Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?
46 éves vagyok, feleség és édesanya. Mindig is imádtam olvasni, különösen a romantikus történeteket, mert ez a zsáner áll hozzám a legközelebb. A könyvek világa mindig is fontos része volt az életemnek, és most elérkezettnek éreztem az időt, hogy a saját történetemet is megosszam másokkal.
A Szívek ritmusában címmel sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?
A történet főként a fantáziám szüleménye, de bizonyos érzelmek és helyzetek megírásához merítettem a saját tapasztalataimból is. A kézirat körülbelül nyolc hónap alatt készült el, váltakozva lendületes és elgondolkodós időszakokkal.
Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?
A kettő számomra elválaszthatatlan. A valóság adja az alapot, az érzelmi igazságot, a fantázia pedig megadja azt a varázslatot, amiért érdemes könyvet írni és olvasni.
Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Mindig is szerettem történeteket elképzelni, de sokáig csak magamban játszottam velük. Aztán egyszer megszületett egy jelenet a fejemben és tudtam, hogy ennek papíron is élnie kell. Így indult el az utam az első regényem felé.
Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?
Nem. A romantika az én világom, az én nyelvem. Itt tudok igazán önmagam lenni.
Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?
Olyan, mint amikor egy gyönyörű dallam utolsó hangja lecseng. Büszkeség, meghatottság… és egy apró üresség, mert tudom, hogy a történet, ami hónapokon át velem élt, most elindul a saját útjára.
Miért pont ezt az írói álneved? Ha nem álneved, akkor esetleg nem gondolkodtál-e, hogy legyen?
A Christine D. Ward számomra
elegáns és titokzatos. Szerettem volna, ha az írói nevem olyan, mintha egy
romantikus regény lapjairól lépett volna elő.
Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?
Igen. Mivel olvasóként is mindig a romantika vonzott, természetes volt, hogy íróként is ebben a műfajban szólalok meg.
Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?
Úgy képzelem, olyan lesz, mint amikor egy titkot végre megoszthatsz a világgal. Megható, felemelő, és talán egy kicsit álomszerű pillanat.
Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?
Mindkettő. Van, hogy előre látom a főbb eseményeket, de sokszor írás közben születnek meg a legszebb, legőszintébb pillanatok.
A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?
A kedvenceim azok a jelenetek, ahol a két főszereplő között szinte tapintható a feszültség. A legnehezebb részek pedig mindig azok, ahol a szívük ellenére kell dönteniük.
Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?
Sokszor egyetlen kép, mozdulat vagy mondat adja a szikrát. Innen indul az építkezés, és minden oldalnál egyre közelebb kerülök a szereplőkhöz. A zene pedig mindig fontos része a folyamatnak segít hangulatba hozni a szívemet és a szavaimat.
Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?
A férjem és néhány közeli barátom. Ők azok, akik ismernek, és tudják, hogy a történet minden sora a lelkem egy darabja.
A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?
Büszkeséggel és szeretettel. Tudják, mennyit jelent nekem ez az álom, és minden lépésnél mellettem állnak.
Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható későbbiekben?
Hogy engedjék, hogy a szívük
vezesse őket az életben és az olvasásban is. Remélem, a Szívek ritmusában
elrepíti őket egy olyan világba, ahol minden szívverésnek jelentése van.
