A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kalandregény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kalandregény. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. augusztus 14., szombat

Carol McLogan: A túra - (" Lebilincselően izgalmas, romantikus kalandregényt foghattam a kezembe. Minden a túrával kezdődik. Kikapcsolt, izgalmas volt. Olvastatta magát, gördülékeny, olyan Carol McLogan-es. Carol hozta azt a formát, amit eddig olvastam tőle, izgalmat, letehetetlen könyvet. ")

 ~~~ Recenzió ~~~

Szeretném, megköszöni Carol McLogan írónőnek, hogy elolvashattam ezt a kalandregényt, mely A túra címet kapta. Bőven volt izgalom, kaland ebben a könyvben. Egy este alatt olvastam ki, annyira nem tudtam letenni. Kíváncsi voltam mi lesz velük továbbiakban.

 
Carol McLogan:
A túra

Tartalom:

Ashley ​és Jonathan minden vágya, hogy egyszer eljussanak egy Brazíl őserdei túrára. Amikor végre valóra válik, még nem tudják, hogy ez mindenben megváltoztatja az életüket. A túra nem úgy sikerül, ahogy azt elképzelték. Már az első napon baleset történik, ahol a tizenhárom főből álló csapat kettészakad, egy ember meghal, Jonathan megsérül és ráadásul az ellenszenves Jack veszi át az irányítást. Tudni való, hogy a baj nem jár egyedül. Fegyveres támadás, drog, börtön, és még ennil több minden teszi próbára a főhősöket. Egymásra vannak utalva, Ashley-nek minden bátorságára szüksége van, hogy helyt tudjon állni, megmenteni bajtársát, s közben folyamatosan lelkiismeretével küszködik. Jack nagymamája lép színre, hogy a háttérből minden téren kisegítse unokáját, nem kis derültséget és megrökönyödést okozva.
Utazz te is a szereplőkkel!
Részlet:
– Nézz a lábad elé! – figyelmeztette Jack.
Ashley csak ránézett, de nem válaszolt. Most ez végig engem fog figyelni? Miért nem foglalkozik mással? Különben is, azért jöttünk, mert ezt látni akartuk. Mi az, hogy nézzek a lábam elé? Nem nézhetek fel a fák lombjai közé? Ez szándékosan piszkál engem.
Most jutott csak eszébe, hogy el sem mondta neki, mi a véleménye a hotelban tett szemtelen megjegyzéséről. Ezt nem tudja neki elfelejteni, majd alkalomadtán a fejére olvassa. Egy meredekebb részhez érve kissé hangosabb lett a csapat: ebből is látszott, hogy nehezebb a felkapaszkodás. Csúszós volt a talaj a vizes avar miatt. Ashley-nek azonnal a felszakadt heréjű férfi jutott az eszébe, és már látni vélte Jonathant, ahogy a Tina nevű nő a lába közt matat. Te jó ég! Elhessegette a képet, felegyenesedett, hogy egy pillanatra megpihenjen. Maga mögé nézett, hol jár Jack, és azt vette észre, hogy őt nézi.
– Ügye nem a fenekemet nézted?
– Én mindig az orrom elé nézek. Ha az volt ott, akkor azt.
– Hát ez baromi jó! – méltatlankodott Ashley és előre fordult. Nem vette észre, hogy Jack alig észrevehetően mosolyra húzta a száját.

Véleményem
5/5


Lebilincselően izgalmas, romantikus kalandregényt foghattam a kezembe. Minden a túrával kezdődik. Kikapcsolt, izgalmas volt. Olvastatta magát, gördülékeny, olyan Carol McLogan-es. Carol hozta azt a formát, amit eddig olvastam tőle, izgalmat, letehetetlen könyvet. Csak annyiban tért el, hogy tudtam nagyjából mi lesz a vége, csak az oda vezető út nem volt világos. Tetszett az egész történet, a dzsungel, a veszély, stb mind érezhető volt. Számomra olyan volt, mintha egy filmet néznék. Szinte adott volt, hogy egy jó könyv lehessen.
A könyvben kétfelé oszlik a történet, az egyik fele a túléléséért harcoltak, míg a másik fele a szívükért, az egymásra találás volt a cél. A köztes részekben picikét olvashatunk Jonathanról, Tináról, Brunoról és a többiekről.

El tudnék képzelni egy külön történeter Katarina és Almeida között. Mert láthatóan van múltjuk és remélhetőleg jövőjük is van. Szerettem a párost, sajnáltam Almeidát, ami vele történt.

Viszont Jonathan egy nagyon irritáló, unszimpatikus egy pasas. Carol nagyon jól megírta a karakter, jól sikerült, hogy eleve megutáljam. De azt nagyon. Nem bírom elviselni, ha egy pasas picsog öszevissza, jó nem mondom, hogy ne sírjon, de akkor is legyen már férfi.
Tina egy butácska, naiv nőnek gondolom, azt hiszem. Tina és Jonathan megérdemli egymást.

Na,de Jack anyja és nagymamája... Főleg a nagymama, eszméletlen egy figura. Jókat vigyorogtam egy-egy beszólásain, ő lett a kedvencem. Imádtam, amikor kezébe vette az ügyeket és kedvére alakíthatta. Ha ő nem lenne, nem jöttek volna össze párosunk. 
 
Összességében ez egy izgalmas, szórakoztató, letehetetlen romantikus kalandregényt olvashattam. Ez is nagyon jól meg volt írva, mint ahogy az előző könyvei. Ha szereted a kalandregényeket, szívből ajánlom nektek A túrát. Érdemes elolvasni. Azt hiszem egy ilyen kalandregényt, szívesen olvasnék még az írónőtől legközelebb.
Itt van egyébként mellettem a másik kötete is, mely hamarosan elolvasom majd a címe Mondd, meg ki vagy!


A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Carol McLogan írói oldala