David McWilliams: Money – A pénz története

 PÉNZ.

Vágyaink tárgya.

Az elménk motorja.

Az emberiség legnagyobb találmánya.

 

David McWilliams

Money – A pénz története

(Money: A Story of Humanity)

 

Megjelenik szeptember 10-én!

Multiverzum Kiadó

Multiverzum Kiadó, 2025

 

Fordította: Békési József

Szerkesztette: Tarcsa Zoltán

 

Fülszöveg

 

Ha szeretnéd megtudni, milyen hatással van a jegybanki kamatlábak változása a hosszú lejáratú államkötvények hozamgörbéjére, hogyan befolyásolja ez a befektetők portfólióallokációs döntéseit, vagy milyen hosszú távú hatásai lehetnek egy szándékos valutaleértékelésnek egy nyitott gazdaság versenyképességére a külső adósságállományt is figyelembe véve, AKKOR EZ NEM A TE KÖNYVED.

 

De ha szeretnél érdekes történeteket olvasni a pénzről, középpontban olyan híres történelmi figurákkal, mint Tiberius római császár, Gutenberg, Darwin vagy James Joyce; ha szeretnéd tudni, hogyan befolyásolta a pénz a világbirodalmak, a vallások és a modern politikai mozgalmak születését; ha szerinted mindent a pénz mozgat, és szeretnéd megérteni, hogyan…

Ha szeretnél egy komoly témáról szóló, szórakoztatóan megírt könyvet, NE HABOZZ, VEDD MEG AZONNAL!

 

Életed legjobb befektetése lesz.

 

A szerzőről

David McWilliams arra törekszik, hogy közérthetővé tegye a közgazdaságtant és világszerte közelebb hozza a nagyközönséghez. Korábban az Ír Nemzeti Bank, az UBS és a Banque Nationale de Paris közgazdászaként dolgozott. Jelenleg íróként, podcasterként, újságíróként, dokumentumfilm-rendezőként és műsorvezetőként is aktív. Ő alapította a világ egyetlen közgazdasági és stand-up comedy fesztiválját, a Kilkenomicsot, amelyet a Financial Times „a világ legjobb közgazdasági konferenciájának” nevezett.

 

Podcastjének több mint 250. 000 követője van, és havonta közel 1. 000. 000 letöltést ér el. McWilliams eddig öt könyvet írt, hetente publikál az Irish Times hasábjain, és a Financial Times cikkeinek szerzőjeként is ismert. Dublinban él, a Trinity College Dublin üzleti karának oktatója. Azt mondják róla, úgy viszonyul a közgazdaságtanhoz, mint ahogy David Attenborough a természettudományokhoz, vagy Brian Cox a fizikához.

 

A Money – A pénz története című könyve bestseller lett az Egyesült Királyságban és Írországban, és 2025 novemberében jelenik meg az Egyesült Államokban. A könyv kiadásának joga több mint 25 országban kelt el.

 

Olvass bele!

 

BEVEZETÉS

Az égből hulló pénz

Képzelje el, hogy pénz hullik az égből. Ön becsúsztatna néhány bankjegyet a zsebébe, mielőtt bárkinek is szólna? Valószínűleg a legtöbben inkább zsebre vágnának néhány bankjegyet, minthogy értesítsék a hatóságokat. Hitler is épp erre a reakcióra számított, amikor a II. világháború csúcspontján fontmilliókat akart ledobni Nagy-Britanniára. Hitler megértette, mi történik, ha a pénz veszít az értékéből. Átélte a weimari köztársaság hiperinflációját, és tisztában volt azzal, hogy a pénz egyedülálló fegyver. A pénz képes destabilizálni egy országot, és ezt a nézetet osztotta ideológiai ellenségével, Vlagyimir Iljics Leninnel, aki megjegyezte, hogy egy társadalom aláásásának legegyszerűbb módja, ha „lezüllesztik a valutáját”. A londoni Daily Chronicle-nek adott, 1919. április 23-án megjelent interjújában Lenin azt mondta, hogy terve a pénz hatalmának megsemmisítésére irányul, hogy elpusztítsa azt, ami az 1917-es októberi forradalom után megmaradt a régi orosz államból: A kincstárunk naponta több százezer rubelbankjegyet bocsát ki… azzal a szándékkal, hogy a pénz értékét elpusztítsa… A legegyszerűbb módja a kapitalizmus szellemének kiirtására tehát az, hogy elárasztjuk az országot magas névértékű bankjegyekkel, mindenféle pénzügyi garancia nélkül. A százrubeles bankjegy már most is szinte értéktelen Oroszországban. Hamarosan még a legegyszerűbb paraszt is rájön, hogy csak egy darab papír… és a pénz értékének és hatalmának nagy illúziója, amelyen a kapitalista állam alapul, megsemmisül.¹

Lehet, hogy Hitler és Lenin ideológiailag ellentétes oldalon álltak, de mindketten megértették a pénz rendkívüli hatalmát: ha aláásod a pénzt, aláásod a társadalom szerkezetét. A terv, hogy a Luftwaffe bankjegyek millióit dobja le Nagy-Britanniára, szigorúan titkos volt, és csak néhány magas rangú náci tudott róla. Az elképzelés azon alapult, hogy bár előfordulhat, hogy a király néhány becsületes alattvalója a hatóságokhoz fordul, ám a britek többsége inkább a matrac alá gyömöszölne néhány bankjegyet. Hitler szándéka az volt, hogy azokat az embereket, akiket Napóleon híres mondásában pénzmániás „kalmárnépként” jellemzett, saját maguk ellen fordítsa. Miután ez a hamis pénz elárasztotta volna az egész országot, infláció söpört volna végig a rendszeren, különösen mivel Nagy-Britannia gazdasági erőforrásainak nagy részét a háborús erőfeszítésekre fordította. A fogyasztási és alapvető szükségleti cikkek mennyisége korlátozott volt, az árak ingadozóak. E nehéz körülmények között az újonnan megjelenő pénz áradata az egekbe repítette volna az árakat, és pánikot váltott volna ki. Hitler azt remélte, hogy a korábban csendes és engedelmes britek pánikba esnek majd, mint amikor tűz üt ki a színházban. Megrémülnek, és az ezt követő káosz megtöri majd a bombázások során tanúsított morált, így közvetve veszélyeztetve háborús erőfeszítéseket. 1942 júliusában beindult Hitler új fegyverének gyártása. Ez lett a legnagyobb pénzhamisítás, amit a világ valaha látott. Táviratot küldtek a koncentrációs táborok parancsnokainak, amelyben nyomdászokat, metszőket, grafikusokat, színezőket, szedőket, papírszakértőket és volt banki tisztviselőket kerestek. A művelethez matematikusokra és kódfejtőkre is szükség volt, hogy megfejtsék a sterling sorozatszám- rendszerét. Traumatizált, lesoványodott férfiak elszánt csoportja bicegett Sachsenhausenbe a Harmadik Birodalom különböző táboraiból. Ezt a 142 lelket bízták meg a Bank of England megtörésével. A koncentrációs tábori hamisítók 132 610 945 hamis angol fontot nyomtattak, ami mai pénzben kifejezve körülbelül 7,5 milliárd fontnak felel meg.2 A bankjegyek Nagy-Britannia fölött történő ledobásához német bombázószázadokra lett volna szükség, amelyek ugyan Hitler rendelkezésére álltak, amikor a terv 1942 májusában megszületett, de mire a hamis bankjegyek 1943-ban elkészültek, a háborús helyzet már megváltozott.3 Németország vesztésre állt a csatatéren, a Luftwaffe erőforrásai Oroszországban voltak lekötve, és a légierő nem tudott annyi gépet nélkülözni, hogy a tömeges ledobást megoldja. Hitlerrel ellentétben, aki nem rendelkezett a Bank of England felett, Lenin képes volt aktiválni a hivatalos orosz pénzverdét, hogy elérje a kívánt káoszt. Mindkét embernek hasonló céljai voltak: ahogy Lenin mondta, szét akarták zúzni „a pénz értékének és hatalmának nagy illúzióját”. Mindkét diktátor, a pszichológia két démoni megfigyelője, értette az emberi gyarlóságot, a tömegek dinamikáját és azt a mélységet, ahová az emberek le tudnak süllyedni. A pénz erősebb lehet, mint a vallás, az ideológia vagy a hadsereg. Ha a pénzt manipulálod, akkor nemcsak az árrendszert, az inflációt és a nemzetgazdaságot befolyásolod – hanem az emberek fejét is. Hitler hamisításának története rávilágít a pénz hatalmára.

 

Előrendelhető a kiadó webáruházában

Multiverzum Kiadó