Egy kőkemény krimi Dennis Lehane, Michael Connelly és Chris Carter hazai rajongóinak

 John McMahon: 

Veszett ügyek

„Legjobban a rejtélyek megoldásához értek. Amikor épp nem nyomokat elemzek. Vagy titkokat leplezek le.”

Egy kőkemény krimi Dennis Lehane, Michael Connelly és Chris Carter hazai rajongóinak

Megjelenés: március 24.
Fordító: Nimila Ágnes
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 352 oldal

 

Leírás

 

John McMahon Veszett ügyek című regénye feszes, sötét tónusú bűnügyi történet, amely a modern krimi legszebb hagyományait idézi, miközben friss, pszichológiailag árnyalt nézőpontot kínál. A történet egy különleges egység köré épül: olyan nyomozók dolgoznak benne, akik maguk is traumatizáltak, sérültek, mégis éppen ez teszi őket alkalmassá arra, hogy a legösszetettebb, legbrutálisabb ügyek mélyére ássanak.

 

McMahon regénye a klasszikus amerikai bűnregény keménységét ötvözi a karakterközpontú, morálisan rétegzett történetmeséléssel. Hangulata és felépítése Michael Connelly precíz rendőrségi realizmusát, Dennis Lehane érzelmi súlyát és Chris Carter hátborzongató részletességét idézi, miközben saját, markáns hangon szólal meg. A nyomozás nem csupán a tettes utáni hajszáról szól, hanem a szereplők múltjával és démonaival való szembenézésről is.

 

A Veszett ügyek azok számára ideális, akik a sorozatgyilkos-történetek intellektuális izgalmát keresik, de nem elégednek meg puszta sokkhatással: valódi tétre, összetett karakterekre és fokozatosan felépített feszültségre vágynak. Erős alapanyag egy jó eszmecseréhez, vagy kitartó elemzéshez a krimi új hullámáról.

 

Fülszöveg

 

Egy adrenalindús, lehengerlően izgalmas történet, amely egy különös FBI-osztag nyomozását követi egy kegyetlen gyilkos után.

 

Gardner Camden FBI-ügynök elemző zseni, a rejtélyek és mintázatok megszállottja. De van egy gyenge pontja: nem mindig látja az embereket – sem az ügyekben, sem a saját életében. Még hétéves kislányát, Camilát sem érti igazán. A munkájában azonban nincs párja: az FBI Mintaelemző- és azonosító egységének a tagja, egy olyan különleges csapatba tartozik, amelyet akkor vetnek be, amikor a hagyományos nyomozati módszerek csődöt mondanak.

 

Ráadásul épp egy rendkívül nyugtalanító ügyön dolgoznak: az első tetthely DNS-nyoma egy rég halottnak hitt sorozatgyilkoshoz vezet vissza, a második áldozatnál pedig már világos mintázat rajzolódik ki, miközben az elkövető kifejezetten Gardnernek kezd üzenni, rejtvényeket és jeleket hagyva maga után. Az egység, amely többnyire irodai környezetben, kihűlt akták felett dolgozik, hamarosan kénytelen lesz az ország különböző pontjaira menni a teljes nyilvánosság előtt.

 

Gardner mellett a csapat tagja még egy zseniális matematikus, egy fegyverszakértő, egy kíméletlenül hatékony informatikus, és a mindezt kézben tartó, veterán csapatvezető. Együtt kell megfejteniük a gyilkos kilétének rejtvényét. De miközben az elkövető egyre többet tud meg róluk, kérdés, vajon képesek lesznek-e megvédeni magukat – és a családjukat –, mielőtt túl késő lenne.

 

John McMahon regénye az 1990-es és 2000-es évek legjobb sorozatgyilkosos thrillereit idézi fel és helyezi modern környezetbe lehengerlő frissességgel. A kifinomult, csavaros bűnténynek, különleges szereplőknek és az utolsó oldalig tartó feszült tempónak köszönhetően a Veszett ügyek a műfaj legjobbjaival vetekszik.

 

A szerzőről

 

John McMahon amerikai író, legismertebb regénye a Veszett ügyek, melynek a jogait több mint tíz országba értékesítették. Jelenleg Dél-Kaliforniában él feleségével, két gyermekükkel és mentett kutyájukkal, Tessie-vel. Civilben egy reklámcég kreatívigazgatójaként dolgozik, szabadidejében pedig a tökéletes csokis keksz receptjét kutatja.

A regényről mondták

 

„McMahon több okos csavarral frissíti fel a klasszikus macska-egér játékon alapuló felállást, miközben a társasági életben nehézkes Camden és kollégái elég árnyaltak ahhoz, hogy elbírjanak egy egész sorozatot. Lendületes, feszültséggel teli akció és annyi fordulat van ebben a könyvben, hogy még a tapasztalt krimirajongók is meg fognak lepődni – kiváló első rész.” - Publishers Weekly

 

„A Veszett ügyek eleinte egy vérfagyasztó hajtóvadászatnak tűnik egy csúcsragadozó – sorozatgyilkosokra vadászó gyilkos – után, ám hamar sokkal mélyebbre visz: ez az egyetlen út vissza ahhoz, ami megmaradt egy férfi családjából, barátságaiból és önmagából. Feszes, izgalmas olvasmány.” - Jess Lourey

 

„Mesterien felépített macska-egér játék, felejthetetlen szereplőgárdával.” - Matthew Quirk

 

„McMahon eredeti, fordulatokban gazdag, intelligensen megírt regénye – egy briliáns, de sebezhető főhőssel, egy kifacsart elméjű elkövetővel és az érzelmek és rejtélyek izgalmas elegyével – remek kezdés, egyben komoly ígéret a folytatásokra nézve.” - The Wall Street Journal

 

Részlet a kötetből

 

„Legjobban a rejtélyek megoldásához értek. Amikor épp nem nyomokat elemzek. Vagy titkokat leplezek le. Egyesek szerint kizárólag a talányok kibogozásában vagyok jó. Úgy gondolják, az időmet és a tehetségemet nem akkor használom leghatékonyabban, amikor kilépek az FBI jacksonville-i irodájából, és hús-vér emberekkel dolgozom együtt. Igazuk is van.”

 

„Legalább tudtam, hol van most a gyilkos: Los Angelesben. Még egy őrült az őrültekkel teli városban. Nem voltam jó véleménnyel L. A.-ről, nagyrészt annak a pasasnak, Angelinónak köszönhetően, akivel anyám az ötvenes éveiben ismerkedett meg, és aki miatt Texasba jött. Azóta meghalt, anyám pedig Texasban maradt, jórészt azért, hogy továbbra is orvosi ellátásban részesüljön.”

 

„Amikor átadtuk ezeket az információkat, a helyi rendőrség kétkedve fogadta a megjelölt foglalkozást, illetve a példaként, márkák szerint felsorolt, meghibásodott hőszivattyúkat. De két illetékes rendőrőrs mégis összehasonlította az információkat, és egy nevet találtak: Ronald Lazarianét. Lazarian harmincegy éves volt, és egy régebbi épületekre és azok felújítására specializálódott fűtés- és hűtésszerelő vállalkozást vezetett. A másik két őrs is rájött, hogy az ottani áldozatok házában is Lazarian dolgozott. Megfigyelés alá vonták, és követték – egészen egy nő lakásáig. Lazarianra éppen akkor törték rá az ajtót, amikor a lakó arcon ütötte.”

 

„A drót elmetszette a lapocka-nyelvcsonti izmot és a fejbiccentő izmot, és mélyen belevágott a szétroncsolódott bőrbe. Magát a kádat is artériás vér borította, de erre senki sem figyelt. Stukker, Cassie és Frank a falat bámulták. A gyilkos élénkpiros festékszórót használt.  Két, egymásba érő mondat.”

 

„Veszett Kutya bizonyítékokat hagyott nekünk. Egy papírfecnit az áldozat szájában. Egy rovart a szív verőerében. Játékként tekintett az egészre, amelyben a részletek is önálló jelentéssel bírnak, csak még nem jöttünk rá, milyennel.”

Agave Könyvek

Susannah Skiethen: Parányi tündöklés (Varázslat 2.) - ("Itt már nem a második esélyeké a főszerep, hanem a beismerés, hogy akarnak-e folytatást. Egy év eltelt, de folytatható a kapcsolat? ")

~~~ Recenzió ~~~

Varázslat sorozat második részét is elhoztam nektek. Ezúton is köszönöm Susannah. Ez viszont kicsit rövidebb volt, de annál tanulságosabb.

Susannah Skiethen

Parányi tündöklés

(Varázslat 2.)

Tartalom

Egy évvel ezelőtt becsuktam magam mögött egy ajtót, ami nem biztos, hogy újra kitárul előttem. De meg kell próbálnom kinyitni.

Cole Sykes a férfi, akit vissza kell kapnom, bármi áron. A múlt árnyai még mindig fogva tartanak, de miatta visszatérek Manhattanbe, hogy újra átélhessem életem legszebb karácsonyát.

Egy találkozás. Egy üzenet. Egy újabb esély.

Talán ezúttal úgy alakul, ahogy szeretném. Csakhogy ahhoz fel kellene tárnom a teljes igazságot…

„A tavalyi szikrányi boldogság mellé kaptam tőle egy parányi tündöklést,amiből feltett szándékom óriási tűzijátékot varázsolni.”

Véleményem
5/5

Itt már nem a második esélyeké a főszerep, hanem a beismerés, hogy akarnak-e folytatást. Egy év eltelt, de folytatható a kapcsolat? Cole túl tudd tenni, amit Riley tett vele? S a legfontosabb kiáll majd érte, ha titka kiderül? Rövid történet, annál nagyobb kíváncsisággal olvasta el a folytatást.

Susannah most is tudd érzelmekkel bánni, sőt kínozni is. Egyértelmű.

Jöhet a 3. rész...

Book Dream Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Emily Grace Raven - ("Az írás azóta az életem része, amióta az eszemet tudom, nem is tudom elképzelni az életemet úgy, hogy nem dolgozom éppen egy regényen. Az írás a szenvedélyem, kikapcsol és megnyugtat; (...) )

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Emily Grace Raven írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Az írónőnek nemrég jelent meg egy fantasy regénye a Gyémántfelhő Kiadó gondozásában, A Hatalom Kristálya (A Valmaryn Rend lovagjai 1.) címmel.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Dorottya vagyok, huszonhat éves, végzettségem szerint filozófus. Nagyon szeretem A Gyűrűk Ura, a Star Wars és a Narnia Krónikái világát, íróként inspirációs forrást is jelentenek számomra. Mesterszakos diplomadolgozatomat is az említett művek filozófiai és erkölcsi vonatkozásaiból írtam.

Az írás azóta az életem része, amióta az eszemet tudom, nem is tudom elképzelni az életemet úgy, hogy nem dolgozom éppen egy regényen. Az írás a szenvedélyem, kikapcsol és megnyugtat; a regényem világában legalább annyira otthon érzem magamat, mint a saját életemben, a szereplőim pedig a második családom és erősen kötődöm hozzájuk. Az íráson kívül szenvedélyem még az olvasás, az akvarellfestés és a kézműveskedés is. Debrecenben élek családommal, és a kutyusunkkal, Daisy-vel.

A Hatalom Kristálya című regényed sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Mivel a regényem fantasy és nem a mi világunkban játszódik, így az írási folyamat viszonylag kevéssé épült kutatómunkára, inkább az inspirációszerzésen, az ötletelésen, illetve az ihlet elkapásán volt a hangsúly az írási folyamat során. Az írással kapcsolatban nagyon fontos számomra, hogy olyankor álljak neki, amikor éppen rá vagyok hangolódva az adott jelenetre, hiszen ilyenkor a szavak és a mondatok maguktól öltenek testet a fejemben, nekem pedig nem kell mást tennem, mint leírni, ilyenkor születnek mindig a legjobb jeleneteim, fejezeteim, ezért, ha ráleltem az ihletre, kész vagyok csapot-papot otthagyni, hogy gyorsan lejegyezzem, mielőtt elillanna. Ha nem vagyok ráhangolódva a történtre és úgy érzem, hogy sokat rágódom a mondatokon, nem jönnek maguktól, olyankor inkább félreteszem az írást és egy megfelelőbb pillanatban folytatom. Mivel sokszor várok a megfelelő pillanatra, egy regény megírása viszonylag lassú folyamat a számomra, hiszen nem minden nap írok, és ha mégis, akkor sem szoktam egyszerre hosszú szakaszokat egyben megírni, így a regényem megírása nagyjából két évet vett igénybe, majd ismét majdnem egy évet, mire a kéziratom könyvként láthatott napvilágot.

Hány részesre tervezed A Valmaryn Rend lovagjai történetet?

Jelenleg egy trilógia kiadása a célom, a második és a harmadik rész megírása már folyamatban van. Ezt követően is vannak már megírt részeim, illetve sok-sok ötletem a folytatásra, de mindezek kiadása nagyban függ A Hatalom Kristálya fogadtatásától.

A trilógia cselekményéről egyelőre nem szeretnék sok mindent mondani, de annyit elárulhatok, hogy míg az első kötet (A Hatalom Kristálya) egy konkrét küldetés és egy veszedelmes ereklye köré épül, addig a második rész nagyobb hangsúlyt helyez a szereplők sorsára, végzetes titkok kiderülésére, veszteségekre, vívódásokra és a sötétség előretörésére, a záró kötet középpontjában pedig egy valószerűtlen és veszélyes szövetség áll. Remélem, az első kötet fogadtatása lehetővé teszi majd, hogy ezek az izgalmas, sötét és sorsdöntő eseményekkel teli kötetek is kiadásra kerülhessenek!

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Történetemet alapvetően a fantázia határozza meg, de olykor valós események, élmények és helyek is inspirálnak engem egy-egy személy, hely vagy cselekmény megalkotásakor.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Amióta az eszemet tudom történeteket találok ki és mindig legfőbb vágyam volt, hogy író lehessek, ez az, amiben a legjobban megtalálom magamat. Már egészen kicsi koromban, 5-6 évesen elkezdtem rövid történeteket kitalálni. Ekkoriban még nem tudtam őket önállóan megírni, így anyukám írta le helyettem, amit mondtam, én pedig rajzoltam hozzá. Kilenc-tíz évesen volt egy versíró korszakom, ezalatt háttérbe szorultak a történetek, de később újra visszatértem hozzájuk. A regényeim az évek során egyre hosszabbak, komplexebbek és jobbak lettek, ahogyan egyre idősebbé váltam és ahogyan egyre több mindenre jöttem rá írás közben. Ezzel kapcsolatban mindig más regények, vagy filmek, sorozatok voltak a példáim.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Az átmeneti versíró korszakom után elköteleztem magam a regény műfaja mellett, ezen belül most évek óta a fantasy világa az, ami a legjobban érdekel a világteremtés, a fordulatos cselekmény illletve a sorsdöntő helyzetek, dilemmák miatt, amelyek mindig próba elé állítják a szereplőket és felfedik, ki milyen is valójában. Amit igazán szeretek a fantasy műfajában, hogy a szereplők a mi mindennapi világunkkal, életünkkel összehasonlítva sokkal élesebb helyzetekbe kerülnek, amiben vagy hőssé válnak, vagy elbuknak a nyomás alatt.

Más műfajok közül korábban krimit írtam még és esetleg a történelmi romantikus az, amit szívesen kipróbálnék egyszer, Jane Austen regényeinek hangulatából, stílusából kiindulva.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Éppen olyan, mint befejezni egy szeretett regény olvasását vagy egy kedvenc sorozat nézését. Egyrészt imádok finálét írni és előrevinni a szereplők sorsát, de amikor befejezem, rám tör egyfajta üresség, hogy vége, és hiányzik. Ezért is írok sorozatot, mert így nem kell a regény végeztével elbúcsúznom szeretett szereplőimtől, hanem a következő regényben folytathatom a sorsukat, ameddig csak akarom.

Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?

Mindig tudtam, hogy szeretnék írói álnevet, csupán az okozott némi fejtörést, hogy pontosan mit is válasszak azon belül, hogy mindenképpen angol/amerikai nevet szerettem volna. Végül azért döntöttem az Emily Grace Raven mellett, mert egyrészt sokkal jobban tetszik a hangzása, mint a saját nevemé, másrészt az angolos névvel azt is szerettem volna kifejezni, hogy az angol-amerikai fantasy történetekhez szeretnék csatlakozni stílus és hangulat szempontjából. 

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Korábban több zsánert is kipróbáltam, például a kalandregényt és a krimit is, az aktuális érdeklődési körömtől függően, végül az utóbbi években a fantasy képében megtaláltam az igazán hozzám illő zsánert, amelyben egyszerre jeleníthetek meg epikus harcokat, párbajokat és a szereplők komplex lelkivilágát, érzelmeit, érzéseit és vívódásait is.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Lényegében az írással együtt, képességeimet folyamatosan csiszolgatva nőttem fel és minden álmom volt, hogy egy nap valódi író lehessek. Csodálatos érzés volt, amikor ez végül valóban megtörtént és kezembe foghattam az első saját regényemet! Fantasztikus élmény volt a Könyvfesztiválon való írói részvételem is, és az olvasók érdeklődése a regényem iránt! Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek az érdeklődést és a támogatást! Hiszen a regényem most már nem csupán a magam szórakoztatására, hanem az olvasókért is létezik és kívánom, hogy minél többen örömöteket leljétek majd az olvasásában!

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

A cselekményötleteim rendszerint valamilyen ihletből származnak, de végül tudatosan is megtervezem őket, mielőtt leülnék megírni az adott szakaszt. Úgy sosem ülök le megírni egy fejezetet, hogy legalább 90%-ban ne terveztem volna meg előtte a cselekményt, ugyanakkor mindig van körülbelül 10%, olyan apróbb részletek, amelyek a konkrét írási folyamat során alakulnak ki. Arra viszont részemről nem hagyatkoznék, hogy maga a cselekmény ilyen spontán módon bontakozzon ki, azt mindenképpen szeretem előre felépíteni, hogy biztosan meglegyen a történet-és karakterív, az ilyesmit fontosnak tartom ahhoz, hogy működjön a regény.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Ó, igen, mindenképpen! Nem tudom, hogy más írók is így vannak-e vele, de én íróként lényegében aszerint írok, hogy saját magam, rajongóként mit látnék szívesen. Hasonlóan ahhoz, mint amikor az ember a kedvenc regénye, sorozata közben azon agyal, hogy mi történhetne a jövőbeli cselekményszálakban, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben valóban rajtam áll, mi fog történni. Attól a körülménytől eltekintve, hogy maguk a szereplők is beleszólnak a cselekmény menetébe, hiszen mégiscsak róluk szól. Íráskor én mindig arra törekszem, hogy a szereplőim jelleme, motivációi lehető legkidolgozottabbak legyenek, így valójában nem én írom meg, hogy mit csináljanak, hanem csupán helyzeteket teremtek és ők maguk hozzák meg a saját döntéseiket, ez az én írói módszerem.

A kedvenc jeleneteim mindig a hatásos belépők, epikus párbajok, szívmelengető pillanatok, vicces megszólalások, sorsdöntő események és szívszorító momentumok. Szeretek belehelyezkedni a szereplők érzéseibe és átérezni, amit ők, különösen a legnagyobb fájdalmaik, kétségbeeséseik pillanatában. Izgalmas írói kihívás számomra, hogy hűen és a lehető legátérezhetőbben adjam vissza a szereplők pillanatnyi lelkiállapotát.

Amit kevésbé, nehezebben írok meg, azok a nagyjelentőségű fejezetek közötti úgymond átvezető fejezetek, amikor előkészítés történik, amiben nincs semmi eget rengető, így az ilyen fejezetek kevésbé izgalmasak számomra íróként, bár szükség van rájuk, mert szükség van egy kis pihenőre is a nagy pillanatok között.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Alapvetően igen, a történetem főbb elemei mindig valamilyen inspiráció hatására alakulnak ki. Nagyon sok minden meg tud ihletni. A fő cselekmény esetében főleg könyvek, filmek vagy sorozatok, de a helyszínekkel kapcsolatban valós helyek is, ahol személyesen jártam, a szereplők érzéseivel kapcsolatban pedig személyes gondolatok, érzések és élmények is.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Anyukám az első olvasóm, aki látja a kéziratot. Ő elmondja, hogy tetszett neki, illetve javaslatokat tesz és együtt javítjuk is a szöveget. Ezúton is köszönöm a lelkes segítségét és sok munkát, amit arra szán, hogy a kéziratom a lehető legjobb formáját hozza, amikor beküldöm a kiadónak!

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Az, hogy regényt írok és végül A Hatalom Kristálya megjelenésével hivatalosan is íróvá váltam, azt hiszem, senkit sem ért igazán váratlanul, mivel egész életemben történeteket írtam. Azt hiszem, szerencsés vagyok, hiszen a családom sosem próbált lebeszélni az írásról, hanem a kezdetektől fogva támogatták az íróvá válásomat, amiért hálás vagyok nekik, a segítségük nélkül nem boldogultam volna!

Mit üzensz az olvasóidnak?

Azt üzenem, hogy ne adják föl az álmaikat, azt, amit igazán szeretnek, és amiben megtalálhatják önmagukat és kikapcsolódhatnak. Nem biztos, hogy végül ez lesz a munkájuk, nem biztos, hogy valaha is megélhetnek belőle, de akkor se adják fel, ne mondjanak le róla, mert mindenkinek jár egy olyan hobbi, amiben igazán magára találhat és kibontakozhat akár csak a saját szórakozására!

A könyvet itt tudod beszerezni

Emily Grace Raven írói oldala

Gyémántfelhő Kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Sanna Peth - ("Ez volt a felszabadulás… A történet írása igazi érzelmi hullámvasút volt.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Sanna Peth írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Az írónőnek, nemrég jelent meg Csak sorozata kötetei a Csak Mi (Csak 1), Csak Ő (Csak 2.) és Csak Én (Csak 3.).

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Harmincnyolc éves vagyok, három fiúgyermek büszke anyukája és egy csodás férj felesége.

Ócsán élek, jelenleg a legkisebb kisfiammal vagyok még itthon, mellette az Óbudai Egyetemre járok Mérnök Menedzser szakra. Eredeti szakmám fotós, abban is dolgoztam hat évig, de a Covid ideje alatt abba hagytam már csak hobbiból fotózom.

A Csak sorozatod sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A világ több pontjára is utaznak a szereplők, így ezek után alaposan utána kellett járnom, hogy mennyi idő az út egy-egy turné utazásaiba, mennyi minden tud beleférni ezekbe a napokba. Helyszínek, repülőterek, kávézók, klubbok után kellett nyomozni, hogy mi az, ami úgy néz ki, mint a történetben és belefér az útvonalakban, de komolyabb kutatómunkát nem kellett végeznem.

Az írás folyamatát nehéz megjelölnöm, ugyanis négy éve kezdtem el. Akkor már az alapsztori a fejembe volt, de sok kérdés merült fel bennem akkoriban, és be kell valljam talán a gyávaságom volt ami visszatartott. Most Februárban viszont kaptam egy ijesztő egészségügyi eredményt, amitől nem kétségbe esést éreztem, ellenkezőleg… Azt éreztem, hogy neki kell állnom és most meg kell csinálnom. Érdekes volt az egész folyamat, nem akadtam el, nem volt több kérdés, csak jött. Az első részt három hét alatt írtam meg, sőt ha jól emlékszem, akkor már a másodikba is belekezdtem egyből. Azt hozzátenném, hogy nagyon keveset aludtam, nem nagyon ettem, csak írtam.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Az első részből vannak el-el vétve személyesebb információk rólam. Az első rész befejezése és a Csak Ő fele viszont saját élmény alapján íródott. 

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Írni már gyerekként is szerettem, akkoriban verseket leginkább, és mint nagyon sok gyermeknek, nekem is a naplóm volt a legjobb barátom. 

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad? 

Ez egy nagyon jó kérdés, pont most beszéltem erről a marketingessel. Nagyon jó sztorik vannak benne a fejembe, de úgy gondolom, ha más zsánerben írnék, az már nem én lennék. A romantikához ragaszkodom, viszont más zsáner elemeket, ahogy a Csak Én-be is megtettem, írni fogok, igen. 

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Ez volt a felszabadulás… A történet írása igazi érzelmi hullámvasút volt. Talán a harmadik rész végére tanultam meg az íráshoz tartozó fontos tulajdonságokat. Türelem, alázat és az érzelmek kontrollálása, ezek azok, amik elégethetetlenek egy írónak, hisz amikor írunk, egy másik világba vagyunk, átvesszük a szereplők érzelmeit, az események hangulatát. Sírunk, nevetünk, összeroppanunk közben. Hihetetlen érzés volt, és sajnos nagyon nehéz volt elválasztani a két életet, sok idő kellett, amíg megtanultam. A történet végén, szomorú is voltam, hogy itt a vége, de még mindig dolgozom Gracel és Masonnal csak már másirányba megyünk tovább.

Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?

Ez egy vicces történet. Mikor megírtam a kéziratot Béta olvasókat kerestem egy Facebook csoportban. Gondoltam, ha vizuálisan is látják a könyv jellegét, könnyeben kedvet kapnak az olvasásra. A Chat GP-nek leírtam milyen borítót szeretnék és olyat csinált, mint amit megálmodtam. Nem volt kérdés megtartom, viszont elírta a nevem. Úgy voltam vele, nem baj ez csak egy Béta csoport nem a nevem nézik… A csoporttagok pedig sorra elkezdték dicsérni milyen jó, így az is megmaradt. 

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen, én egy örök romantikus, nagy gyerek vagyok. Az a fajta, aki képes még a tini filmeken is sírni. Ezen sokan meglepődnek, mert a természetem viszont nem romantikus. 

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Ő az én gyermek, úgyhogy nagyon boldog voltam és meg is ígértem neki, hogy végig fogom a kezét vagy lapját és elkísérem teljesen a célig.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Is - Is. Az íráshoz meg kell lennie annak az el nem mondható érzésnek, hogy teljesen át tud adni magad. Ha például ideges vagy, vagy nem tudsz ráhangolódni, akkor szerintem nem                          

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Nem tudok külön kedvenc jeleneteket kihangsúlyozni, mert én velük voltam, azt éreztem, amit ők. Még a legjelentéktelenebbnek tűnő részek is nagy hatással voltak rám. Viszont a 3. részt nem is nehéznek mondanám inkább nagyon félve írtam meg. Egyik ok, hogy a történet első két részét Grace meséli el, amíg a harmadikat már Mason. Elmeséli azt is, hogy ő hogy élte meg az első két rész tartalmát és hát a férfiak nem úgy gondolkodnak, mint a nők és a hangjuk is más. Ráadásul ez rész tartalmaz egy elég komoly témát. Ezért voltak is félelmeim.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A történetek úgy születnek, hogy ha egyszer beindul egy sztori nem bírok leállni, sokszor még az ágyban is ezen agyalok, ülve a vonaton, zenét hallgatva, látom magam előtt a nappaliba de sokat segítenek a filmek és a zene. Én személy szerint nem vagyok könyvmoly, azokat a könyveket olvastam ki, amiket megnéztem már filmben is. A történelmi könyvek vagy a dokumentarista könyveket nem veszem hozzá, azokat alapból szeretem. Őszinte leszek, nem is könyvnek szántam. Mikor megírtam azt mondtam 4 év múlva a Netflixen fogom látni. Nem ér nevetni…! Persze ez egy nagyon nagy álom, de igyekszem dolgozni ezen. 

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A kéziratot először Bétákkal olvastattam, fontos volt számomra hogy idegen legyen, egyáltalán ne ismerjük egymást és figyeltem arra, hogy szeresse ezt a műfajt. Szerintem, aki írásra adja a fejét, hasonlóképpen válassza ki az első olvasókat. Egy barát, családtag nem fog olyan őszinte lenni, mint egy idegen. A véleményüket összevetettem és igyekeztem megkeresni az arany középutat. Persze lássuk be olyan könyv nincs, ami mindenkinek tetszeni fog, de alázattal kell fogadni minden véleményt és tanulni kell belőle.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

A családom fogadtatása érdekes volt. A férjemnek az írás folyamata nehéz lehetett, a hangulatingadozásaim néha már nekem is sok volt. Tudta, hogy írok, de mint mondtam volt már, hogy elkezdtem, csak annyiba maradt. Ő nem vette addig komolyan, míg nem kerestek meg kiadók. Édesanyám és a nővéreim meglepődtek, mert ők már a kiadásnál szembesültek a dolgokkal. Az unokahúgommal beszéltem mikor elkezdtem írni, azt hitte viccelek és meg is jegyezte, hogy ha megírtam ajánljam neki, így a Csak Mi valóban neki lett ajánlva. 

Mit üzensz az olvasóknak?

Az olvasóimnak azt üzenem, hogy fogják Grace és Mason kezét és éljenek meg minden pillanatot a történetben, legyen az szenvedélyes, vicces vagy épp nagyon fájdalmas és utazzanak velünk ebbe a csodás világba. Nem tökéletes világ, ahogy ez sem, de remélem, azt élik meg, amit én mikor írtam. 

 A jel mondatom pedig magához az élethez: ,, Az álmok valóra válhatnak” és ezt komolyan gondolom. Mindent, amit ki akarnak próbálni, el akarnak élni, még ha lehetetlennek is tűnik, meg kell próbálni elérni.

A fotók a Sanna Peth szerzői oldalról töltöttem le.

Sanna Peth Facebook

Sanna Peth webshop 

E-book? Naná,hogy? 1.rész - Brett O'Conor eddig megjelent e-könyvei.

Ezúttal egy új rovatot fogok indítani, mely címe E-book? Naná, hogy?  ami az e-könyvekkel lesz kapcsolatos. Sok helyen olvastam, hogy a nyomtatott könyvek nagyon drága a külföldre szállítása. Ezért arra gondoltam, hogy megmutatom, hogy hol tudjátok beszerezni legálisan a hazai szerzők/írók könyveit.

Elsőként Brett O’Conor köteteit ajánlanám nektek. E-könyvként  beszerezhetőek minden olyan könyváruházakban, mint DiBook, Lira és Libri.

Viszont én közvetlen író webshopját szeretném megosztani veletek. Ráadásul angol nyelven is elolvashatjátok, ha éppen azt szeretnétek. Nekem személyes kedvencem a Vérengzők sorozat, de az Azután sem rossz.

Brett O'Conor webshop

Azután sorozat

(Lezárt)

Azután - Fej vagy Írás

Azután II - Dupla vagy Semmi

Azután III - All Inn 

(Harmadik részt jelenleg Líra könyvesboltba lehet megvásárolni.

Vérengzők sorozat

A Vérengző (Vérengzők 1.)

A Mészáros ( Vérengzők 2.)

Önálló kötetek

A tizenharmadik smaragd tábla

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Juhász Zoltán - ("Nem kellett kutatómunkát végeznem, mert a történetet már a kezdetektől fogva a J.R.R. Tolkien által megteremtett világban képzeltem el, amit személy szerint elég jól ismerek. Csak egy motívum kellett, amit elhelyezek az idősíkon. Egy jóslat.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Juhász Zoltán írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Az írónak nemrég jelent meg A Megjövendölt (Mereldólia, a Teremtő Kertje 1.) című könyve, a Könyv Guru Kiadó gondozásában.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Juhász Zoltán vagyok, 43 éves és első könyves író. 2011 óta Hollandiában élek a családommal. Imádom a fantasy és sci-fi könyveket, valamint filmeket, mert nagy hatással voltak rám gyerekkoromban. És ez is közrejátszott abban, hogy a későbbiekben tollat ragadjak. Van egy gyönyörű párom Betti, és egy csodálatos kisfiam, Dávid, aki már tíz éves elmúlt. Családunk negyedik tagja pedig Petra, a mostohalányom.

 A Megjövendölt címmel sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Nem kellett kutatómunkát végeznem, mert a történetet már a kezdetektől fogva a J.R.R. Tolkien által megteremtett világban képzeltem el, amit személy szerint elég jól ismerek. Csak egy motívum kellett, amit elhelyezek az idősíkon. Egy jóslat. Egy jóslat, ami szerintem minden jó fantasy alapja. E köré szőve a cselekményeket már gyerekjáték volt. Viszont a könyv terjedelme miatt a megírása már hosszabb időt vett igénybe család és munka mellett. Maga a történet megírása három és fél évet vett igénybe.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Teljes mértékben a fantázia szülte az egész mesét. Hiszen egy más világban, egy más korban, egy más dimenzióban játszódik az egész, ahol a mesékből jól ismert szereplőkkel találkozhat az olvasó. Például tündérekkel, törpökkel, varázslókkal, élő, beszélő fákkal, és a gonosz megannyi fajtájával, mint például az ártani akaró szellemlényekkel. A mesében a valóságérzetet szerintem a szereplők jellemfejlődése adja, mutatja.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Minden azután kezdődött, amikor édesapám 2020-ba elhunyt. Már előtte is gondoltam az írásra, de talán ez volt az a pont, amikor rájöttem, hogy nincs értelme várnom, mert az élet rövid.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad? 

Tervezni nem terveztem, de a gondolattal már eljátszadoztam. Ez pedig a sci-fi műfaj.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Őszintén szólva vegyes érzéseim voltak. Egyrészt megkönnyebbülés, mert egy hatalmas teher ment le a vállamról, mert, mint korábban említettem a könyv megírása három és fél év volt. Az ember életéből nem kevés idő. Másrészt furcsa volt, mert annyi energiát fektettem bele, hogy most, hogy befejeztem, tudatosult bennem, hogy valami véget ért. 

Hány részesre tervezed a Mereldólia,a Teremtő kertje sorozatát?

Nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, hogy három. Már eredetileg is úgy terveztem, hogy a történet trilógia lesz.

Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?

Nincs írói álnevem, (a saját nevemet használom), bár eljátszottam a gondolattal a kiadás előtt. Természetesen, ha sikerül a későbbiekben angolra fordítani a könyvet, ott elképzelhető, hogy álnéven jelenjen meg. Persze ez még a jövő zenéje.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen. A fantasy végig kísért egész életemben. Nagyon kötődöm ehhez a műfajhoz.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Leírhatatlan. Amikor legelőször a kezembe vettem, szégyen - nem szégyen, elkönnyeztem magam, hiszen láttam, ott foghattam a kezemben az utóbbi négy évem kemény munkájának gyümölcsét.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Ha nem is tervezett, de tudatos.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Mivel a történet az elejétől a végéig a fejemben volt, így nem volt nehéz megírni, legfeljebb időbeli problémáim voltak, amiket hála istennek letudtam küzdeni. De a történet írása közben egyszer sem akadtam el. Kedvenc jelenetek a könyvből? Nekem személy szerint a Híriel-szurdoki csata, ahol összecsapnak a birodalom jó és gonosz erői.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

A történetek hamar megszületnek, mert az inspiráció szorosan kötődik a cselekmény szálakhoz. Az én inspirációm, a J.R.R. Tolkien féle mitológia. Az a világ, amit ő elképzelt és leírt, a mai fantasy alappillérei. Aztán ott van még a Star Wars és a Harry Potter kötetek, amelyekből sokat merítettem.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Nincsenek béta olvasóim, így a kéziratomat a családomon kívül csak a kiadó látja először. Tőlük, mint profi csapattól elfogadok minden kritikát, észrevételt. Nekem az ő szavuk számít. Beleszólása persze senkinek nincs rajtam kívül, bár a kiadó tanácsait legtöbbször megfogadom.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Eleinte csak a kisfiam, Dávid tudta, hogy elkezdtem, mert eredetileg neki írtam ezt a mesét. Azután a kézirat fele táján jártam, amikor megemlítettem a család többi tagjának. Akkor még eszembe se jutott, hogy kiadassam. A kisfiam kérdezte meg először, hogy kiakarom e adatni. Addig nem is gondoltam rá. De, amikor befejeztem a kéziratot, már tudtam, hogy mit akarok. Megjelentetni könyv formában. A családom támogatott, megkaptam tőlük mindent, amit szükségem volt, főleg szeretetet és megértést. Mindannyian bízunk benne, hogy a könyv sokakhoz eljut majd, és megismerik és megszeretik.

Mit üzensz az olvasóidnak?

Röviden csak annyit, hogy akik olvasták az első részt, és tetszett nekik, azoknak azt üzenem, hogy érdemes lesz kivárni a folytatást, ahol még több mindenre fény derül. Még több bonyodalomra, még több harcra, még több titokra, melyek körbe ölelik a második kötet történéseit.

Líra

Könyvesbolt

Juhász Zoltán instagram