2026. november 8., vasárnap

Ljuba Jakimcsuk a PesTexten november 12-én! – Ukrajna hangja, költészetben

 Ljuba Jakimcsuk a PesTexten

– Ukrajna hangja, költészetben

 

Hogyan lehet verset írni, amikor egy világ összeomlik körülöttünk? Hogyan lehet nyelvet találni a háborúra, az otthon elvesztésére, a pusztításra – és mindarra, amire talán nincsenek is szavaink?

 

November 12-én a PesText vendége szerzőnk, Ljuba Jakimcsuk, az egyik legizgalmasabb kortárs ukrán költő, akivel Donbaszi sárgabarackok című kötetének magyar fordítója, Vonnák Diána beszélget 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 

Egy óra költészetről, háborúról, otthonról, nyelvről és arról, hogyan képes az irodalom megszólaltatni azt is, amire hétköznapi szavaink már nem elegendőek.


Esemény




A Donbaszi sárgabarackok verseiben a háború, a nélkülözés, a pusztítás és a túlélés mindennapi tapasztalata jelenik meg – de Jakimcsuk költészete ennél jóval tovább megy. A nyelv határait kutatja: hogyan lehet megszólaltatni azt, aminek nincs nyelve?

Hogyan lehet újraalkotni egy költői univerzumot akkor, amikor az összeomló világ maga tesz nyelvtelenné?

Jakimcsuk erre nem egyszerű válaszokat ad. A nyelvet szétszedi, újraépíti, játékba hozza a költészeti hagyománnyal, és olyan lírai világot teremt, amely egyszerre személyes és történelmi, fájdalmas és elementáris. Vonnák Diána fordítása pedig érzékenyen teremti újra mindezt magyarul.

 

A helyszínen kötet megvásárolható, a beszélgetést követően a szerző dedikálja is könyvét.

 

A beszélgetés nyelve ukrán, magyar tolmácsolással, tolmácsgépet biztosítanak.

 

A részvétel ingyenes.

 

Ljuba Jakimcsuk

Donbaszi sárgabarackok

 


Donbaszi sárgabarackok – Prae Kiadó


Prae Kiadó, 2026

Fordította: Vonnák Diána

Szerkesztette: L. Varga Péter

 

A kötetterv és az illusztrációk Okszana Joris és Nazar Hajducsik munkája.

A borító a 2023-as ukrán kiadás alapján készült.

 

Fülszöveg


Meddőhányók, tárnák, gyárkémények. És BTR harckocsik. Ljuba Jakimcsuk szemével a Donbasz keserédes, tágassággal teli modern mese, a helyszín, ahol az ukrán avantgárd elejtett fonalát újra fel lehet venni – és immár egy évtizede elvesztett, megszállt otthon. A Donbaszi sárgabarackok pimasz, játékos és bátor szembenézés az addig ismert világ összeomlásával, egy költő számvetése azzal, hogy eszköze, lételeme, a nyelv kifordul magából, széthullik, elnyűvi a valóság. Ahelyett, hogy újra egésszé erőltetné, Jakimcsuk a dadogásokból, nyelvbotlásokból, szójátékokból gyúr új nyelvet, és ezen az új hangon követi, naplózza végig az évet, amikor minden megváltozott. Kevés ilyen erős és eltéveszthetetlen hangot találni a kortárs európai költészetben.

 

A szerzőről



A szerző portréját Alina Ruda készítette.

 

Ljuba Jakimcsuk (1985) ukrán költő, újságíró, forgatókönyvíró. A donbaszi Pervomajszkban született, bányászcsaládban. Luhanszkban és Kijivben tanult, Kijivben él. Verseit tucatnyi nyelvre lefordították, hazájában többek között a Bohdan-Ihor Antonics-díjat és a Szmoloszkip-díjat nyerte el, az USA-ban a Kovalev Foundation nemzetközi költészeti díját. 2022-ben a Grammy-gálán szavalt John Legend műsorában. A Szó háza: befejezetlen regény (2021) című játékfilm dramaturgja, számos zenei és színházi projekt alkotója.

 

Versek a kötetből

 

nem érkeznek meg a levelek

hozzám a levelek már rég nem érkeznek meg

nem azért, mert a fronton meghalt valakim

vagy mert a küszöbön átlépve összeesett

mint egy bögre, ami nem tudja tartani magát

mint a levágott haj

bogárral virággal teli széna

nem ezért

 

a krónikát költők írják

így főképp a szív dolgairól szól

a szív meg csak ketyeg mint a falióra

kamrás félhold-óra

kinyújtott csillagkezekkel

azt kérik, mindent éljek meg

azt kérik, éljek még

hogy emlékezzek Mária mamára

aki szeretett nagybetűkkel írni

füzetek esővonalába

 

de hozzám a levelek nem érkeznek meg

sem szálló pitypanggal

sem postagalambbal

 

a galambok most csak influenzát hoznak

a pitypang csak szellőt

 

még a postásnő is

részmunkaidős, csak a nyugdíjat hozza

az én kedves postásnőm

elkezdett leveleket írni nekem

az utolsó apostol ebben a világban

aki az összes betűt ismeri

 

Ivan Velikovszkijnak

hogyan öltem

most minden családi kapcsolatom telefonos

és minden családi kapcsolatom kihallgatják

tudni akarják, kit szeretek jobban, anyát-e vagy apát

tudni akarják, mitől beteg a mamám, aki a kagylóba kiált: jaj, jaj

kíváncsiak arra is, mit gondol a húgom a barátjáról

aki korábban az én barátom volt

 

most minden telefonos kapcsolatom vérrokonság

a vérem mindenből kihallható

tudniuk kell, hány százalék benne az ukrán,

a lengyel, az orosz és hogy van-e benne cigány

és tudniuk kell, hogy kinek adtam belőle

hogy a hemoglobinszintem zuhant-e le vagy a tető

és hogy lehet-e sejtfalból határfalat húzni

 

köztem és anyám közt sírhalmok százai

és nem tudom, hogyan ugorjam át őket

köztem és apám közt száz lövedék repül

és nem tudom madárnak látni őket

köztem és a húgom közt fém pinceajtó

középen ásónyéllel kitámasztva

köztem és a mamám közt imából paraván

vékony selyemfal, nem ereszt át semmit, de semmit

 

annyira egyszerű telefonon tartani a kapcsolatot a családdal

annyira könnyű a számlát inszomniával és nyugtatókkal kiegyenlíteni

és mint a részegség, olyan hallgatni ahogy a másik vére a fejhallgatón dobol

főleg, hogy közben az enyém sörétté csomósodik és kilő

puff!!

 

Megvásárolható a kiadó webáruházában

Prae Kiadó

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése