Kérdések az illegális könyvletöltés jelenségről beszélgettünk FairBooks Kiadóval és szerzőivel - ("Esetleg kötelezővé lehetne tenni azt, hogy minden eladott e-könyv névre szólóan kerül a vásárlóhoz. Így lehetne követni, hogy ki tette ki az illegális oldalakra.")

Az elmúlt napok eseményei arra késztettek, hogy újra indítsam ezt az interjúsorozatot Kérdések az illegális könyvletöltés jelenségről címmel. Korábban is készültek ilyen cikkek a Magyar Szerzők Könyvei Magazin oldalán, így arra gondoltam, hogy a saját blogomon indítom újra ezt, és megkérek néhány kiadót, szerzőt, hogy mondják el mit gondolnak erről a jelenségről, mit lehet/lehetne tenni illetve mennyire káros ez. Vajon milyen feladatai/kötelességei vannak ezzel kapcsolatban a kiadóknak? Van egyáltalán bármi, amit megtehetnek? Elsőként FairBooks Kiadót és szerzőit fogom megkérdezni, hogy mit gondolnak erről. Ahogy mindenkit, őket is érinti az illegális letöltés. Nemrég értesültem arról, hogy tíz nappal a megjelenés után már felkerült egy e-könyvük. Teljes mértékben megértem az érzéseiket. Szavak nincsenek arra, hogy a letöltők ilyenkor mennyire semmibe veszik az írói munkát.

Ezzel a cikksorozattal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy semmi sincs ingyen. Az e-könyv is ugyanolyan, mint a papír könyv, ennek is van költsége. Köszönöm FairBooks Kiadónak, hogy elfogadta felkérésemet.

Mit gondoltok az illegális e-könyv terjesztéséről?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Szerintem nagyon káros mind a kiadókra, mind az írókra nézve, és igazából hosszú távon az olvasóknak is. Azért nem jelenik meg még mindig nagyon sok könyv elektronikusan idehaza, mert a legális vásárlások száma alacsony. Sokan illegálisan terjesztik és töltik le az e-könyveket, ami nem csak hasznot nem hoz a kiadóknak, de nincsenek is tudatában ezeknek az olvasásoknak. Vagyis azt látják, hogy nincs elég kereslet e-könyvekre. Akkor meg minek adják ki őket? Szóval ez egy ördögi kör, ami igazából senkinek sem jó.

Alba Ferro: Ez a kérdés sokkal összetettebb dolog, mint hogy ki és mit terjeszt, mert igen, lopásnak minősül. A kérdés másik fele azonban az, hogy miért ilyen drágák sok esetben az e-könyvek, és miért nem népszerűsítik a kiadók. Részben kényelmes a régi jóban maradni (kiadókra és olvasókra is értem), másrészt a digitális könyv vásárlásánál mindenki valahogy úgy érzi, hogy nem kapott semmit, pedig máshol is fizetünk élményért, pl. ha beülünk a moziba, nem kapunk mást, mint élményt, egy tanfolyamon gyakran nem kapunk mást, mint tudást, tehát nem megfogható dolgokat.

 Sue Dylen: Azt gondolom, az ingyennél nincs olcsóbb, ezzel nem lehet versenyezni. Ha egyetlen megállót megyek a villamoson, akkor is lyukasztok jegyet, nem várom el, hogy ingyen utazzak. Aki hasonlóan gondolkodik, megveszi, kiveszi könyvtárból vagy kölcsönkéri valakitől a könyvet.

Eddig hány könyvetek jelent meg, és megtalálható-e már ezek közül valamelyik illegális oldalon?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Tíz könyvem jelent meg, ebből kilenc elektronikusan is. Általában amint megjelenik egy e-könyvem, azonnal ki is kerül az illegális oldalakra, ezért azt a taktikát követem, hogy néhány hónapos csúszással jelentetem meg csak az e-könyveket a nyomtatottakhoz képest. Van olyan sorozatom is, ami csak elektronikusan jelenik meg. Azoknál annyit tudok tenni, hogy akkor jön a következő rész, amint volt belőle elegendő – legális – fogyás. Ez talán kicsit elveszi a kedvet attól, hogy illegális oldalakról töltsék őket le, de persze nincsenek illúzióim, sokakat ez sem tart vissza.

Alba Ferro: Egy e-könyvem van forgalomban, A Gyémánt szívhúr, és a megjelenés után két héttel már fenn volt egy ilyen oldalon. 

Sue Dylen: A római szerető, Enzo és Tilda, Khalo és Törékeny lelkek címmel jelentek meg.

Mit gondoltok, minek kellene változnia ahhoz, hogy ne kerüljenek fel az illegálisan a könyvek?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Egyrészt idehaza az e-könyvek áfáját kellene lejjebb vinni, hogy olcsóbban lehessen tartani az árakat. Másrészt törvényi változtatás is kellene, hogy jobban fel lehessen lépni az olyan oldalak (pl. nCore) ellen, akik teret engednek a szerzői jogok megsértésének. Külföldön ez egyébként jobban működik. Néhány hónappal ezelőtt például az FBI lefoglalta az egyik legnagyobb amerikai illegális letöltő oldal szervereit. Ezenkívül az olvasókat is jobban kellene edukálni a szerzői jogokról, és arról, hogy ezzel kárt okoznak. Sajnos sokakban még mindig van egyfajta hamis elvárás azzal kapcsolatban, hogy joguk van ingyenesen olvasni. És nyilván mindenkinek joga van hozzá, csak ezt úgy hívják, könyvtár.

Alba Ferro: Az emberi értékrendszernek. De úgy érzem, kifogások mindig lesznek, amivel bármit ki lehet magyarázni.

Sue Dylen: A fejekben kell megérkeznie a változásnak, addig nem történik semmi. A világon minden változás bennünk kezdődik, hiába várjuk a környezetünktől, a pénztárcánktól vagy bármi mástól. Én sok jómódú embert ismerek, aki letölti a könyveket, szóval ez nem feltétlenül pénz kérdése.

Az írótársaitok mit szóltak az ingyen beszerezhető könyvekhez? Mennyire foglalkoznak a problémával?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nem nagyon hallottam még olyan íróról, akinek ne okozna problémát az illegális letöltés kisebb-nagyobb mértékben. Sokan próbálják leszedetni a kalózoldalakról a könyveiket, ha kikerülnek, de ez leginkább szélmalomharc. Egy helyről leszedetjük, máris másik háromra kikerül.

Alba Ferro: Úgy érzem, a vélemény elég egyöntetű. Erről a problémáról beszélhetünk, megkérhetjük az adott oldalt, hogy vegye le a könyvünket, ennyi.

Sue Dylen: Ha épp rátalálok valahol az egyik könyvemre, levetetem, ha tudom. De képtelenség ezt egyfolytában monitorozni.  

Mit gondoltok, esetleg összefogással lehetne valahogyan enyhíteni a problémát?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Összefogással azt biztosan jobban el lehetne érni, hogy a kormány csökkentse az e-könyvek áfáját.

Alba Ferro: A probléma megoldása az lehet, hogy a e-könyvet olyan szinten le kell védeni, hogy másolhatatlan legyen, vagy olyan rejtett kódot beletenni, ami visszavezet ahhoz, aki feltöltötte.

Sue Dylen: Erre nem tudom a választ, csak azt látom, hogy látszólag mindenki egyetért azzal, ez mennyire helytelen és illegális dolog, mégis virágzik az illegális letöltés.

Törvényileg hogyan lehet fellépni az online terjesztéssel kapcsolatban? Van esetleg bármi ötletetek, vagy tippetek?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Esetleg kötelezővé lehetne tenni azt, hogy minden eladott e-könyv névre szólóan kerül a vásárlóhoz. Így lehetne követni, hogy ki tette ki az illegális oldalakra. Most az a legnagyobb baj, hogy IP címeket kellene lenyomozgatni, és amennyi könyv kikerül naponta, azoknak a lenyomozására nyilván nincsen elég forrása a hatóságoknak. Ha pedig meg is lenne az, aki kitette, hosszadalmas jogi procedúra következne. Erre nincsen a kiadóknak kerete. Ezért lenne egyszerűbb, ha azok ellen a szolgáltatók ellen lehetne hatásosan fellépni, akik az illegális tartalomhoz biztosítják a szervereket és a háttért. Sok azonban ezek közül nem magyarországi, tovább nehezítve a jogi fellépést. 

Alba Ferro: A törvényhozók gyakran csak kullognak a technológiai fejlődés után, nem tart lépést a törvényhozás a fejlődéssel. Mondanám azt, hogy járjon pénzbüntetés a feltöltésért, letöltésért, de úgy érzem, hogy ezzel is gond van, mert annyi minden nagyobb vétek van a társadalomban, olyan sok minden van, ami komolyabb gond, hogy kellemetlenül érzem magam még a javaslattól is.

Sue Dylen: Nekem az a tapasztalatom, hogy Magyarországon sehogy.

Meséljetek el, kérlek, mennyibe kerül átlagos egy könyvkiadás? Vagy, hogy az írónak mennyi munkája van még azon kívül, hogy befejezte az írást? Mit gondoltok a kifogásokról, hogy manapság drága a könyv? Mihez képest drága?

Megyeri Judit/ Jud Meyrin: Nálam általában négy hónap - fél év az, amíg megtervezem, majd megírom a regényt. Ha nehezebb a téma, és több utánajárást igényel, lehet ennél több is. Ezután jön még néhány hónapnyi javítás, szerkesztés. Szóval fél-háromnegyed évnyi munka legalább van egy regényben. Egy regény 1000 példányban, normális szerkesztéssel és szöveggondozással, profi borítótervezővel, igényes nyomdai munkával minimum egy, de inkább másfél millió forintba kerül. Szerintem ez rengeteg pénz, és ezért nem csoda, hogy kiakadunk azon, amikor szinte azonnal kikerül illegális oldalakra.

Azt gondolom egyébként, hogy nem a könyv drága. Még mindig ez a legolcsóbb kikapcsolódási lehetőség, ha a kulturális szférát nézzük (mozi, színház, koncert stb.). Minden drágult az elmúlt egy évben, ahhoz képest a könyvek ára nem ment annyira fel. Az én e-könyveim például 1000-2000 Ft között mozognak. Ez manapság két kávé vagy egy doboz cigi ára. És még így is rengetegen töltik le illegálisan őket.

Ahhoz, hogy ez a jelenség megszűnjön, szerintem az emberek mentalításának is drasztikusan változnia kéne. Jobban meg kellene becsülniük azt a munkát és pénzt, amit egy író, egy kiadó és annak dolgozói beletesznek egy könyvbe.

Alba Ferro: Úgy gondolom, a költségeket majd elmondja a kiadó, nem szeretném ismételni. Úgy érzem, hogy íróként az írás a munkám legkisebb része, rengeteg az utómunka és a marketing.

Nem tartom jogtalan kifogásnak a könyvek árát. Ezzel magam is küzdök.

A könyvek mondjuk ahhoz képest drágák, hogy egy hagyományos kiadás esetén egy átlag író kb 100-200 forintot kap egy kötet eladása után.

Sue Dylen: Egy könyv lektori véleményezése, szerkesztése, korrektúrája többszázezer forintra rúg. A nyomtatás szintén hasonló összeg, míg a borító 25-200.000 forint között mozog átlagosan. Szóval, minden költséget egybevetve nagyjából egymillió forintba kerül egy regény megjelenése. Ez persze függ a darabszámtól és az író véges költségvetésétől. De én itt még beszúrnék a költségeken kívül egy nagyon fontos dolgot. A könyv ára, amiért az olvasó fizet, messze nem az író bevétele. A legnagyobb terjesztőknél az árrés 65%-ra rúg. Tehát egy háromezer forintos könyv esetében az író nagyjából ezer forintot kap meg. Ebből kell adózni és állni a következő regény megjelenését.

 A könyveket itt tudjátok megvásárolni, kérlek támogasd a kiadót, legális vásárlásoddal.

FairBooks Kiadó

Előolvasás: Jud Meyrin: Boldogságra kényszerítve - ("Szívből ajánlom minden Jud Meyrin rajongóknak, és azoknak is , akik most ismerkednek írónő munkásságával!.")

Szeretném megköszönni Jud Meyrin írónőnek, hogy elolvashattam a következő legújabb regényét Boldogságra kényszerítve címmel. Ezt a történetet még az fb oldalán olvastam egy-egy részletet belőle. Akkor még nem gondoltam, hogy ez a történet könyv formájában fog megjelenni. A kötet FairBooks Kiadó gondozásában fog megjelenni, december 10-én.

Megyeri Judit:

Boldogságra kényszerítve

Tartalom:

2050-es ​évek közepe, Anglia.

A szigetország egy agresszív járvány utóhatásaival küzd, melyeknek egyike a drasztikusan csökkenő születésszám. A kormány bevezeti azt a házassági rendeletet, amit a tudós, Dr. Gilbert Barlow dolgozott ki, a férfit pedig kinevezi az újonnan alakult Népességgyarapítási Intézet élére. Az állami párválasztó azonban nem biztos, hogy jól működik. Furcsa baleset történik, amit további halálesetek követnek. Lehet, hogy a tudomány sem megoldás mindenre?

Gilbert a saját bőrén kénytelen megtapasztalni a rendelet hátulütőit. Vajon ő és újdonsült felesége, Alinda közelebb tudnak kerülni egymáshoz? Lehet boldog jövőjük egy olyan világban, ahol a házasság nem a kölcsönös szerelmen, hanem tudományos számításokon, orvosi vizsgálatokon múlik?

És rá tudnak jönni arra, mi áll a különös halálesetek mögött?

Jud Meyrin legújabb, több szálon futó történetét disztópikus környezetbe helyezi. Emberi sorsokat, társadalmi problémákat mutat be, ám ez a regénye is vérbeli romantikus krimi, akárcsak a korábbiak.

Véleményem

5/5

Nem gondoltam volna, hogy pont ezt a történetet fogja majd könyvként megjelentetni. Igazából a Vak szerelem volt a kedvencem blogregényként. Annál is inkább még jobban meglepődtem, hogy elolvashattam megjelenés előtt a könyvet. Alig két nap alatt olvastam ki. Annyira magával ragadott Alinda és Gilbert története, hogy nem tudtam letenni. Meg ugye a titokzatos gyilkosságok, rejtélyek, ami Gilbert munkája körül forgott.

Jud Meyrin továbbra is megtartotta illetve megugrotta azt a szintet, hogy az utolsó oldalakig adagolja a megoldást, morzsákat. Én például ki se találtam volna, hogy ki a gyilkos, valaki másra gyanakodtam, hogy kire, azt nem írhatom le.

Grayson a kedvencem, annak ellenére, hogy majd gutaütést kapott mindig, szegényke. Sajnáltam volna. Azon méláztam, hogy mi lenne, ha kapna külön történetet. Jaj, előbújt belőlem a kisördög, minden mellékszereplőnek adnék külön történetet, ha rajtam múlna. De komolyan.

Nini pedig, hát igen nagyon meglepett ki is ő valójában. Minden szereplőről a végén derül ki kicsoda, milyen szerepe volt a történésekben.

Eléggé elgondolkodtatott az egészen, hogy mi lenne, ha ez valóságban is megtörténne? Ki tudja… Ez a történet rávilágít arra, hogy nem szabad senkit sem arra kényszeríteni, amire nem akar, nem szándékozik megtenni. Írónő érdekes társadalmi témákat, megválaszolatlan kérdésekre keresi választ. Hogyan, miként érhető el, hogy az emberi faj ne haljon ki. Mennyire lehet beleavatkozni az emberek magánéletükbe a rendeletekkel. S mi van, ha egyesek nem akarják ezt az életet, amit a rendelet kitalált. Sok kérdésre erre keresi a választ a regény.

Jud Meyrin új oldalát mutatja be e regény formájában. Feszegeti, határokat súrolja a témát, kérdéseket vet fel. És ez tetszik, szívesen olvasnék még többet az írónőtől.

Egy szó, mint száz írónő újabb letehetetlen regénnyel örvendezteti meg az olvasóit. Szívből ajánlom minden Jud Meyrin rajongóknak, és azoknak is , akik most ismerkednek írónő munkásságával!

Itt tudod beszerezni a könyvet

Jud Meyrin írói oldala

FairBooks Kiadó

Jud Meyrin: Vércseppek a hóban (Itáliai rejtélyek 1.) - ("Ahogy mindig sokszor mondom, számomra Jud Meyrin egyike legjobb romantikus krimi írónő hazai szerzők palettáján. Hiszen annyira tökéletesen ír, izgalmas nyomozás, és egy kis romantika is vegyül az írásaiban.")

~~~ Recenzió ~~~

Szeretném megköszönni Jud Meyrin írónőnek, hogy elolvashattam Vércseppek a hóban című könyvét, mely Itáliai rejtélyek sorozataként indult. Ahogy mindig sokszor mondom, számomra Jud Meyrin egyike legjobb romantikus krimi írónő hazai szerzők palettáján. Hiszen annyira tökéletesen ír, izgalmas nyomozás, és egy kis romantika is vegyül az írásaiban.

Jud Meyrin:

Vércseppek a hóban

(Itáliai rejtélyek 1.)

Tartalom:

Lily Bolton nyomozó Londonban. A munkája az élete, és ez tökéletesen meg is felel neki. Igyekszik elfeledkezni félig olasz származásáról, ám váratlan meghívást kap Livignóba. Az anyja, akitől rég elhidegült, férjhez készül menni karácsonykor.

Lily, bár megfogadta, hogy többet be sem teszi a lábát az országba, mégis elutazik az esküvőre. Úgy gondolja, azt a pár napot könnyedén átvészeli, de hiba csúszik a számításába. Ráadásul mindjárt kettő.

Raffaele, a szemtelenül szexi mostohabátyja.

És egy vérbe fagyott holttest a sípályán.

Jud Meyrin legújabb sorozatában, az Itáliai rejtélyekben az olasz Alpokba kalauzolja el az olvasókat izgalmakkal, fordulatokkal, romantikával teli kisregényeivel.

Véleményem

5/5

Ahogy fentebb bejegyzésben írtam Jud Meyrin tökéletes kis regényt hozott össze, imádtam minden sorát. Csak az sajnálom, hogy ilyen rövid lett. Szívesen olvastam volna még tovább. Szeretem a stílusát, hogy végig fenn tartja a figyelmem, és azt, hogy nem derül ki a gyilkos kiléte sem. Még akkor sem, amikor az orrom előtt van. Raffaele a kedvencem karakterem. Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert igencsak rövid a könyv ls nem szeretnék semmit sem elspoilerezni. Annyit elmondhatok, hogy nagyon tetszett a havas táj, síelős részek, a családi hangulat, és az hogy hihetetlen csavarokat tudd beletenni.

Ráadásul megint olyan finom romantikus szálat is belecsempészet, hogy észre sem lehet venni, főleg a nyomozás mellett. Ezt is nagyon szeretem, hogy nem nyomja el a egymást a romantika és a krimi.

Amikor elkezdtem olvasni rögtön eszembe jutott, hogy miért nem lehetne tv sorozatot készíteni. Annyira filmszerűen pörögtek az események, főleg a lépcsős rész. Az nagyon betalált, igazán rémisztő volt. Úgy eltudnám képzelni több évadot belőle.

Hálás vagyok Jud Meyrinnek, hogy elolvashattam. Bár rövidke kis történet, azért érdemes belevágni, hiszen nemsokára érkezik a folytatása és én nagyon várom. Bizakodó vagyok, hogy kb olyan 20 részesre tervezi az írónő, nagyon örülnék neki. Nem tudok betelni az írásaival.

Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a rövid történeteket, oda vannak a romantikuskrimi zsáneréért. Illetve, azoknak, akik eddig nem olvasták az írónőtől, de szeretnének, akkor ezt nekik ajánlom.

Az ekönyvet itt tudjátok beszerezni:

FairBooks Kiadó

Megyeri Judit - Jud Meyrin írói oldala

Kiadómustra: FairBooks Kiadó - ("Egyelőre szeretnénk kizárólag magyar szerzőkkel foglalkozni, aztán majd meglátjuk, hogy hosszabb távon ez hogyan alakul.")

Köszönöm Megyeri Juditnak, vagyis Jud Meyrin írónőnek, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Szeretném nektek bemutatni az egyik legdinamikusabb kiadót, a FairBooks kiadót. Alig pár hónapja indult el, és máris az olvasók kedvenceivé váltak. Jómagam pár könyvet beszereztem tőlük a Könyvhéten, már csak Ludvig Dóra kötete hiányzik. De várom, hogy milyen könyvek fognak még érkezni a kiadónál.

Forrás: FairBooks Kiadó Facebook oldala

1. Mikor és hogyan fogalmazódott meg kiadó a megalapításának a gondolata?

2020 végén kezdtünk el először gondolkodni azon, hogyan lehetnének a magánkiadásban megjelent könyvek versenyképesebbek. Hogyan csinálnánk mi, ha nemcsak kiadni szeretnénk a könyveket, hanem el is adni. Végül arra jutottunk, hogy először is kell egy ugyanolyan szigorú kéziratszűrés és alapos szöveggondozás, mint a hagyományos kiadóknál. Vagyis nem adunk ki akármit. Másrészt kell a kiadó részéről egy erős marketingtevékenység az íróknak és a könyveinknek. Annyira megtetszett ez a koncepció, hogy bele is vágtunk.

2. Jól tudom, hogy nem egyedül indítottad el? Elárulod, ki a társad? Milyen együtt dolgozni, létrehozni valami újat? Milyen nehézségek merültek fel voltak?

A szerkesztőmmel, Tira Naellel közösen hoztuk létre a kiadót. Ő a profi szöveggondozást adja a mixhez, én pedig az elmúlt évek alatt (saját tapasztalatból és tanulás révén) összeszedett könyvmarketinges tudásomat. Nagyon élvezzük, hogy mi alakíthatjuk ki a kiadó irányelveit és működését. Persze nem értünk mindig mindenben egyet, de szerencsére vagyunk annyira jóban, hogy meg tudjuk beszélni, ha eltér a véleményünk, és tudunk olyan megoldást találni, amit mindketten elfogadunk.

Nehézségek mindig vannak, és nem csak azért, mert még kicsi a kiadó. Biztos vagyok benne, hogy később is lesznek, csak másfajta nehézségek. Elindulni, elfogadtatni magunkat a könyvpiacon sosem könnyű, de azért szerintem jól haladunk.

3. Miért pont FairBooks lett a neve a kiadónak?

Bele szerettük volna csempészni a nevünkbe is, hogy nálunk az egyik legfontosabb az, hogy az olvasóknak megbízható minőségű könyveket adjunk. Ezért lett ’fair’. A ’books’ pedig ezután már adta magát. 

4. Hogyan jelentkezhetnek hozzátok az írók? Csak kimondottan magyar szerzők kötetei fognak megjelenni? Milyen szempontok alapján válogatjátok meg a szerzőiket?

Jelenleg dolgozunk egy pályázati kiíráson, annak keretein belül szeretnénk kéziratokat fogadni szeptember és október folyamán többféle kiadási formában (magánkiadásban és hagyományos, kispéldányszámú kiadásban is). A részleteket hamarosan megosztjuk a Facebook oldalunkon.

Illetve a webshopunkba folyamatosan várunk már megjelent regényeket. Itt is szűrjük a könyveket az alapján, hogy belepasszol-e az adott mű az arculatunkba, és tudunk-e neki megfelelő marketinget biztosítani. Ugyanis a webshopba kerülés mellé a szerzők és a könyveik egy alap könyvmarketinges csomagot is kapnak tőlünk, hisz nekünk is az az érdekünk, hogy ne csak ott legyen a könyvük a webshopunkban, hanem hogy fogyjon is.

Egyelőre szeretnénk kizárólag magyar szerzőkkel foglalkozni, aztán majd meglátjuk, hogy hosszabb távon ez hogyan alakul.

Eddig szuper, összetartó csapat jött össze. Szeretnénk, ha ez továbbra is így maradna. Egy támogató közösséget akarunk az íróinknak biztosítani, ahol lehet egymáshoz fordulni, egymást segíteni. A kiadó részéről pedig az az egyik legnagyobb elvárás, hogy a szerző hajlandó legyen javítani, együttműködni. Ne úgy tekintsen a regényére és a saját írói készségére, hogy az már kialakult, és nincs szükség továbbfejleszteni. Mert fejlődni, tanulni mindig kell.

5. Milyen zsánerű könyveket fogtok a közeliés távoli jövőben kiadni?

Egyelőre a szórakoztató irodalomnál maradunk. A romantikus, a krimi, az erotikus, a történelmi romantikus és a fantasy zsáner elsősorban az, amiben gondolkozunk.

6. Nagyon szeretem a romantikus/krimi könyveket. Számíthatunk rá a jövőben, hogy több ilyen könyvhöz juthatunk majd rajtatok keresztül?

Az én nagy szerelmem a romantikus krimi zsáner, ezért számomra kiemelten fontos, hogy minél több ilyen mű jelenjen meg nálunk. Szóval amellett, hogy várunk mindenféle szórakoztató irodalmi kéziratot, én még külön vadászom a romantikus krimiket. Bízom benne, hogy sok ilyen regény fog még megjelenni nálunk.

7. Mit gondolsz. mi lesz 5-10 év múlva? Mit vársz a jövőtől?

Bár nem célunk az, hogy túl gyorsan növekedjünk, de bízom benne, hogy addigra már nem kis kiadónak fogunk számítani. Szeretném, ha lenne egy olyan szerzői csapatunk, akik nem csak tehetségesek, de szeretnek tanulni is, és akik elégedettek a mi munkánkkal is, ezért hosszú távra terveznek velünk. Reméljük, hogy addigra a pályázatunk gördülékenyen működő, rendszeres lehetőséggé nővi ki magát. Írástechnika és könyvmarketing témákban pedig biztos pont tervezünk lenni a hazai írói életben.

Ennél specifikusabb terveink is vannak, de azokat egyelőre még egy kicsit megtartjuk magunknak.

Köszönöm szépen a lehetőséget az interjúra!

Én köszönöm! 

Pályázati felhívás

 FairBooks Kiadó Fb oldala

FairBooks Kiadó és Írói Műhely 

FairBooks webshop

Előolvasás: Lione Stanislav: Csillagom ("Abszolút a kedvenc ez a könyv. Imádom! Év egyik legjobb könyve számomra.")

Szeretném, megköszöni Lione Stanislav írónőnek, hogy felkért olvassam el Csillagom című könyvét. Azt kell, hogy mondjam az év egyik legjobbja lett. Imádtam olvasni, jelenleg is olvasom. Nem szeretném abba hagyni. A könyvet FairBooks Kiadó oldalán lehet beszerezni.

Lione Stanislav

Csillagom

Tartalom: 

Egy titokzatos térkép

Egy félig megírt könyv

És egy halaszthatatlan utazás

A kiégett Anna leghőbb vágya egy nyugodt munkahely, amit látszólag meg is talál Salim Shadi, a fiatal és megnyerő történész-filozófus asszisztenseként. Mígnem az első közös utazásuk végén egy idegen világban tér magához. Kettejük küldetése, hogy bejárják Ismert Világunk lenyűgöző tájait, és közben a kontinens közelmúltjának mélyére ássanak. Annának kezdetben fogalma sincs, neki mi köze egy másik világ konfliktusaihoz, és kicsoda Salim valójában. Hogyan birkózik meg az igazsággal és a rá kiszabott súlyos teherrel? Mivel jár, ha az ember beleszeret a mesterébe? És milyen igazságot tanítanak a csillagok?

A Csillagom nem csak egy romantikus fantasy, de lélektani és spirituális utazás is egyben. Könnyed, olykor humoros, mégis megrázó mese szerelemről, összetartásról és felelősségvállalásról. Nyisd ki a könyvet, és lépj át a kapun, hiszen ahogy Anna is említi:

„A könyv maga a kapu a világok között.”

Véleményem

5/5

Ha van rá mód 10-20 csillagot is benyomnék a molyon. Abszolút a kedvenc ez a könyv. Imádom! Év egyik legjobb könyve számomra. Nagyon tetszett a történet, az írásmód, ahogy a spirituális dolgok, ahogyan finoman tette bele. Nem szájba rágósan... Tetszett az is, hogy olyan gördülékenyen ment az olvasás. Igaz van vissza még belőle pár oldal, de ez nem akadályoz meg, hogy megírjam a véleményemet. Egy élmény az olvasás. Nem igazán szeretném befejezni. Annyira oda meg vissza vagyok ettől a történettel, imádom Anna és Salim párost, na meg a testőreit.

"Míg más nők a rosszfiúkat próbálják megszelíditeni, én szentet vadítok. Őrület!"

Maga a történet, ahogy elindult nagyon tetszett, azonnal be is szippantott, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nem érdemes összecsapnom az olvasást. Ki kell élvezni minden percét, amit ad nekem ez a könyv. Egyszerre kalandos, humoros és romantikus. Minden van benne, amit egy olvasó kívánhat, lebilincselő történet. Plusz egy jó pont, hogy egyes részeknél vannak egy kettő filmes utalások. Ezeket imádom.

"- Jó reggelt! - szólt derűsen. Válaszul morcosan néztem vissza rá.

- Jó reggelt, te szent! Hova a pokolba követtelek? Ráadásul gondolkodás nélkül."

Az is tetszett még, hogy van a történetben sok érdekes gondolatébresztő mondatok, amikből sok idézetet tudtam varázsolni belőle. Némelyik kissé humorosra sikeredett. Meg kell hagyni, van humora az írónőnek, remélem a következő regényében is megtartja a szokását és persze a stílusát. Érdekes volt számomra, hogy ebben a történetben nem volt számomra utált karakter, sőt, inkább egészen szerethetőek voltak. Noha persze voltak negatív karakterek is, de mégis nem éreztem, hogy nagyon utálnom kellene…

Mondjuk volt egy rész, amitől dobtam egy hátast… A sátras jelenet, ennél többet nem mondok. Tessék megvenni, elolvasni.

Hálás vagyok írónőnek, hogy elolvashattam, és remélem, hogy nem utolsó regénye lesz Csillagom, mert érdemes folytatnia az írást ezen a vonalon. Engem már megnyert. Nagyon is. Szívből merem ajánlani a könyvet.

Amint rendesen befejeztem, írok még róla. Azt hiszem ez az első esett, hogy kétszer fogok írni egy könyvről véleményt. Hát igen, ez a könyv nagyon tetszett. Érdekes világot épített fel, lassan, de biztosan haladt a történet vége felé. Most per pillanat ennyit tudok írni róla, de amint befejeztem, még többet fogok. Addig is, szeretném nektek figyelmetekben ajánlani Lione Stanislav: Csillagom könyvét. Nem fogjátok megbánni és unatkozni sem fogtok. Ezt garantálom nektek.

Lione Stanislav írói oldala

FairBooks Kiadó

Előolvasás: Jud Meyrin: Gyilkosság krimifesztiválon ( Felföldi rejtélyek 2.) - ("Jud Meyrinnél sosem félek, mert tudom mit fog adni, mit tartogat számomra, hiszen olvastam már tőle kisebb nagyobb történeteket. S tudom, hogy nem egy zsákbamacskát vettem kezemben. ")

~~~Előolvasás~~~

Szeretném megköszönni Fairbooks Kiadó és Írói Műhelynek és Jud Meyrin írónőnek, hogy elolvashattam a Gyilkosság a krimifesztiválon (Felföldi rejtélyek 2.) c. könyvet, Tristan és Lottie, nem mindennapi történetét. Meyrin, a második kötettel szinte bebetonozta nálam a kedvenceim listáján, még hozzá első helyen. Nem hiába ajánlom őt több helyen, ha megkérdezik melyik krimi írót, mondanám. Mindig ő jut eszembe elsőként

 

 Jud Meyrin:
Gyilkosság a krimifesztiválon
(Felföldi rejtélyek 2.)

Tartalom:

A minden lében kanál újságírónő és a mogorva nyomozó visszatér egy újabb, még halálosabb nyomozásra.
Montrose békés, skót kisváros. Egészen addig, amíg Lottie Kelsey, a helyi újság újdonsült riportere hullára nem bukkan a tengerparton. A halott férfi egy irodalmi kritikus, aki előszeretettel írt gúnytól csöpögő véleményt a kezébe kerülő könyvekről. Sok a gyanúsított, és jó részük a városban tartózkodik az épp zajló krimifesztiválon, ráadásul a gyilkosság titokzatos módon kapcsolódik egy másik ügyhöz. Ahhoz, amin Tristan Hunter, a kiugrott zsaru hónapok óta dolgozik.
Egymásnak feszülő írók
Egy felbolydult város
Egy kilátástalan szerelem
Egy veszedelmes ellenfél
Lottie-nak és Tristannek túl kell lépnie a múlton, hogy élve megússzák az újabb közös nyomozást, és elkapják a gyilkost, akinek egyetlen célja van: a végső bosszú. De vajon zárulhat happy enddel a történetük?

Véleményem
5/5

Azta, nemjóját neki. Hát ez nem semmi volt. Az első részhez képest sokat fejlődött az írónő, még több izgalmat, rejtélyeket, csavarokat varázsolt bele. Sajnáltam, hogy minap befejeződött a történet, de bízom, hogy lesz folytatása. Annyira szeretem olvasni Lottie kotnyeleskedését, Tristan idegrohamait. Egészen jól elszórakozom rajtuk. Van is egy találó mondat, mely Tony szájából hangzik el, ezen jót nevettem.

„ Az kurva biztos, hogy őrületbe fogjátok kergetni egymást Tristannel.”

Tudjátok mindig féltem, hogy második részek nem fognak tetszeni, nem lesz olyan jó, mint az első. Jud Meyrinnél sosem félek, mert tudom mit fog adni, mit tartogat számomra, hiszen olvastam már tőle kisebb nagyobb történeteket. S tudom, hogy nem egy zsákbamacskát vettem kezemben. Ő azaz írónő, aki tudd fejlődni, elfogad tanácsokat, és nem fél a negatív véleményektől sem.

Gyilkosság krimifesztiválon kötet olvasása közben nem győztem ingatni a fejem, hogy micsoda fordulatok vannak benne. Egy perc nyugalom nem volt, sem üresjárat, felesleges szócséplés. Egyébként azt hittem a könyvtáros lesz a gyilkos. Ejj, Jud Meyrin… Megtévesztettél…

Szeretem az olyan krimiket, amiken lehet gondolkodni, agyalni, teóriákat felvetni, s nem rögtön az elején derül ki a tettes. Váltson ki bennem izgalmat, döbbenetet… Jud Meyrin ezt adja meg a történetein keresztül.

„Ó, a póktetkós pasinál, aki olyan, mintha hegylakót keresztezték volna egy szexi vikingge?”

Nem mondom itt aztán bőven, gondolkodhattam, egyik csavarból, másikba estem. Két szálon fut a történet, és mégis hihetetlenül záródott le. Nem erre számítottam végén. Örültem, hogy egy-két titokról fény derült. Viszont a „A nagy beszélgetést” hiányoltam. A másik nagy kedvenc Tony, Tristan társa. Róla szívesen olvasnék külön történetet, hátha van mit mesélni nekünk olvasóknak, és szerintem is van.

Van egy karakter, akit nagyon nem bírtam. Annyira irritáló, unszimpatikus volt. Nem tudom, hogy Meyrin, hogyan tudta megírni, hogy hajam is égnek álljon tőle.Mindenesetre nem volt kedvencem, ahogy a helyi zsaru sem. Ez van!

Összességégen egy izgalmas, szuper történettel folytatta Lowdeni boszorkányhajszát. Ez a kötet méltán lehet egyik legjobb írása Jud Meyrinnek. Szívből ajánlom minden krimi kedvelő olvasóimnak. 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Megyeri Judit-Jud Meyrin
Fairbooks Kiadó és Írói Műhely