2023. március 3., péntek

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! Pető Zoltán - ("Mivel írásaimban hangsúlyozottan jelen van a misztikum, egyesek akár arra is gondolhatnak, hogy mindez lényegében „fantasy” vagy olyasmi, ami nem reális. De ha a realitás tágabb fogalmába beletartozónak gondoljuk a képzeletet, az álmokat sőt, a látomásokat is, akkor beszélhetünk arról, hogy írásaim „mágikus realista” stílusúak – ez a fogalom azonban, meglehetősen bizonytalan és jelentése is vitatott, így szívesebben használom a „misztikus történelmi” kifejezést. ")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem a Pető Zoltán írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónak megjelent két könyve több kiadónál, a Rejtett hold és Szepessy gróf különös esete és egyéb misztikus történetek című novelláskötetei. (Ebook-formátumban.) Íme, az interjú, fogadjátok szeretettel!

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Üdvözlöm a kedves olvasókat! Történelem és esztétika szakokon végeztem az ELTÉN, később az eszmetörténet és a filozófia irányában tanultam tovább, politikatudományokból szereztem Phd-t, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jelenleg a Közszolgálati Egyetemen dolgozom, ahol eszmetörténeti, politika és államelméleti kutatásokkal foglalkozom, publikációkban és előadásokban.  Számomra a tudomány és az irodalom feltételezi egymást: a tudomány hangsúlyozott racionalitását némileg kiegyensúlyozza az irodalmi alkotásokban megjelenő szabad fantázia. Úgy gondolom, a múlt megismeréséhez elengedhetetlenül szükség van a képzelőerőre. Ugyanakkor – némely esetben – jót tesz a múltban játszódó fantázia-történeteknek is, ha valamiféle beazonosítható történelmi alappal bírnak.

A Rejtett hold és a Szepessy gróf különös esete és egyéb misztikus történetek c. könyveid sok kutatómunkát igényeltek? Meddig tartott az írás folyamata?

A Rejtett hold egy rövid, bemutatkozó novelláskötet volt a Black Aether kiadónál, amelyet három évvel követett a tizenöt hosszabb novellát és néhány verset tartalmazó Szepessy gróf a Trivium Egyesületnél. A novellák írását nem ma kezdtem, nem is egyszerre írtam meg az összeset, hanem életem különböző szakaszaiban született egy-egy (néha több) írás, így a megjelent novellák változatos stílusjegyeket hordoznak. Tetten lehet érni azt is, ahogyan új hangulatokkal, megközelítésekkel, írástechnikákkal próbálkoztam. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy a két kötet novellái egy közel húsz évet felölelő időszakban születtek. Mivel a novellák háttere erősen kidolgozott, a kutatómunka minden írásom vonatkozásában megtalálható. Szerencsére, foglalkozásomból adódóan ez sohasem jelentett problémát: a novellák megírására nem ritkán inspirál egy-egy korszak eszmetörténete, filozófiai vallási, vagy materiális kultúrája.

Forrás: Pető Zoltán írói oldala

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Az írásaimban foglalkozásomból és érdeklődésemből adódóan is nagy súllyal jelenik meg a történelem, a különböző eszmék képviselete, a filozófia, a vallás, de egy-egy korszak politikatörténetének is igyekszem rendesen utánajárni. Mivel gyakran jelennek meg a Brit-szigetek, elég sok kutatást végeztem a Tudor-korral kapcsolatosan, illetve az ókor és a középkor közötti átmenettel is foglalkoztam: a rómaiak kivonulása és a kelta királyságoknak a germán hódítók elleni harcával. Éppígy, a Magyarországon játszódó események esetében is, legyen az időszak a középkor, vagy éppen a jelenkor, igyekeztem a történeti és gyakran földrajzi, szociológiai adatoknak is utánajárni.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a képzelet élénk igénybevételének híján az írások egyrészt „szárazak” maradnak, másrészt pedig, nem lesz valami attól hitelesebb, hogy az összes misztikus, irracionális vagy mágikus elemet száműzzük a történetből. Ez sokkal inkább az író világképéről árulkodik, mintsem a „valóságról” – ami nézetem szerint sokkal gazdagabb annál, minthogy meg lehetne fosztani minden rejtélyétől. Mivel írásaimban hangsúlyozottan jelen van a misztikum, egyesek akár arra is gondolhatnak, hogy mindez  lényegében „fantasy” vagy olyasmi, ami nem reális. De ha a realitás tágabb fogalmába beletartozónak gondoljuk a képzeletet, az álmokat sőt, a látomásokat is, akkor beszélhetünk arról, hogy írásaim „mágikus realista” stílusúak – ez a fogalom azonban, meglehetősen bizonytalan és jelentése is vitatott, így szívesebben használom a „misztikus történelmi” kifejezést.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Novellaírással már sokkal korábban elkezdtem foglalkozni, mint tudományos munkával, kutatással, körülbelül húsz éve (vagyis 16 éves koromtól kezdve) írok, kisebb-nagyobb megszakításokkal, az utóbbi néhány évben komolyabban és nagyobb intenzitással. Valószínű, hogy az önkifejezés illetve a teremtés vágya vezetett már korán az íráshoz, kezdetben rajzoltam, festettem is, sőt a zenével is megpróbálkoztam. A művészet, mint olyan számomra mindig is valami olyasmit jelentett, amely az ember magasabb rendű képességeiből fakad: van valami benne, ami specifikusan emberi, ugyanakkor, a „semmiből való teremtés” révén össze is köti az embert a természettel, de még inkább azzal, amit „természetfelettinek” nevezhetünk.  William Blake, egy angol költő és festő írta a 19. század első felében: a művészet számára istentisztelet.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

Elég sokféle stílusban írok, néha pontosan az jelenti a nehézséget bizonyos olvasóim számára, hogy nehéz bekategorizálni egyetlen „zsánerbe.” Azért vannak olyan jellegzetességek, amelyek nagyjából jellemzik a stílust: a történeteim általában (de nem mindig) a régmúltban játszódnak és jelen van bennük egy racionálisan nem megoldható rejtély, vagy egy misztikus-természetfeletti elem. A hangulat többnyire borongós, melankolikus, egy-egy írásomban kimondottan horrorisztikus is lehet – ugyanakkor a thrillerek, krimik stílusjegyei is megjelennek itt-ott. Mivel ilyen sokféle zsánert érintek inkább arra törekszem, hogy sajátosan eklektikus stílusomat tökéletesítsem.

Forrás: Pető Zoltán írói oldala

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Mindig egyfajta megkönnyebbüléssel tölt el, ugyanakkor van bennem egy bizonyos szorongás is, hogy elég jó-e, sikerült-e képességeimhez mérten megvalósítani a kitűzött célt. A kézirataimat sokat szoktam utólag is javítani, bár olyasmire is van példa, hogy a későbbiekben már egyáltalán nem nyúltam bele egy kész műbe.

Miért pont ez az írói álneved? Illetve, ha ez nem írói álnév, nem gondolkodtál még ezen?

Egy ideig gondolkoztam azon, hogy álnevet használok, de végül is elvetettem az ötletet. Nem láttam értelmét annak, hogy angolszász vagy valamilyen másféle fantázianéven írjak: egykor, a 90-es, 2000-es években szokás volt álnéven írni, főként a fantasy és a sci-fi zsánerekben, ma azonban már elég sok magyar szerző ír a saját nevén.

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

A „zsáner” vonatkozásában mindig is követtem az érdeklődésemet: egyszerűen arról írok, olyan elemeket, hangulatokat és stílusjegyeket helyezek el az írásaimban, amelyek egyébként is közel állnak hozzám. Ezt az elvet egyébként az élet minden más területén is próbálom érvényesíteni: a legkevésbé sem akarok megfelelni senkinek, főleg nem az úgynevezett „tömegigényeknek.” Olyanoknak írok elsősorban, akik maguk is képesek átérezni a nem mindennapi hangulatokat, képesek a hétköznapok „realitásától” való elszakadásra.

Forrás: Pető Zoltán írói oldala

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Nem vagyok túlzottan impulzív személyiség, így meglehetősen ritkán állok neki bármit is csinálni tudattalan motivációk alapján. Azonban a különböző „benyomások” és hangulatok gyakran vannak rám mélyebb hatással. Azt, hogy mi az, amit írok, általában megtervezem, de csak nagy vonalakban. Tudom, hogy aznap honnan hová szeretnék eljutni. Természetesen nem tervezek meg minden egyes párbeszédet: ebből a szempontból vannak spontán elemek az alkotói folyamatban, de a kulcsjelenetek már mintegy „szellemképszerűen” előttem vannak akkor, amikor leírom az első betűt.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Igen, vannak kedvenc jelenetek: a novellák egy-egy fordulópontra, vagy csattanóra épülnek fel, egyes csattanókat pedig jobbnak tartok másoknál – ezek mondhatni a kedvencek. Készülő regényeimben is vannak olyan jelenetek, amelyeket érzelmi vagy hangulati intenzitásuk miatt nagyon szeretek. Sokszor írom át egyes kézirataimat: volt olyan novella, amely a végső alakját csak több év átírási folyamatai révén érte el. A regényeket is számtalanszor átírtam, változtattam, általában nem írok „könnyen” – de vannak ez alól kivételek is.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Inspirációs forrás sok minden lehet: könyv, film, bizonyos szerzők vagy gondolatok olvasása, de éppígy a természet jelenségei és bizonyos álmok. Mivel az imagináció képessége nálam eleve elég élénk, saját képzeletvilágomból is inspirálódhatok. De egy-egy számomra érdekes korszak, monda, esemény vagy akár személy is beindíthatja a képzeletet. Emellett vannak bizonyos szerzők, mindenekelőtt H. P. Lovecraft, Clark Ashton Smith és Poe, akik mindig is inspiráltak.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Régebben csak a legszűkebb baráti körömnek küldözgettem az írásokat, manapság igyekszem különböző „béta-olvasóknak” is elküldeni, ha éppen találok olyasvalakit, akit érdekel annyira a könyv, vagy novella, hogy elolvassa. Mivel íróként még nem vagyok túlságosan ismert, ez nem mindig könnyű feladat.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelenik?

Mivel gyerek, illetve fiatalokorom óta írok és foglalkozásom egyébként is az írással kapcsolatos – habár nem novellák, regények írásával – megszokták, hogy ilyesmivel töltöm az időmet. Ugyanakkor azt veszem észre, hogy egy-egy kötet megjelenésekor néha mégis meglepődnek kissé.

Milyen érzés az első könyved megjelenésére készülni?

Rendkívüli érzés – már csak azért is, mert ez a könyv – ha megjelenik – igazi, vagyis „nyomtatott” könyv lesz. Természetesen izgalommal tölt el, hogy sikerült-e megvalósítani a célt – de ez majd kiderül a hozzáértő olvasók visszajelzéseiből.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható tőled az idén?

Az idei évet is intenzív alkotással fogom tölteni. Több olyan, főképpen történelmi témákban kiírt pályázat van, amelyre szeretnék nevezni, de egyébként is azon vagyok, hogy folyamatosan írjak és fejlesszem magamat. A Morningstar Publishing révén sikerült végre eljuttatnom Az aranyjogar című háromrészes regény-sorozatomat a várható megjelenésig, az első kötet megjelenésére azonban csak 2024-elején kerülhet sor. A regény a forrásokban nem bővelkedő avar korban játszódik, és a táltosok misztériumaival éppúgy foglalkozik, mint az Avar Birodalom politikai és kulturális helyzetével, a benne élő népek egymáshoz való viszonyával. Ebben a regényben igyekeztem mind a környezet korhű ábrázolását, mind a misztikumot megjeleníteni. A fiatal kiadóval egyébként nemrégiben ismerkedtem meg. Nagyon szimpatikus volt számomra, a kevéssé ismert szerzőket támogató hozzáállásuk, az, hogy kedvező lehetőséget biztosítanak a megjelenésre, emellett, elkötelezettek a történelmi regény műfaja mellett. Mindenkit bíztatok, aki történelmi regényt ír, hogy érdemes náluk próbálkozni!

Pető Zoltán írói oldala

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.