Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Shelley Parker-Chan:

A sötétségbe fojtott világ

„Mennyit áldoznál fel azért, hogy megszerezd a világot?”

Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Megjelenés: május 7.

Fordító: Sárpátki Ádám

Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 576 oldal

Leírás

A mongol uralom alatti Kínában nagy technológiai fejlődés ment végbe, ahogy a művészet is virágzott. Az egymást váltó császárok mégis destabilizálták az országot, rendkívül rosszul kormányoztak, az infláció pedig pusztító mértékűvé erősödött. A könyv az 1340-es években kezdődik, amikor Kína középső részét természeti katasztrófák sújtották. A kormányzat képtelennek bizonyult, hogy kezelje a helyzetet, ez pedig helyi szinten az irányítás teljes összeomlásához vezetett. Ezt a hatalmi űrt gyorsan betöltötték a hadurak, a szektavezérek, az útonállók és a parasztlázadások. Így kezdődött a vég a Jüan mongol uralkodói számára. A vereségük és 1368-as Kínából való kiűzetésük után beköszöntött a Ming-dinasztia kora: a 275 éven át tartó, helyi kínai uralom ideje, mielőtt Kína ismét elesett volna az északi megszállók előtt.

Parker-Chan duológiája követi a történelmi eseményeket, és számos olyan embert bemutat, akik ebben az időben éltek. Ennek ellenére a történet szinte mindenben eltér a valóságtól – valahogy úgy, mint a rendkívüli függőséget okozó, kínai kosztümös drámák, amelyek inspirálták.

Shelley Parker-Chan duológiájának mindkét kötete komoly szakmai és közönségsikert aratott megjelenését követően angolszász nyelvterületen, a megjelenés jogait pedig közel két tucat országba adták el. Vonzerejét adja fordulatos és epikus cselekményszövése mellett a tény, hogy egy a legtöbbek által viszonylag kevésbé ismert történelmi korba kalauzolja az olvasót.

Aki kedvelte a Mulan, az Achilleusz dala, a Kirké, a Mákháború, vagy a Bronzváros történelmi regénnyel közös fantasy vonalát, az garantáltan megtalálja számításait Parker-Chan második regényében is. Ahogy a szerző fogalmazott az 1749.hu-nak az első kötet megjelenése kapcsán adott interjújában: „Az alternatív történelem mindig párbeszédben áll a valós történelemmel, így hasznos eszköznek bizonyul, amikor tükröt szeretnénk tartani a társadalom azon döntései elé, melyek oda vezettek, ahol ma tartunk. Az alternatív történelem nem pusztán azt kutatja, „mi lett volna, ha” a történelem máshogy alakul, és egy másfajta realitást eredményez, mint amit ismerünk. Felteszi azt a kérdést is, hogy ha el tudunk képzelni egy másfajta valóságot, akkor mi akadályoz meg bennünket abban, hogy ezt létre is hozzuk? Már ha éppen ezt akarjuk.”

Fülszöveg

Csu Jüancsang, a Fénylő Király, csodálatos győzelmet aratott, amikor elszakította Kína déli részét mongol uraiktól. Most új vágytól ég: meg akarja szerezni a trónt, és császárrá akarja koronázni magát.

Nem ő azonban az egyetlen, akit efféle becsvágy hajt. Déli szomszédja, Csang asszony, a kurtizán, a férjének akarja megszerezni a trónt – és elég erős hozzá, hogy eltörölje Csút a Föld színéről. Ahhoz, hogy játékban maradjon, a fiatal nőnek kockára kell tennie mindent, és szövetségre kell lépnie egy régi ellenségével, a tehetséges, ám kiszámíthatatlan eunuchhal, Oujang tábornokkal, aki már mindent feladott azért, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, a nagykánon.

A déliek tudtán kívül egy új szereplő még közelebb került a trónhoz. A lenézett tudós, Vang Paohsziang addig mesterkedett, amíg el nem jutott a fővárosba, és most halálos udvari játékai azzal fenyegetnek, hogy térdre kényszerítik a birodalmat. Paohsziang ugyanis szintén bosszúra éhezik: ő akar lenni a történelem legelfajzottabb nagykánja, hogy ezzel űzzön gúnyt az értékekből, amelyeket mongol harcosokból álló családja jobban szeretett nála.

A trónkövetelők eltökélték, hogy bármit megtesznek a győzelemért. Csakhogy amikor az ember vágyának tárgya az egész világ, az még a legkegyetlenebbek számára is túl sokba kerülhet…

A szerzőről

Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.

Mások a kötetről

„Minden tekintetben pompás.” – Samantha Shannon

„Rendkívüli, tragikus és gyönyörű. Tönkre fog tenni, és hálás leszel érte.” - Alix E. Harrow

„Megragadó mese hatalomra jutásról, sorsról és árulásról, valamint a dinasztiák véres kezdeteiről és befejezéseiről. Szívszaggató, felkavaró, keserédes.” - Aliette de Bodard

„Gyönyörű és burjánzó mestermű a történelmi fantasyk között.” - BuzzFeed

„Shelley Parker-Chan hangulatos és szívszaggató regénye háborúról, szerelemről és identitásról szóló, költői mestermű.” – S. A. Chakraborty

„Parker-Chan debütálása erős, magával ragadó, és felejthetetlen.” - Library Journal

Részlet a kötetből

„A síkság, amelyre jó kilátás nyílt a dombról, még a tengertől ilyen messze is fehéren izzott a sótól, mintha a nő királyságának vagyona akadálytalanul túlcsordult volna. A déli nyár utolsó, forró időszaka eltüntette a sekély tavat, amely általában itt, a két terület határán húzódott. A seregek fölötti élénk lobogók színes tükörképei vetültek a tájra. A Fénylő Király lázadóseregének zászlajai sárgában pompáztak, zöldben pedig a Csang kereskedőcsaládé, a Nagy Jüan birodalmának egykori híveié, akik ezen a tavaszon végre szakítottak mongol uralkodóikkal, és kijelentették, hogy ők uralják a sót és a keleti partvonal hajózási útvonalait.

Csu Jüancsang, akinek aranyló királyi páncélja és aranyozott fakeze jól illett a lova patái alatt növő fűhöz, látta, hogy az ellenséges seregek tábornokai kimért udvariassággal tartanak egymás felé. Apró, déli árnyékaik belehasítottak a lépteik nyomán szétrepedő sókéregbe.

A hétköznapi megfigyelő nem sok különbséget láthatott a tábornokok között. Két nanzsen stílusú, szárnyas sisak; két lamellás páncél, amelyek sötét bőre beszívta a napfényt, míg a vállukon viselt, oroszlánfej alakú fémdudor tükörjelekként verte vissza azt. Csu azonban, aki vérrokonságon kívül mindenben a fivérének tartotta a tábornokát, olyan könnyen meg tudta különböztetni a két embert, akár két arcot. Az ott Hszü Ta szerzeteshez nem illő, magas alakja, örömteli léptei olyan fiatalemberről árulkodtak, aki alig várta, hogy megízlelje a világot. A másik, Csang tábornok, alacsonyabb és zömökebb testalkatú volt, ám egy olyan férfi visszafogott magabiztosságával mozgott, aki annyi élettapasztalattal rendelkezett, mint Csu és a tábornoka együttvéve. A Fénylő Király pontosan tudta, Csang tábornok milyen gyorsan cselekedett, miután a családja elszakadt a Jüantól. Néhány hónap alatt elfoglalta a Nagy-csatorna déli vidéke mentén megmaradt városokat, és áthelyezte családja fővárosát a Taj-tó keleti partján álló Pingcsiangba. Most a keleti Csangokat Csu nyugati királyságától csupán egy keskeny alföld választotta el a pompás Jangce folyó ívében, ahogy az a tenger felé kanyarodott.

– Adja meg magát nekem! – mondta a függöny mögül a nő. Rekedtesen szólt, mélyen és kacéran. Zárt szobába illő hangon beszélt, bársonyossá tette a sugallat, miszerint bár csak most találkoztak, talán pillanatokon belül olyan jól megismerik egymást, ahogy arra csak két test képes. Ez a fajta taktika csupán abban az esetben működött, ha a mögötte meghúzódó számítás feltűnésmentes maradt. Csu, aki nemcsak hogy észlelte e szándékot, magát pedig általánosságban is érzéketlennek tartotta a testi vággyal szemben, érdeklődve tapasztalta, hogy a csábítástól kissé megdobbant a szíve. Mivel ő maga nem sok nőiességgel bírt, sosem jutott eszébe, hogy azt akár fegyverként is fel lehet használni. Legalább annyira szórakoztatta, mint amennyire lenyűgözte, hogy ellene fordították ezt a fegyvert.

U

A síkságon a két tábornok tiszteletteljesen fejet hajtott egymás előtt; átadták egymásnak a hivatalos kapitulációs üzenetet, majd visszavonultak. Zúzódásos, kék nyomokat hagytak maguk mögött.

Csu végül a tárgyalópartneréhez fordult.

– Üdvözlöm a megbecsült Csang asszonyt!

– Látom, visszautasítja a címemet – jegyezte meg pajkosan a nő.

– Miért ne tenném, ha ön is visszautasítja az enyémet? – felelte Csu.”

A könyvet itt lehet előrendelni.

Agave Könyvek

Biheguan Zhuren: Új korszak - A világ, amit Kína diktál

 „Kínának jogában áll Magyországot egyedül is megvédenie.”

Biheguan Zhuren

Új korszak – A világ, amit Kína diktál

Retrofuturista Könyvek 3.

Megjelenik május 6-án!

https://multiverzumkiado.hu/book/biheguan-zhuren_uj-korszak

Új korszak [előrendelhető] (lira.hu)

Multiverzum Kiadó, 2024

Fordította: Tokaji Zsolt

Szerkesztette: Tarcsa Zoltán

Felelős szerkesztő: Péczely Dóra

Borítóterv és sorozatterv: Bukodi Attila

A kötetről

Kiadónk egy különleges műre bukkant, amikor retrofuturista sorozatához a science-fiction irodalom gazdag múltjának kincseskamrájában kutatott. Biheguan Zhuren Új korszak című könyve a sanghaji Xiaoshuolin Kiadó gondozásában jelent meg „Guangxu császár uralkodása 34. évének második holdhónapjában”, vagyis 1908 márciusában. Az 1999-ben játszódó történetben a hatalmas katonai erővel rendelkező Kína és a Nyugat háborújáról olvashatunk, amelyet a Magyarország fölötti befolyásért vívnak. Bár ezek a sorok úgy hangozhatnak, mintha a kiadó tréfát űzne, erről szó sincs! Kevesek ismerik, de az európai értelemben vett fantasztikus irodalomnak Kínában is voltak előzményei. Az utolsó kínai császári dinasztia 1911-es bukását követően bekövetkezett változások az irodalomra is hatottak, s a korábban a csodásat, különöset és misztikust középpontba állító fantasztikus műveket felváltotta az európai értelemben vett  tudományos-fantasztikus irodalom. Az Új korszak lapjain csak úgy hemzsegnek a „modern tudomány” által előállított (ma már persze bájosan naivnak ható) pusztító fegyverek: krokodilok vontatta tengeralattjárók, páncélos csatahajók és különleges vízen járó eszközök, fénybombák, gázágyúk, robbanóelegyek és felfegyverzett léghajók. A mű különleges báját olyan érdekes áthallások is fokozzák, mint a hun gyökereire hivatkozva ázsiai szövetségeseket kereső, Európa által kirekesztett és Európától elforduló, társadalmilag megosztott magyarság, a nyugati világot domináló Francia-Német Dualista Monarchia szerepe vagy éppen Kína törekvése egy új világrend megteremtésére.  

A kötetet a fordító, Tokaji Zsolt, izgalmas háttérinformációval szolgáló tanulmánya egészíti ki, amelyből a kínai tudományos-fantasztikus irodalom gyökereiről és kezdeteiről tudhat meg többet az érdeklődő olvasó.

Fülszöveg

Ez az 1908-ban megjelent regény nem csupán azért különleges, mert egyike a legkorábbi kínai tudományos-fantasztikus műveknek, hanem azért is, mert hazánk, Magyarország kitüntetett szerepet kap benne. Az 1999-ben játszódó történetben a hun gyökerekkel bíró Magyarország súlyos konfliktusba kerül a nyugati világgal, s csak abban bízhat, hogy a rokon népek lakta Kína a segítségére siet. A kínai császár útnak indítja a világ legfejlettebb és legpusztítóbb flottáját, majd hamarosan a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is dúl a civilizációk közötti háború. De vajon ez az olykor „csodafegyverekkel” megvívott küzdelem elhozza-e az új korszakot, és sikerül-e Kínának megvédenie Magyarországot?

Ennek a sokáig Kínában is elfeledett regénynek ez az első idegen nyelvű fordítása, amely Tokaji Zsolt sinológus, műfordító munkáját dicséri.

Rövid idézetek a kötetből

„Azon a napon, amikor is a képviselők megkapták a magyar király rendeletét, mindannyian megjelentek a parlamentben, ahol a képviselőház elnöke ismételten kihirdette őfelsége akaratát, majd a képviselők egymás között, mintegy fél napig tárgyalva fejtették ki véleményüket. A sárga fajhoz tartozó képviselők többsége azt javasolta, hogy a magyar király írjon egy levelet a kínai császárhoz, amelyben kinyilvánítja, hogy hajlandó áttérni a Sárga Császár naptárának használatára, valamint kérje meg a kínai császárt, hogy bármikor legyen kész megvédeni Magyarországot, s ne engedje, hogy más államok megalázzák. A fehér fajhoz tartozó képviselők azonban más javaslattal álltak elő. Arra kérték a magyar királyt, hogy tartsa magát a Világbéke Konferencián megbeszélt kilencedik cikkely rendelkezéseihez, így biztosítva örökre a nép békéjét és az ország biztonságát. Végül aztán a magyar király és a miniszterelnök megvizsgálták mindkét faj képviselőinek javaslatát, s úgy találták, hogy többségben vannak azok, akik a Sárga Császár időszámítására felszólító kínai rendelet kapcsán az engedelmességet szorgalmazzák.”

„Az igazat megvallva mi egyszerű halásznépek vagyunk, s itt, Borneó szigete körül élünk az óceán színe alatt már több mint tíz éve. Mivel meglehetősen sokan vagyunk, elnököt választottunk, hogy irányítson minket. Házaink és minden más épületünk is a felszín alatt talál-

ható, ahol mindenünk megvan, semmiben nem szenvedünk hiányt. Ebben az emberektől elzárt világban valóságos paradicsomban élhetünk.”

„Már épp átszállt volna a búvárhajóra, amikor egyszer csak a fedélzeten lévő katonák lármázására figyelt fel. Egyre olyasmit kiáltoztak, hogy valami tüzet látnak a tengeren. Gyorsan a jelzett irányba pillantott, s látta, hogy a tenger felszíne északnyugati irányban lángokban áll. Úgy tűnt, mintha a víz hatalmas lángokkal és füsttel égne, akárha kiömlött petróleumot gyújtottak volna be. Már a hajók páncélja is kezdett átforrósodni, a fém vörösen izzott. Elképzelni sem tudta, hogy keletkezett ez a tűz, s egyáltalán miféle lehet, hiszen csakugyan a víz felszíne égett. Miközben csak állt ott a döbbenettől bénultan, a tűz egyre terjedt, újabb és újabb területeken lángolt fel, sorra gyújtva meg a flottája hajóit, amelyeknek fegyver- és lőszerraktárai hatalmas dörrenéssel robbantak fel. A felrobbanó hajókról katonák zuhantak a lángoló tengerbe. Rosen tengernagy ennek láttán a rémülettől üvöltve tépte fel a búvárhajója felső ajtaját, beugrott, bezárta maga mögött az ajtót, s már merült is alá a mélybe.”

„Van a birtokomban valami igazán különleges kincs, amit „lélekűző homoknak” neveztem el. Ez egy optikus féltve őrzött, titkos kincse volt, aki ötféle fém sugarát ötvözte benne. Elkészítéséhez az ötletet egy Röntgen nevű német vegyész mintegy száz évvel ezelőtti munkája adta. Röntgennek sikerült összegyűjtenie és egy kölesszem nagyságúra koncentrálnia azt a fényanyagot, amellyel ha rávilágítottak egy kísérleti patkányra, az három nap múlva kimúlt. Ez a sugárzás hosszú éveken át sem veszít az erejéből, és sokkal, de sokkal vakítóbb, mint a gáz- vagy az elektromos lámpák. Én alaposan áttanulmányoztam ezt a technológiát, mígnem kifejlesztettem ezt a különlegességet, amit „lélekűző homoknak” neveztem el. Ha ezzel harcolnánk, nem csupán elvakítanánk az ellenséget, de mivel ez a sugárzás semmiben sem különbözik a Röntgen-sugárzástól, és ugyanúgy képes áthatolni az anyagon, alighanem pusztító csapást mérhetnénk rájuk.”

 

„A békefeltételeket illetően a kínai nagy császár mindenekelőtt konzultált Jin Zuoli miniszterelnökkel és a miniszterekkel, majd táviratban felkérte a volt miniszterelnököt, Ren Qijiant, hogy legyen a kínai tárgyalódelegáció teljes hatáskörrel felruházott vezetője. Mellé helyettesként a diplomáciában jártas és nagy tapasztalattal rendelkező He Guoxinget nevezte ki. Ren Qijian nem utasíthatta vissza a megtisztelő felkérést, így aztán azonnal vonatra szállt és a fővárosba utazott. A nagy császár személyesen fogadta őt, kifejezte háláját és nagyrabecsülését, majd arra utasította a minisztereket és a kabinet tagjait, hogy állítsák össze a békeszerződés tervezetét, amely tartalmazza a kárpótlások mértékét is.”

 

Előrendelhető  kiadónk webáruházában:

Multiverzum Kiadó

Új korszak [előrendelhető] (lira.hu)

Donna Tartt-hoz hasonlítják a magyar származású, Pulitzer-díjra jelölt Rebecca Makkai érkező nagyregényét

Rebecca Makkai:

Lenne pár kérdésem

„Ez az a sztori, amit mindig felelevenítettek és újrameséltek.”

Érkezik a magyar származású, Pulitzer-díjra jelölt Rebecca Makkai új nagyregénye

Megjelenés: május 7.
Fordító: Heinisch Mónika
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 544 oldal

Leírás

Amikor e-mailt váltasz vele, magyarul köszön be és köszön el, ami egy nemzetközi hírű amerikai szerzőtől meglehetősen szokatlan. Rebecca Makkai azonban büszke magyar gyökereire, és többször megfordult hazánkban. A néhány éve Pulitzer-díjra is jelölt írót új nagyregénye kapcsán már Donna Tartt-hoz hasonlítják, és valóban, a legújabb, Lenne pár kérdésem című műve nem csupán témájában (campuszregény), hanem komplexitásában is a sokszorosan díjazott, köztudottan rejtőzködő kultszerzőt idézi.

Makkai új regénye a krimi eszköztárát emeli be a szépirodalmi keretek közé, és kever belőle magával ragadó koktélt egy múltbéli bűnügy felelevenítése kapcsán, melyben bőven van tere, hogy a hatalomhoz, a rasszokhoz, a nemek közti különbségekhez, és a #metoo-hoz, és a hasonló polgárjogi mozgalmakhoz való viszonyunkat elemezze több nézőpontból is.

A Lenne pár kérdésem bizonyos pontjain már-már James Ellroy műveinek feszes prózáját juttatja eszünkbe, végletekig feszített helyzeteitől pedig hiába olvasunk szépirodalmat, szinte egy thrillerben érezzük magunkat. Egyedi és felejthetetlen utazás lett tehát Makkai új regénye, melynek cselekménye és mondanivalója is meglehetősen globálisan értelmezhető, emiatt mi itt, Magyarországon éppúgy magunkénak érezhetjük.

Fülszöveg

A sikeres egyetemi tanár és podcaster Bodie Kane készen áll maga mögött hagyni múltját: a családi tragédiát, amely rányomta bélyegét egész kamaszkorára; a New Hampshire-i bentlakásos iskolában eltöltött, javarészt nyomorúságos négy évet; és a negyedik év végén történt gyilkosságot, amelynek áldozata korábbi szobatársa, Thalia Keith volt. Bár az interneten heves vita zajlik Thalia halálának körülményeiről és az elítélt, Omar Evans segédedző bűnösségéről, Bodie jobbnak látja nem feszegetni a dolgokat.

De amikor egy kurzus erejéig visszahívják tanítani a Granby Gimnáziumba, Bodie ellenállhatatlan késztetést érez az ügy feltárására és a hibák leleplezésére. Lehet, hogy az iskola vezetői és a rendőrök, akik kapkodva igyekeztek rács mögé juttatni Omart, más gyanúsítottakat figyelmen kívül hagytak? Elképzelhető, hogy az igazi gyilkos még szabadon van? Bodie végül fejest ugrik abba a nyúlüregbe, amelyet addig elszántan került, és kénytelen átértékelni, tényleg annyira kívülálló volt-e a Granbyben, mint hitte, vagy már 1995-ben is tudott valamit, ami a megoldás kulcsát jelentette volna a perben?

A szerzőről

Rebecca Makkai a Lenne pár kérdésem című regény szerzője, mely több hétig szerepelt a New York Times sikerlistáján, és számos év végi toplistára is felkerült. Az előző, Négy betű című könyvét jelölték Pulitzer-díjra és a Nemzeti Könyvdíjra, valamint Carnegie Medalt kapott érte és elnyerte az LA Times Könyvdíját. Makkai az írás mellett a Northwestern Egyetemen és a Nevadai Egyetemen tanít, illetve művészeti igazgatója a StoryStudio Chicagónak. Jelenleg Chicagóban és Vermontban él. Apja magyar származású volt, aki 1956-ban emigrált az USA-ba, apai nagyanyja pedig Ignácz Rózsa, a múlt század egyik ismert magyar színésznője, írója.

 

A könyvről mondták

„Bravúros alkotás… Makkai prózája szikár, mégis buja, tele van rövid varázsige-fejezetekkel és zongorahúrszerűen feszes mondatokkal.” - New York Times Book Review

„Lebilincselő… Fordulatokban gazdag, kifejező képi világú mű.” - Wall Street Journal

„Kimagasló teljesítmény. A Lenne pár kérdésem egyszerre kampuszregény, mélyenszántó merengés a valódi krimi műfajának értékein és etikáján, illetve egy „me too” elszámoltatás. Ráadásul a legerősebben magába szippantó szöveg, amelyet az utóbbi években olvastam… Példásan adagolja a feszültséget.” - Priscilla Gilman, The Boston Globe

„Fergeteges… sűrű cselekményű, karaktervezérelt krimi, ugyanakkor stílusosan öntudatos eszmeregény… Makkai Poe-hoz méltó fordulatokkal sugallja, hogy az igazság önmagában nem szabadít fel és nem nyugtatja meg a lelket.” - Maureen Corrigan, az NPR „Fresh Air” című műsorában

„A Lenne pár kérdésem újraértelmezi az emlékeinkhez és a hatalomhoz való viszonyunkat, és átértékelteti velünk a rasszokhoz, nemekhez és társadalmi osztályokhoz való hozzáállásunkat.” - Time

„Ez a modern kampuszregény A titkos történet és a Serial podcastsorozat szerelemgyereke…” - Lit Hub

„Briliáns, eredeti módon tárja fel a tudományos körök sötét arcát és Amerika állapotát.” - Daily Mail

„Makkai remekművére egyaránt jellemző az okos történetmesélés és olyan témák boncolgatása, mint a konszenzus, a hatalom és az emlékezet… kielégítő és rafináltan többrétegű… a fondorlatos irodalmi fikció és az izgalmas detektívregény keveréke a bentlakásos iskolákban játszódó drámák legjavával fűszerezve.” - Financial Times (London)

 

Részlet a kötetből

„– Biztos hallott róla – bátorítom. A szálloda bárjában mellettem ülő nő, akiről kiderül, hogy fogorvos, meggondolatlanul beszélgetést kezdeményezett velem, de hamar kifogyott a gyerekeimről szóló kérdésekből, és rólam faggatózott.

Néha egyből rátapintanak. Máskor kérdezősködnek:

– Nem az, akit a pasija a pincébe zárva tartott?

Nem! Nem. Nem az.

Nem az, akit leszúrtak egy…? Nem. Nem is az, aki beszállt a taxiba egy…? Az más volt. Nem az, akit egy gimis kanbulin…? Akkor akit bottal ütlegelt…? Hát? Akit kalapáccsal? Az a lány, aki az elvonón találkozott a párjával, aztán…? Nem. Az, akit egy kukkoló figyelt kocogás közben mindennap? Aki azzal bőszítette fel a férfit, hogy nem jött meg neki? Akinek a nagybátyja? Vagy a másik nagybácsis?

Nem. A medencés eset. Amikor alkoholt találtak a… és a hajszálait mindenfelé. Á, amikor a fazon vallomást tett… igen. Az.

Ilyenkor megnyugodva bólintanak. De mi ebben a megnyugtató?

A szomszédos bárszéken ülő nő kiveszi a zellerszárat a Bloody Maryjéből, és elropogtatja. Öblítsen, szól a fogorvos. Szájak öblítik ki magukból az emléket, a lány nevét.

– Igen, arról hallottam – mondják ilyenkor.

Hallottak, mert ma már csak egy történet, többé-kevésbé ismerős, töredékes emlék, amelynek teljes megértéséhez ajánlott bonyolult térképeket és eseménysorokat bemagolni.

– A bentlakásos iskola! – vágják rá. – Emlékszem a videóra. Maga ismerte azt a lányt?

Ha rákeresünk a New Hampshire-i gyilkosság kifejezésre, a metamfetamintól megvadult bűnözők rendőrségi arcképfotói mellett az ő neve is felbukkan. A kattintásvadászok általában ugyanazt a képet használják: ahol titkos szomorúságot sejtetve csak a szájával mosolyog, a szemével nem. A teniszcsapat tagjai közül vágták ki, az iskolai évkönyvből, és Thalia ismerősei jól tudják, hogy nem volt szomorú, csak fotózáskor mosolygott kényszeredetten.

Ez az a sztori, amit mindig felelevenítettek és újrameséltek.

Az, amelyikre mindenki felkapta a fejét a fiatal, fehér, szép és gazdag áldozat miatt.

Amikor olyan zöldfülűek voltunk, hogy az okosabbaktól vártuk a megoldást.

Amiben talán a legnagyobbat tévedtünk.

Talán akkor követtük el együtt a hatalmas hibát, amelynek súlyát egyénenként alig éreztük a vállunkon.”

A könyvet itt tudjátol előrendelni

Agave Könyvek

Borítóleleplezés: Alba Ferro: Tiktok boszorkány (" Borító megfogott!")

Tyűha, jobbnál jobb borítókat mutat be FairBooks Kiadó. Most Alba Ferro új könyvének a borítója lelepleződött, mely címe Tiktok boszorkány. Már a címe is igencsak érdekes lehet, hát engem megvett, nagyon klassz. Ezt a könyvet is szintén április 15-én lehet előrendelni FairBooks Kiadó oldalán

Alba Ferro

Tiktok boszorkány

Tartalom

Mit tennél, ha az eldugott hegyi falu, ahol eddig biztonságban érezted magad, többé már nem védene meg a távoli, változó világtól?

Jenna mágiaforrásként csupán játszadozik az erejével. TikTokon követi a mágiagyakorló influenszereket, bele-bele kóstol a boszorkányságba, de attól tart, az ilyesmi csak bajt hozhat a fejére. Aztán megjelenik egy párduc bőrforgató a színen, Jenna bajsejtelmei pedig beigazolódni látszanak.

De vajon mik a jóképű idegen szándékai? Segíteni Jennát vagy épp ellenkezőleg, az életére törni? És meddig rejtőzködhet Jenna, miközben a boszorkányházak hatalma folyamatosan nő és egyre szaporodnak a bőrfogatók által elkövetett bűncselekmények?

Jenna lassan már azt sem tudja, ki a barát és ki az ellenség, csak egyvalami biztos: az életben maradáshoz olyan energiákat kell megmozgatnia, melyek létezéséről eddig fogalma sem volt.

Megjelenés

2024.június 10.

FairBooks Kiadó

Borítóleleplezés: Florina Wolf: Pizzaszív-Légy mellettem (" Waoo! Imádom!")

FairBooks Kiadónál újabb borítóleleplezésre került sor. Nagyon várt könyvről került az új borító. Florina Wolf: Pizzaszív- Légy mellettem címmel. Sok részletet osztott meg az írónő a könyvéből.  Nem csoda, hogy ennyire várom.

Íme, a csodálatos borító. Ráadásul újabb jelzés van könyv tetején.

Kristály, rózsaszín kristállyal jelölik a romantikus regényüket.

Florina Wolf

Pizzaszív-Légy mellettem

Borítót készítette Chris Covers

Tartalom

A FarkasÉhség Szerelem pizza receptje:

– Vegyél egy hangulatos, kisvárosi pizzériát.

– Tégy bele egy majdnem húszéves lányt.

– Adj hozzá két csajozós fivért és az ő szomorú sorsú barátjukat.

– Keverd össze egy púpos kanál titkos szerelemmel, egy nagy evőkanál családi összetartással és egy teáskanál gyásszal.

– Fűszerezd bőven bonyodalommal, barátsággal, szenvedéllyel.

Bié a szülei tragikus halála után két bátyjával közösen vezeti a FarkasÉhség Pizzériát, és igyekszik leplezni egyre erősebb vonzalmát fivérei legjobb barátja, Beke iránt, aki nemcsak elérhetetlen számára, hanem szintén küzd a saját családi problémáival.

Miközben készülnek az ínycsiklandóan finom pizzák, a Farkas testvérek és barátaik pedig élik hol vidámabb, hol nehezebb mindennapjaikat, közelebb kerülhet-e egymáshoz Bié és Beke? Vagy a lánynak be kell érnie a fiú barátságával?

Megjelenés: 2024.június 10.

Előrendelés: 2024.április 15-től.

FairBooks Kiadó

Borítóleleplezés-Jud Meyrin írónőnek nyáron jelenik meg a következő kötete.

Jud Meyrin írónő leleplezte a nyáron érkező következő új regényének a borítóját. A könyvet Felföldi rejtélyek sorozatának harmadik része jön, mely A Kristály Villa titka címét rejti. Én már nagyon várom, hogy elolvashassam, hiszen volt szerencsém az első két részét is megjelenés előtt elolvasni. Borítót Chris Covers készítette, ami számomra gyönyörű lett.

Plusz egy jelölés is került a borítóra, Smaragd szívvel jelölik a romantikus krimiket, FairBooks Kiadónál.

Jud Meyrin

A Kristály Villa titka

(Felföldi rejtélyek 3.)

Tartalom

Ha​csak attól a férfitól számíthatsz segítségre, aki gyűlöl, a következmények beláthatatlanok…

Rády Emma tíz évvel korábban bosszút akart, ami azonban halállal végződött. Ugyan a börtönt megúszta, és új életet kezdett Rózsakőn, de a múltja továbbra is kísérti. Aztán egy éjjel bántalmazás hangjait hallja a szomszédból, és elhatározza, hogy nem hagyja annyiban. Hisz a saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor mindenki hátat fordít a családon belüli erőszak áldozatainak. Ám aki a segítségére lehetne, teljes szívéből gyűlöli.

Újvári Péter főhadnagy élete tönkrement. Megkeseredett és magányos Emmának köszönhetően. Amikor a nő felbukkan, minden erejével el akarja utasítani a kérését, és messzire akarja kergetni magától, nem csupán azért, amit Emma egykor vele tett. Hanem a mocskos és teljesen helytelen vágy miatt is, amit a nő iránt érez. De túl mélyen gyökerezik az ösztöne, hogy segítsen a bajba jutottakon.

Péter kénytelen-kelletlen nyomozni kezd, és Emmával olyasmire bukkannak, amire egyáltalán nem számítottak: Rózsakő eddigi legelborultabb gyilkosára. De vajon lehet esélyük ellene? És a gyűlölet tényleg átalakulhat szerelemmé, vagy ők ketten együtt még a gyilkosnál is nagyobb káoszba fullasztják Rózsakőt?

 

A kötet június 10-én jelenik meg. Előrendelés április 15-én a FairBooks Kiadó oldalán.

Varázslatos izlandi tündérmese Sarah J. Maas és R. F. Kuang rajongóinak

Heather Fawcett:

Emily Wilde tündérenciklopédiája

„Annyi ostoba felfedezőútra magaddal rángattál már, de ez most biztos a vesztünket okozza!”

Varázslatos izlandi tündérmese Sarah J. Maas és R. F. Kuang rajongóinak

Megjelenés: április 23.
Fordító: Ballai Mária
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, élgrafikás, 336 oldal

Leírás

Heather Fawcett már lassan tíz éve egyengeti írói pályáját a nemzetközi piacon, eddigi legnagyobb sikerét talán a 2017-es Even The Darkest Stars című könyvével aratta, azonban Emily Wilde-történetei voltak az első, valóban felnőtt olvasókat célzó művei. E trilógia kiadását indítjuk most útjára az első kötettel. Fawcett itt is ragaszkodik korábbi történeteiből ismert visszatérő elemeihez, ám a tündérek és mesebeli lények világát most egy magasabb szintre emelte, amitől a sorozat hamar a modern fantasy kincsestárának részévé vált, különösen amiatt, amilyen eleganciával ötvözi az északi folklór olykor rémítő meseelemeit az általunk ismert világ sajátosságaival.

Az Emily Wilde tündérenciklopédiája tehát egy skandináv ihletésű fantasy, egy magának való egyetemi professzor lenyűgöző kalandja Ljsoland fiktív országába. Emily egyébként köszöni szépen, nagyon jól megvan a saját szűkös komfortzónájában – akárcsak Fawcett maga –, ahhoz viszont, hogy elkészíthesse élete főművét, a tündérek enciklopédiáját, ezúttal igazi mesebeli hősnővé kell válnia. Ebben lesz „segítségére” lesz Wendell Bambleby, a lány tudományos riválisa, akiről talán az is kiderül, hogy nem is olyan kiállhatatlan, mint azt Emily elsőre gondolta róla. Kalandra fel!

Fülszöveg

Jóllehet Emily Wilde professzor nem tudja, hogyan kell társaságban viselkedni – vagy egyáltalán elérni, hogy meghívják valahova –, de jó úton jár afelé, hogy a világ egyik legnevesebb drüadológusa, azaz szerzeteket tanulmányozó tudósa legyen. Épp a tudományos közösség első, mindent átfogó tündérenciklopédiáján dolgozik, amitől pályafutása felívelését várja, és már csak egy fejezet van hátra, ami a sarkköri Ljoslandon élő titokzatos rejtettekről szólna.

Ám Emily teljesen idegen terepen találja magát, amikor megérkezik Hrafnsvik csodás, de zord falujába. A külvilágtól szinte teljesen elszigetelten élő helyieknek egymásra kell hagyatkozniuk a túlélés érdekében, és Emily társas készségek hiányában hamar magára haragítja a fél falut. A dolgok tovább bonyolódnak Wendell Bambleby professzor érkezésével, aki Emily egyetemi riválisa, és szintén a rejtetteket kutatja.

Amikor a lehengerlő természetű férfi felajánlja Emilynek, hogy dolgozzanak együtt, a nő kénytelen elfogadni az ajánlatát, máskülönben fennállna a veszélye annak, hogy Bambleby kisajátítja magának az összes felfedezés érdemét. Ugyanakkor azt is tudja, hogy Wendell több annál, mint aminek látszik, és nem bízhat meg benne. Emily csakhamar azon kapja magát, hogy hiába szeretne tudományos távolságot tartani a ljoslandi szerzetektől, belekeveredik gonosz játszmáikba. Ha Wendell-lel együtt segíteni akar Hrafnsvik lakóinak, nemcsak a hőn dédelgetett tudományos objektivitását kell kockára tennie, hanem az életét is.

Heather Fawcett regénye egy varázslatos izlandi tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, ötvözve az Ezüstfonás, A Hollókirály és a Ház az égszínkék tengernél különleges hangulatát.

A szerzőről

Heather Fawcett kanadai származású író. A mesterdiplomáját angol irodalomból szerezte, mellette régészetből végzett alapszakon. Leghíresebb regénye az Emily Wilde tündérenciklopédiája, melynek a jogai több mint tíz országban keltek el, és a rajongói tűkön ülve várják a folytatását. Fawcett e mellett gyermekkönyveket is ír, melyekkel ugyancsak szerepelt a jelentősebb nemzetközi sikerlistákon. Jelenleg Vancouver-szigeten él.

A könyvről mondták

„Vibráló és végtelenül elbűvölő könyv… Ugyanúgy félresöpri a valós világot, mint az összes igazán nagyszerű fantasy. Irigylek mindenkit, aki először olvassa.” - Melissa Albert

„Egy borongósan pompás fantasy, ami ragyog a hótól és a varázslattól. Teljesen elbűvölt.” - Sangu Mandanna

„Felejtsük el a dark academiát, nekem ez a téli napsütéses, szarkasztikus és lábjegyzetes academia kell, tele terepmunkával, morcos évődéssel és rosszindulatú tündérekkel. Emily Wilde-ot nem fogom egyhamar elfelejteni. Ez a könyv élénkítő gyógyír a léleknek és a szellemnek egyaránt.” - Freya Marske

„Az Emily Wilde tündérenciklopédiája jobban elbűvölt, mint ahogy arra egy tündérkirály képes lenne. Képzeletbeli világa tökéletesen egyensúlyoz a hétköznapi és a káprázatos között. Bájosan esetlen és intelligens hősnőjét utánozhatatlan hang jellemzi, a léhűtő, de imádni való riválisát pedig hátsó szándék vezérli. Nem is kell ennél több egy hideg, téli estékre való könyvhöz, ami teljességgel elvarázsol.” - Megan Bannen

„Elbűvölő a szó minden értelmében. Az Emily Wilde tündérenciklopédiája havas erdők és elcserélt gyerekek, tündérkirályok és népi hiedelmek, gondos lábjegyzetek, tudományos versengés és kalandok magával ragadó egyvelege. Maga a varázslat.” - H. G. Parry

„Fawcett azzal ragadja meg az olvasók figyelmét, hogy hagyja őket elmerülni a folklórban és a környező világában. Kitűnő olvasmány Sarah J. Maas és Erin Morgenstern rajongóinak.” - Library Journal

 

Részlet a kötetből

„Árnyék most a legkevésbé sincs jó véleménnyel rólam. Hideg szél zörgeti az ajtót, ő pedig a tűz mellett fekszik, nem csóválja a farkát, csak az üstöke bozontja alól bámul fel rám olyan szemrehányón, mégis beletörődötten, ahogy csak a kutyák tudnak. Mintha csak ezt vágná a fejemhez: Annyi ostoba felfedezőútra magaddal rángattál már, de ez most biztos a vesztünket okozza! Attól tartok, egyet kell értenem vele, bár továbbra is ugyanolyan izgatottan várom, hogy hozzáláthassak a kutatáshoz.

Ennek a naplónak a lapjain kívánom megörökíteni a terepmunka mindennapjait, miközben a tündérek egy titokzatos faját, a „rejtetteket” tanulmányozom. A beszámolóm két célt szolgál: segít feleleveníteni a történteket, amikor eljön az ideje annak, hogy összerendezzem a munkám során készített feljegyzéseket, továbbá támpontot ad azoknak a tudósoknak, akik a nyomdokaimba lépnek, ha a szerzetek fogságába esem. Verba volant, scripta manent. Mint a korábbi naplók esetében, most is abból indulok ki, hogy az olvasó rendelkezik alapvető drüadológiai ismeretekkel, ugyanakkor magyarázatot fogok fűzni néhány olyan dologhoz, amik ismeretlenek lehetnek azoknak, akik még újak ezen a területen.

Korábban nem volt miért felkeresnem Ljoslandot, és hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem csillapodott a lelkesedésem, amikor ma reggel először szemügyre vehettem. Ljosland ötnapi útra van Londontól, és csak egyetlen teherhajóval lehet eljutni ide, amely heti rendszerességgel szállítja a megannyi portékát és a csekély számú látogatót. Szünet nélkül haladtunk észak felé, a jéghegyeket kerülgetve. Fel s alá járkáltam a fedélzeten, hogy elejét vegyem a tengeribetegségnek. Az elsők között voltam, akik megpillantották a tengerből kiemelkedő hólepte hegyeket és Hrafnsvik piros tetős házait, amelyek úgy kuporogtak a hegyoldalban, mint Piroska a farkas árnyékában.

Óvatosan araszoltunk a móló felé, egyszer hozzá is csapódtunk a szürke hullámok tajtékzása miatt. A csörlős hajóhidat egy öregember eresztette le, akinek égő cigaretta fityegett a fogai között. Elképzelni sem tudtam, hogy sikerült elérnie, hogy ne aludjon ki a tűz a viharos szélben, és még órákkal később is magam előtt láttam a vízpermetben ragyogó parázst.

Tudatosodott bennem, hogy egyedül én szállok le a hajóról. A kapitány a jeges mólóra lökte az utazóládámat, és a tőle megszokott módon úgy mosolygott rám, mintha mulattatnám, mintha egy olyan vicc lennék, amelyet csak félig ért. Úgy tűnt, a többi utas, az a pár ember, aki velem utazott, Ljosland egyetlen városa, Loabær felé tartott, amely a hajó következő állomása volt. Én nem szándékoztam felkeresni Loabært, mert a városokban nem, csak a világ félreeső, elfeledett sarkaiban lehet szerzetek nyomára bukkanni.”

A könyvet itt tudjátok előrendelni

Agave Könyvek

Kocsis Gergely: A varjúszellem – Újabb regény a Krimi Ma sorozatunkban!

 Kocsis Gergely

A varjúszellem

Krimi Ma sorozat

Megjelenik április 10-én!

Prae Kiadó

Prae Kiadó, 2024

Szerkesztette: Péczely Dóra

Borítóterv: Szabó Imola Julianna

Könyvbemutató Budapesten a Nyitott Műhelyben április 12-én 19 órától

Esemény

A szerzővel és Péczely Dóra szerkesztővel Rácz I. Péter beszélget.

A kötetből Mics Ildikó színművész olvas fel részleteket.

A regényről

 

„A fővárosi detektívet, akit háborús traumák kísértenek, a nagy magyar Alföld egy unalmas kisvárosába küldik felderíteni egy hétköznapinak tűnő gyilkosságot. Persze hamar kiderül, hogy a dolgok messze nem olyan egyszerűek, ahogy első pillantásra tűntek… A varjúszellem a krimi és a misztika, a történelmi regény és a fantasy finom iróniával megírt, különleges ötvözete, amely a két világháború közötti, mágiával és legendákkal teli magyar vidék sötét titkaiba kalauzolja az olvasót.”

 

Péterfy Gergely

 

Fülszöveg

 

Adler Vilmos, az első világháborút megjárt katona leszerelése után detektívként találja meg a helyét a világban. 1922 februárjában az álmos mezővárosba, Karattyánra utazik, hogy kiderítse, ki ölte meg a befolyásos államtitkár unokahúgát. A novemberi hideg ellenére a nőt kisestélyiben találták meg a templom mögötti parkban – megfojtották. Adlernek azonban nemcsak bonyolult és vérfagyasztó esetekkel kell szembenéznie, hanem háborús veteránként saját magával, múltjával és kísértő emlékeivel is.

A detektívet poszttraumás stressz szindróma gyötri, emlékképei túlnőnek tudatán, és beférkőznek a mindennapok eseményei közé. Valóság és képzelet összemosódik, az egyre aggasztóbb történések mellett pedig meg kell küzdenie azzal, ahogyan próbára teszi a saját tudata. Vajon képes-e kellőképpen nyitott lenni elméje, amikor minden kapaszkodó kicsúszik a kezéből? Kocsis Gergely regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva.

A szerzőről

 

Kocsis Gergely 1974-ben született Budapesten. Mérnöki és közgazdász diplomával rendelkezik, és jelenleg egy adatokkal és mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezetője. 2013 óta aktív a blogvilágban, majd 2020-tól kezdve szépirodalmi kisprózákat publikál. Írásai szerepeltek különböző irodalmi lapokban, többek között a Kalligram online, a Szófa, a Halszájoptika és a Népszava Nyitott Mondat mellékletében. Két novellája Patrick Mullowney fordításában angolul is megjelent, a New York-i Liszt Ferenc Intézet publikálásában. Első regénye, A varjúszellem, 2024 áprilisában jelenik meg a Prae Kiadó gondozásában.

 

A szerző portréját Raffay Zsófia készítette

Részlet a kötetből

„A detektív Borovitz főügyész előszobájában ült, négy óra múlt tíz perccel. Várakoztatták – biztos volt benne, hogy szándékosan. Előtte már vagy öt perce kijött egy hatalmas tokájú, harcsabajuszú úr. Arra gondolt, hogy a pálinkáját sem tudta meginni, amit a tárgyalóban kikészítettek, olyan gyorsan terelte be Tivadar. Éppen kérni akart még egyet, amikor megjelent egy hivatali szolga, és intett, hogy fáradjon beljebb, mert a méltóságos úr fogadja. Süppedős vörös szőnyegen vezetett az út, a falon egy ízléstelen paraszti csendélet, mindenütt aranyozott stukkók, a polcokon iratok, az asztaloknál serénykedő titkárnők.

Az alacsony, kedélyes főügyész szinte eltörpült a detektív mellett. Kerek pocakján óralánc csillogott, ősz, gondosan nyírt körszakálla felett monoklit viselt. Kicsi, puha tenyerét lagymatag kézfogásra nyújtotta.

– Borovitz Aurél. Hmm… hogy is hívják… pedig mondták, de már nem az igazi a memóriám… Ez a sok név és arc…

– Adler Vilmos, méltóságos uram, a pesti rendőrkapitányságról jöttem.

Adler egy pillanat alatt felmérte az irodát. Díszes, kerek asztalhoz ültek, rajta aprósütemények, többféle pálinka, pezsgő, Dreher konyak. A szoba közepén egy roppant íróasztal terpeszkedett, meglehetett vagy három bécsi öl. Katonás rendben akták magasodtak az egyik szélén, a kibontott posta a másikon. Alapos ember, aki szereti a rendet és a hatalmat, vonta le a következtetést a detektív.

– Á, igen, igen. Vértesy Erzsó ügyében, ugye? Sajnálatos eset, és pont a mi szeretett Karattyánunkban! Pedig milyen kedves teremtés volt ez az Erzsó, mindenkihez volt egypár kedves szava, ismeri az ilyet, nem? Igazi jelenség. Nagyon fog hiányozni, mondtam is a méltóságos államtitkár úrnak. De a méltóságos úr csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy rendes nyomozást akar, hogy a csendőrségnek nincsenek megfelelő eszközei és tapasztalata. – Közben leültek a hatalmas irodában a vörös kárpitú, súlyos karosszékekbe. – Nem értek egyet, évszázados tapasztalat van itt, és rátermett emberek.

Adler elengedte a füle mellett a főügyész szavait, nem kapott sok időt, ki kell használnia.

– Úgy tudom, maga szignálta a csendőrök nyomozati anyagát.

– Á – húzta el a száját Borovitz –, hivatalból ez a dolgom.

A főügyész kényelmetlenül fészkelődött a fotelben. Adler elővette a kopottas, zsíros tapintású fekete noteszét, és ráérősen lapozgatta.

– Nem értett talán egyet vele? – nézett fel a füzetből, Borovitznak szegezve a kérdést. A kérdezett csak meredt maga elé, és olyan arcot vágott, mintha citromba harapott volna az imént.

– Nem erről van szó – kezdte lassan. – Nem akartam, hogy a nevemet összefüggésbe hozzák ezzel a szomorú üggyel. Megérti, nem? – A főügyész idegesen töltött magának egy pálinkát. Csak miután tele volt a pohara, jutott eszébe az illem: – Bocsánat, pálinkát? Saját főzés a legjobb szilvából. Tudja, családi recept. Apáról fiúra száll. Nekem sajnos nem született gyermekem… A receptet velem temetik majd a sírba. Jöjjön, kóstolja meg! Ilyet még biztosan nem ivott.

– Csak egy keveset.

– Mi keveset nem adunk, nem veszünk semmiből itt Karatytyánban. Érti, nem? – kacagott fel vékony hangon, idegesen a főügyész. – Na, jöjjön, öcsém, ne kéresse magát!”

 Előrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó