A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Agave Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Agave Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 3., kedd

Egy kőkemény krimi Dennis Lehane, Michael Connelly és Chris Carter hazai rajongóinak

 John McMahon: 

Veszett ügyek

„Legjobban a rejtélyek megoldásához értek. Amikor épp nem nyomokat elemzek. Vagy titkokat leplezek le.”

Egy kőkemény krimi Dennis Lehane, Michael Connelly és Chris Carter hazai rajongóinak



Megjelenés: március 24.
Fordító: Nimila Ágnes
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 352 oldal

 

Leírás

 

John McMahon Veszett ügyek című regénye feszes, sötét tónusú bűnügyi történet, amely a modern krimi legszebb hagyományait idézi, miközben friss, pszichológiailag árnyalt nézőpontot kínál. A történet egy különleges egység köré épül: olyan nyomozók dolgoznak benne, akik maguk is traumatizáltak, sérültek, mégis éppen ez teszi őket alkalmassá arra, hogy a legösszetettebb, legbrutálisabb ügyek mélyére ássanak.

 

McMahon regénye a klasszikus amerikai bűnregény keménységét ötvözi a karakterközpontú, morálisan rétegzett történetmeséléssel. Hangulata és felépítése Michael Connelly precíz rendőrségi realizmusát, Dennis Lehane érzelmi súlyát és Chris Carter hátborzongató részletességét idézi, miközben saját, markáns hangon szólal meg. A nyomozás nem csupán a tettes utáni hajszáról szól, hanem a szereplők múltjával és démonaival való szembenézésről is.

 

Veszett ügyek azok számára ideális, akik a sorozatgyilkos-történetek intellektuális izgalmát keresik, de nem elégednek meg puszta sokkhatással: valódi tétre, összetett karakterekre és fokozatosan felépített feszültségre vágynak. Erős alapanyag egy jó eszmecseréhez, vagy kitartó elemzéshez a krimi új hullámáról.

 

Fülszöveg

 

Egy adrenalindús, lehengerlően izgalmas történet, amely egy különös FBI-osztag nyomozását követi egy kegyetlen gyilkos után.

 

Gardner Camden FBI-ügynök elemző zseni, a rejtélyek és mintázatok megszállottja. De van egy gyenge pontja: nem mindig látja az embereket – sem az ügyekben, sem a saját életében. Még hétéves kislányát, Camilát sem érti igazán. A munkájában azonban nincs párja: az FBI Mintaelemző- és azonosító egységének a tagja, egy olyan különleges csapatba tartozik, amelyet akkor vetnek be, amikor a hagyományos nyomozati módszerek csődöt mondanak.

 

Ráadásul épp egy rendkívül nyugtalanító ügyön dolgoznak: az első tetthely DNS-nyoma egy rég halottnak hitt sorozatgyilkoshoz vezet vissza, a második áldozatnál pedig már világos mintázat rajzolódik ki, miközben az elkövető kifejezetten Gardnernek kezd üzenni, rejtvényeket és jeleket hagyva maga után. Az egység, amely többnyire irodai környezetben, kihűlt akták felett dolgozik, hamarosan kénytelen lesz az ország különböző pontjaira menni a teljes nyilvánosság előtt.

 

Gardner mellett a csapat tagja még egy zseniális matematikus, egy fegyverszakértő, egy kíméletlenül hatékony informatikus, és a mindezt kézben tartó, veterán csapatvezető. Együtt kell megfejteniük a gyilkos kilétének rejtvényét. De miközben az elkövető egyre többet tud meg róluk, kérdés, vajon képesek lesznek-e megvédeni magukat – és a családjukat –, mielőtt túl késő lenne.

 

John McMahon regénye az 1990-es és 2000-es évek legjobb sorozatgyilkosos thrillereit idézi fel és helyezi modern környezetbe lehengerlő frissességgel. A kifinomult, csavaros bűnténynek, különleges szereplőknek és az utolsó oldalig tartó feszült tempónak köszönhetően a Veszett ügyek a műfaj legjobbjaival vetekszik.

 

A szerzőről

 

John McMahon amerikai író, legismertebb regénye a Veszett ügyek, melynek a jogait több mint tíz országba értékesítették. Jelenleg Dél-Kaliforniában él feleségével, két gyermekükkel és mentett kutyájukkal, Tessie-vel. Civilben egy reklámcég kreatívigazgatójaként dolgozik, szabadidejében pedig a tökéletes csokis keksz receptjét kutatja.



A regényről mondták

 

„McMahon több okos csavarral frissíti fel a klasszikus macska-egér játékon alapuló felállást, miközben a társasági életben nehézkes Camden és kollégái elég árnyaltak ahhoz, hogy elbírjanak egy egész sorozatot. Lendületes, feszültséggel teli akció és annyi fordulat van ebben a könyvben, hogy még a tapasztalt krimirajongók is meg fognak lepődni – kiváló első rész.” - Publishers Weekly

 

„A Veszett ügyek eleinte egy vérfagyasztó hajtóvadászatnak tűnik egy csúcsragadozó – sorozatgyilkosokra vadászó gyilkos – után, ám hamar sokkal mélyebbre visz: ez az egyetlen út vissza ahhoz, ami megmaradt egy férfi családjából, barátságaiból és önmagából. Feszes, izgalmas olvasmány.” - Jess Lourey

 

„Mesterien felépített macska-egér játék, felejthetetlen szereplőgárdával.” - Matthew Quirk

 

„McMahon eredeti, fordulatokban gazdag, intelligensen megírt regénye – egy briliáns, de sebezhető főhőssel, egy kifacsart elméjű elkövetővel és az érzelmek és rejtélyek izgalmas elegyével – remek kezdés, egyben komoly ígéret a folytatásokra nézve.” - The Wall Street Journal

 

Részlet a kötetből

 

„Legjobban a rejtélyek megoldásához értek. Amikor épp nem nyomokat elemzek. Vagy titkokat leplezek le. Egyesek szerint kizárólag a talányok kibogozásában vagyok jó. Úgy gondolják, az időmet és a tehetségemet nem akkor használom leghatékonyabban, amikor kilépek az FBI jacksonville-i irodájából, és hús-vér emberekkel dolgozom együtt. Igazuk is van.”

 

„Legalább tudtam, hol van most a gyilkos: Los Angelesben. Még egy őrült az őrültekkel teli városban. Nem voltam jó véleménnyel L. A.-ről, nagyrészt annak a pasasnak, Angelinónak köszönhetően, akivel anyám az ötvenes éveiben ismerkedett meg, és aki miatt Texasba jött. Azóta meghalt, anyám pedig Texasban maradt, jórészt azért, hogy továbbra is orvosi ellátásban részesüljön.”

 

„Amikor átadtuk ezeket az információkat, a helyi rendőrség kétkedve fogadta a megjelölt foglalkozást, illetve a példaként, márkák szerint felsorolt, meghibásodott hőszivattyúkat. De két illetékes rendőrőrs mégis összehasonlította az információkat, és egy nevet találtak: Ronald Lazarianét. Lazarian harmincegy éves volt, és egy régebbi épületekre és azok felújítására specializálódott fűtés- és hűtésszerelő vállalkozást vezetett. A másik két őrs is rájött, hogy az ottani áldozatok házában is Lazarian dolgozott. Megfigyelés alá vonták, és követték – egészen egy nő lakásáig. Lazarianra éppen akkor törték rá az ajtót, amikor a lakó arcon ütötte.”

 

„A drót elmetszette a lapocka-nyelvcsonti izmot és a fejbiccentő izmot, és mélyen belevágott a szétroncsolódott bőrbe. Magát a kádat is artériás vér borította, de erre senki sem figyelt. Stukker, Cassie és Frank a falat bámulták. A gyilkos élénkpiros festékszórót használt.  Két, egymásba érő mondat.”

 

„Veszett Kutya bizonyítékokat hagyott nekünk. Egy papírfecnit az áldozat szájában. Egy rovart a szív verőerében. Játékként tekintett az egészre, amelyben a részletek is önálló jelentéssel bírnak, csak még nem jöttünk rá, milyennel.”


Agave Könyvek

2026. február 11., szerda

Az új világrend - A finn elnök, Alexander Stubb könyve a hatalom rejtett logikájáról

 Alexander Stubb: 

A hatalom háromszöge

„A nemzetközi kapcsolatokban léteznek pillanatok, amikor ráeszmélünk, hogy a világ változik, de még nem tudjuk pontosan, merre tart.”

Avagy az új világrend egyensúlyának helyreállítása egy bennfentes tolmácsolásában



Megjelenés: február 24.
Fordító: Orosz Ildikó
Nyomdai kivitelezés: keménytáblás, 336 oldal

 

Leírás

 

Alexander Stubb A hatalom háromszöge című könyve ritka politikai műfaj: egyszerre belülről látott, személyes tapasztalatokra épülő elemzés és kifejezetten olvasmányos útmutató arról, hogyan rendeződik át a világ a szemünk előtt. Stubb nem elméletet gyárt, hanem terepmunkát végez: miniszterelnökként, külügyminiszterként és európai döntéshozóként pontosan tudja, hogyan működik a geopolitika a szalagcímek mögött.

 

A könyv központi állítása provokatív és sajnos fájdalmasan aktuális: a 21. század hatalmi logikáját ma már nem a régi, kétpólusú „Kelet–Nyugat” felosztás írja le, hanem egy új háromszög: Globális Nyugat, Globális Kelet és Globális Dél. Stubb világosan, konkrét példákkal és meglepően józan hangon mutatja meg, miért omlik össze a régi rend, hogyan szerveződnek át szövetségek, és miért vált a befolyás, az energia, a technológia és az ellátási láncok kontrollja a politika valódi frontvonalává.

 

A hatalom háromszöge nem akadémiai szakkönyv, hanem modern politikai túlélőkalauz: annak a világnak a térképe, amelyben mindannyian élünk. Stubb egyik nagy erénye, hogy nem riogat, nem moralizál és nem ideológiai pamfletet ír, hanem segít értelmezni: megmutatja, miért lett egyszerre törékenyebb és kiszámíthatatlanabb a nemzetközi rend, és miért nem engedheti meg magának Európa (és benne Magyarország sem), hogy pusztán nézőként figyelje ezt az átrendeződést. Ez a könyv ezért egyszerre szól újságíróknak, döntéshozóknak és minden olvasónak, aki szeretné érteni, hogyan lett a geopolitika újra a mindennapjaink része.

 

Fülszöveg

 

A második világháború után kialakult, majd a hidegháborút követően diadalmasan kiteljesedő liberális világrend ma látványosan széthullóban van. A multilaterális együttműködés helyét egyre inkább a multipoláris rivalizálás és nyílt konfliktusok veszik át. A korábban megszilárdult globális normák erodálódnak. Ami ezután következik, az az évszázad további menetét is meghatározza majd, így létfontosságú, hogy új nemzetközi keretrendszert találjunk, és újra­egyensúlyozzuk a világhatalmi viszonyokat.

 

A hatalom háromszögében Alexander Stubb, Finnország elnöke azt állítja, hogy most éppen egy történelmi fordulóponton vagyunk, olyan pillanatban, mint 1918, 1945 vagy 1989. Egy új nemzetközi rendszer körvonalazódik, amelyet három fő pólus határoz meg: a globális Nyugat, a globális Kelet és a globális Dél. A középpontban az Egyesült Államok és Kína élesedő versengése áll, amely kétoldalú megállapodásokon és regionális szövetségeken keresztül próbálja befolyásolni a világ jövőjét – ám végső soron a globális Dél dönt majd arról, hogy az emberiség az együttműködés felé halad, vagy tovább töredezik.

 

Stubb, aki diplomataként, akadémikusként és politikusként is évtizedeket töltött a nemzetközi porondon, személyes tapasztalatait és szakmai meglátásait ötvözve szenvedélyes kiáltványt fogalmaz meg a méltóságteljes külpolitika és az értékalapú realizmus mellett. Egyúttal arra figyelmeztet: ha a Nyugat nem tanul meg újra figyelni és hallgatni a világ többi részére, elveszítheti a helyét abban a világrendben, amelyet valaha ő maga épített fel.

 

A szerzőről

 

Alexander Stubb Finnország tizenharmadik elnöke, korábban az ország miniszterelnöke, külügyminisztere és pénzügyminisztere volt. A firenzei Európai Egyetemi Intézet Transznacionális Kormányzási Iskolájának igazgatója és professzora, valamint az Európai Beruházási Bank alelnöke is volt. Diplomáit a Furman Egyetemen és a College of Europe intézményében szerezte, doktori fokozatát pedig a London School of Economicson védte meg. Jelenleg Helsinkiben él.

 

A könyvről írták


„Ritka, hogy egy külpolitikai szakember valódi tudományos művet alkosson, de Alexander Stubbnak ez sikerült. Pontosan rátapint korunk nemzetközi rendszerének legsúlyosabb gyengeségére, és zseniális tervet vázol annak orvoslására.” - Fareed Zakaria, CNN

 

„Ez a könyv nem is lehetne időszerűbb és szükségesebb egy olyan korban, amikor a geopolitikai bizonytalanság mindent áthat. Finnország elnöke, Alexander Stubb egyszerre politikai elemző és tapasztalt államférfi, aki új irányt mutat egy fenntarthatóbb nemzetközi rend felé. Emlékeztet arra, hogy mindannyiunknak van felelőssége, és szenvedélyes, felemelő kiáltványt fogalmaz meg a demokrácia és a globális együttműködés védelmében.” - Fiona Hill, a Brookings Intézet vezető kutatója, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának volt európai és orosz ügyekért felelős igazgatója

 

„Alexander Stubb Európa egyik legélesebb eszű, legtapasztaltabb és legmegfontoltabb politikai vezetője. Könyvében amellett érvel, hogy a történelem egyik fordulópontján állunk, és hogy az értékalapú realizmus lehet az egyetlen válasz a Kelet, Dél és immár Nyugat felől érkező kihívásokra. Csak remélhetjük, hogy Európa meghallja a szavát.” - Timothy Garton Ash, a Szólásszabadság szerzője

 

„A hidegháború utáni világrendből egy új, bizonytalan rendszer felé tartunk, és Alexander Stubb pontosan diagnosztizálja, hogyan jutottunk idáig, majd meggyőző megoldást kínál az egyensúly helyreállítására. Értékalapú realizmuson nyugvó, méltóságteljes külpolitikája új, pragmatikus és optimista víziót ad a nemzetközi kapcsolatok jövőjére.” - Michael McFaul, a From Cold War to Hot Peace szerzője

 

„A történelem visszatért, és bosszút áll. A hatalom háromszögében Alexander Stubb meggyőzően érvel amellett, hogy a jövőt a Nyugat, a Kelet és a Dél közötti hatalmi küzdelem dönti el. Szenvedélyes, cselekvésre ösztönző könyv, amely azt üzeni: az empátia, nem az erő a kulcs egy stabilabb világ felé.” - Ian Bremmer, politikatudós, az Eurasia Group elnöke

 

„Ez nem egyszerűen egy újabb könyv a világrend átalakulásáról, hanem az „új világkáosz” kézikönyve, egy tudós‑államférfi tollából. Stubb olvasmányosan visz be a hatalom kulisszái mögé, ahol olyan vezetőkkel találkozik, mint Putyin, Trump vagy Hszi Csin-ping. Lenyűgöző anekdotákkal és éleslátó elemzésekkel teli kötet, amely nélkülözhetetlen útmutató a következő évek geopolitikai zűrzavarában.” - Mark Leonard, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának igazgatója

 

„Merész kísérlet a geopolitikai szintézisre egy olyan gondolkodótól, aki nemcsak beszél, hanem cselekszik is a hatalom köreiben, sőt, golfozott is Donald Trumppal.” - Niall Ferguson, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vezető kutatója

 

„Alexander Stubb ritka, talán egyedülálló jelenség: egyszerre államfő és közéleti gondolkodó. Finnország elnökeként hitelesen és éleslátással beszél az Európa előtt álló kihívásokról, és új könyvében pontos képet ad a formálódó új világrendről.” - Gideon Rachman, a Financial Times külpolitikai főszerkesztője

 

„Alexander Stubb mélyen átgondolt, mégis nyíltan provokatív képet fest a globális rend átalakulásáról. Könyve az inkluzív multilateralizmus mellett érvel, és emlékeztet: az emberi boldogság és fejlődés alapja továbbra is a nemzetek közötti együttműködés. Világrendre van szükségünk, ahol a hatalmasok nem tiporhatják el a gyengéket.” - Cyril Ramaphosa, Dél‑Afrika elnöke

 

„Ha Európában választanom kellene valakit, aki a világ állapotáról beszél, Alexander Stubb lenne az. Tapasztalata, intellektuális rálátása és tisztánlátása nélkülözhetetlen ebben a korszakban. Ez a könyv mind a döntéshozóknak, mind az olvasóknak kötelező.” - William Hague, az Egyesült Királyság volt külügyminisztere

 

„Volt európai parlamenti képviselőként, külügy- és miniszterelnökként, most pedig államfőként Alexander Stubb páratlan rálátással értékeli a világot. Azt vizsgálja, vajon lehetséges‑e egy új, realista, de mégis multilaterális világrend, és hogy képes‑e a Nyugat választ adni a Dél igényeire. Nemcsak olvasásra, hanem elgondolkodásra is érdemes könyv.” - Carl Bildt, Svédország volt miniszterelnöke és külügyminisztere

 

„Alexander Stubb műve a lehető legjobb pillanatban született. A geopolitikai erővonalak átrendeződése közepette történelmi tudását, diplomáciai tapasztalatát és elemzői éleslátását egyesíti, hogy segítsen eligazodni ebben a korszakban. Nincs ma nála alkalmasabb ember, aki világos irányt mutathatna.” - Børge Brende, a Világgazdasági Fórum elnöke, Norvégia volt külügyminisztere

 

Idézetek a kötetből

 

2Saját tapasztalatból tudom, hogy a multilaterális diplomácia bonyolult dolog. Enélkül azonban nem tudjuk újjáépíteni a világrendet.”

 

„A demokratikus vezetők óhatatlanul egyik válságból a másikba sodródnak. Az ellentétek állandóak, a kompromisszumok kulcsfontosságúak, de nehézkesek. A viták beépülnek a rendszerbe, az új kommunikációs technológiák pedig csak még inkább ráerősítenek erre. Ugyanakkor az, ami a demokráciát kaotikussá teszi – hogy a különböző népek az eltérő nézőpontok tisztességes és nyílt mérlegelése révén kormányozzák magukat –, egyben az is, ami létfontosságú benne. A liberális demokrácia, az esélyegyenlőség és a szabadság együttese adja az alapokat, amelyek miatt ezek az országok a boldogságtól az életminőségig, a gazdasági stabilitástól az egy főre jutó GDP-ig, a biztonságtól a védelemig és az oktatástól az egyenlőségig minden globális rangsorban az élmezőnyben szerepelnek. Ez pedig nem véletlen.”

 

„A demokráciáknak az elkövetkező évtizedekben számos kérdésre kell választ adniuk. A legfontosabbak között szerepel, hogy miképpen lehet frissíteni a politikai és gazdasági modelleket egy olyan világban, amelyben a technológia a legfőbb hajtóerő. A technológia és a közösségi média fejlődése a demokráciáknak vagy a diktatúráknak kedvez-e? Képes-e a demokrácia megbízható kormányzati rendszert kialakítani a 21. század kihívásainak kezelésére?”

 

„A globális Dél korántsem homogén tömb. Ezek az államok az ENSZ-ben és más fórumokon új nemzetközi gazdasági rendet, új információs rendet, új kulturális rendet és a nemzetközi együttműködés új módszereit – röviden: új globális rendet – követeltek. Igyekeztek hallatni a hangjukat, de a nagyhatalmak csak akkor hallgatták meg őket, ha az érdekeiknek megfelelt. Azóta nem sok minden változott.”

 

„Összességében elmondható, hogy a különböző regionális konfliktusok (belső konfliktusok, regionális célokat követő külső szereplők és proxyháborúk) az elmúlt 15 évben jelentősen megsokasodtak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy akik az egyik színterén partnerek, egy másikon ellenfelek lehetnek. Törökország például NATO-tag és az Egyesült Államok szoros partnere, Szíriában azonban az Egyesült Államok által támogatott kurdok esküdt ellensége. Oroszország fontos partner volt az ISIS elleni harcban, míg Kelet-Európában egyértelműen agresszor.


Agave Könyvek

2026. február 7., szombat

Ki dönt helyetted? – Két disztópia a túl közeli jövőről

 Ki dönt helyetted? – Két disztópia a túl közeli jövőről

 

Ritkán adódik olyan alkalom, amikor két különböző szerző, két eltérő hang egyszerre ugyanarra a kérdésre tapint rá: mi történik velünk, ha a technológia már nem csak körülvesz minket, de egyenesen újraírja az identitásunkat? Ray Nayler és Daryl Gregory regényei e ponton találkoznak, az 1984 vagy a Mátrix legelgondolkodtatóbb pillanatait idézve.

Mindkét regény a baljósan közeli jövőbe tekint, de egyiket sem a technológia érdekli igazán. Inkább az a kérdés, mit jelent embernek maradni egy olyan világban, ahol a döntéseket algoritmusok hozzák, az emlékeink módosíthatók, a halál pedig már nem feltétlenül végleges állapot. Ezek a könyvek nem technológiai víziók, hanem az emberi moralitás terepasztalai.



Ray Nayler regénye, Az elásott csatabárd egy olyan globális berendezkedést mutat be, ahol a hatalom és a mesterséges intelligencia összefonódása látszólag hatékonyabb, igazságosabb világot ígér, de az árát az emberek fizetik meg. A történet politikai thrillerként indul, majd lassan, kíméletlen pontossággal válik egzisztenciális kérdések sorává: ki dönthet helyettünk, és meddig engedjük át a felelősséget?

Daryl Gregory könyve, a Valódiak voltunk más irányból közelít, de ugyanoda érkezik. Olyan korban játszódik, melyben kiderült, hogy világunk csupán egy digitális szimuláció. Egyszerre megható és nyugtalanító regény az emlékezésről, a veszteségről és arról, hogy mi történik az érzelmeinkkel, ha már nincs tétje az életnek.

Ez a két könyv együtt ideális mindazoknak, akik a sci-fiben az elgondolkodtató kérdéseket és problémafelvetéseket keresik. Azoknak, akik szeretik, ha egy regény nemcsak szórakoztat, hanem utána napokig ott marad a fejükben. És azoknak is, akik a Black Mirrorban ábrázolthoz hasonló mély és emberi kérdésekre kíváncsiak.

Két nézőpont, egy közös félelem és egy közös felismerés arról, hogy a jövőre nem kell várnunk, mert már elkezdődött.


2026. január 17., szombat

5 év szünet után érkezik Christopher Moore vadonatúj regénye a magyar olvasókhoz

 Christopher Moore: 

Múzsa a díványon

„Klimt nyelvén már ott volt, hogy ő Gustav Klimt, a kurva életbe, a bécsi szecesszió mozgalmának alapítója és vezéralakja, a leghíresebb festő az egész Osztrák–Magyar Monarchiában, a bécsi előkelő közönség kedvence, akinek Európa minden jelentős múzeuma udvarol, hogy kiállíthassa a képeit, és akkor rajzol cickót, amikor csak kedve szottyan.”

5 év szünet után érkezik Christopher Moore vadonatúj regénye a magyar olvasókhoz



Megjelenés: február 10.
Fordító: Pék Zoltán
Nyomdai kivitelezés: puhatáblás, 400 oldal

 

Leírás

 

Christopher Moore Múzsa a díványon című regénye pontosan azt nyújtja, amit a szerző legjobb műveitől várunk és megszoktunk: szellemes irodalmi játékot, kulturális utalásokkal sűrűn átszőtt történetvezetést és egy olyan alapötletet, amely egyszerre provokatív és meglepően emberi. A viktoriánus kor tudományos megszállottságait és erkölcsi képmutatását kifordító regény középpontjában az élet mesterséges teremtésének vágya áll, de Moore-t nem a horror, hanem az abszurd és a morális következmények érdeklik.

 

A Múzsa a díványon különleges erénye, hogy a klasszikus Frankenstein-mítoszt nem újrameséli, hanem újragondolja: finom iróniával, váratlan nézőpontváltásokkal és egy szerethetően groteszk szereplőgárdával. A regény egyszerre intelligens paródia és komoly kérdéseket felvető próza az emberi felelősségről, a teremtés etikájáról és arról, mit jelent „élőnek” lenni.

 

Moore humora ezúttal is pengeéles, de sosem öncélú: a poénok mögött valódi irodalmi tudás, ritmusérzék és karakterépítés húzódik meg. A Múzsa a díványon ideális belépőpont új olvasóknak, miközben a régi rajongók számára is frissnek hat. Egy regény, amely egyszerre szórakoztat és gondolkodásra késztet.


Fülszöveg

  

Bécs, 1911. Gustav Klimt, a világhírű festő, a bécsi felső tízezer kedvence észrevesz egy meztelen nőt, aki holtan hever a Duna-parton. Tudja, hogy hívnia kéne a rendőrséget, de nem bírja megállni, hogy előbb ne rajzolja le. Ám miközben rajzol, a nő felköhög. Életben van!

 

A műtermében Klimt és az egyik modellje/múzsája, Wally gondoskodnak a vízbe fúlt lányról, aki nem emlékszik, kicsoda, vagy hogyan került a vízbe. Klimt a Judith nevet adja neki az egyik leghíresebb képe után, és elhatározza, hogy segít neki emlékezni.

 

Sigmund Freud és Carl Gustav Jung segítségével Judithnak eszébe jut, hogy száz éve az északi sarkvidéken volt egy ládába zárva, köszönhetően egy Victor Frankenstein nevű embernek, és hogy többször is járt az Alvilágban.

 

De akkor hogyan kerül ide, Bécsbe? És miért üldözik annyian, köztük Geoff, a croissant-zabáló északi ördögkutya?

 

Legújabb regényében Christopher Moore a századelő európai művészvilágát tárja elénk a tőle megszokott különc karakterekkel, szellemes leírásokkal és persze sajátos humorral.


A szerzőről

 

Christopher Moore 1957-ben született az ohiói Toledóban. Az édesapja autópályarendőr volt, az édesanyja pedig bolti eladó. A tanulmányait az Ohio Állami Egyetemen kezdte, majd a Santa Barbara-i Brooks Fotográfia Intézetben folytatta. 19 éves korában költözött Kaliforniába, 2003-ban pedig Hawaiira. Jelenleg San Franciscóban él. Az első könyvének – Ördögöd van – 1992-es megjelenése előtt ácsként, bolti eladóként, éjszakai portásként, biztosítási ügynökként, pincérként és rock and roll DJ-ként dolgozott. Azóta sikert sikerre halmoz a regényeivel, melyek közül a legismertebb a Biff evangéliuma, illetve a Vérszívó démonokTotál szívás és Csak egy harapás című kötetekből összeálló Love Story-trilógia. Moore eddigi legutolsó regénye 2025-ben jelent meg Múzsa a díványon címmel.


A szerző köteteiről írták


„Ezt nem lehet csak úgy kitalálni – kivéve Christopher Moore esetében.” - Washington Post

 

„Az amerikai humor egyik legeredetibb hangú alkotója.” - Kirkus Reviews

 

„Christopher Moore egy nagyon beteg ember – a szó lehető legjobb értelmében.” - Carl Hiaasen


Részlet a kötetből

 

„Elektromos tűz révén született jégbe és gyötrelembe, soha nem volt hozzá hasonló. Egy évszázaddal később egy hajnalon Bécsben a híres festő, Gustav Klimt éppen hazafelé tartott az Operából egy gazdag özveggyel töltött élvezetes este után, és holtan találta a Duna-csatornában.

A cilinderes-frakkos Klimt megtorpant a Rossauer hídon a rakpart betonlépcsőjén heverő halvány levendulaszínű alak láttán. A nő a hátán feküdt, meztelen felsőteste a lépcsőkön, karja széttárva, csípője és lába csupán illékony-fehérnek tűnt a sáros víz felszíne alatt. Sárga haja tincsekben kígyózott le a lépcső szélén, lebegtette a lassú áramlat.

Klimt körülnézett, hátha talál valakit, akinek szólhatna, de ebben az órában senkit sem látott, pedig a távolból hallotta lovak patáinak kopogását és a Ringstrassén közlekedő villamosok elektromos zúgását. Lekapta a fejéről és a hóna alá vágta a cilinderét, majd lesietett a hídról a csatornaparti lépcsőhöz.

Negyvennyolc éves volt, eleve robusztus testalkatát még jobban megerősítette a vívás és a festőállvány előtti ácsorgás. De nem leplezhette középtáji domborulatát, amelyet a Café Tivoliban reggelire nagy adagban fogyasztott, jó sok kuglófnak meg tejszínhabnak köszönhetett. Kopaszodó üstökén szőke hajszálak elszánt szigete árválkodott, rövid, hegyes szakálla pedig illett a huncut mosolyhoz, mely oly gyakran húzta ráncba szeme sarkát.

Szaporán lépkedett lefelé a lépcsőn, bár a legcsekélyebb sejtelme sem volt, mihez kezd majd, amikor odaér. A nő mintha az ő valamelyik festményéből csusszant volna ki: a Vízikígyókból vagy az Aranyhalakból, azokból a fantáziamotívumokból, amelyekben sápadt, hajlékony nők siklanak közömbösen a vágy medencéiben. Azokból a festményekből, amelyeket több ezer vázlatrajz és fiatal modellekkel a műteremben eltöltött több száz óra eredményezett, mégis csak ebben a pillanatban, a holttest fölött állva ötlött fel benne, hogy akárcsak ez a szegény, vízbe fúlt lány, a festményeken szereplő egyik nő sincs tudatában az ő jelenlétének.

Tudta, hogy rendőrt kellene hívnia, vagy még inkább orvost, de csak állt és bámulta a nőt. Bőrének levendulaszín foltjain hajszálnál is finomabb fehér vonalak rajzolódtak ki, mintha egy művész gondosan felskiccelte volna az alakját, végtagjainak körvonalait, majd kiradírozta volna. Vagy inkább akvarellel pingálta viaszos papírra. Különös volt. Ugyanakkor lenyűgöző. Az életben nem lehetne látni a vonalakat, futott át a fején, mert a lány az életben sosem lenne ilyen színű. Ezzel a gondolattal előhúzott a kabátja belső zsebéből egy bőrkötésű jegyzetfüzetet, és egy ceruzacsonkkal nekilátott felvázolni a lány alakját.”


Agave Könyvek

2026. január 14., szerda

Politika, technológia, egészség – Az Agave Könyvek új, ismeretterjesztő imprintet indít

 Politika, technológia, egészség – Az Agave Könyvek új, ismeretterjesztő imprintet indít

LUMEN – BEMUTATKOZIK AZ ÚJ IMPRINTÜNK!

 


Egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Lumen néven egy új, ismeretterjesztő könyvekre fókuszáló imprintet indítunk, melynek keretében elismert szerzők és szakemberek változatos témákban írt könyveit hozzuk el nektek. Az egyik legfontosabb célunk a sokszínűség, megmutatni, hogy milyen világban élünk, milyen lehetőségekkel és kihívásokkal állunk szemben, legyen szó akár politikáról, technológiáról, egészségről vagy sok minden másról. Hol vagyunk ebben mi, és mit tudunk tenni, hogy naprakészek és tájékozottak legyünk a lehető legjobb mentális és fizikai formánkban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ izgalmas és elgondolkodtató könyveken keresztül.

 

Idén 12 címmel készülünk, melyekből az első hármat már most be is mutatjuk nektek:




Alexander Stubb:
A hatalom háromszöge: Az új világrend egyensúlyának helyreállítása

 

(megjelenés: február 24.)

Finnország jelenlegi elnöke, aki diplomataként, akadémikusként és politikusként is évtizedeket töltött a nemzetközi porondon, személyes tapasztalatait és szakmai meglátásait ötvözve írt könyvet arról, hogyan került veszélybe a világrend, és milyen új nemzetközi rendszer körvonalazódik. Stubbról sokszor olvashatunk a hírekben, kulcsszereplő európai és transzatlanti diplomáciában, például ő golfozhatott Donald Trumppal, ahol politikai és stratégiai kérdések informális megbeszélése zajlott. E könyvében arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat nem tanul meg újra figyelni és hallgatni a világ többi részére, elveszítheti a helyét abban a világrendben, amelyet valaha ő maga épített fel.

 

Cory Doctorow:
A nagy elszaródás: Miért romlott el hirtelen minden, és mit tehetünk ellene?

 

(megjelenés: március 17.)

Cory Doctorow-t a sci-fi olvasóknak nem kell bemutatni, hiszen több könyve megjelent már magyarul az évek során, ugyanakkor a neves gondolkodó az utóbbi években inkább ismeretterjesztő műveket ír, és egyelőre úgy tűnik, hogy ezekkel még nagyobb sikert arat. Ő állt elő az “enshittification” (elszaródás) szóval, amit az Amerikai Nyelvészeti Társaság 2023-ban az év szavának választott, és amivel az életünket átszövő, fontos online szolgáltatások lassan teljesen használhatatlanná és élvezhetetlenné válásának folyamatát írja le. Doctorow egyenesen kimondja: az internet pocsék hely lett, ugyanakkor megoldása is van a problémára. Ezt taglalja ebben a provokatív könyvben, ami a címe ellenére komoly írás arról, hogy mi történt az online közösségi terekkel az elmúlt évtizedekben.

 

Dr. Sara Gottfried:
Nők, hormonok, táplálkozás: 4 hetes program a hormonális egyensúlyért, az egészséges testsúlyért és a jó közérzetért

 

(megjelenés: április 14.)

Dr. Sara Gottfried orvos, kutató, oktató és egészségügyi tanácsadó. Kutatási és szakmai fókusza a mentális és fizikai egészség határterületeire, a személyre szabott molekuláris profilalkotásra, a viselhető egészségügyi eszközök alkalmazására, valamint ezek egészségügyi kimenetelre gyakorolt hatására irányul. Ebben a könyvben egy forradalmi, nők számára kifejlesztett diétás programot mutat be, amely figyelembe veszi a női szervezet egyedi hormonális igényeit. Úttörő módszere hormonális egyensúlyteremtéssel támogatja a zsírégetést és a közérzet javítását. Az olvasók így nemcsak könnyebben szabadulhatnak meg a felesleges kilóktól, de az elért súlyt is könnyebben megtarthatják, miközben hangulatuk kiegyensúlyozottá válik, erőnlétük, állóképességük növekszik, fizikai és szellemi frissességük fokozódik.

 

Az új imprintünk első kötetei a hét második felében felkerülnek előrendelésbe is!