Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Gáspár Virginia Olimpia írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek A dühös tűz fellángolása c. könyve jelent meg eddig, a NewLine Kiadó gondozásában, amit megrendelni kiadónál lehet, illetve elérhető a nagyobb terjesztőknél is. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!
Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
Gáspár Virginia Olimpia (Gina) vagyok, egy örök optimista, igazi mosolygós
természet. Férjemmel Budapesten, Újpalotán élünk, lakásunkat két macskával
osztjuk meg. Magyar-kommunikáció szakon végeztem, tanári diplomát szereztem, de
az élet más pályára sodort, történetesen az ügyfélszolgálat felé. Talán nem
meglepő, hogy szeretek olvasni, zenét hallgatni, barátokkal társasjátékozni,
néha pedig elmerülök a színezők világában is.
Mindig is érdekeltek az ifjúságot érintő témák, mint az olvasóvá nevelés,
gyermekvédelem. Darvas Petrával ezért is álmodtuk meg, és hoztuk létre a
Zsebkönyvbatik blogot.
A dühös tűz fellángolása c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
Az első kötet megírása nem igényelt nehéz kutatómunkát, de tanulást írástechnika terén annál inkább. Emiatt a tanulási folyamat miatt az első rész megírása elég hosszú idő volt, összességében talán tíz év is. Remélem, Nádasi Krisz is egyetért velem abban, hogy sokat fejlődtem írástechnikailag a szárnyai alatt. A történet rengeteget változott, és ért a fejemben, ahogy a szereplők is egyre kiforrottabbak lettek. Hosszú utat tettünk meg együtt, mire eljutottunk a kiadásig. Főszereplőjét, Holdát már tizenhárom évesen megalkottam a fejemben, mégis csak mostanra kerekedett ki a varázslatok világa bennem.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
A helyszínek, az iskolai élet a valóságot tükrözik. A mágia világának kiépítésekor a wicca kultúrát és a rúnákat vetem figyelembe, tehát annak is van létező alapja. A többi már a fantázia, és inkább ez kap fő hangsúlyt a könyvben.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Az írás kiskamaszkorom óta fontos szerepet töltött be az életemben, de már ovisként is ismert, vagy saját mesékkel szórakoztattam a nagyérdeműt bárhol, bármikor. Metrón, boltban kérés nélkül is. Főleg verseket fabrikáltam, de született egy befejezetlen regény is, amin érződtek a kor sorozatainak hatásai. Utólag vicces visszaolvasni. Valahol ott kezdtem el úgy érezni, hogy talán az írás az a tevékenység, amiben jó lehetek, amikor általános iskolai tanító nénim egyik fogalmazásomra annyit mondott: ez olyan Ginás fogalmazás. Megkezdtem szárnypróbálgatásaimat az írásban, és nem volt megállás. Először versek, aztán a regény. Mostanában gyakorlom a novellaírást is.
Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?
Igen. Már van több ötletem, amit a sorozat után dolgozok ki alaposabban. Ezek között már van olyan, ami nem az ifjúságnak szól. Egy kis misztikus szál mindig akad majd a műveimben, ezt képtelen leszek szerintem kihagyni, de meglátjuk, hogy milyen ötleteim lesznek még.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Nagyon örültem, egy kicsit büszke is voltam magamra. Az összes író barátomnak rögtön meg is írtam. Nem akartam elhinni, hogy tényleg ott az a bizonyos utolsó mondat. Később pedig azon töprengtem, jó, de akkor most mit fogok csinálni? A válasz nyilván az, hogy írom a második részt, de annak elkezdéshez még túl izgatott voltam.
Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?
Nincs írói álnevem. Gondolkodtam különböző neveken, de valahogy mindig megmaradtam a saját nevemnél. Szeretem, talán mert kiskorom óta dicsérik, vagy csak tetszik, hogy a nővéreim húzták ki egy kalapból. Egyáltalán nem bánom, hogy saját néven írok.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Azt hiszem igen, mindig is vonzott a fantasy világa. Bár az első regény, amit kamaszként kezdtem el, de soha nem fejeztem be, inkább a korabeli szappanoperákra hajazott. A Lélekboszorka krónikák világa az első, amit igyekeztem alaposan kidolgozni, és ez az első pillanattól kezdve fantasy volt.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Fantasztikus érzés. Elsőre. Aztán egy kicsit ijesztő. Már bárki elolvashatja, amit írtál. Nincs megállás, felvállaltad (ön)magad. Az olvasói visszajelzéseket éppen olyan izgatottan vártam, mint az értékeléseket a molyon. Még akkor is, ha az olvasása közben már kaptam pozitív visszajelzést az olvasótól. A könyvesboltba bemenni és látni a saját könyved kirakva valami elképesztő érzés. Pláne, ha egy olvasó küld róla képet neked. Remélem, sok fiatalhoz eljut, és szeretni fogják Holdáék történetét.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?
Tudatos, abban az értelemben, hogy reggel korán kelek, és igyekszem a készülő könyvvel foglalkozni. Ha nem is konkrét jelenetet írok meg, ötletelek, árnyalok egy szereplőn, esetleg átnézem az eddig megírt jeleneteket. Impulzív, hiszen ha eszembe jut valami, akkor rögtön kapom elő a lepkés füzetet, vagy ha nem otthon vagyok, a telefont, és leírom az ötletet.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
Igen, vannak kedvenceim. Például Holda első utazása az égi sztrádán, vagy Laura harca a démonnal. Több kedvenc is köthető Holdához és Áronhoz, de Kevinhez és Tamarához is. Látod, nehéz egy-egy jelenetet kiragadnom, mert valahogy a kerek egész nőtt a szívemhez.Legnehezebben Laura elrablásának jelenetét írtam meg. Nem volt könnyű úgy összerakni, hogy érthető és izgalmas is legyen.
.jpg) |
| Fotó:Darvas Petra |
A mindennapok, ha nagyon egyszerűen akarom megfogalmazni. Egy szó, mondatfoszlány, egy rovar, ami ki akar jutni a buszból, de akár egy félrehallás is beindíthatja a fantáziámat. A zenét is sokszor használom ihletforrásként, és az írótársakkal folytatott beszélgetések, ötletelések is rengeteget segítenek. Biztos vagyok abban is, hogy sokszor nem is tudatosan használom fel azt, ami inspirált.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
Először a béták (főként írótársak) és Krisz látják teljes egészében a történetet. Az ő javaslataik nyomán megyek tovább. Az írás közben felmerülő kérdéseimet általában hozzám közel álló barátokkal beszélem meg, akik szintén írók.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Támogattak, bátorítottak, és úgy érzem, nagyon büszkék rám.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?
Szeretnék író-olvasó találkozókat, a Zsebkönyvbatik
is előkelő helyen szerepel a fontossági listán. Írói facebook, instagram
oldalamat rendszeres tartalommal megtölteni, valamint költői facebook és instagram
oldalamon is igyekszem aktív lenni, már csak azért is, mert a NewLine Kiadó
gondozásában két verseskötetem is megjelent ebook formában. Az érdeklődők keressenek
meg a közösségi oldalakon, de szívesen válaszolok üzenetben feltett kérdésekre
is.
Gáspár Virginia Olimpia szerzői oldala
