2020. július 18., szombat

Kirsch Ákos: Árnyak a sötétben - ("...szeretem, ha hazai terepen, hazai nevekkel van megírva egy ütős sztori.")

Kirsch Ákos: Árnyak a sötétben c. kötetét még az írói oldalán olvasgattam a részleteket, és már akkor tudtam, hogy ezt a könyvet meg kell vennem. Így is lett. Amikor előrendelhetővé vált a kötet gyorsan le is csaptam. De sajna mostanra kezdtem el elolvasni, és pár napja fejeztem be. Végülis nem is baj, hogy ennyi idő elteltével fogtam neki, hiszen kellett ehhez hangulat is, hogy elolvashassam. A kötet Gyémántfelhő Kiadó gondozásában került forgalomban és ott is lehet beszerezni.


Kirsch Ákos:
Árnyak a sötétben



Tartalom:


Sirokban eltűnik egy Kerekes László nevű férfi. Édesanyja a budapesti magánnyomozót, Halász Pétert bízza meg fia felkutatásával. Péter a helyszínre utazik, ahol hamarosan különös események történnek. 
Kísértetjárás üti fel a fejét, kutyák és emberek tűnnek el rejtélyes körülmények közepette, gyilkosságok borzolják a kedélyeket, és rémálmok kezdik gyötörni a lakosokat. Ezalatt az erdőben rejtélyes gombafajta jelenik meg. Két tinédzser korú fiú – Takács Kornél és Füzesi Dávid – szintén nekilátnak végére járni a történteknek, és a közeli hegyen bizarr rituálé szemtanúi lesznek.
Vajon mi áll a furcsa események hátterében? Miféle árnyak mozognak az éjszakában? A szereplők ezekre a kérdésekre keresik a választ, nem tudván, hogy amivel szembe kell nézniük, az a legvadabb képzeletüket is meghaladja!


Véleményem
5/5

Kirsch Ákos írótól nem az első, hogy olvastam, de bízok benne, hogy nem az utolsó lesz.
Igazi csemege misztikus,thriller,horror rajongóknak, izgalmas és igazán kellően hátborzongató volt számomra ez a történet. Épp az olvasás közben gondolkodtam el azon, hogy milyen lenne már, ha megfilmesítenék. Olyan filmszerűen hatottak egyes jelenetek. Egyszerre van meg benne a félelem és a rejtély, hogy mi is történt Sirokban. Sosem tudtam mi fog, történi a szereplőkkel, egyáltalán nem volt kiszámítható.

Történet szerint Halász Péter egy ügyet kapott, mely egy fickót kellett megkeresni, édesanyja kérésére. A történet előrehaladtával, még ő magam sem gondoltam, hogy mi lesz a végkifejlett. Mi fog történni Sirokban. Ez az a kötet volt számomra eddigi legjobb olvasmányom az idén. Annyira nem tudtam mi lesz később, ahogy csepegtette az infókat, egyik döbbenetből, a másikban csapódtam. Élveztem az olvasást, tetszett, hogy nem lett a számba téve a megoldás kulcsa, sőt, hanem belevonta az olvasót a titkok kutatásában.

„Nem történhet meg újra! Képtelenség!”

Rég olvastam ilyen jó borzongató történetet, szerintem Ákosnak ezzel a zsánerrel jobban járna, ha nem hagyja abba. Sőt! Szívesen olvasnék Halász Péter kalandjairól. El tudnám képzelni sorozatot ezzel a karakterrel. Úgy érzem, hogy hiába lett lezárva Sirok története, mintha egy újabb titkok lennének még.

„Nem engedhetem, hogy megijesszen valami, melyről még azt sem tudom, hogy valóság-e vagy sem!”

Nem beszélve, hogy miután az eltűnt fickót keresi Sirokban, megismerkedik egy nővel, Eszterrel, akinek igencsak közelebbi kapcsolatban került és rejtélyes dolgok történnek vele. Érdekes volt olvasni, hogy két történet független egymástól és mégis egységgé alkotva szórakoztatja az olvasót. Ezek után minden további túlzás nélkül, ajánlom minden kedves olvasónak ezt a kötetet. S már most beszerzem a következő könyvét Kolóniát. Mindenképpen el fogom azt is olvasni, és figyelemmel fogom kísérni az írót, mert nagyon érdekes történetei kerülhetnek napvilágra.

„Ha ezt előre tudom, akkor többet kérek László anyjától a megbízásért.”

Nagyon örülök, hogy nem egy külföldi helyszínt és külföldi nevet használt az írót. Mikor kezemben vettem ettől féltem nagyon, félreértés ne essék azokat is, szeretem, de szeretem, ha hazai terepen, hazai nevekkel van megírva egy ütős sztori. Ráadásul még azt is elérte nálam az író, Hogy utána is nézzek Siroknak. Csodálatos egy hely lehet. Ha lesz rá módom, elmegyek, és magammal viszem, majd a könyvet. Érdekes lesz végig menni a könyvben megírt helyekre.

Egy szó, mint száz, ezt a történet ajánlom azoknak, akik szeretik borzongást, rejtélyeket és kedvelik a misztikumot. Ez pont nektek való történet.

  
A könyvet itt tudjátok beszerezni:



2020. július 17., péntek

Beleolvasó: Petróczki Kitti: Lujzi élete - ("Spirituális emberek közelében sokszor érzem magam fenyegetve. Jutkával kapcsolatban is ez volt az érzésem.")

Mai nappal újabb beleolvasót hoztam el Petróczki Kitti: Lujzi élete c. könyvéből, amit hamarosan elkezdem én is elolvasni. Hogy tetszett az előző részlet?
Az előző rész a zenéről és próbáról szólt. De mostani rész vajon miről szólhat?


Petróczki Kitti: 
Lujzi élete


Tartalom:

Vedd a saját kezedbe végre az irányítást és tegyél magadért! 
Hidd el van hova tovább! 
Meglátod! A történet, Lujzi élete, téged is magával fog ragadni, és ki fog rángatni a szürke hétköznapokból. 
Itt az ideje, hogy belefogj ma, a saját jövőd építésébe! 
„ A régi szép idők most vannak ” 
Én meg vagyok győződve róla, hogy ez a könyv, megadja neked azt az apró lökést az életedben, amely elindíthat a saját jövőd felé!



ENGEDÉLLYEL





A könyvet itt tudjátok beszerezni:

2020. július 16., csütörtök

NewLine Kiadó júliusi megjelenései - ( "Újabb gyöngyszemek kerülnek kiadásra.")

NewLine Kiadó júliusi megjelenéseit hozom el nektek, ezek közül már olvastam is, bízom benne, hogy többihez is lesz szerencsém. A kiadó egyre jobb történeteket és tehetséges írókat hoz nekünk. Nem is tudom bőség zavarában melyiket is válasszak majd, mert egytől egyig mind érdekes és felkeltette a kíváncsiságomat. Mindegyiket kívánságlistára tettem, hogy valamikor majd be tudjam szerezni. Nektek melyik tetszik, melyiket várjátok?
A könyvek megjelenési dátumai a címek alatt fogjátok megtalálni, ahol a Megjelent van írva, valóban megjelent már az adott könyv.




Fróna Zsófia:
A fegyverforgató – Fegyverek Háza
(Megjelent)



Tartalom:

Egy lány. 
Egy farkas. 
Egy tőr. 
Egy történet…
A harcos lélek küzdeni fog a végsőkig, a gyenge feladja, mielőtt célba érne. 
A tizenhét éves Megaira feszegeti saját határait, mindent megtesz, hogy kiderítse, mire hivatott. 
Miközben próbál rájönni, valójában hová tartozik, rejtélyes meghívást kap a Fegyverek Házába. 
Vajon az a sorsa, hogy fegyverforgatóvá váljon? 
Ahhoz harcos lélek kell, Megaira azonban még soha életében nem emelt kezet senkire. 
Megállja majd így a helyét? 
A válaszok keresése közben rájön, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak veszélybe sodorva a világot, amibe csöppent és a jövőjét, ami felé eddig csupán pár lépést tett. 
Lehet egy békés természetű lányból fegyverforgató? 
Tényleg ezt a sorsot szánták neki, vagy valami egészen mást? 
Meg tud küzdeni a rá leselkedő veszélyekkel, vagy elbukik?
A tét hatalmas, sikerén vagy bukásán több múlik, mint gondolná…

Olivia Brice:
Újra hinni és élni
(2020. júl.25.)

Tartalom:
„Nem ​hiszek a tündérmesékben, többé már nem!” 
A félig magyar, félig amerikai származású Elizabeth Hobbs megsebzett szívvel, de annál nagyobb álmokkal költözik Chicagóba. A múltban ért sérelmei miatt nehezen nyit a férfiak irányába; úgy érzi, soha többé nem akar szerelmes lenni. Ám a szerelmet nem lehet keresni, azt a végzet sodorja utunkba. Elizabeth első munkája egy őrületesen sármos labdarúgó útjának egyengetése, ám a focistával közös munkájuk nem várt fordulatot vesz és eddig elhallgatott titkok kerülnek felszínre. 

Daniel Miller a chicagói labdarúgó csapat kapitánya és üzletember, híres egyéjszakás kalandjairól, nem akar elköteleződni egy nő mellett sem. Azonban a klub vezetősége egy „koloncot” ad mellé, akinek az utasításait követnie kell a csapat és a klub érdekében. Munkakapcsolatuk átalakul, de Elizabeth múltja és Daniel félelmei számos akadályt állítanak kiteljesedni vágyó szerelmük elé. 

Hogyan nyithatjuk meg újra összetört szívünket, ha a szerelem kopogtat rajta? 
Képesek vagyunk másokkal szembeni előítéleteinket legyőzni?

Ha tudni szeretnéd hogyan keveredik a történetbe a maffia, akkor tedd a kosaradba és olvasd el a könyvet!
„… milliomos vagyok, van sármom és jól nézek ki. Chicago legmenőbb agglegényének tartanak, bomlanak a nők utánam. Habár ezek az emberek mit sem tudnak a valódi énemről, a médiának sem mutatok ebből mást, mert már nem érdekelnek a külsőségek.”
Kopácsi Krisztina:
Sötét múlt
(2020. júl. 25.)


Tartalom:

Egy vagyonos és jóképű férfi. Egy szegény, de csodaszép lány. Az esély, hogy valaha is találkozzanak, egy az ezerhez. A sors mégis úgy dönt, hogy egy véletlen baleset eredményeképp keresztezzék az útjaik egymást. Alex és Stephanie között lassan lángra lobban a szerelem, ám kapcsolatukat egyre durvább fenyegetések árnyékolják be. Végül Stephanie cserbenhagyásos gázolás áldozata lesz, amit csodával határos módon túlél. Minden nyom egy ember felé mutat, és a zaklatót letartóztatják. De vajon tényleg a bűnös került rács mögé? Amikor elrabolják Stephanie-t, robban a bomba, a múlt újra életre kel. Túléli-e a kapcsolatuk a napvilágra bukkanó titkokat? Vajon képes lesz-e Stephanie megbirkózni a szörnyű igazsággal és a feltáruló családi tragédiával?

Renáta W. Müller:
Függőségben
(1-2)
(2020. júl. 25.)


Tartalom:

Modern ​románc, sok szerelemmel, bonyodalommal és egy kis focival.
Nathaniel Cruz már akkor belebolondult Alexis Woodville-be, amikor a lány a gimnáziumban egy szerencsétlen baleset folytán, fejen találta őt egy focilabdával. A cserfes és csábos, vörös hajú lány szó szerint levette a fiút lábáról. Egyikük sem sejtette, hogy a spontán vonzalom életre szóló bilincset tesz majd a szívükre, de katasztrofális időzítés és egy buta véletlen hosszú időre elszakítja őket egymástól. 

Évekkel később Nathaniel már a világhírű futballsztár csillogónak látszó életét éli, szívében azonban még mindig megszállottja Alexisnek. Véletlen találkozásukkor felszínre törnek a régóta eltitkolt vágyak, ám hiába tombol közöttük a szenvedély, a féltékenység és birtokolni vágyás megint szétválasztja őket. 

Amikor útjaik később újra keresztezik egymást, hatalmas dilemma előtt állnak. Követve a szívük vágyát, megadják-e magukat az oly régóta elnyomott szenvedélynek, vagy feláldozzák a szerelmet a felelősségtudat oltárán. 
Ez Alexis és Nathaniel érzéki, szenvedélyes története. Remélem, annyira élvezitek majd olvasni, mint amennyire én az írást élveztem!



A könyveket itt tudod beszerezni:

2020. július 15., szerda

L. J. Wesley: Hetedhét Birodalom - ("Te jóságos Isten! Ez verhetetlen! Író most aztán magasra tette a mércét. Ezek után mivel fog előrukkolni Simbával az Oroszlánkirályból?")

~~~ Előolvasás ~~~

Szeretném megköszönni L. J. Wesley írónak, hogy elolvashattam a könyvét a megjelenés előtt a Hetedhét Birodalom címmel. Nemrég fejeztem be, és azt kell, hogy fenomenális egy történet. Egyszerűen fantasztikus, nem gondoltam volna, hogy így is meg lehet írni Hófehérke történetét. Előre félek, hogy mit fog kitalálni az író, mert ezzel igencsak feltette azt a bizonyos lécet.


L. J. Wesley:
Hetedhét Birodalom



Tartalom
És boldogan éltek, amíg meg nem haltak. A mesék mindig így érnek véget, de a happy end csak addig tart, amíg a függöny össze nem zárul. Ideje megtudni, mi történt Hófehérkével a boldogító igen után. Beleszerethetett a hercegbe első látásra, vagy csak a hála vezérelte? Mi történt a saját országával? És persze, mi van a többi hercegnővel, akikkel egykor osztozott a mesekönyvek lapjain? 
Íme egy könyv, ami pontosan ott kezdődik, ahol a mesék véget értek. 
Egy komor, sötét történet, ami nem a szende kislányoknak íródott.

VIGYÁZAT! FELNŐTT TARTALOM!


Véleményem
5/5

Te jóságos Isten! Ez verhetetlen! Író most aztán magasra tette a mércét. Ezek után mivel fog előrukkolni, Simbával az Oroszlánkirályból? Gyerekeknek nem ajánlott! Én mondom. Nagyon elborult egy történet. Szegény Hófehérke. 
Nem is számítottam arra, hogy megjelenés előtt el fogom olvasni, hiszen megrendeltem a könyvet. Az írótól bármikor, bármit megveszek. Imádom az írásait, nem kérdés, hogy követni fogom a pályafutását. Szinte mindegyiket elolvastam, kivéve a Brooke-t az várat még magára. De ez?? Őszintén megmondom, erre nem tudok 5 csillagot adni, minimum 100-at, ha lehetne. 
A történet eleje vicces, kalandos volt, míg a másik fele pedig komoly harcok dúltak a királyságban. Nagyon élveztem az olvasását, kikapcsolt és nem tudtam, hogy valójában mi fog következni. Annyira kiszámíthatatlan volt. Kedvenc karakterem Zin volt. Hát nagyon nem örültem, hogy Zin karaktere, így ér véget. Nagyon sajnáltam. Aztán jött Cyda, hát nem is tudom. Valahogy olyan érzésem volt, hogy mintha titkolna, valamit tartogat még meglepetéseket. Tetszet, hogy Disney karaktereket is belevont a történetben. Hamupipőke, Aranyhaj, majd Ariel is… Jókat kuncogtam a történetükön.

– Dehogy engedem le – rázta a fejét. – Ott az ajtó hátul, gyere fel, ha akarsz. Kurvára leszokhatnának az emberek arról, hogy felvonónak nézik a hajam. És ne hívj Aranyhajnak! Van rendes nevem, nem vagyunk már gyerekek.
  
Még jó, hogy nem a gyerekek olvassák el ezt a könyvet, mert a lelkiviláguk romokba heverne, ha megtudnák milyen is lett Hófehérke. Igazi harcos nőszemély, nem az a hárpiás, hisztis tyúk… A történet másik fele pedig, igazi akciódús, izgalmas fordulatos cselekménnyé alakult át. Míg az elején arról szót, hogy bizonyítania kellett, hogy hercegnő, addig a másik fele pedig a birodalmát kellett visszaszerezni. Vagyis két történet egy könyvben. Zseniális. Ezek után várom a következőt. A gonosz karaktert nem véletlenül nem írtam, szóra sem érdemes, de végre megkapta a méltó jutalmát a történet végére. Úgy kellett neki!

– Csak békét akart! – fakadtam ki.
– Az csak illúzió. Egyedül akkor lehet béke a Hetedhét Birodalomban, ha a hatalom egy kézben összpontosul. És ha ez megvigasztalja a törékeny asszonyi lelkedet, ez a nap hamarosan eljön!

Mert, hogy korántsincs még vége. Vajon mit tudd még kihozni az író? Mi lesz a következő történet? Alig várom. 
Mindenesetre szívből ajánlom, aki jól akar szórakozni, és kedvelik Wesley köteteit.


A könyvet itt lehet beszerezni:

2020. július 14., kedd

Fróna Zsófia: A fegyverforgatók (Fegyverek Háza ) - ( "Fróna Zsófia valami elképesztő, varázslatos történetet írt. Hihetetlenül izgalmas, humoros és rejtélyes világot tárt elénk. Sok titok lappang Megaira családjában, iskolában s persze maga történet, ahogy kezdődött is egészen megmagyarázhatatlan volt.")

~~~ Előolvasás ~~~

Hálásan köszönöm Fróna Zsófia írónőnek, hogy lehetőségem nyílt megjelenés előtt elolvasni a könyvét A fegyverforgatók – Fegyverek Háza című könyvét.  Megtiszteltetés számomra, hogy egy ilyen nagyszerű kötetet olvashattam. Nagyon kevés urban fantasy könyveket olvasok, főleg magyar szerzőktől. Kedvencet avattam, eszméletlen, letehetetlen és fordulatos történetet olvashattam. Még egyszer köszönöm, Zsófia!


Fróna Zsófia:
A fegyverforgatók
(Fegyverek Háza )



Tartalom:
Egy lány. 
Egy farkas. 
Egy tőr. 
Egy történet…
A harcos lélek küzdeni fog a végsőkig, a gyenge feladja, mielőtt célba érne. 
A tizenhét éves Megaira feszegeti saját határait, mindent megtesz, hogy kiderítse, mire hivatott. 
Miközben próbál rájönni, valójában hová tartozik, rejtélyes meghívást kap a Fegyverek Házába. 
Vajon az a sorsa, hogy fegyverforgatóvá váljon? 
Ahhoz harcos lélek kell, Megaira azonban még soha életében nem emelt kezet senkire. 
Megállja majd így a helyét? 
A válaszok keresése közben rájön, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak veszélybe sodorva a világot, amibe csöppent és a jövőjét, ami felé eddig csupán pár lépést tett. 
Lehet egy békés természetű lányból fegyverforgató? 
Tényleg ezt a sorsot szánták neki, vagy valami egészen mást? 
Meg tud küzdeni a rá leselkedő veszélyekkel, vagy elbukik?
A tét hatalmas, sikerén vagy bukásán több múlik, mint gondolná…


Véleményem
5/5

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy megjelenés előtt olvashattam ezt a fantasztikus történetet.
Amikor elkezdtem nem gondoltam volna, hogy, kedvencemmé fog válni. Hiszen oly kevés urban fantasy történeteket olvasok s ráadásul nagyon kevés magyar szerzőnél, akadok ilyenre. Vagy legalábbis eddig nem futottam össze.
Fróna Zsófia valami elképesztő, varázslatos történetet írt. Hihetetlenül izgalmas, humoros és rejtélyes világot tárt elénk. Sok titok lappang Megaira családjában, iskolában s persze maga történet, ahogy kezdődött is egészen megmagyarázhatatlan volt.
Egy tőr, egy iskola, egy farkas vajon mi közük lehet Megaia-hoz. Mind csupa-csupa érdekességek...
Olvastátok Cassandra Clare a Végzet ereklyéi sorozatát? Akkor ezt a Fegyverek Házát egyenese imádni fogjátok. Nem gondoltam volna lesz magyar író, mer hasonló stílusban írni. Igazán meglepődtem, hogy ebből a történetből gyúrt össze egy igazán izgalmas, vicces, akciódús történetet. Ez igen! Csak így tovább. Kellenek ilyen fantasy írók, történetek még több a kis hazánkban.

Fegyverek Háza egy érdekes hely, ahol furcsaságok történnek, de egyben borzongató is. Megaia ide jön tanulni és sok mindenre, hanem is mindre, de rájön ki is ő valójában, miért került oda és mi folyik valójában az iskolai falakon belül. Persze a farkasáról is kiderül igencsak hátborzongató titkok is.

Kedvenc karakterem Christopher, annak ellenére, hogy néha morgós, jó fejnek találom. Imádtam a beszólásokat és azt is, hogy Megaia cseppet sem fél, ha ki kell nyitnia a száját. Mert bizony sokszor kinyitja, amikor nem kéne. Christophert sem kell ám félteni.
Mind minden történetben itt is vannak barátok, akik kiállnak egymásért és vannak, akik mérhetetlen gyűlöletet éreznek másik iránt, ok nélkül. Vagy még sem?

Egy szó, mint száz imádtam olvasni. Majd egy nap alatt olvastam ki a könyvet. Nagyon várom a következő részt, hogy mi fog még történi Megaia-val. Annyi kérdés maradt megválaszolatlanul.
Szívből ajánlom, akik Cassandra Clare írónőn nőttek fel, mert ezt a könyvet minden fiatalnak el kell olvasni. Imádom, kedvencem és nagyon várom a folytatást. Ő az első számú magyar Cassandra Clare nem vitás. 

Kedvenc idézeteim:






A könyvet itt tudjátok beszerezni:

2020. július 13., hétfő

Beleolvasó Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő 1.) - ("– Onnan, hogy én is ezt csináltam – felelte Lloyd hidegen. – Egykor én is katona voltam, és élveztem, ha mások szenvedtek miattam. ")

Hát sajnos mai nappal véget ért a Beleolvasó az Aurora Lewis Turner: Névtelenek (Bolygókeringő 1.) c.könyvéből. Akinek tetszett azt a bejegyzés alatt található linkeken tudja megvásárolni a könyvet. Bízom benne, hogy ezekkel, a részletekkel kedvet szereztem nektek az olvasáshoz.


Aurora Lewis Turner
Névtelenek
(Bolygókeringő 1.)


Tartalom:
A Föld halott. Már több mint 2000 éve az. Az emberiség maradéka áldott tudatlanságban él hat Föld-szerű bolygón. Ők nem is sejtik, hogy vannak mások rajtuk kívül… Olyanok, mint én, Auróra. Olyanok, akik különleges erőkkel bírnak… ők a névtelenek. Két út van tehát; vagy az ő érdekeiket szolgálva titkon vadászunk a fajtánkra, vagy futunk, és így mi leszünk a vad. Én így futottam egyenesen Lloyd, egy medveerejű zsoldos karjaiba… Így kezdődött a keringőnk. A Névtelenek a Bolygókeringő trilógia első könyve.


ENGEDÉLLYEL

– Onnan, hogy én is ezt csináltam – felelte Lloyd hidegen. – Egykor én is katona voltam, és élveztem, ha mások szenvedtek miattam. – Auróra az ajkába harapott, hogy elfojtson magában egy önkéntelen szisszenést. – Az olyan erők, mint amilyen neked is van, igencsak ritkák és értékesek. Sokat fizettek volna érte.
– Zsoldos voltál? – A lány szájából szinte önkéntelenül buggyant ki ez a kérdés, mire a férfi bólintott egyet, és mintha egy pillanatig az emlékeibe mélyedt volna, elmélázott. Aztán mégis felemelte a fejét, hogy egy sóhajjal folytassa:
– Ez már régi történet.
– Ezek szerint nem kell attól félnem, hogy átadsz nekik?! – mondta félig kérdezve ezt a lány, mire Lloyd megrázta a fejét, majd Auróra felé fordította zöld tekintetét.
– Viszont így is nagy bajban vagy.
– Mit tennének velem, ha elkapnának?
– Ez attól függ, hogy ki kapna el. Vannak olyanok, akik élve felboncolnának és kivennék az agyadat, mások fegyvert készítenének a képességeidből, megint mások fogva tartanának téged a halálod napjáig.
– Nem is tudom, hogy melyik megoldás a legszimpatikusabb – csattant fel a lány némi szarkazmussal hangjában.
– Vannak, akik segítenének neked.
– Mint te? – kérdezte Auróra Lloyd egészen helyes arcvonásait fürkészve.
– Rám ne számíts! Épp azért élek ezen a koszfészek bolygón, hogy távol tartsam magam a bajoktól, mint amit épp te készülsz hozni a nyakamra.
– Akarod, hogy lelépjek?
– Ha elmész, meghalsz – merült el Lloyd a saját gondolataiban, miközben egy düledező ház bejáratához kanyarodtak be. – Nem, itt maradhatsz egy éjszakára, aztán továbbállsz. Útbaigazítalak azzal kapcsolatban, hogy merre találsz majd barátokat, akik segíteni tudnak neked.
– Te nem jössz velem? – kérdezte a lány elcsukló hangon, mire Lloyd ismét felé fordította zöld tekintetét, majd megrázta a fejét.
– Én már eleget harcoltam, kölyök. – A következő pillanatban kiszállt a kocsiból, mire követte őt Auróra is, aki aztán a tekintetét a roskadozó házra vetette. – Mint már mondtam, itt éjszakázhatsz.
– Ez a te házad? – kérdezte a lány döbbent hanglejtéssel, mire Lloyd a ház felé lépett, aztán megjegyezte:
– Hidd el, ha tudtam volna, hogy vendégem lesz, akkor se takarítottam volna ki.
Auróra egy furcsa mosolyt látott a férfi arcán átsuhanni, mire mindketten az épület felé indultak. A háznak hiányzott az egyik oldala, belül pedig tele volt törmelékkel, beszakadt gerendákkal és egy lépcsősorral, amely nem vezetett sehova. Lloyd röviden megjegyezte:
– A felső szinttel történt egy kis baleset, így csak az alsó használható. – Auróra pillantása a falakra vándorolt, amelyeket végestelen-végig karmolásnyomok szántottak. A következő pillantása pedig ismét Lloydra vetődött, jobban mondva a kezére, ami abban a pillanatban egy normális férfikéznek tűnt. Az észrevette a lány pillantását, majd zsebre dugta a kezeit, és így fűzte tovább a mondandóját:
– Egyetlen éjszaka, nem több.
– Köszönöm – bólintott egyet a lány, aztán illendőnek érezte, hogy bemutatkozzék –, egyébként Auróra vagyok.

– Pont leszarom – vont vállat a férfi, majd hátat fordított neki, és az egyik kicsavarodott ajtajú szoba felé vette az irányt, miközben oda se fordulva Aurórához ennyit tett még hozzá a beszélgetésükhöz:
– Ahol helyet találsz, oda nyugodtan letelepedhetsz. 
Amint a férfi belépett a helyiségbe, és üggyel-bajjal magára zárta a szoba ajtaját, Auróra a másik szoba felé vette az irányt, hogy aztán meglássa a hatalmas rumlit, ami ott várt rá. Egyetlenegy bútor sem maradt ott épen, kényszerű választása így egy szétszakadt szófára esett. Annak másik felét hamar megtalálta, majd összetolta a tőle elszakított fejrésszel. Így végül az egy elfogadható ágynak bizonyult éjszakára. Mégis elég nehezen jött álom a lány szemére. Kavarogtak a gondolatai, és sok olyan gondolata támadt, amelyek közül szinte mind vendéglátójához vezetett. Aznap többször felriadt, mert álmában egy sötét, medveszerű lény épp az ő vérére szomjazott. Egyszer aztán egy zakatoló hangra ébredt, ami nem a házon belülről, mindinkább azon kívülről érkezett, mintha csak az égből jött volna. Tudta, hogy megtalálták őt.


A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Interjú Fróna Zsófival, aki olyan világott teremtett, ahol méltán lehet nevezni magyar Cassandra Clare-nek

Fróna Zsófia hálásan köszönöm, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet. Megtisztelő számomra, hogy nem csak az interjún, de előolvasáson is részt vehettem. Azt kell, hogy mondjam, imádom a történeted, számomra olyan mintha Cassandra Clare és Richelle Mead történetét olvastam volna. Biztosan állíthatom, aki ezeket a könyveket olvasta, annak tetszeni fog ez a történet is.





Kérlek, mesélj kicsit magadról, mit tudhatunk meg rólad?

Először is szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem, hogy elfogadtad az előolvasásra a felkérésemet. Picit izgultam, hogy mi lesz a véleményed, de nagyon örülök, hogy tetszett. És köszönöm szépen ezt az interjút is. El se hiszem, hogy már itt tartok, hogy interjú készül velem.
Elárulok neked most egy titkot: egyik írónőtől sem olvastam még semmit, de ezek után ezt pótolni fogom.
Hogy mit lehet tudni rólam? Amikor iskolába kerültem, akkor kiderült rólam, hogy hadilábon állok a betűkkel és a számokkal. Azt mondták diszlexiám, diszgráfiám és diszkalkuliám van. Édesanyám rengeteget foglalkozott velem és mindenféle érdekes feladatot adott nekem, amiket meg kellett oldanom. Akkor, gyerekként nagyon nem szerettem, hogy sokkal több időt kell tanulással töltenem, mint másnak. Így felnőtt fejjel viszont hálás vagyok anyukámnak, hogy ilyen odaadással foglalkozott velem. Ő volt az is, aki az olvasást megszerettette velem. Anyu imádott olvasni, ami jó minta volt. Amikor óvodás voltam nagyon sok mesét olvasott nekem, és A pál utcai fiúkat is, amit aztán újra meg újra felolvastattam vele.
A kötelezők közül azonban sokat nem szerettem, volt amelyiket nem is olvastam el. Mindig azt olvastam, amihez kedvem volt, nem pedig azt, amit parancsba adtak.
Egyébként szerintem nem volt regénybeillő életem. Sok írónak a saját élete is olyan izgalmas, hogy az ember megérti miért adta írásra a fejét.
Én átlagos gyerek voltam, de nem a népszerűek táborát alkottam. Sokat csúfoltak meg bántottak, amire úgy reagáltam, hogy befordultam és zárkózottá váltam. Ennek nagy részét sikerült levetkőznöm, de még így is introvertált személyiség vagyok.
Viszont nagyon szeretem a humort, ha tehetem, akkor viccelődöm. Szerintem az emberek is jobban felfigyelnek a komoly dolgokra, ha humorba van csomagolva.

Hamarosan megjelenik az első könyved: A fegyverforgató – Fegyverek Háza címmel. Kérlek, meséld el nekünk, hogy miért pont a fegyverekről írsz? Miért választottad ezt a témát?

Egyrészt szerettem volna valami újat alkotni. Most sokan felhorkannak, hogy a mai világban már nem lehet újat alkotni, és részben igazuk is van. Nincs olyan történet, amit ne írtak volna már meg. De azért minden mű egyedi, hisz mindenki máshogy ír. Szeretem például a varázslókat, de már olyan sok varázslós történet van. Persze mind egyedi a maga nemében, hisz mindben az író egyedi látásmódja van benne, de én mégsem akartam beállni a sorba.
Hogy miért fegyvereket választottam? Hát választhattam volna agyagedényeket is, de az úgy elég unalmas lett volna.
Világ életemben szerettem a küzdősportokat, és a fegyvereket is. Sajnos sosem tanultam meg egy küzdősportot sem, és nincs olyan fegyver, amivel tudnék bánni. Inkább távolról csodáltam őket, akárcsak Kate a regényemben.
Sokáig álmodoztam róla, hogy megtanulok bánni az íjjal, sőt, profi leszek. Hát nem így alakult, viszont az íjakat azóta is nagyon szeretem. Bár ez a regényem első kötetén nem érződik, de az íjnak kiemelkedő szerepe van a történetemben, aminek ez a szeretetem az oka.


Amikor elkészült a történet, ki olvasta el először?

Erre a kérdésre biztos sokan azt válaszolják, hogy a családtagjai vagy barátai közül olvasta valaki. Én nem mutattam meg egyiknek sem, aminek igen egyszerű oka van: féltem, hogy kinevetnek. Nem azért, mert ők olyanok lennének, hanem mert semmi önbizalmam nem volt. Ennek ellenére, biztos voltam benne, hogy ki akarom adatni a művemet. Ez olyan erős elhatározás volt bennem, hogy keresgélni kezdtem a neten szakembert, akinek esetleg megmutathatnám. Nyilván tudtam, hogy a nyers kéziratom még nem áll készen, de én túlságosan kötődtem hozzá, ahhoz, hogy meglássam a hibáit.
Így találtam rá Nádasi Kriszre. Amint láttam az oldalát, tudtam, hogy ő az akit kerestem. Felvettem vele a kapcsolatot és elküldtem neki az írásom.
Életemben nem voltam olyan ideges, mint abban a pár hétben. Ő volt az első, aki olvasta A fegyverforgatót, de miután neki elküldtem, utána bátorságot vettem magamon, és pár olvasni szerető barátomnak is megmutattam.
Krisztől rekord hosszú lektorit kaptam. Alapvetően nagyon tetszett neki a történet ötletem, de ahogy az várható volt, rengeteg hibára világított rá. Első olvasásra lefagytam, aztán másodikra már fellelkesültem, hogy tetszett neki, és szeretne nekem segíteni.
Bevett a mentorprogramjába és lépésről lépésre segített nekem. Elmondta, hogy hogyan gondoljam újra a dolgokat, majd, amikor sikerült újra alkotnom a történetemet, akkor fejezetről fejezetre megszerkesztette nekem. Azóta már a harmadik köteten dolgozunk együtt. Rengeteget fejlődtem, mióta segít nekem.

Van kedvenc karaktered? Volt esetleg olyan szereplő, amelyikkel nehezen tudtál azonosulni és ezért bonyolultabb volt a megformálása?
 
Az első kötetben Christopher a kedvenc karakterem, de többen is vannak, akiket szeretek. Viszont az igazi kedvencem majd csak a második kötetben bukkan fel, de nagyobb szerepet majd a harmadikban fog kapni. Ő az abszolút No. 1, de sokat nem mesélhetek róla, mert spoilereznék vele, azt pedig nem akarom.
Meglepő módon, nem volt olyan karakter, aki komoly fejtörést okozott nekem. Mindegyik helyzetébe bele tudtam élni magam, ez persze nem jelenti azt, hogy egyet is értek velük.
 
 

Hogyan kezdődött, hogy írásra adtad a fejed? Miért urban fantasy történetet kezdtél el írni?
 
Gimnazista voltam, amikor megtört a jég, és írni kezdtem. Történeteket már egészen kicsi korom óta kitaláltam. Főleg magamat szórakoztattam velük, és ha valami bajom volt, akkor is az általam alkotott világokba menekültem. Aztán gimnáziumban a legjobb barátnőmnek komoly lelki problémái voltak, majd pszichiátriára került, ami nagyon megviselt. Aggódtam érte, és az írás segítségével igyekeztem feldolgozni ezt. Azt a történetet ő is, és az akkori baráti társaságom is olvasta. Nagyon tetszett nekik, de így utólag visszagondolva borzalmas volt.
Akkor született meg bennem előszőr a gondolat, hogy író leszek, majd egyetemre kerültem, új álom furakodott az írás elé. Klasszika-filológiát tanultam, de hamar rájöttem, hogy diszesként nyelveket tanulni marhára nem könnyű dolog. Sikeresen lediplomáztam, de letettem mind az ókorkutatói, mind az írói álmomról.
Az életem úgy alakult, hogy Angliába költöztem, közben folyamatosan önmagamat kerestem, amit szerencsére a párom türelmesen tűrt, sőt, támogatott is benne. És azóta is támogat.
Édesanyám betegsége, és az állapotának romlása ébresztette fel bennem ismét az írás iránti szeretettemet. Ekkor született meg A fegyverforgató első változata.
Hogy miért urban fantasyt kezdtem írni? Mert úgy rugaszkodhatok el a valóságtól, hogy közben mégis benne maradok. Szeretem az olyan fantasykat is, amik teljesen új világba visznek minket, de az urban fantasykban van valami bizsergető. Ha jól van megírva, akkor az ember egészen beleborzong abba, hogy ez akár meg is történhetne. Persze nyilván nem fog, de a gondolat attól még nagyon izgalmassá teszi.


Milyen érzés, hogy hamarosan megjelenik a könyved? 

Hihetetlen!
Borzasztó sokat dolgoztam azért, hogy eljussak idáig, és büszke vagyok magamra, de még mindig nehezen hiszem el, hogy tényleg meg fog jelenni. Talán, ha majd a kezemben tarthatom, akkor leesik nekem a tantusz. Ez persze nem most fog bekövetkezni, mert első körben csak ebook formában jelenik majd meg. Ezúton szeretném megköszönni Mimi Taylornak és a NewLine kiadónak, hogy láttak a regényemben fantáziát, és bizalmat szavaztak nekem. Ez nagyon sokat jelent nekem.


Mennyire volt nehéz megírnod egy történetet, melynek urban fantasy a zsánere?
 
Egyáltalán nem volt nehéz. Nekem sokkal nehezebb lenne egy olyan történetet alkotnom, amiben nincs semmi plusz, semmi olyan, ami a földtől elrugaszkodott. Én képtelen lennék egyszerű romantikus történetet írni, vagy krimit, vagy bármi olyat, ami valóságos. Nekem kell az a plusz, ami az urban fantasykban van. Ha nem fantasy elemeket használok, akkor a természetfelettihez nyúlok. Egyszerűen így működik az agyam.



Jelenleg úgy tudom kevés olyan magyar szerző, van, aki urban fantasy történeteket írna hazánkban, ez igaz? Amennyiben igaz, szerinted miért alakult ez így, mi nehezíti ezt a műfajt?

Őszinte leszek, nem tudom, hogy pontosan mennyi olyan publikált magyar író van most, akik urban fantasyt írnak. Tény, hogy sokkal többen vannak azok, akik a valóság talaján maradnak, akik pedig a fantasyhoz nyúlnak, azok teljesen új világokat alkotnak.
Hogy mi nehezíti ezt a műfajt? Szerintem az emberek azt hiszik, hogy a magyarok közt kevesebben vannak azok, akik szeretik az urban fantasykat. Én nem hiszem, hogy kevesebben lennének. Sokan olvasnak urban fantasyt, de mivel ebben a zsánerben több az olyan, amit külföldi szerző alkotott, így azokat olvassák.
Sajnos sokan még mindig félnek magyar szerzőktől olvasni, ami minden magyar író helyzetét megnehezíti. Hogy mitől van bennük ez a tartás, azt nem tudom, de azt veszem észre, hogy lassan de biztosan kezd megtörni ez a jég. És akik egyszer nyitnak a magyar írók felé, azok utána már bátran olvasnak tőlük is.
Bízom benne, hogy A fegyverforgatóval bebizonyítom majd, hogy magyar író is tud olyan urban fantasyt írni, ami színvonalas és simán megállja a helyét ebben a világban.


Hogyan kezdted el megírni a történetet? Meddig tartott az írás folyamata?
 
Első alkalommal ösztönösen írtam, csak elültem és írtam, ami eszembe jutott. Majd, amikor Nádasi Krisz a szárnyai alá vett, akkor már tudatosan alkottam, és megterveztem mindent, továbbá a karaktereket is rendesen kidolgoztam. A szobám falán van egy nagy parafatábla, arra is kitűzdeltem már egy csomó mindent, de a laptopom is tele van fegyverforgatós vázlatokkal.
2017-ben kezdtem el írni, szóval eddig három évet vett igénybe, de mivel a sorozat még nincs kész, így ez a szám nőni fog.
 
Miután befejezed a könyved aktuális részének írását, mivel töltöd még szívesen az idődet?

Szeretek olvasni (milyen meglepő, mi?) és zene nélkül sem bírnám elképzelni a létezésem. Néha nézek filmeket meg sorozatokat is. Nagy mese rajongó vagyok, és oda vagyok az animékért is, bár mostanság kevesebbet láttam, mint szerettem volna.
Rajzolgatni is szoktam. Gyerekkoromban sokat rajzoltam, mostanság már ritkán ragadok ceruzát, de ha sikerülne olyan szintre felhoznom a tudásom, amilyenre szeretném, akkor tervben van, hogy a jövőben valamelyik könyvemet illusztrálnám. Majd meglátjuk, össze jön-e.
Időnként kijárok a közeli parkba sétálni, de csak ha jó az idő, és van hozzá kedvem.


Mi kell egy történet megírásához? Ihlet, múzsa esetleg?

Fantázia, hatalmas és színes fantázia. Ez szerintem elengedhetetlen. Hiába van ihleted, ha nem tudod, hogy mit írj. De persze kell az is, hogy érezd azt, hogy írni akarsz. Mindig meglegyen benned az az erő, ami az asztalhoz von, és nem enged el addig, amíg le nem írtad, amit akartál. Ezek nélkül nem megy.


Hány kötetes lesz: az A fegyverforgatók – Fegyverek Háza története?

Négy kötetesnek tervezem. A Fegyverek Háza az első kötet alcíme. Úgy tervezem, hogy minden kötetnek lesz egy, arra a kötetre jellemző alcíme.

Az első változat egy nagy regény volt. Krisz javasolta, hogy szedjem részekre. Így történt, hogy három részre bontottam, de amikor a második kötetet befejeztem, rájöttem, hogy három kötet kevés lesz, ezért hozzácsaptam még egyet. De négynél többet nem akarok.

A könyvet szerdán lehet megtalálni a 
NewLine Kiadó webshopján.