2020. augusztus 10., hétfő

Bihary Péter: Migránsok - ("...mielőtt pálcát törsz egy migráns fölött, nézd meg az útját. Nincs kizárva, egyszer ez lesz a te utad is.")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Bihary Péter írónak, hogy elolvashattam Migránsok c. kötetét. Nem tudom igazán szavakban önteni, hogy mekkora hatással volt rám ez a történet. Vannak ismerőseim, akik kimentek külföldre szerencsét próbálni, de egyik sem mesélte el miként éltek. Ezt a történetet olvasva azt gondolom, hogy érdemes lenne kötelező olvasmánnyá tenni több iskolákban. Hiszen nem csak Péter, de Esther története is nagyon oda szegezett.

Bihary Péter:
Migránsok



Tartalom:
Bihary ​Péter legújabb, önélrajzi alapokra szőtt regényét tartja a kezében. Ez a meglepően nyílt, őszinte vallomás -– hamar arcon csapva a gyanútlan sztereotípiákat -– a korunkat érintő egyik legsúlyosabb és legaktuálisabb, világméretű jelenségéről szól. 
A regény fejére állított, fordított sodrású világában belülről kifelé haladnak a dolgok; a kisemberek hőssé, a hősök egyszerű kisemberré, az okozatok okokká, az okok pedig okozattá válnak, és hamar kiderül, hogy az előítéleteink csupán rossz beidegződések, hogy nincsenek címkék, – mindössze összefonódó emberi sorsok vannak. 
Nincs itt más, csak mi vagyunk. 
A kötet két szálon futó, mégis össze-összeolvadó cselekménye folytonos feszültséget teremt, amit mesterien tör meg időnként a már jól ismert, keresetlen és nagyszerű Bihary-humor. 
Hogy emellett a történet távoli, ismeretlen és félelmetes világokba csábít – nem csak földrajzi értelemben,- csak bónusz a szerző rabul ejtő stílusa mellett. 
A regény olvasása közben az is megeshet, hogy feltesszük magunkban azokat a kérdéseket is, amivel addig lehet, hogy nem is foglalkoztunk: hogy mit jelent valójában a hazánk, és mit jelentünk mi a hazánknak, hogy mit jelent számunkra az otthon, a család, hol kezdődik egy ember méltósága és hol végződik a tűrőképessége, hogy kivé, mivé válunk igazán nagy nyomás alatt? Vagyis, hogy mit kezdünk azokkal a felismerésekkel, amelyek egy életre átformálják az életünket.

Mert hogy is írja a szerző?
„Miért én menjek el ebből az országból? Itt a hazám. Megtanultam a Himnuszt. Harcos vagyok, majd én megmutatom. Felesküdtem erre az országra rendőrként. Az életem is adtam volna érte, de rá kellett jönnöm, hogy ez az ország már nem az, amelyikre felesküdtem.”
Azt mondják, a nagy csapások valójában álruhás áldások. 
Hogy ez igaz-e, ki fog derülni a könyvből.

Bridget Felber

Véleményem
5/5

Nem is tudom, hogy miként is fogalmazzam meg a véleményemet erről a könyvről. Talán azt elmondhatom, hogy személy szerint kötelezővé tenném ezt a könyvet középiskolákban. Egy érzelmi hullámvasút volt számomra ez a történet.
Teljesen magába szippantott és olvastam, olvastam és olvastam.
Én tisztelem, becsülöm azokat, akik mernek lépni, a jobb élet reményében.  Péter és családja úgy döntenek, hogy kimennek külföldre szerencsét próbálni. Nem könnyű ezt a lépést megtenni, de valahogy megoldották, egy kis humorral, kellő optimizmussal könnyen átvészelhető főleg, ha a társa is mellette áll. A történet elején Péter életéről, küzdelméről szól és arról, hogy milyen az élet odakint. Milyen munkákat vállal be, hogy gyermekeinek jobb és biztonságos életet nyújtson. Őszintén megmondom ritkán, sőt szinte alig olvastam ilyen könyveket. Valahogy mindig elkerült engem. De ezek után Bihary Pétertől bármikor elolvasok egy könyvet. Mert igenis érezhető, látható, hogy van mondanivalója és nem mellesleg tehetséges író. Sziporkázóan ír, mintha mindig is ezzel telt volna az élete, hogy mindig írt folyamatosan. Ráadásul nemcsak az ő történetét meséli el, hanem Esther-é, aki együtt dolgozik az otthonban. Elképesztő, amit Esther átélt, amiken keresztül ment azt senkinek nem kívánom. Sokan nem is tudják, hogy ezek az emberek miken mennek keresztül, hogy Európába jöhessenek élni. ÉLNI! Nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fog viselni engem lelkileg ez a história. Esther és Rashid története igazi filmbe illő romantika-
Olyan voltam, mint Péter, vártam a folytatást, ha akartam volna előre is, lapozhattam volna, de nem tettem Szinte faltam a betűket és kicsit sajnáltam, hogy vége is lett. Sok mindenben igazat adok, miszerint nem érdemes, nem szabad mások felett pálcát törni. Bárkiből lehet migráns. Sajnos ma, senki nem érti, nem tudja mit is jelent ez.

„Nincs kizárva, hogy egyszer egy járvány, egy időjárási anomália, vagy bármi más miatt mi leszünk kénytelenek az ő földjükre menekülni. Isten kegyelmezzen nekünk, ha úgy fognak bánni velünk, ahogy mi bántunk velük.”

Kiknek is ajánlanám? Minden 18. évét betöltő személynek ajánlom. Azoknak, akik azt se tudják mi is a migráns, vagy, hogy miken kell keresztül menniük. Vagy azoknak, akik nem tudják, hogy milyen az élet, ha külföldre kell menni, élni, dolgozni.


A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.