2023. december 3., vasárnap

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! J. I. Almighty -("Például jól emlékszem nagymamánk megdöbbenésére, amikor beállítottunk az első megjelent kötetünkkel. Azt hiszem, akkor sokat „nőttünk” a szemében.")

Ismerjük meg közelebbről a szerzőket! rovatomban felkértem J. I. Almighty írót, hogy meséljen kicsit magáról és a könyvéről. Ezúton is köszönöm, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet. Az írónak Címszereplő c. könyve jelent meg, Hungarovox gondozásában.

Én köszönöm a lehetőséget!

Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni rólad?

Túl sokat nem. Álnéven írok, a valódi nevemet nem szeretném felfedni. Talán csak annyit magamról, hogy kutatóorvos vagyok és jelenleg Skandináviában dolgozom. A keresztnevemet árulnám még el: Imre. Kezdőbetűje, I, fontos a regényben.

Címszereplő c. könyved sok kutatómunkát igényelt? Meddig tartott az írás folyamata?

Egy képzeletbeli világban játszódik a regény, legfeljebb a saját fejemben kutattam. De egyébként hosszú évekig dolgoztam a regényen.

Történeteidben mennyire van jelen fantázia és valóság?

Egy általam teremtett világban élnek a szereplőim, akik engem (azaz I -t) tisztelnek teremtőjükként. A mi valóságunkhoz tehát nincs sok köze a történetnek, legalábbis nem közvetlenül.

Mikor kezdtél el írni, hogyan kezdődött ez a szenvedély?

Nagyon korán. Ez volt az első és azóta is a legfontosabb hobbim.

Más zsánerben tervezed kipróbálni magad?

A Címszereplővel épp most próbáltam ki magam. Nem is tudom, mi a zsánere. Valami különöset, a megszokottól eltérőt akartam írni, valami nehezen beskatulyázhatót.

Korábban, testvéremmel közösen két „konvencionális” sci-fit jelentettünk meg.

Milyen érzés számodra, amikor befejezed a kéziratod?

Nem tudom, mert sohasem lehettem biztos benne, hogy most tényleg be is fejeztem a regényt. Minden kiadói visszautasítás után dolgoztam rajta. Egy-egy ilyen beküldés előtt úgy voltam vele, hogy most csak abbahagyom, nem befejezem.

Sokan írói álnevet használnak. Miért pont ez az írói álneved?

Amikor az első regényünk megjelent, a kiadó kérte az angolszász álnév használatát, sőt, ha jól emlékszem, anélkül ki sem adták volna. Most nem volt ilyen kényszer, de anonim szerettem volna maradni, illetve az álnév adta magát. Az almighty mindenhatót jelent, JI a nevem kezdőbetűi, de lehetnének valami másnak is a kezdőbetűi...

Mindig is ebben a zsánerben szerettél volna írni?

Lásd fent, korábban két sci-fit jelentettünk meg a testvéremmel.

Milyen érzés volt, amikor az első könyved megjelent?

Még egyetemistaként írtam a fent említett két sci-fit, épp a végzésemkor jelent meg az első. Fantasztikus érzés volt, különösen, hogy éveken át rengeteg kiadónál próbálkoztunk hiába. Izgalmas volt követni a folyamatot, ahogy a kéziratunkból könyv lesz, majd ahogy megjelenik a könyvesboltokban. És az sem volt utolsó szempont, hogy a rám eső szerzői jogdíj majd három havi fizetésemnek felelt meg. Igaz, akkor még nagyon alacsonyak voltak a pályakezdő orvosi fizetések, de nekem, az akkori anyagi viszonyaim között, ez így is sokat jelentett.  

Tervezett és tudatos folyamat számodra az írás vagy impulzív?

Inkább impulzív. De legfőképpen időfüggő. Család és munka mellett kevés idő jut a hobbira.

A köteteidben vannak kedvenc jeleneteid? Vagy volt olyan, amiket nehezen tudtál megírni?

Vannak részek, amelyeket nagyon könnyű megírni, a szöveg szinte csak úgy adja magát, különösen a párbeszédek. De voltak döcögős részek is. Volt, hogy hosszú hónapokra elakadtam, egy sort sem tudtam leírni.

Hogyan születik meg egy-egy történeted? Van valami inspiráció, ihlet, amihez nyúlsz?

Általában egy alapötlettel indul az egész. Az érlelődik sokáig, további ötletek épülnek rá, végül regény lesz belőle, vagy elhal. A Címszereplőben egyébként megörökítettem a regény születésének részleteit. Tehát magából a regényből kiderül, hogyan született.

Kik láthatják először a kéziratod? Kik olvassák elsőként, kinek a szava számít, akik beleszólhatnak a szöveg, történet alakulásába?

Ebből a szempontból messze a legfontosabb a testvérem, akivel együtt is írunk. Ez az első, legalábbis a kiadottak közül, amit egyedül írtam. De a testvérem sok ötletet adott itt is, mellette még a felesége, a sógornőm segített sokat, aki nagy irodalom rajongó, rengeteget olvas.

A családod miként fogadta a hírt, hogy könyvet írsz, sőt meg is jelent?

Annak idején a szüleim tudták, hogy írok\írunk, és látták a küszködésünket a kiadókkal, de másokat sikerült meglepnünk. Például jól emlékszem nagymamánk megdöbbenésére, amikor beállítottunk az első megjelent kötetünkkel. Azt hiszem, akkor sokat „nőttünk” a szemében.

Mit üzensz az olvasóidnak, mi várható még tőled az idén?

Október van, szóval idén biztosan nem. De jövőre sem hiszem, nagyon lassan írok.

 A könyvet itt tudjátok beszerzeni:

Líra

Libri

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése