A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gondoltad volna? sorozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gondoltad volna? sorozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. január 5., hétfő

BL könyvek? Magyar? Naná?! - Ilonka Anna

Ilonka Anna magyar BL szerző három regényét szeretném nektek bemutatni. A regény Gondoltad volna? sorozata jelent meg, és januárban, a harmadig kötet is megjelenik Ezt akartad címmel. Eddig két rész jelent meg, de hamarosan idén 2026.január 12-én fog megjelenni. A könyvet ezen a webshop oldalán tudod beszerezni, ha az első két rész nincs meg, szintén a webhsopba szerezheted meg.


llonka Anna
Gondoltad volna?
(Gondoltad volna? 1.)

Tartalom

Friss, szellemes és lebilincselő könyv, amely eleinte lassan, már-már tapintatosan kelti fel az olvasó figyelmét, majd ahogyan finoman kibontakozik ez a váratlan történet, az ember azon kapja magát, hogy egy letehetetlen kötetet tart a kezében! Ajánlom mindazoknak, akik át akarnak szökni a mindennapi valóságból egy olyan világba, amely úgy szórakoztat, hogy közben fogva tart.

G. Németh János

Nem irányíthatjuk mások viselkedését, de hogy hogyan reagálunk rá, az csak rajtunk múlik.
Nouelnek feladata van, méghozzá behálózni egy idegent. Legyűri lelkiismeretét, elveit. Az ár nagy, de hajlandó megfizetni, hogy megfeleljen a családi nyomásnak.
Boon egyetemre jár, dolgozik, és nem hiányzik neki egy kapcsolat. Ennek ellenére megismerkedik Nouellel, és képtelen ellenállni. Kezdetét veszi egy hazugságon alapuló kapcsolat, ami gyorsan megváltoztatja mindkettejük életét.
Mikor az igazság a felszínre tör, szembe kell nézniük a következményekkel. Útjaik különválnak, de Nouel olyan, mint a bumeráng. Mindig visszatalál.
Boon a bosszú és a szerelem között őrlődik.
Egy veszélyes játék veszi kezdetét, eldönthetetlen, hogy ki a vad, és ki a vadász. Vajon képesek lesznek megmenteni a kapcsolatukat, vagy mindketten elvesznek a hazugságok labirintusában?

Ezt akartad?
(Gondoltad volna? 2.)

Tartalom

A Gondoltad volna? – című könyv folytatásából megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik össze Aran és Dante sorsa. Történetük sodró lendülettel elevenednek meg a könyv lapjain. Friss, néhol szellemes, ugyanakkor fájdalmas is. Mindenesetre magába szippant, és a történet utolsó mondatáig el nem ereszt. Talán, még azután sem.

A félreértések felforduláshoz vezethetnek, majd káoszba taszíthatnak. A kérdés az, hogy mit hozunk ki belőle.

A bűntudat rossz tanácsadó. Aran tisztában van ezzel, mégis meghozza döntését. Bosszút esküszik, cselekszik, de a következményekkel nem számol.
Dante csak haza akart látogatni.
Hiányzott az otthona, a szülei és a mennyasszonya. Egy rövid látogatás, pár szenvedélyes éjszaka és vissza is térhet az Államokba.
Dante tervez, Aran végez.
A mit sem sejtő fiú egy szörnyeteg csapdájába esik. Próbál szabadulni, de a másik nem ereszti. Különböző mélységekbe taszítja, hogy aztán, mint egy hős, kiemelje onnan.
Felforgatják egymás világát, és a sok fájdalom, gyötrelem és szenvedés olyan irányba tereli őket, amire nincsenek felkészülve. Egyikük sem.
Közelebb kerülnek egymáshoz, de mindennek ára van, ahogyan a szabadságnak is.
A felröppenő madarak szárnyát nem szabad lenyesni ugye? Ha szeretsz valakit, elengeded, hogy szárnyalhasson. Az már más kérdés, hogy az útját kereső személy hazatalál-e?

Itt a vége?

 

Tartalom

Erről szólnak a hírek: – A kutatóközpont kigyulladt! A tűz megállíthatatlanul tombol! – pánikol a bemondó. – Mindenki meneküljön! Bangkok elesett! A halottak életre kelnek! – Teljes kétségbeesés uralkodik az arcán.
A nő hirtelen a földre zuhan, egy test magasodik fölé. Vége. A kameraállvány eldől, a film forog tovább.

Dome és Noah.
Kénytelenek együtt menekülni. Dome akár hátra is hagyhatná Noah-t, de nem tudja megtenni. Ott tombol benne a vágy, hogy megmentse őt mindentől és mindenkitől.
Noah sokat köszönhet Dome-nak, de ezzel nem elégszik meg. Az elvesztés, a kiszolgáltatottság, a fájdalom és a titkok olyan oldalát hozzák elő, amiről nem is tudott.
Az ember azt hinné, hogy idővel minden fejlődik vagy javul. Az ő esetükben csak bonyolódik. Amikor Noah ráébred az érzéseire, már késő.
A sors van olyan lágyszívű, hogy adjon nekik egy új esélyt? Egymásra találhatnak a káoszban? Ez egy olyan kérdés, amire az utolsó fejezetekig nem kaphatunk választ.

2025. augusztus 5., kedd

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Ilonka Anna ("Édesanyám volt a felbujtó. Ő mondta azt: „Fiam, ha nem mersz, akkor nem is nyersz”. Miatta vágtam bele, és nem lehetek eléggé hálás érte. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Ilonka Anna írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek nemrég jelent meg a két kötete, mely Magánkiadásban jelent meg Gondoltad volna? (Gondoltad volna? 1.) és Ezt akartad? (Gondoltad volna? 2.) című meleg regények.

A képen mindenkori borítótervezőmmel, illusztrátorommal
Tarjányiné Tóth Barbarával láthattok.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Mit szeretnétek tudni?

Közel a negyvenhez egyedül élő és álló vagyok, kilenc macskával.

Ha megkérdeznéd, hogy nem rossz-e egyedül, akkor a válaszom az, hogy nem.

Úgy alakítottam az életemet, hogy az kielégítsen. Van házam (nem a legtökéletesebb, de az enyém), van autóm (ami elvisz bárhová). Ha már így alakult az életem, szeretném kihozni belőle a számomra legmegfelelőbbet.

Mindig is úgy gondoltam, hogy az életünk olyan, amilyenné tesszük.

Éppen ezért, csak a magam dolgával foglalkozom. Ha akarok valamit, teszek érte, hogy megszerezzem. Munkával, spórolással. Számomra nincs olyan, hogy lehetetlen, csak ki kell találnom, hogy hogyan oldjam meg.

Az életcélom az, hogy boldog legyek. És az is vagyok.

A Gondoltad volna?  1-2  része, sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Igen is, meg nem is.

Ez egy kicsit összetett. Ha egy téma felkelti az érdeklődésemet, akkor rá tudok cuppanni.

Ehhez tudni kell, hogy krónikus filmfüggőségben szenvedek. Ráakadtam a boys love sorozatokra, és magával ragadt. Onnantól nem volt megállás, szinte csak az ilyen filmeket, sorozatokat néztem. Ha valamit nem értettem, vagy nem tudtam, egyből utána néztem. Így az évek alatt rengeteget tanultam a kultúráról, szokásokról és minden másról.

De nem tartom magam szakértőnek. A mai napig folyamatosan tanulok és kutatok, hogy olyan történeteket tárjak az olvasók elé, amik hitelesek is.

Egy regényt megírása – az én esetemben – olyan három-négy hónap. Viszonylag gyorsan írok, és előre tervezek. Sajnos a szokások és berögződések rabja vagyok.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A valóság addig van jelen, amíg szokásokról, kultúráról, élővilágról, ételekről van szó. Nem csak leírom, hanem meg is mutatom a környezetet. Legalábbis amennyire tőlem lehetséges.

A szereplőim és a cselekményeim viszont teljes mértékig a fantáziám szüleményei.

A könyvednek alcíme is van a Gondoltad volna?, hány részt tervezel?

Érdekes, mert az alcímet nem én adtam a duológiának. A molyon így került rögzítésre, én pedig ráhagytam. Egyáltalán nem zavar, inkább csak megmosolyogtat. Ennek így kellett lennie.

Két részes marad, nem terveztem tovább folytatni, számomra így kerek mindkét történet. Persze kaptam javaslatokat, hogy mivel lehetne folytatni a sorozatot, de ezt a két könyvet így és ennyinek álmodtam meg.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Még nincs három éve, hogy elkezdtem írni. Megmondom őszintén, sose gondoltam volna, hogy valaha írásra adom a fejem. Mindig is szerettem olvasni, alváshoz történeteket kitalálni, de ebben ki is merült a tudományom.

Még a Covid elején elkezdtem koreai sorozatokat, filmeket nézni, és teljesen magával ragadott ez a világ. Később ráakadtam a boys love sorozatokra, és onnantól nem volt megállás. Magába szippantott és nem eresztett.

Elkezdtem a témában íródott könyvek után kutatni, de valahogy egyik sem felelt meg az én ízlésemnek. Tudtam, mit akarok olvasni. Ezért úgy voltam vele, hogy megírom magamnak a történetemet. Egyből lett kettő, kettőből három és így tovább.

Miért pont meleg regény és azon belül Thaiföld?

Ez egyszerű.

Ezek a filmek és sorozatok képesek voltak rávenni, hogy írjak. Történeteket találjak ki, amiket „papírra” akarjak vetni.

Thaiföld…

Az írást sorozatok szereplőivel kezdtem. Azokkal a színész párokkal, akik megfogtak. Tetszett a színészi játékuk, kémiájuk. Akikkel szívesen néztem volna még sorozatokat, vagy olvastam volna regényeket. Megvannak a befutóim, és velük szeretek történeteket kitalálni. A véletlen műve, hogy ezek a színészek egytől egyig thaiföldi származásúak vagy kötődésűek.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Végtelen ürességet érzek.

Befejeztem egy történetet, lezártam. Hetekig, hónapokig velük keltem és feküdtem. Minden szabad percemben az aktuális regényem eseményein gondolkoztam. Aztán eljön a pillanat, mikor el kell engednem őket, és ez rossz érzéssel tölt el. Viszont ez azt is jelenti, hogy belekezdhetek egy új mű írásába.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen.

Persze, vannak kikacsintgatásaim, de azok rövid kis novellák. Azokban kiélhetem a határtalan fantáziámat. Abszurdak, olykor brutálisak, fájdalmasak vagy éppen megnevettetnek.

Írhatnék hetero szerelmes történeteket, tudnék is, de nem érzek rá késztetést. Nem azt mondom, hogy nem jön el az a pillanat, amikor olyanokat is szeretnék majd írni. De az nem most van, és valószínűleg nem is a közeljövőben.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Sírtam.

Egészen addig a pillanatig nem hittem el, amíg a kezemben nem tarthattam egy példányt. Akkor tudatosult, hogy igen, megcsináltam, sikerült. Alkottam valamit, amit majd valakik olvasni fognak. Csodálatos és egyben rémísztő érzés.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Egyszerre mindkettő.

Mikor kitalálok egy történetet, adok neki egy gerincet. Már a legelején tudom, hogy hány fejezetből fog állni, melyikben mi történik. Pár mondatos vázlatot készítek és nekiállok írni. Az már megszokott dolog, hogy a szereplőim életre kelnek, és mennek a saját fejük után. Bizonyos határig engedem nekik, de ha szükséges, visszaterelem őket. Tudom, hogy a szereplőim honnan indulnak, milyen nehézségekkel küzdenek meg, és azt is, hogy hová kell eljutniuk.

A kötetben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Kinek nincs?

Nem tagadom, szeretem az erotikus és a zavarba ejtő jeleneteket. Ezek mellett azokat is, amik felháborodást és mély együttérzést váltanak ki belőlem és az olvasóimból.

Addig, amíg a megszokott környezetemben és lelkiállapotomban írok, nincs baj. Viszont, ha jön valami, ami kizökkent a megszokott hétköznapokból, akkor nehezebben megy az írás. Akkor jobb, ha félrerakom a történetet, és majd akkor folytatom, ha helyrebillen minden. Valamikor ez gyorsan megtörténik, van, amikor tovább tart.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Elég, ha meghallok egy dalrészletet, egy hangfoszlányt, egy mondatot. Vagy meglátok egy képet, egy videót és beindul a gépezet. Általában beugrik egy jelenet – lehet a történet elején, közepén, végén – és az köré építek egy történetet.

Addig, amíg nem írom le az adott ötlet vázlatát, képtelen vagyok másra gondolni. Muszáj leírnom, mert nem is alszom miatta. Ennek köszönhetően rengeteg ötletem vár megírásra.

Inspirációként ott vannak a kedvenc színészeim. Soha nem hagynak cserben.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A szerkesztőm.

Nem dolgozom előolvasókkal. Nem szeretném, hogy befolyásoljanak vagy beleszóljanak. Kicsit szkeptikus vagyok velük szemben. Tudom, hogy tudnak jó tanácsot adni, remek meglátásaik vannak, de amennyire hasznos tud lenni egy ilyen tanács, annyira sülhet el rosszul is.

Arról nem beszélve, hogy lerágnám a körmömet a visszajelzésig. Amikor a szerkesztőnek küldöm, akkor is ez van. Gyomorideg, feszültséggel teli napok. Mindig az motoszkál a fejemben, hogy mennyire lett jó a történetem.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, ráadásul meleg regényt?

Ez nagyon érdekes dolog.

Voltak rácsodálkozások, meglepődések, de van, aki természetesen fogadta. Édesanyám volt a felbujtó. Ő mondta azt: „Fiam, ha nem mersz, akkor nem is nyersz”. Miatta vágtam bele, és nem lehetek eléggé hálás érte. Édesapám nagyon büszke volt rám, és csak annyit kérdezett, hogy: „Miért pont melegekről?”. Elfogadta, de mindig azt kérdezte, hogy mikor írok olyan történetet, amit ő is szívesen elolvasna. Ennek ellenére mellettem állt, és végtelenül büszke volt rám.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható tőled az idén?

Először is, szeretném megköszönni az olvasóimnak, hogy bizalmat szavaztak nekem és a könyveimnek. Remélem, a továbbiakban is velem tartanak. Igyekszem számukra jó, változatos és eseménydús regényeket írni. Csak annyit szeretnék, hogy tényleg élvezzék a történeteimet.

Idénre várható még egy regényem.

A címét még nem tudom, félkész állapotban van. Nagyon más lesz, mint az előző kettő, de remélhetőleg nem rosszabb. Közel áll hozzám ez a történet, ezért meglepetéssel készülök a megjelenésekor. Már alig várom! Remélem, az olvasóim is!

 Kedves Ági!

Köszönöm a lehetőséget!

Remélem, lesz még lehetőségünk találkozni.

Hatalmas ölelés, üdv Anna.

Én köszönöm a lehetőséget, és bízom, hogy fogunk még találkozni,

Ilonka Anna weshop

Ilonka Anna írói oldal