A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illegális letöltés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illegális letöltés. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. április 13., csütörtök

Kérdések az illegális könyvletöltés jelenségről beszélgettünk FairBooks Kiadóval és szerzőivel - ("Esetleg kötelezővé lehetne tenni azt, hogy minden eladott e-könyv névre szólóan kerül a vásárlóhoz. Így lehetne követni, hogy ki tette ki az illegális oldalakra.")

Az elmúlt napok eseményei arra késztettek, hogy újra indítsam ezt az interjúsorozatot Kérdések az illegális könyvletöltés jelenségről címmel. Korábban is készültek ilyen cikkek a Magyar Szerzők Könyvei Magazin oldalán, így arra gondoltam, hogy a saját blogomon indítom újra ezt, és megkérek néhány kiadót, szerzőt, hogy mondják el mit gondolnak erről a jelenségről, mit lehet/lehetne tenni illetve mennyire káros ez. Vajon milyen feladatai/kötelességei vannak ezzel kapcsolatban a kiadóknak? Van egyáltalán bármi, amit megtehetnek? Elsőként FairBooks Kiadót és szerzőit fogom megkérdezni, hogy mit gondolnak erről. Ahogy mindenkit, őket is érinti az illegális letöltés. Nemrég értesültem arról, hogy tíz nappal a megjelenés után már felkerült egy e-könyvük. Teljes mértékben megértem az érzéseiket. Szavak nincsenek arra, hogy a letöltők ilyenkor mennyire semmibe veszik az írói munkát.

Ezzel a cikksorozattal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy semmi sincs ingyen. Az e-könyv is ugyanolyan, mint a papír könyv, ennek is van költsége. Köszönöm FairBooks Kiadónak, hogy elfogadta felkérésemet.



Mit gondoltok az illegális e-könyv terjesztéséről?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Szerintem nagyon káros mind a kiadókra, mind az írókra nézve, és igazából hosszú távon az olvasóknak is. Azért nem jelenik meg még mindig nagyon sok könyv elektronikusan idehaza, mert a legális vásárlások száma alacsony. Sokan illegálisan terjesztik és töltik le az e-könyveket, ami nem csak hasznot nem hoz a kiadóknak, de nincsenek is tudatában ezeknek az olvasásoknak. Vagyis azt látják, hogy nincs elég kereslet e-könyvekre. Akkor meg minek adják ki őket? Szóval ez egy ördögi kör, ami igazából senkinek sem jó.

Alba Ferro: Ez a kérdés sokkal összetettebb dolog, mint hogy ki és mit terjeszt, mert igen, lopásnak minősül. A kérdés másik fele azonban az, hogy miért ilyen drágák sok esetben az e-könyvek, és miért nem népszerűsítik a kiadók. Részben kényelmes a régi jóban maradni (kiadókra és olvasókra is értem), másrészt a digitális könyv vásárlásánál mindenki valahogy úgy érzi, hogy nem kapott semmit, pedig máshol is fizetünk élményért, pl. ha beülünk a moziba, nem kapunk mást, mint élményt, egy tanfolyamon gyakran nem kapunk mást, mint tudást, tehát nem megfogható dolgokat.

 Sue Dylen: Azt gondolom, az ingyennél nincs olcsóbb, ezzel nem lehet versenyezni. Ha egyetlen megállót megyek a villamoson, akkor is lyukasztok jegyet, nem várom el, hogy ingyen utazzak. Aki hasonlóan gondolkodik, megveszi, kiveszi könyvtárból vagy kölcsönkéri valakitől a könyvet.

Eddig hány könyvetek jelent meg, és megtalálható-e már ezek közül valamelyik illegális oldalon?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Tíz könyvem jelent meg, ebből kilenc elektronikusan is. Általában amint megjelenik egy e-könyvem, azonnal ki is kerül az illegális oldalakra, ezért azt a taktikát követem, hogy néhány hónapos csúszással jelentetem meg csak az e-könyveket a nyomtatottakhoz képest. Van olyan sorozatom is, ami csak elektronikusan jelenik meg. Azoknál annyit tudok tenni, hogy akkor jön a következő rész, amint volt belőle elegendő – legális – fogyás. Ez talán kicsit elveszi a kedvet attól, hogy illegális oldalakról töltsék őket le, de persze nincsenek illúzióim, sokakat ez sem tart vissza.

Alba Ferro: Egy e-könyvem van forgalomban, A Gyémánt szívhúr, és a megjelenés után két héttel már fenn volt egy ilyen oldalon. 

Sue Dylen: A római szerető, Enzo és Tilda, Khalo és Törékeny lelkek címmel jelentek meg.


Mit gondoltok, minek kellene változnia ahhoz, hogy ne kerüljenek fel az illegálisan a könyvek?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Egyrészt idehaza az e-könyvek áfáját kellene lejjebb vinni, hogy olcsóbban lehessen tartani az árakat. Másrészt törvényi változtatás is kellene, hogy jobban fel lehessen lépni az olyan oldalak (pl. nCore) ellen, akik teret engednek a szerzői jogok megsértésének. Külföldön ez egyébként jobban működik. Néhány hónappal ezelőtt például az FBI lefoglalta az egyik legnagyobb amerikai illegális letöltő oldal szervereit. Ezenkívül az olvasókat is jobban kellene edukálni a szerzői jogokról, és arról, hogy ezzel kárt okoznak. Sajnos sokakban még mindig van egyfajta hamis elvárás azzal kapcsolatban, hogy joguk van ingyenesen olvasni. És nyilván mindenkinek joga van hozzá, csak ezt úgy hívják, könyvtár.

Alba Ferro: Az emberi értékrendszernek. De úgy érzem, kifogások mindig lesznek, amivel bármit ki lehet magyarázni.

Sue Dylen: A fejekben kell megérkeznie a változásnak, addig nem történik semmi. A világon minden változás bennünk kezdődik, hiába várjuk a környezetünktől, a pénztárcánktól vagy bármi mástól. Én sok jómódú embert ismerek, aki letölti a könyveket, szóval ez nem feltétlenül pénz kérdése.

Az írótársaitok mit szóltak az ingyen beszerezhető könyvekhez? Mennyire foglalkoznak a problémával?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nem nagyon hallottam még olyan íróról, akinek ne okozna problémát az illegális letöltés kisebb-nagyobb mértékben. Sokan próbálják leszedetni a kalózoldalakról a könyveiket, ha kikerülnek, de ez leginkább szélmalomharc. Egy helyről leszedetjük, máris másik háromra kikerül.

Alba Ferro: Úgy érzem, a vélemény elég egyöntetű. Erről a problémáról beszélhetünk, megkérhetjük az adott oldalt, hogy vegye le a könyvünket, ennyi.

Sue Dylen: Ha épp rátalálok valahol az egyik könyvemre, levetetem, ha tudom. De képtelenség ezt egyfolytában monitorozni.  

Mit gondoltok, esetleg összefogással lehetne valahogyan enyhíteni a problémát?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Összefogással azt biztosan jobban el lehetne érni, hogy a kormány csökkentse az e-könyvek áfáját.

Alba Ferro: A probléma megoldása az lehet, hogy a e-könyvet olyan szinten le kell védeni, hogy másolhatatlan legyen, vagy olyan rejtett kódot beletenni, ami visszavezet ahhoz, aki feltöltötte.

Sue Dylen: Erre nem tudom a választ, csak azt látom, hogy látszólag mindenki egyetért azzal, ez mennyire helytelen és illegális dolog, mégis virágzik az illegális letöltés.

Törvényileg hogyan lehet fellépni az online terjesztéssel kapcsolatban? Van esetleg bármi ötletetek, vagy tippetek?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Esetleg kötelezővé lehetne tenni azt, hogy minden eladott e-könyv névre szólóan kerül a vásárlóhoz. Így lehetne követni, hogy ki tette ki az illegális oldalakra. Most az a legnagyobb baj, hogy IP címeket kellene lenyomozgatni, és amennyi könyv kikerül naponta, azoknak a lenyomozására nyilván nincsen elég forrása a hatóságoknak. Ha pedig meg is lenne az, aki kitette, hosszadalmas jogi procedúra következne. Erre nincsen a kiadóknak kerete. Ezért lenne egyszerűbb, ha azok ellen a szolgáltatók ellen lehetne hatásosan fellépni, akik az illegális tartalomhoz biztosítják a szervereket és a háttért. Sok azonban ezek közül nem magyarországi, tovább nehezítve a jogi fellépést. 

Alba Ferro: A törvényhozók gyakran csak kullognak a technológiai fejlődés után, nem tart lépést a törvényhozás a fejlődéssel. Mondanám azt, hogy járjon pénzbüntetés a feltöltésért, letöltésért, de úgy érzem, hogy ezzel is gond van, mert annyi minden nagyobb vétek van a társadalomban, olyan sok minden van, ami komolyabb gond, hogy kellemetlenül érzem magam még a javaslattól is.

Sue Dylen: Nekem az a tapasztalatom, hogy Magyarországon sehogy.

Meséljetek el, kérlek, mennyibe kerül átlagos egy könyvkiadás? Vagy, hogy az írónak mennyi munkája van még azon kívül, hogy befejezte az írást? Mit gondoltok a kifogásokról, hogy manapság drága a könyv? Mihez képest drága?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nálam általában négy hónap - fél év az, amíg megtervezem, majd megírom a regényt. Ha nehezebb a téma, és több utánajárást igényel, lehet ennél több is. Ezután jön még néhány hónapnyi javítás, szerkesztés. Szóval fél-háromnegyed évnyi munka legalább van egy regényben. Egy regény 1000 példányban, normális szerkesztéssel és szöveggondozással, profi borítótervezővel, igényes nyomdai munkával minimum egy, de inkább másfél millió forintba kerül. Szerintem ez rengeteg pénz, és ezért nem csoda, hogy kiakadunk azon, amikor szinte azonnal kikerül illegális oldalakra.

Azt gondolom egyébként, hogy nem a könyv drága. Még mindig ez a legolcsóbb kikapcsolódási lehetőség, ha a kulturális szférát nézzük (mozi, színház, koncert stb.). Minden drágult az elmúlt egy évben, ahhoz képest a könyvek ára nem ment annyira fel. Az én e-könyveim például 1000-2000 Ft között mozognak. Ez manapság két kávé vagy egy doboz cigi ára. És még így is rengetegen töltik le illegálisan őket.

Ahhoz, hogy ez a jelenség megszűnjön, szerintem az emberek mentalításának is drasztikusan változnia kéne. Jobban meg kellene becsülniük azt a munkát és pénzt, amit egy író, egy kiadó és annak dolgozói beletesznek egy könyvbe.

Alba Ferro: Úgy gondolom, a költségeket majd elmondja a kiadó, nem szeretném ismételni. Úgy érzem, hogy íróként az írás a munkám legkisebb része, rengeteg az utómunka és a marketing.

Nem tartom jogtalan kifogásnak a könyvek árát. Ezzel magam is küzdök.

A könyvek mondjuk ahhoz képest drágák, hogy egy hagyományos kiadás esetén egy átlag író kb 100-200 forintot kap egy kötet eladása után.

Sue Dylen: Egy könyv lektori véleményezése, szerkesztése, korrektúrája többszázezer forintra rúg. A nyomtatás szintén hasonló összeg, míg a borító 25-200.000 forint között mozog átlagosan. Szóval, minden költséget egybevetve nagyjából egymillió forintba kerül egy regény megjelenése. Ez persze függ a darabszámtól és az író véges költségvetésétől. De én itt még beszúrnék a költségeken kívül egy nagyon fontos dolgot. A könyv ára, amiért az olvasó fizet, messze nem az író bevétele. A legnagyobb terjesztőknél az árrés 65%-ra rúg. Tehát egy háromezer forintos könyv esetében az író nagyjából ezer forintot kap meg. Ebből kell adózni és állni a következő regény megjelenését.

 A könyveket itt tudjátok megvásárolni, kérlek támogasd a kiadót, legális vásárlásoddal.

FairBooks Kiadó

2020. május 18., hétfő

Folytatás az illegális könyvletöltésről interjú 2.része - "újabb írókat megszólaltatva, hogy mondják el ők is a véleményüket"

Az előző interjúmat folytatom tovább, újabb írókat megszólaltatva, hogy mondják el ők is a véleményüket. Igyekszem néhány írót megkérdezni az illegálisan letölthető könyvekkel kapcsolatban, illetve arról is beszélgetek velük, hogy miként élik meg. Mit tehetnének, mi lenne a megoldás. Az előző interjúmban Mike Menderst, Mira Sabot és L. J. Wesleyt kérdezgettem. Most pedig M. G. Brown, Robin O’Wrightly és Ella Steel írókat kerestem fel és megkértem, hogy válaszoljanak kérdéseimre.



 1.
Mit gondoltok a PDF terjesztéssel kapcsolatban?

Robin O’Wrightly:
Nekem vannak ilyen formátumban elektronikus könyveim, még ha ez nem is kimondottan ebookolvasó-kompatibilis. Korábban könnyebben tudtam így illusztrációkat elhelyezni a könyvekben, de ma már nem jelentenek gondot. Az egyik, nem illusztrált könyvem például már csak ePub és mobi formátumban, van meg. Van a PDF-ben kockázat az illegális terjeszthetőség miatt, de meglátásom szerint, aki lopni akar, az sajnos megoldja. Ingyenes könyvekkel, novellákkal valamiképp enyhíteni lehet ezt a vágyat, persze ez sem tuti recept a kalózok ellen, ahogy látom.

Ella:
Azt hiszem jobb, ha erre nem válaszolok. Illetve, de. A PDF terjesztőket két csoportra osztanám. Vannak, akik nem tudják, hogy mit tesznek… És vannak, akik annak ellenére, hogy pontosan tudják milyen károkat, okoznak ezzel egy szerzőnek, mégis teszik, amit tesznek. Az utóbbi, ami engem nagyon elkeserít.

M.G.Brown

Én személy szerint úgy gondolom, hogy aki olvasó embernek hívja magát, annak nyilvánvalóan van egy olyan szintű általános műveltsége, hogy felfogja, mekkora károkat okoz azzal, ha PDF-ben terjeszt könyveket. Legalábbis én ezt elvárnám egy magát műveltnek hívó embertől. Természetesen elítélem az illegális terjesztést, és csúnyán fogalmazva úgy is mondhatnám, hogy épeszű ember nem csinál oda, ahonnan eszik. Ez ugyanúgy lopás, mintha valaki elcsenne a butikból egy blúzt, vagy elemelne az élelmiszerüzletből pár kiló kenyeret. Szerintem ez végtelenül ciki, és sokat elmond az adott személyről.


2.
Jelenleg eddig hány könyvetek jelent meg és fent volt-e már valamelyik illegális helyen?

Robin O’Wrightly:
Összesen 11 könyvem van, ebből 9 aktív, azaz elérhető elektronikus formában, 6 pedig papírkötésben is. Eddig még csak kéréssel találkoztam, annyira nem vagyok ismert író, hogy feltegyék a műveimet kalózoldalakra. Még, gondolom.

Ella:
Eddig jelenleg 5 megjelent könyvem van, de hamarosan megjelenik a 6. is. Azt hiszem az ősszel megjelent könyvemet, még nem láttam egyik illegális oldalon, se és ez remélem így is marad. Azon kívül sajnos mindegyik megtalálható több helyen is. Ez egy szélmalomharc.

M.G.Brown:
Jelenleg hat, most fog megjelenni a hetedik. Mindegyik fent volt már különböző illegális könyvletöltő oldalakon, csoportokban, és minden olyan helyen, ahonnan meg lehet szerezni ingyen. Volt olyan könyvem, ami pár nappal a megjelenés után már fent mosolygott több ilyen oldalon is.


3.
Mit gondoltok, minek kellene változnia ahhoz, hogy ne kerüljenek fel illegálisan a könyvek?

Robin O’Wrightly:
Hát ehhez paradigmaváltás kéne, azaz a teljes gondolkozási alap átformálása. Sokan azt hiszik, az ekönyvek nem kerülnek semmibe az írónak, a kiadónak, így nem kell értük fizetni sem. Szerintem ez a régi magyar szocialista gondolkodás eredménye – azaz minden közös, ingyenes, pláne, ami a neten van -, ezt nem sikerült teljesen megváltoztatni az elmúlt harminc évben sem. Ezen sajnos nem segít az sem, ha az író ingyen adja a könyveit, mert attól még a fizetős tartalmat ugyanígy lopni fogják. Mi, magyarok spórolunk mindenen, mindhalálig.

Ella:
Véleményem szerint lehetetlen, teljesen megszüntetni. Visszaszorítani is csak vért izzadva. Talán ez és az ehhez hasonló interjúk felnyitják egy-két ember szemét, de sajnos nem mindenkit hatnak meg az írókat érő károk. 


M.G.Brown
Én a gondolkodásmódot változtatnám meg. Sajnos, talán a múlt rendszer hagyatékaként él az emberekben ez a különös felfogás, hogy minden közös és mindent be kell lökni a közösbe, ahonnan aztán mind megtömhetjük a zsebünket. Épp ezért a „nekem ez jár” mentalitást kellene kigyomlálni az emberekből, de ehhez le kell futnia még egy-két generációnak.  


(Kovács Ági)

4.
 Többi író társatok mit szól az illegális terjesztéssel kapcsolatban? Mennyire foglalkoztatják a PDF problémával kapcsolatban?

Robin O’Wrightly:
Jogosan felháborítja őket, hiszen minden kósza letöltés egy példány utáni anyagi bukás. De itt nem a PDF a probléma, tele vannak a többi formátummal is a megfelelő csatornák.

Ella:
Sajnos legtöbben már belefáradtunk. De nem adjuk fel. Egymásnak segítve igyekszünk visszaszorítani a könyveink ingyen osztogatását.

M.G.Brown:
Nagyon sokan már elengedték ezt a dolgot. Köztük én is. Ha meglátom valahol a könyveimet, leszedetem, de nem vergődök, és nem balhézok miatta. Mint ahogy korábban is mondtam, magát minősíti, aki más tollával ékeskedik, és ellopja más munkáját. A környezetemben lévő írók nagy része így gondolkodik, de persze vannak a vehemensebb, szókimondó típusok is. 


5.
Mit gondoltok arról, ha esetleg összefogással együttesen fellépnétek ez ellen, milyen szankciót vetnétek be?

Robin O’Wrightly:
Nekünk nem is kell bevetni, hiszen az önvédelemre felhatalmaznak a szerzői és kiadói jogok. Egy feljelentés elég, hogy peres eljárást lehessen kezdeményezni. Először szólni szoktunk az illegális tartalmat közlő oldal üzemeltetőjének, hogy törölje a tartalmat, és ha nem történik meg, akkor jöhetnek a hivatalos utak.

Ella:
Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy mivel tudnánk igazi eredményeket elérni.

M.G.Brown
Én ugyanúgy büntetném, mint bármilyen más lopást. A szellemi termékek eltulajdonítása ugyanúgy lopás, én még börtönt is lazán adnék érte. Szerintem példát kellene statuálni egy-két esetben, és az emberek visszább vennének egy kicsit. Most túlontúl szabadjára vannak engedve. Egyébként sokan azt hiszik, hogy ha neten, név és arc nélkül „kupeckednek” a könyvekkel, akkor védve maradnak a törvény elől, de valójában pár pillanat lenyomozni, hogy ki ül a gép mögött, és kinek a keze van a dologban. Majd, ha egyszer nagyon bepöccen egy író vagy kiadó, ez be is fog bizonyosodni. 


(Kovács Ági)

6.
Törvényileg, hogyan lehet fellépni az online terjesztéssel kapcsolatban? Van ötletek, tippetek esetleg?

Robin O’Wrightly:
Az internetes kalóztevékenység eleve büntetendő cselekedet, ez valamennyire visszatartó erő, de teljesen kiirtani nem lehet. Küzdeni ellene, ahol felüti a fejét, ennyit tehetünk.

Ella:
Ez egy rettenetesen szerteágazó probléma és nem tudom, mi lehetne erre a megoldás. Aki akar, az sajnos úgy is megtalálja a kiskaput.

M.G.Brown
Van rá törvény már most is. Név szerint az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. Ez a jogszabály jelenleg is hatályos, utána lehet olvasni. Valójában bármelyik író bármikor fordulhat bírósághoz, ha illegálisan terjesztik a könyvét, és meg is fogja nyerni a pert. Egyelőre nem tudok olyanról, aki jogi útra terelte volna az ügyet, de ami késik, az nem múlik. 

7.
Meséljétek el, mibe kerül egy könyvkiadás? Vagy, hogy az írónak mi munkája van még azon kívül, hogy befejezte az írást?

Robin O’Wrightly:
Ez elég komplex, szerintem, függ a kiadás körülményeitől, de az biztos, hogy az író szellemi tulajdon-értékén – saját önnönmaga terméke - és a belefektetett erején, idején túl – ami egy Rejtő Jenő-i éjszakától kezdve akár tarthat évekig, évtizedekig is! – ott van benne egy irodalmi szerkesztő, minimum egy szakmai lektor, egy korrektor, egy illusztrátor vagy fotós, egy borítótervező grafikus, egy tördelő-nyomdai előkészítő – ha ez egy személy, akkor is több munkafolyamatért kell fizetni neki -, a kiadó adminisztrációs díja, nyomdaköltség benne a nem magyar gyártású, euroárú papírral – 1 euró most már 356 Ft fölött jár! -, terjesztői jutalékok könyves nagykerekbe, és még sorolhatnám. Tuti, kihagytam valamit!

Ella:
A könyvkiadásnak az írás a legkönnyebb vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a legélvezetesebb része. Miután leütjük az utolsó pontot a történet végére, az még nem jelenti azt, hogy elkészültünk. Szerintem minden írónak más és más szokásai vannak, de egy biztos. Mindenki újra és újra átolvassa, javítgatja, elvesz és hozzátesz. Ez sokszor hosszabb idő, mint megírni magát a történetet. Én személy szerint legalább 6x olvasom el, mire kiengedem a kezem közül. Ez rengeteg időt vesz el tőlünk, hogy a ráfordított összegeket már ne is említsem.

M..G.Brown:
Ez sok mindentől függ. Anyagilag határ a csillagos ég, de minimum hat számjegyű, mire egy író mindent kifizet, amitől a könyv könyvvé válik, és akkor még nem beszéltünk az olyan járulékos költségekről, mint például a marketing. Az anyagiak mellett persze ott van a befektetett idő és energia is, nem utolsó sorban pedig az, hogy egy író beleteszi szívét, lelkét, mindenét egy adott könyvbe. Szerintem végtelenül elkeserítő, ha valaki egy olyan dologra sajnálja a pénzt, ami őt boldoggá tette, ami számára kikapcsolódást, örömteli perceket jelentett. Én személy szerint sosem tudnék ilyen aljas lenni. Ez igaz zenékre, filmekre, sorozatokra stb. egyaránt. Ha valamit élvezek, ha valami nekem örömet ad, azért nem sajnálok pénzt adni. 


(Kovács Ági)

8.
Mit gondoltok manapság a kifogásokról? Hogy drága a könyv? Mihez képest?

Robin O’Wrightly:
Tényleg drága. Igaz! Akárcsak a tej, a kenyér vagy színház-, mozijegy - bármi, amit vesz az ember. A könyv előállítása nekünk is pénzbe kerül, még egyáltalán, mielőtt valaki megvenne akárcsak egy példányt is, mi már többszázezer forint mínuszban vagyunk. Tény, többünk az írás szeretetéből él, de vannak költségeink. Mi azt adjuk, ami a lényegünk, cserébe ellenszolgáltatást várunk - szerintem jogosan. Higgyétek el, ha megoldhatjuk, úgyis elérhetővé teszünk ingyenes tartalmakat, úgyhogy nem lehet azt mondani, hogy nem az olvasóinkért élünk. Én, ha lehetne, ingyen adnám az összes könyvemet, de nem tehetem meg, hiszen a kiadómmal, a szerkesztőséggel, a kollégáimmal nem szúrhatok ki. Kérlek, ti se tegyétek!

+ A mostani vészhelyzetre való tekintettel sok író ingyenessé tette a könyvei egy részét. Érdemes ezekre rákeresni.

Ella:
A könyv talán tényleg drága. Legalábbis teljes áron. Igen. Főleg, ha azt nézem, hogy sokan 2-3 könyvet is elolvasnak egy héten. De erre vannak az akciók, amik szinte egymást érik. Érdemes őket kihasználni. Ha csak a papírt és a tintát nézem, akkor kijelenthetjük, hogy drága. De ha az ébren töltött órákat, a háttérben zajló kutatómunkát. Ha a megfizetett utómunkákat, a borítókészítést és minden más folyamatot összeszámolok, amin egy könyv végigmegy, mire elnyeri a végső formáját, akkor azt hiszem bátran, mondhatom, hogy a könyvek olcsóak. Arról már nem is beszélve, hogy minden könyvben ott van az író szíve és lelke. A gondolatai, egy-egy megélt pillanat, az érzései.

M.G.Brown:
Nekünk is drága. Ugyanúgy ki kell fizetnünk, mi sem ingyen kapjuk a mágikus könyvfáról leszakítva. Addig pedig senki ne sírjon, hogy drága a könyv, amíg az emberek nem sajnálnak több ezer forintot elkölteni a Mekiben, az új iPhone-ra, a napi cigiadagra, ami van vagy 1500-2000 forint/doboz stb. Annyi, de annyi (sokszor felesleges) dologra költünk el sok ezer forintot napi szinten. Akkor miért sajnáljuk egy olyan dologra, ami valódi értékkel bír? Megértem én azt is, hogy vannak olyan emberek, akiket nem vet fel a pénz. De azok az emberek nem járnak új iPhone-nal, nem járnak márkás ruhában, nem esznek étteremben. Miért hiszik azt egyesek, hogy az olvasás nem luxus? Igenis az. A könyv egy luxuscikk. (Mint ahogy az írás, írói lét is.) Aki nem engedheti meg magának, az menjen könyvtárba, kérje kölcsön, vegye meg akciósan, esetleg vásárolja meg ebookban. Párszáz forintért le lehet tölteni egy ebookot, ami szerintem már tényleg az a kategória, amit mindenki meg tud fizetni. Összességében tényleg a hozzáállással van itt a gond, és amíg a fejekben nem történik meg a felismerés és a váltás, addig nem fog javulni a helyzet. Pedig ezzel kitolnak a többi olvasóval és önmagukkal is, mert ha nem térül meg egy könyv ára, akkor várhatóan elkaszálják a folytatást, vagy az író újabb könyvei nem tudnak megjelenni. Például nekem a Megbűvölt Rózsaszirmok már rég megjelent, volna, ha a sorozat korábbi részeit nem pakolnák fel mindig az ilyen-olyan torrentoldalakra. Láttam a letöltéseket. Ha azoknak az embereknek csak a fele megvette volna ebookban, lett volna pénzem kiadni a befejező részt. Nem vették meg, inkább ingyen letöltötték, így meg kell várnom, hogy legyen annyi összegyűjtött pénzem, hogy önerőből ki tudjam adni a könyvet. Megteszem, mert megvan bennem a tisztelet azon olvasók felé, akik pénzt adtak az eddigi könyvekért, és szeretnék a polcukon látni/olvasni a sorozat befejező részét. De ez nem egy és nem is két havi fizetésem ára, így erre még várni kell.



Ha szeretnéd támogatni Robint, Ellát és Brownt itt találhatod az írói oldalaikat.


2020. május 16., szombat

Interjú az illegális könyvek letöltéséről: Mike Menders, Mira Sabo és L. J. Wesley írók mondják el a gondolataikat a témával kapcsolatban.

Köszönöm Mira Sabo, L. J.Wesley és Mike Menders íróknak, hogy elfogadták az interjú felkérésemet az illegális könyvterjesztéssel kapcsolatban. Megkértem néhány írót, mondják el a véleményüket, gondolataikat, aggályaikat ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Jelenleg is nagyon sok könyves csoport és torrent oldal van, ahol megszámlálhatatlan sok könyv kerül fel illegálisan. Sokan nem gondolnak bele, hogy egy író munkáját nehezítik azzal, hogy illegálisan töltenek le. Azt hiszik, hogy ami felkerül, netre az bizony ingyen van, és nem kell fizetni érte. Pedig, de! Kell fizetni! Hiszen az íróknak se ingyen jelenik meg a könyvük a kiadóknál. Többek között erről fogok beszélgetni az írókkal.





Mit gondoltok az illegális ekönyv terjesztésről?

Mike Menders:

Megértem, ha valaki úgy gondolja, hogy a tudás mindenkié. Viszont, akkor bármit ingyen szerezhetné, hiszen a szerzett tudást felhasználva dolgozunk. Az író munkájának gyümölcse könyvben jelenik meg, tehát ha valaki illegálisan feltölti PDF-ben (vagy más e-book formátumban), azzal a szerző befektetett energiáját, idejét veszi semmibe. Ráadásul egyes terjesztési helyek még pénzt is kérnek a tagságért, és/vagy a szerverek fenntartására, ami érdekes dolgokat hozhat: a felhasználók mégis csak fizetnek, de nem annak, akiktől származik az olvasnivaló, hanem azoknak, akik illegálisan megosztják. Fura, de érthető, hiszen a sokszor csekély árért cserében úgy válogathatnak a feltöltött tartalmakban, mint filmkedvelő a Netflixen. Sajnos az elektronikus könyvkölcsönzés itthon nem terjedt el, a hagyományos könyvtárakban nem minden könyv elérhető, és akkor a kényelemről még nem is esett szó. Viszont a digitális könyvek esetében még nincs széles körben elterjedt, mindenki számára elfogadható, modern megoldás a kölcsönzésre.

Mira Sabo:

Ez egy különleges helyzet, mert aki szeret olvasni, annak nem lehet alternatíva illegálisan letölteni az adott könyvet. Én épp ezért nem is teszem elérhetővé PDF formátumban helyette epub és mobi formátumok elérhetőek. Meg kell érteniük az illegális terjesztőknek és letöltőknek, hogy először is bűncselekményt követnek el, ugyanis ez lopásnak minősül, másodszor megfosztják attól a nagyon kevés bevételtől is az írót és kiadót, ami manapság a könyvbizniszben még van. Folyamatosan csökken a kézzel fogható könyv vásárlása és azon is nagyon kevés a haszon. Az emberekkel tudatni kell, hogy az író kb. 7-10 %-ot kap egy könyv árából. A többi a gyártás, a könyvesbolt haszna, és a kiadó bevétele. Egy 4000 Ft-os könyv esetében ez az összeg, mindössze kb. 300 Ft, amiből az írónak még adóznia kell. Ez nem lenne gond akkor, ha 100 ezer példányban tudnának eladni könyvet, de erre egyelőre Magyarországon kizárólag Frei Tamás képes. Jó esetben egy könyvből 1000-5000 db fogy el, az is évek alatt és csak két tucat olyan író van az országban, aki ennek a többszörösét is el tudja adni. Tehát, aki illegálisan tölt le, az nem csak meglopja az adott írót/kiadót, hanem az újabb könyvmegjelenéseket is szabotálja. Innen üzenem az olvasóknak, hogy a legtöbb író csak mellékállásban író. Van, akinek 2-3 másik állása is van. Épp ezért választja nagyon sok író azt a lehetőséget, köztük én is, hogy magánkiadásban finanszírozza meg a regényeket és így, valamivel, több haszonnal lehet számolni, de persze a kockázat is nagyobb.  

L.J.Wesley

Íróként nyilván nem szeretem, de tudom jól, hogy esélytelen teljesen felszámolni, mindig lesznek olyanok, akik inkább letöltenek könyveket. Nem akarok, álszenteskedi, nem állítok olyasmit, hogy még soha nem töltöttem le PDF könyvet, de azt állíthatom, hogy ma már az olvasmányaim 99%-a teljesen legális úton jut hozzám. Magyar szerzőktől, pedig végképp nem töltök le, hisz’ ugyanazon a piacon próbálunk érvényesülni, és tudom, hogy milyen nehéz.



Eddig hány könyvetek jelent meg, és volt-e már fent valamelyik illegális oldalon?

Mike Menders:

Eddig (a válogatásokkal együtt) nyolc könyvem jelent meg, melyek között ingyenesek is találhatók. A Házinyuszi regényem ismertebb torrenteken is fent volt, a letöltések számából ítélve nagy népszerűségnek örvendett. Ez a statisztika részben jó, mert sok emberhez eljuthatott, de valójában a több száz letöltőtől semmi kézzelfogható támogatás vagy reakció nem érkezett vissza. Gondolom, „jó lesz majd egyszer e-book támasznak” alapon tölthették le, kézzelfogható ismertséget vagy bármilyen olvasótábor növekedést nem hozott. Úgyhogy nekem, mint írónak semmi pozitívummal nem járt az ilyen formában illegálisan kikerült könyvem. A piszkos anyagiakat nézve több százezer forintot is kihúztak a zsebemből, szóval még arról sem beszélhetünk, hogy az olvasók által fizetett bevételt visszaforgatnám új példányok nyomtatásába vagy a következő rész kiadásába. Az ingyenes könyveim azért érhetők el szabadon, hogy az olvasó lássa, nem árulok zsákbamacskát, ismerje meg a stílusomat.

A könyveket itt találhatod:

Mira Sabo

Nekem eddig 5 regényem jelent meg, köztük az egyik második kiadásban is. Mindegyik volt már torrent oldalon elérhető. Rendszeresen feljelentem, letiltatom és jelentem azokat az oldalakat, ahol illegális tevékenység folyik. Több írótársammal sorozatosan keressük azokat a weboldalakat, Facebook és egyéb torrent oldalakat, ahol fellelhetők a könyveink és együttes fellépéssel távolíttatjuk el. Szerencsére erre a szerverszolgáltatók, a Facebook és a Google is rengeteg lehetőséget biztosít.

A könyveim minden nagyobb könyvterjesztőnél Bookline, Líra, Libri és a saját oldalamon, a mirasabo.com oldalon is elérhetőek legálisan, továbbá a könyvtárak is megkapták tőlünk ingyenesen.

Mira Sabo könyveit pedig itt érheted el:

L.J.Wesley

Eddig 3 regényem (igazából 4, de abból 2 ugyanaz, csak volt egy bővített verzió), és egy novellás kötetem jelent meg, az idei könyvfesztiválra jön az új regény. Mindegyikkel találkoztam már a különféle oldalakon, és igyekszem azonnal lépni, hogy eltávolítsák.

A könyveim minden nagyobb e-book árusító helyen elérhetőek, többek közt Google Playen is. 

Könyvmogul webshopban is megvásárolhatóak a könyvek.



Mit gondoltok, min kellene változnia ahhoz, hogy ne kerüljenek fel illegálisan a könyvek?

Mike Menders:

Az első válaszomban felvetett kiút lenne a megoldás hosszú távon, azaz az e-book kölcsönzés. A technikai megoldásra már ma is vannak elérhető lehetőségek, de még nem elég kiforrottak. Amikor az olvasó befizet egy havidíjat (mint a valódi könyvtárban), és széles kínálatból válogathat. Erre épülnek a torrent oldalak is jelenleg, csak ebből a szerző egy fillért sem lát. Legálisan az OSZK kínálatára építve lehetne létrehozni alternatívát, ugyanis hozzájuk minden könyvből be kell küldeni kötelespéldányokat, tehát az ország legnagyobb archívumával büszkélkedhet. Adja magát az ötlet, hogy miért nem készítették még el eddig ezt a funkciót, ahol a szerzőnek is (akár havi vagy éves elszámolással) jogdíjat állapíthatnának meg, pl. a MASZRE támogatásával. Talán egyszer megoldják. Addig sajnos marad a „haveri kölcsönző”.

Mira Sabo

A gondolkodáson. Gyakran hallom azt, hogy a zenéket is illegálisan tölti le mindenki. Nos, én nem. Ez persze nem jelenti azt, hogy cd-t vásárolok. Az már elavult technológia. Én a Spotify legális zeneletöltő alkalmazással hallgatom a zenéimet és rendkívül kedvező néhány euroért korlátlanul használható. Nem szabad összekeverni azonban egy zenészt egy íróval. Mi nem tudunk elmenni, haknizni, és nem tudunk koncertezni sem. Tehát, csak az adott termék eladásából profitálunk. Aztán már olyan indokot is hallottam a lopásra, hogy csak akkor fizet, ha tetszik neki. Megdöbbentő. Amíg az emberek nem tisztelik az írót annyira, hogy fizessenek a munkájáért, addig nem változik majd senki.  Ez olyan, mintha én elmennék tankolni, és fizetés nélkül távoznék. Millió példát sorolhatnék fel. Meg kell értenie az embereknek, hogy csak azért, mert nehezen ellenőrizhető, attól még nem tulajdoníthatnak el valamit, ami nem az övék. Sok esetben ez neveltetésből is fakad.
A VII. parancsolatot tudom csak idézni: NE LOPJ!

L.J.Wesley

Meg kéne értenie az embereknek, hogy mennyi munka egy könyv megírása.


Az írótársaitok mit szólnak az ingyen beszerezhető könyvekhez? Mennyire foglalkoznak a problémával?

Mike Menders:

Minden írót zavar, úgy gondolom. Főleg az első könyves szerzők, vagy még kezdő szerzőket, hiszen a befutottak mögött a legtöbbször már kiadók állnak komolyabb jogi és ellenőrzési háttérrel, amit mi, egyénenként nem engedhetünk meg magunknak. Mivel az illegális „kölcsönzésből” nem jön be pénz, nyilván egy jogvédő sem áll mellénk ingyen, szóval kemény dió a terjesztés megfékezése, de úgy vélem, hogy legális alternatíva híján nem is fog eltűnni. Ahogyan a Netflix, a HBO vagy az Amazon stream szolgáltatása sem szorítja vissza a torrentezőket, ezek felé mégis nyitottabbak az emberek. Úgyhogy az írótársaimmal egyelőre csak az olvasók eszére tudunk hatni jobb esetben, és valaki vagy megérti, vagy magasról nem érdekli.

Mira Sabo

Mi gyakran figyelmeztetjük egymást, ha valamelyikünk könyvét látjuk valahol. Mindenki szenved ettől. Ki többet ki kevesebbet, de mindenkit foglalkoztat a téma.

L.J.Wesley

Igyekszünk fellépni ellene, de sajnos nincs túl sok eszköz a kezünkben, mert bár a magyar törvények elméletben védik a szerzői jogokat, nem igazán veszi komolyan senki.



Mit gondoltok, esetleg összefogással lehetne valahogyan szankcionálni a problémát?

Mike Menders:

Ideiglenesen vissza lehet szorítani, de végső megoldást nem adna, mert új csatornákon, fórumokon, közösségi oldalakon más formában ismét megjelenne. Inkább a hosszú távú, gondolkodásbeli változás hozna végső megoldást.

Mira Sabo

Igen, a megoldás egy összefogás és persze szankcionálás. Szigorú törvényi szabályozás és fellépés kellene. 

L.J.Wesley

Az összefogáson nem múlik igazából semmi. Ami úgymond megoldás lehetne, ha egyszerűen nem jelennének meg e-bookok, de azzal igazából visszafele fejlődnénk, másrészt be is tudják scannelni a könyveket, szóval értelme nem igazán lenne.



Törvényileg, hogyan lehet fellépni az online terjesztéssel kapcsolatban? Van esetleg bármi ötletetek, vagy tippetek?

Mike Menders:

Törvényileg jogvédő hivatalokon keresztül érdemes fellépni, mert ezeknek, a szervezeteknek már kialakult ügyvédi hátterük, technikáik, kapcsolataik vannak. Természetesen magánúton is lehet keresni olyan ügyvédeket, akik a szerzők jogait képviselik, de őket már konkrét bizonyítékokkal érdemes felkutatni. Egyelőre még nem kellett eljutnom eddig, ezért több konkrétummal sajnos nem szolgálhatok.

Mira Sabo

Igen a megoldás egy összefogás és persze szankcionálás. Szigorú törvényi szabályozás és fellépés kellene. 
Általában nem kell a feljelentésig eljutni, mert ha írok a szerverszolgáltatónak, akik félnek a hatóságoktól és a feljelentésektől, azonnal eltávolítják az adott oldalt. Persze vannak kirívó esetek is. Az író szerzői joga elidegeníthetetlen a terjesztés jogát adhatja el egy kiadónak, ezzel már a kiadó és a szerző is jogosan léphet fel és kérhet akár kártérítést is. A szerverszolgáltatóknál látható az adott oldal forgalma. Persze egy eljárás lehet hosszadalmas és költséges, de minden esetben bizonyítható a jogsértés. Képernyőfotókkal stb.

L.J.Wesley

A törvény szerint kártérítésre tarthatunk igényt. A probléma ezzel az, hogy mire az ember ehhez egyáltalán hozzájut, idegileg tönkremegy, és ennek az írás látja kárát. A másik problémás dolog, hogy sokan bújnak az internet kínálta névtelenség mögé, így nehezítik, hogy azonosíthassuk őket. Teszem hozzá, nem annyira, mint ahogy ők azt elképzelik

Meséljétek el, kérlek mennyibe, kerül egy könyv kiadása? Vagy, hogy az írónak mi munkája van még azon kívül, hogy befejezte az írást?
Mit gondoltok manapság a kifogásokról, hogy drága a könyv? Mihez képest drága?

Mike Menders:

Egy könyv jelenleg kétféle formátumban jelenhet meg: elektronikusan (például e-book vagy blog, illetve előfizetéses konstrukcióban), valamint nyomtatott változatban. A könyv kiadásától is függ, mennyi munkája van vele az írónak. Ha ezt kiadóra bízza, a legtöbb esetben a kézirat leadását követően már csak a szerkesztőtől és korrektortól visszajött javításokat kell elvégeznie, valamint a borítóba lehet beleszólása. Egyéni kiadás esetén viszont az összes munkafolyamatot neki kell elvégeznie, vagy erre szakembert találnia. A lépések formátumtól függetlenül szinte ugyanazok: írás, korrektúrázás, szerkesztés, javítások, ismét korrektúra, valamint szerkesztés, végül tördelés következik, miközben borító készül. Az elkészült kiadvány vagy nyomdába kerül, vagy máris webáruházba, terjesztésre. Az e-book esetén valóban csak a nyomdaköltséget spórolja meg a szerző, a többi munkafolyamatot nem. Emiatt is lehetne olcsóbb a papírverziónál, de sajnos a könyvterjesztők a könyv nettó árának a felét zsebre teszik. Épp emiatt megy fel az e-book ára is, hiszen bár nem kell százezreket költeni nyomdai kivitelezésre, de levonva a kiadói költségeket és a terjesztést, az ár körülbelül 10-15%-ka marad az írónál. Tehát ha az olcsóbb, 1200 forintos e-book eladási árat nézzük, jó, ha 120 forint marad tisztán. Sok könyvet kell ahhoz értékesíteni, hogy egy újabb sztoriba visszaforgassa a szerző a bejött összeget. A nyomtatott példányok esetében sem jobb az arány: egy 3500 forintba kerülő kiadványból jó, ha 500 forint üti az író markát. A belefektetett idő pedig abszolút nem arányos ezzel, hiszen egy könyv megírása nem főállásban történik. Ha a munka-, és magánidőt, a családtól elvett órákat, egyéb problémákat leszámítjuk, mikor jut oda a szerző, hogy elmerüljön az általa kreált álomvilágban? A megírás utáni szerkesztés, korrektúra szintén hónapokba telhet, amennyiben igényes magánkiadványról beszélünk. Ezek után jelenik meg a könyv, ami több millió társa mellé kerül, a könyvesboltok mélyére.
Igen, ez szélmalomharc, és az író számára elsődleges kulcs az ismertség, hiszen enélkül főállásban sem írhat, mert nem éri meg. Persze vannak, akik a fióknak írnak, de tegyük a szívünkre a kezünket: van értelme? Egy író adni akar a világnak, akár ingyen, akár pénzért. Szeretné, ha megbecsülnék a befektetett energiát, a minőséget, amit nyújt. Az írók többsége nem milliomos, aki adakozásból ad ki könyvet, ahogyan köszönömre sem süt a pék, vagy hálával sem lehet leróni a villanyszámlát. A könyv kiadása pénzbe kerül, és a legtöbb szerző szeretné, ha legalább nullára kijönne, hiszen a befolyó összeget egy újabb könyvre tudná visszaforgatni. Ezzel az olvasó is jól jár, az író pedig többet adhat. Nagyon kevés hazai szerző van, aki ebből él, hiszen ez nem nyereséges műfaj, ahogy a zeneipar sem az. Mindkettőt terjesztik. A filmiparba betolnak pár milliót gyártáskor, és ha nem sikeres a film, nem lesz folytatása. A könyv esetében ugyanez a helyzet: ha egy író nem jön ki nullára, előbb-utóbb elfogy a pénze és lehúzza a rolót, akár jó sztorikat ad ki, akár nem. Ilyen egyszerű. Hiába örül az ismertségnek, meglapogatják a hátát, ha eközben lyukas a zsebe. Várhatja az olvasó, hogy újabb regények jelenjenek meg, ha senki sem nyúl a szerző után. Egy kiadó nem jótékonysági intézmény, ha nincs legalább egymillió forintod előre, akkor megvonják a vállukat. Ebben az összegben sokszor még a marketingköltség sincs benne, amire súlyos összegeket kel szánni, hogy megismerjenek.
Összefoglalva: „ilyen ez a popszakma”.

Mira Sabo

Ettől lehetnek eltérő esetek is, de nagy általánosságban a könyves matek a következő képpen épül fel:
Ha kész a munkánk, amivel minimum 4 hónapig bajlódik az író, akkor vagy a kiadó finanszírozza meg az előmunkálatokat (de akkor a végtermék is az övé) vagy az író. Az első a borítóterv, ami 50-100 ezer Ft is lehet, de bizonyos weboldalakon ingyen is megcsinálhatunk egy egyszerűbb változatot. A szerkesztő/korrektor, ha egy személy, akkor kb. 100-150 ezer Ft-ba is kerülhet (karakterszám függő) aztán a tördelés, ami szintén 50-100 ezer Ft. Ezután következhet a nyomda, ami példányszámtól függően minimum 600-1500 Ft, könyvenként. Sok mindentől függ. Ez még nem tűnik soknak csak, hogy a könyvterjesztők a könyv árának a felét elkérik. Ez a könyvesboltok haszna. Tehát, ha egy 4000 Ft-os könyvről beszélünk, abból levonjuk az 1000 Ft-os könyvesbolti árrést, majd az 1000 Ft-os gyártást és a többit, akkor rájövünk, hogy ha nem adunk el több ezer darabot, akkor már nem is éri meg az egész hajcihő.  

Megértem azokat, akik nem engedhetik meg a könyvet, de én is sok mindent nem engedhetek meg magamnak, még sem tulajdonítom el. A könyvtárakat épp nekik találták ki. Sajnos így működik a világ. Látva a fenti arányokat az jön ki, hogy a könyvesboltoknak TÚL nagy haszna van ahhoz képest, hogy nem tudnának eladni semmit, ha mi írók nem bocsájtanánk rendelkezésükre a terméket, amit árulnak. Szóval, ha valaki azt mondja, túl drága a könyv reklamáljon a könyvesboltokban, mert sajnos miattuk ennyi. Egyébként, éppen ezen számok ismeretében gondolkodom azon, hogy négyezer Ft fölé emelem a könyveim árát, mert sajnos nem éri meg vele foglalkozni ennyi pénzért. 

L.J.Wesley

Pontos számokkal inkább nem dobálóznék, hisz elég sok mindentől függ. Legyen elég annyi, hogy ismerek olyan „nagy” kiadót, akik jelenleg 1 millió forint körüli összeget kérnek az új íróiktól. Igen, a nagy kiadónál is sokszor fizetsz, ha nincs még neved, ez egy ilyen szakma.
Ha a kiadó magyar szerzővel dolgozik, akkor is fizet borítót, tördelést, szerkesztést, korrektúrát, nyomdát stb. Ha külföldi szerző könyvét adják ki, akkor a licence és a fordítás ára még pluszban rájön. Hatalmas összegekről beszélünk.
Az írás befejezése után még szerkeszteni kell a könyvet, ami szintén nem kis feladat, ráadásul ugye csapatmunka. Megjelenés után pedig a marketingbe kell belemélyedni, mert ha nem tudják, hogy létezik a könyved, olyan mintha nem is létezne.

Az e-bookjaim ezer ft alatt vannak. Nem tudom elfogadni kifogásnak, hogy ez drága. Egy doboz cigi is többe kerül, és sokan azt napi szinten veszik. Nagyjából 240 könyvet kéne eladnom havonta ahhoz, hogy fizessem a lakásom, és akkor még nem ettem meg semmi. Ennek ellenére legalább 1 évet dolgozok minden egyes könyvemen. Akkor mégis, hogy drága ez?




Hivatalos szerzői oldaluk is van, ahol követheted őket facebookon is.