Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Pásztor András - ("Vannak jelenetek, amelyekhez a személyes élményeim hasonlóak, de mindent átalakítottam annyira, hogy ne egyértelműen rólam szóljanak. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Pásztor András írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Írónak nemrég jelent meg Gyémántfelhő Kiadó gondozásában Kalitkába zárva című regénye.

Kérlek, mesélj magadról! Mit lehet tudni rólad?

Budapesten születtem, és jelenleg is itt élek. Zuglóban nőttem fel két lánytestvéremmel. Végzettségemet tekintve alap- és mesterszakon is szociálpedagógus vagyok, emellett sport mentáltréner képesítést is szereztem, ami a saját életemben is nagyon hasznos. A sport mindig is fontos része volt az életemnek, és ez ma sincs másként.

A nyári időszakban szezonálisan esküvőkön dolgozom ceremóniamesterként, így valóban sokféle területen mozgok, sok impulzus ér nap, mint nap. A sportot nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is aktívan űzöm: sokáig fociztam igazolt játékosként, ma már ritkábban és csak hobbi szinten, viszont heti 4–5 alkalommal futok. Tavasztól őszig kerékpárral közlekedem, télen pedig a feleségemmel rendszeresen fallabdázunk.

Nagyon szeretünk túrázni és utazni, világot látni – rengeteg gyönyörű hely van, amelyek inspirációt is adnak. Ugyanakkor a „benti” programokat is kedveljük: szívesen nézünk filmeket, sorozatokat, és mindketten sokat olvasunk. Az időm eléggé beosztott, ezért leggyakrabban utazás közben – buszon, metrón, villamoson – kerül könyv a kezembe. A két nagy kedvencem Agatha Christie és Steve Berry.

A Kalitkába zárva című regényed sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A kézirat első változata meglepően gyorsan, nagyjából két hónap alatt elkészült. Egyik éjjel megálmodtam a történet egy részét, ami három napig motoszkált a fejemben, míg végül le nem ültem írni. Onnantól a szavak csak jöttek, szinte megállíthatatlanul.

Ezután Laci barátom elolvasta és lektorálta a szöveget, az ő javaslatai alapján javítottam, bővítettem, így néhány plusz fejezet is bekerült. Ezt követően kiadót kerestem, és amikor a Gyémántfelhő Kiadóval megállapodtunk, a szerkesztő is elolvasta a kéziratot. Az ő észrevételei alapján is történtek módosítások, de az eredeti szöveg nagyjából 90%-ban megmaradt.

A maradék 10% viszont rengeteget javított rajta – Petra nagyon lelkes és segítőkész szerkesztőm volt, amiért hálás vagyok.

Történeteidben mennyire van jelen a fantázia és a valóság?

A valóság nagyon erősen jelen van. A helyszínek többségében személyesen is jártam, ezekből merítettem inspirációt. Vannak természetesen kitalált helyszínek is, de ezek több valós hely összeolvasztásából születtek.

A történet bizonyos elemei fikciók – például az az intézmény, amely a könyvben szerepel, a valóságban nem létezik, inkább egy ideális világ lenyomata. A szereplők mindegyikében megjelenik belőlem is valami, (olykor a jó és néha rossz tulajdonságaim is) valamint azokból az emberekből, akik hatással voltak rám az életem során.

Mikor kezdtél el írni? Hogyan indult ez a szenvedély?

Őszintén szólva sosem gondoltam, hogy az írás az életem része lesz…sőt! Mindig jobban szerettem beszélni, talán ezért is lettem ceremóniamester. Az írás 2024 őszén indult egy álomból, ami végül valósággá vált.

Más zsánerben is kipróbálnád magad?

Az első könyvem romantikus kalandregény. Szeretném folytatni a történetet, de a folytatás már erősebben krimi- és nyomozós elemeket fog tartalmazni. Emellett önálló bűnügyi történet írása is szerepel a terveim között. Sok ötletem van, rengeteg jegyzetem, és persze benne van az is, hogy egyszer megint egy álom teljesen más irányba visz.

Milyen érzés befejezni egy kéziratot?

Nehéz pontosan meghatározni, mi számít valódi befejezésnek. A végső pont számomra az, amikor a kézirat nyomdába kerül – ott már tényleg nincs visszaút. Ez nagyon jó érzés volt, de már a nyers kézirat befejezése is örömmel töltött el, bár akkor még nem gondoltam arra, hogy ez hamarosan kézbe vehető könyvé válik.

A Kalitkába zárva esetében tudtam, honnan hová szeretnék eljutni, a köztes út kidolgozása volt a feladat. Úgy érzem, ez sikerült. Nem titok, hogy a folytatás első verziója már elkészült, bár ott az elején még nem láttam tisztán a befejezést. Ezért volt egy rövid szünet, amikor inkább átgondoltam, mit szeretnék az olvasóknak átadni.

 

Miért nem használsz írói álnevet?

Nincs írói álnevem. Bár a feleségemmel egyszer kitaláltunk egyet, végül csak poén maradt. Szeretném, ha az olvasók engem ismernének meg, és büszkén vállalom a nevemmel együtt azt, amit írtam és alkottam.

Mindig ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Egyáltalán nem. Azt sem gondoltam, hogy írni fogok, azt pedig végképp nem, hogy romantikus könyvet. Ez számomra is meglepetés volt, de úgy gondolom, minden okkal történik.

Milyen érzés volt, amikor megjelent az első könyved?

Leírhatatlan boldogság volt először kézbe venni a könyvemet. Az egész folyamat nagyon gyorsan zajlott. A Kalitkába zárva 2025 októberében jelent meg, és még most is nehezen hiszem el. Külön öröm, hogy érkeznek visszajelzések, amelyekre a jövőben is számítok, ugyanis tényleg minden vélemény érdekel, legyen pozitív vagy negatív.

Az írás nálad inkább tervezett vagy impulzív folyamat?

Az első könyvem teljesen impulzív volt: ahogy jöttek a gondolatok, úgy írtam. A második kézirat már sokkal tudatosabb. Mivel az első történetére épül, figyelnem kell az összefüggésekre, és mivel sorozatban gondolkodom, előre is tervezek. Tudatosabban írok, és más műfaji elemekkel is kísérletezem.

Vannak kedvenc jeleneteid? Volt olyan rész, amit nehéz volt megírni?

Vannak jelenetek, amelyekhez a személyes élményeim hasonlóak, de mindent átalakítottam annyira, hogy ne egyértelműen rólam szóljanak. A futás például fontos szerepet tölt be az életemben, így nem meglepő, hogy a könyvben is többször megjelenik és ezeket a részeket kifejezetten szerettem írni.

Hogyan születik meg egy-egy történeted?

Minden egy álomból indult, és ezt az álmot viszem tovább. A főszereplő, Niki történetét már hosszabb távra megalkottam, és remélem, lesz lehetőségem arra, hogy az olvasók előtt is kibontsam.

Kik olvassák elsőként a kézirataidat?

Elsőként mindig a feleségem, aki nagyon kritikus – sokat olvas, így számomra is biztos pont a véleménye. Laci barátom lektorálja a szöveget, már írás közben is folyamatos visszajelzéseket ad, ami rengeteget segít. Emellett egy másik barátom, Barbi is olvassa a nyers kéziratot, az ő észrevételei szintén nagyon hasznosak.

Hogyan fogadta a családod a hírt?

A feleségem kezdettől fogva tudta és támogatott. A szüleim és testvéreim a kézirat elkészülte után értesültek róla, és nagyon meglepődtek, főleg azért, mert inkább beszélős emberként ismernek. Szüleim és anyósom az elsők között olvasták el a könyvet, apukám pedig már kétszer is elolvasta a Kalitkába zárva című regényt.

Mit üzensz az olvasóidnak?

Először is azt, hogy olvassanak könyveket, hiszen rengeteg jó történet van, még ha néha nehéz is választani. Ha valaki az én könyvemet is elolvasta, annak nagyon örülök és várom a visszajelzéseket. Facebookon, Instagramon és TikTokon is elérhető vagyok. És azért is érdemes bekövetni, mert információkat adok a megjelent és a folyamatban lévő könyvem kapcsán.

Tudom, hogy nem mindenkinek fog tetszeni, és ezt elfogadom. Az írás célja számomra az, hogy legalább egy olyan rész legyen a könyvben, ami megérinti az olvasót, ami benne marad, vagy később eszébe jut. Így szeretnék nyomot hagyni.

Végül azt üzenem mindenkinek: ajánlják az elolvasott könyveiket és ne ítélkezzenek előre. Ha valamelyik könyv nem népszerű vagy negatív értékeléseket kapott, az ne tartson vissza másokat, mert lehet, hogy épp az lesz valaki kedvence. Ha pedig tetszett a könyv, akkor különösen fontos az ajánlás, ugyanis ebben a zajos világban e-nélkül nehéz eljutni az olvasókhoz.

Pásztor András írói oldal

Gyémántfelhő kiadó

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Sebők Hanga ("(...) írás egyértelműen a könyvmolyságomnak köszönhető. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Sebők Hanga írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyveiről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek három kötete jelent meg, ebből egy sorozat készült a Válaszutak 2 részes kötet és a harmadik regény egy önálló történet Legyen úgy, mint rég! címmel, melyek a Gyémántfelhő Kiadó gondozásában jelentek meg.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Férjemmel és három fiunkkal élek Karcagon. Civilben pedagógusként dolgozom.

A könyveid sok kutatómunkát igényeltek? Meddig tartott az írás folyamata?

Minden könyvemben vannak olyan fejezetek, amelyek megírásához szükség volt kutatómunkára, de azt gondolom, ez a mennyiségű kutakodás eltörpül a más zsánerek esetében (pl. történelmi regények) szükséges kutatómunka mellett.

Mivel munka és család mellett, szabadidőmben alkotok, számomra nagyon hosszú idő egy regény megírása. Minimum 10-12 hónap, hiszen sokszor hetekig, sőt hónapokig nem tudok elmerülni az írásban.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Minden történetem a fantáziám szüleménye, de vannak bennük saját magamból is elemek. Pl. a Dönts jól! Annája imád futni és óriási könyvmoly, akárcsak én, ráadásul – igaz ő csak félállásban, de szintén – középiskolai tanár.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Onnan kezdeném, hogy azóta imádok olvasni, amióta megtanultam, arra viszont nem emlékszem, hogy valaha is írásról álmodoztam volna.

A főiskolai és egyetemi tanulmányaim során rengeteg szépirodalmi művet olvastam, a nyári szünetekben pedig többnyire a szórakoztató irodalomhoz nyúltam kikapcsolódásként. Aztán a gyermekeim születése után lemondtam erről a hobbimról, hiszen nem lett volna rá elég időm. Aztán a Covid időszakban vettem újra elő a könyveket. Előbb a könyvespolcom régi lakóit olvastam újra, majd sok-sok új könyvet is beszereztem. Ezek olvasása közben érett meg bennem a gondolat, hogy talán én is tudnék írni egy regényt. Így született meg Anna és Áron története, amit eredetileg egykötetesre terveztem, de végül annyira meglódult a fantáziám, hogy sorozat lett belőle.

Tehát az írás egyértelműen a könyvmolyságomnak köszönhető.

Más zsánerben is tervezted már kipróbálni magad?

Bár mostanában a fantasy és a dark romance az igazán menő, és azokkal – jó eséllyel – sokkal nagyobb olvasóbázist lehetne építeni, én úgy érzem, hozzám a romantika passzol, ezért egyelőre nem tervezem, hogy váltok.

Persze soha ne mondd, hogy soha.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Egyrészt végtelenül izgalmas. Másrészt mindig bizonytalan vagyok. Minden kéziratot nehéz elengedni. Tele vagyok ilyenkor kérdésekkel. Vajon mindent beleírtam, és úgy, ahogyan szerettem volna? Vajon szeretni fogják majd az olvasók? És még sorolhatnám.

Sokan írói álnevet használnak. Miért pont ez az írói álneved? / Te miért döntöttél úgy, hogy mégis saját néven jelenjenek meg az írásaid?

Azt abban a pillanatban tudtam, hogy szeretnék írói álnevet, amint kiderült, nem marad a laptopom rejtekében a kéziratom, hanem útjára engedem az első regényemet. Mindenképpen el akartam különíteni a „civil” énemet az íróitól.

Először egy angol hangzású nevet választottam, amit aztán elvetettem. Ennek oka az, hogy a regényeim Magyarországon játszódnak, magyar szereplőkkel, így nem éreztem ezt a nevet hitelesnek, megfelelőnek.

Aztán olyan nevet választottam, ami, bár némileg más, mint az anyakönyvezett nevem, azért mégiscsak én vagyok.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Egyértelműen igen. Bár sokféle zsánerben olvasok, alkotásban ez áll hozzám a legközelebb.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Hihetetlen. A 94. Ünnepi Könyvhéten foghattam először a kezembe az első könyvemet, és nagyon-nagyon boldog voltam.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Azt hiszem a kettő keveréke. A harmadik regényem volt az első, amihez teljes vázlatot készítettem az írás megkezdése előtt. Aztán ez arra volt jó, hogy végül sok elemében megváltoztassam.

Hagyom, hogy a szereplőim zsongjanak a fejemben, és ők alakítsák a cselekményt. Sajnos sokszor futás, kerékpározás vagy zuhanyzás közben teszik ezt, amikor nem tudom azonnal lejegyezni az ötleteket, így van, amikor el is felejtem őket…

És nem is feltétlenül haladok sorban a cselekményben. A regény végét általában hamarabb megírom, mint a közepét.

 

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Mindkét kérdésedre igennel válaszolok, de nem szeretnék spoilerezni, ezért elnézésedet kérem, de titokban tartom, melyek ezek a részek.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Szerintem egy szerző számára bármi nyújthat ihletet. Nálam ez lehet egy mondat vagy beszélgetés, amit meghallok valahol, egy dal, egy utazás, és bármi, amivel a hétköznapi életemben találkoztam akár régebben, akár mostanában.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Több írónőről tudom, hogy először a párjuknak vagy barátnőjüknek mutatják meg a kéziratukat. Nos, az én férjem megjelenés után, könyvalakban szereti elolvasni a regényeimet, így az előolvasóim kapják meg először, az ő tanácsaikat, észrevételeiket hallgatom meg, mielőtt beküldöm a kiadóba a kéziratot.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Az első regényemet teljesen titokban írtam. Mivel a Covid időszak alatti online oktatás miatt egyébként is szinte egész nap a laptop előtt görnyedtem, hogy feladatokat gyártsak a diákoknak, sokáig fel sem tűnt nekik, hogy néha másra is használom a masinát. A legkisebb gyermekem vette észre először, hogy nem tananyag van a képernyőn, és ő kérdezett rá, mit írok. Talán mondanom sem kell, mennyire meglepődött a családom. Később néhány könyvmoly társamnak is elárultam a titkot, de a többi rokonomnak, ismerősömnek csak akkor meséltem el a hírt (egy Facebook posztban), amikor már teljesen biztossá vált, hogy megjelenik az első regényem.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Először is szeretném kifejezni, mennyire hálás vagyok mindenkinek, aki már elolvasta vagy a jövőben szeretné elolvasni a történeteimet.

Rengeteg könyv jelenik meg napjainkban, nagyon telített a könyvpiac, és az érvényben levő szabályozások sem kedveznek sem a szerzőknek, sem az olvasóknak. Ráadásul sokan (szinte) csak külföldi – vagy az írói álneve miatt annak gondolt – szerzőktől olvasnak. Mindezek miatt borzasztóan nehéz kitűnni a sok ezer megjelenés közül. Mindezek miatt még nagyobb boldogság látni, hogy nekem is vannak olvasóim.

Bízom benne, hogy hónapról-hónapra sikerül növeli a számukat.

Új megjelenésem idén már nem lesz, de ha minden jól megy, egy kiadói meglepetésnek hála (erről még nem árulhatok el semmit) mégiscsak lesz még itt valami tőlem…

Kedves Ági! Nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltál rám, és válaszolhattam a kérdéseidre!

Szerzőtársaim nevében is köszönöm a magyar szerzők támogatásáért végzett munkádat!

Sok sikert, számos látogatót kívánok a blogodhoz és a közösségi oldalaidhoz!

Szeretettel,

Hanga.

Én köszönöm a lehetőséget, hogy segíthetek!

Fotók: Sebők Hanga Szerzői oldala

Sebők Hanga Szerzői oldala

Gyémántfelhő Kiadó

Ismerjük meg közelebből a szerzőket! Horváth F. Dániel - ("A YouTuber szerelmét csak két barátomnak mutattam meg, és már csak azután, hogy elküldtem több kiadónak.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Horváth F. Dániel írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről, A youtuber szerelméről, mely a Gyémántfelhő kiadónál szerezhető be. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az felkérésemet. Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Az intejú még 2022-ben készült.

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Sajnos túl sok mindent nem árulhatok el magamról, mivel a CIA titkosügynöke vagyok, és nem nézné jó szemmel az ügynökség… Na jó, csak vicceltem! Horváth Dánielnek hívnak, 33 éves vagyok, sőt, hónapokon belül 34 leszek. Molekuláris biológusként végeztem, most tudományos munkatársként dolgozom egy cégnél dokumentációs területen. A természettudományos végzettségem ellenére művészléleknek tartom magam. Szeretem a rockzenét, az ázsiai kultúrát, a mézes-sonkás chipset és Adam Sandlar filmjeit. Talán röviden ennyit rólam. Meg esetleg még annyit jegyeznék meg, hogy A YouTuber szerelme, ami idén nyáron jelent meg, az első regényem, szóval az írói pálya legelején járok még csak.

A youtuber szerelme sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A regény nem igényelt sok kutatómunkát, bár az is igaz, hogy egy-két dolognak talán jobban is utánajárhattam volna. A cím kicsit csalóka, mert ugyan a történet főhősei valóban YouTuberek, a videózás csak érintőlegesen kerül szóba, alapvetően általános emberi érzésekről, szerelemről, féltékenységről, nagyravágyásról, bűntudatról és irigységről szól a könyv. Aminek külön utánanéztem, az az érdekkapcsolatok világa volt. Ebben a témában több könyvet is elolvastam – pl. Egyetemista lány támogatót keres, Puncsapuk –, mivel a regényemben is egy hasonló alku köttetik: Alex, a sikeres, de félénk videós, akinek még sosem volt senkije, elfogadja Rebeka ajánlatát, aki hajlandó a „barátnője” lenni, ha cserébe a fiú hírnevet biztosít számára.

Ami az írást illeti, az első karakter leütésétől az utolsóig kb. egy év telt el, de a könyv nagyrészét 4 hónap alatt írtam meg. Viszont ezalatt a 4 hónap alatt csak az írással foglalkoztam, nem dolgoztam mellette. Nekem mindenesetre egy örökkévalóságnak tűnt.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A könyvben nincsen semmiféle fantasztikus vagy természetfeletti elem, nincsenek benne zombik, vámpírok, tündérek, vérfarkasok, varázslók vagy gyíkemberek, a történet pedig annyira realista, hogy akár a valóságban is megtörténhetne. Azt leszámítva, hogy a humor itt-ott kicsit túlzó és abszurd, de ez csak fűszer gyanánt van.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Az első verseimet általános iskolásként írtam, szóval elég régen. Már nem emlékszem, hogyan kezdődött, és akkoriban ez nem is volt szenvedély, az iskolában az irodalom egyáltalán nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé. Csak időnként írtam egy-egy verset, ha volt ihlet, és valami eszembe jutott.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Mindenképpen. Ez a könyvem fiatal felnőtteknek szóló humoros-romantikus regény, egy viszonylag könnyed lektűr. Viszont nagy álmom, hogy szépirodalmi igényű műveim is legyenek. Terveim szerint a következő alkotásom ezért egy színpadi dráma lesz. Egyébként írtam már korábban politikai témájú forgatókönyvet, egyszer egy verseskötetet is szívesen megjelentetnék, szóval vannak ötleteim.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod? 

A YoutTuber szerelme esetében olyasmi volt, mint amikor a harmadmaraton végén holtfáradtan beértem a célba. Örültem, hogy túl vagyok rajta. Nagyon szenvedtem ennek a regénynek a megírásával, voltak periódusok, amikor tényleg nem értettem, hogy egyáltalán miért csinálom, ha ennyire nincs hozzá kedvem. Talán az volt a baj, hogy minél hamarabb kész szerettem volna lenni vele, ráadásul azt is tudtam, hogy ezt most nem puszta szórakozásból írom, hanem azért, hogy kiadjam. Viszont ezzel hatalmas terhet raktam a vállamra, és csak megnehezítettem a dolgomat. Folyamatosan amiatt nyugtalankodtam, hogy mikor lesz már kész, időnként teljesen kétségbeestem, hogy talán sohasem… Na mindegy, lényeg, hogy végül elkészült.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Az írói nevem egyszerűen úgy állt elő, hogy a család- és az utónevem közé beszúrtam egy F betűt. Szívem szerint egyébként meghagytam volna a polgári nevemet, de amikor elkészültem a regényem kéziratával, anyukám felhívta rá a figyelmemet, hogy Horváth Dániel nevű író már van az országban. Angol álnevet nem akartam, így maradt ez a megoldás. És hogy miért pont F? Gyerekkoromban nagyon szerettem Sipos F. Tamás énekest, innen jött az ötlet.Azt már csak utólag gondoltam hozzá, hogy az F jelenthet flowert, jelezve, hogy az írásaim színesek és változatosak, mint a virágok, vagy F, mint faith (vagyis hit), ami pedig azt jelképezi, hogy hiszek Istenben és magamban.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Nem. Ebben a zsánerben alapvetően azért írtam, mert be akartam futni íróként, és ebben láttam a legnagyobb potenciált. Egyelőre a befutástól olyan messze vagyok, mint Makó Jeruzsálemtől, de még nem adtam fel a reményt, hogy egyszer felfedezik a regényt. És ez még rímelt is.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Nem vagyok az az ugrabugrálós fajta, de azért jólesett. Természetesen örültem, hogy megjelent a könyvem, és sikerült megvalósítanom azt, amit elképzeltem. Sajnos vagy nem sajnos, de van egy kritikusabb oldalam is, amelyik nem hagy sokáig örömködni, és egy idő után mindig elégedetlenkedni kezdek amiatt, hogy a következő kitűzött céltól megint milyen messze vagyok. Most például a könyvmarketing okoz nehézséget, és az aggaszt, hogy miért nem veszik az emberek a regényemet, miért csak egy értékelésem van a moly.hu-n, és mikor leszek már én az új Leiner Laura… Mi tagadás, van még mit fejlődnöm a hálaadás és a meg elégedés terén. Mert így, ha egyszer történetesen mégis én lesz az új Leiner Laura, akkor meg majd amiatt fogom emészteni magam, hogy miért nem fedezték még fel a könyvemet az amerikai producerek, és mikor csinálnak már belőle filmet Hollywoodban.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás, vagy impulzív?

Azt hiszem, mindkettő. A történeteim vázát, stílusát, fő mondanivalóját általában jól meg szoktam tervezni.A kereteket előre lefektetem, de aztán a kereteken belül már igyekszem minél szabadabban, spontán módon alkotni. 

A youtuber szerelmében vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Több kedvenc részem is van A YouTuber szerelmében, de talán, amit a legjobban szeretek, az két mellékszereplő, Fruzsina és Ricsi randijelenete, ami a debreceni Nagyerdőn játszódik. Szerintem az egész jól sikerült. Amikor írtam, ókori görög szerzőket próbáltam utánozni.

Párbeszédeket viszonylag könnyen írok, viszont amivel meg szokott gyűlni a bajom, azok a „töltelékszövegek”, pl. tájleírások. Ezért is tervezek elmozdulni a dráma irányába, az talán testhezállóbb lesz számomra.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Néha egyszerűen csak úgy jön az ihlet, hogy megyek az utcán, és hirtelen eszembe jut valami. Általában egy-egy érdekes gondolatból vagy erkölcsi kérdésből indulok ki, és aköré építem a történeteimet, melyeket aztán rendszerint sosem fejezek be. Sok ötletem vár még arra, hogy megvalósítsam őket, a gépem tele van műtöredékekkel, jegyzetekkel.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít? Kik szólhatnak bele a szöveg, a történet alakulásába?

Na, ez jó kérdés, mert nem igazán szeretem megmutatni a kéziratot senkinek addig, amíg nincs teljesen kész, sőt, még utána se nagyon. A YouTuber szerelmét csak két barátomnak mutattam meg, és már csak azután, hogy elküldtem több kiadónak. Lehet, a későbbiekben bátrabb leszek ezen a téren, ennél az első regénynél még eléggé tartottam attól, hogy vajon a családom és a barátaim mit fognak szólni. Pláne úgy, hogy ez egy romantikus regény, miközben a magánéletben elég zárkózott vagyok, ritkán beszélek az érzéseimről. Sőt, ritkán beszélek akármiről is.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Szerencsére pozitívan, örültek, támogattak, elolvasták a könyvet, és tetszett is nekik.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várhatómég tőled az idén?

Idén már semmi, de hamarosan elkezdek dolgozni a már említett drámámon, aminek jelen állás szerint „Nászok és szakítások” lesz a címe, de ez még változhat. Jegyzeteim már vannak hozzá, egyelőre tervezési fázisban van a dolog. Ha minden jól megy, jövő tavasszal meg is jelenhet. Aki addig is követni szeretne, az Érdemtelen Művész néven megtalál a Facebookon és az Instagramon. Bár Facebookra már vagy két hónapja nem tettem ki semmit, Instagramon pedig idő- és kreativitáshiány miatt jelenleg trollkodás jelleggel a Paula és Paulina és az Esmeralda című mexikói szappanoperákból osztok meg képes idézeteket (valójában számomra guilty pleasure ezeknek a nézése, csak ciki lenne bevallani). Mint mondottam vala, most épp a könyv- és önmarketinggel szenvedek… Remélem, egyszer majd ehhez is lesz valami értékelhető ötletem.

A könyvet itt tudod beszerezni:

Gyémántfelhő Kiadó

Instagram

Facebook

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Sarah Shadow - ("Számomra fontos, hogy legyen vázlatunk az alapszereplőkről, főbb karakterekről és eseményekről. Mindegyik karakterem pontosan fel van építve, születésétől haláláig. Talán ebben a formában egy kicsit mégis tudatos író vagyok.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Sarah Shadow írónőt, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónőnek Az Alvilág árnyékában c. könyve jelent meg, ami a Gyémántfelhő Kiadó gondozásában jelent meg, a kiadó oldalán lehet megrendelni.

Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Forrás: Sarah Shadow hivatalos írói oldal

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

1987 májusában születtem Pécsett, de drávaszabolcsi leánynak tartom magam. A Pécsi Tudományegyetemen végeztem 2008-ban, mint művelődési szervező, és menedzser, amit jelenleg egy intézmény belső kommunikációs szakembereként is kamatoztathatok. A horvát-magyar határ mente elképesztően sok csodát rejt, de egy biztos, a Drávához fűződő szeretetemből nőtt ki az irodalom iránti szenvedélyes vonzalmam. Drávaszabolcson nem csupán a háborítatlan természet ejti rabul az ember szívét, de ha meghalljuk a folyó szavát, amaz kinyitja előttünk a varázslat kapuit. Versekkel 14 éves korom óta foglalkozom, és a mai napig képes vagyok elmélyülni a rímfaragásban. Nekem három szerelmem van: a Férjem, a Dráva, és az irodalom.

Az Alvilág árnyékában c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

A regényötlet már régóta motoszkált a fejemben, ámde csak két évvel ezelőtt kezdtem el írni. Az első 80 oldalam 2 évnyi munkámba került, míg néhány hónap alatt lett meg a többi 290. Karakterközpontú író vagyok, így a pszichológia és a személyiséganalizálás is közel áll hozzám. A könyvben négy szemszögből világítok meg egy eseményt. A bűnözés és a bűnüldözés témája a kezdetektől fogva foglalkoztatott, így a sorok között mindig fellelhető lesz az emberi viselkedés, profilozás módszertana. A témában rengeteg publicisztikát halmoztam fel, ezek segítették a regény elkészültét.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Az első könyvem abszolút fikció, de ha kézzelfogható helyszínekkel dolgozunk, hitelesebbé válik a történet. A sorozat következő része is efféle módszerekkel lesz megírva. Talán, ha az olvasó bele tudja magát képzelni a leírt szituációkba, szerethetőbb, testközelibb lesz az élmény.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Két éve vagyok megrögzött tollforgató, persze, ha a verseket nem vesszük bele. Több, mint húsz éve élek felemás házasságban az irodalommal. Néhány újságban, magazinban és irodalmi rovatban már volt lehetőségem bemutatni az alkotásaimat. Mindig magányos író voltam, sosem szerettem a felhajtást, ám első komolyabb, publikált művemet (vers), a Csók és Könny Magazinban láthattuk viszont, 2006-ban.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

A bűn és bűnüldözés örök kedvencem, az akció és a thriller szintén. A romantika meg szinte minden jól megformált történet alapja, központi cselekménye. A sci-fi-n kívül szinte mindenevő vagyok, csak legyen benne adrenalin.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Három szóval: Zseniális. Felemelő. Igazi flow hatás.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Jó kérdés. Magam sem tudom igazán megválaszolni. Talán a karakterek akarata szerint. Bár a „Sarah” részemről a bibliai Sárát, és „Shadow” az árnyékot és a sötétséget jelenti. A jó és a rossz összecsapása. Valahol az ember tele van erénnyel, de a gonoszság sem áll távol tőle. A zsánerem pontosan jól mutatja, hogy a kedvenc olvasmányom Madách Imre: Az ember tragédiája.  Bár Dante Alighieri írásai, életfilozófiája is közel áll a szívemhez.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Határozottan igen.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Ha a kézirat leadása is flow hatást idézett elő, gondolhatjátok…

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Inkább impulzív, némi tudatos formát öltve. A mindennapi impulzusok, a személyemet ért pozitív és negatív információk és hatások is befolyásolták a könyv menetét. Az emberi játszmákat igyekeztem megjeleníteni. Helyzeteket, eseteket érzésekkel párosítani. A jelenlegi könyvem három legfőbb érzése: a hazugság, a bizalom, és a lelkiismeret. Ezeket írom körül. Vajon, hogyan viselkedünk, ha hazudunk? Mi a füllentés és mi a hazugság? Mennyire vékony a mezsgye és hol a határ? Ahogyan a „jó”, a „szép”, a „hazugság” is egy szubjektív fogalom.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Vannak bizony kedvenc jeleneteim, azok mind lendületesek. Összességében minden fejezettel megbirkóztam, csupán az összefüggésekre kellett odafigyelni. Számomra fontos, hogy legyen vázlatunk az alapszereplőkről, főbb karakterekről és eseményekről. Mindegyik karakterem pontosan fel van építve, születésétől haláláig. Talán ebben a formában egy kicsit mégis tudatos író vagyok.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Vonz a pszichológia, és az emberi viselkedésminták kutatása. Rengeteg olyan társadalomfilozófiai, szociológiai könyvvel rendelkezem, melyek a legkülönbözőbb esettanulmányokat mutatják be. Amúgy a téma az utcán hever, csak le kell érte hajolni. 

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Anyukám, a férjem, és a kiadóm. Szerencsés nő vagyok, mert a férjem egyszerre a barátom, tanácsadóm, bizalmasom, menedzserem, szeretőm, és egy olyan társ, akire példaképként is fel lehet nézni. Örömökben osztozunk, nehézségekben egymást motiváljuk és erősítjük. 

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Legalább annyira jól, mint amikor megjelent egy-egy versem az irodalmi rovatban. Minden családtagom tudja, hogy betűmániás vagyok. A magyar abc 40 betűje mind-mind jó barátságban van velem.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

„Az Alvilág árnyékában” könyvem folytatásán, „Az Alvilág szívében” című regényemen dolgozom, mely főleg Olaszországban fog játszódni. A témával kapcsolatosan a publicisztika, és ismeretanyag a fejemben van, ám a megfelelő helyismeret miatt, kicsit mégis igényel egy alaposabb kutatómunkát. Egy jó könyv megírása ezernyi csepp verejtéket követel, de minden alkalommal szíves-örömest ragadok tollat. A szerzői oldalamon mindig igyekszem jelen lenni, és az olvasóim számára megteremteni egy barátságos környezetet.

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Gyémántfelhő Kiadó

Sarah Shadow hivatalos írói oldala

 

Amiket el szeretnék olvasni! 9. rész - (Nyári olvasmányok, ami nélkül el se lehetne menni.)

Újra jöttem, Amiket el szeretnék olvasni! 9. résszel.  Számos érdekes könyvek jelentek meg a napokban és fognak is megjelenni a következő hetekben, ezért gondoltam szétnézek, hátha találok érdekes, kedvemre való könyveket. Találtam is párat, így fogadjátok tőlem ezt a kis ajánlómat. Hátha nektek is kedvez a könyvvásárláshoz.

 

 S. A. Locryn:
Edingburgh kék fényei
(18 éven felülieknek ajánlott)

Tartalom:

Pokolian ​indul a nap, Davist ultimátum elé állítják. Már az ötödik mentőtisztet akarják a nyakába sózni. Neki, a veterán, Afganisztánt megjárt orvosnak! Még hogy ő kiállhatatlan?! Csak annyit akar, hogy mindenki hagyja békén. Dennis sem vágyik ennél többre, mégis társak lesznek. Amikor beosztják Davis mellé, megfogadja, hogy nem hagyja magát még egyszer megfutamítani, hiszen eleget tűrt egész eddigi életében. Rázósan indulnak a közös napok. Dennisnek nem csak a melóba kell visszaszoknia, de társa értelmezhetetlen viselkedését is kezelnie kell. Sokáig azt hiszik, hogy ennél rosszabb nem is történhetett volna velük, de a végeláthatatlan műszakok és riasztások alatt egyre jobban megismerik egymást, rájönnek mi volt az, ami eddig hiányzott az életükből. Hogy ezt megtalálják, nem pusztán a környezetükkel, hanem saját érzéseikkel is meg kell küzdeniük. Sejtelmük sincs, hogy eddigi megpróbáltatásaik pusztán bemelegítésül szolgáltak ahhoz, ami rájuk vár. Vajon képesek lesznek közös nevezőre jutni, vagy elkerülhetetlen, hogy Davis elveszítse a munkáját?

 Olivia Brice:
Kiadó szerelem

Tartalom:

Történet ​egy bérbe vett szerelem kalandos kibontakozásáról

„Vajon bűn szerelmesnek lenni abba a férfiba, akibe nem szabadna? Mert ha igen, akkor én bűnös vagyok és foglaltam egy utat magamnak a pokolba.”

ABIGEL BRYSAN élete nem csak játék és mese… Születése óta mindenért meg kellett küzdenie. Segédszerkesztőként dolgozik a Golden Wings Kiadónál és minden vágya, hogy elismerjék, illetve nyomot hagyjon maga után az utókor számára. Unalmasnak tűnő életét felkavarja a sármos és ambiciózus új vezető, NEIL TREMBLAY, aki mellesleg kicsit sem ért a könyvekhez. Neil gazdag családból származik, mindene meglehetne, ha az apja akarata szerint cselekedne, azonban ő ki akar törni édesapja árnyékából. Óriási lehetőség adódik számára, hogy megvalósítsa álmait, de ehhez előbb meg kell nősülnie. Neil és Abigel együtt vágnak neki a kétéves kalandnak, ám a társadalmi különbségek, és az életükre törő titokzatos ellenség megtépázza az amúgy sem egyszerű közös útjukat.

Működhet egy házasság szerelem nélkül?

Jó döntés, ha teret engedünk az eszünknek és elnyomjuk a szívünk vészjósló figyelmeztetését?

Kialakulhat-e igaz szerelem két fiatal között, ha kapcsolatuk anyagi javakon nyugszik?

Mit tennél, ha kiderülne, hogy semmi sem véletlenül történt?

 Lilly Shade:
Heshin

Tartalom:

Azt ​mondják, a sötétségből mindig van kiút.
Én azt mondom, hiába menekülsz… soha nem ereszt!

Heshin a CROWN Group nevű vállalatnak dolgozik, mint bérgyilkos. Egy nap a vállalat New York-i börtönében ébred, majd emlékei híján, bezártságát megelégelve szökést kísérel meg. A sikertelen akció közben súlyosan megsérül, és kómába esik; ő azonban ez idő alatt visszatér 29 nappal korábbra, a legutolsó küldetésének első napjára.
Míg újra éli a lehetetlent, megtapasztalja milyen érzés szeretni, szeretve lenni, gondoskodni és félteni. Minden érzelem, ami ellen olyan erősen küzdött eddig, kezd eluralkodni rajta… Képes lesz túllátni a gonoszságon, átélni a szép pillanatokat, és elhinni, hogy mindez nem csupán illúzió?
Túl régóta él elszigetelten, a magány rideg fogságában ahhoz, hogy higgyen. Kíméletlen küzdelmet vív saját magával és a kiszámíthatatlan valósággal. A saját valóságával, amit az örökös kétely, a gyanakvás és hazugságok sokasága torzít el.
Vajon megéri a szerelmet választani egy olyan kegyetlen világban, mint amilyen az övé?
A fájdalmas felismerés életeket követel. A súlyos döntések bizonytalanságba taszítják. Ám, ha elveszíti önmagát, félő, hogy minden, amiért harcolt, végleg összeomlik.

Bűn.
Veszély.
Szenvedély.

De van egy kis gond… ugyanis ennél én már jóval többre vágyom.

 Veda Sylver:
Szenvedélyek vihara Boszporusznál
(A Boszporusznál 2.)

Tartalom:

Öt év telt el azóta, hogy a Titkok Vihara a Boszporusznál c. könyvből megismert amerikai tinilány, Ava Güven rátalált török származású édesapjára. Az elkényeztetett csitriből gyönyörű felnőtt nő lett, akinek modell karrierje szépen ível felfelé. Épp a francia Riviérán dolgozik, amikor értesül unokatestvére eljegyzéséről, ezért visszautazik Isztambulba.
A nyüzsgő török város újra felszínre hozza a Güven család eltemetett titkait és időközben Ava-ra rátalál a szerelem is, amiről már az elején tudja, hogy eredendően tiltott, mégis enged a csábításnak. A mindent elsöprő szenvedély, mint egy hirtelen kialakuló vihar a Boszporuszon, úgy csap le a lányra, de a tudomására jutó információ hatására inkább mégis a lelkiismeretére hallgat…
Mindeközben Ava-t folyamatosan kísérti fájdalmas múltja és hamarosan kénytelen szembesülni azzal is, hogy egyik férfi karjából a másikéba sodródik. Ám hogy ezzel milyen lavinát indít el, még csak nem is sejti…

 Elena Valmas:
Perzselő Görög románc

 Tartalom:

Meddig vagyunk képesek kordában tartani az érzelmeinket, és milyen áron tudjuk azokat magunk elől is eltitkolni? Egyáltalán miért nem vagyunk hajlandóak elfogadni azokat? Mi lett volna ha…? Vajon kiderül?

Lucy és barátnője egy felhőtlen nyaralásra indulnak, ahol váratlan szerelemre bukkannak. Azonban a történetük kicsit sem egyszerű. Míg Mona megéli az élet adta ajándékokat, addig Lucyval érzelmei jojó-t játszanak. Egyszer enged, másszor inkább visszaránt, és egyúttal kettőt hátralép. Arra viszont nem számított, hogy a Görögországban töltött napjaik rohamosan fogynak. Vajon lesz elég ideje engedni saját boldogságának? Vagy túl későn jön rá, hogy az ő hajója már nincs a kikötőben és talán vissza, se fordul Ő miatta?

Tarts velem ebben a kalandban, és ígérem különböző szemszögből, fogod látni a történetet.

Szilágyi-Kiszler Adrienn:
A vihar csendje

 

  

Tartalom:

„Villámként ​vágott belém a felismerés: ilyen lehet a vihar csendje. Mintha egy vastag üveg mögött állva figyelnéd, hogyan hullik darabokra minden, mégsem hallasz semmit. A csend pedig nem békés, inkább hátborzongató: nem menedék az, csupán valamiféle intőjel, hogy valószínűleg megőrültél a veszteség fájdalmától.”
Audrey Rose Parker élete első nagyobb turnémenedzseri munkájára készül. Számára a No Reason és a Foreword zenekar közös turnéjának sikerén áll vagy bukik minden: nem csak az állása és a helyrehozni kívánt hírneve a tét, de a több éves barátságai is kockán forognak. A felmerülő problémák sorra megoldódni látszanak, azonban helyüket idővel újabbak veszik át.
A lány igyekszik kihozni magából a maximumot menedzserként, továbbá helyt állni nővérként és barátként. A viharos szerelem pedig akkor csap le rá, amikor a legkevésbé sem várná. Audrey tagadhatatlanul élvezi ezt a tevékeny életmódot, az események sűrűjében azonban észre sem veszi, hogy a feje fölött sötét felhők gyülekeznek…
A napfény hangja című kötet folytatása ezúttal is humorral és drámával kikövezett úton keresztül kalauzolja olvasóit a romantika világába.

Előolvasás: Veda Sylver: Szenvedélyek vihara a Boszporusznál (A Boszporusznál 2.) - ("Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a török romantikus könyveket, számomra letehetetlen volt ez a történet.")

~~~ Előolvasás ~~~

Szeretném megköszönni, Veda Sylver írónőnek, hogy elolvashattam ezt a szuper izgalmas, rejtélyekkel teli kötetet, Szenvedélyek vihara a Boszporusznál ( A Boszporusznál 2.) címmel, Ez a könyv felkerült a kedvencek listájáról. Köszönöm még egyszer, egy élmény volt elolvasni.

 Veda Sylver:
Szenvedélyek vihara a Boszporusznál
(A Boszprusznál 2.)

Tartalom:

 Öt év telt el azóta, hogy a Titkok Vihara a Boszporusznál c. könyből megismert amerikai tinilány, Ava Güven rátalált török származású édesapjára. Az elkényeztetett csitriből gyönyörű felnőtt nő lett, akinek modell karrierje szépen ível felfelé. Épp a francia riviérán dolgozik, amikor értesül unokatestvére eljegyzéséről, ezért visszautazik Isztambulba.
A nyüzsgő török város újra felszínre hozza a Güven család eltemetett titkait és időközben Ava-ra rátalál a szerelem is, amiről már az elején tudja, hogy eredendően tiltott, mégis enged a csábításnak. A mindent elsöprő szenvedély, mint egy hirtelen kialakuló vihar a Boszporuszon, úgy csap le a lányra, de a tudomására jutó információ hatására inkább mégis a lelkiismeretére hallgat…
Mindeközben Ava-t folyamatosan kísérti fájdalmas múltja és hamarosan kénytelen szembesülni azzal is, hogy egyik férfi karjából a másikéba sodródik. Ám hogy ezzel milyen lavínát indít el, még csak nem is sejti…

 

 Véleményem:
5/5

Teremburáját neki. Ez aztán a történet. Micsoda szálak vannak benne, és végére jól összekötötte. Írónőtől nem az első kötet volt, amit olvastam tőle. Másik két könyvét elolvastam régebben és látszik, hogy mennyit fejlődött. Szeretem a török szerelmes könyveket, és szívesen olvasok is, ha jól meg van írva. Nagyon ritka az olyan írónő, aki ezt megtudja ütni a mércét. Az egyik ilyen Veda Sylver. Boldog vagyok, hogy részese lehettem e csodálatos történeteinek.
Egyre jobb, és jobb Sylver írása. Izgalmas, titokzatos, rejtélyes és perzselő szenvedéllyel átitatva. Beszippantott, de rendesen alig tudtam letenni, egy este alatt kivégeztem, olvastam volna még róluk, sajna ennyi jutott.
Kemalt és Hollyt jó volt újra olvasni, kicsit fura nem szerelmespárként, hanem felelősségteljes szülőként látni őket. De mindenesetre örültem neki.
Ahogy a történetet írta Sylver, tele volt meglepetésekkel. Abszolút nem volt kiszámítható, sőt sokszor azt se tudtam mi lesz a következő lépés, avagy milyen titkok fognak még lelepleződni. Elképesztő volt, mire kiderült volna egy titok, jött a következő is.

– Csak, hogy tudd, nem szoktam vadidegenek kocsijába beszállni. – Asim vagyok. – Ez most komoly? – pislogtam rá döbbenten az anyósülésről. – Tessék? - kérdezte értetlenül mialatt bekötötte magát. – Te török vagy – közöltem a meglepettségtől bénultan. – A legjobb tudásom szerint – kacsintott rám ismét, és újra megvillantotta pimasz vigyorát.

Sajnáltam Ava-t, amiken keresztül kellett mennie, és amiken fog még keresztül mennie.
Egyik csapást, a másik után szenvedi el, de még így is rátalál a szerelem. Viszont az élet vagy sors fintora nevezzük bárhogy két férfit sodor elé, Asim és Erdogan. És nem kisebb csavart is tett bele az írónő a történetben. Én mondom, imádtam olvasni. Alig tudtam letenni, mert nagyon kíváncsi voltam az egész történetre. Hamar ki is olvastam, vittem mindenhová… Hogy olvashassam.

– Azok után, Erdogan nyomozó – hangsúlyoztam ki a végét –, amin keresztül mentem, elég sok időbe telt, mire újra sikerült bízni az emberekben és elhinni, hogy talán mégsem minden férfi egy aljas féreg. Valószínűleg ezért sincs rajtam gyűrű, és nincs elég tapasztalatom sem, viszont nő vagyok, bármikor felismerek egy szenvedéllyel teli pillantást. Láttam már egy-két szerelmes férfit, elég csak az apámra néznem, és azt bizton állíthatom – léptem minden szónál egyre közelebb, míg ő folyamatosan hátrált, végül pedig a mellkasára böktem –, hogy te, nem tartozol közéjük.

Asim-nak sok-sok titka volt, amit későbbiekben fog kiderül róla. Bár tetszett a lehengerlő, sármos viselkedése, de engem Erdogan vett le jobban. Izgalmas, szenvedélyes, a FÉRFI javából. Kedvenc jelenetem tőlük mikor leülnek és megbeszélik végre a nézeteltéréseiket. Itt kicsit megkönnyeztem. Nagyon szerettem volna, hogy tényleg kibéküljenek.

– Rendben – sötétedtek el hirtelen türkiz szemei. Nagyon lassan egyre közelebb hajolt. – Akkor áruld el nekem, Ava Güven, milyen egy szerelmes férfi tekintete?

Végig azon kattogtam vajon Ava melyiküket fog választani, már ha tudd választani. Erdogan vagy Asim, Asim vagy Erdogan? Nos, elég nehéz döntés. Vagy mégsem? A vége pedig… Nem semmi volt. Döbbenten tettem le a könyvet, és arra gondoltam, hogy ez igen…

Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a török romantikus könyveket, számomra letehetetlen volt ez a történet. Nagyon sajnáltam, hogy véget ért az olvasás, remélem lesz még folytatása. 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Veda Sylver írói oldala

Gyémántfelhő Kiadó