Mi lenne, ha a tükör nem csak azt mutatná, amit látsz?
Hanem valami mást… valami sokkal sötétebbet.
Egy másik énedet.
És bár az arcvonások és a mosolyod ugyanazok… mégis el vannak torzulva.
A tükör túloldalán valami lélegzik.
Valami figyel.
Minden mozdulatod, minden lélegzeted magáévá teszi.
El akar venni tőled mindent, ami te vagy.
Ha egyszer áttörte a tükröt, nincs visszaút.
Neki a tested már csak egy porhüvely. Egy kényelmes álca.
Te pedig csupán egy elnyomott emlék maradsz…
Éppen ezért… Sose nézz bele a tükörbe!
Ne válaszolj, ha megszólít!
És ha egyszer látod magad mosolyogni, miközben te mégsem teszed…
FUSS!!!

Részletet az írónő webshop oldalán olvasható.

"Egy sorozatgyilkos ikerpár.

Rengeteg áldozat.

És egy lány, aki a legfőbb prédává válik."

Elérhetőség, előrendelhető:

Alma Kent instagram

Webshop

Megjelenik Brett O'Conor újabb könyve, ezúttal fantasy regénnyel jelentkezik.

MEGJELENIK

2025.december.04-én

Brett O’Conor

Holdhomány

Tartalom

Kik voltak az Asara vadászok? Honnan származnak a Sihori-nép fiai és miért hívják Zöld Mezőket Fekete Völgynek? Bíbor, az árva leány miért vándorol magányosan időtlen-idők óta az Ismert Világban?

Lehet, hogy csak legenda az egész? Vagy talán egy igaz mese? Akárhogy is, az biztos, hogy a világban sokfelé suttognak még e népekről és a tetteikről.

Meg akarod ismerni a történetüket? Akkor gyere Utazó és helyezd magad kényelembe, mert hosszú elbeszélés lesz!

 Részlet a könyből

"- Talányokban beszélsz Árnyék!

- Másként nem tehetek. Ez az Árnyasok népének Sorsa. Vagy a te nyelveden, ez az Árnyasok Útja. Ha megmondanánk az embereknek, hogy mit tegyenek vagy mit ne, megóvhatnánk a Rendet, de pont abban akadályoznánk meg őket, amitől emberek. Az akarat és a döntések lehetőségében. Ég Atya úgy döntött, hogy legyen szabad akaratotok és ez ellen még az Istenek sem tehetnek. Útmutatást adhatok, de nem mondhatom meg mit tegyél. Nem mehetek szembe az Istenek tökéletességével.

- Hogy lehetne tökéletes az, ami ennyi hibára ad lehetőséget? Hogy lehetne tökéletes, ami a rossz felé vihet? Kapok erőt végigjárni az Utam, de nem kapok szemet, hogy lássam is, merre megyek?

- Egyszer már mondtam nektek, nincs olyan, hogy rossz! Teszed a dolgod belátásod szerint és ez hatással lesz a Sorsotokra. A tiedre és másokéra egyaránt. Napokon át beszéltem hozzátok és lám, a legfontosabb szavakat sem jegyezted meg! Majd ezek után azt veted az Istenek szemére, hogy neked nem adnak szemet? De ha ez még így is lenne, vajon fület sem kaptál? Útmutatást akarsz, hogy láss, de nem figyelsz az útmutatásra.

- Mint az ökör a réten… – idézte fel Sólyom a feddés hatására.

- Pontosan! De az ökörnek hiába mondanék bármit napokon át, akkor sem érthetné, mert neki aztán igazán nem ez a dolga!"

Figyeld, kövesd be az író elérhetőségeit

Brett O"Conor linktr.ee

E-könyvei

Lumira Kör tagjaként bemutatom a végleges borítót és az előrendelési lehetőséget.

 ~~~ Lumira Kör Tag ~~~

Nemrégiben a Lumira Kiadó megosztotta Sajni Patel első hazai könyvének megjelenésének a végleges borítóját.

Így Lumira Kör tagként bemutatom nektek is itt, a blogomban a borítót, és egyúttal az előrendelési lehetőségeket is megadom. Nemcsak előrendelési lehetőséged adom meg, hanem a végleges borítót is bemutatom.

Én már nagyon várom a könyvet, hogy elolvashassam, bízom bene, hogy nagy sikert fog aratni itthon.

Sajni Patel

Fények közt Dubajban

Tartalom

Nikki és Yash régen elválaszthatatlanok voltak.

A barátságukat egy ideje beárnyékolták különböző félreértések, viták, sértődések. Aztán miután a hősnő kamerája eltörött, a szilánkok – átvitt értelmben – a kapcsolatukban is megmaradtak.

Amikor családjaik közös útra indulnak Dubajba a dívalira, azaz a Fények Ünnepére, egyikük sem sejti, hogy ez az út sokkal több lesz egy egyszerű vakációnál. Vagy mégis? A város ragyogása, a tűzijáték és az ünnep fényei alatt régi sebek nyílnak fel… de talán a megbocsátás és az újrakezdés is lehetségessé válik.

A Fények között Dubajban egy igazi gasztrokulturális utazás, humorral átszőtt, érzelmes, mégis könnyed történet barátságról, családról, tiniszerelemről és arról, hogyan találhatjuk meg újra önmagunkat – és egymást – a világ legfényesebb városában.

Megjelenés

2025.December 1.

Előrendelhető

Lumira Kiadó

Líra

Libri

Szabó István Zoltán: Neuromancia – A technika kérdése William Gibson regényeiben, esszéiben és költészetében

 Szabó István Zoltán

Neuromancia

A technika kérdése William Gibson regényeiben, esszéiben és költészetében

MA Populáris Kultúra Kutatócsoport Könyvek 4.

Megjelenik novemberben!

Prea Kiadó

Prae Kiadó, 2025

Szerkesztette: L. Varga Péter

Borító: Szabó Imola Julianna

Fülszöveg 

Szabó István Zoltán Neuromancia című könyvének fókuszában William Gibson írásai állnak. A cyberpunk küszöb az egyik legfontosabb törés vagy mutáció a sci-fi, a rétegkultúrák és a populáris irodalom kapcsolatát érintő dinamikus hálózat történetében, amelyet azonban nem érthetünk meg egyetlen megközelítési útvonal felől. A szerző Gibson prózáját és esszéit Heidegger technika-fogalmával lépteti párbeszédbe, kibontja a Sprawl-trilógia technikai fejlődéssel összefüggő reflexióit; érzékenyen tárgyalja, hogy a test átprogramozása hogyan módosítja az ember fogalmát. 

Gibson alapművének elemzése, a Neurománc egyetlen dekonstruktív aktusként való felfogása – a vállalkozás egyik leginvenciózusabb részeként – megújítja a kultikus regényhez való hozzáférésünk útvonalait. Rendkívül szimpatikus például az elemzési térkép azon eleme, amely a cyberpunk és a posztmodern együtt olvasása során egyfelől beláttatja, hogy a határsértés (a „magas” és a „populáris” terepén) nem a szövegek inherens tulajdonsága, hanem az irodalomfelosztás gyakorlatából adódó anomália. Másfelől a paratér, a kibertér és a virtualitás tárgyalása közben a szerző arra a következtetésre jut, hogy a cyberpunk mozgalmat útjára indító trilógiában több a közös mozzanat Proust, Burroughs és Pynchon műveivel, mint a sci-fi klasszikusaival. Az ehhez hasonló izgalmas belátások hozzájárulhatnak egy olyan popkultúra-kutatási praxeológiához, amelyet nem vagy sokkal kevésbé köt meg az előzetes pozícióban lévő esztétikai ideológia. A Neuromancia tehát megkerülhetetlen szempontokkal járul hozzá a Gibson-olvasáson keresztül a kibernetikus irodalomtechnológia határmunkálatainak és jövőképeinek értelmezéséhez.

H. Nagy Péter

A szerzőről

Szabó István Zoltán (Steve) irodalmár, popkultúra-kutató, szerkesztő. 1983-ban született Törökszentmiklóson. Szegeden él. 

A szerző portréját Molnár Gabriella készítette. 

Részlet a kötetből

A cyberpunkot 1984-ben útjára indító mondat mára kultikussá vált a szerző műveit és általában a sci-fi irodalmat kedvelő emberek között, miközben az irodalomtudomány területén is több tanulmányban rámutattak jelentőségére. Sőt, Neil Gaiman, az egyik legjelentősebb és legnagyobb hatással bíró kortárs fantasyszerző egyik leghíresebb kötetében, a Neverwhere című regényben egy helyen parafrazálja is Gibson mondatát. Gaiman „kis vicce”[1] így hangzik: „The sky was the perfect untroubled blue of a television screen, tuned to a dead channel.” Internetes naplójában maga Gaiman is a science fiction történetének leghíresebb kezdőmondatának nevezi Gibson mondatát.[2] Mindemellett a parafrázisnak van egy meglepő történeti tanulsága – éppen ebben áll a humora is –, mégpedig az, hogy rámutat arra a technikai változásra, amely 1984 óta a Neverwhere megszületéséig, vagyis 1996-ig bekövetkezett. Hiszen az, ahogyan a műsorszünet a képernyőn megjelenik, pontosabban ahogyan egy nem létező csatornára hangolt készülék képernyője kinéz, teljesen megváltozott az eltelt időben. A szürke statikus zaj helyét átvette egy tökéletesen homogén világoskék felület. Mára a Neverwhere óta is eltelt csaknem harminc év. Ez idő alatt sok minden változott, köztük a „halott csatornára” hangolt képernyő megjelenése is. Ma nehezebb lenne elegánsan az éghez hasonlítani, hiszen nem több, mint egy fekete képernyő a következő szavakkal:

nincs jel

Ez az üzenet – ahogyan látni fogjuk – egyáltalán nem áll távol a kezdőmondat szellemiségétől.

A következő oldalakon szoros olvasás segítségével tárjuk fel a mondat működését, amely olvasatunk kiindulópontjaként szolgál majd. Talán szokatlan módon, de nem csupán az angol eredetit, hanem az Ajkai Örkény fordítói leleményének köszönhetően kiváló magyar fordítás első mondatát is értelmezni fogjuk, ugyanis a két mondat két különböző trópus révén jeleníti meg ugyanazt a működést, ez pedig önmagában is fontos reprezentációja a szövegtulajdonságoknak, illetve az angol szöveg és a magyar fordítás egymáshoz való viszonyának.

A kezdőmondat a teljes regény szempontjából tanulságos. Sőt árulkodó, hiszen mi is történik ebben a mondatban? Egy organikus létező leírására használt hasonlat hasonlító oldalán egy anorganikus létező áll. A természetet az állítás egy nem-természetes, egy technikai tárgy segítségével írja le. A két tag között nem szűnő feszültség húzódik – az organikus és artefaktuális eredetből adódó ellentété –, amelyet a tropikus struktúra megformáltsága mélyít el, vagyis az a tény, hogy e két elem a hasonlat összetevőiként mellérendelő viszonyba kerül.

Ez a hasonlat „megidézi a technika retorikáját,”[3] előrevetítve a teljes szöveget szervező logikát. Így tehát a regény kicsinyítő tükreként is felfogható a kezdőmondat, amelyben megjelenik, hogyan mossa össze a szöveg az organikus és az anorganikus határait. A hasonlat ugyanis szerves kapcsolatba hozza egymással két elemét, így sértve meg azt az önkényesen húzott és tarthatatlan határt az emberi machinációktól tisztának és mentesnek tűnő természetes világ és az ember alkotta technikai világ között (amelynek a ’80-as években a televízió volt a legfőbb szimbóluma). A hasonlat második tagja „beszennyezi” az elsőt, amire a szürke szín megidézése rá is segít. A természet érintetlensége megszűnik, a technikai világ részévé válik, ezzel a gesztussal pedig az ember – de legalábbis a technika – által uralhatónak tűnik. A hierarchiában elfoglalt kitüntetett helye egy csapásra megváltozik, hogy átcsússzon a technikának alávetett pozícióba. Ez a mozzanat minden hierarchikus rend dekonstrukciójában jelen van, legelőször ugyanis a tagok pozíciójának felcserélődése történik meg,[4] egy szubverzió, amely a következő pillanatban már el is tűnik, hogy a tagok pozícióját kiegyenlítse. Ez a pillanat a mérleg nyelve.

A természet helyet kapott a technikai világban, de anélkül, hogy bármit megőrzött volna abból a szakralitásból, amelyet a különböző kultúrák – köztük a nyugati is – neki tulajdonítottak. A természet egy lett a világ objektumai közül, leírható, uralható, a technika által meghódítható – ezt a folyamatot részletesen tárgyaltuk az előző fejezet Heideggerrel foglalkozó részében. Az eredeti mondat így szól: „The sky above the port was the color of television, tuned to a dead channel.”[5] A ’dead’ (halott, holt, élettelen) szó használata még inkább a technika élettelen világába utalja a természetet. Ugyanakkor ez egy a technikára vonatkozó organikus metafora, hiszen a holt állapot elősorban olyasvalamihez rendelhető, amely valaha élt. Így egy különös visszacsatolási hurok alakul ki, amely a természetet és a technikát egymáshoz mind közelebb húzza. Ennek hatására nem csupán a természet válik hasonlatossá a technika világához, hanem ugyanez a mozgás fordítva is megtörténik, hiszen a kijelentés megkérdőjelezi a két fogalom definitív szembenállását, egyértelmű szétválaszthatóságát. Mindez szoros kapcsolatban áll a megidézett világ természetével (értsd: a szöveg világának törvényeivel, rendjével, attribútumaival), stílusával és a regény poétikai sajátosságaival.

Ugyanebben az azonosító mozzanatban a megidézett technikai világ mindennapisága, természetessége hangsúlyozódik. Mintha csak azt állítaná a mondat: az ember természetes élettere immár a technikai világ, amelynek törvényei és közege az emberi élet része, jóval inkább, mint az organikus természet egésze. A hasonlatot a technikai oldal felől értjük meg: a természetet a technikából ismerjük meg, mert ez van közelebb az emberhez. Az ismeretlen tényező, az embertől idegen elem a természet lesz, ami valaha kizárólagos élettere és episztemológiai viszonyrendszere volt.

Megrendelhető a kiadó webáruházában: 

Prea Kiadó

Hogyan határozza meg az anyák félelme a fiúk jövőjét? Avagy egy fiú három párhuzamos története

 Florence Knapp: 

Nevek

„Holnap – ha egyáltalán eljön a reggel, ha a vihar végre alábbhagy – Cora be fogja jegyeztetni a kisfia nevét. Vagy talán, és ez aggasztja igazán, épp ezzel dönti el, kivé is válik majd a gyermeke.”

Hogyan határozza meg az anyák félelme a fiúk jövőjét? Avagy egy fiú három párhuzamos története

Megjelenés: november 4.
Fordító: Csonka Ágnes
Nyomdai kivitelezés: keménytábla, védőborító, 368 oldal

Leírás

Florence Knapp Nevek című regénye az identitás, a választás és a következmények regénye. A történet három párhuzamos életutat követ – ugyanannak a fiúnak három lehetséges történetét –, amelyek egyetlen közös pontból, egy anya döntéséből ágaznak szét. Minden változatban más név, más sors, más önazonosság, és mindegyikben ugyanaz a kérdés: mit öröklünk a múltból, és mi az, amit magunknak kell kitalálnunk?

Knapp finoman szövi össze a személyes drámát a társadalmi kérdésekkel: hogyan határozza meg az anyák félelme és hallgatása a fiúk jövőjét? Hogyan lesz a név – az identitás legelső formája – a túlélés vagy a menekülés eszköze? A Nevek szerkezete emlékeztet Paul Auster 4 3 2 1 című regényére, de Knapp történetmesélése intimebb, sűrűbb, kelet-európaibb. Nem grandiózus életregényt ír, hanem mikroszkóp alá teszi a döntéseket, amelyek egy életet is átrendezhetnek.

Ez a könyv nem a válaszokról szól, hanem arról, hányféleképpen mondhatjuk ki: „én”. Az Nevek egyszerre családregény, identitásdráma és kísérlet arra, hogy megértsük: lehet-e egy név mögött több igazság is.

Fülszöveg

1987-et írunk. Egy pusztító vihar után Cora kilencéves lányával útnak indul, hogy hivatalosan is bejegyezze újszülött fia nevét. Férje ragaszkodik hozzá, hogy a családi hagyományt követve a baba az ő nevét örökölje, ahogyan már generációk óta minden elsőszülött fiú. Amikor azonban Cora a döntés pillanatához ér, meginog. A férje akaratának engedni a biztonságosabb út. De vajon helyes-e, hogy a fiuk olyan nevet kapjon, amelyet zsarnoki férfiak egész sora viselt?

A döntés, amit Cora azon a napon meghoz, mindnyájuk életét örökre megváltoztatja.

Hét évvel később a fiú neve Bear; a nővére választotta így, és a név éppoly elemi erővel formálja a sorsát, mint az a vihar, amelynek idején megszületett. Vagy talán Julian, az a név, amit anyja szívből szeretett volna adni neki, abban a reményben, hogy így lehet majd igazán önmaga. Vagy mégis Gordon, az apja után, akinek keménysége és kegyetlensége lassan rányomja bélyegét a fiúra is, de talán még nem késő megállítani ezt az örökséget.

A Nevek megrendítő és reményteli regény az identitásról, a szabad választás hatalmáról, és arról, hogyan fonódhat egyetlen döntés köré egy egész élet. Egy család története ez – és a szereteté, amely a legzordabb sors ellenére is képes tovább élni.

A szerzőről

Florence Knapp korábban egy több évszázados múltra visszatekintő steppelési technikáról írt ismeretterjesztő könyvet, valamint közreműködött egy másik kötet elkészítésében a londoni V&A Múzeum számára. Jelenleg London közelében él férjével és kutyájukkal; két gyermekük már kirepült a családi fészekből. A Nevek Florence első regénye, amelynek a kiadási jogait eddig több mint húsz nyelvterületre adták el.

Mások a kötetről

„Gyönyörűen elmesélt történet arról, hogyan alakulhat egy gyermek sorsa három különböző névvel, három különböző forgatókönyv mentén... Ne hagyd ki!” - Elin Hilderbrand

„Igazán gyönyörű, szívet kitáró történet… Nem tudtam letenni.” - Ann Napolitano

„A történetmesélés igazi mesterműve… mélyen elgondolkodtató.” - Alison Espach 

„Lebilincselve olvastam. Erőteljes, megható és gyönyörű.” - Marian Keyes

„Fenséges… Olvasd el! Igazán különleges.” - Chris Whitaker

„Finoman kimunkált… Ez a regény nagyot fog szólni.” - Jennie Godfrey

„Kísérteties és szívből jövő; teljes figyelmet követel.” - Claire Daverley

„Különleges könyv… Dühöngtem, drukkoltam, és könnyekig hatódtam.” - Elizabeth Macneal

„Merész, magával ragadó és mélyen megrendítő.” - Anne Griffin

„Szívszorító.” - Miranda Cowley Heller

„Egyedülállóan eredeti.” - Jojo Moyes

„Az utóbbi évek legjobb debütáló regénye.” - Sunday Times

Részlet a kötetből 

– Miért fontos ez? Mármint apának. Hogy ugyanaz legyen a nevük.

Cora legszívesebben azt felelné, hogy azért fontos, mert néha a nagy, erős férfiak belül kicsinek érzik magukat. Mert egyes férfiak – például Gordon apja – úgy élik le az életüket, hogy tökéletesnek hiszik magukat, és úgy gondolják, hogy a gyerekeiknek és a gyerekeik gyerekeinek is az ő nevüket kell továbbvinniük. Mert néha nagyobb szükségük van az előző nemzedékek elégedettségére, mint a következő generációk szeretetére. Cora szemében ez mellkasdöngető, törzsi viselkedésnek tűnik. De ezt nem mondja el Maiának. A lánya már így is sok mindenre felfigyel. A veszekedések utáni reggeleken, bármilyen némán is tűrt Cora, Maia mindig megáll mögötte a konyhában, a mosogató mellett, átkarolja a derekát, és megszólal: „Én kedves anyukám”, miközben az arcát Cora hátának támasztja. Cora ilyenkor látja rajta az együttérzést, a közös szomorúságot. És egy ízben a nedvességet is a ruhája hátulján, ahol Maia arca pillanatokkal korábban hozzáért.

– Van, akinek fontos a hagyomány – feleli helyette.

– De az is fontos, hogy saját neved legyen. Néha nem? Talán még apa is örült volna, ha saját neve van.

Cora elengedi a babakocsit, hogy átkarolja Maia vállát.

– Okos kislány vagy.

Megint azon töpreng, vajon helyes-e, amit tesz. Részleteiben, egészében. Hogy Gordon számára helyénvaló-e folytatni ezt a hagyományt. Talán azzal, hogy elfogadja az életet az apja és a nagyapja árnyékában, állandóvá teszi az összehasonlítást, és még súlyosabbá teszi a terhet önmaga számára. Talán felszabadulás lenne, ha a gyermeküket másképp neveznék el. Eleinte nem, de később biztosan.

És ott van Maia. Nem épp arra tanítja a lányát, hogy fontosabb a békesség, mint hogy helyesen cselekedjen? Cora azon tűnődik, vajon mit gondol róla Maia azok után, hogy beleegyezett, zsarnok férfiak generációihoz kötődő nevet ad az öccsének. És rájön, hogy bár Maia nevét eredetileg néma köteléknek szánta kettejük között, a jelentésének felfedése teher is lehet a kislány számára. Talán ezzel akaratlanul is azt sugallja neki, hogy az ő életüknek is ugyanazt a pályát kell követnie, pedig valójában abban reménykedik, hogy a gyermekei a saját útjukat járják majd.

Agave Könyvek

Shakespeare/37 – A harmadik évad – Megjelenik októberben!

 Dézsi Fruzsina – Horváth János Antal – Horváth Kristóf – Kácsor Zsolt – Kemény Zsófi – Kucsov Borisz – Mészöly Ágnes – Mohácsi István – Molnár T. Eszter – Szilágyi Eszter Anna – Tallér Edina – Terék Anna

Shakespeare/37 – A harmadik évad

 

Megjelenik októberben!

Prae Kiadó

Prae Kiadó – Webszínház, 2025

Szerkesztette: Magács László

A drámák stilljeit késztette: Meister Natália Nóra

Borítóterv: Meister Natália Nóra fotójának felhasználásával Szabó Imola Julianna

A szövegeket gondozta: L. Varga Péter

 

Könyvbemutató az Őszi Margón

Október 12., vasárnap 20.30

Nemzeti Táncszínház, Könyves Magazin Színpad

A kötet alkotóival Magács László beszélget.

ESEMÉNY

A Shakespeare/37 S01 hivatalos trailere:

A Shakespeare/37 médiapartnere a Litera.

 

A kötetről

 

173 szerep, 121 színész, 61 filmes alkotótárs,  4 év, 36 film, 33 író, 32 különleges helyszín,  5 állandó alkotó, 3 producer, 1 rendező,  3 kötet, 1 inspiráció. Ez a Shakespeare/37.

 

33 kortárs magyar író – regényírók, drámaírók, költők és dramaturgok – értelmezi újra William Shakespeare műveit egyfelvonásosokban, elsősorban nem a cselekményre, hanem a művek alapgondolatára, egy-egy emberi sorsra, egy kiemelt pillanatra koncentrálva. Ha az utódaink száz év múlva újraolvassák ezeket a drámákat, pontos képet kapnak majd a 2020-as évek Magyarországáról.

 

A kiemelkedő írói gárdának  és a Webszínház alkotói csapatának köszönhetően ízig-vérig huszonegyedik századi feldolgozásokat olvashatunk és nézhetünk, amelyek hordozzák a 2020-as évek Magyarországának esszenciáját, a már négyszáz évvel ezelőtt is felmerülő társadalmi kérdések és problémák szemszögét is érvényesítve.

2024 szeptemberére elkészült a 36 film, 2024 karácsonyán egy kötetben adtuk ki az első évad 12 művét, 2025-ben az Ünnepi Könyvhétre megjelentettük a második évad 10 darabját, melyet most az októberben megjelenő, harmadik könyv követ.

„Különösen izgalmas látni, hogyan inspirálja a nagy reneszánsz drámaíró a kortárs magyar dráma- és prózairodalom legjobbjait. Lenyűgöző olvasni, mennyire más és más a szerzők megközelítése a kiválasztott színműhöz.”

– Magács László rendező

 

„Nagyon érdekes élmény minden egyes epizódban ilyen szorosan és szigorú koreográfiát betartva együttműködni, nem csak a színészekkel, de a stáb minden tagjával, akik adott esetben a kamera mögött bújva rendezik a díszletet, vagy rögzítik a hangot.”

–  Meister Natália Nóra operatőr

 

A Webszínház alkotói csapatáról

 

Az első websorozatuk (Jelenetek egy háztartásból) sikere láttán úgy döntött, tovább feszegeti a film és színház közötti kapcsolat lehetőségeinek határait.

Így esett a választás William Shakespeare teljes drámaszerzői életművének a feldolgozására. 2021-ben, az idén karácsonykor kiadásra kerülő könyv drámái alapján megszületett a Shakespeare 37 sorozat első évada, amelyet két másik évad követett.

A filmek a Webszínház oldalán érhetőek el: www.webszinhaz.com

 

„Mit is jelent számunkra a Film/Színház? Használjuk a filmtechnika legmodernebb eszközeit, de az átlagosan 20 perces epizódok mindegyikét egyetlen snittben vesszük fel, amitől az előadásmód színházszerűvé válik. A filmes eszközök pedig abban segítenek, hogy olyan közelségbe viszi a nézőket a színészekhez, hogy egészen intim pillanatokat és a legapróbb rezdüléseket is érzékelhetik, így a sorozat egészen egyedi lehetőséget kínál a nézőnek, hogy elmélyedjen egy-egy színészi alakítás legfinomabb részleteiben is.”

– Magács László rendező

 

A sorozat fontos alkotórésze a zene, a zörej, ami nem csupán kísérőelem, hanem szinte önálló szereplővé válik, nem csak atmoszférát teremt, hanem történetet is mesél. Necz Balázs munkája. 

Az epizódok műfaji értelemben is változatosak; vannak köztük zenés videoklipek, verses elbeszélések, filmes víziók vagy klasszikus színházi etűdök is. Hiszen nincsenek korlátok, a műfajok összemosódnak.

Könyv vagy film? Színház vagy film? Hangzik el gyakran a kérdés, amit nem kell megválaszolnunk. A Webszínház ötvözi a hármat. Nincsenek korlátok, a műfajok összemosódnak.

Nézni vagy olvasni? Először olvasni, majd nézni.

 

A könyv és az első évad filmjei közötti kapcsolódást a drámák elején található QR kód rejti, amelynek beszkennelésével az olvasóból hirtelen néző lesz, a drámából pedig film/színház-i alkotás.

További stillek

Link

Részlet a kötetből

 

Kácsor Zsolt

V. HENRIK

 

SZEMÉLYEK

HENRIK Anglia ötszörös szalmasúlyú ökölvívó bajnoka, huszonéves, cingár alak – Kovács Kokó István

KENTERBÖRI Henrik edzője, javakorabeli férfi – Jámbor Kózsef

KÁROLY Franciaország hétszeres szupernehézsúlyú boxbajnoka, ötven körüli, nagydarab férfi – Bogdán Golyó Zsolt

LAJOS A francia bajnok huszonéves fia, maga is kezdő ökölvívó – Szécsi Bence

KÓRUS – Ripli Zsuzsanna

 

Játszódik napjainkban egy sportcsarnok ringjében. Az egyik sarokban a brit, a szemben lévő sarokban a francia zászló (nem a középkori uralkodók lobogói, hanem a ma használatos zászlók).

 

KÓRUS

(Magasság szerint felsorakozik Károly, Kenterböri, Lajos és Henrik, mindannyian szélesen mosolyogva kántálnak)

 

Kedves nézők, akik között vannak

Bizonyára rövidlátók és messzenézők,

Képzeljék ezt a ringet most Franciahonnak,

Habár négyszögű csak, nem pedig hexagon,

És ámuljanak majd azon a bajnokon,

Akinek itten nemsokára harangoznak!

És hogy ki leszen az a bajnok, aki innen

győztesen távozand majd, mint egy isten?

És ki leszen a másik, aki kerülvén padlóra

Szállíttatik innen rögtön ravatalozóba?

Íme, amottan a brit sarokban a kis Henrik,

Ő a kihívó fél, Angolhonnak ötszörös

Szalmasúlyú öklözője, akinek az edzője

Kenterböri, halhatatlan bajnokok felfedezője!

Ám a francia ellenfél sem akárki, hiszen

Az ő bajnoki címe sajna-bajna többszörös:

A gall Károly ugyanis szupernehézsúlyban

hétszer menetelt a csúcsra – íme, itt tornyosul ő,

s mellette áll a fia, Lajos, aki maga is kezdő öklöző.

Ez hát a felállás mára: a kis Henrik a nagy Károlynak

Hazai pályán akar bevinni egy KÁÓT.

Mulassanak hát jól, kedves nézők, mind a

messzenézők és mind a rövidlátók!

 

HENRIK

(Beleöklöz a levegőbe, ugrál, bemelegít)

 

Hű Kenterböri, mit szólsz a francia hájfejűhöz, 

Károlyhoz, ahhoz a víziló nagyságú lótetűhöz,

Aki szerint a szalmasúlyban nem létezik férfi öklöző,

Ezért nekem nem való a férfi, csak a női öltöző?

 

KENTERBÖRI

Hol mondte e marhaságot az a felfújt hólyag?

 

HENRIK

Tudomisén, egy valóságshow-ban, ahová

Újabban ilyen múmiákat hívnak!

 

KENTERBÖRI

(Félre)

Amúgy igaza lehet annak a francia pöcsnek,

Én is jobban örülnék egy jól fizető szupernehézsúlyú övnek,

Mint ennek az incifinci kis szúnyognak,

Akivel csak a hozzá hasonló muslicák vívnak!

(Henrik felé fordulva)

Az az én szerény javaslatom,

Hogy hagyd a picsába, kedves bajnokom.

 

HENRIK

Dehogy hagyom, hanem bosszúért kiáltok,

Elküldelek hozzá mint edzőmet és ügynökömet,

Hogy szavakban mutasd be neki öklömet,

Melyet hamarosan az orra is megismerhet!

 

KENTERBÖRI

(Átmegy a francia sarokba)

 

Bonzsúr, mészjö, már bocsánat, engem azért küldtek,

Hogy itt valakit kibaszottul pofán verjek!

 

LAJOS

Ez valami vicc?

 

KENTERBÖRI

Nem, möszjö, ez nem vicc, hanem kihívás egy bokszmeccsre:

Henrik, Anglia ötszörös szalmasúlyú bajnoka

Üzeni Károlynak, hogy igényt tart a szupernehézsúlyú övre.

 

LAJOS

De hát atyám tíz éve visszavonult, méghozzá veretlenül,

Hogy kiélvezze dicsőségét eszementen eszetlenül,

Egész nap eszik és iszik, és szivarról pipára gyújt!

Semmi dolga az angol hülyével, mondd meg hát

Henriknek, az óvodásnak, hogy a homokozólapáttal

a kicsi kis homokozójában hiába gyúrt!

Nem kapja meg, amire vágyik, de íme, küldök

neki két darab teniszlabdát, nesze, fogjad.

 

KENTERBÖRI

De hát mit csináljon két teniszlabdával egy bokszoló?

 

LAJOS

Dugja a gatyájába, hadd lássék szegény gyerek tökösebbnek,

Te meg hordd el magad, mielőtt itt téged is kiröhögnek.

 

KÁROLY

Állj, nem addig van az! Hiszen arról még nem is volt szó,

Hogy mennyit fizet a kassza, ha ringbe száll a két bokszoló!

 

LAJOS

Apám, ne csináld már, hiszen tíz éve nem edzettél.

 

KÁROLY

És éppen tíz éve annak is, hogy utoljára álltam

A reflektorfényben, mint egy színész a főszerepben,

Ah, Uramisten, mennyire hiányzik az ováció,

Arról nem is beszélve, hogy jó sok pénzt hozhat a show!

 

KENTERBÖRI

(Lajoshoz)

Ne legyél seggfej, Lajoska, látod, mire megy ki a játék,

Csapj a kezembe, és felezünk, akár az én szúnyogom győz,

Akár az apád, aki, megbocsáss érte, tényleg akkora dagadék,

Hogy az én bajnokom már attól összefossa magát,

Ha meglát bokszkesztyűben egy ekkora apát.

Akárki győz, és akárki fekszik el, miénk a haszon,

Én keresni akarok, verekedjen a kisfaszom.

 

LAJOS

Hogy gondolod ezt a felezős dolgot, edző?

 

KENTERBÖRI

Úgy, mint ahogy minden más kereskedő!

Beharangozzuk a meccset, dőlni fog a lóvé,

marketálunk a célcsoportnak, és eljön minden tévé!

 

LAJOS

Nem beszélsz hülyeséget, te angol,

Az eszem máris a tárcámban barangol,

Én a szúnyogra fogadok, te meg az apámra,

És bármelyiket is teszik lapátra,

A haszon fele az enyém.

 

KENTERBÖRI

Ez a beszéd, mi ketten bankot robbantunk, öcsi,

Különben ne legyen a nevem Kenterböri!

(Visszamegy az angol sarokba Henrikhez, kezében a két teniszlabda)

Megjöttem, bajnokom, a válasszal,

Amit Károly fia küldött, a kis Lajos.

 

HENRIK

Teniszlabdák? Mit csináljak ezekkel?

 

KENTERBÖRI

Károly ajánlata az, hogy e labdák, már megbocsáss,

A gatyádban cseréljenek helyet a herékkel.

 

HENRIK

Ne legyen a nevem Henrik, ötszörös angol bajnok,

Ha eltűröm ezt a heremetafórát, vagy izét, hasonlatot!

Én leszek a győzelmes Dávid a Góliát elleni meccsen,

Ahol kivágom Károly nyelvét és kitörlöm vele a seggem!

 

KÓRUS

Kedves nézők, akik között vannak

Bizonyára rövidlátók és messzenézők,

Most képzeljék el, hogy elindul a reklámhadjárat,

A profik pedig kimaxolják a marketingiparágat,

És ahogy terjed a híre a nagy mérkőzésnek,

Hallgassák csak, már hallani előszelét a dübörgésnek!

Mindenki fogadni akar, ki erre tesz, ki a másikra tippel,

S  mindenki előre hallja már, a kassza hogyan csilingel.

Vajon az angol Dávid legyőzi-e a francia Góliátot,

Ah, ilyen bokszmeccset még soha senki sem látott:

Az ifjú angol öklöző nincs ötven kiló kesztyűvel együtt,

Míg Károly előtt aktív korában két mázsás óriás is elfeküdt,

Henrik már abba belehal, ha Károly csak reá pillant,

És akkor Károlynak az ökle még meg sem villant,

Lássuk hát a meccset, kedves nézők, akik között

Vannak rövidlátók és messzenézők!

 

(Az angol sarokban Henrik lassan beöltözik a versenyre, sportnadrág, trikó, bandázs, kesztyű, ahogy elő van írva, a francia sarokban Károly azonban elegáns öltönyt húz magára, fehér inget, nyakkendőt s láthatólag eléggé szűk zakót, amitől még nagyobbnak látszik)

LAJOS

Mit csinálsz, apám, nem bálba mész, hanem meccsre!

 

KÁROLY

Fiacskám, a nagyok dolgába te ne pofázzál bele.

 

LAJOS

Apám, tudom, hogy ha csak ráfújsz, elrepül az angol szöcske,

De ne légy könnyelmű, még a végén hazavág örökre!

 

KÁROLY

Sokat fecsegsz, fiacskám, de ezúttal megbocsátom,

Hiszen néhány perc még, és a tízmilliós gázsit bekaszálom,

De előtte felcsippentem az angolt, mint egy bolhát,

Aztán eltördelek benne néhány bordát,

Csak találjam meg, mert szemüveg nélkül észre se veszem,

Hiába, szalmasúlyúnak lenni komoly veszedelem.

 

HENRIK

Te jó ég, tényleg akkora ez az állat, mint az Eiffel-torony,

De semmi vész, ő lesz a főszereplő a halotti toron,

Mert éppen az a gyengéje neki, ami az erejét adja:

A roppant tömeget, ami ő maga, csak a lába tartja,

És az a két láb olyan nehéz, mint az ólom,

Már attól is liheg, ha rájuk kell állnia.

 

KÁROLY

(Fölteszi a szemüvegét)

Hol vagy, te bolha? Válaszolj, hozzád beszél a bácsi!

 

HENRIK

(Körbe-körbe szaladgál a francia sarokban álló Károly körül)

Nagy a pofád, Károly, de én sem vagyok akárki!

 

KÁROLY

Oh, kicsoda-micsoda zöngicsél a ringben?

HENRIK

Esküszöm, több energia van egy doboz heringben!

 

KÁROLY

(Kissé megszédül, ahogy Henrik pörög körülötte)

Állj meg, te szöcske, hadd lépjek rád!

 

HENRIK

Még mindig nagy a pofád

LAJOS

(A francia sarok mögött állva, törölközővel a kezében)

Szédül és támolyog, kezdem félteni apát.

 

KENTERBÖRI

(Lajosnak)

Ne izgulj, miénk a lóvé, övék a lapát!

 

HENRIK

(Próbálja megütni Károlyt, de az fél kézzel eltartja magától)

Aha, nem mersz magadhoz közel engedni, te gyáva!

Mindjárt kitörök, mint a vulkán, és beterítelek, mint a láva!

 

KÁROLY

(Nevetve)

Jaj, ne röhögtess, Henrik, te bolha!

Hogyan dobjalak ki, egyben vagy feldarabolva?

 

HENRIK

(Kenterbörihez)

Látod, Mester, fárad már a hegy!

Én leszek az, aki a csúcsra megy!

 

KENTERBÖRI

(Félre)

Mit bánom én, hogy ki lesz a bajnok, kizárólag a pénzre hajtok.

Lehetsz felőlem szupernehéz, vagy könnyű, mint a harmat,

Csak termeld a zsét, mielőtt a padlóról felkaparnak!

 

KÁROLY

(A szívéhez kap és összeesik)

Azt hittem, hogy tovább bírja majd a testem,

De legalább ilyen gyorsan ilyen sokat sosem kerestem

HENRIK

Diadal! Győztem! Károly elfeküdt! Én vagyok a bajnok!

 

KENTERBÖRI

(Félre)

Ó, ha tudnád, Henrik, hogy Károly is terád fogadott!

 

LAJOS

(Ordítva berohan a ringbe)

Megbosszullak, édesapám, elkapom az angol taknyot,

Aztán feldarabolom Kenterbörit is, azt a latrot,

Aki rászedett mindkettőnket a nyereségtől hajtva,

Ó, legyen átkozott, aki ezt az egészet kavarta!

 

KENTERBÖRI

Ne bomolj, öcskös, neked itt nem osztottak lapot,

Kapard fel az apádat, aztán menjetek, jó napot!

 

HENRIK

(Miközben Lajosnak ököllel nekiesik)

 

Nézzenek oda, hogy felfújta magát a kis francia,

Úgy látszik, nem is egy, de két győzelemmel térek haza!

 

LAJOS

(Az apjára borulva alig védekezik)

 

Mit tettél, jó apám? Ugye, hogy mennyire óvtalak?

És most fekszel némán, miközben ezek itt ordítanak!

 

HENRIK

(Leüti Lajost, aki holtan elterül)

És még azt mondják, hogy a szalmasúly, az semmi!

Lám csak, én két bajnokot szoktam egy pofára megenni!

 

KENTERBÖRI

(Félre)

Istenem, ez a Henrik mekkora egy marha!

Övé a dicsőség, de az enyém az égi manna!

Rohanok a pénztárba, hogy kifizessék a jussom,

Ezt a hülyét meg itt hagyom, hadd ugasson!

(Elrohan)

 

KÓRUS

(Károly, Lajos és Henrik)

Átíró „szerzőnk gyarló, durva tolla

Eddig követte a történetet,

Nagy embereket kis térre zsúfolva

...

Az első, a második és a harmadik kötet is megrendelhető a Prae Kiadó webáruházában

Harmadik évad

Második évad

Első évad