Idézetek rovatomban, blogbejegyzést kb 1 éve hoztam, így arra gondoltam, újra hoznék az adott könyvből kedvcsinálót nektek. Elsőként, John Cure: Nukleáris tél című könyvből mazsolázgattam. A könyvet az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg.
A nagy tisztító háború pusztítása után a világ megmerevedett. Az eget beborította a radioaktív felhő, a Föld hőmérséklete lehűlt, a kormányok összeomlottak, és a törvények elvesztették értelmüket. Az emberek pedig olyan szörnyűségekre vetemedtek, amelyekre senki sem gondolt volna…
Noát múltjának sötét árnyai és a nagy tisztító háború első napjainak emléke gyötri. Amikor tizennégy éves húga, Lily nyomtalanul eltűnik a szigorú és embertelen törvények uralta vidéken, a fiú elszántan a keresésére indul. Útja során rájön, hogy testvérét egy rejtélyes csoport, a Húsevők Közössége rabolta el, amelynek tagjai a föld alatti területeket uralják.
A Vágóhíd, ahol a Húsevők Közössége élelemmel látja el a föld alatti világban élő embereket, egy veszéllyel teli hely. Noa a rejtélyek mélyébe veti magát, és miközben felfedezi ezen kegyetlen csoport működését és a Henteseik tevékenységét, csatlakozik az ellenálláshoz. Ez a csoport reménytelenül harcol a túlélésért, az emberi méltóságért és a megváltásért. Cselekedeteik olyan vihart gerjesztenek, amelyek az emberi szív minden zugába betörnek.
A Nukleáris tél egy lélegzetelállító posztapokaliptikus kaland, melyben a hideg és sötétség ellenére a remény sugárzik.
Idézetek a könyvből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése