2022. március 31., csütörtök

Georges Simenon: A mérgezés (La vérité sur Bébé Donge) A Romans durs-sorozat legújabb kötete. - ("„Picasso előtt máshogy festettek. Trenet előtt máshogy énekeltek. És Simenon előtt máshogy írtak.” Frédéric Dard ")

Georges Simenon: A mérgezés
(La vérité sur Bébé Donge)
A Romans durs-sorozat legújabb kötete.

 

„Simenon lélektani regényei súlyosak, tömörek, hihetetlenül változatosak, és olyan frappánsak, mint a jó popdalok.”

Luc Sante

 

„Mint egy Balzac-regény, amely nélkülöz minden terjengősséget.”

Marcel Aymé

 

„Picasso előtt máshogy festettek. Trenet előtt máshogy énekeltek. És Simenon előtt máshogy írtak.”

Frédéric Dard

 

Megjelenik április 26-án!

 Agave Könyvek Kiadó

Fordította: Ertl István

 Fülszöveg

Idilli vasárnap délután a vidéki Donge-villa napsütötte teraszán. Egy kecses kéz arzént perget François Donge kávéjába. A férfi életben marad, de élete legnehezebb kérdésére kell választ találnia: miért akarta megmérgezni őt a felesége, Bébé, akinek mindent megadott?

 

Ebben a regényben nem a tettes kiléte a kérdés, hanem a tett miértje. Folyik ugyan nyomozás, de leginkább a lelkekben és a múltban. Hogyan történhet meg, hogy két ember élete, akik boldoggá tehették volna egymást, vakvágányra fut?

 

Georges Simenon ismét bizonyítja, hogy egy lélektani regény is lehet éppen olyan izgalmas, mint a legfordulatosabb detektívtörténet.

 

Blörbök



„Simenon regényei súlyosak, tömörek, hihetetlenül változatosak, és olyan frappánsak, mint a jó popdalok.”
Luc Sante

„Mint egy Balzac-regény, amely nélkülöz minden terjengősséget.”
Marcel Aymé

„Könyvet tartott a kezében, ferdén az olvasólámpa felé döntve. Láttam, hogy egy Simenon-regény, s ez némileg felbátorított – talán annak a jele, hogy van benne emberi érdeklődés.”
Graham Greene

„Egy nagyon szép Simenon-regényt kezdtem olvasni. Félek, hogy nem lesz elég bátorságom leereszkedni a lidércnyomás legmélyéig, amit Simenon oly elviselhetetlen művészettel ír le.”
François Mauriac

„Picasso előtt máshogy festettek. Trenet előtt máshogy énekeltek. És Simenon előtt máshogy írtak.”
Frédéric Dard

„Az ember legszívesebben állandóan megtapsolná, hogy volt!-ot kiáltana, aztán még egyszer hogy volt!-ot. Micsoda egészség ez a Tiéd, kedves Simenon, sohase fogy el, mindig megbízhatsz benne, azért vagy egyre pontosabb, egyre bölcsebb, ezért nem téveszted soha szem elől, mi is a lényeg, és ezért írod sorozatban a remekműveket, egyiket a másik után.”
Federico Fellini

„Mintegy tíz nappal ezelőtt mindannyiunkat súlyos simenonitis támadott meg, és minden bizonnyal nevetett volna, ha ott lát bennünket, ugyanabban a szobában, amint Richard Heyd a Levél a vizsgálóbíróhozt, Jacqueline Heyd a Fekete esőt, Jean Lambert, a vejem az Epilepsziás rohamot, Catherine lányom A furnes-i polgármestert olvassa belefeledkezve, jómagam pedig tizenkét korábbi regényét olvastam újra tizenegy nap alatt.”
André Gide


A szerzőről

 


A belga születésű Georges Simenon (1903-1989) a francia nyelvű regényirodalom világszerte ismert alakja, műveit eddig ötvenöt nyelvre fordították le. A hatalmas siker Simenon legismertebb regényszereplőjének, Maigret főfelügyelőnek köszönhető. A világméretű sikerhez az is hozzájárult, hogy a regényekből számtalan filmadaptáció, majd pedig televíziós sorozat is készült. A bűnügyi regények némileg elhomályosítják az életmű más szeleteit. Simenon – saját szavaival élve – „kemény” regényeket is írt, amelyekkel az irodalmi körök elismerésére számított. Ha ez akkor nem is sikerült, az idő neki dolgozott: ma már biztosan kijelenthető, hogy Simenon a 20. századi francia regény egyik klasszikus szerzőjévé vált.

Előrendelhető kedvezménnyel

Agave Könyvek Kiadó

2022. március 28., hétfő

Márciusi megelenések az Agave Könyvek Kiadónál- ("Újdonságok az Agave Kiadónál, le ne maradj.")

„Napjaink legélvezetesebb sci-fi szerzője.”

Joe Hill

 John Scalzi: A Kaidzsú Állatvédő Társaság
(The Kaiju Preservation Society)

 A nemzetközi megjelenés után alig pár nappal magyarul is megérkezett John Scalzi új regénye. Tematikájában eltér a tőle megszokottaktól, de ezúttal sem lesz hiány jó párbeszédekben és remek humorban.

A Kaidzsú Állatvédő Társaság olyan, mintha a Jurassic Park egy erkölcsösebb formája találkozna a Városfejlesztési osztály bajtársiasságával. Végtelenül szellemes és üdítően megfontolt hangvételű könyv.

Publishers Weekly


Elkeltek a regény televíziós jogai.

Megjelent!

Agave Könyvek Kiadó

Fülszöveg

Amikor a Covid-19 végigsöpör New Yorkon, Jamie Gray egy ételszállító app futáraként kénytelen dolgozni. Kilátástalan helyzete azonban csak addig tart, amíg egy rendelés teljesítése során összefut Tommal, akivel érintőlegesen ismerik egymást régről. Tom a saját szavai szerint egy „állatjogi szervezetnek” dolgozik, és a csapatának sürgősen szüksége lenne egy egyszerű rakodómunkásra. Jamie, aki bármi mást szívesebben csinálna a futárkodáson kívül, azonnal elvállalja a munkát.

Tom csak azt nem köti Jamie orrára, hogy az állatok, amelyekről a csapat gondoskodik, nem a Földön élnek. Legalábbis nem a mi Földünkön. Egy alternatív dimenzióban gigászi, dinoszaurusz-szerű, kaidzsúnak nevezett teremtmények kószálnak emberek nélküli, trópusi világukban. Ők az univerzum legnagyobb és legveszélyesebb pandái, és most bajban vannak. Ugyanis nemcsak a Kaidzsú Állatvédő Társaság talált utat magának ebbe az alternatív világba, hanem mások is. Óvatlanságukért pedig milliók fizethetnek az életükkel a mi Földünkön.

 

Mi lenne, ha tudnád, hogyan és mikor fogsz meghalni?

A.K. Larkwood: A Kimondatlan Név
(The ​Unspoken Name)

„A klasszikus orkos-kardos fantasy váratlanul újszerű, modern értelmezése. Menő, dögös és időtlen… Nem lehet eléggé imádni.”
Tamsyn Muir, a Gideon, a Kilencedik szerzője

„Részletgazdag és lebilincselő történet, zseniális főhajtás olyan nagyságok előtt, mint Ursula K. Le Guin és Diana Wynne Jones.”
Jenn Lyons, a Királyok Veszte szerzője

„Lélegzetelállító utazás. Epikus fantasy, amelyben kísért a bőrünk alá kúszó iszonyat, ugyanakkor elvarázsol a rendületlen, elragadóan szépséges szerelem.”
K. A. Doore, a The Perfect Assassin szerzője

Megjelent!

Agave Könyvek Kiadó

 
Fülszöveg

Kszorvejt az ősi mágia egyik szektája nevelte. Mindig is tudta, hogy a tizennegyedik születésnapján felmászik majd a hegyre, belép a szentélybe, és az istenük, a Kimondatlan áldozata lesz. Ám a halála napján felkeresi egy nagy hatalmú varázsló, és lehetőséget kínál neki: fordítson hátat a végzetének, hogy tolvajjá, kémmé és orgyilkossá váljon – a varázsló hű fegyverévé. A lány sosem akart értelmetlen halált halni, ezért elfogadja az ajánlatot.

Kezdetben segít megdönteni egy ország vezetését és visszaadni a varázslónak a hatalmát, aztán a megbízásából kutatni kezd egy ereklye után, amely számos világot képes lenne megváltoztatni.

Eljön azonban a nap, amitől Kszorvej mindvégig rettegett. Szembetalálkozik régi szektájával, amelynek tagjai ugyanazt a mágikus tárgyat keresik. Kszorverjnek el kell számolnia a múltjával, ráadásul szembesül a ténnyel, hogy az istenek nem felejtenek, és idővel minden adósságot meg kell fizetni…

 

 

„Finlay Donovan az élet újrakezdésének nagymestere.”

 – Lisa Gardner

Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna
(Finlay Donovan Is Killing It)
 
Regény az anyaság örömeiről és megpróbáltatásairól.
Pergő stílusú és őrülten szellemes, szórakoztató történet.

Megjelent!

Agave Könyvek Kiadó

Fülszöveg

Finlay Donovan kétgyerekes, egyedülálló és idegileg teljesen kimerült anyuka, aki mellesleg leadási határidőkkel küszködő írónő is egyben. Az élete totális káosz.

Az ügynökének beígért könyvével egyáltalán nem halad, a volt férje kérdés nélkül elbocsátotta a kisegítő bébiszittert, négyéves kislányát pedig épp egy igen szerencsétlenül alakult első hajvágási kísérlet eredményeképpen a fejéhez szigszalagozott tincsekkel kénytelen óvodába vinni.

Finlay egyre sokasodó problémáin az sem segít, hogy az ügynökével folytatott üzleti ebédje alatt a szomszédos asztalnál ülők kihallgatják krimije tervezett történetét, és tévesen bérgyilkosnak vélik. Finlay pedig saját maga legnagyobb döbbenetére igent mond a felkérésre, hogy elintézzen egy kellemetlen férjet. Mert hát valamiből élni is kell.

Persze a való életben közel sem olyan egyszerű egy rendes bűncselekményt elkövetni, mint egy regény lapjain, ráadásul kisvártatva – hogy semmi se legyen egyszerű – Finlay menthetetlenül belebonyolódik egy nagyon is valódi gyilkossági nyomozás eseményeibe.

Elle Cosimano az anyaság minden örömét és megpróbáltatását bemutató regénye pergő stílusú és őrülten szellemes, letehetetlenül szórakoztató olvasmány.

2022. március 27., vasárnap

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Varga Gy. Brian - ("Igyekszem olyan cselekményt teremteni, ami a fantáziámból születik, de mégis életszerű, és valóságosnak tűnhet. Maga a téma is kicsit más lesz, mint az előző könyvé.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem Varga Gy. Brian írót, hogy meséljen kicsit magáról, és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónak Két nap az élet c. könyve jelent meg eddig, amit a NewLine  Kiadó oldalán lehet megrendelni.

Íme az interjú, fogadjátok szeretettel.

 

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Először is köszönöm szépen a felkérést és a lehetőséget a bemutatkozásra!

Számomra mindig egy kicsit nehéz mesélni magamról, mert sosem tudom, mi az, ami érdekelhet másokat. Magyarország északnyugati csücskében, Várbalogon élek. Könyvelőként dolgozom, mellette pedig, ha az időm és az energiám még engedi, írok. Az írás számomra mindig kikapcsolódást jelent, még ha ugyanúgy dolgoztatni is kell az agyam, mint munka közben. Jól esik ezáltal egy kicsit kiszakadni a valóságból.

Két nap az élet című könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Alapvetően nem igényelt sok kutatómunkát. A történet helyszínéül a saját lakóhelyemet választottam, hiszen miről lehet a legjobban és a leghitelesebben írni annál, amit az ember ismer? Annak azonban, hogy a regény cselekményének időszakában mondjuk milyen zene volt nagy sláger, vagy egy film pontosan mikor is került bemutatásra, utána kellett néznem, mert bár akkor voltam én is általános iskolás, mint a szereplőim egy része, az ilyen részletekre nem tudtam pontosan év szerint visszaemlékezni.

Az írás folyamata nálam mindig attól függ, mennyire érek rá, és mennyire vagyok fáradt ahhoz, hogy kinyissam a szövegszerkesztőt, és folytassam a történetet. A munkámból adódóan mindig inkább az év második fele az, ami kicsit lazább, olyankor jobban haladok. De még így is egy ilyen hosszúságú regényt, mint a Két nap az élet (430 oldal) legalább másfél-két évembe telik megírni. 

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

A regényem cselekménye jórészt kitalált, azonban tartalmaz valós, megtörtént eseményeket is. Ezeket azért szőttem bele a történetbe, hogy egy kicsit bemutassam, milyen volt akkor az élet a faluban, ezzel pedig számos olvasóban sikerült emlékeket ébresztenem. Sok pozitív visszajelzést kaptam, hogy mennyire jó volt ez a kis időutazás a kilencvenes évekbe, és bevallom, saját magamnak is jól esett erről az időszakról írni.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Már általános iskolás koromban elkezdtem írni. Szerettem a fogalmazásokat, nyertem pályázaton is, és az a gondolat, hogy egyszer regényt fogok írni, 12-13 éves koromtól kezdve ott motoszkált a fejemben. Talán emiatt is tanultam tovább a gimnázium után újságíró szakon, hogy egy kicsit közelebb kerülhessek ehhez a területhez. Az élet persze másfelé sodort, de kitartottam amellett, hogy ezt megcsinálom, és tavaly meg is született az eredménye.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Egyelőre nem, de nem mondom azt, hogy soha nem fog erre sor kerülni. Régebben eljátszottam a gondolattal, sőt a vázlatát is leírtam már két teljesen más jellegű történetnek, de hogy milyen zsánerben, azt most nem árulom el, mert ha egyszer megvalósítom, legyen egy akkori meglepetés.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Furcsa. Olyan, mintha egy hosszú hónapokig tartó barátságnak vagy ismeretségnek szakadna vége. A szereplőim addigra mindig hozzám nőnek, és olyankor el kell búcsúznom tőlük, magukra kell hagynom őket, és ettől ürességet érzek magamban. Ugyanakkor örülök, hogy egy újabb történetet sikerült elmesélnem.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

A Brian nevet még akkor találtam ki magamnak, amikor gyerekként kezdtem el írni. Akkor csupán szórakozásból, most azonban két dolog miatt került ez a név a borítóra: egyrészt az igazi nevem nagyon gyakori, másrészt, amikor eldöntöttem, hogy mégis ezt választom, az jutott eszembe, hogy innen indultam, kezdetben Brian voltam, akkor miért ne lehetnék most is az? Azt vallom, az ember soha ne felejtse el, hogy honnan indult. 

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Igen, mert alapvetően ez áll hozzám a legközelebb. Szeretem a vidéki életet, szeretem azokat a könyveket, amelyek faluban, kisvárosban játszódnak, amelyekben egyszerű, hétköznapi emberek a szereplők, a cselekmény pedig akár valóság is lehetne. Szerintem helytől függetlenül mindig történik valami az emberekkel vagy az emberek között, amit el lehet mesélni, és itt sem annyira unalmas az élet, mint az sokan gondolják.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Amikor a kiadó rábólintott a kéziratra, elég hihetetlen volt, mert korábban már próbálkoztam több kiadónál és pályázatokon is. Ment át előszűrőkön a mű, de a kiadásig sosem jutott még el. Most azonban végigjárni egy könyv születésének az útját a kézirattól a kész könyvig csodálatos élmény volt, nem beszélve arról, hogy a környezetem mennyire büszke volt rám.

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Inkább tervezettnek mondanám. Régebben szabályosan beépült a napirendembe, megvolt, hogy a nap mely órájában ülök le, és írok. Vagy ha nem írok, akkor is valamiképpen foglalkozom a regénnyel, átolvasom mondjuk az előző fejezetet, javítok benne. Egy ismert író egyszer azt mondta, hogy olyan, hogy ihlet, nincs. Eleinte nem értettem, miért mondja ezt, de az írás igenis lehet tudatos tevékenység, és most már én is elértem arra a szintre, hogy ha nem vagyok hozzá túl fáradt, akkor bármikor képes vagyok folytatni a cselekményt.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Mindkettőből van. Ráadásul sokszor képes vagyok annyira átélni mindazt, amit írok, hogy magam is nevetek vagy sírok a szereplőkkel együtt. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor az ember megreked, és olyankor elég nehéz kilábalni a mocsárból, amiben benne ragadt. Nemrég éppen megint így jártam: egy olyan élethelyzetről írok, és olyan közegbe helyeztem az egyik szereplőmet, amiben annyira nem vagyok otthon, és ez számomra nagy kihívást jelent most. Bízom viszont abban, hogy sikerül úgy megírnom ezeket a fejezeteket, hogy az nekem és az olvasóknak is tetsszen majd.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Igyekszem leírni az olyan ötleteket, amelyeket első gondolatra ki lehet bontani, ami köré lehet cselekményt építeni. Ezek az ötletek spontán jönnek, de később is ott motoszkálnak a fejemben. Ami biztos, hogy egy történetnek nálam mindig megvan az eleje és a befejezése, hogy honnan hová szeretnék eljutni. Ami a kettő között van, az az írás folyamata alatt fejlődik ki, és sokszor az egyik esemény hozza magával a másikat, és olyan irányba visz, amilyenre először nem is számítottam. Ennek ellenére még sosem történt olyan, hogy egy történetnek másféle befejezése lett, mint amit elsőre terveztem.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

A kollégáim azok, akik elsőként elolvassák a műveimet, és véleményt alkotnak róluk. Ha valami hiányos, ott kérdéseket tesznek fel, és rávilágítanak olyan dolgokra, ami valóban kimaradt, és pótolnom vagy éppen módosítanom kell. Rajtuk kívül van egy kedves barátom, akinek megmutattam az egyik kézirat első felét (a teljes akkor még nem készült el), ám neki mostanság elég sok a dolga, a munkája mellett tanul, és más egyéb is akad, így nem várom el tőle, hogy még ezzel is foglalkozzon, hiszen mindenkinek szüksége van a pihenésre. Amióta pedig az első regényem megjelenése környékén megismerkedtem Hugyec Anikó íróval, a szakmai dolgokat és kérdéseket is van kivel megbeszélnem. Előolvasói vagyunk egymás műveinek, észrevételt teszünk vagy éppen elismeréssel jutalmazzuk egymás munkáját. Anikóval nagyon jó viszony alakult ki közöttünk, és remélem, hogy ez még nagyon sokáig így marad.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent? 

Eleinte nem mindegyikük vette komolyan, és végig abban a hitben voltak, hogy ez számomra csak egy hobbi, egy időtöltés. Részben igaz is, mivel a munkám mellett csinálom, de ugyanakkor mégis megvolt bennem a kitartás és a bizonyítási vágy, hogy az, amiről gyerekként álmodoztam, megvalósuljon. Akkor vált számukra valósággá az egész, amikor a kezükbe vették a kész könyvet. 

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Tavaszra tervezem a második regény megjelenését, amely A kék orchidea címet viseli. Ennek a történetnek szintén Várbalog a helyszíne, de nem kapcsolódik a Két nap az élethez, korban sokkal később játszódik. Ebben már nem nagyon kaptak helyet valós események, egy-egy rendezvény kivételével, amelyek a falu életéhez hozzátartoznak. Igyekszem olyan cselekményt teremteni, ami a fantáziámból születik, de mégis életszerű, és valóságosnak tűnhet. Maga a téma is kicsit más lesz, mint az előző könyvé. Emellett év végére szeretnék még egy karácsonyi kötettel hozzájárulni az ünnepre való hangolódáshoz. 

 A könyveket itt tudjátok beszerezni:

NewLine Kiadó

Varga Gy. Brian írói oldala

2022. március 25., péntek

Megjelenik áprilisban: Poptechnikák Komplexitás a népszerű kultúrában (Tanulmányok a popkultúráról) - ("Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport a megalakulását (2013) követő években úgy határozta meg a tevékenységi körét, hogy a műhelymunkára és az együttműködésre helyezve a hangsúlyt, a tagok különböző tudományos érdeklődéséből fakadó előnyöket kihasználva, a popkultúra kapcsolatrendszereivel kíván foglalkozni. ")

 MA Populáris Kultúra Kutatócsoport monográfiák 3.

Szerkesztette: H. Nagy Péter – L. Varga Péter

A kötet szerzői: H. Nagy Péter, Keserű József, Lapis József, L. Varga Péter, Nemes Z. Márió, O. Réti Zsófia

Megjelenik áprilisban!

Prae Kiadó



Prae Kiadó, 2022
270 oldal, 3290 Ft

Fülszöveg

Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport monográfiák harmadik kötete hat szerző tanulmányait tartalmazza, melyeket a komplexitás iránti érzékenység köt össze. A hat hosszabb gondolatmenet hatféle útvonalon közelíti meg a népszerű kultúra egy-egy területét, a választott jelenségrendszer komplex értelmezését nyújtva. Az összetettség tehát nemcsak a tárgykörök tulajdonsága ebben a közös vállalkozásban, hanem az interpretációk jellemzője is. H. Nagy Péter a popkultúra-kutatás lehetőségeiről, majd Lady Gaga Dance In The Dark című produkciójáról ír. Nemes Z. Márió esszéje a hibridizációval foglalkozik, miközben Dan Simmons és China Miéville műveit olvassa. Réti O. Zsófia a retro jelenségét járja körül, és a Ready Player One-t elemzi. Keserű József a fantasy eljárásait a világépítés felől tárja fel, Középfölde és Westeros térképén tájékozódva. L. Varga Péter fejezete a posztpandémiás kórképre koncentrál Stephen King Végítélet című regényeposzában. Lapis József pedig átfogó képet nyújt a kortárs magyar irodalom disztópikus–(ellen)–utópisztikus vonulatáról. 

A Poptechnikák című könyv a populáris kultúrával foglalkozó szakemberek mellett azoknak is ajánlható, akik elmélyültebben szeretnék tanulmányozni a népszerű kultúra speciális rétegein túl azt a hálózatot is, amelyet az itt szóba kerülő, továbbgondolásra ösztönző komplex jelenségek alkotnak.

Idézet a kötetből:

„... a kapcsolatrendszerekre irányuló figyelem, illetve annak feltételezése, hogy bár minden tudományágnak mások a céljai, a világunk leírásakor mégis több tudományterület sikeresen kommunikálhat egymással, szükségszerűen vezetett el a popkultúra komplex szemléletéhez. A hálózatkutatás 21. századi eredményeiből tudjuk, hogy minden komplex rendszer mögött egy bonyolult hálózat áll, és az határozza meg az adott rendszer elemei közötti kapcsolatokat. Ezek a bonyolult kölcsönhatások többféle elemből tevődnek össze, és az adott jelenséget a komponensek egymást feltételező dinamikája alakítja ki. A popkultúra kutatóit általában a teljes tájkép nyűgözi le, de annak megpillantásához a különféle szinteken végzett vizsgálatok is szükségesek. Ahogy a kortárs kultúrakutatást meghatározó kérdésirányok lényegében különböző elméletek kombinációját és szelekcióját feltételezik egyszerre, úgy a populáris kultúra kutatása is a különböző megközelítési útvonalak problémacentrumainak egymáshoz illesztésével kutatható korszerű módon.”

Tartalom

Előszó

A popkultúra rétegei. Dance In The Dark
H. Nagy Péter


Boldog Bábel és digitális Pompeji. A hibridizáció alakzatai
a posztmodern popkultúrában
Nemes Z. Márió

Replikánsok és replikátorok. Az elhúzódó
nyolcvanasévek-nosztalgiáról a popkultúrában
O. Réti Zsófia

A világépítés komplexitása a fantasyben
Keserű József
 
Lázálmok után. Posztpandémiás kórkép
Stephen King The Standjében
L. Varga Péter

Szenvedő szerkezetek. (Ellen-)utópisztikus hagyomány
a kortárs irodalomban
Lapis József

Előszó

Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport a megalakulását (2013) követő években úgy határozta meg a tevékenységi körét, hogy a műhelymunkára és az együttműködésre helyezve a hangsúlyt, a tagok különböző tudományos érdeklődéséből fakadó előnyöket kihasználva, a popkultúra kapcsolatrendszereivel kíván foglalkozni. Kiindulópontként először is azt tudatosította tehát, hogy a team munka nem a szakterületi zártság erősítésével, hanem ellenkezőleg, a többféle speciális nézőpont egymás melletti alkalmazásával lehet eredményes. Mintha egy kirakós darabjai lennének szétszórva közöttünk, a képet pedig ezek összeillesztésével tudnánk kirakni. Ki-ki a maga részével járul hozzá a végeredményhez, de ahhoz, hogy elhelyezhesse ezt a darabot, látnia kell a többi részletet is, amely meghatározza az övét. A csapatmunkának éppen ebben van az egyik előnye, hiszen – a kultúra kutatására alkalmazva ezt a hasonlatot – senki sem teheti meg, hogy ne vegye figyelembe a hálózat többi elemét, mert egyetlen részlet önmagában félrevezető lehet, túlértelmezéseket és improduktív hierarchiákat generálhat, és ennek felismerése sem lehetséges a kontextus nélkül. Az egyénhez képest viszont a kutatócsoport hatékonysága/teljesítménye megsokszorozódik.

Másrészt a kapcsolatrendszerekre irányuló figyelem, illetve annak feltételezése, hogy bár minden tudományágnak mások a céljai, a világunk leírásakor mégis több tudományterület sikeresen kommunikálhat egymással, szükségszerűen vezetett el a popkultúra komplex szemléletéhez. A hálózatkutatás 21. századi eredményeiből tudjuk, hogy minden komplex rendszer mögött egy bonyolult hálózat áll, és az határozza meg az adott rendszer elemei közötti kapcsolatokat. Ezek a bonyolult kölcsönhatások többféle elemből tevődnek össze, és az adott jelenséget a komponensek egymást feltételező dinamikája alakítja ki. A popkultúra kutatóit általában a teljes tájkép nyűgözi le, de annak megpillantásához a különféle szinteken végzett vizsgálatok is szükségesek. Ahogy a kortárs kultúrakutatást meghatározó kérdésirányok lényegében különböző elméletek kombinációját és szelekcióját feltételezik egyszerre, úgy a populáris kultúra kutatása is a különböző megközelítési útvonalak problémacentrumainak egymáshoz illesztésével kutatható korszerű módon. A vizsgálati szintek és az elméleti előfeltevések reflexiójával is összefügg, de magából a tárgyból is következik, hogy különbséget kell tennünk komplexitás és összetettség között.

A kultúrakutatásban rendre megfigyelhető, hogy az elemzők komplexitás alatt bonyolultságot értenek, és vagy leegyszerűsítésre, vagy pedig a tapasztalt összetettség növelésére törekszenek. A komplex rendszereknek azonban van egy nagyon lényeges sajátosságuk a bonyolult viszonyokhoz képest. Ez abban ragadható meg, hogy a komplex rendszer viselkedése túlmutat a részek puszta összegén. Tipikus példája ennek a természetből az esőerdő, melyben fajok milliói élik életüket külön-külön, de együtt alakítva ki az ökoszisztémát; vagy a hangyaváros, melyben minden egyed teszi a maga dolgát, de a boly képes emlékezni, és társadalomként működni. John H. Hollandnek, a Complexity című könyv szerzőjének van minderre egy még hétköznapibb példája, mely ugyanakkor fogas kérdéssel szembesít. Vegyünk egy egyszerű homokkupacot, amely idővel elkezd szétesni. Ahogy a folyamat zajlik, a kupac elveszti körvonalait, majd szétszórt homokszemcsék halmazává válik. A kiindulópontot és a végeredményt nem nehéz azonosítani, viszont azt a pontot valószínűleg nem lehet kijelölni, ahol a homokkupac már nem kupac. Valahol a folyamat közepe táján van egy nehezen behatárolható terület, ahol a komplexitás elveszik, vagy ha a folyamat fordított irányú, létrejön.

Ha mindezt a kultúrára, pontosabban a populáris kultúrára vonatkoztatjuk, máris látszik, hogy milyen szemlélet vezet általában olyan leegyszerűsített képhez, mely nem veszi figyelembe az imént jelzett tulajdonságokat. A populáris tájkép bonyolultságát sok esetben érzékelik a kutatók, de már jóval kevesebben merészkednek a komplexitás területére. Az utóbbihoz ugyanis arra lenne szükség, hogy ne csak az elemeket, de az elemekből összeálló praxisokat, műfajspektrumokat, mintázatokat és rendszerszintű mozgásokat is tanulmányozzák. Ez nem kis feladat, de nem is lehetetlen vállalkozás, mert amint a komplexitás megjelenik, az elemek végtelen halmazát már nem kell külön-külön számításba vennünk. Nagyon leegyszerűsítve, ennek a programnak és megközelítési útvonalnak a kutatás-módszertani lehetőségei és kultúraszemléleti vonatkozásai érdeklik az MA PKK-t, és ennek a kiadványnak is ez lehet az elméleti elrugaszkodási pontja. Talán fölösleges külön hangsúlyozni, hogy a hat tanulmány szerzői önállóan építették fel gondolatmeneteiket, de a komplexitáshoz való eljutás szempontjából ez a hat tanulmány egy hetedik szintet hozott létre, melyet szintén leírhatunk a címben jelölt fogalommal. Vegyük sorra, hogy az egyes fejezetek mivel járulnak hozzá a téma komplexitásának leírásához és a populáris kultúra komplex megközelítéséhez.

H. Nagy Péter A popkultúra rétegei című tanulmányában olyan dinamikus popkultúra-fogalom megragadására törekszik, amely reflektál népszerű kultúra és tömegkultúra különbségére, és az ebből a differenciából következő műfaji, befogadásbeli és mediális meghatározottságra. Ugyanakkor a popkultúrán belül lezajló klasszikusképződés eseményeire szintén kitekintve, a popkultúrára mint saját jogán előálló és ily módon önreflexív, a kutatásmódszertant egyaránt kijelölő jelenségegyüttesre fókuszál, amely révén a popkultúra-kutatás metapraxisai markánsan kirajzolódnak. Ez a szemlélet és a vizsgálódás gyakorlata már nem annyira a popkultúra és a magaskultúra szembenállásából, majd a népszerű kultúra magaskultúra általi idézéséből, átlényegítéséből vagy bekebelezéséből indul ki, hanem olyan rendszerként tekint a népszerű kultúrára, mint ami maga jeleníti meg és fokozza saját komplexitását. Mindezt a tanulmány nemcsak teoretikus szinten veti fel, de alkalmazhatóságát be is mutatja egy értelmezési sorozatban Lady Gaga Dance In The Dark című produkcióját elemezve.

Hasonló kiindulópontból tekint a hibridizáció jelenségére Nemes Z. Márió Boldog Bábel és digitális Pompeji című tanulmányában, amely – a hibrid elevenség történeti, műfaji és poétikai jegyeiből kiindulva, a magaskultúra purifikációs eljárásaitól a kortárs populáris kultúra ezen eljárásokat fölülíró, átkódoló, burjánzó vitalitásáig – rétegzett képet ad a populáris kultúra hibridizáló esztétikájáról. A spekulatív fikció néhány példáján, Dan Simmons Ílion-duológiájának, illetve China Miéville Bas-Lag-trilógiájának az elemzése révén összetett kép bontakozik ki arról a hibriditásról, amely hol eufóriaként, hol fóbiaként beíródva a popkultúra történetébe és esztétikájába, viszonylagosítja a hierarchikus kultúrafelfogás rögzült sémáit.

A populáris kultúra történetiségének, valamint e történetiség előállásának, sőt előállításának egyik konkrétan is megragadható mozzanata a nosztalgiafaktor és a retró-esztétika, amely a nyolcvanas évek popkulturális világának archiválására és újraszituálására irányul. Réti Zsófia Replikánsok és replikátorok. Az elhúzódó nyolcvanasévek-nosztalgiáról a popkultúrában című tanulmányának kiindulópontja az a tapasztalat, mely szerint a (pop)kultúra nagyjából harmincévenként rendszerezi és esztétizálja saját, ebben a távlatban mindig három évtizedre visszanyúló eredetét. Így tekintve a 2010-es évek egyik jól tetten érhető, izgalmas trendje volt a nyolcvanas évek popkultúra-jelenségcsoportjainak újrakódolása, és ez a folyamat annak is megteremtette a lehetőségét, hogy a változó technomediális feltételeket figyelembe véve, az archiváció és az aktivizálás kettős dinamikáját érzékeljük a populáris kultúrában. Ez a kérdezőhorizont új szempontokkal gazdagítja a kultúra progressziójának értelmezhetőségét is, és a popkultúra esztétizáltságát az átörökíthetőséggel és a történetiséggel hozza összefüggésbe. A népszerű kultúra jelenségeinek poétikai, retorikai, esztétikai teljesítménye továbbvezet a korszakretorikákhoz, amelyek pedig az említett technomediális lehetőségfeltételek változásának összefüggésében határozzák meg a korszakokhoz való viszonyunkat.

A popkultúra egyes zsánereinek belső fejlődése, az említett klasszikusképződés mozzanatai a jelenségek komplexitását villantják föl. A fantasy világépítő stratégiái és technikái például egyszerre mutatnak rá e stratégiák és technikák belső jegyeire – az alkotóktól és befogadóktól is részben függetlenedő epikus világok összetettségére –, valamint külső jegyeire, amelyeket legjobban talán a transzmedialitás fogalma foglal össze. Keserű József A világépítés komplexitása a fantasyben címet viselő tanulmánya ez utóbbi alapján, valamint a térkép világokat leíró és konstruáló szerepe, a hatalmi viszonyokat is érzékeltető jellege révén, példák segítségével – mint amilyen A Gyűrűk Ura vagy a Trónok harca – érzékelteti, hogy a szóban forgó zsáner a belemerülésnek és a részvételnek azokat az izgalmas lehetőségeit teremti meg, amely a popkultúrát mint nyílt, befogadói kultúrát teszi láthatóvá. A világépítés transzmediális és belső mozzanatai egyúttal a fiktív világok önazonosságáért is felelősek, azért, hogy az adott fantáziavilág saját – idő- és térbeli – kiterjedése hitelessé válhasson.

L. Varga Péter Lázálmok után? Posztpandémiás kórkép Stephen King The Standjében című dolgozata a szóban forgó King-regény politikai vetületeit veszi számba. A 2020 kora tavaszán kitört koronavírus-járvány újra az érdeklődés homlokterébe helyezte e terjedelmes művet (a CBS ettől függetlenül, ez év végén tette elérhetővé a regény új sorozatadaptációját). A tanulmány a pandémiák popkulturális kontextusának rövid, jelzésszerű felvillantását követően a történet és a szereplők térhez és mozgáshoz (vándorláshoz, zarándoklathoz) való viszonyát taglalja, amely nem marad érintetlen történelem, politika és technológia kérdéseitől sem. Sőt politika és technológia modern kori összefonódása az egyik kitüntetett szempontjává válik a posztpandémiás világ értelmezésének, ami a szereplők – jók és rosszak – életét ugyanúgy meghatározza. A bevett sémákkal szemben viszont az interpretáció nem „jó és gonosz párharcát” tekinti mérvadónak a regényben, hanem a történeti-politikai szituáltságot, ami viselkedésminták, politikai eszmék és hatalomtechnikák újragondolására sarkallják a szereplőket és az olvasót egyaránt. Mindezek együttesen dinamizálják a The Stand politikai vízióját, és megengedik a következtetést, hogy King regénye a post-truth világban tudományos, erkölcsi és politikai kiállásként is olvashatóvá váljék.

Nincs ez másképp a disztópiák és ellen-utópiák esetében sem, ahol arra figyelhetünk föl, hogy a többnyire a jövőbe helyezett cselekmény környezetéül szolgáló világok saját világunkra vonatkozóan válnak beszédessé. Lapis József Szenvedő szerkezetek. (Ellen-)utópisztikus hagyomány a kortárs irodalomban című tanulmánya átfogó képet nyújt elsősorban a kortárs magyar irodalom disztópikus-(ellen-)utópisztikus, népszerű és szerteágazó poétikai megnyilvánulásokat magába foglaló trendjéről, kitekintve a nemzetközi példákra, valamint a zsáner időbeli előzményeire. Ez a hatástörténeti összefüggésekre is rámutató konstrukció egymástól eltérő művek sokaságát lépteti párbeszédbe, miközben műfaji és poétikai mikroelemzések révén hangsúlyozza nem csupán a zsánerben lévő potenciált, hanem egyúttal azt is, hogy a popkultúra és magaskultúra ebben a rendszerben nem annyira differenciálható rendszerekként, mint inkább együtt, heterogén halmazt alkotva hoznak létre – irodalomtörténeti tekintetben is számba vehető – komplexitást.

Könyvünket a populáris kultúrával foglalkozó szakembereknek és mindazoknak ajánljuk, akik elmélyültebben szeretnék tanulmányozni a népszerű kultúrának nem csupán az egyes speciális jelenségeit, szűkebb témaköreit, de azt a hálózatot is, amelyet e jelenségek alkotnak, valamint e komplex rendszernek a működésmódját, természetét. Bízunk benne, hogy az itt következő írások a megközelítési lehetőségek, illetve a kutatásmódszertan tekintetében is hasznossá válnak, és továbbgondolásra ösztönöznek.

A szerkesztők

Előrendelhető a kiadó webáruházában:

Prae Kiadó

2022. március 22., kedd

Amiket el szeretnék olvasni 2.rész - (" Jön a tavasz, a jó idő. Jobbnál jobb kötetek várnak rád.")


Mostanában elhanyagoltam ezt a rovatot, az, Amiket el szeretnék olvasni, igaz nem is volt olyan kötetek, amit el is olvasnék mostanáig. Van pár kötet, amit kinéztem, több kiadónál. Néhányat meg is mutatok nektek. Vegyes felhozatal, mindenféle zsáner megfordul erre. Hátha nektek is meghozza a kedveteket a vásárlásra, olvasásra.

Az ( e) jelzés azt jelenti, hogy előjegyezhetőek a könyvek.

 

 Kővágó Sára
Római ajánlat
(e)

Tartalom:

Sophie Williams élete látszatra tökéletes. A magyar származású lány egy neves londoni fordítóirodánál dolgozik, csodás barátai vannak, és úgy érzi, élete révbe ért egyetemi szerelme, David mellett. Főnöke azonban váratlanul új megbízatást ad neki: egy hónapra Rómába kell utaznia, egy műkereskedő tolmácsaként. Sophie először visszautasítja az ajánlatot – képtelen lenne elszakadni barátjától és a megszokott hétköznapoktól. Ám biztonságos világa hirtelen összeomlik, és egyik pillanatról a másikra Rómában találja magát a jóképű, de rideg James Corner oldalán. Kapcsolatuk nehezen indul, a férfi zárkózott és mogorva, míg Sophie nyitott és kíváncsi. Az együtt töltött időnek köszönhetően azonban mindketten ráébrednek, félreismerték a másikat.
Egy történet csalódásról, szerelemről és a második esélyről…

Kővágó Sára első regénye kalandokban és érzelmekben gazdag történet, önmagunk és múltunk elfogadásáról, valamint a szerelemről, ami a legnagyobb félelmeinket is segít leküzdeni.

 Abby Winter - Veda Sylver
Miami ál(ar)ca
(e)


Tartalom:

Lisbet Spencer élete maga az amerikai álom. Hegedűművész anyjával és sorozatsztár apjával a háta mögött mindene megvan, amire mások csak vágyakoznak. Aztán az eddig tökéletesnek hitt világa egyik pillanatról a másikra kártyavárként omlik össze, míg végül már saját magában is kételkedni kezd.
A kriminálpszichológus, Craig Wilson az FBI profilozójaként, híres kimért távolságtartásáról és hűvös profizmusáról. A munkája a szenvedélye. S bár minden esete más és más, még soha nem vallott kudarcot. Legújabb megbízása azonban olyan megpróbáltatások elé állítja, amire nem készült fel. Mit tesz, ha az igaz érzelmek – amiket régóta kizár az életéből – most kíméletlenül lecsapnak rá?
Mi történik, ha Miami álarca lehull és olyan mocskos dolgok látnak napvilágot, amik mindenkit térdre kényszerítenek?

 Philip Gold
A Nakara mítosz
(e)


Tartalom:

A Nakara-mítosz – Az elátkozott vidék című regény egy sötét hangulatú, világteremtő fantasy első kötete, mely egy eredeti és izgalmas alternatív univerzumba invitálja az olvasót. A mű nagyhatalmú isteneket és démonokat vonultat fel, melyeknek egymással való küzdelme határozza meg a könyv főszereplőinek viszontagságos mindennapjait. Atun, a teremtő isten és Arkalla halandó embereket és más, csodálatos lényeket vonnak be gigászi küzdelmükbe, mely Arkalla bosszúja nyomán bontakozott ki. Az univerzum léte forog kockán, amit Arkalla, a börtönbe zárt istennő próbál elpusztítani ármánykodásaival. Ha szeretnéd megismerni ezt az érdekes és magával ragadó fantasyvilágot, akkor A Nakara-mítosz a te regényed!

 Aurora Lewis Turner
A tűzróka
(e)
(Ikerláng bűbáj 1.)


Tartalom:

A ​léleknek hét szintje van, és minden őrző vonzódik egyhez…
Amaja egy titokzatos tűzeset után a mogorva, flegma, kissé életunt harcos, azaz a Vadász oltalma alá kerül. El kell hagynia Japánt, hogy ő is kivegye részét a világ kezdete óta tartó háborúban; harcoljon a lelketlenekkel, és őrző váljon belőle.
Magyarországra érkezik, ahol a Margitszigeten lévő, titkos Akadémián megismeri ikertestvérét, Alexandert. A két árva nyomozásba kezd, hogy kiderítse, miként haltak meg a szüleik. Ekkor még nem is sejtik, milyen titkok és rejtélyek övezik őket, miközben új barátaiknak is bőven akad rejtegetnivalója.
Vajon kiderül, miért száműzték az ikreket a Föld két külön pontjára, hogy ott nevelkedjenek? Mi köze lehet az Elsőknek, akik maguk is lelketlenek, a testvérekhez és világunk pusztulásához? Vajon Amaja megbékél-e valaha a tűzróka jelenlétével, mely egyszerre perzseli fel az emberek és őrzők életét… És végül meddig tudja távol tartani magát a Vadásztól, aki felébreszti szunnyadó ösztöneit?
Vámpírok, átkok, merényletek, boszorkányok, humor és romantika jellemzi ezt a különleges univerzumot, amely világunk álarca mögött rejtőzik.

Stella Albright
Miután elmentél
 
(Búcsúszimfónia - duett 1.)


Tartalom:

Egy ​szerelem megváltoztathatja az életed
Harmony képtelen elengedni a múltat. Kislányként mindene megvolt: jó fej, menő szülők, akik rajongásig szerették. Azt hitte, ő a legszerencsésebb gyerek a világon, mígnem egy hideg, téli reggelen mindent örökre elveszített.
Édesanyja meghalt, és imádott rockzenész édesapja is magára hagyta. Tíz éve csak sodródik. Fél újból szeretni, ezért senkit sem enged közel magához. Egyedül a zenében talál vigaszt, és úgy tűnik, különleges tehetsége szélesre tárhatja előtte a világ kapuit. Azonban a találkozás a távolságtartó, vonzó brit sportolóval, Hayden Pryce-szal megváltoztat benne mindent. Örökre.
Vajon a szerelem begyógyíthatja két megtört lélek sebeit? Képesek lesznek megtanítani egymást újra szeretni? És még nem is tudják, hogy egy különös ismerős visszatérte a múltból mindkettőjük világát fenekestől felforgatja majd.
Stella Albright Búcsúszimfónia-duettjének első része szívszorító, nagy hatású, felejthetetlen romantikus debütregény a lélek mélységeiről, a halhatatlan szeretet hatalmáról, a hit erejéről és a zene különleges hatásáról.

 Miután visszajöttél (e)
(Búcsúszimfónia - duett 2.)


Tartalom:

Egy ​élet megváltoztathatja a világot
Tíz év telt el azóta, hogy Harmony utoljára látta egykori rockzenész édesapját, akinek hirtelen felbukkanása a feje tetejére állítja a lány életét. Harmony úgy dönt, hogy az amerikai kisvárosból, ahová nagyszülei vitték, visszatér Párizsba, hogy feltegye apjának a kérdéseket, melyek régóta gyötrik. Amikor a titkok feltárulnak, minden, amit Harmony valaha is hitt és tudott a múltról, végérvényesen megváltozik.
Van megbocsátás egy apa számára, akit felőrölt élete szerelmének elvesztése? Létezik újrakezdés, miután már rég feladtuk? Amíg Harmony próbálja megérteni a kapcsolatát az apjával, mi lesz szerelmével, Haydennel? Vajon kettejük kapcsolata elég erős ahhoz, hogy sorsuk örök időkre összefonódjon, vagy végleg elszakadnak egymástól?
Stella Albright Búcsúszimfónia-duettjének második részében kibontakozik a tehetséges zenészlány, Harmony története. Megindító regény szerelemről, szeretetről, az újrakezdés és a második esély lehetőségéről, valamint a szülő-gyermek kapcsolat olykor fájdalmas, de páratlan kötelékéről.

 Bihary Péter
Kalandor
(e)


Tartalom:

„Miért ​nem tudtatok soha szemből támadni? Tele van lyukkal a hátam!”

Viharok nem csak az óceánon fenyegetnek!

Bala a Balaton partján nőtt fel, az élete a vitorlázás és a szörf. Küldetésének tekinti, hogy egymaga megkerülje a földet hajójával. Nagyravágyó terveinek megvalósításához megfelelő anyagi háttérre

van szüksége, ám a pénz hajhászása sok bonyodalmat okoz az életében. Úgy érzi, átok telepedett rá, amelyet Palatinus-átokként kezd el emlegetni, mert bármibe fog, bajt hoz rá, de dörzsöltségének és barátainak köszönhetően mindig kikeveredik szorult helyzetéből.

Végül sikerül szponzorokat találnia, és nekivág az útnak, de az óceánon komoly megpróbáltatásokkal kell szembenéznie. Eközben híreket kap otthon hagyott szerelméről, amelyek a tenger veszélyeinél is aggasztóbbak, és Bala fontos döntésre kényszerül.

Szlavicsek Judit:
Hullámsír  

Tartalom:

Kardos Júlia, a keszthelyi rendőrség nyomozója éppen túl van élete ügyén. Boldognak és elégedettnek kellene lennie, mégis az egyik gimnáziumi barátjától kölcsönkapott siófoki luxusapartmanban tölti a napjait, és igyekszik számot vetni a múltjával és még inkább a jelenével.
Amikor holttestet találnak a Balatonban, Júlia mindent megtesz, hogy a végére járjon a dolgoknak. Pedig az ügy nem hozzá, hanem egy fiatal rendőrtiszthez kerül, aki először magabiztosan vág bele a nyomozásba, később azonban elbizonytalanodik. Vajon elfogadja Kardos segítségét? Elfogadhatja-e egyáltalán? Mert mi van, ha Júlia esetleg érintett az ügyben? És mi van, ha épp ő a kulcs a megoldáshoz?
Szlavicsek Judit krimijének helyszíne ezúttal is a Balaton. A csendes, a haragvó, a befogadó, a bosszúálló Balaton
.