Octavia E. Butler egyetlen szépirodalmi műve kitaposta az utat Colson Whitehead előtt - ("„Octavia E. Butler könyveit olvasva tanultam meg, hogy merjek nagyot álmodni.” - N. K. Jemisin, háromszoros Hugo-díjas szerző")

 Octavia E. Butler: 

Rokonok

„Az utolsó hazaúton egy kart vesztettem. A bal karomat. És elvesztettem nagyjából egy évet az életemből.”

Octavia E. Butler egyetlen szépirodalmi művét ma már gimnáziumi és főiskolai kurzusok elemzik, és kitaposta az utat Colson Whitehead előtt

 

Megjelenés: július 23.
Fordító: Kleinheincz Csilla
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 336 oldal

Leírás

Octavia E. Butlert manapság széleskörben a sci-fi egyik legnagyobb csillagaként tisztelik, aki afféle átmenetet is képez a műfaj klasszikus és a modern felfogása közt. Lenyűgöző ötleteivel egy olyan korban emelkedett a műfaj csúcsára afro-amerikai nőként, amikor a tudományos-fantasztikum leginkább fehér férfiak műveitől volt hangos. És bár legtöbb művében szerephez jut saját származása, a kisebbségekkel szembeni bánásmód, és a rasszizmus, talán sehol sem jelenik meg olyan komplex formában, mint egyetlen szépirodalmi művében, az eredetileg 1979-ben megjelent Rokonokban, mely csupán minimálisan használja fel a sci-fi eszköztárát.

Butler művének érdekessége, hogy a XIX. század közepi rabszolgaság dinamikáját és dilemmáját egy XX. század végén élő nő szemszögéből és megéléséből kutatja, olyan érzékenységgel és összetettséggel, melynek köszönhetően még Butler életében közép- és főiskolai kurzusok tananyagává minősítették. A kritikusok szerint párba állítható többek közt olyan klasszikusokkal, mint William Styrontól a Nat Turner vallomásai, valamint úgy vélik, egyértelműen kikövezte az utat az olyan műveknek, mint Colson Whitehead Pulitzer-díjat nyert A föld alatti vasút című regénye.

Olyan fontos témákat jár körbe, mint az amerikai történelmi emlékezet kritikája, vagy épp egy népcsoport kollektív traumájának kapcsolata e történelmi emlékezettel, vagy ahogy némely elemzés fogalmaz: a történelmi amnéziával. Ezen túl foglalkozik a feminizmussal, a női emancipációval – melyek más műveiben sem idegenek Butlertől – és épp e szerteágazó témák miatt olyan nehéz kategorizálni is a Rokonokat. Akárhogy is, a regény 450 ezer példányban kelt el, és olyanok váltak feltétlen rajongóivá, mint Harlan Ellison vagy Walter Mosley. A Rokonok most először lesz olvasható magyar nyelven.

Fülszöveg

1976-ban Dana arról álmodik, hogy író lesz.

1815-ben viszont rabszolgaként bánnak vele.

Amikor Dana és Rufus először találkoznak egymással egy marylandi ültetvény mellett, a fiú épp a folyó vizében fuldoklik. Dana megmenti őt – majd megteszi később újra és újra.

Egyikük sem érti, hogyan képes Rufus megidézni Danát a jövőből, valahányszor az élete veszélybe kerül, ahogy nincsenek tisztában azzal sem, milyen kötelékek fűzik őket egymáshoz.

Ám ahogy Dana egyre többet tér vissza a múltba, annál világosabb lesz számára, hogy az élete talán még azelőtt véget érhet, hogy egyáltalán elkezdődhetne.

Az 1979-ben megjelent Rokonság érzékenyen és eredeti módon vizsgálja a faji és nemi alapú identitás témáit. A könyv negyvenöt évvel később sem veszített semmit az értékéből, így méltán tartják a science fiction egyik meghatározó művének.

A szerzőről

Octavia E. Butler 1947. június 22-én született a kaliforniai Pasadenában szegény fekete szülők gyerekeként. Az apja cipőfényesítő volt, az anyja pedig szobalányként és takarítónőként dolgozott, akit Octavia gyerekként sokszor elkísért, és ekkor szembesült először az elnyomás jelenségével, ami később több regényének is meghatározó elemévé vált. A tudományos fantasztikummal fiatalon találkozott a helyi könyvtárban, ahova sokszor azért menekült, mert nem tudott beilleszkedni a többi gyerek közé.

Az 1960-as évek végén egy kisebbségi íróknak szervezett workshopon az írása lenyűgözte az egyik tanárt, Harlan Ellisont, akinek bátorítására Butler beiratkozott a hathetes Clarion Science Fiction Writers Workshopba. Ott találkozott Samuel R. Delanyvel, akivel később nagyon jó barátokká váltak. Butler a workshop elvégzése után el tudta adni az első novelláit (a legelsőnek a jogait maga Ellison vette meg), és egyre több időt szentelt az írásnak. Sikerét jól illusztrálja, hogy az első, Patternist című sorozatát követően 1978-tól csak az írásból élt.

Butlernek 2006. február 24-én bekövetkezett haláláig több mint tíz regénye és két novelláskötete jelent meg, a történeteit számos magazin és antológia közölte. 1984-ben legjobb novella, 1985-ben pedig legjobb kisregény kategóriában is kitüntették a Hugo-díjjal, ezen kívül kétszer kapott Nebula-, egyszer Locus-díjat. A műveinek központi témái a társadalmi berendezkedések kritikája, az emberi test fejlesztése génmanipulációval, különféle mutációkkal és az idegenekkel való kapcsolatfelvétel által, valamint az afrofuturizmus. Leghíresebb regényei a Hajnallal kezdődő Xenogenezis-trilógia, illetve a Kindred és a Földmag-duológia.

Mások a kötetről

„Megrázó mű.” - Los Angeles Herald-Examiner

„Octavia E. Butler könyveit olvasva tanultam meg, hogy merjek nagyot álmodni.” - N. K. Jemisin, háromszoros Hugo-díjas szerző

„Butler a spekulatív irodalom egyik legrégibb toposzát tölti fel maradandó mélységgel és erővel, olyan kortárs rabszolga-narratívák számára taposva ki az utat, mint Colson Whitehead A föld alatti vasútja vagy Ta-Nehisi Coates A korsótáncos című regénye. Dana nem csupán a saját bőrén tapasztalja meg a rabszolgaságot, de megtanulja elfogadni jelenkori létezését korlátozó tényezőként is. Míg az amerikai rabszolgaságról szóló történetek gyakorta öncélúak, és a borzalmakat a nyers erőszak és brutalitás képeire szűkítik le, addig a Rokonság szövege visszafogott és pontos.” - The New York Times

Részlet a kötetből

„Ismét rohantam, ezúttal a fák felé. Nem tudtam, hova tartok, de a férfi csapta zajok hallatán tovább cikáztam. Most már vágytam a sötétebb, sűrűbb erdőre, amelyben elveszhetek.

A férfi elkapott és a földre vitt, ami fájt. Először csak kábán feküdtem, képtelen voltam mozogni vagy megvédeni magamat, amikor elkezdett ököllel ütni. Még soha nem vert meg senki így korábban – sosem gondoltam, hogy elbírok ennyi büntetést anélkül, hogy elveszíteném az eszméletemet.

Amikor megpróbáltam eliszkolni, visszarántott. Amikor megpróbáltam ellökni, alig vette észre. Egy alkalommal mégis sikerült megragadnom a figyelmét. Közel hajolt, leszorított, a hátam a földre szorult. Fölemeltem a kezemet az arcához, ujjaim félig takarták a szemét. Abban a pillanatban tudtam, hogy megállíthatnám, megcsonkíthatnám, és ebben a primitív korban ez felérne az elpusztításával.

A szeme.

Csak egy kicsit kellett volna odébb mozdítanom az ujjaimat, és belefúrnom a puha szövetekbe, kikaparhattam volna a szemét, és nagyobb kínt okoztam volna neki, mint ő nekem.

De képtelen voltam rá. A gondolattól is rosszul lettem, a kezem megdermedt. Meg kellett tennem! De nem tudtam…

A férfi ellökte a kezemet az arca elől, és hátrahúzódott tőlem – én pedig átkoztam magam mélységes ostobaságom miatt. A lehetőség elúszott, és nem tettem semmit. A viszolygásom egy másik korba tartozott, de magammal hoztam ide. Most pedig eladnak rabszolgának, mert nem volt gyomrom a leghatékonyabb módon megvédeni magamat. Rabszolgaság! De volt egy közelebbi veszély is.

A férfi nem ütött tovább. Most már csak szorosan fogott és nézett. Láttam, hogy néhány helyen megkarmoltam az arcát. Felületes, jelentéktelen karcolások. A férfi megdörgölte a sebeket, lenézett a vérre, aztán rám.

– Ugye, tudod, hogy ezért meg fogsz fizetni? – kérdezte.”

Agave Könyvek

Azt ismered, amikor Kim Stanley Robinson és William Gibson bemegy egy könyvesboltba?

 Ray Nayler: 

Az óceán szeme

„Időnként, amikor egy lábasfejű pihen, a bőrén akaratlannak tűnő színek és mintázatok kavarognak: mintha gondolatainak elektrokémiai keringése vetülne ki a kültakarójára. Ebben az állapotában tényleg olyan, akár egy elme, amely hústakaró nélkül sodródik a nyílt óceánban.”

Ray ​Nayler közeljövőben játszódó, sci-fi thrillere az öntudat természetéről szól, miközben elképesztő alámerülésre invitálja az olvasót az emberiség örökségének kincsei és roncsai közé.

Megjelenés: június 11.
Fordító: Sepsi László
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 384 oldal

Leírás

Azt ismered, amikor Kim Stanley Robinson és William Gibson bemegy egy könyvesboltba? És megkérdezik az eladót, tud-e ajánlani valamit, amin egyértelműen érződik az ő életművük hatása. Erre az eladó gondolkodás nélkül elsétál a sci-fi szekcióhoz, és leemeli Ray Nayler óriási sikert aratott első regényét, Az óceán szemét. Az ábrázolt szituáció persze merő fikció, az ugyanakkor tény, hogy nem véletlenül emlegetik Naylert a régóta saját kálváriáját járó sci-fi műfaj megmentőjeként.

Világépítése, stílusa és történetvezetése, ábrázolt képei, és bátor kiállása az állatvilág és a bolygó megvédése mellett, mindez nyakon öntve egy a közelmúltban tudományosan is igazolt etológiai tézis fiktív kiterjesztésével végre újra értelmet ad a tudományos-fantasztikum valóban tudományos oldalának, megközelítőleg azzal a mély elkötelezettséggel, mely a műfaj hőskorában többek közt Arthur C. Clarke-ot is jellemezte.

Nikolaus Rajewsky, a Max Delbrück Központ munkatársa által vezetett csapat 2022-ben bizonyította be, hogy a polipok intelligenciája bizonyos tekintetben kizárólag az emberéhez mérhető, összetett fejlődése pedig mikroRNS-készletük (rövid, nem kódoló RNS-ek) bővülésével magyarázható. Ez a kutatás volt az, mely először kimondta, hogy az embernek és a polipoknak lehet egy közös ősük, Nayler pedig erre az elméletre építette nagy sikert aratott bemutatkozó regényét, mely reményeink szerint valóban új nívót kölcsönöz majd az egy ideje már tetszhalott állapotban leledző sci-fi műfajnak. Az Egyesült Államokban mindenesetre már megtette, reméljük, idehaza sem marad el a visszhang.

Fülszöveg

Pletykák terjednek egy hiperintelligens, veszélyes polipfajról, amelynek talán saját nyelve és kultúrája is kifejlődött. A tengerbiológus dr. Ha Nguyen, aki egész életében a puhatestűek intelligenciáját kutatta, bármit megtenne, hogy tanulmányozhassa őket.

A DIANIMA nevű, nemzetek felett álló techvállalat elszigetelte a külvilágtól a félreeső Con Dao-szigetvilágot, ahol a polipokat felfedezték. Dr. Nguyen csatlakozik a cég csapatához a szigeten: egy háborús veterán biztonsági ügynökhöz és a világ első androidjához.

A polipok jelenthetik a kulcsot a példátlan áttöréshez az emberen kívüli intelligencia kutatásában. Magasak a tétek: óriási vagyont kereshet, aki képes előnyére fordítani a polipok fejlettségét, és miközben dr. Nguyen kommunikálni próbál az újonnan felfedezett fajjal, a DIANIMA-nál is nagyobb hatalmak lépnek színre, hogy megszerezzék maguknak az állatokat.

Ám a polipok véleményét senki nem kérdezte. És azt sem, hogyan szándékoznak reagálni a kialakult helyzetre.

Az óceán szemében William Gibson cyberpunk világépítése találkozik Kim Stanley Robinson látomásaival a klímaváltozásról. A kötet 2023-ban elnyerte a Locus-díjat legjobb első regény kategóriában, illetve jelölték a Nebulára és a Los Angeles Times Ray Bradbury-díjára is.

A szerzőről

Ray Nayler élete csaknem felét az Egyesült Államokon kívül töltötte a külügyminisztérium és a Békehadtest szolgálatában, ideértve egy időszakot az USA Ho Si Minh-városi konzulátusának környezetvédelemmel, tudománnyal, technológiával és egészségüggyel foglalkozó hivatalában. Jelenleg nemzetközi tanácsadóként tevékenykedik a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tengeri rezervátumokkal foglalkozó részlegénél.

Írással a szabadidejében foglalkozik: kritikai elismerésben részesült novelláit számos folyóirat és antológia közölte, többek közt a Gardner Dozois szerkesztette A legjobbak legjobbjai. Első regénye Az óceán szeme címmel jelent meg 2022 végén, és viharos kritikai sikert aratott. Nayler azóta egy kisregénnyel jelentkezett 2024 elején (Mamutrezervátum), és jelenleg a második regényén dolgozik, melyet az egész SFF-közösség tűkön ülve vár.

A könyvről mondták

„Az óceán szeme elsőrangú spekulatív thriller, egyszerre káprázatos, könyörtelen, lehengerlő és megrázó. Nagyívű kérdéseket tesz fel a mesterséges és a nem-emberi intelligenciákról, amelyekre izgalmas és provokatív válaszokat kínál.” - Jeff VanderMeer, az Expedíció szerzője

„Imádtam a regény okosságát és szívét, rejtett csapdáit, nyers lendületét, zseniális világépítését és tiszta elköteleződését a ragyogó ötletek mellett.” - David Mitchell, a Felhőatlasz szerzője

„A lábasfejűek miatt kezdtem el olvasni Az óceán szemét (odáig vagyok a lábasfejűekért!), de a bámulatos elmélkedés ragadt magával a tudat és a személyiség mibenlétéről. Imádom ezt a könyvet.” - Ann Leckie, a Mellékes igazság szerzője

„Thriller szívével és sci-fi agyával Az óceán szeme hátborzongató, elmés olvasmány. Mesterséges intelligencia, születőben lévő állati öntudat, repülő gyilkos drónok: mint Gibson vagy Atwood legjobb szövegei, hibátlanul bonyolítja a cselekményt, de a tudat, a természetrombolás és a tudományos fejlődés nagyobb kérdéseiről sem feledkezik meg. Tényleg páratlan történet.” - Kawai Strong Washburn, a Sharks In The Time Of Saviors szerzője

„Ray Nayler vállalta a minden korábbinál bizonytalanabb közeljövőből fakadó kihívásokat, és ragyogóan megoldotta a feladatot. Regénye az egész bolygón átívelő science fiction és mélyen szántó, új típusú kalandtörténet, amelyben számtalan csodálatos dolog mellett feltűnik a legjobb főgonosz, akiről az elmúlt években olvastam. Végül a regény világában rejlő hatalmas lehetőségtől eleredtek a könnyeim. Micsoda utazás, micsoda érzelemgazdagság, micsoda jövő!” - Robin Sloan, a Penumbra úr nonstop könyvesboltja szerzője

„Az óceán szeme zabolátlanul eredeti, gyönyörűen megírt, letehetetlen és ragyogó regény. Ray Nayler az egyik legizgalmasabb új hang, akit az utóbbi években olvastam.” - Blake Crouch, a Sötét anyag és a Géncsapda szerzője

Idézetek a kötetből

„Olyan szintű eszközhasználatot láthatunk a polipoknál, amely az ember kivételével túltesz az összes madár- és emlősfajén. Vegyük az indonéz polipok összetett eszközhasználatát: ők két eldobott kókuszhéjat hordanak magukkal a tengerfenéken, a testük alá húzva gólyalábnak használják, aztán újra összeillesztik a héj két felét páncél gyanánt a ragadozók ellen. A polipok határozott céllal gyűjtik össze az emberek által eldobott kókuszhéjakat. Más állatok menedéknek használják a talált tárgyakat, esetleg összetett objektumokat készítenek (például fészkeket), de az állatvilágban sehol máshol nem találkozunk ilyen szintű kifinomult eszközhasználattal. Ezt nem írhatjuk le annyival, hogy ösztönös cselekvés. Ez tanult viselkedés. Ha vissza akarjuk követni az idáig vezető gondolatmenetet, kénytelenek vagyunk belátni, hogy egy olyan élőlénnyel állunk szemben, amelynek kíváncsisága, kalandvágya és kifinomultsága szinte páratlan az állatvilágban.”

„Nem a kommunikáció teszi különlegessé az embert. Az életben maradásához szükséges szinten minden életforma kommunikál. Az állatok, de még a növények kommunikációja is felettébb kifinomult. Az embereket a szimbólumaik különböztetik meg tőlük – betűk és szavak, amelyeket elrendezhetünk a nyelvnek nevezett önreferenciális halmazokban. A szimbólumhasználattal le tudjuk választani a kommunikációt a közvetlen kapcsolatról, ami a környezetünkben jelen lévő dolgokhoz köti. Tudunk beszélni dolgokról, amelyek ott és akkor nincsenek jelen. Tudunk történeteket mesélni. Hagyomány, mítoszok, történelem, kultúra – ezek a tudás tárolórendszerei, és mind a szimbólumok eredményei. És a szimbólumhasználat olyasmi, amivel a fajunkon kívül nem találkozunk máshol.”

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Agave Könyvek

Egy regény Richard Osman olvasóinak, amíg az új Csütörtöki nyomozóklubra várunk

 Bob Mortimer: 

A Szacuma-rejtély

„Ha véletlenül belém botlanál az utcán, valószínűleg a filléres szürke öltönyömet viselem fehér inggel és nyakkendővel (munkanapokon) vagy a barna kordbársony dzsekimet farmerrel és pólóval (szabadnapokon).”

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez

Megjelenés: március 12.
Fordító: Kéri Andrea
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 256 oldal

Leírás

Richard Osman kétségkívül divatot teremtett. Noha A csütörtöki nyomozóklub és folytatásai alapvetően P. G. Wodehouse és még inkább Tom Sharpe regényeinek nyomvonalán haladtak, mégis fordulatos cselekményükkel és szerethető karaktereikkel önálló stílust teremtettek. Nem véletlen, hogy Benjamin Stevenson tavalyi A családomban mindenki gyilkos című kötete is nagy sikert aratott a hazai olvasók körében, most pedig itt van a népszerű angol humorista, Bob Mortimer bemutatkozó regénye.

Mortimer pár évvel ezelőtt döntött úgy, hogy ír egy regényt, mely megidézi Haruki Murakami munkásságát... majd rájött, hogy nem tud írni. Később aztán a keze ügyébe került Spike Milligan egyik könyve, amiből viszont rájött, hogy mi is lehet a valódi célja az írással, ugyanaz, mint a stand uppal: megnevettetni a közönséget. Így aztán 2021-ben megírta a memoárját, melynek fogadtatása egyértelműen meggyőzte arról, hogy az emberek értékelik, amikor nem a tévé képernyőjén mond, hanem egy könyvben ír vicces gegeket. Ezt követően döntötte el, hogy végre belekezd abba a regénybe, amit már oly régóta tervezgetett.

Mortimer szerint A Szacuma-rejtély egy magányos emberekről szóló metatörténet, tipikus, mókás szerelmi regény pár jól sikerült bűnügyi csavarral… és néhány beszélő mókussal. Mortimer persze nem hazudtolja meg önmagát: stand up fellépései alapvetése is az önkritika, nem véletlenül a főhős, Gary alakjában ott lapul Mortimer saját fiatalsága is. Egy könyv a humor és a krimi szerelmeseinek.

Fülszöveg

A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak!

Gary Thorn beül egy sörre Brendannal, akit munkából ismer. Miután Brendan hirtelen lelép, Gary találkozik egy lánnyal is a kocsmában. A nevét ugyan nem tudja, mégis beleszeret, ahogyan kell. Miután viszont a lány is hirtelen távozik, Garynek csak a könyv marad emlékül, amit a kezében látott: A Szacuma-rejtély.

Nem sokkal később Brendannek végleg nyoma vész, ami Garynek jó apropó arra, hogy felkutassa a lányt, akit magában immár csak Szacumaként emleget, hátha ő segíthet kideríteni, mi történt a férfival. Pláne, hogy azóta már más, elég gyanúsan kinéző alakok is nagyon szeretnék megtalálni. Hamarosan őrült nyomozás veszi kezdetét Dél-London utcáit bejárva ebben a képtelen történetben, mely telis-tele van felejthetetlen szereplőkkel, a humoráról nem beszélve.

A szerzőről

Bob Mortimer angol humorista, író, televíziós személyiség és színész. Eredetileg jogászként diplomázott, a punk mozgalom csúcsán a saját maga által alapított Dog Dirt nevű zenekar frontembere volt, de írt dalt Chris Reának is. Az igazi hírnevet a Vic Reeves-el közösen 1986-ban megalapított és azóta is futó Vic & Bob című szkeccsműsor hozta meg a számára. Első regénye, A Szacuma-rejtély rögtön a sikerlistán élén debütált.

A sorozat korábbi köteteiről írták

„Imádni fogod!” - INDEPENDENT

„Vicces, okos és elragadó” - SUNDAY TIMES

„Fergeteges” - DAILY MAIL

„Spike Milliganhez hasonlóan Mortimernek is sikerül megcsillogtatnia páratlan humorérzékét egy regény keretei között.” - DAILY TELEGRAPH

„A közkedvelt humoristának a noir fikcióhoz is van érzéke; első regényét szürrealista humora teszi egészen különlegessé.” - OBSERVER

„Egy nem mindennapi romantikus thriller; mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez.” - DAILY MIRROR

„A komikus-legenda Bob Mortimer első regénye épp olyan vicces, sajátos és mókusbarát, mint amit tőle elvárhatunk. Emellett egész jó is.” - HEAT

Részlet a kötetből

„A nevem Gary. Harmincéves jogi asszisztens vagyok egy londoni ügyvédi irodánál. Egyedül élek egy egyszobás lakásban egy hatvanas évekbeli önkormányzati lakótelepen, Peckhamben. A lakásom mindössze ötperces sétára van a munkahelyemtől, és ez a tény rendkívül boldoggá tud tenni, amikor éppen kedvem tartja. Az átlagosnál is alacsonyabb vagyok, az orrom ellenben már-már komikusan nagy.

Ha véletlenül belém botlanál az utcán, valószínűleg a filléres szürke öltönyömet viselem fehér inggel és nyakkendővel (munkanapokon) vagy a barna kordbársony dzsekimet farmerrel és pólóval (szabadnapokon). Bár előbb vennéd észre az orromat, mint a ruhámat. A hajam ápolt és rendezett, hátul és oldalt rövidre nyírva, oldalsó választékkal és magasra tupírozva, hogy afféle pompadúrfrizurát formázzon. Mandulavágású barna szememet nevezték már szomorúnak és barátságosnak is mindössze huszonnégy óra leforgása alatt. Senkinek titulálni engem igazságtalan lenne, de egy futó ismeretségnél több ritkaságszámba menne.

Az egyetlen igaz barátom Londonban az egyik lakótelepi szomszédom. A múlt héten sikerült egész jó kapcsolatba kerülnöm egy lánnyal, de ma reggel alaposan befürödtem, és pofára estem. Azt hittem, ő is kedvel, de kiderült, hogy nagyot tévedtem. Szerintem szerelmes voltam belé, vagyis biztos vagyok benne, és ha őszinte akarok lenni, még mindig az vagyok. Életemben először rendesen összetörték a szívemet.

Anyám mindig azt mondta, hogy elég jó képzelőerővel vagyok megáldva, és a javamra kellene fordítanom – hogy ne unatkozzam, és némi örömöt és célt vigyek az életembe. Olyasmit magyarázott, hogy ha képes vagy elképzelni valamit, ami még sosem történt meg veled, aztán pont abban a helyzetben találod magad, már felkészültebben tudsz szembenézni a dologgal. Jobban megbecsülöd, ugyanakkor könnyebben megbirkózol vele. Sajnos a képzelőerőm e pillanatban nem igazán válik a javamra, habár anya mentségére legyen mondva, máskor rendszerint igen.

Egyesek egész nap az okostelefonjukat bújják. Hát én nem. Én sok-sok éve ugyanazt az egyszerű Nokia telefont használom, és sosem pazaroltam az időmet a közösségi oldalakra meg hasonlókra. Nem látom értelmét, pont elég idegen van az életemben. Így ha kimozdulok, nem szegem le a fejem, és az elmém megtelik az engem körülvevő látvánnyal és hangzavarral: vitatkozó szomszédok (úgy sejtem, a mosógép szűrőjének cseréje okán), egy betört ablak (azt hiszem, egy felnőtt méretű létrával töketlenkedő gyerek zúzta be), elhagyatott autók sárvédőit borító rozsda (úgy hiszem, a kocsit egy megtébolyodott borkereskedő hagyta sorsára), egy tócsa iránt különös érdeklődést mutató kutyák (véleményem szerint a kutyákat Aktatáska Zaknek és Hosszúkás Paszternáknak hívják).

Ha ezek a látványosságok és gondolatok mégsem bizonyulnak elég serkentőnek, hagyom, hogy a képzeletem magasabb fokozatra kapcsoljon.”

R. F. Kuang szépirodalmi thrillerében írónak lenni igazi horror

R. F. Kuang:

Sárga

„Aznap este, amikor végignézem Athena Liu halálát, épp a Netflixszel kötött szerződését ünnepeljük.”

R. F. Kuang szépirodalmi thrillerében az amerikai könyvszakma maga a horror

Megjelenés: november 14.
Fordító: Tót Barbara
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 352 oldal

Leírás

R. F. Kuang legújabb, és első nem fantasy témájú regényének felütése banális is lehetne. Két rivális író, két barátnő, egy ellopott kézirat. Ugyanakkor Kuang e történetben átfogó képet fest az alkotás morális viszonyairól és árnyoldalairól, az irodalmi rivalizálás mélységeiről, és mindenekelőtt a teljes amerikai könyvpiac olykor ellentmondásos működéséről, a közösségi média karaktergyilkossági kísérleteiről, valamint a többség és kisebbség viszonyának alakulásáról.

A Sárga ennek fényében meglehetősen nehézkesen kategorizálható: éppúgy megállja magát szépirodalomként, mint identitásthrillerként, nem hiába olyan rajongókat gyűjtött magának, mint Stephen King, aki közösségi oldalain dicsérte a kötetet, és vált Kuang feltétlen hívévé, az Oscar-díjas Reese Witherspoon pedig kiválasztotta könyvklubja nyári olvasmánylistájának élére.

Kuang e regénnyel még az elsöprő sikerű Bábel szintjét is meglépte: bemutatta, miként lehet tökéletesen ötvözni a szépirodalmat és a zsánerirodalmat olyan formában, melyet nem csupán a közönség, de a szakma is a keblére ölel. Világosan hisszük, hogy az elkövetkező évek egyik legszárnyalóbb csillaga R. F. Kuang lesz.

Fülszöveg

Két ​írónő, June Hayward és Athena Liu sorsa két sikertörténet lehetett volna: ugyanakkor jártak a Yale-re, és ugyanabban az évben jelent meg mindkettejük első könyve. De míg Athena sikere műfajokon át ívelt, addig June műve az utánnyomásig sem jutott el. June utólag úgy véli, hogy manapság senkit nem érdekelnek a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek.

Amikor June szemtanúja lesz Athena furcsa balesetben bekövetkezett halálának, ösztönösen cselekszik: ellopja barátnője frissen befejezett és nagy titokban tartott kéziratát, egy merész, kísérletező stílusban megírt regényt kínai munkások elfeledett történeteiről, akik az első világháborúban a britek és franciák oldalán szolgáltak.

Mert hát mi rossz történhet, ha June átszerkeszti Athena regényét, és saját alkotásaként küldi el az ügynökének? Mi rossz történhet, ha hagyja, hogy kiadója újrapozicionálja az írói pályáját a Juniper Song álnévvel és olyan szerzői fotókkal, amelyekbe akár még bele is láthatóak nem létező ázsiai gyökerei? Hát nem érdemli meg ez a történet, hogy elmeséljék, bárki is legyen a mesélője? June legalábbis így gondolja, és a New York Times bestsellerlistája, valamint az ezzel járó anyagi siker hamarosan alá is támasztja ebben.

A lopott státusz azonban hamar veszélybe kerül. És miközben June a titkait védelmezi, felfedezi, hogy meddig hajlandó elmenni mindazért, amiért állítólag vért verejtékezve megdolgozott.

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja.

A szerzőről

Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kantonban, a szüleivel 2000-ben telepedtek le az USA-ban. A Georgetown Egyetemen nemzetközi történelemből diplomázott, a Cambridge-i Egyetemen Kína hadászatáról, háborúiról és történelmi traumáiról végezte tanulmányait, majd a Yale-en vett részt PhD-képzésben kelet-ázsiai nyelvekből. Az első, Mákháború című fantasyje a megjelenését követően elnyerte a Crawford- és Compton Crook-díjakat, valamint jelölték a Nebula-, World Fantasy-, British Fantasy- és Locus-díjakra. Egy évvel később, 2020-ban Kuang elnyerte a legjobb új szerzőnek járó Astounding-díjat, a trilógiának pedig elkeltek a megfilmesítési jogai. Az ezt követő, Bábel című regénye az amerikai nemzeti eladási lista és a New York Times sikerlista első helyén nyitott, később pedig kitüntették a Nebula- és British Book-díjakkal. Kuang legújabb regénye, a Sárga az első nem fantasy műve: a napjainkban játszódó, szépirodalmi stílusban írt történet a modern könyvkiadás kellemetlen világába nyújt bepillantást. A megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált.

Mások a kötetről

“Kiváló szatíra identitásról és a fehérek kiváltságairól.” - The Guardian

“Erről a thrillerről mindenki beszélni fog.” - Grazia

“Borotvaéles.” - Time

“Kemény menet.” - Stylist

“Lebilincselő.” - ELLE

“Szatirikus és humoros.” - Cosmopolitan

“Fenemód okos, letehetetlen könyv.” - Gal-Dem

“Kuang egy fantasztikus karrier kapujában áll.” - Observer

Részlet a kötetből

„Aznap este, amikor végignézem Athena Liu halálát, épp a Netflixszel kötött szerződését ünnepeljük. Hogy megértsd ezt a történetet, két dolgot kell tudnod Athenáról.

Először is, neki minden az ölébe hullott: kapásból a főiskola után több kötetre szóló szerződést kapott egy nagy kiadótól, művészeti mesteroklevelet szerzett az írókurzuson, amiről már mindenki hallott, az életrajzában egymást érik az ösztöndíjak, és a felsorolás, ami a jelöléseit mutatja mindenféle díjakra, hosszabb, mint az én bevásárlólistám. Huszonhét éves korára már kiadott három regényt: egyik sikeresebb volt, mint a másik. Athena számára a Netflix-szerződés nem számított sorsfordító eseménynek: csupán egy újabb strigula a dicsőségfalon, kényelmes hely a belső sávban a sztársághoz vezető úton, amin már a lediplomázása óta száguld.

Másodszor, valószínűleg az előbbiek miatt, nem igazán vannak barátai. A korunkbeli írók – fiatal, ambiciózus, feltörekvő tehetségek éppen innen a harmincon – általában falkákba tömörülnek. A közösségimédia-felületeken könnyedén rálelsz ezekre a klikkekre – ahogy ömlengenek egymás kiadatlan kéziratairól (ELDOBOM AZ AGYAM, PEDIG MÉG KÉSZ SINCS!), visonganak a bemutatott borítótervektől (OLYAN SZÉP, HOGY BELEHALOK!!!), és a világ minden táján lőnek egy szelfit az irodalmi találkozókon. Athena Instagram-oldalán azonban nem találsz senki mást. Rendszeresen tweetel hetvenezer követőjének a karrierje legújabb állomásairól, néha fura vicceket is kiír, de nagyon ritkán jelöl meg másokat. Nem említi meg senki nevét, nem ír recenziót vagy ajánlót a kollégái könyveiről, és nem osztogat nyilvánosan buksisimit azon a kérkedő és kétségbeesett módon, ahogy a többi kezdő író teszi. Amióta ismerem, egyszer sem említette egyetlen közelebbi barátját sem, leszámítva engem.

Régen azt hittem, hogy csak nagyon zárkózott. Athena annyira röhejesen sikeres, hogy teljesen jogos, ha nem akar egyszerű földi halandók közé vegyülni. Valószínűleg kizárólag celebekkel meg a többi bestsellerszerzővel csetelget, akik a modern társadalomról kialakított kifinomult véleményükkel szórakoztatják őt. Athena nem ér rá prolikkal foglalkozni.

De ahogy teltek az évek, rájöttem, hogy Athenát mindenki más is éppolyan elviselhetetlennek találja, mint én. Végül is, tényleg nem egyszerű olyan emberrel barátkozni, aki mindenben jobb nálad. Talán azért nem kedvelik Athenát, mert ha összehasonlítják magukat vele, mindig ők jönnek ki rosszabbul. Talán én is csak azért maradtam vele, mert ennyire szánalmas vagyok.

Ezen az estén tehát csak Athena és én vagyunk itt egy georgetowni, szörnyen túlárazott tetőbárban. Úgy nyakalja a koktélt, mintha kötelessége lenne jól éreznie magát, én meg azért iszom, hogy végre elhallgattassam a szemét hangot magamban, amelyik folyton azt kívánja, bárcsak Athena halott lenne.”

 Agave Könyvek

R. F. Kuang, Richard Osman, V. E. Schwab - Nemzetközi bestsellerek az Agave Könyvek novemberi újdonságai közt

 R. F. Kuang, Richard Osman, V. E. Schwab - Nemzetközi bestsellerek az Agave Könyvek novemberi újdonságai közt

Túlzás nélkül kijelenthetjük, ez lesz az egyik legerősebb novemberünk: csupa-csupa sikerkönyv, mind az Agave Könyvek, mind a Magnólia Kiadó égisz alatt. Érkezik a negyedik Richard Osman-kötet, a kultikus magyar horrorantológia legújabb száma, de itt lesz V. E. Schwab trilógianyitó regénye, és R. F. Kuang nemzetközi bestsellere is, valamint egy igazi különlegesség, az immáron a Google alá tartozó DeepMind alapítójának kötete, mely megjósolja, miként változtatja meg életünket a mesterséges intelligencia.

 

Richard Osman: Az utolsó ördög

Érkezik kedvenc nyugdíjas nyomozócsoportunk negyedik kalandja

Karácsony napján veszélyes szállítmány érkezik Angliába, és amikor köddé válik, a csütörtöki nyomozóklub sokkoló hírt kap: valaki megölte egy barátjukat.

A banda a gyilkos nyomába ered. Műkincshamisítók, internetes csalók és drogdílerek keresztezik útjukat, ráadásul a halottak száma is egyre nő, de az eltűnt csomagnak továbbra is hűlt helye.

Vészesen fogy az idő, egy gyilkos tart Coopers Chase felé, a csütörtöki nyomozóklubnak pedig fel kell tennie a kérdést: végül mégiscsak kifogytak a szerencséből?

És vajon ki lesz az, aki utoljára marad?

Tomasics József & Nagy Viktória (szerk.): Black Aether - Ébredés

Első ízben jelenik meg az Agave Könyvek gondozásában a kultikus hazai horror antológia

A napugrók szektája kozmikus sötétségbe taszítja a világot; egy fiatal bioinformatikus önmaga százezer valóját látja fraktálokba zárva; Hísz szarvasa visszaköveteli ellopott lábát; a testvalóság rítusa a világmindenség zenéjére válaszol; a fekete éter kultistái ébredeznek…

A The Black Aether novellapályázatának válogatott írásai megidézik a weird- és horrorirodalom évszázados múltjának és jelenének sokszínűségét. Az antológia tizennégy novellájában a műfaj ismert és feltörekvő hazai szerzői tárják fel előttünk a létezés hiábavalóságának titkait. Valóságon túli utazásra hívják az olvasót téren és időn át az emberiség mélyén gyökerező rettenet forrásához.

R. F. Kuang: Sárga

A Mákháború és a Bábel szerzőjének első szépirodalmi thrillere az idei év egy legnagyobb nemzetközi sikerkönyve

Két ​írónő, June Hayward és Athena Liu sorsa két sikertörténet lehetett volna: ugyanakkor jártak a Yale-re, és ugyanabban az évben jelent meg mindkettejük első könyve. De míg Athena sikere műfajokon át ívelt, addig June műve az utánnyomásig sem jutott el. June utólag úgy véli, hogy manapság senkit nem érdekelnek a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek.

Amikor June szemtanúja lesz Athena furcsa balesetben bekövetkezett halálának, ösztönösen cselekszik: ellopja barátnője frissen befejezett és nagy titokban tartott kéziratát, egy merész, kísérletező stílusban megírt regényt kínai munkások elfeledett történeteiről, akik az első világháborúban a britek és franciák oldalán szolgáltak.

Mert hát mi rossz történhet, ha June átszerkeszti Athena regényét, és saját alkotásaként küldi el az ügynökének? Mi rossz történhet, ha hagyja, hogy kiadója újrapozicionálja az írói pályáját a Juniper Song álnévvel és olyan szerzői fotókkal, amelyekbe akár még bele is láthatóak nem létező ázsiai gyökerei? Hát nem érdemli meg ez a történet, hogy elmeséljék, bárki is legyen a mesélője? June legalábbis így gondolja, és a New York Times bestsellerlistája, valamint az ezzel járó anyagi siker hamarosan alá is támasztja ebben.

A lopott státusz azonban hamar veszélybe kerül. És miközben June a titkait védelmezi, felfedezi, hogy meddig hajlandó elmenni mindazért, amiért állítólag vért verejtékezve megdolgozott.

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja.

Mustapha Suleyman & Michael Bhaskar: A következő hullám

Mesterséges intelligencia, technológia, hatalom és a 21. század legnagyobb kihívása

Fajunk történelmének kritikus fordulópontja felé közeledünk. Most minden a változásról szól. Hamarosan MI-k fognak körülvenni minket. Azok fogják megszervezni az életünket, működésben tartani a vállalkozásunkat és biztosítani az alapvető állami szolgáltatásokat. Nemsokára a DNS-nyomtatók és kvantumszámítógépek, mesterséges kórokozók és autonóm fegyverek, robotasszisztensek és a korlátlan energia világában fogjuk találni magunkat. De egyikünk sincs felkészülve erre.

Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja ezt a forradalmat. Ő úgy gondolja, hogy az előttünk álló évszázadot ezeknek a nagy erejű, exponenciálisan terjedő új technológiáknak a hulláma fogja meghatározni.

A következő hullámban Suleyman azt mutatja be, hogyan teremtenek majd ezek az erők elképesztő jómódot, ugyanakkor hogyan sodorják veszélybe ezzel egy időben a nemzetállamot, ami eddig világrendünk alapját jelentette. Miközben az eleve ingatag helyzetben lévő kormányaink alvajáróként andalognak a katasztrófa felé, minket egyik oldalról korábban nem tapasztalt ártalmak fenyegetnek, a másikról az önkényuralmi kontroll. Képesek leszünk megmaradni azon a keskeny ösvényen, ami a katasztrófa és a disztópia között kanyarog?

Az MI egyik legbennfentesebb ismerőjének könyve úgy mutatja be a „kordában tartás problémáját” – a rendkívül hatékony technológiák feletti irányítás fenntartását –, mint korunk legalapvetőbb kihívását.

Laurell K. Hamilton: Izzás

Érkezik Anita Blake, a vámpírvadász 29. vérfagyasztó története

A ​vámpírvadász Anita Blake számára nincs abban semmi újszerű, hogy szörnyetegeket pusztítson el, elvégre természetfeletti rendőrbíró, ez a munkája. Most azonban olyan veszedelemmel találja magát szemben, amivel még az ő hatalmas tapasztalatával sem egyszerű boldogulni; ez a valami ugyanis azt akarja megsemmisíteni, ami és akik a legdrágábbak a szívének.

Közeledik az esküvő, amikor Anita hozzámegy vőlegényéhez, Amerika minden vámpírjának királyához, Jean-Claude-hoz. A halandó emberek azt rebesgetik, hogy már ő maga is a szörnyetegek közé tartozik – a vámpírok pedig attól tartanak, hogy új királyukat minden idők leghatalmasabb nekromantája babonázta meg.

Az esküvői előkészületek közepette – éppen Edward, avagy Ted Forrester szövetségi rendőrbíró ruhapróbája alatt – a helyi rendőrség egy brutális gyilkossághoz hívja Anitát, mivel a szakértelme nélkül nem boldogulnak: ez már a sokadik esete az úgynevezett Napsütéses gyilkosságoknak, amelyben országszerte számtalan vámpír és halandó ember is életét vesztette már.

És ha a sorozatgyilkosság nem lenne elég: egy ősidőkből származó gonosz lény ver tanyát St. Louis-ban, hogy élet-halálra szóló párbajra hívja Jean-Claude-ot a koronáért, Anitáért és a boldogságukért. Az új királysággal szerzett erők és hatalom, sőt Anita nekromanciája sem elég a kihívó ősi erejével szemben; ha nem teljesítik ki triumvirátusukat, a minden fényt megelőző sötétség elárasztja az országot, megszállja a vámpírokat és embereket egyaránt. Jean-Claude-nak és Anitának nincs más választása, mint bizonyítani, hogy a szerelem mindent, még az ősgonoszt is képes legyőzni.

V. E. Schwab: A hatalom törékeny szálai

V. E. Schwab, az Addie LaRue láthatatlan élete szerzőjének új könyve káprázatos és izgalmas epikus fantasy, amely visszatér A mágia árnyalatai világába, de az előzmények ismerete nélkül is tökéletesen olvasható.

Egykor ​négy világ létezett, és úgy simultak egymásra, mint egy könyv lapjai. Mindegyiket átjárta a csodálatos hatalom, miközben egyetlen város kötötte össze őket: London. A mágia azonban túl gyorsan burjánzott, a világok pedig önvédelemből rákényszerültek, hogy bezárják a kapuikat egymás előtt. Az idők során aztán megritkult azon mágusok száma is, akik még képesek voltak kinyitni ezeket a kapukat.

Napjainkban már csak háromról van tudomásunk: Kell Mareshről Vörös Londonból, Szelina Bardról Szürke Londonból, és Holland Vosijkről Fehér Londonból. Megjelenik azonban Fehér Londonban egy új mágus, Kosika, és váratlanul elfoglalja a trónt. A fiatal királynő hajlandó vérrel táplálni a városát – még a sajátjával is –, ám ezzel olyan óriási erőt szabadít fel, amely felett nem biztos, hogy képes uralkodni.

Eközben Vörös London királyi családjának életét lázadók fenyegetik, akik a királyság intézményének ledöntésével akarják kiegyenlíteni a hatalmi viszonyokat. A régi barátok és új ellenségek szövedékében ráadásul felbukkan egy lány, aki egy rejtélyes szerkezet birtokába jut. A lányt Tesnek hívják, és szokatlan képességével az összes világot veszélybe sodorhatja.

Novemberben érkezik Richard Osman világhírű Csütörtöki nyomozóklubjának negyedik része.

Richard Osman:

Az utolsó ördög

„Azt hiszem, most innom kellene valamire, úgyhogy igyunk a gyilkosságmentes új évre!”

Negyedszer térnek vissza kedvenc nyugdíjas nyomozóink Richard Osman világhírű sorozatában

Megjelenés: november 7.
Fordító: Orosz Anna
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás és keménytáblás, 368 oldal

Leírás

Mikor boltokba került Richard Osman A csütörtöki nyomozóklub című kötete, a siker azonnali volt, ám az ezt övező felhangok egyetértettek abban, hogy ahogy minden nagyobb könyvsiker, ez a sorozat sem fogja tudni megtartani az olvasóbázisát. A tévésből és producerből lett író azonban kétségkívül eltalált valamit nyugdíjas és önkéntes nyomozócsoportjának kalandjaival, a széria további kötetei ugyanis éppen hogy növelték az egyes epizódok olvasóbázisát.

A széria eddigi első három kötete immáron több mint 150 hetet töltött a brit sikerlistákon, és világszerte összesen 9,5 millió példányban talált gazdára, már a tavaly megjelent harmadik epizód, Az eltévedt golyó is átlépte a milliós eladási határt, és minden idők egyik leggyorsabban fogyó felnőtteknek szánt könyve lett.

Természetesen a negyedik kötet, Az utolsó ördög is a brit és nemzetközi listák élén nyitott, és azóta is kimozdíthatatlan onnan, ráadásul a kritikák szerint Osman történetei egyre-egyre jobbak, és ebben a magyar olvasók is egyetértenek a nemzetközi véleményekkel. Hogy mi a gigászi siker titka? Osman a WMN.hu újságírójának, Fiala Borcsának adott interjújában két évvel ezelőtt így fogalmazott: „Azt hiszem, az, hogy olykor megnevettet, máskor megkönnyezed, és van benne rejtély. És mivel a főhősök mind elmúltak hetvenévesek, azaz egy olyan generáció tagjai, amit gyakran nem vesznek számításba, vagy egyenesen alábecsülnek, az olvasók szerették ezeket a szereplőket. Talán arra gondoltak, „amikor megöregszem, én is ilyen szeretnék lenni! Én is lehetnék egy ilyen banda tagja, készen új kalandokra.” Úgy hiszem, a könyvem optimizmusra buzdítja az olvasót, arra pedig nagy szükségünk van mostanában.”

Fülszöveg

Karácsony napján veszélyes szállítmány érkezik Angliába, és amikor köddé válik, a csütörtöki nyomozóklub sokkoló hírt kap: valaki megölte egy barátjukat.

A banda a gyilkos nyomába ered. Műkincshamisítók, internetes csalók és drogdílerek keresztezik útjukat, ráadásul a halottak száma is egyre nő, de az eltűnt csomagnak továbbra is hűlt helye.

Vészesen fogy az idő, egy gyilkos tart Coopers Chase felé, a csütörtöki nyomozóklubnak pedig fel kell tennie a kérdést: végül mégiscsak kifogytak a szerencséből?

És vajon ki lesz az, aki utoljára marad?

A szerzőről

Richard Osman író, producer és televíziós műsorvezető. Az első három regénye, A csütörtöki nyomozóklub, A férfi, aki kétszer halt meg és Az eltévedt golyó világszerte több millió példányban kelt el, és több könyveladási rekordot is megdöntött. Az utolsó ördög a negyedik könyve, mely folytatja kedvenc nyugdíjas nyomozóink történetét. Osman jelenleg Londonban él a barátnőjével és Liesllel, a macskával.

Mások a kötetről

“Rafinált, emberséges, szívet melengető, megható és NAGYON vicces.” - Marian Keyes

“Izgalmas, megható történet, amin hangosan nevettem.” - Mark Billingham

“Egyszerre humoros és megható.” - Harlan Coben

“Igazán szórakoztató.” - Kate Atkinson

“Szívet melengető, bölcs és rafinált.” - Val McDermid

“A szerzőre jellemző megnyerő stílus az utolsó oldalig.” - Lee Child

“Zseniálisan csavaros.” - Jeffery Deaver

“Letehetetlenül jó.” - Ian Rankin

Részlet a kötetből

„Az áldozat egy Kuldesh Sharma nevű férfi, akinek a holtteste egy ideje már itt volt. A pasas régiségkereskedő Brightonból. Reggel fél hét körül találta meg a kocsiját egy helybeli férfi kutyasétáltatás közben. A sötétben sétáltatta a kutyáját újév napján? Aha, na persze, ha te mondod, haver. De ez nem Chris problémája. Neki most a hullával kell foglalkoznia.

Ezért vannak most itt. Szinte már szép a kilátás, gondolja Chris, akinek látni a leheletét a csípős hajnali levegőben.

Mély göröngyökkel teli, keskeny út hatol keresztül a ködbe burkolózó kenti erdőn, és egy fakerítésnél ér véget, amely a birkák téli lakhelyét fogja körbe. Generációk óta sértetlen, évszázados életkép. Ezüstfehér ágak nyújtóznak felfelé, berácsozva az égszínkék eget.

Karácsonyi képeslapra illő látvány, ha nem rondítana bele a brutális kegyetlenség.

Chris pár napig szabadságon volt karácsonykor. Patrice lejött Londonból, Chris pulykát készített neki, ami túl nagy volt, és túl sokáig tartott megsütni, mégis nagyon jó fogadtatásban részesült. Ha jól emlékszik, A muzsika hangja alatt, amikor Patrice-nek potyogtak a könnyei, Christ kis időre elfogta a kísértés, hogy megkéri a kezét, de az utolsó pillanatban visszakozott. Mi van, ha Patrice nevetségesnek találja? Ha túl korai? A gyűrű ezért továbbra is a kabátzsebében lapul, otthon. Kéznél lesz majd, ha Chris összeszedte a bátorságát.

Donna viszont dolgozott karácsonykor. Igaz, a karácsony elég szórakoztató szokott lenni az őrsön. Süti, néha egy-két letartóztatás, dupla fizetés. Este mentek át Chrishez és Patrice-hez Bogdannal. Chris hirtelen bepánikolt, hátha Bogdan megkérte Donna kezét. És ha még a gyűrű is szebb? Nem, ez tényleg túl korai lenne.

Chris lába alatt ropog a dér.

Ha a madarakat megzavarta is az eldördülő pisztoly, riadalmuk réges-rég elfelejtődött, és most vidám csivitelésük visszhangzik odafentről. Még a birkák is tették tovább a dolgukat. Minden nyugodt és békés, a helyszínelők hófehér overallja ragyog a derengő téli napfényben. Chris és Donna átbújnak a rendőrségi szalag alatt, és a duci kis autóhoz sétálnak, ami szedervörösen virított ebben az idilli zugban.

A földút egy olyan sövénnyel szegélyezett útról nyílik, amely lustán és békésen kanyarog egy kenti faluban. Annyira gyönyörű volt ez a falu, hogy Chris egész végig a Rightmove-ot böngészte, amíg oda nem értek a bűntett helyszínéhez. 1,8 millió font egy parasztházért. A falut úgy jellemezték, hogy „nyugodt”.

Még a legkiválóbb kenti ingatlanügynök se merte volna ezt állítani ma.”

A könyvet itt tudjátok előjegyezni:

Agave Könyvek