A Harvard csillagászprofesszorának új könyve arról, hogyan válhatunk csillagközi civilizációvá

 Avi Loeb: 

Csillagok  között

Földön kívüli civilizációk és az emberiség jövője az univerzumban

„Gratulálok! Te is abba a nemzedékbe tartozol, amelyik az emberiség csillagközi jövőjének hajnalán élhet.”

A ​Harvard elismert asztrofizikusának és a Földönkívüli bestsellerszerzőjének legújabb könyve arról szól, hogy miért kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából, hogy csillagközi civilizációvá váljunk, és azt is részletesen kifejti, hogyan hódíthatnánk meg a világűrt.

Megjelenés: augusztus 1.
Fordító: Farkas Veronika

Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 288 oldal

Leírás

„A tudománynak nem arról kell szólnia, hogy a kutató ismertté, megbecsültté váljon. Az a lényege, hogy felfedezzük a világot. Ahogy a gyermek lehorzsolja magát a világ megismerése során, úgy a tudós is tévedhet. Remélem, a fiatalabbak ezt felismerik, és meg tudják majd változtatni a kultúránkat” – mondta 2021-ben, a Földönkívüli magyar megjelenése kapcsán a 24.hu-nak Avi Loeb egy interjúban, és az utolsó mondatban megfogalmazott gondolat tulajdonképpen az új kötete egyik vezérfonala is lehetne.

A neves asztrofizikus ugyanis most már nem csupán a Naprendszerünkbe érkező égi jelenség kapcsán beszél kutatásairól és tapasztalatairól, de korábbi gondolatmenetét mintegy kiterjesztve arról ír, miért létszükség az emberiség számára, hogy kilépjen a csillagközi térbe, és vajon ehhez pontosan mire is van szüksége.

Fülszöveg

A New York Times bestsellerében, a Földönkívüliben Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének leghosszabb ideig regnáló vezetője egy olyan elmélettel állt elő, ami komoly visszhangot keltett a tudományos világban. Azt állította, hogy valószínűleg egy távoli csillagrendszerből származó technológiai eszköz látogatott el a naprendszerünkbe. Ez a provokatív, ugyanakkor meggyőzően kifejtett felvetés több millió embert gondolkodtatott el világszerte az intelligens, földön kívüli élet lehetőségéről és arról, hogy mennyi érdekességet tartogathat még számunkra az univerzum. De most, hogy már számításba vesszük a földön kívüli élet esetleges létezését, mi legyen a következő lépés? Hogyan készíthetnénk fel magunkat a találkozásra egy csillagközi civilizációval? Hogyan válhatna a mi kultúránk is csillagközivé?

Loeb ezekre a kérdésekre egy lelkesítő, hatásos kiáltvánnyal válaszol, amelyben újradefiniálja a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel mikéntjét. Elveti az eddigi elképzeléseinket, amelyeket fiktív történetek és filmek ültettek el bennünk, és realista, gyakorlatias szempontból írja le, hogyan mehet végbe egy ilyen interakció, miközben a feje tetejére állítja a földön kívüli objektumok azonosításával kapcsolatos kulturális elvárásainkat és beidegződéseinket. Emellett izgalmas formában, első kézből mutatja be nekünk azokat az elképesztő természettudományos és technológiai fejlesztéseket, amelyek a kapcsolatfelvételt segítik majd elő, az azonosítatlan légi jelenségeket övező heves vitáktól kezdve egészen a földön kívüli eredetű technológiai eszközök után végzett kutatásokig. Végül azt is részletezi, milyen következményekkel járhat, ha csillagközivé válunk – vagy esetleg nem válunk azzá. Ékesszólóan ösztökél minket arra, hogy proaktívan próbáljuk felfedezni a közvetlen környezetünkön kívüli világot, és hatásosan érvel a másfajta életformák felkutatása mellett, aminek során arról is tisztább képet nyerhetünk, hogy kik és mik vagyunk mi magunk az univerzumon belül.

Ez a könyv a legfrissebb technológiai fejlesztéseket, a fizikát és a filozófiát egyesítve forradalmasítja a földön kívüli élet utáni kutatómunka koncepcióját és önmagunk felkészítését annak felfedezésére. Miközben bepillantást nyújt nekünk a jövő lehetőségeibe, Avi Loeb mesterien fejti ki az emberiség előtt álló legfontosabb kérdéseket és bizonyítja be ismét, hogy a túlélésünk kulcsa a természettudományos kíváncsiságban rejlik.

A szerzőről

Abraham (Avi) Loeb a Harvard Egyetem Frank B. Baird, Jr. természettudományi professzora. A Jeruzsálemi Héber Egyetemtől kapta meg a doktori fokozatát fizikából huszonnégy éves korában (az egyetemet 1980–1986 között végezte el), ő vezette a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés – becenevén csillagháborús tervezet – első nemzetközi projektjét (1983–1988), és ezt követően állandó munkatársává vált a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (1988–1993).

Loeb eddig kilenc könyvet írt, és körülbelül nyolcszáz szakcikket (112-es h-indexszel) változatos témakörökben, többek között fekete lyukakról, első csillagokról, a földön kívüli élet utáni kutatásról és az univerzum jövőjéről. Egyelőre ő szolgált legtovább a Harvard csillagászati tanszékének vezetőjeként (2011–2020), emellett a Harvard Black Hole Initiative alapító igazgatója (2016–), valamint az Elméleti és Számítástudományi Intézet (ITC) igazgatója (2007–) a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központon belül.

A TIME magazin 2012-ben az űrkutatás 25 legbefolyásosabb embere közé választotta Loebot (a rangos listán közvetlenül Elon Musk mellett kapott helyet), 2020-ban pedig a hazájában beszavazták az elmúlt évtized 14 leginspirálóbb izraeli alakja közé.

A Földönkívüliről mondták

„Provokatív és izgalmas.” – Alan Lightman, amerikai fizikus, MIT

„Nyitott gondolkodásra buzdít.” – Dennis Overbye, The New York Times

„Izgalmas lehetőségeket tár fel.” – Elizabeth Kolbert, The New Yorker

„Loeb segít nekünk álmodozni, és még szórakoztat is.” – Patrick Rapa, The Philadelphia Inquirer

Részlet a kötetből

„A Földönkívüli megjelenése óta sokan kérdezgetnek a „másnapról”, vagyis arról, hogy szerintem mi fog történni közvetlenül azután, hogy az emberiség szembesül a földön kívüli technológiai civilizációk létezésével. Erre már tudjuk a választ. A média ráugrik a témára. A nyilvánosság kis része fel fog figyelni rá. De az emberek nagy része anélkül folytatja majd az életét, hogy különösebb érdeklődést tanúsítana. A politikusaink továbbra is azon dolgoznak majd, hogy újraválasszák őket, az üzletemberek profitot próbálnak termelni, és a Másnap nagyjából ugyanolyan lesz, mint az azelőtti nap.

Ez egyáltalán nem lepne meg. Az viszont megdöbbentett – sőt, csalódást okozott –, hogy a tudományos közösség a „Másnap”, sőt, az Elsőtől az Ötödik Évig és azon túl is szkeptikusan áll ennek bizonyítékához, pedig az nagyobb jelentőséggel bír az összes többi tudományos elméletnél, a húrelmélettől a sötét anyag típusain át a multiverzumokig. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elméleti húrok, a sötét részecskék vagy a sajátunkon kívüli univerzumok létezését semmi nem bizonyítja. Másképp fogalmazva, a tudósok jóval készségesebben adnak hitelt egy olyan jelenség létezésének, amelyre nincs empirikus bizonyítékuk, minthogy egy olyanét fogadják el – a földön kívüli civilizációét –, amelyre van.

És mindez óhatatlanul annak belátásához vezet, hogy nem az a kérdés, mihez kezdünk majd, miután szembesülünk a földön kívüli civilizációk létezésének bizonyítékával, hanem az, hogy mihez kezdünk majd, miután még több bizonyítékával szembesülünk a földön kívüli civilizációk létezésének. És ezért írtam meg ezt a könyvet.

Az emberiség a közeljövőben hatalmas felfedezéseket fog tenni a kozmikus szomszédságunkkal kapcsolatban. Az univerzum itt kopogtat az ajtónkon, mi pedig arra készülünk, hogy kinyissuk. Annak valószínűsége, hogy a földön kívüli tudatos intelligencia cáfolhatatlan bizonyítékaival fogunk találkozni, ott toporog a küszöbünkön. Elképzelhető, hogy már csak alig néhány hónapra vagyunk több kozmológiai revelációtól és a teljes civilizációnkat megváltoztató felfedezéstől.

Erre fel kell készülnünk. Új megfigyelő- és beavatkozásra alkalmas eszközökre lesz szükségünk. Fokoznunk kell az átláthatóságot, és ezzel párhuzamosan a tudósok és a politikai vezetés közötti koordinációt is. Az átláthatóságnak köszönhetően az emberiség többi részének is reálisabb képet kell kapnia arról, hogyan fognak valószínűsíthetően lezajlani az első találkozásaink a csillagközi objektumokkal, utána pedig a földön kívüli élettel és civilizációkkal. Az előkészületeink és a jelenlegi viselkedésünk – és itt gondolok a teljes társadalomra és a tudományos közösségre is –meghatározza, milyen pszichológiai ráfordításokkal és előnyökkel jár majd ránk nézve a tudatos földi létnek ez az új korszaka. Először is, új szókincsre lesz szükségünk.”

 Agave Könyvek

Egy maradandó regény, melyből eladtak 1 millió példányt, mégsem ismeri a kutya sem.

 Joan Samson: 

A kikiáltó

„Az ilyen városi fickóknak más a beszélőkéje. Motorolajat isznak reggelire.”

Az 1970-es évek legnagyobb, azóta mégis elfeledett horrorsikere, melyet most újabb generációk fedeznek fel maguknak

Leírás

Ha kíváncsi vagy, melyik regényt olvasta Stephen King a világhírű Hasznos holmik megírása előtt, ne keress tovább! A válasz Joan Samson A kikiáltója. Azóta persze Stephen King is többször méltatta nyíltan a kötetet, és lényegében nincs olyan irodalomtörténeti elemzés, mely ne említené meg az összecsengő pontokat. A mű, mely egyértelműen tiszteleg Shirley Jackson művészete előtt is, valójában nem is állhatna távolabb a tipikus horrortoposzoktól, még akkor sem, ha felütése megfelel nekik.

A falusi közegbe érkező városi kikiáltó szép lassan csavarja az ujja köré a teljes közösséget, és veszi át a hatalmat a lehető legártatlanabbnak tűnő módon, mellyel a történet nem csupán a tipikus műfaji kliséket kerüli el, de a teljes történetnek ad egy jóval globálisabb értelmezést is: miként szállja meg a politika az életünket, hogyan szakítja szét az összetartó makro- és mikroközösségeket egy megalomániás kényúr saját kénye-kedve és szándékai szerint, és mit tehet a kisember, hogy megszabaduljon a rabigától.

Samson vélhetően a zsáner új üdvöskéje lehetett volna, története azonban nem is lehetne ennél tragikusabb: mindössze 38 évesen, pár hónappal a regény megjelenése után elhunyt rákban. Bár a regény filmadaptációs jogai elkeltek közben, a szerző váratlan halála megakasztotta az előkészületi munkálatokat, és a könyv promócióját is megakasztotta, így bár minden nagy lap lelkes kritikákkal fogadta a regényt (a Newsday-től a The New York Times-ig), és elkelt belőle egymillió példány, végül a 80-as évek elejére gyakorlatilag a kötet beszerezhetetlenné vált. Csak a 2000-es években fedezték fel ismét, most pedig végre magyarul is olvasható.

Fülszöveg

A ​hetvenes évek egyik legkiválóbb, legnagyobb sikerű, ám mára méltatlanul elfeledett horrorregénye – egyszerre tiszteleg Shirley Jackson A sorsolás című novellája előtt, és előlegezi meg a Hasznos Holmikat Stephen Kingtől.

New Hampshire egy félreeső szegletében, a mezőgazdasággal foglalkozó Harlowe nevű városkában, ahol az élet alig változott az elmúlt néhány évtizedben, John Moore és a felesége, Mim a föld megműveléséből él, amely generációk óta a családjuké. Ám amikor megérkezik a városba a karizmatikus Perly Dunsmore, és elkezd adományokat gyűjteni az árveréseihez, a dolgok lassan baljós fordulatot vesznek. Miközben a kikiáltó véghez viszi borzalmas, kiismerhetetlen tervét, Moore-ékat és Harlowe lakóit fokozatosan, de kérlelhetetlenül megfosztják a szabadságuktól, az anyagi javaiktól, és talán az életük is veszélybe kerül.

Az 1975-ben megjelent A kikiáltó korának egyik legnagyobb horrorszenzációja volt: hátborzongató, rémületes mestermű, amelyben lassan, lapról lapra erősödik a szorongás és az iszonyat. Több mint egymillió példányt adtak el belőle, és szerzőjére alighanem hatalmas karrier vált volna, ha nem hal meg váratlanul agydaganatban egy évvel később, harmincnyolc évesen. A kötet tartalmazza Grady Hendrix bevezetőjét és Samson férjének utószavát.

A szerzőről

Joan Samson 1937-ben született, és tragikusan korai, 1976-ban, mindössze 38 esztendősen bekövetkezett halála miatt a horrorirodalom egyik legnagyobb be nem váltott ígéretévé vált. Életében mindössze két műve jelent meg, a saját terhességét tényirodalmi formában feldolgozó, és egyébként kritikai sikert aratott 1974-es Watching the New Baby, valamint a mindössze pár hónappal agydaganat miatt bekövetkező halála előtt megjelent A kikiáltó. Utóbbi az 1970-es évek egyik legkelendőbb zsánerregénye volt, összesen több, mint egy millió példányban kelt el, és bár az 1980-as években eltűnt a köztudatból, a 2000-es évektől újra generációk fedezik fel maguknak.

 

Mások a kötetről

„A lopakodó borzalom akkor veti ránk magát, amikor a legkevésbé számítunk rá. Igazi gyomros!” - Cleveland Press

„Megrázó olvasmány.” - Denver Post

„Nagy műgonddal formált dinamitrúd… A szerző mintha azt állítaná, hogy bármit is mondanak, az emberek hajlandóak apránként lemondani a lelkükről, hogy elárverezzék annak, aki a legtöbbet ajánlja érte. Samson regénye feszült és magával ragadó, rég nem találkoztam már ennyire letehetetlen és erőszakos befejezéssel.” - Newsday

„Felejthetetlen regény… feszes klasszikus.” - San Diego Tribune

„A borzalom lassan, logikusan és az áldozatok beleegyezésével bontakozik ki. Gyönyörűen működik a történet.” - Newsweek

 

Részlet a kötetből

„Hildie felpattant a kanapéra, és odabújt Mamához. Anélkül, hogy levette volna a szemét Gore-ról, Mama kinyújtotta bütykös kezét, és pár paskolással rendre utasította Hildie-t, mire a kislány elcsitult, és összefűzte ujjait az ölében.

Mim egy egyenes hátú szék szélén ült az ajtó közelében, John pedig a zongoraszéket foglalta el.

– És te, Bobby? – kérdezte Mama. – Mi újság? Meséljél valamit, aminek még máma a végére is érsz.

– Perly Dunsmore az újság, Mrs. Moore – mondta a rendőrfőnök, miközben terebélyes alkatával kényelmesen elhelyezkedett a hintaszékben. – Évek óta a legnagyobb újság Harlowe-ban. – Elvigyorodott, mintha a kikiáltó egy csillogó új holmi lenne, egy különleges felfedezés, egy olyan alkalmi vétel, amelynek értékére az összes szomszéd irigykedhet, ha meglátja.

– Kicsoda? – vonta fel a szemöldökét Mama. – A futóbolond, aki egymaga kőtözött be a Fawkesék házába?

Gore cigarettára gyújtott, talált egy virágcserepet a bal könyökénél, amelybe hamuzhat, és egy kicsit mintha nagyobbra szívta volna magát. Felsóhajtott.

– Ne fárasszál már, Bobby – mondta Mama, de a hangja már egyáltalán nem tűnt megfáradtnak.

– Jól ment? – kérdezte John.

– Csodásan – mondta Gore, miközben nagy levegőt vett. – Elképesztően pazar árverés volt. – Kuncogott. – Nem hinnéd, de Perly Dunsmore mindenből kihozza a legjobbat. Micsoda kikiáltó! Nem láttam még hozzá foghatót. Rá se lehet ismerni, ha felmegy a pódiumra. Mint azok a halak, amik négyszer akkorára tudják felfújni magukat. Vág az esze, akár a borotva. És micsoda beszélőkéje van! Hozzá képest én szűkszavúnak tűnök.

– Az ilyen városi fickóknak más a beszélőkéje – mondta John. – Motorolajat isznak reggelire.”

Agave Könyvek 

Kalózok, démonok, polipok, és gyilkosok az Agave Könyvek Könyvheti újdonságai közt

Kalózok, démonok, polipok, és gyilkosok az Agave Könyvek Könyvheti újdonságai közt

Talán soha ennyi új könyvvel nem készültünk még a júniusi Könyvhétre, ráadásul igyekeztünk minden létező műfajból elhozni egy-egy igazán nagyszerű művet. Negyedik kötetével jön Finlay Donovan, és Kollár Betti Vonzás-sorozata, de folytatódik az óriási népszerűségre szert tett Amilyen akkor voltam is. Shannon Chakraborty az Indiai-óceán háborgó vizére, Philip Fracassi egy démonok által megszállt fiúiskolába, Dan McDorman egy mindentől elzárt vadászházba, Ray Nayler pedig a polipok és mamutok lenyűgöző világába kalauzolja el az olvasókat. Nézzük is szépen sorban!

Shannon Chakraborty: Amína asz-Sziráfi kalandjai

A Dévabád-trilógia szerzőjének új regénye egy legendás kalóz utolsó megbízatásáról

Amína ​asz-Sziráfi az Indiai-óceán hírhedt kalózaként túlélt ármánykodó zsiványokat, bosszúszomjas kalmárhercegeket, számos férjet és még egy démont is, hogy most visszavonultan élhessen anyaként a családjával, mentesen mindentől, aminek akár a leghalványabb köze lehet a természetfölöttihez.

Amikor azonban egy olyan munkát ajánlanak neki, melyre egyetlen rabló sem mondhat nemet, Amína lelkesen tér vissza egykori életéhez régi legénységével. Egy eltűnt lányt kell megtalálniuk, cserébe pedig akkora gazdagságra tehet szert, hogy egyszer s mindenkorra biztosíthatja vele családja jövőjét. Ám minél mélyebbre ássa magát, annál világosabban látszik, hogy jóval több van ebben a munkában és a lány eltűnése mögött, mint amennyit elárultak neki.

Shannon Chakraborty, a Dévábád-trilógia szerzője tengereken játszódó, varázslatokkal és veszedelmekkel teli új regényében kalózokról és bűbájosokról, titkos és tiltott ereklyékről és ősi rejtélyekről szóló történetet mesél el, amelyben egy nő eltökélt célja, hogy megragadja az utolsó lehetőséget a dicsőségre… és saját maga írja meg a legendáját.

Philip Fracassi: Fiúk a völgyből

Stephen King egyik kedvenc új horrorja egy démonok járta fiúárvaházban zajló borzalmakról

Szent ​Vince Fiúárvaház. A századfordulón. Pennsylvania állam egy eldugott völgyében.

Harminc fiú dolgozik, tanul és gyakorolja vallását itt, maroknyi pap figyelő tekintetétől kísérve. Peter Barlow, aki gyerekkorában, brutális családi tragédia folytán veszítette el a szüleit, egy új életet alakított ki magának az intézet falai között. Immár a felnőttkor küszöbén, az árvák nagycsaládjának tagjaként barátokra tett szert, és a jövőjét tervezgeti.

Mígnem egy viharos éjszakán kis csapat férfi kér bebocsátást: súlyos sebesültet hoznak magukkal, akinek összevagdosott testén sátánista szimbólumok éktelenkednek. A sebesült férfi halálával ősi, gonosz erő szabadul el, fertőzésként megtelepedve az árvaházban és a benne lakó gyerekekben. A fiúk egy részének viselkedése megváltozik, csoportok jönnek létre. Ki-ki oldalt választ.

Azután egyikük szörnyű halált hal. Peternek és a szívéhez közel állóknak hamarosan abban a tudatban kell dönteniük a két oldal között, hogy az életük – és talán halhatatlan lelkük – forog kockán.

A Fiúk a völgyből mesterien kivitelezett történet a felnőtté válásról Philip Fracassi tollából, akit sokan már most az évtized nagy új horrorírójaként tartanak számon.

Dan McDorman: Egy gyilkosság megírásának krónikája

Új metakrimi Alex Pavesi és Benjamin Stevenson olvasóinak, mely valóban kitágítja a műfaj határait

 

Aki ezt a műfajt tisztességesen műveli, annak követnie kell a szabályokat, hogy az igazságot mindenki számára elérhetővé tegye – akármilyen ügyesen álcázza is hazugság.

Július negyediki hétvége a tiszteletreméltó West Heart vadászklubban. Az első esti koktélozásra még csak néhány vendég jelenik meg: a klub elnöke, a pénztáros a terhes feleségével, a kotnyeles iskolásfiú, a gyászoló apa, a szófukar gondnok, a leendő klubtag, a magánnyomozó…

És lesz majd egy holttest.

Meg egy megoldásra váró csavaros rejtély.

Minden más a szereplőkön múlik.

És, mint meglátod, rád is szerep vár ebben a nyomozásban…

Az Egy gyilkosság megírásának krónikája elképesztően eredeti és fantáziadús detektívregény, amely tiszteletadás a műfaj klasszikusai előtt, valamint ördögien ravasz kirakós, amelyhez hasonlót még sosem olvashattál.

Elle Cosimano: Finlay Donovan mindent kockára tesz

Folytatódik Finlay Donovan története, kiegészülve egy vadonatúj novellával is

 

Finlay ​Donovan és bébicsősz-tettestársa, Vero, igazán rászolgált már egy pihenős, csajos hétvégére. Ezért úgy döntenek, hogy elutaznak Atlantic Citybe, de mivel a kaszinók és a szórakozás csak fedősztori, hogy visszaszerezzenek egy ellopott kocsit és Vero gyerekkori szerelmét, Javit, akit Marco, a veszedelmes uzsorás rabolt el, lefogadhatjuk, hogy az igazi kikapcsolódás még várat magára. Ráadásul a kotnyeles útitársak is kellemetlenül megszaporodnak – Finlay volt férje, Steven, valamint anyja is szükségét érzi annak, hogy csatlakozzon hozzájuk.

Alighogy berendezkednek a lepukkant kaszinó-szállodájukban, máris beüt a krach: Marco a teljes tartozás azonnali törlesztését követeli Javi életéért cserébe. És tudni akarja, hova tűnt unokatestvére, a rejtélyesen köddé vált Ike. Mivel Finlay és Vero semmiképpen sem tárhatja Marco elé, hogy valójában mi történt Ike-kal, kénytelenek új tervet kovácsolni – kinyomozzák, hol van Javi és az Aston Martin, és egyszerűen visszalopják.

Igen ám, de amikor a terv első lépéseként belopakodnak Marco lakosztályába, hogy kiderítsék, amit csak lehet, a férfi hullájába botlanak. Ráadásul nem sokkal később a szállodájukban felbukkannak négyen is az otthoni rendőr rokonok és ismerősök közül, akik szintén Ike után kutakodnak. Köztük van a dögös zsaru, Nick is, aki a rendőrakadémián a Finlay-vel töltött fülledt éjszakát követően túlságosan is buzgón tapad rá.

Vajon Finlay képes lesz a felszínen maradni egy féltékeny volt férj, két koraérett kisgyerek, egy házassági gondokkal küzdő anya és egy bomlófélben lévő uzsorás ostromában, és ép bőrrel megúszni Atlantic Cityt?

Ray Nayler: Az óceán szeme

Ray​Nayler közeljövőben játszódó thrillere az öntudat természetéről szól, miközben elképesztő alámerülésre invitálja az olvasót az emberiség örökségének kincsei és roncsai közé.

 

Pletykák terjednek egy hiperintelligens, veszélyes polipfajról, amelynek talán saját nyelve és kultúrája is kifejlődött. A tengerbiológus dr. Ha Nguyen, aki egész életében a puhatestűek intelligenciáját kutatta, bármit megtenne, hogy tanulmányozhassa őket. A DIANIMA nevű, nemzetek felett álló techvállalat elszigetelte a külvilágtól a félreeső Con Dao-szigetvilágot, ahol a polipokat felfedezték. Dr. Nguyen csatlakozik a cég csapatához a szigeten: egy háborús veterán biztonsági ügynökhöz és a világ első androidjához.

A polipok jelenthetik a kulcsot a példátlan áttöréshez az emberen kívüli intelligencia kutatásában. Magasak a tétek: óriási vagyont kereshet, aki képes előnyére fordítani a polipok fejlettségét, és miközben dr. Nguyen kommunikálni próbál az újonnan felfedezett fajjal, a DIANIMA-nál is nagyobb hatalmak lépnek színre, hogy megszerezzék maguknak az állatokat. Ám a polipok véleményét senki nem kérdezte. És azt sem, hogyan szándékoznak reagálni a kialakult helyzetre.

Az óceán szemében William Gibson cyberpunk világépítése találkozik Kim Stanley Robinson látomásaival a klímaváltozásról. A kötet 2023-ban elnyerte a Locus-díjat legjobb első regény kategóriában, illetve jelölték a Nebulára és a Los Angeles Times Ray Bradbury-díjára is.

Ray Nayler: Mamutrezervátum

Az ​óceán szeme szerzőjének legújabb műve feszült ökothriller lélegzetelállító tudományos-fantasztikus jóslatok sűrűjében

 

A nem túl távoli jövőben Moszkva egy tudományos áttörésnek köszönhetően sikerrel feltámasztja a mamutokat, és egy védett rezervátumba helyezik őket, ám a túlélésükhöz szükség van még valakire, aki képes nekik megtanítani, hogyan legyenek mamutok egy olyan világban, ami egyáltalán nem hasonlít a régi életterükre.

Dr. Damira Khismatullina, az elefántok viselkedésének világszerte legnagyobb szakértőjének segítségét kérik. Bár Damirát évekkel korábban meggyilkolták, a digitalizált tudatát feltöltik egy mamut agyába, és a csorda matriarchájává válik. Vezetésével az állatok átvészelik az évszakokat, és gyors szaporodásuknak köszönhetően megvetik lábukat az új világban.

Hamarosan azonban megérkeznek az orvvadászok hangtalan drónjaikkal, mesterséges öszvéreikkel és mindennél halálosabb fegyvereikkel, a történelem pedig úgy tűnik, önmagát fogja ismételni. Damirán múlik a faj jövője, akire nemcsak nehéz döntések várnak, de idővel szembesül azzal is, hogy a különleges tudásán túl miért hozták vissza valójában.

Ray Nayler legújabb könyve bizonyíték arra, hogy Az óceán szeme nem egyszeri csúcsteljesítmény volt, és személyében a sci-fi új nagyságát üdvözölhetjük.

Amber Smith: Amilyen most vagyok

Az​Amilyen akkor voltam folytatásában Eden és Josh úgy határoznak, adnak még egy esélyt a kapcsolatuknak.

 

Edennek és Joshnak sosem volt valós esélye egy egészséges kapcsolatra. Amikor a gimiben randizni kezdtek, mindkettejüknek megvolt a saját problémája, mely útjában állt az egymás iránt táplált mély érzelmeknek: Eden egy pusztító szexuális bántalmazás terhét cipelte magával, Josh pedig alkoholista édesapja miatt küzdött súlyos magánéleti problémákkal.

Hónapokkal azután, hogy Eden és két másik társa nyilvánosan megvádolja az erőszaktevőjüket, a lány elkezdi az egyetemet, miközben az ügye bíróság elé kerül. Amikor Joshsal újra közelebb kerülnek egymáshoz, úgy tűnik, végre minden adott ahhoz, hogy működjön a kapcsolatuk. De vajon elég erős-e a szerelmük ahhoz, hogy kiállja az egyetem megpróbáltatásait, valamint a tárgyalás nyomasztó valóságát, mely eldönti, Eden megkapja-e a megérdemelt igazságtételt?

Kollár Betti: A vonzás hatalma

Negyedik kötetével folytatódik az egyik legnépszerűbb romantikus könyvsorozat

 

Paris biztos benne, hogy megtalálta az igazit, akivel kész leélni az életét. Már a külföldre költözést tervezgetik… ám, amikor az utolsó pillanatban váratlanul elbizonytalanodik, és felbontják az eljegyzést, egyedül marad az üres lakásban, összetörve, magányosan, kilátások nélkül.

Ace nem sokat tud az igaz szerelemről. Általában ágyról ágyra jár, a párkapcsolatai során senkit nem enged igazán közel magához. De ha egy barátjának szüksége van rá, nincs nála odaadóbb ember.

Ace úgy dönt, segít Parisnek túljutni a szakítás utáni legnehezebb időszakon. Mivel egyikük sem szeret egyedül lenni, a lány egy hirtelen ötlettől vezérelve beköltözik hozzá. Azonban minél több időt töltenek együtt, annál inkább kénytelenek szembenézni mindazzal, ami elől egészen idáig menekültek.

A könyveket itt tudjátok beszerezni:

Agave Könyvek

Jön Veres Attila második amerikai kötete, és megjelenik Oroszországban is

Jön Veres Attila második amerikai kötete, és megjelenik Oroszországban is

2022 fontos év volt az Agave Könyvek és leginkább Veres Attila életében, hiszen The Black Maybe címmel önálló kötete jelent meg az Egyesült Államokban, a Valancourt Books kiadónál, a gyűjtemény ráadásul 2023-ban finalista volt a legrangosabb nemzetközi horror elismerés, a Bram Stoker-díj megmérettetésén.

Ugyancsak tavaly elkeltek a kötet spanyol jogai is, melyet ráadásul az egyik legnagyobb nemzetközi spanyol kiadó vállalt magára, mely a teljes dél-amerikai terjesztésért is felel.

Idén pedig itt az újabb örömhír: a Valancourt Books a The Black Maybe sikerén felbuzdulva úgy döntött, hogy teljes egészében kiadja az Egyesült Államokban Attila legutóbbi kötetét, mely magyarul A valóság helyreállítása címet viseli. Az Agave ráadásul egy ideje már tárgyalásban volt egy orosz kiadóval is, és e megállapodásra is végre pont került, vagyis hamarosan az oroszországi horrorrajongók is olvashatják Attila írásait.

Humoros thriller az online társkeresők világából Finlay Donovan-rajongóknak

L. M. Chilton:

Jobbra húzva

„Elkövettem pár rossz dolgot életemben.”

Humoros thriller az online társkeresők világából Finlay Donovan-rajongóknak

Megjelenés: május 14.
Fordító: Kéri Andrea
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 304 oldal

Leírás

Ismerős a szituáció, mikor óva intjük barátainkat az online randizás veszélyeitől? Tudod, az egy sötét és ismeretlen online tér, sosem tudhatod, ki van a másik oldalon. Aztán persze, ha mégis vállalták ennek kockázatát – ami számunkra érthetetlen – jönnek a jótanácsok: ne találkozz vele elhagyatott helyen, keresd a nyitott tereket, ahol sokan vannak. Ne áruld el neki, hol laksz, ne engedd, hogy első alkalommal hazakísérjen. Hogy miért? Mi van, ha sorozatgyilkos? Ebbe bele sem gondoltál, igaz?

Persze-persze, ki veszi manapság komolyan ezeket az intelmeket? Talán mi sem gondoljuk komolyan hevenyészett jótanácsainkat, egyszerűen csak a saját bizalmatlanságunkat vetítjük rá. Ráadásul miért is? Rossz dolgok úgyis csak másokkal történnek. Ő sem hisz benne, hogy sok millió emberből, aki belekóstolt már az online társkeresés világába épp vele esne meg valamilyen szerencsétlenség. De mi van, ha mégis?

Chilton tizenöt éve dolgozik újságíróként, nemrégiben pedig úgy döntött, hogy belekóstol a regényírás világába. Miután munkássága a Times-tól a Cosmopolitan-en át a Glamour-ig terjed, nem meglepő, hogy első könyve is hasonlóan ötvözött: true crime és egy kis sötét humorú, csajos macskajaj.

Fülszöveg

Fordulatos,​gyors tempójú és fergetegesen sötét humorú modern krimi, mely az online ismerkedés félelmetes és rejtélyes világában játszódik.

Gwen Turner úgy elszúrta az életét, hogy nehéz rá szavakat találni. Szakított élete férfijával, ráadásul olyan mondvacsinált okokra hivatkozva, melyekkel utólag szégyell szembenézni. Otthagyta jövedelmező állását, hogy nyisson egy kávézót, ami csak nyeli a pénzt. És mindennek a tetejébe a legjobb barátnője épp házasodni készül, végleg magára hagyva őt a szinglik világában.

Az olcsó borokkal és még olcsóbb valóságshow-k nézésével töltött esték egyikén Gwen úgy dönt, hogy kipróbál egy randiapplikációt. A városban azonban kevés már a házasságra alkalmas férfi, így egyik pocsék randi követi másikat. Aztán, amikor már a vezető hírekben is beszámolnak az utóbbi időkben váratlanul megnövekedett gyilkosságokról, Gwen szörnyű felfedezést tesz: az áldozatok rendre azon férfiak közül kerülnek ki, akikkel nemrég randizott.

A rendőrség szemében ő lesz a fő gyanúsított, így nem marad más választása, mint hogy felkeresse volt randipartnereit (azokat is, akik csúnyán lekoptatták), és leleplezze a gyilkost, mielőtt késő lenne.

A könyvről mondták

“Mintha Bridget Jones egy Sikoly-filmben találná magát. Halálian mesteri!” - Rupert Holmes

“Az addiktív gyilkossági rejtély miatt veszed kézbe, és a modern randizás legrosszabb formáját bemutató briliáns szatíra miatt nem tudod majd letenni.” - Hayley Quinn

“A gyilkosság ritkán ennyire szórakoztató! Rohamtempóban faltam a Jobbra húzva betűit, az oldalak gyakorlatilag önmagukat lapozták.” - Rachael Blok

“A legvégéig izgalomban tartott… friss és eredeti, miközben nem veszíti el humorát és szellemességét sem.” - Nicole Kennedy

“Úgy éreztem, mintha valamiféle borzongató utazáson lennék, miközben nincs más dolgom, mint hagyni, hogy az események kibontakozzanak előttem.” - Laura Pearson

Részlet a kötetből

„Ahogy a táncparkett közepére értem, Richardon akadt meg a szemem, aki vízhatlan dzsekijébe burkolózva és a kinti fagyos időjárástól kipirulva igyekezett utat törni magának a táncolókon keresztül a csajbuli irányába. Átpillantottam a vállam fölött, azon tűnődve, vajon visszahátráljak-e a bárpult felé, de csak az irodista fickót láttam, ahogy továbbra is engem stírölt, a nyelve gyakorlatilag kilógott a szájából.

Megtorpantam, patthelyzetbe kerültem. Ekkor végre megszólalt a telefonom. Előhúztam, mialatt másik kezemmel a tálcát tartottam, majd végighúztam a hüvelykujjamat a kijelzőn, hogy feloldjam.

Parker: Bocs, ma nem megy. A magamfajtának most nem biztonságos odakint.

A szöveg alatt pedig bemásolta egy helyi hírportál linkjét az alábbi főcímmel: „A rendőrség óvatosságra int, miután kocogók holtan találtak egy férfit.”

Rákattintottam, a gyomrom összerándult, ahogy az oldal betöltődött és egy fényképet mutatott. A diplomaosztóján mosolygó, jóképűnek nevezhető, mézszőke srác ismerősnek tűnt, hasonlított valakire, akivel korábban már találkoztam.„Robert Hamilton holttestére reggel fél hétkor talált rá két futó a Sovereign Parkban”, így szólt az első mondat.Rob Hamilton.Ebben a pillanatban a karom kocsonyává változott, a tálcányi ital pedig kizuhant a kezemből, narancsszínű löttyöt repítve a kivilágított padlóra. A csajok meglepetten kapták fel a fejüket, az a néhány táncos pedig hátraugrott, hogy elkerüljék a fröccsenést.Rob nem pusztán hasonlított valakire, akit ismertem. Ő volt az, akit ismertem.Randiztam vele két héttel ezelőtt.”

Előrendelhető:

Agave Könyvek

Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Shelley Parker-Chan:

A sötétségbe fojtott világ

„Mennyit áldoznál fel azért, hogy megszerezd a világot?”

Brutális zárásához érkezik Shelley Parker-Chan A nappá vált lány-duológiája

Megjelenés: május 7.

Fordító: Sárpátki Ádám

Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 576 oldal

Leírás

A mongol uralom alatti Kínában nagy technológiai fejlődés ment végbe, ahogy a művészet is virágzott. Az egymást váltó császárok mégis destabilizálták az országot, rendkívül rosszul kormányoztak, az infláció pedig pusztító mértékűvé erősödött. A könyv az 1340-es években kezdődik, amikor Kína középső részét természeti katasztrófák sújtották. A kormányzat képtelennek bizonyult, hogy kezelje a helyzetet, ez pedig helyi szinten az irányítás teljes összeomlásához vezetett. Ezt a hatalmi űrt gyorsan betöltötték a hadurak, a szektavezérek, az útonállók és a parasztlázadások. Így kezdődött a vég a Jüan mongol uralkodói számára. A vereségük és 1368-as Kínából való kiűzetésük után beköszöntött a Ming-dinasztia kora: a 275 éven át tartó, helyi kínai uralom ideje, mielőtt Kína ismét elesett volna az északi megszállók előtt.

Parker-Chan duológiája követi a történelmi eseményeket, és számos olyan embert bemutat, akik ebben az időben éltek. Ennek ellenére a történet szinte mindenben eltér a valóságtól – valahogy úgy, mint a rendkívüli függőséget okozó, kínai kosztümös drámák, amelyek inspirálták.

Shelley Parker-Chan duológiájának mindkét kötete komoly szakmai és közönségsikert aratott megjelenését követően angolszász nyelvterületen, a megjelenés jogait pedig közel két tucat országba adták el. Vonzerejét adja fordulatos és epikus cselekményszövése mellett a tény, hogy egy a legtöbbek által viszonylag kevésbé ismert történelmi korba kalauzolja az olvasót.

Aki kedvelte a Mulan, az Achilleusz dala, a Kirké, a Mákháború, vagy a Bronzváros történelmi regénnyel közös fantasy vonalát, az garantáltan megtalálja számításait Parker-Chan második regényében is. Ahogy a szerző fogalmazott az 1749.hu-nak az első kötet megjelenése kapcsán adott interjújában: „Az alternatív történelem mindig párbeszédben áll a valós történelemmel, így hasznos eszköznek bizonyul, amikor tükröt szeretnénk tartani a társadalom azon döntései elé, melyek oda vezettek, ahol ma tartunk. Az alternatív történelem nem pusztán azt kutatja, „mi lett volna, ha” a történelem máshogy alakul, és egy másfajta realitást eredményez, mint amit ismerünk. Felteszi azt a kérdést is, hogy ha el tudunk képzelni egy másfajta valóságot, akkor mi akadályoz meg bennünket abban, hogy ezt létre is hozzuk? Már ha éppen ezt akarjuk.”

Fülszöveg

Csu Jüancsang, a Fénylő Király, csodálatos győzelmet aratott, amikor elszakította Kína déli részét mongol uraiktól. Most új vágytól ég: meg akarja szerezni a trónt, és császárrá akarja koronázni magát.

Nem ő azonban az egyetlen, akit efféle becsvágy hajt. Déli szomszédja, Csang asszony, a kurtizán, a férjének akarja megszerezni a trónt – és elég erős hozzá, hogy eltörölje Csút a Föld színéről. Ahhoz, hogy játékban maradjon, a fiatal nőnek kockára kell tennie mindent, és szövetségre kell lépnie egy régi ellenségével, a tehetséges, ám kiszámíthatatlan eunuchhal, Oujang tábornokkal, aki már mindent feladott azért, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, a nagykánon.

A déliek tudtán kívül egy új szereplő még közelebb került a trónhoz. A lenézett tudós, Vang Paohsziang addig mesterkedett, amíg el nem jutott a fővárosba, és most halálos udvari játékai azzal fenyegetnek, hogy térdre kényszerítik a birodalmat. Paohsziang ugyanis szintén bosszúra éhezik: ő akar lenni a történelem legelfajzottabb nagykánja, hogy ezzel űzzön gúnyt az értékekből, amelyeket mongol harcosokból álló családja jobban szeretett nála.

A trónkövetelők eltökélték, hogy bármit megtesznek a győzelemért. Csakhogy amikor az ember vágyának tárgya az egész világ, az még a legkegyetlenebbek számára is túl sokba kerülhet…

A szerzőről

Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.

Mások a kötetről

„Minden tekintetben pompás.” – Samantha Shannon

„Rendkívüli, tragikus és gyönyörű. Tönkre fog tenni, és hálás leszel érte.” - Alix E. Harrow

„Megragadó mese hatalomra jutásról, sorsról és árulásról, valamint a dinasztiák véres kezdeteiről és befejezéseiről. Szívszaggató, felkavaró, keserédes.” - Aliette de Bodard

„Gyönyörű és burjánzó mestermű a történelmi fantasyk között.” - BuzzFeed

„Shelley Parker-Chan hangulatos és szívszaggató regénye háborúról, szerelemről és identitásról szóló, költői mestermű.” – S. A. Chakraborty

„Parker-Chan debütálása erős, magával ragadó, és felejthetetlen.” - Library Journal

Részlet a kötetből

„A síkság, amelyre jó kilátás nyílt a dombról, még a tengertől ilyen messze is fehéren izzott a sótól, mintha a nő királyságának vagyona akadálytalanul túlcsordult volna. A déli nyár utolsó, forró időszaka eltüntette a sekély tavat, amely általában itt, a két terület határán húzódott. A seregek fölötti élénk lobogók színes tükörképei vetültek a tájra. A Fénylő Király lázadóseregének zászlajai sárgában pompáztak, zöldben pedig a Csang kereskedőcsaládé, a Nagy Jüan birodalmának egykori híveié, akik ezen a tavaszon végre szakítottak mongol uralkodóikkal, és kijelentették, hogy ők uralják a sót és a keleti partvonal hajózási útvonalait.

Csu Jüancsang, akinek aranyló királyi páncélja és aranyozott fakeze jól illett a lova patái alatt növő fűhöz, látta, hogy az ellenséges seregek tábornokai kimért udvariassággal tartanak egymás felé. Apró, déli árnyékaik belehasítottak a lépteik nyomán szétrepedő sókéregbe.

A hétköznapi megfigyelő nem sok különbséget láthatott a tábornokok között. Két nanzsen stílusú, szárnyas sisak; két lamellás páncél, amelyek sötét bőre beszívta a napfényt, míg a vállukon viselt, oroszlánfej alakú fémdudor tükörjelekként verte vissza azt. Csu azonban, aki vérrokonságon kívül mindenben a fivérének tartotta a tábornokát, olyan könnyen meg tudta különböztetni a két embert, akár két arcot. Az ott Hszü Ta szerzeteshez nem illő, magas alakja, örömteli léptei olyan fiatalemberről árulkodtak, aki alig várta, hogy megízlelje a világot. A másik, Csang tábornok, alacsonyabb és zömökebb testalkatú volt, ám egy olyan férfi visszafogott magabiztosságával mozgott, aki annyi élettapasztalattal rendelkezett, mint Csu és a tábornoka együttvéve. A Fénylő Király pontosan tudta, Csang tábornok milyen gyorsan cselekedett, miután a családja elszakadt a Jüantól. Néhány hónap alatt elfoglalta a Nagy-csatorna déli vidéke mentén megmaradt városokat, és áthelyezte családja fővárosát a Taj-tó keleti partján álló Pingcsiangba. Most a keleti Csangokat Csu nyugati királyságától csupán egy keskeny alföld választotta el a pompás Jangce folyó ívében, ahogy az a tenger felé kanyarodott.

– Adja meg magát nekem! – mondta a függöny mögül a nő. Rekedtesen szólt, mélyen és kacéran. Zárt szobába illő hangon beszélt, bársonyossá tette a sugallat, miszerint bár csak most találkoztak, talán pillanatokon belül olyan jól megismerik egymást, ahogy arra csak két test képes. Ez a fajta taktika csupán abban az esetben működött, ha a mögötte meghúzódó számítás feltűnésmentes maradt. Csu, aki nemcsak hogy észlelte e szándékot, magát pedig általánosságban is érzéketlennek tartotta a testi vággyal szemben, érdeklődve tapasztalta, hogy a csábítástól kissé megdobbant a szíve. Mivel ő maga nem sok nőiességgel bírt, sosem jutott eszébe, hogy azt akár fegyverként is fel lehet használni. Legalább annyira szórakoztatta, mint amennyire lenyűgözte, hogy ellene fordították ezt a fegyvert.

U

A síkságon a két tábornok tiszteletteljesen fejet hajtott egymás előtt; átadták egymásnak a hivatalos kapitulációs üzenetet, majd visszavonultak. Zúzódásos, kék nyomokat hagytak maguk mögött.

Csu végül a tárgyalópartneréhez fordult.

– Üdvözlöm a megbecsült Csang asszonyt!

– Látom, visszautasítja a címemet – jegyezte meg pajkosan a nő.

– Miért ne tenném, ha ön is visszautasítja az enyémet? – felelte Csu.”

A könyvet itt lehet előrendelni.

Agave Könyvek

Donna Tartt-hoz hasonlítják a magyar származású, Pulitzer-díjra jelölt Rebecca Makkai érkező nagyregényét

Rebecca Makkai:

Lenne pár kérdésem

„Ez az a sztori, amit mindig felelevenítettek és újrameséltek.”

Érkezik a magyar származású, Pulitzer-díjra jelölt Rebecca Makkai új nagyregénye

Megjelenés: május 7.
Fordító: Heinisch Mónika
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 544 oldal

Leírás

Amikor e-mailt váltasz vele, magyarul köszön be és köszön el, ami egy nemzetközi hírű amerikai szerzőtől meglehetősen szokatlan. Rebecca Makkai azonban büszke magyar gyökereire, és többször megfordult hazánkban. A néhány éve Pulitzer-díjra is jelölt írót új nagyregénye kapcsán már Donna Tartt-hoz hasonlítják, és valóban, a legújabb, Lenne pár kérdésem című műve nem csupán témájában (campuszregény), hanem komplexitásában is a sokszorosan díjazott, köztudottan rejtőzködő kultszerzőt idézi.

Makkai új regénye a krimi eszköztárát emeli be a szépirodalmi keretek közé, és kever belőle magával ragadó koktélt egy múltbéli bűnügy felelevenítése kapcsán, melyben bőven van tere, hogy a hatalomhoz, a rasszokhoz, a nemek közti különbségekhez, és a #metoo-hoz, és a hasonló polgárjogi mozgalmakhoz való viszonyunkat elemezze több nézőpontból is.

A Lenne pár kérdésem bizonyos pontjain már-már James Ellroy műveinek feszes prózáját juttatja eszünkbe, végletekig feszített helyzeteitől pedig hiába olvasunk szépirodalmat, szinte egy thrillerben érezzük magunkat. Egyedi és felejthetetlen utazás lett tehát Makkai új regénye, melynek cselekménye és mondanivalója is meglehetősen globálisan értelmezhető, emiatt mi itt, Magyarországon éppúgy magunkénak érezhetjük.

Fülszöveg

A sikeres egyetemi tanár és podcaster Bodie Kane készen áll maga mögött hagyni múltját: a családi tragédiát, amely rányomta bélyegét egész kamaszkorára; a New Hampshire-i bentlakásos iskolában eltöltött, javarészt nyomorúságos négy évet; és a negyedik év végén történt gyilkosságot, amelynek áldozata korábbi szobatársa, Thalia Keith volt. Bár az interneten heves vita zajlik Thalia halálának körülményeiről és az elítélt, Omar Evans segédedző bűnösségéről, Bodie jobbnak látja nem feszegetni a dolgokat.

De amikor egy kurzus erejéig visszahívják tanítani a Granby Gimnáziumba, Bodie ellenállhatatlan késztetést érez az ügy feltárására és a hibák leleplezésére. Lehet, hogy az iskola vezetői és a rendőrök, akik kapkodva igyekeztek rács mögé juttatni Omart, más gyanúsítottakat figyelmen kívül hagytak? Elképzelhető, hogy az igazi gyilkos még szabadon van? Bodie végül fejest ugrik abba a nyúlüregbe, amelyet addig elszántan került, és kénytelen átértékelni, tényleg annyira kívülálló volt-e a Granbyben, mint hitte, vagy már 1995-ben is tudott valamit, ami a megoldás kulcsát jelentette volna a perben?

A szerzőről

Rebecca Makkai a Lenne pár kérdésem című regény szerzője, mely több hétig szerepelt a New York Times sikerlistáján, és számos év végi toplistára is felkerült. Az előző, Négy betű című könyvét jelölték Pulitzer-díjra és a Nemzeti Könyvdíjra, valamint Carnegie Medalt kapott érte és elnyerte az LA Times Könyvdíját. Makkai az írás mellett a Northwestern Egyetemen és a Nevadai Egyetemen tanít, illetve művészeti igazgatója a StoryStudio Chicagónak. Jelenleg Chicagóban és Vermontban él. Apja magyar származású volt, aki 1956-ban emigrált az USA-ba, apai nagyanyja pedig Ignácz Rózsa, a múlt század egyik ismert magyar színésznője, írója.

 

A könyvről mondták

„Bravúros alkotás… Makkai prózája szikár, mégis buja, tele van rövid varázsige-fejezetekkel és zongorahúrszerűen feszes mondatokkal.” - New York Times Book Review

„Lebilincselő… Fordulatokban gazdag, kifejező képi világú mű.” - Wall Street Journal

„Kimagasló teljesítmény. A Lenne pár kérdésem egyszerre kampuszregény, mélyenszántó merengés a valódi krimi műfajának értékein és etikáján, illetve egy „me too” elszámoltatás. Ráadásul a legerősebben magába szippantó szöveg, amelyet az utóbbi években olvastam… Példásan adagolja a feszültséget.” - Priscilla Gilman, The Boston Globe

„Fergeteges… sűrű cselekményű, karaktervezérelt krimi, ugyanakkor stílusosan öntudatos eszmeregény… Makkai Poe-hoz méltó fordulatokkal sugallja, hogy az igazság önmagában nem szabadít fel és nem nyugtatja meg a lelket.” - Maureen Corrigan, az NPR „Fresh Air” című műsorában

„A Lenne pár kérdésem újraértelmezi az emlékeinkhez és a hatalomhoz való viszonyunkat, és átértékelteti velünk a rasszokhoz, nemekhez és társadalmi osztályokhoz való hozzáállásunkat.” - Time

„Ez a modern kampuszregény A titkos történet és a Serial podcastsorozat szerelemgyereke…” - Lit Hub

„Briliáns, eredeti módon tárja fel a tudományos körök sötét arcát és Amerika állapotát.” - Daily Mail

„Makkai remekművére egyaránt jellemző az okos történetmesélés és olyan témák boncolgatása, mint a konszenzus, a hatalom és az emlékezet… kielégítő és rafináltan többrétegű… a fondorlatos irodalmi fikció és az izgalmas detektívregény keveréke a bentlakásos iskolákban játszódó drámák legjavával fűszerezve.” - Financial Times (London)

 

Részlet a kötetből

„– Biztos hallott róla – bátorítom. A szálloda bárjában mellettem ülő nő, akiről kiderül, hogy fogorvos, meggondolatlanul beszélgetést kezdeményezett velem, de hamar kifogyott a gyerekeimről szóló kérdésekből, és rólam faggatózott.

Néha egyből rátapintanak. Máskor kérdezősködnek:

– Nem az, akit a pasija a pincébe zárva tartott?

Nem! Nem. Nem az.

Nem az, akit leszúrtak egy…? Nem. Nem is az, aki beszállt a taxiba egy…? Az más volt. Nem az, akit egy gimis kanbulin…? Akkor akit bottal ütlegelt…? Hát? Akit kalapáccsal? Az a lány, aki az elvonón találkozott a párjával, aztán…? Nem. Az, akit egy kukkoló figyelt kocogás közben mindennap? Aki azzal bőszítette fel a férfit, hogy nem jött meg neki? Akinek a nagybátyja? Vagy a másik nagybácsis?

Nem. A medencés eset. Amikor alkoholt találtak a… és a hajszálait mindenfelé. Á, amikor a fazon vallomást tett… igen. Az.

Ilyenkor megnyugodva bólintanak. De mi ebben a megnyugtató?

A szomszédos bárszéken ülő nő kiveszi a zellerszárat a Bloody Maryjéből, és elropogtatja. Öblítsen, szól a fogorvos. Szájak öblítik ki magukból az emléket, a lány nevét.

– Igen, arról hallottam – mondják ilyenkor.

Hallottak, mert ma már csak egy történet, többé-kevésbé ismerős, töredékes emlék, amelynek teljes megértéséhez ajánlott bonyolult térképeket és eseménysorokat bemagolni.

– A bentlakásos iskola! – vágják rá. – Emlékszem a videóra. Maga ismerte azt a lányt?

Ha rákeresünk a New Hampshire-i gyilkosság kifejezésre, a metamfetamintól megvadult bűnözők rendőrségi arcképfotói mellett az ő neve is felbukkan. A kattintásvadászok általában ugyanazt a képet használják: ahol titkos szomorúságot sejtetve csak a szájával mosolyog, a szemével nem. A teniszcsapat tagjai közül vágták ki, az iskolai évkönyvből, és Thalia ismerősei jól tudják, hogy nem volt szomorú, csak fotózáskor mosolygott kényszeredetten.

Ez az a sztori, amit mindig felelevenítettek és újrameséltek.

Az, amelyikre mindenki felkapta a fejét a fiatal, fehér, szép és gazdag áldozat miatt.

Amikor olyan zöldfülűek voltunk, hogy az okosabbaktól vártuk a megoldást.

Amiben talán a legnagyobbat tévedtünk.

Talán akkor követtük el együtt a hatalmas hibát, amelynek súlyát egyénenként alig éreztük a vállunkon.”

A könyvet itt tudjátol előrendelni

Agave Könyvek