A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megjelenés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Megjelenés. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. március 28., csütörtök

Újrafordított Philip K. Dick, Jack Ketchum-folytatás és új Carley Fortune-kötet az Agave áprilisi újdonságai közt

Újrafordított Philip K. Dick, Jack Ketchum-folytatás és új Carley Fortune-kötet az Agave áprilisi újdonságai közt


Áprilisan több közönségkedvenc szerzőnk is visszatér végre! Lassan végéhez érünk Philip K. Dick életművének, ezúttal Pék Zoltán új fordításában jön egy klasszikus korai műve. Folytatódik Jack Ketchum tavaly nagy sikert aratott Holt idénye egy brutális folytatással. A tavalyi nyár egyik slágerkönyve volt Carley Fortune Minden elmúlt nyár című romantikus története, áprilisban pedig jön a szerző második regénye. Ugyanígy visszatér a tavaly szintén közkedvelt Egyikünk meg fog halni című thriller szerzője, Jeneva Rose is egy újabb csavaros történettel. A hónap második felében érkezik az idei első félévünk egyik kedvence, a négyszeres Oscar-díjas A víz érintése írójának, Daniel Kraus-nak az új műve, az áprilist pedig majd egy igazán varázslatos tündérdérmese első része zárja Heather Fawcett tollából.


Philip K. Dick: A kozmosz bábjai

Egy korai Philip K. Dick klasszikus Pék Zoltán új fordításában

Amikor Ted Barton egy megérzésnek engedve visszatér a szülővárosába, az álmos kis Millgate-be, döbbenten látja, hogy az teljesen megváltozott. Nemcsak minden ház és épület más, de egyetlen ismerőst sem talál.

A rejtély tovább mélyül, amikor a helyi újság régi számában azt olvassa, hogy a millgate-i Ted Barton tizennyolc éve meghalt.

Mivel már elhagyni sem tudja a várost, hiába próbálja, Barton kénytelen-kelletlen nekiáll nyomozni az itt ható titokzatos erők után, és ezzel egy olyan játszmába keveredik, amely messze nem egyetlen emberről vagy akár egy városról szól.

Noha ez az 1957-ben megjelent regény a korai művei közé tartozik, ugyanúgy a sötétség és fény, valóság és illúzió problémáját járja körül, mint ahogy azt Philip K. Dicktől megszoktuk és várjuk.

Megjelenés: április 4.

Jack Ketchum: Ivadék

Folytatódik a Holt idény története tíz évvel az előző eseményei után

Dead River seriffje azt hitte, egy évtizeddel korábban végzett a kannibál barbárok primitív, barlanglakó törzsével. Ám a klán valahogy fennmaradt. És szaporodik. És vadászik. És öl és eszik. És az elszigetelt, békés városka lakóinak, akik a civilizáció elől menekültek ide, most ismét az életükért kell küzdeniük…

Amikor már remélted, hogy sikerült elfojtani a Holt idény borzalmait, kiderül, hogy a Család még mindig él, és tagjaik évek múltán is terrorizálják Maine partvidékének lakosságát. És a családi tradíciónak megfelelően szomjazzák az életet – a te életedet is.

Megjelenés: április 9.

Carley Fortune: Várlak a tónál


Jön a Minden elmúlt nyár szerzőjének második regénye 

Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!

Fern Brookbanks felnőtt életének túl nagy részét pazarolta arra, hogy Will Baxteren agyaljon. A húszas évei elején mindössze egy napot töltött együtt a bosszantóan szívdöglesztő és idealista művésszel egy véletlen találkozásnak köszönhetően. Az időzítés rossz volt, a kémia viszont tagadhatatlan: minden titkukat és álmukat megosztották egymással, és megfogadták, egy év múlva újra találkoznak. Fern elment a megbeszélt helyre. Will nem.

Évekkel később, harminckét évesen Fern élete kicsit sem hasonlít arra, amit egykor elképzelt magának. Ahelyett, hogy meghódítaná a nagyvárost, édesanyja tóparti panzióját vezeti, hiába fogadta meg hajdanán, hogy erre soha nem kerülhet sor. Az egész hely egy káosz, ráadásul az ex-pasija a menedzser.

Fernnek szüksége van egy tervre – egy mentőövre. Meglepetésére ez épp Will képében érkezik, aki kilenc év késéssel, kezében bőrönddel toppan be, készen arra, hogy segítsen. Talán a férfi az egyetlen, aki megérti, min megy keresztül. De hogyan is bízhatna ebben a drága öltönyös látomásban, aki cseppet sem hasonlít arra a fiatal srácra, akit annyi évvel ezelőtt megismert? Will titkol valamit, és Fern már abban sem biztos, hogy tudni akarja, mit.

De tíz évvel ezelőtt Will Baxter megmentette Fern Brookbankset. Vajon képes lesz most a nő viszonozni a szívességet?

Megjelenés: április 9.

Jeneva Rose: Hiba volt idejönnöd

Érkezik az Egyikünk meg fog halni szerzőjének újabb csavaros thrillere

 

Grace ​Evans kibérel egy farmházat Wyoming közepén, hogy kiszakadjon túlhajszolt New York-i életéből. A kiruccanása ráadásul nem is kezdődhetne jobban, mivel az idilli ház tulajdonosa egy rendkívül jóképű férfi Calvin Wells személyében. Eleinte ugyan nehezen találják meg a közös hangot, mert két nagyban eltérő világból származnak, de a vidéki lét mindennapjai és szállásadója kedvessége elbűvöli Grace-t. Ám idővel észrevesz pár baljós jelet. Például, hogy nincs kiépítve a mobilhálózat. Nemrég eltűnt egy nő a környéken. És mintha a farm körül is lennének furcsaságok.

A nyugtalanító körülményeket eleinte áthidalja a kettejük közötti vonzalom és egymáshoz való lassú, de biztos közeledésük, ám ahogy érkezik a nő távozásának ideje, a dolgok súlyosan elromlanak. A könnyed flörtölésekből hamarosan hazugságok sűrű hálója szövődik: Calvin rajongása aggasztó megszállottságba csap át, ugyanakkor gyanítani kezdi, hogy Grace nem őszinte vele, kezdve azzal, hogy miért bérelte ki a házát. Eddig is tudtuk, hogy a futó kalandokban könnyen sérülhet valamelyik fél, de Grace-re és Calvinre valami sokkal szörnyűbb vár ebben a nyugtalanító, feszültséggel teli thrillerben.

Megjelenés: április 16.

Daniel Kraus: Bálnahullás

Jónás könyve-parafrázis, apa-fiú regény és kiállás a klímavédelemért 

A ​marsi és a 127 óra találkozik ebben az erőteljesen emberi és tudományos precizitással megalkotott thrillerben, melyben egy huszonnégy méteres, hatvan tonnás ámbráscet nyel magába egy búvárt, akinek csupán egyetlen órája marad a menekülésre, mielőtt elfogyna az oxigénje.

Jay Gardiner a lehetetlenre vállalkozik – meg akarja találni apja holttestének maradványait az Atlanti-óceánban Monastery Beach partjainál. Tudja, hogy kevés esély van a sikerre, de Jay azt gondolja, ez az egyetlen járható útja annak, hogy felszabaduljon a bűntudat súlya alól, melyet az apja halála óta cipel magával, aki nemrég öngyilkosságot követett el.

A merülés jól kezdődik, de egy óriáskalmár hirtelen megjelenése Jay-t komoly veszélybe sodorja, melyet aztán a végtelenségig fokoz egy táplálékért érkező ámbráscet feltűnése. Jay hamarosan a kalmár csápjai között találja magát, mely egyenesen magával rántja a bálna szájába, majd pedig a bálna első gyomrába a négy közül. Jay gyorsan ráébred, hogy csupán egyetlen órája maradt, mielőtt az oxigéntartálya kimerülne – egy óra, hogy legyőzze saját belső démonait, és kiszabaduljon a bálna gyomrából.

Daniel Kraus, A víz érintése írójának új regénye filmbe illő, lebilincselő thriller egy fiatal férfiról, aki már letett mindenről… hogy aztán életének értelmét a legveszélyesebb és legszokatlanabb helyen találja meg újra.

Megjelenés: április 16.

Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája

Varázslatos izlandi tündérmese az 1900-as évek egy képzeletbeli világában

Jóllehet ​Emily Wilde professzor nem tudja, hogyan kell társaságban viselkedni – vagy egyáltalán elérni, hogy meghívják valahova –, de jó úton jár afelé, hogy a világ egyik legnevesebb drüadológusa, azaz szerzeteket tanulmányozó tudósa legyen. Épp a tudományos közösség első, mindent átfogó tündérenciklopédiáján dolgozik, amitől pályafutása felívelését várja, és már csak egy fejezet van hátra, ami a sarkköri Ljoslandon élő titokzatos rejtettekről szólna.

Ám Emily teljesen idegen terepen találja magát, amikor megérkezik Hrafnsvik csodás, de zord falujába. A külvilágtól szinte teljesen elszigetelten élő helyieknek egymásra kell hagyatkozniuk a túlélés érdekében, és Emily társas készségek hiányában hamar magára haragítja a fél falut. A dolgok tovább bonyolódnak Wendell Bambleby professzor érkezésével, aki Emily egyetemi riválisa, és szintén a rejtetteket kutatja.

Amikor a lehengerlő természetű férfi felajánlja Emilynek, hogy dolgozzanak együtt, a nő kénytelen elfogadni az ajánlatát, máskülönben fennállna a veszélye annak, hogy Bambleby kisajátítja magának az összes felfedezés érdemét. Ugyanakkor azt is tudja, hogy Wendell több annál, mint aminek látszik, és nem bízhat meg benne. Emily csakhamar azon kapja magát, hogy hiába szeretne tudományos távolságot tartani a ljoslandi szerzetektől, belekeveredik gonosz játszmáikba. Ha Wendell-lel együtt segíteni akar Hrafnsvik lakóinak, nemcsak a hőn dédelgetett tudományos objektivitását kell kockára tennie, hanem az életét is.

Heather Fawcett regénye egy varázslatos izlandi tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, ötvözve az EzüstfonásA Hollókirály és a Ház az égszínkék tengernél különleges hangulatát.

Megjelenés: április 23.



A könyveket itt tudjátok beszerezni.

Agave Könyvek

2024. március 19., kedd

Eurotrash - Miért kell Amerikának elutasítania egy hanyatló kontinens elavult eszméit - Megjelenik március 25-én!

 David Harsanyi

Eurotrash

Miért kell Amerikának elutasítania egy hanyatló kontinens elavult eszméit

 

Megjelenik március 25-én!


Multiverzum Kiadó



Multiverzum Kiadó, 2024

 

Fordította: Békési József

Szerkesztette: Tarcsa Zoltán

Borítóterv: Bukodi Attila

 

Fülszöveg

 

Példaértékű-e Európa? Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög. Mégis szép számmal akadnak olyan „eurofil” amerikai politikusok, tudósok és újságírók, akik arra biztatják Amerikát, hogy vegyen példát az Atlanti-óceán túloldalán található országok egészségügyéről, jóléti intézkedéseiről, bevándorláspolitikájáról és még sok minden másról.

Miközben a szerző arról kívánja meggyőzni amerikai olvasóit, hogy rossz helyen keresik a megoldást, akik erre buzdítanak, tükröt tartva európai olvasóinak vitatkozik az „euroblabla” jól ismert állításaival is.

Mit jelent a föderális és a szuperállam közötti különbség? Több vagy kevesebb szabályozásra van-e szüksége a gazdaságnak? Milyen mértékben támogassa az állam az egészségügyet? Segítségnyújtás vagy orvos által támogatott öngyilkosság-e az eutanázia? Eltűnik-e a modern társadalmakból a vallásos hit? S legfőképpen: az Atlanti-óceán melyik oldalán találhatunk problémáinkra jobb megoldásokat?

David Harsanyi provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait, és igyekszik választ találni ezekre a hazai és Európa-szerte zajló vitákból  ismerős, nyugtalanító kérdésekre is.



A szerzőről

 

David Harsanyi a National Review vezető publicistája, országos hírügynökségi rovatvezető és öt könyv szerzője. Gyakori munkatársa a New York Postnak, és számos más kiadvány mellett a Wall Street Journal, a Washington Post, a Reason és a USA Today is közölte munkáit. Megjelent a Fox News, a CNN, az MSNBC, az NPR, az ABC World News Tonight, az NBC Nightly News műsoraiban és több tucat rádióműsorban országszerte.

 

Idézetek a kötetből

 

Ha Európa jogilag próbálja meg szabályozni a sértő
beszédet, akkor oda a szólásszabadság eszméje. Ilyen alapon akár ennek a könyvnek a címe is gyűlöletkeltőnek minősülhet Európában. A hatalmon lévők érzékenysége mindig győzni fog.”

„A mai Európa legfőbb jellemzői a szabályozatlan és pusztító tömeges migráció, a túlszabályozottságtól fojtogatott gazdasági élet, a magas munkanélküliség, a vállalkozószellem hiánya, a szétmálló civil társadalom, az alacsony termékenységi ráta, a lopakodó önkényuralom és ami a leginkább elkeserítő, az eszméikbe vetett hit teljes hiánya.”


„Franciaországban vagy Magyarországon a gazdasági rendszerek és a kulturális attitűdök nem úgy támogatják és értékelik az egyéni teljesítményt, mint az Egyesült Államokban. Inkább az a hagyomány, hogy az állam úgy bánik az állampolgárokkal, mint egy nagylelkű szülő – és ez a hozzáállás a monarchia alatt élt generációktól kezdve a fasizmust és a kommunizmust átélő nemzedékeken át egészen a mai Európában létező bürokratikus szuperállam polgáraiig tetten érhető.”

„Az amerikaiak többsége számára fontosabb, hogy mindenki az állam beavatkozása nélkül valósíthassa meg életcéljait, mint annak biztosítása, hogy minden ember jól éljen. Ezzel szemben minden egyes európai nemzet szerint fontosabb, hogy az állam garantálja, hogy senki sem szenved szükséget, mint az, hogy megvédje minden egyén jogait – ez a szemlélet nem összeegyeztethető az amerikai köztársaság eszméjével.”

Részlet a kötetből

 

1.

Európaizáció

A XX. században történtek után Isten elhagyta Európát, s erre minden oka megvolt.

P. J. O’Rourke

 

Háromszor annyi európai polgár dönt úgy minden évben, hogy el­hagyja otthonát, s az Egyesült Államokba költözik, mint fordítva.Ezen senkinek sem kellene meglepődnie. Bár Európa még ma is az egyik leggazdagabb hely a Földön, mára roskadozni kezdett fejnehéz intéz­ményei, gazdasági nehézségei, valamint morális vaksága és kulturális önfeladása súlya alatt. A mai Európa legfőbb jellemzői a szabályozatlan és pusztító tömeges migráció, a túlszabályozottságtól fojtogatott gaz­dasági élet, a magas munkanélküliség, a vállalkozószellem hiánya, a szétmálló civil társadalom, az alacsony termékenységi ráta, a lopakodó önkényuralom és ami a leginkább elkeserítő, az eszméikbe vetett hit teljes hiánya.

És mégis, annak ellenére, hogy Európa ábrándjai és hagyományai a szemünk előtt foszlanak szét, az amerikai elit jeles képviselői – többek között politikusok, akadémikusok, tudósok, újságírók – egyre nagyobb népszerűségre téve szert amellett érvelnek, hogy nyomasztó problé­máinkra az Atlanti-óceán túloldalán kell keresnünk a válaszainkat. Ezek az eurofilek a modern európai intézményeket, etikai megközelí­téseket, szakpolitikákat többre becsülik az itthoniaknál. Gúnyolódnak az amerikai élet gyermekes és közönséges természetén. Úgy tekinte­nek Amerikára, mint egy olyan helyre, amely tömve van tanulatlan, elhízott, fegyvermániás, televíziófüggő, nagy tételben vásárló, tátott szájú tuskókkal, akiknek minden vágya, hogy az állam gondoskodjon róluk. Számukra Európa lakossága jelenti a felvilágosodott, kiművelt, önzetlen embereket, akik önérdeküket feláldozzák a „közös jó” oltárán. Kibékíthetetlen ellenszenvvel viseltetnek azon társadalmi jellemzők iránt, amelyek oly markánsan vannak jelen az amerikai pszichében: a kockázatvállalásra való hajlandóságot, az egyéni szabadságot és a zsidó-keresztény gyökereket olyan dolgoknak tekintik, amelyek gátolják a modern európai eszmék terjedését.

És csakugyan, az európai kormányzati intézmények leghangosabb éltetői az Egyesült Államokban kivétel nélkül azok közül kerülnek ki, akik a legszenvedélyesebb kritikusai társadalmunk dinamizmusának és csodálatra méltó rendezetlenségének. Azok a tényezők, amelyek gazdaságunk világelsőségéhez vezettek – a nem tervgazdálkodás alapján működő, szabályozatlan, individualista és látszólag kaotikus szabadpiacok – sértik ezen emberek technokrata érzékenységét. Az eurofil megközelítés elveti az individualizmust, az önellátásra törekvést és leginkább az átlagos polgártársai zabolátlan magabiztosságát. Az eurofilek szerint az amerikai kivételesség, vagyis az az eszme, hogy az Egyesült Államok különleges szerepet játszik a világtörténelemben, visszatetsző és téves gondolat.

Nem csupán az amerikai baloldal képviselői keresik Európára te­kintve a válaszaikat. Bár való igaz, hogy az európai minták követése nagyobbrészt a politikai baloldal jellemzője, hiszen számukra a közpon­tosított irányítás eszméje előrébb való az egyéni döntések jelentőségének elismerésénél, az amerikai nacionalisták és a teokratikus értelmiségiek is egyre inkább hajlanak arra, hogy olyan aggasztó problémákra, mint a csökkenő születésszám, a templomba járók számának drasztikus zuhanása, illetve országunk általuk vélt morális hanyatlása, olyan or­szágokban keressenek választ, mint Magyarország, Oroszország vagy más kelet-európai államok. Könyvemben azonban túlnyomórészt csak azokkal a felvetésekkel foglalkozom, amelyeket az amerikai baloldal  

fogalmaz meg a Nyugat-Európa vagy az Európai Unió tagországai iránt érzett elvakult szerelmi vágyódásában. Ugyanis amikor ezek az eurofilek elismerő pillantásokat vetnek az Atlanti-óceán túlfelére, vi­gyázó tekintetük nem Törökországra, Bulgáriára vagy Albániára esik, még akkor sem, ha ezen országok politikai rendszerei sokat átvettek az általuk annyira csodált szocialisztikus megoldásokból. Nem, az ő epekedésük tárgya inkább Franciaország, Németország és a skandináv államok. Elég baj ez nekünk.”

 

Előrendelhető a kiadó webáruházában.

2024. március 10., vasárnap

Láng Orsolya: Ház, délután – Megjelenik márciusban!

 Láng Orsolya

Ház, délután

Megjelenik márciusban!

Prae Kiadó

Lector Kiadó – Prae Kiadó, 2024

Szerkesztő: Lapis József

Borítóterv: Láng Orsolya

Fülszöveg

 A délelőtti program után a ház délután elegánsan eklektikus berendezésű, kellemesen fényezett, de ha kell, kellemesen árnyas is. Tehát árnyékolástechnikailag megfelelő. Csendes és élénk. Élénk és nyugodt. A jövevény eleinte zavarban van. Mégiscsak begurult ide a melankólia sötét golyója a folytatásnak hitt irányból. Aztán nagyítólencsén át láthattunk egy ölelkezést egy távoli ház emeleti lakásában. Közben meg elszabadult az ajándékpokol: sorjáznak a jobbnál jobb versek, mégsem árt meg a jóból a sok.

Láng Orsolya új kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez. Mi a siker titka, ha nem ez?

Mohácsi Balázs

 

Láng Osolya


A szerző portréját Weber Kristóf készítette.

Versek a kötetből

A siker titka

 Legyen úrrá rajta a fájdalom. Tereljék el

figyelmét figyelmes hozzátartozók. Villanjon

fel még alkalmanként az életkedve, olyankor

legyen pont olyan, mint régen. Vállaljon

munkát, korának megfelelő kihívásokkal. Lelje

benne örömét, töltse el elégtétellel,

hogy képes a megújulásra. Tartogasson

önmaga számára meglepetéseket. Legyen

bölcsebb, mint amilyen okos. Találjon rá

újra a szerelem, hagyja el gyerekeit.

Amikor magányos, nézegessen

fényképeket, olvasson naplót. Őrizzen meg

mindent akkurátusan. Költözzön sokat,

ne legyenek gyökerei, csak a

cetlikkel teli dobozok. Pályája

töretlenül íveljen fölfelé. Legyen

egy-két bizalmasa, akik előtt nem fél

csúnyának és fáradtnak látszani. Erősödjön

önbizalma, amit megtépáztak egy

ellentmondásos kor külső-belső viharai. Legyen

okosabb, mint amilyen ösztönös. Fogja fel

a neki adott utasításokat, fogja fel őket

útmutatásként. Ne vegye olyan komolyan

magát. Tűnjön ki, statisztaként is. Legyen

gyönyörű. Bújjon álarcok mögé, adjon hangot

babáinak, rejtőzzön el az árvaság elől. Írjon

naplót. Imádkozzon apjáért, aki

halálos beteg. Felejtse el anyját. Végül

jusson el a fénykorba, amelyről

soha nem is voltak emlékei.


Melankólia

Honnan érkezett a sötét golyó,

hogy egyszerre csak begurult

a folytatásnak hitt irányból?

Gurult, és lapult alatta minden,

ami törékenyen építkezett addig,

lassan téve egymás után felületének pontjait,

felületének pontjaival pontonként

nyomta el az érintetlen réteget,

hol béke volt pont és pont között.

Fekete lyukként tűnt fel, kivált

a távol síkjából, nőni kezdett,

felületének pontjait

egymás után lerakva egyenes

vonalban, egyenletesen hasította

a nyugalom epidermiszét,

gömbforma sötét volt, gördülékeny,

mintha jóra törne, mintha valaki

várná, hinne benne,

úgy jött, mintha hívnák,

feltartóztathatatlanul

nyomult előre, és nyomot hagyott

a háborítatlanságukban ellazult,

egymásba kapaszkodó részecskék között,

mintha rendet vágna – ellenkezőleg:

káoszt nyírt az önfenntartó rendben.

Nem tett mást: egy vékony sávot hagyott,

egy emléket, a megfélemlítését, hogy

ilyesmi egyáltalán megtörténhetett.

Hogy ahol a végtelenség volt sejthető,

a láthatáron, egyszerre csak feltűnt,

és pontról pontra téve magát egyre

jelenvalóbbá,

védtelenségünkről biztosított.


Mintha hályog

Amikor úgy van, akkor ő is látja, hogy vannak

jobb és fontosabb dolgok, van értelem és tartalom,

de ma még két fekete között is csak a különbséget.

Soha vagy mindig, minden vagy semmi –

ennyi a négy fal, ameddig elmehet.

Hiába ül vele szemközt, nem látja őt sem.

Nem mer ránézni, de érzi, átdereng halántékán,

mint egy obszidián, konkrétan és mélyen.

Restelli látványként magát, teherként ettől

csak súlyosbodik, elnehezül

a közeggel folytatott mérkőzésben, süllyed.

Körülötte légüres térről folyik a szó,

halkan, fojtott hangon, szólj hozzá, biztatják,

miközben olyan témák váltakoznak, amelyek

az ő életében nem tényezők, és olyan tényezőkről

beszélnek, amelyek az ő életére is bénítólag hatnak.

Nem tudja, mennyi van még hátra,

mennyi van még hátra a háborúból,

a békéből, a jólétből, a válságból,

a tartalékokból, a készletekből,

a türelemből, a bizonytalanságból,

hogy mit kellene tenni, egyáltalán hogy mit lehetne,

érte és ellene, rengeteget és semmit.

A megosztás kevés ahhoz, hogy közösséget teremtsen.

Most mindennél jobban kívánja, hogy mellette

legyen, testével és életével is, vagy inkább benne,

a hideg felhő helyett bélelné ki őt.

Arra összpontosít, hogy a köd ne csapolódjon

le belőle a csatornáin át, visszatartja

a bele ereszkedett homályt.

Átveszi, elfogyasztja a feléje nyújtott mandarint,

nyeli az áhított gondoskodást. Kifejezéstelen,

mert a belső változó nem lekövethető.

Hogyan érezheti életmentőnek azt, aminek

a hiányában nem halt volna meg? Honnan

a megélésnek ez a pátosza, átható intenzitása,

amely formátlanná teszi őt a rendezett élek tükrében?

Kijáratot keres, a lehetetlentől alig bír felállni.

Attól fél, hogy a másik nem emlékszik már rá

forró láva korából, de abban bízik, hogy ily módon

hideg keménységét is könnyen elfelejti majd.

Egy félhomályos sarokban állatokra bukkan,

az egyiknek mintha hályog lenne a szemén,

talán emiatt nem menekül az odújába,

amikor kezét a rácshoz közelíti, és

megérinti vele a meleg, puha homlokot.


Megvásárolható a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

2024. március 1., péntek

Kabai Lóránt: El sem kezdett versek – Megjelenik március 4-én!

 Kabai Lóránt

el sem kezdett versek

 

Megjelenik március 4-én!

Prae Kiadó



Nimue Kiadó, Prae Kiadó,  Missionart Galéria, 2024

A borítón és a kötetben Kabai Lóránt fotói szerepelnek.

A borítót és a kötetet tervezte, a fotókat válogatta: Tellinger András

 

Fülszöveg

 

2022 áprilisában azzal az üzenettel kaptam kézhez e gyűjtemény kéziratát, hogy szerzőjük ezek után soha többé nem ír verset. komolyan gondolta, de végül nevettünk. nagyon. nem hittem el, hogy ennyire rossz. de aztán igen, és még előtte a nevetés is abbamaradt. a miértre itt nincs magyarázat. és persze van. mert mindenben az van. nehéz szavak sorakoznak e könyvben, váratlanok, idegenek, szótár után kiáltók. másfelől kit érdekel a magyarázat. a képeket sem akarom a térképen elhelyezni, anélkül is minden ott van, ahova való. minden, de nem mindenki. van, ami visszavonhatatlan: többet már nem ír verset. nem fotózik. nem fest. és van ennél rosszabb. kabai lóránt 2018-tól kezdve írta és fényképezte e könyv anyagát, de a versekben régi versei szétszerelt szavait, sorait is fel lehet fedezni. kétszer is kész minden. új verset többé már nem ír. és van, ami ennél is sokkal rosszabb.

 

 

Kiállításmegnyitóval egybekötött kötetbemutató a MissionArt  Galériában március 5-én, 17 órától

Esemény

Helyszín: Budapest V., Falk Miksa u. 30.

Az eseményen a kötetről, Lóriról beszélgetnek:
Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus kritikus;
Szeifert Natália író;
Balogh Ádám költő;
Tellinger András, a kötet végleges formáját megálmodó grafikus;
és Lóri barátai.

Az eseményen felvételrőKovács Vanda előadásában hallhatunk a kötet verseiből.

 

A kiállítás egyes képei és a kötet a helyszínen megvásárolható.


Versek a kötetből

 

1

 

… / … / … // … / … / … / … / … //

… / … / … // …magammal mit.

 

ijesztő távoli események. félklasszikus szemléltetés. adaptív

optika. tartozhat azonos jelen különböző múltakhoz. ritka.

van történés. helye nincs. semmi esztétika. a tett nem

kap teret. engedd el. jöttment csillag szorul szívemre, mintha

újraegyesülnének nők és férfiak hamvai egy tőzeges dűlőn, de

nem — mindenki szökik e benső sötétség csábítása elől, sem érettség,

sem annak tere, csak a tél. közeli. éj rímelte. ásónyomnyi.

veszteségből. a molekulák atomokká szakadnak föl. ingerült

első lépések. pontszingularitás. pézsmaillat száll a romok felől.

 

 

11

 

… / … / … // … // … / … // … / … //

… / … // … / … // … / … // … / … / … / … //

én lennék a kalapos bika, /

s lenne ez a lehető világok legjobbika.

 

mekkora teremtéskritika. hogy mechanikus vérvonalbiztosítás.

állati szaporodásbiológia. intrauterin behelyezés.

operatív mágia. de igen. gyurmázni jó. szinte hallom: „ez

alkotásban mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége

voltam.” trágyaszag. hibernált bikasperma. katéter. kesztyűs

kézzel tövig. vidéki ügyeletes isten. pragmatikusan irreleváns

familiáris örökség. nyers sötétet festve. egy inszeminátor nem

szükséges, de jó, ha van a családban.

 

 

25

 

… / … / … / …a hol- /

don nem férünk el, … / …

 

széjjelrágott szimbólum. most máshonnan. lunáris rettenet.

a szív kihagy, az ember feje tévedéssel, rossz döntéssel tele; van,

aki szerint a holdon sosem járt ember, hiszen túl kicsi ahhoz,

hogy rálépjünk, míg más pedig nem arcot, hanem angyalalakot

lát a teliholdban — pontatlan mondatok a lényeg körül. relatív

valóságtartalom. hamisítatlan, ornamentikus romantika.

családi kör. horizont.

 

Megrendelhető a kiadó webáruházában 

Prae Kiadó