Napokon belül érkezik az Addie Laure láthatatlan élete szerzőjének vadonatúj regénye

 V. E. Schwab: 

A hatalom törékeny szálai

„Nem beszélte a bűvölések nyelvét; nem volt rá szüksége. Ő magának a

mágiának a nyelvét ismerte.”

Az Addie Larue láthatatlan élete és a Gallant szerzője visszatér A mágia árnyalatai világába egy önállóan is olvasható epikus történettel.

Megjelenés: november 28.
Fordító: Sárpátki Ádám
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 640 oldal

Fülszöveg

Egykor ​négy világ létezett, és úgy simultak egymásra, mint egy könyv lapjai. Mindegyiket átjárta a csodálatos hatalom, miközben egyetlen város kötötte össze őket: London. A mágia azonban túl gyorsan burjánzott, a világok pedig önvédelemből rákényszerültek, hogy bezárják a kapuikat egymás előtt. Az idők során aztán megritkult azon mágusok száma is, akik még képesek voltak kinyitni ezeket a kapukat.

Napjainkban már csak háromról van tudomásunk: Kell Mareshről Vörös Londonból, Szelina Bardról Szürke Londonból, és Holland Vosijkről Fehér Londonból. Megjelenik azonban Fehér Londonban egy új mágus, Kosika, és váratlanul elfoglalja a trónt. A fiatal királynő hajlandó vérrel táplálni a városát – még a sajátjával is –, ám ezzel olyan óriási erőt szabadít fel, amely felett nem biztos, hogy képes uralkodni.

Eközben Vörös London királyi családjának életét lázadók fenyegetik, akik a királyság intézményének ledöntésével akarják kiegyenlíteni a hatalmi viszonyokat. A régi barátok és új ellenségek szövedékében ráadásul felbukkan egy lány, aki egy rejtélyes szerkezet birtokába jut. A lányt Tesnek hívják, és szokatlan képességével az összes világot veszélybe sodorhatja.

V. E. Schwab, az Addie LaRue láthatatlan élete szerzőjének új könyve káprázatos és izgalmas epikus fantasy, amely visszatér A mágia árnyalatai világába, de az előzmények ismerete nélkül is tökéletesen olvasható.

A szerzőről

V. E. Schwab több mint tíz regény szerzője, melyekkel többször is első volt a New York Times és a USA Today bestsellerlistáin. Leghíresebb műve az Addie LaRue láthatatlan élete, de már korábban is komoly sikereket ért el a Viszály című kötetével és A mágia árnyalatai- trilógiával. A könyveit több mint egy tucat nyelvre fordították le, és nem egynek elkeltek a megfilmesítési jogai. A The Independent korábban úgy jellemezte, hogy: „tehetsége irigylésre méltó, már-már gaimani módon képes dolgozni különböző stílusokkal, műfajokkal és hangnemekkel”.

Mások a kötetről

„Schwab visszatér az Egy sötétebb mágia káprázatos világába, hogy még többet adjon az olvasóknak abból, amit annyira szerettek a sorozatban: nem szokványos szereplőket, feszültséggel teli cselekményt, aprólékos világépítést és magával ragadó kapcsolatokat… Izgalmas fantasy, mely megáll a saját lábán is.” - Kirkus Reviews

„Schwab okosan építi tovább meglévő világait, új fenyegetéseket mutat be és kiterjeszti a mágiarendszert. Az új szereplők elragadóak, a fordulatok pedig döbbenetesek.” - Publishers Weekly

„Schwab csúcsformában van!” - Christina Orlando, Tor.com

Részlet a kötetből

 

„Maris Patrolnak kevés szenvedélye volt.

Szerette az ékszerfügéket és a selyem ágyneműket, a színtiszta aranyat és a titkokat. Meg a finom szeszt, amiből egy keveset minden este megengedett magának, de mindig csak mértékletesen. Elalvás előtt egy kis pohárnyi borostyánlángot szokott inni, hogy enyhítse öreg csontjainak sajgását, és lecsillapítsa az elméjét. Sosem annyit, hogy befolyásolja az egyensúlyát, vagy elhomályosítsa a gondolatait.

Szóval amikor keserű érzéssel ébredt a szájában, és a feje olyan volt, mint vihar után a zátony, tudta, hogy elkábították valamivel. A hajókabinja függönyeinek résén át keskeny fénypászma szökött be. Maris felült; az erőfeszítéstől remegni kezdtek a végtagjai. Öreg volt – a legtöbb embernél öregebb –, a ráncok mély redőket vájtak barna bőrébe, ám gyűrűvel teli keze még mindig nem reszketett, csontos hátát még mindig ki tudta húzni. Verejték ütközött ki a homlokán, ahogy megpróbált felállni, ám kudarcot vallott, és visszahuppant az ágy peremére.

– Sanct! – szitkozódott magában, és mivel váratlanul a nevén szólította, az a nagy kupac csont és bunda, ami kutyának merte nevezni magát, felnézett a közeli szőnyegről.

A hajó túloldaláról hangok sodródtak felé. Nem dühös szavakat hallott, de ez a Ferase Stras, és a falai nem titkolóztak előtte. A hangok közül kettő az unokaöccseitől származott, de a többi ismeretlennek tűnt. A saját elméjében egy kis hang azt súgta neki, hogy feküdjön vissza, pihenjen, hadd intézze Valick és Katros az ügyfeleket. Egy nap nekik kell majd vezetniük a piacot. Egy nap – ám még mindig Maris volt ennek a hajónak a kapitánya, és hiába felnőtt férfiak, még mindig fiatalok, még…

Kiáltás harsant, elkínzott ordítás hasította keresztül a levegőt, és Maris talpra ugrott. A térde majdnem megadta magát a hirtelen mozdulattól, de sikerült odaérnie az ajtó melletti szekrényhez, amelynek kihúzta egy nehéz fiókját, és addig kutakodott benne, amíg meg nem találta a fiolát, benne az olvadt gyöngynek tűnő folyadékkal. Kiitta, lenyelte fémes ízű tartalmát, ami jeget hagyott a nyomában. Kétségtelenül kellemetlen volt, de másodpercek múlva már nem reszkettek a végtagjai. Egyenletessé vált a légzése. A bőrén friss izzadság ütközött ki, de gyöngyházszerűen fénylett, mint a fiolában lévő kotyvalék, és ahogy letörölte a homlokáról, Maris érezte, hogy visszanyeri az érzékszervei feletti irányítást.

Lekapta a köntösét a közeli akasztóról, és még épp a válla köré húzta, amikor a Ferase Stras védővarázslatai szilánkokra törtek.”

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni

Agave Könyvek

Hogyan változtatta meg egy kis sziget a világ történelmét – Egill Bjarnason: A megkerülhetetlen Izland

 Egill Bjarnason

A megkerülhetetlen Izland

Hogyan változtatta meg egy kis sziget a világ történelmét

(How Iceland Changed The World. The Big History of a Small Island)

 

Megjelenik november 20-án!

Libri

Líra

Figura Könyvkiadó, 2023

 

Fordította: Fejérvári Boldizsár

Főszerkesztő: dr. Dávid Gyula

Borító és kötésterv: Kiss Barnabás

 

Kötelező olvasmány mindenkinek, aki arról álmodik, hogy Izlandra utazzon.

Fülszöveg

 

Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány és haszontalan navigátora zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak fészkelőhelye volt. Egy olyan nemzet otthona lett, amely csendesen, ám kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. Kezdve azzal, nem Kolumbusz, hanem az izlandiak fedezték fel először Amerikát, de túl szerények ahhoz, hogy beszéljenek róla. Ha nincs Izland, az ember nem tette volna be a lábát a Holdra, és Tolkien soha nem írta volna meg A Gyűrűk Urát. Ez a könyv történelmi körútra vezeti az olvasókat, bemutatva, hogy Izland milyen döntő szerepet játszott olyan változatos eseményekben, mint a francia forradalom, Izrael állam megalapítása vagy a női egyenjogúság kivívása. Ez a szerény nép újra meg újra a történelmi események frontvonalában találta magát és formálta az általunk ismert világot.

Ajánlások

 

„Egill Bjarnason Izlandot helyezi mindennek a középpontjába, és története nem csak szórakoztat, hanem megvilágosít és váratlan összefüggéseket tár fel.”

– Andri Snær Magnason, az Időről és a vízről szerzője

 

„Figyelmeztetés: lehet, hogy az olvasók azt kívánják, bárcsak ők is izlandiak lennének!”

– Helen Russell, az Egy év a világ legboldogabb országában – Hogyan éljünk dán módra című könyv szerzője

Egill Bjarnason és a pillangó-effektus

 

Izland történelme és kultúrája számtalan módon alakította a nyugati világot, bizonyos szempontból Izland az északi pillangóhatás.

Egill Bjarnason nagy hírnevet szerzett magának újságíróként, olyan lapoknak ír, mint a New York Times, az Al Jazeera, az Associated Press és a Lonely Planet. Részmunkaidőben médiát és politológiát tanít az Izlandi Egyetemen. How Iceland Changed The World című könyvét a Penguin Random House adta ki, majd az angol kiadást bolgár, cseh, észt, francia, lengyel, német, orosz, szlovák fordítások követték.

„Írtam három fejezetet, és küldtem néhány hideg e-mailt az Egyesült Államok irodalmi ügynökeinek” – magyarázta Egill, amikor arról kérdezték, hogyan került a világ legnagyobb kiadójához. A könyv olvasását követően persze nem meglepő, hogy ez a kiadó vette meg – tulajdonképpen aukciót rendeztek a kiadási jogért –, a kötet szellemes és nagyon élvezetes olvasmány.

Egill mindent leír egy izlandi (eredetileg norvég) vikingtől, Leifur „A szerencsés” Eiríkssontól, Észak-Amerika felfedezésétől és újra elvesztésétől kezdve. A könyvet olvasva megismerhetünk egy történetet arról, hogy egy fiatal izlandi nő, Arndís Þorbjarnardóttir hogyan befolyásolta Tolkient, amikor beszélt neki az izlandi népmesékről, amelynek motívumait egyértelműen felismerik az izlandiak, amikor A Gyűrűk Urát olvassák (vagy nézik). Megtudhatjuk, más nemzetek milyen felbecsülhetetlen értékű tanulságokat vonhatnak le Izland a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó reformjaiból.

 

Könyvében Egill elmagyarázza, hogy egy izlandi vulkán hogyan váltotta ki az éghajlatváltozást a 18. század végén, ami valószínűleg hozzájárult a francia forradalomhoz, s ezáltal a modern köztársasághoz. És persze megismerhetünk egy érdekes történetet arról, hogy Izland milyen nagy szerepet játszott az Egyesült Államok űrkutatásában. Egill emlékeztet a kis sziget és Izrael közötti különös kötelékre. Izland ENSZ-nagykövete vezette azt a bizottságot, amely benyújtotta az új izraeli állam létrehozásáról szóló határozati javaslatot.

 

Mivel az izlandiak időnként nagyon egocentrikusak, fontos kérdés, hogyan reagált a világ a könyvre. „Meglepő módon még a kiadót is váratlanul érte az érdeklődés” – nyilatkozta Egill szerényen. Bevallotta, nem számított arra, hogy bárkit is érdekelhet ez az apró kis sziget és hosszú története. A New York Times és a Wall Street Journal is írt a kötetről, és jelenleg ez a skandináv történelemről szóló legnépszerűbb könyv az Amazonon.

Részlet a könyv bevezetőjéből

 

„Ez a könyv úgy beszéli el Izland történetét, hogy a nyugati történetírás kánonját is újra megvizsgálja. Ránézésre merész gondolat lehet globális történelemalakító jelentőséget tulajdonítani Izlandnak. Elvégre sosem rendelkezett hadsereggel. Egyszer sem lőtt rá másik országra. Sosem szőtt összeesküvést külföldi vezetők ellen, nem viselt proxyháborút, és semmiféle hegemón hatalomra sem formált jogot. Akkor mégis hogy hagyhatta rajta kézjegyét a nyugati történelmen? Ha az izlandiak nem lennének, senki sem jegyezte volna le az északi mitológiát és a skandináv királyok középkori történetét. Izland nélkül az egész világ – Angliától Egyiptomig – megúszta volna a történelem egyik legpusztítóbb éhínségét, és a kényes egyensúly sem borult volna fel, elhozván a francia forradalmat. Az imperializmus elleni küzdelem egyik leghősiesebb bajnoka sem jött volna világra. Neil Armstrong nem gyakorolhatta volna földi keretek közt a holdra szállást. Nem kerülhetett volna sor a hidegháború egyik meghatározó sakkmérkőzésére. Sok évet kellett volna még várnunk arra, hogy valamelyik országban végre női államfőt válasszanak. Sőt, nem kizárt, hogy az észak-atlanti térség is a nácik kezére került volna a II. világháború folyamán, aminek lehetséges következményeit aligha kell itt ecsetelnünk.

Új szemszögből mutatom tehát be Izland történetét, kitérve a híres és névtelen izlandiak hosszú sorára. A legfrissebb kutatásokból éppúgy merítek, mint az eddig figyelmen kívül hagyott narratívákból. A fejezetek egymásutánja elbeszéli Izland egészen rendkívüli történetét, amely ezerkétszáz évvel ezelőtt egy frusztrált viking kapitány letelepedésével indult, aki tehetségtelen navigátorának köszönhetően az Északi-Atlanti-óceán kellős közepén sodródott partra. Innentől fogva Izland már nem csupán a sarki csér költőhelye volt többé. Diplomaták és muzsikusok, tengerészek és harcosok nemzete sarjadt ki a telepesekből, akikre egyszeriben hatalmas felelősség is hárult – és akik suttyomban örökre megváltoztatták a földgolyó arculatát.”

Részlet a kötet 9. fejezetéből

 Nemi egyenlőség

 

Izland 1972-től napjainkig

 

„Nem szoptatni akarom az izlandi nemzetet, hanem vezetni.” (Vigdís Finnbogadóttir egy kampánygyűlésen, amikor megkérdezték tőle, hogy befolyásolja-e elnöki alkalmasságát a rákkezelés miatt elveszített egyik melle.)

„Eljön az én időm.” (Jóhanna Sigurðardóttir a választási vereségét elismerő beszédben, két évtizeddel azelőtt, hogy a világ első nyíltan meleg miniszterelnöke lett.)

Két izlandi besétál egy londoni kocsmába. A nyolcvanas években járunk, Izlandon még mindig tilos a sör, így természetesen két sört rendelnek – gondolom én. A történet részletei kissé homályosak. Glutty, glutty, glutty! Jöhet még egy kör, és már kezdődhet is a többi fizetővendég gyorstalpalója Izlandról, hiszen Skandinávián kívül mi, izlandiak előszeretettel terjesztjük az igét.

Milyenek az izlandi nők? Hát, ők a legszebbek a világon! Bizonyíték: Izland nyerte a Miss World szépségversenyt 1985-ben és 1988-ban is, amikor Hólmfríður Karlsdóttirt, illetve Linda Pétursdóttirt koronázták meg a „világ legszebb hölgyeiként”. És a férfiak? Nincs náluk erősebb! Nemzeti sportunk a világ legerősebb embere verseny. Az meg mi? Egy nemzetközi megmérettetés – igen, olyan, mint az olimpia, csak a fárasztó doppingtesztek nélkül –, ahol a résztvevők görög szobornyi méretű sziklákat emelnek fel és autóbuszokat huzigálnak kötelekkel. Az izlandi Jón Páll Sigmarsson rekordot jelentő négy alkalommal nyerte el a világ legerősebb embere címet, és még egy szállóige is fűződik a nevéhez, amit akkor mondunk, ha valami nehéz feladatot teljesítettünk: „Ekkert mál fyrir Jón Páll” – „Jón Pállnak nem gond!” Az egyik versenyen egy néző eszkimónak nevezte. Mire ő: „Nem vagyok eszkimó. Viking vagyok!” – azzal megemelt egy féltonnás kocsit.

Közeledik a kocsmában a záróra. Kifizetik az utolsó kört, egymás vállát lapogatják az újdonsült ismerősök. Valaki szóba hozza Margaret Thatchert. Á, a politika! Hallottatok már a mi vezetőnkről, Vigdís elnök asszonyról? Szingli anyuka, van egy örökbefogadott gyereke, no meg irdatlan a hatalma, ráadásul ő a világ első női elnöke. Az már valami, nem igaz? Elhangzott az utolsó szó, az izlandiak elégedetten dőlnek hátra: vége a különórának.

Vigdís Finnbogadóttir volt a világon az első nő, akit közvetlen szavazással államfővé választottak, vagyis nem pártelnökként vagy parlamenti szavazással nyerte el a posztját. A nép választotta őt vezetőnek. Egy iszákos tengerésznemzet, amely sajátos lelkesedéssel övezi a legerősebb férfiak és a legszebb nők versenyét, politikai támogatását egy egyedülálló, elvált, munkanélküli anyának szentelte.

Az említett választás eredményét 1980. június 30-án reggel hat óra körül hirdették ki. Aznap délelőtt, pár óra alvással a háta mögött, Vigdís gyapjúpulóvert húzott, és kilépett a csendes Aragatára néző erkélyére. Dübörgő taps fogadta. Hatalmas tömeg gyűlt a háza köré.

„A szavak az egyetlen fegyverünk” – mondta a tömegnek. – „De ezekkel a szavakkal rengeteg mondanivalónk lehet.”

A tömeg éljenzett: „Elnök Asszony!” Ez a két szó a demokrácia történetében közvetlen választások után még sohasem hangzott el ebben a kombinációban. Az egyik operatőr a kamerától elfordulva törölgette a könnyeit. Akik szemtanúi voltak e pillanatnak azon a csendes izlandi utcán, a politikai változás ritka példáját láthatták. Még a gyapjúpulóver sem volt mellékes. Egy észak-izlandi támogató kötötte kézzel, Vigdís pedig hálából megígérte, hogy győzelme esetén fel fogja venni.

„Remélem, lát a televízióban” – mondta Vigdís a beszédet követően a DV délutáni lapnak adott interjúban a pulóvert kötő támogatójáról. Az öltözködését illető kérdés az elsők között volt, és az újság címlapsztorijának negyedik bekezdésében jelent meg. Elvégre 1980-at írtak. Aznap reggel, amikor Vigdís a háza előtt lelkesítette a tömeget, a legendás rikkancs, Óli, aki negyven éven át a belváros legforgalmasabb utcasarkán dolgozva tett szert össznemzeti hírnévre, így kiáltotta világgá a nap főcímét: „Egyedülálló nő a Bessastaðir rezidencián! Egyedülálló nő a Bessastaðir rezidencián!”

Vigdís mindössze 1911 szavazattöbbséggel írt történelmet.

R. F. Kuang szépirodalmi thrillerében írónak lenni igazi horror

R. F. Kuang:

Sárga

„Aznap este, amikor végignézem Athena Liu halálát, épp a Netflixszel kötött szerződését ünnepeljük.”

R. F. Kuang szépirodalmi thrillerében az amerikai könyvszakma maga a horror

Megjelenés: november 14.
Fordító: Tót Barbara
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 352 oldal

Leírás

R. F. Kuang legújabb, és első nem fantasy témájú regényének felütése banális is lehetne. Két rivális író, két barátnő, egy ellopott kézirat. Ugyanakkor Kuang e történetben átfogó képet fest az alkotás morális viszonyairól és árnyoldalairól, az irodalmi rivalizálás mélységeiről, és mindenekelőtt a teljes amerikai könyvpiac olykor ellentmondásos működéséről, a közösségi média karaktergyilkossági kísérleteiről, valamint a többség és kisebbség viszonyának alakulásáról.

A Sárga ennek fényében meglehetősen nehézkesen kategorizálható: éppúgy megállja magát szépirodalomként, mint identitásthrillerként, nem hiába olyan rajongókat gyűjtött magának, mint Stephen King, aki közösségi oldalain dicsérte a kötetet, és vált Kuang feltétlen hívévé, az Oscar-díjas Reese Witherspoon pedig kiválasztotta könyvklubja nyári olvasmánylistájának élére.

Kuang e regénnyel még az elsöprő sikerű Bábel szintjét is meglépte: bemutatta, miként lehet tökéletesen ötvözni a szépirodalmat és a zsánerirodalmat olyan formában, melyet nem csupán a közönség, de a szakma is a keblére ölel. Világosan hisszük, hogy az elkövetkező évek egyik legszárnyalóbb csillaga R. F. Kuang lesz.

Fülszöveg

Két ​írónő, June Hayward és Athena Liu sorsa két sikertörténet lehetett volna: ugyanakkor jártak a Yale-re, és ugyanabban az évben jelent meg mindkettejük első könyve. De míg Athena sikere műfajokon át ívelt, addig June műve az utánnyomásig sem jutott el. June utólag úgy véli, hogy manapság senkit nem érdekelnek a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek.

Amikor June szemtanúja lesz Athena furcsa balesetben bekövetkezett halálának, ösztönösen cselekszik: ellopja barátnője frissen befejezett és nagy titokban tartott kéziratát, egy merész, kísérletező stílusban megírt regényt kínai munkások elfeledett történeteiről, akik az első világháborúban a britek és franciák oldalán szolgáltak.

Mert hát mi rossz történhet, ha June átszerkeszti Athena regényét, és saját alkotásaként küldi el az ügynökének? Mi rossz történhet, ha hagyja, hogy kiadója újrapozicionálja az írói pályáját a Juniper Song álnévvel és olyan szerzői fotókkal, amelyekbe akár még bele is láthatóak nem létező ázsiai gyökerei? Hát nem érdemli meg ez a történet, hogy elmeséljék, bárki is legyen a mesélője? June legalábbis így gondolja, és a New York Times bestsellerlistája, valamint az ezzel járó anyagi siker hamarosan alá is támasztja ebben.

A lopott státusz azonban hamar veszélybe kerül. És miközben June a titkait védelmezi, felfedezi, hogy meddig hajlandó elmenni mindazért, amiért állítólag vért verejtékezve megdolgozott.

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja.

A szerzőről

Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kantonban, a szüleivel 2000-ben telepedtek le az USA-ban. A Georgetown Egyetemen nemzetközi történelemből diplomázott, a Cambridge-i Egyetemen Kína hadászatáról, háborúiról és történelmi traumáiról végezte tanulmányait, majd a Yale-en vett részt PhD-képzésben kelet-ázsiai nyelvekből. Az első, Mákháború című fantasyje a megjelenését követően elnyerte a Crawford- és Compton Crook-díjakat, valamint jelölték a Nebula-, World Fantasy-, British Fantasy- és Locus-díjakra. Egy évvel később, 2020-ban Kuang elnyerte a legjobb új szerzőnek járó Astounding-díjat, a trilógiának pedig elkeltek a megfilmesítési jogai. Az ezt követő, Bábel című regénye az amerikai nemzeti eladási lista és a New York Times sikerlista első helyén nyitott, később pedig kitüntették a Nebula- és British Book-díjakkal. Kuang legújabb regénye, a Sárga az első nem fantasy műve: a napjainkban játszódó, szépirodalmi stílusban írt történet a modern könyvkiadás kellemetlen világába nyújt bepillantást. A megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált.

Mások a kötetről

“Kiváló szatíra identitásról és a fehérek kiváltságairól.” - The Guardian

“Erről a thrillerről mindenki beszélni fog.” - Grazia

“Borotvaéles.” - Time

“Kemény menet.” - Stylist

“Lebilincselő.” - ELLE

“Szatirikus és humoros.” - Cosmopolitan

“Fenemód okos, letehetetlen könyv.” - Gal-Dem

“Kuang egy fantasztikus karrier kapujában áll.” - Observer

Részlet a kötetből

„Aznap este, amikor végignézem Athena Liu halálát, épp a Netflixszel kötött szerződését ünnepeljük. Hogy megértsd ezt a történetet, két dolgot kell tudnod Athenáról.

Először is, neki minden az ölébe hullott: kapásból a főiskola után több kötetre szóló szerződést kapott egy nagy kiadótól, művészeti mesteroklevelet szerzett az írókurzuson, amiről már mindenki hallott, az életrajzában egymást érik az ösztöndíjak, és a felsorolás, ami a jelöléseit mutatja mindenféle díjakra, hosszabb, mint az én bevásárlólistám. Huszonhét éves korára már kiadott három regényt: egyik sikeresebb volt, mint a másik. Athena számára a Netflix-szerződés nem számított sorsfordító eseménynek: csupán egy újabb strigula a dicsőségfalon, kényelmes hely a belső sávban a sztársághoz vezető úton, amin már a lediplomázása óta száguld.

Másodszor, valószínűleg az előbbiek miatt, nem igazán vannak barátai. A korunkbeli írók – fiatal, ambiciózus, feltörekvő tehetségek éppen innen a harmincon – általában falkákba tömörülnek. A közösségimédia-felületeken könnyedén rálelsz ezekre a klikkekre – ahogy ömlengenek egymás kiadatlan kéziratairól (ELDOBOM AZ AGYAM, PEDIG MÉG KÉSZ SINCS!), visonganak a bemutatott borítótervektől (OLYAN SZÉP, HOGY BELEHALOK!!!), és a világ minden táján lőnek egy szelfit az irodalmi találkozókon. Athena Instagram-oldalán azonban nem találsz senki mást. Rendszeresen tweetel hetvenezer követőjének a karrierje legújabb állomásairól, néha fura vicceket is kiír, de nagyon ritkán jelöl meg másokat. Nem említi meg senki nevét, nem ír recenziót vagy ajánlót a kollégái könyveiről, és nem osztogat nyilvánosan buksisimit azon a kérkedő és kétségbeesett módon, ahogy a többi kezdő író teszi. Amióta ismerem, egyszer sem említette egyetlen közelebbi barátját sem, leszámítva engem.

Régen azt hittem, hogy csak nagyon zárkózott. Athena annyira röhejesen sikeres, hogy teljesen jogos, ha nem akar egyszerű földi halandók közé vegyülni. Valószínűleg kizárólag celebekkel meg a többi bestsellerszerzővel csetelget, akik a modern társadalomról kialakított kifinomult véleményükkel szórakoztatják őt. Athena nem ér rá prolikkal foglalkozni.

De ahogy teltek az évek, rájöttem, hogy Athenát mindenki más is éppolyan elviselhetetlennek találja, mint én. Végül is, tényleg nem egyszerű olyan emberrel barátkozni, aki mindenben jobb nálad. Talán azért nem kedvelik Athenát, mert ha összehasonlítják magukat vele, mindig ők jönnek ki rosszabbul. Talán én is csak azért maradtam vele, mert ennyire szánalmas vagyok.

Ezen az estén tehát csak Athena és én vagyunk itt egy georgetowni, szörnyen túlárazott tetőbárban. Úgy nyakalja a koktélt, mintha kötelessége lenne jól éreznie magát, én meg azért iszom, hogy végre elhallgattassam a szemét hangot magamban, amelyik folyton azt kívánja, bárcsak Athena halott lenne.”

 Agave Könyvek

Irány a Mars! – Hamarosan megjelenik Arnould Galopin Doktor Omega című könyve!

 Irány a Mars!

Arnould Galopin

Doktor Omega

(Le Docteur Oméga)

Retrofuturista Könyvek

 

Megjelenik november 7-én!

Multiverzum Kiadó

Multiverzum Kiadó, 2023

 

Fordította: Kamocsay Ildikó

Szerkesztette: Tarcsa Zoltán

Felelős szerkesztő: Péczely Dóra

Illusztrációk: Armand Rapeno

 

Fülszöveg

Doktor Omega, a titokzatos feltaláló két alkalmi társával útra kel, hogy egy saját készítésű űrhajóval eljusson a Marsra. A bolygón az őrült tudós, a kalandor és a kétbalkezes asszisztens sok furcsasággal találkozik, és közülük nem a marslakók a legfurcsábbak: útjukat szörnyek és más furcsa lények kísérik, így doktor Omegának minden tudását latba kell vetnie, hogy megbirkózzanak az újabb és újabb kihívásokkal. Ráadásul egy marslakók közötti háborúba is belekeverednek, amely azzal a veszéllyel fenyegeti őket, hogy soha többé nem térhetnek vissza a Földre…

 

A szerzőről

 

Arnould Galopin a fantasztikus irodalom egyik első Mars-utazását alkotta meg 1906-ban, nemcsak tisztelegve ezzel H. G. Wells és Jules Verne munkássága előtt, de nagy hatást gyakorolva olyan későbbi sci-fi hősökre, mint a legendás Doktor Who. A Doktor Omega igazi retrofuturista klasszikus, amelynek első magyar fordítását Armand Rapeno illusztrációival tartja kezében az olvasó.

 

Részlet a kötetből

 

„A fényszórónkra immár nem volt semmi szükség, hiszen fényben úszott minden, mintha egy hatalmas tűzvész vörösre festette volna a síkságot. Kisvártatva nagy fémdaruk, hatalmas állványzatok rajzolódtak ki a horizonton. Fehér füst szállt fel az utunktól jobbra kígyózó, forrón bugyborékoló patakokból. Ahogy közeledtünk, a kezdetben zavaros lárma fülsiketítő zsivajjá erősödött, amelyet minden kétséget kizáróan vasdarabokra le-lesújtó kalapácsok ezrei okoztak. A marslakók ipari ténykedése egy másodpercre sem hagyott alább. E buzgón munkálkodó város vasgerendái, ácsolatai és keresztvasai között idomtalan, fekete gnómokat pillantottunk meg, akik sebesen futkároztak, mint a tűztől megkergült patkányok. Doktor Omega végül megállította a Kozmoszt, mert nem volt biztos benne, melyik úton kellene továbbhaladnunk, s már épp azon volt, hogy megtanácskozza velünk a dolgot, amikor egy éles fény elvakított bennünket, s ezzel egy időben forróság öntötte el automobilunk belsejét. Ha még mindig a repulzitréteg borítja járművünket, dacolhattunk volna a meleggel, amely jóval alatta maradt annak, amelynek a meteorral való találkozásunkkor voltunk kitéve, de amint tudjuk, automobilunk falait vaslemezek alkották. Hamarosan már nehezen lélegeztünk. A doktor be akarta indítani járművünket, de észrevette, hogy egy gerendákból és fémlemezekből álló barikádféleség utunkat állja. Tőlünk jobbra és balra pedig forrásban lévő vizet hömpölyögtető patakok futottak. Egyetlen módja maradt a menekülésnek: ha megfordulunk, és visszamegyünk azon az úton, amelyen jöttünk. De erre még csak nem is gondolhattunk. Ameddig a szem ellátott, nagy, kék lángok lobogtak rajta, mintha a marslakók hatalmas mennyiségű puncsot készültek volna főzni. A Kozmosz belsejében a duplájára ugrott a hőmérséklet: a hőmérő 62 fokot mutatott, és a szegény járművünkre lövellő tüze fény ereje másodpercről másodpercre erősödött. Már nyilvánvaló volt, hogy a tisztelt marslakók flambírozottcsirkét akarnak készíteni belőlünk.

– Ki kell ugranunk! – üvöltötte a doktor.

– Kiugrani?! – kiáltottam.

– Inkább elevenen megégne? Nem érti, hogy ez az egyetlen menekülési útvonalunk?!

– Vagyis itt a vég – mormoltam. – Választhatunk: szénné égünk,vagy esetleg valamielképesztő kínzásnak nézünk elébe…

– Az ördögbe! – ordította Fred. – Nem adjuk olcsón a bőrünket! És ezzel a kezébe kapta kedvenc fegyverét, egy hatalmas vasrudat. Én meg a Winchesteremet ragadtam meg. A doktor a robbanógolyókkal ellátott Browningját vette magához, majd kinyitotta a hátsó ablakot. Fred egy ugrással kint termett, és már ádázul forgatta is a vasrudat… Mire csatlakoztunk hozzá, már több mint húsz áldozathevert körülötte, s miközben továbbra is teljes erejéből csapkodott,harsányan kiáltozott is:

– Nesze neked! Ez meg a tiéd, nyüves dög! Jaj, ezek a rémesmajmok be akartak keríteni... Az nem fog menni, kutyuskáim…!Ahhoz korábban kell felkelnetek! Nesze... Ezt kapd ki! Meg ezt!És még ezt is...És minden mondatot reccsenés követett, jelezve, hogy Fredismét telibe talált.Három törpe, olyan feketék, mint a kafferek, éles pengékkel adoktorra támadt.De mielőtt megsebezhették volna, a tudós egy-egy robbanógolyóteresztett e túlságosan vakmerő támadók fejébe. Én a Winchesteremmel vágtam rendet a marslakók sűrű tömegében.Már azt hittük, győztünk, támadóink mind megfutamodtak,és az olümposzi istenek derűjével készültünk visszaszállni a Kozmoszba, amikor hirtelen mindhárman felbuktunk, és elterültünk a földön. Próbáltunk felállni, de a tagjainkra kis hurko szorultak, és minél inkább igyekeztünk kiszabadulni, annál jobban belegabalyodtunk valami fémhálóféleségbe, amit a marslakók ránk vetettek. Hamarosan már úgy festettünk, mint a pókhálóba esett szegény legyek, karunkat és lábunkat mozdítani sem bírtuk. Mindez olyan gyorsan zajlott le, hogy szinte időnk sem volt felfogni, mi történt velünk.”

H. G. Wells

A felszabadult világ

(The World Set Free)

Retrofuturista Könyvek

Multiverzum Kiadó

 

A fordítás Havas Lajos fordításának felhasználásával készült.

A szöveget az eredetivel egybevetette: Tarcsa Zoltán

Illusztrációk: Mészáros Emese

A borítót Leon Soderston Man in a Chemical World című festményének felhasználásával Bukodi Attila tervezte.

 

A felszabadult világ H. G. Wells páratlanul gazdag életművének méltatlanul elfeledett darabja. 1913-ban íródott merész történelmi vízióját egészen a XX. század második feléig rajzolja fel. Igazi retrofuturista tabló ez; sötét színekkel festi az emberiséget csaknem felemésztő grandiózus háborút, amelyet atombombákkal vívnak a harcoló felek, s ragyogó világossal a nacionalizmus, a gazdasági önzés és szűklátókörű gondolkodás ellenében diadalmaskodó Világállam létrejöttét.

Filozófiai és történelmi gondolatfutamok, izgalmas elbeszélő részek és áldokumentarista részletek váltakoznak ebben a retrofuturista alapműben, amely utoljára száz évvel ezelőtt jelent meg magyarul, most pedig átdolgozott fordításban és kiadásának történetében először stílusában hozzáillő illusztrációkkal foghatnak kézbe a retrofuturista irányzat rajongói és a műfajjal csak most ismerkedő olvasók.

 

A sorozat kötetei megrendelhetőek a kiadó webáruházában!

Arnuld Galopin: Doktor Omega

H.G. Wells: A felszabadult világ

Barangolás a Budapest Nagyregény fejezetei között - Nov.17-én jelenik meg. Kapható Libriben és Lírában.

 Fedezd fel elsők között a szövegvárost a Városházán!

Esemény

Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából 23 kortárs író készítette el a Budapest Nagyregényt, ami november 17-én kerül a könyvesboltokba. Ebben a városregényben a szövegek térképek: az olvasó Budapest különböző kerületeit, korszakait, utcáit, épületeit járhatja be, és közben mindenhol emberekkel, sorsokkal találkozik. S bár bőven merít az elmúlt másfél század élményeiből, a jelen hangulatáról, világképéről, kihívásairól és álmairól is mesél.

A megjelenés alkalmából a Budapest Brand különleges felolvasószínházi eseményt szervez a Városházán. Budapest születésnapi hétvégéjének keretében összesen négy alkalommal indulnak vezetett irodalmi séták, amelyek során a csoportok 6-6 kerületi fejezetbe hallgathatnak bele.

A történeteket a TÁP Színház művészei adják elő a Városháza izgalmas tereiben, így a résztvevők egyszerre fedezhetik fel az új irodalmi alkotásnak és a hatalmas épületnek eddig ismeretlen részleteit.

Találkozó a felújított Merlin épületében (bejárat a Károly körút felől nyíló Passzázson keresztül). Gyülekező: november 18-án (szombaton) és 19-én (vasárnap) 10.30-kor és 14.30-kor. Az irodalmi séta hossza kb. 2,5 óra

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A látogatásra csak a regisztráció alapján kialakuló csoportokban van lehetőség. Az egyes csoportok beosztása és a séta során meghallgatott történetek sorrendje véletlenszerű. Az érdeklődők akár több túrára is jelentkezhetnek, de mindhez külön-külön regisztráció szükséges.

Regisztrálni az ÉnBudapestem applikációban, vagy az alábbi linken lehet.

Regisztráció

 A Budapest Nagyregény elhangzó részleteinek szerzői:

Bartók Imre, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Fehér Renátó, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Závada Péter

A Budapest Nagyregény fejezeteiből felolvasnak:

Ónodi Eszter, Epres Attila, Pásztor Dániel, Kurta Niké, Jakab Balázs, Hajduk Károly, Csákányi Eszter, Tasnádi Bence, Martinkovics Máté, Patkós Márton, Gombó Viola Lotti

Művészeti vezető:

Gáspár Máté és Vajdai Vilmos

A könyv Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Könyvfőváros program keretében, a Budapest Brand gondozásában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben, a Fővárosi Önkormányzat és a Kreatív Európa Alap támogatásával valósul meg. Közreműködő partner: Kultúrkombinát

További információ a születésnapi programokról.

Ünnepeljük együtt a 150 éves Budapestet

November 17-én megjelenik a Budapest Nagyregény.

Már előrendelhető a kereskedelmi hálózatokban!

Líra

Libri

 

Budapest Nagyregény – 23 kerület története 23 szerző tollából

 

Kiadja a Budapest Brand.

 

„Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet." Ez az Esterházy Pétertől származó idézet lett a Budapest Nagyregény mottója, egyben kulcs a város megértéséhez, játékszabály a könyv megírásához és útmutató az olvasásához. 

 

A város története ugyanis elbeszélhetetlen. Folyamatosan alakul, formálódik, miként a város szövete Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése óta, és vég nélkül hömpölyög, ahogy az eredeti részeket hol elválasztó, hol összekötő nagy folyó. Ahány korszak, ahány kerület, ahány család, annyi nézőpont, annyi kapcsolódás és annyi élmény. 

 

A regény fejezeteit ugyan 23 szerző írta, a Budapest Nagyregény mégis igazi közösségi alkotás. A kötet megszületését hónapokon át tartó kutatómunka és civil legendárium-gyűjtés előzte meg. Az így előkerült történetek fontos támpontot és inspirációt is jelentettek a könyv megírásához, megidézésük tisztelgés mindazok előtt, akik valaha budapestinek tartották magukat.

 

A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából készült alkotás egyszerre pillanatkép és szellemi emlékmű. Ebben a városregényben a szövegek térképek: az olvasó Budapest különböző kerületeit, korszakait, utcáit, épületeit járhatja be, és közben mindenhol emberekkel, sorsokkal találkozik. S bár bőven merít az elmúlt másfél század élményeiből, a jelen hangulatáról, világképéről, kihívásairól és álmairól is mesél.

 

Szerzők: Bartók Imre, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Fehér Renátó, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Závada Péter

 

Szerkesztők: Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László

 

A könyvterv kreatív koncepciója: Salát Zalán Péter, Bényi Lilla, Huber Júlia Kíra, Szabó Eszter Sára

 

Borítóterv: Salát Zalán Péter, Molnár-Barabás Örs

 

A kötet ára: 4990 Ft

Oldalszám: 496

Kötés: Cérnázott

ISBN: 978-615-01-8757-0

Méret: 130mm x 185mm x 5

kötet legfiatalabb szerzője, a VII. kerületet feldolgozó Kemény Zsófi volt.

Esemény

A Budapest Nagyregény alkotói projektről

 

Budapest fővárosa nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként 2023 novemberében megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.

 

 

A szerzők és a kerületek

 

I. kerület: Cserna-Szabó András

II. kerület: Krusovszky Dénes

III. kerület: Vámos Miklós

IV. kerület: Tompa Andrea

V. kerület: Bartók Imre

VI. kerület: Fehér Renátó

VII. kerület: Kemény Zsófi

VIII. kerület: Szvoren Edina

IX. kerület: Simon Márton

X. kerület: Mán-Várhegyi Réka

XI. kerület: Nagy Gabriella

XII. kerület: Háy János

XIII. kerület: Németh Gábor

XIV. kerület: Tóth Krisztina

XV. kerület: Karafiáth Orsolya

XVI. kerület: Kiss Noémi

XVII. kerület: Grecsó Krisztián

XVIII. kerület: Dunajcsik Mátyás

XIX. kerület: Závada Péter

XX. kerület: Szabó T. Anna

XXI. kerület: Szécsi Noémi

XXII. kerület: Kemény István

XXIII. kerület: Dragomán György

 

 

Írói workshopok

 

A kerületi fejezeteinek megírására felkért 23 kortárs író a februári workshopon Tasnádi István dramaturgi iránymutatása mellett kidolgozta az alkotói folyamat játékszabályait. Márciusban elkészítették a kerületekről szóló történeteik szinopszisát.

 

A készülő mű szerkezetéről, az alkotási folyamat következő lépéseiről egyeztettek április 12-én a Tompa17 kávézóban egy újabb workshopon: a szövegek kapcsolódási lehetőségei és motívumkincse alapján hogyan illeszthető össze a 23 szöveg.

 

A Budapest Nagyregény a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon

 

Egy asztalhoz ülhetett a város. Kultúrtörténeti ebéddel mutatkozott be a Budapest Nagyregény a margitszigeti Kristályban.

A Budapest Nagyregény első nyilvános eseményén, a Kultúrkombinát és a Budapest Brand közös rendezvényén a történetmesélés és

-megosztás mindannyiunk számára ismerős hangulatait, ízeket és emlékeket idézve bontogattuk művészek és városkutatók segítségével a város rétegeit.

 

A Margó Irodalmi Fesztiválra érkező olvasók és szerzők kedvenc találkozóhelyévé vált a Budapest Nagyregény zöld szobája, ahol beszélgettek és történeteket meséltek egymásnak a látogatók. Kezükbe vehették a budapesti helytörténeti kutatások néhány fontosabb forrását, polaroid képekkel örökíthetik meg a találkozásokat, vagy belehallgathatnak telefonon a Budapest Nagyregény szerzőinek kerületi bevezetőjébe.

Esemény

 

 

A Budapest Nagyregény a 94. Ünnepi Könyvhéten

 

Több száz ember látogatott ki az Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty térre, hogy találkozzon a Budapest Nagyregény szerzőivel.

Most először a nagyközönség előtt is bemutatkozhattak a kötet alkotói. Gáspár Máté, a Budapest Nagyregény projekt vezetője és Vincze Bence projektmenedzser 30 perces kerekasztal-beszélgetésekben mutatták be a fejezeteken dolgozó kortárs írók többségét a nagyszínpadon.

 

Június 9. 10:30 | Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Nagy Gabriella

Június 9. 15:30 | Szabó T. Anna, Dragomán György

Június 10. 10:30 | Kemény István, Fehér Renátó, Simon Márton

Június 10. 16:30 | Vámos Miklós, Mán-Várhegyi Réka, Bartók Imre

Június 11. 10:30 | Kiss Noémi, Németh Gábor

Június 11. 15:30 | Karafiáth Orsolya, Tompa Andrea, Kemény Zsófi

 

A Nagyregény szerzői személyes történeteket meséltek a fővároshoz és a kerületükhöz fűződő kapcsolatukról, arról, mióta élnek itt, s aki nem ide született, mikor és hogyan vált budapesti polgárrá. A látogatók érdeklődve hallgatták, milyen élmény, írói kaland részt venni a különleges irodalmi vállalkozás alkotói folyamatában.

 

Szó esett a Nagyregény dramaturgiai szerkezetének kialakulásáról: a visszatérő szereplők, helyzetek, motívumok (ízek, színek, zenék és egyéb életmozzanatok) felkutatása hogyan inspirálja a szerzőket, a közös munkájukat koordináló dramaturgot, Tasnádi Istvánt és a szerkesztőt, Péczely Dórát abban, hogy összeöltsék a 23 szerző írói világából kibontakozó kerületi történeteket.

Esemény

 

Irodalmi piknik és könyvcsere a rakparton

– A Budapest Nagyregény és a Valyo, város és a folyó közös rendezvénye a Viadukt Teraszon augusztus 12-én

 

A Budapest Nagyregény projekt másfél éves programja túlnő az alkotói folyamat és a kötet kiadásának keretein. Fontos célkitűzése az olvasásnépszerűsítés, illetve az irodalom közösségi élményként megközelítése.

 

Augusztus 12-én délután megtöltöttük irodalommal és könyvekkel a rakpartot. Szabad könyvcserét hirdettünk! A Budapest Nagyregény 23 alkotójának műveit is kikölcsönözhették az érdeklődők a Nagyregény installációból.

 

A Budapest Nagyregény könyv vizuális koncepcióján dolgozó csapat pop-up referenciakiállítással mutatkozott be a nagyközönség előtt: Salát Zalán Péter, Bényi Lilla, Huber Júlia és Szabó Eszter a bemutatón elmesélték csapatuk összeállásának történetét, és absztrakt módon reflektáltak a könyvkészítéssel kapcsolatos gondolatokra.

 

A kiállításmegnyitót követően Fehér Renátó, a Budapest Nagyregény VI. kerületének szerzője mellett fiatal kortárs költők olvasták fel műveiket.

Esemény

#olvasniszabad Budapest Nagyregény különkiadás 2.0

– Szendrői Csaba és Jakobovits Kitti vendége: Kemény Zsófi

 

Időpont: 2023. augusztus 31. 18 óra

Helyszín: Filozófusok kertje, Gellérthegy

 

Az #olvasniszabad mozgalmat Szendrői Csaba költő, Artisjus-díjas szövegíró, énekes, az Elefánt zenekar frontembere találta ki 2020-ban, majd Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeutával bővült a „csapat”. Céljuk az olvasás népszerűsítése, az önfejlesztés, az olvasás segítségével hatni az egyén személyiségére, tudatára és gondolkodására.

 

Az idei nyárzáró #olvasniszabad esemény vendége a készülő kötet legfiatalabb szerzője, a VII. kerületet feldolgozó Kemény Zsófi volt.

Esemény

 

Hallgass bele a Budapest Nagyregénybe a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon!

Különös meglepetéssel készültünk az ősz egyik legfontosabb könyves eseményére. Szeptember 28. és október 1. között a fesztivál látogatói exkluzív részleteket hallgathattak meg a Budapest Nagyregény 23 fejezetéből a Millenárison. Újra felkereshették a Budapest Nagyregény jól ismert és népszerű zöld olvasószoba-installációját. Ezúttal is lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők polaroid képet készítsenek, könyvet kölcsönözzenek és tájékozódjanak az alkotói projektről.

Elkészültek a Budapest Nagyregény fejezetei!

A fesztiválra minden fejezetből elhoztunk egy-egy rövid részletet, amelyet hallgatva elmerülhettünk a főváros egyesítésének 150. évfordulójára készülő, nagyszabású szellemi emlékmű hangulatában. Reméljük, sokan kedvet kaptak a könyv elolvasásához, s ősz végén örömmel veszik majd kézbe a már előrendelhető, november 17-én megjelenő kötetet.

Esemény

 

 

Látogass el a Budapest Nagyregény weboldalára!

 

Az új honlapon kalandozva nyomon követhetjük a kötet születését, megtudhatjuk, milyen kapcsolat fűzi a szerzőket a kerületükhöz, és izgalmas híreket és beszámolókat olvashatunk az alkotófolyamat lépéseiről. Belepillanthatunk a civil történetgyűjtés és a helytörténeti kutatások anyagaiba.