Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Juhász Zoltán vagyok, 43 éves és első könyves író. 2011 óta Hollandiában élek a családommal. Imádom a fantasy és sci-fi könyveket, valamint filmeket, mert nagy hatással voltak rám gyerekkoromban. És ez is közrejátszott abban, hogy a későbbiekben tollat ragadjak. Van egy gyönyörű párom Betti, és egy csodálatos kisfiam, Dávid, aki már tíz éves elmúlt. Családunk negyedik tagja pedig Petra, a mostohalányom.
A Megjövendölt címmel sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Nem kellett kutatómunkát végeznem, mert a történetet már a kezdetektől fogva a J.R.R. Tolkien által megteremtett világban képzeltem el, amit személy szerint elég jól ismerek. Csak egy motívum kellett, amit elhelyezek az idősíkon. Egy jóslat. Egy jóslat, ami szerintem minden jó fantasy alapja. E köré szőve a cselekményeket már gyerekjáték volt. Viszont a könyv terjedelme miatt a megírása már hosszabb időt vett igénybe család és munka mellett. Maga a történet megírása három és fél évet vett igénybe.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
Teljes mértékben a fantázia szülte az egész mesét. Hiszen egy más világban, egy más korban, egy más dimenzióban játszódik az egész, ahol a mesékből jól ismert szereplőkkel találkozhat az olvasó. Például tündérekkel, törpökkel, varázslókkal, élő, beszélő fákkal, és a gonosz megannyi fajtájával, mint például az ártani akaró szellemlényekkel. A mesében a valóságérzetet szerintem a szereplők jellemfejlődése adja, mutatja.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Minden azután kezdődött, amikor édesapám 2020-ba elhunyt. Már előtte is gondoltam az írásra, de talán ez volt az a pont, amikor rájöttem, hogy nincs értelme várnom, mert az élet rövid.
Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?
Tervezni nem terveztem, de a gondolattal már eljátszadoztam. Ez pedig a sci-fi műfaj.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Őszintén szólva vegyes érzéseim voltak. Egyrészt megkönnyebbülés, mert egy hatalmas teher ment le a vállamról, mert, mint korábban említettem a könyv megírása három és fél év volt. Az ember életéből nem kevés idő. Másrészt furcsa volt, mert annyi energiát fektettem bele, hogy most, hogy befejeztem, tudatosult bennem, hogy valami véget ért.
Hány részesre tervezed a Mereldólia,a Teremtő kertje sorozatát?
Nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, hogy három. Már eredetileg is úgy terveztem, hogy a történet trilógia lesz.
Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?
Nincs írói álnevem, (a saját nevemet használom), bár eljátszottam a gondolattal a kiadás előtt. Természetesen, ha sikerül a későbbiekben angolra fordítani a könyvet, ott elképzelhető, hogy álnéven jelenjen meg. Persze ez még a jövő zenéje.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Igen. A fantasy végig kísért egész életemben. Nagyon kötődöm ehhez a műfajhoz.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Leírhatatlan. Amikor legelőször a kezembe vettem, szégyen - nem szégyen, elkönnyeztem magam, hiszen láttam, ott foghattam a kezemben az utóbbi négy évem kemény munkájának gyümölcsét.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?
Ha nem is tervezett, de tudatos.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
Mivel a történet az elejétől a végéig a fejemben volt, így nem volt nehéz megírni, legfeljebb időbeli problémáim voltak, amiket hála istennek letudtam küzdeni. De a történet írása közben egyszer sem akadtam el. Kedvenc jelenetek a könyvből? Nekem személy szerint a Híriel-szurdoki csata, ahol összecsapnak a birodalom jó és gonosz erői.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
A történetek hamar megszületnek, mert az inspiráció szorosan kötődik a cselekmény szálakhoz. Az én inspirációm, a J.R.R. Tolkien féle mitológia. Az a világ, amit ő elképzelt és leírt, a mai fantasy alappillérei. Aztán ott van még a Star Wars és a Harry Potter kötetek, amelyekből sokat merítettem.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
Nincsenek béta olvasóim, így a kéziratomat a családomon kívül csak a kiadó látja először. Tőlük, mint profi csapattól elfogadok minden kritikát, észrevételt. Nekem az ő szavuk számít. Beleszólása persze senkinek nincs rajtam kívül, bár a kiadó tanácsait legtöbbször megfogadom.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Eleinte csak a kisfiam, Dávid tudta, hogy elkezdtem, mert eredetileg neki írtam ezt a mesét. Azután a kézirat fele táján jártam, amikor megemlítettem a család többi tagjának. Akkor még eszembe se jutott, hogy kiadassam. A kisfiam kérdezte meg először, hogy kiakarom e adatni. Addig nem is gondoltam rá. De, amikor befejeztem a kéziratot, már tudtam, hogy mit akarok. Megjelentetni könyv formában. A családom támogatott, megkaptam tőlük mindent, amit szükségem volt, főleg szeretetet és megértést. Mindannyian bízunk benne, hogy a könyv sokakhoz eljut majd, és megismerik és megszeretik.
Mit üzensz az olvasóidnak?
Röviden csak annyit, hogy akik olvasták az első részt, és tetszett nekik, azoknak azt üzenem, hogy érdemes lesz kivárni a folytatást, ahol még több mindenre fény derül. Még több bonyodalomra, még több harcra, még több titokra, melyek körbe ölelik a második kötet történéseit.
